Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-29 / 124. szám

1 4 3t sápadhatnánk., túlzás ez a cam, pedig nem az. Bizonyítására hiteles *4a±okar idézek. A Somogy ««gyei Moziüzemi Vállalat 570 dolgozójából több mint száz­húsz tízéves törzsgárdatag, hetvenen már a huszadik esz­tendőn túl munkálkodnak, és sokan negyvenéves szolgálat után éppen ezekben a napok­ban vonulnak nyugdíjba. Pél­dául Fehér János, a Vörös Csillag Filmszínház mozigépé­sze vagy Dorosics Károly mű­száki csoportvezető. Mintegy négyszázan Ms keresetért, két­száz-kétszázötven forintért (hi­szen a legtöbb helyen nincs mindennap vetítés), szakma­szeretetből végzik munkájukat Ahogy nevetve mondogatni szokták: »AM a moziszakmába beteszi a lábát, az nem is megy el onnan, csak nyugdíj­ba." Mi az, ami ennyi ideig meg­tartja őket a szakmában? A válaszok változók. Van, aMt csak az, hogy mozigépész le­het összenőtt, eggyé lett a gépházzal, az új filmek előtti szurkolással Egyszóval vérbe­li mozis, aM érti és szereti is, amit csinál. A falvakban más a helyzet Ott a közösségi te­vékenységgel fokozottabban párosul a szakma- A községi mozigépész együtt él az em­berekkel, a kultúra egyik pro­pagandistája. Vezető embere ő is a falusi művelődési életnek, segítségével jutnak ismeretter­jesztő, oktató és nevelő fil­mekhez például a Mubok, az iskolák, a szakkörök. De ugyanígy ragaszkodnak szak­májukhoz a műszaMak is. Sze­rintük egyáltalán nem mind­egy, hol és milyen villanyt sze­relnek, milyen gépeket javíta- naM ök a mozinál érzik leg­jobban magukat. Szándékosan Kiváló munka — elismerd okievét A Moziszakma „Szerelmesei a végére hagytam a vállalat vezető gárdáját Pedig a tize­dik munkaévet jegyezték az idén a naptárukba. Szántó Jó­zsef igazgató és dr. Poór Ká­roly főkönyvelő is egy évtize­de irányítja a vállalat ügyeit Polónyi Dezsőné szb-titkár pe­dig több mint tizenhárom éve dolgozója a vállalatnak. A Somogy megyei Moziüze­mi Vállalat az idén elérte a Mváló vállalat szüntet ezért az SZMT elnöksége és a Somogy megyei Tanács V. B. elismerő oklevéllel tüntette M. Ilyen munkatársakkal, jól összeszo­kott kollektívával bizonyára nem is volt nehéz. — No, azért nem egészen így van — mondja Szántó igazga­tó. — A kiváló szint éppen azt jelenti, hogy a jó közösségnek Mválóan kellett dolgoznia. A követelmények nagyok voltak. S hogy teljesíteni tudjuk őket, ahhoz kevés lett volna az ösz- szeszokottság. Vállalásait min- denMnek meg kellett sokszo­roznia, leleményesen, ötletesen kellett gondolkodnia és gazdál­kodnia. Nagyobb munkafegye­lemmel és több áldozattal. Ügy látszik —■ s ezt az elis­merő oMevél igazolja — mind­ezekben nem volt hiány. A fel­tételek közül említsünk néhá­nyat: a látogatók számának az előző evihez viszonyított or­szágos átlagnál kedvezőbben kell alakulnia. Ugyancsak ez érvényes a különböző (A és B) kategóriájú filmek előadásá­nak és látogatottságának ará­nyaira. Több ha’adő szellemű Megszépítve várja az üdülőket a balatonlellei kertmozi. A tizennégy reprezentatív, Balaton-parti mozik egyike Zamárdiban. filmet kell bemutatni. Többet kell propagálni és vetíteni a rövid filmeket., A műszaki fej­lesztésre és a korszerűsít.'sre álló keretek föl nem használá­sa, valamint a dolgozók szo­ciális és munkakörülményei­nek romlása pedig a Mzáró okok között szerepelt. Mindezeket teljesíteni csak egész évre kiterjedő, átfogó, gondos tervezéssel és mérlege­léssel lehet. Ha bármit is hely­telenül programoztak volna, el­esnek az oMevéltőL De nem elég csak programozni sem, hiszen a moziüzemi vállalat »teljesítménye" elsősorban nem a gépektől, hanem az em­berektől függ. Ha bármelyik feltételnek nem tesznek eleget, a látogatottság csökken, az em­berek elmaradnak a moziból. A vállalat dolgozóinak egyik szeme állandóan a közönségen van. Hol, mit és hogyan lehet­ne javítani, hogy a nézők jól érezzék magukat, s a televízió »elszívó« hatásának ellenére is szórakozási lehetőségeik egyik fontos forrása maradjon a mo­zi. Ez volt talán a legnehezebb. De 1969-ben sikerült elérniük. A látogatók száma . 2 millió 185 ezer volt (megtartották az 1968-as szintet). A moziüzemí vállalat a itiegyé filmszínhá­zainak korszerűsítésére ötmil­lió forintot fordított az elmúlt évben., Széles: körű hálózat ki­építésével lehetővé tették, hogy a legkisebb községbe 'is eljus­son a 'film. Az országban itt valósították meg elsőként, hogy minden normál filmszínház al­zunk, szívesen tevékenykedünk együtt a városban más szer­vekkel is — tájékoztat Szántó igazgató. — Nagyon jó a kap­csolatunk a megyei tanáccsal. Tagja vagyok a megyei Nép­művelési Tanácsnak, minden­ről rendszeresen tájékozódom, s vállalatunk azonnal ott van, ahol valamit csinálhat. A mú­zeumi hónap keretében pél­dául, vállaltuk a különböző M- állítási anyagok szállítását, propagálását a dekoráció el­készítését és a rendezés egy részét is. Különösen a községi mozigépaszek tettek sokat. Munkánkért oklevelet ‘ kap­tunk. A rpégyei és a városi KISZ- bizottsággal legutóbb a Forra­dalmi Ifjúsági Napok , idején alakult ki a munkákapcsola­Napsütésben a Vörös Csillag Filmszínház, kalmas legyen szélesvásznú filmek vetítésére . is. Ez hét­millió forint beruházással járt. A mozi és a népművelés Ezek a számok. A mögötte rejlő tartalmi, emberi munka teszi igazán élővé, értékelhető­vé a számokat. A , vállalat a népművelési feladatokba is be­kapcsolódott. — Azon kívül, hogy a fil­mek forgalmazásával foglalko­ifjúság részére vetített külön filmeket. A barátsági hónap­ban az MSZBT-vel közösen húsz filmet hoztak Somogyba. A Lenin-centenáriumra repre­zentatív miniatűr könyvecskét készíttetett a moziüzenii válla­lat. Filmek Leninről címmel. A megyei könyvtárral is jó az együttműködés. A könyvtár művelődési autója állandóan vetít játéMilmeket azokban a községekben, ahol éppen a vándorkönyvtár működiM A vállalat ugyanakkor új kön$^ veket bemutató vitrineket tart a nagyobb mozik előcsarnoká­ban. Számtalan, korszerűtlen művelődési ház újjáépítéséből is jelentős részt vállaltak. A vállalatnak Kaposváron há­rom korszerű filmszínháza van. A Vörös Csillag, a Szabad Ifjúság és a Latinka Művelő­dési Központban működő Art Kino. Hasonlóan szép a karádi, a kéthelyi és a marcali mozi is. Nyári „csemegék” a Balatonon A Balaton-parton tizennégy reprezentatív mozi sorakozik A siófoki teremmoziban pél­dául 70 mm-es filmet is vetít­hetnék (az országban is csak néhány ilyen mozi üzemel még). A kertmozik minden igényt kielégítenek. A zamárdi, a balatonszemesi, a balaton- fenyvesi, a balatonlellei kert­mozik vasvázas, poliészteréé fedésükkel országos hírnévre tettek szert. A vállalat műsza- M gárdája kísérletezte M és készítette el ezt a fedést az országban először. Azóta több megyéből jöttek tapasztalat- cserére, sőt az NDK-ban is el­jutott már az új tás. — Nagy gondunk — mondja az igazgató — a balatoni old­ván új mozi fölépítése. Á for­galmas üdülőhelyen szükség van új mozira. Tőidig, rombol­va áll a régi, nyolc és fél mil­lió forintot viszont semmikép­pen sem tudunk saját erőnk­ből előteremteni. Segítség kel­lene ... — Halljunk valamit a, Bala- ton-part újdonságairól is. — Az idén is megrendezzük — augusztusban negyedszer — a balatoni filmheteket, egy új magyar film ősbemutatójá­val. Szeretnénk még nagyobb rangra emelni a filmhét ren­dezvényeit. A nyáron négy olyan filmet mutatunk be a Balatonon, amelyet itt láthat először a közönség. Ezek a Nagy kék jelzés című ma­gyar, a Bosszúállók kalandjai című szovjet, a Dr. Syn kettős élete és a Dajkamesék höl­gyeknek című amerikai film. A főszezonban pedig a főváro­si mozikkal egy időben több új filmet vetítünk. Az oklevél, a kiváló teljesít, menyről már az igazgatói ircre1 da falát díszíti. A szakma sze- retete bizonyára még jobb eredmények elérésére sarkall­ja a közösséget, s a következő évben a magasabb mérce sem akadályozhatja meg a kitün­tető cím megőrzését ■ Modern igények — tetszés szerint Ez évben változtatta meg nevét az Asztalosipari Ktsz, s vette fel a jó csengésű Lakbe­rendező nevet, amely egyúttal a szövetkezet munkáját, te­vékenységét is jobban Mfejezi. A napjainkban megvalósuló nagyarányú lakásépítési prog­ram, a belső terek célszerű ki­használására, Lakhatóságának fokozására irányuló igények fokozottabb követelményeket állítottak a bútoripar elé. A különböző redeltetésű lakószo­bák, praktikus, hangulatos be­rendezésére nem mindig alkal­masak a bútorgyárak nagy szériában gyártott garnitúrái. Olyan termékekre . van szük­ség, amelyekre elsősorban a változatosság jellemző. Lakás­méret, rendeltetés, ízlés, ezek­nek a szempontoknak teljesí­tésére — a nagy bútoripari vállalatok mellett — a mozgé­kony, kis szériában gyártott bútorokkal jelentkező Lakbe­rendező Ktsz vállalkozott Kapovsáron a Széchenyi tér 2. szám alatt létesített bemu­tató üzletben — melyet a kö­zönség jobb kiszolgálása érde­kében nyitottak meg — min­den megtalálható, megszemlél­hető, s megvásárolható (akár OTP-hitelre is a szokásos felté­telek mellett). A ktsz negyven­hat féle termékéből lehet vá­lasztani. .Égy téljes szoba be­bútorozására alkalmas a tíz darabból álló Fengyves lakó­szoba. Három szekrényt, ágy- neműt^rtót, dohányzóasztalt, újságtartót, • két-két fotelt és heverőt tartalmaz, s mindezt az átlagos áraknál jóval ol­csóbban. Kívánság szerint azonban kiegészíthető ebédlő- garnitúrával is, továbbá a vá­sárló választhat az egyajtós és kétajtós szekrények között, mert a szövetkezet teljesen al­kalmazkodik az igényekhez A Fenyves garnitúrát ugyanak­kor megbontva is. árusítják: akár az ízléses dohányzó- együttest, akár a heverőket M- vánja valaM megvenni. Sőt: még a leginkább tetsző szö­vetszínt is M lehet választani. Jó néhány lakásban problé­ma a berendezésnél, hogy a vásárolt garnitúra nem tölti M teljesen a szobát: akad egy- egy üres sarok, fal, előszoba, ahová már nem jutott bútor. A szövetkezet az ilyen esetekre is gondolt Igen széles a vá­laszték a különböző »szóló" és célbútorok között Tet­szés szerinti számban kapha­tók a különféle fekvő- és ülő­alkalmatosságok: székek, fote­lek, kanapék. Ezek közül legismertebb az igen könnyű, tökéletes kényelmet nyújtó, vastag habszivaccsal bélelt Zamárdi pihenő. Az ára is meglepően alacsony: 1100— 1200 forint, attól függően, hogy szövet vagy műbőr kárpitozá- sú-e a pihenő. (Természetesen itt is a vevő igénye dönt) Igen praktikus, modern Mviteíű s a maximális helykihasználást is lehetővé teszi az úgynevezett Koktél garnitúra, amelynek habszivaccsal bélelt ülőkéi használaton kívül az asztal alatt elhelyezhetők. A szí­nes műbőr huzatok is hangula­tosabbá teszik a lakás hangú-' latát. Kaphatóak még a külön­böző he verők, beépített ágy­neműtartóval vagy anélkül, és a manapság ismét keresett fo­telágyak. Az összes termék sa­ját tervezésű. A szövetkezet jelenleg kis szériában készít bútorokat. A vezetők nagymértékben ala­poznak a munkások ötleteire, szakmai tudására A széles skálájú választékot is így si­került kialakítani. Üj fonnák, eljárások, típusok tervezésére pályázatot írtak ki a dolgozók számára. A legértékesebb gon­dolatokat felhasználták a mun­kában. A jó ötletekért pedig pénzjutalmat adtak (5000 fo­rintot fordítottak erre a célra). A ktsz vezetői a bolti eláru­sítói tevékenységet szeretnék továbbfejleszteni. Gondoskod­tak megfelelő raktárhelyiség­ről is, hogy állandó törzskész­lettel elejét vegyék a vásárlá­sok ütemének ingadozása nyo­mán bármikor bekövetkezhető I áruhiánynak. Rendszeresen napirenden van a piackutatás is: a lakáskultúra is változik, s nem kerülik el figyelmüket a különböző divatos irányza­tok sem. Ezeket felmérik, s a tervezésben kamatoztatják a tapasztalatokat A Lakberendező Ktsz tehát a lakosság jobb bútorellátásának érdekében jelentős erőfeszíté­seket tett, és jelentős áldozatot vállal. Széles skálájú, saját tervezésű, korszerű, s olcsó bú­torokkal segíti a lakosság bú­torellátását. Húsz éve már, hogy meg alakult a hajdani Asztalosipari Ktsz. A két évtizednyi fejlődés. — különösen az utóbbi né­hány évben —r bebizonyította, hogy érdemes az új profilra alapozni, s a munkának, me­lyet folytatnak, értelme, hasz­na van. De azt is mondhatjuk: tevékenységük nélkülözhetet­len. SOMOS?! NÉPLAP Péntek, 1370. május 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom