Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

Nagy feladatok előtt az építőipar * inden plusz helyi igény, I mely eltér az országos, $9 központi irányvonaltól, hátráltatja az építőipari egyen­súly megteremtését« — mond­ta Bondor József építési- és városfejlesztési miniszter. Sza­vai azon a tanácskozáson hang­zottak ei, melyet Budapesten tartottak az építőipari agitációs munka megjavítása végett. Rendkívül időszerű, fontos probléma ez. 1975-ben lejár az a tizenöt éves tervidőszak, melynek végére készen kell állnia az .egymillió lakásnak. Ebből hatszázezret már átad­ták, vagy ez év végéig adják át: Négyszázezer pedig a kö­vetkező öt évben készül majd el. Noha ezzel nem oldódik meg véglegesen a probléma, legföljebb csak enyhül, a cél elérése mégis fontos lépés lesz a lakáshiány megszüntetésé­ben. A lakásprobléma, a lakás-. Hiány világjelenség. Jelenleg — az ENSZ kimutatásai sze­rint — 180 millió család haj­léktalan, illetve lakik használ­hatatlan, az alapvető feltétele­ket is nélkülöző lakásban. A lakásépítkezés fokozása első­sorban a városokban szükség­szerű. A városok fejlődésének üteme hallatlanul felgyorsult. Tíz évvel ezelőtt hetven körül mozgott azoknak a városoknak a száma, melyek lakossága meghaladta az egymilliót, szá­muk ma már a százhúszat is túlszárnyalja. Ezzel együtt sza­porodnak az egy négyzetkilo­méterre eső lakóterek: Párizs­ban harminc-, Hong Kongban száz-, Delhiben pedig százöt­venezer ember jut egy négy­zetkilométerre. Hazánk lakásépítkezési prog­ramja nagyszabású és költsé­ges vállalkozás. Megvalósításá­nak súlyos akadályai vannak jelenleg, s a leginkább hát­ráltató tényező, az építőipar és az építőanyag-ipar elmaradott­sága. Bár az utóbbi öt évben 36—55 százalékkal emelkedett az építőipar kapacitása, az el nem vállalt munkák értéke meghaladja az ötmilliárd fo­rintot Az igények ugyanis gyorsabban nőttek, s az építő­ipar termelőerőinek fejleszté­se elmaradt a szükségletek mögött. A szövetkezeti és a magán építőipar létrejöttét, fennma­radását éppen a fenti körül­mények indokolják. A lakossá­gi építkezések és a kisebb vo­lumenű közületi beruházások kivitelezése lenne a tulajdon­képpeni feladata, hogy teher­mentesítse a tanácsi és az ál­lami ipart, s hogy ezek erőiket jobban tudják koncentrálni. Ez az alapvetően helyes célkitű­zés visszás helyzeteket is szült. G yakran előfordult, hogy a TÖVÁL-ok magasabb fizetéssel szakembere­ket csábítottak át az állami építőipari vállalatoktól. A munkásvándorlás tehát egy magasabb gépesítésű, terme­lékenyebb szektorból egy jó­val primitívebb módszerekkel dolgozó, kiskapacitású ipar fe­lé indult meg, ott gyengítve, itt pedig alig növelve a mun­ka hatékonyságát. Maga a ten­dencia rendkívül egészségte­len: a csökkenő termelékeny­ség nem képes a növekvő pénzmennyiség árualapjá* megteremteni. A nagyarányú városiasodás és a szövetkezeti építőipar vi­dékre való koncentrálódása újabb kedvezőtlen arányok ki­alakulásához vezetett. Amig a „Ifjúsági veteránok“ találkozója Baráti beszélgetés feözbdw. Balról jobbra: Jankovtts Ferenc, Béla és Gulyás Károly, a MADISZ-szervezet alapító tagjai. Megható ünnepségre gyűl­tek össze vasárnap a látrá- nyiak a MADISZ megalakulá­sának 25. évfordulója alkalmá­ból. Távolabbi községekből is eljöttek, hogy találkozzanak és fölelevenít.sék a haréos múl­tat, a kezdeti nehézségeket. Itt Hátrányban 1945. május 24-én alakult meg a MADISZ szer­vezete. Kaposvár után a járás, ban elsőként A látrányi mű­velődési otthon nagytermében összegyűlt egykori MADISZ- tagokat és a tiszteletükre meg­jelent kedves vendégeket Ta­kács József, a fonyódi járási KlSZ-bizottság titkára üdvözöl­te. Beszédében megemlékezett azokról a fiatalokról, akik odaálltak az ország építői közé. Bebizonyították, hogy a ma­gyar ifjúság be tudja tölteni hivatását. Tanulva, dolgozva, harcolva láttak hozzá az új­jáépítéshez. A MADISZ leg­főbb érdeme, hogy a külön­böző osztályhelyzetű és politi­kai felfogású fiatalokat egysé­ges. demokratikus nevelésben részesítette. Meg tudta aka­dályozni, hogy az ifjúság zöme 'a demokráciaellenes erők be­folyása alá kerüljön. A beszéd után úttörők és KISZ-fiatalok köszöntötték, a volt MADISZ-tagokat. Biztosí­tották őket afelől, hogy amit ők elkezdtek, azt a KISZ ke­retein belül legjobb tudásuk­kal folytatják. Majd valameny- nyiüknek virágcsokorral ked­veskedtek Az ünnepség végez, tév° egyperces néma felállás* sál tisztelegtek négy elhunyt alapító tag emlékének. A megterítety asztalok mel­lett folytatódott a találkozó. FöléLevenedtek a regi idők em­lékei. Örömökről, bánatokról beszélgettek egymással a rég nem látott barátok, harcostár­sak. A régi színielőadásokról em­lékezett dr. Ruda Gyula. ‘ — Akkor még maximläm- pákkal világítottunk a színpa­don, melyet a helybeli kocs­mában állítottunk fel — mesél­te. — Előadás közben meg­gyulladtak a díszletek, majd­nem leégett az egész kocsma. Persze ez nem vette el a ked­vünket, a továbbiakban is foly­tattuk az előadásokat A belé­pődíjakat pedig terményben szabtuk meg, mivel akkoriban nem vott értéke a pénznek. Sok MADISZ-esküvőt is tartottunk, amelyre az egész szervezet hi­vatalos volt. Amit a bálokon és előadásokon összegyűjtöt­tünk, abból segítettük család­alapító fiataljainkat Molnár Lajos 1945 októberé­ben részt vett Budapesten az “lső M AnisZ-kongresszuson. — Ketten mentünk a megyéből — mondta Molnár Lajos. — Részt vettünk min­den megmozduláson, melyen az újjáépítést, a romeltakarí­tást, a földreformot, a vasút megindulását sürgettük, és egységre hívtuk fel a dolgozó­kat. A kongresszus lényege az volt hogy a magyar munkás— paraszf és értelmiségi fiatalo­kat egységbe fogjuk. A nagy­gyűlésen Veres Péter és Szako­síts Árpád mondott beszédet Jankovics Nándor a felsza­badulás után Látrány község párttitkára volt. — A párt megbízásából jöt­tem mindjárt a háború végez­tével kátrányba, hogy megala­lankovjte Nándor, Tóth kitsam a kommunista pártot. A faluban azonban idegenked­ve fogadtak, nehezen tudtam meggyőzni az embereket. Egyedül csak a fiatalokra le­hetett támaszkodni. Ekkor el­határoztam, hogy létrehozok egy ifjúsági szervezetet. Tizen, hárman kezdtük el, köztük volt a két fiam és a lányom is. Sok nehézséget kellett le- küzdenünk, harcolnunk kellett mindenért — a helyiségért, az előadások megtartásáért. Hadi­fogoly segítő szolgálatokat szerveztünk. A választások idején röplapokat,' újságokat nyomtunk ki. A kiragasztott plakátokat éjjelente felváltva őriztük, nehogy leszaggassák. A fiatalok segítettek a földre­form megvalósításában. Az Ünnepség meg sokáig tartott. Baráti hangulatban ünnepeltek a találkozást, fel­idézték a régi idők emlékeit Gyertyás László minimális lakásigény biztosí­tása a városban még távolról sincs megoldva, s ez alapvető probléma, addig falun már mi­nőségi lakáscsere folyik. A múlt évben tetőző fluk­tuáció az építőipart hatalmas mértékben érintette. Legkáro­sabb hatása az volt, hogy a munkafegyelem meglazult, s a vezetők kezében a munkaerő- hiány nem hagyott eszközöket, melyekkel gátat tudtál« volna vetni az elharapódzó lógások­nak, igazolatlan hiányzások­nak. A múlt évben átlagban 17 000 ember hiányzott a kü- különböző építőipari munka­helyekről. Pedig amíg meg nem szüntetik ezeket a laza­ságokat, lényeges előrehaladás nem képzelhető el, s veszély­be kerül a terv szerinti négy- százezer lakás felépítése is. Sok helyen lemaradást, ha­táridőcsúszásokat okozott az anyaghiány is. Köztudott, hogy a hazai cementgyártás nem fedezi az igényeket, s állan­dóan kísértett a téglahiány is. A kormány a következő ötéves terv során 37,5 milliárd forin­tot fordít beruházásokra. En­nek egy részét az építőipar, egy másik hányadát pedig az építőanyag-ipar fejlesztésére fordítják Ezeket az összegeket három éven belül szeretnék beruházni, hogy a tervidőszak végére akadálytalanul megin­dulhasson a termelés. A beru­házások között szerepel továb­bi öt házgyár felépitése is, elő­segítve a korszerű házgyári technika további hódítását. Végezetül az ember szerepé­ről sem érdemtelen néhány szót ejteni. Napjainkban egy­re inkább átalakul a szakmun­kás fogalma. A korábbi tech­nikák elavultak, s összetettebb, sokoldalúbb hozzáértést igé­nyelnek a szakmunkák. A túl­zott szakosítás hátrányos le­het a házgyári építkezés ese­tében. Sok esetben már most késlelteti a határidők megtar­tását, ha az ajtók, ablakok sze­relését több mester végzi (üve­gező, mázoló, lakatos). Ilyen esetekben a komplex szerelés­nek kell érvényesülnie, egy ember vagy brigád végezze a munkákat. Ö t év — a mai gyorsan ro­hanó időre gondolva — tulajdonképpen rövid időszak. A feladat mégis telje­síthető. Erők, eszközök jobb koncentrálásával, s gz emberi munkaerő szakszerű, lelkiis­meretes kihasználásával. A kormány több határozatot ho­zott, hogy a kitűzött cél meg­valósítását elősegítse. A többi már az emberektől függ... > Csupor Tibor I MAI KOMMENTÁRUNK: Szovjet fiatalok kongresszusa... A Szovjetunió fiatal nem­zedékének képviselői ma ösz- szeülnek a moszkvai Kreml­ben, hogy XVI. rendes kong­resszusukon megvitassák fon­tos problémáikat. Feltehető, hogy mind a vitában, mind pedig a kongresszusi határo­zatokban helyet kápnak az olyan kérdések, mint az ok­tatás, a szakmai továbbkép­zés, a társadalmi aktivitás, a mindennapi élet ügyes-bajos dolgai, a pihenés. Az eddigi sajtóhírek szerint azonban két kérdésre különös figyel­met fordítanak majd a dele­gátusok. Az egyik az ideoló­giai és az erkölcsi nevelés, a másik pedig a fiatalok sze­repe a gazdasági_ tervek megvalósításában. A Komszomol a maga hu­szonöt milliós tagságával döntően befolyásolja á szotv jet fiatalok törekvéseit. A kongresszus döntései tehát valamiféle életprogramnak tekinthetők a szovjet fiatal­ság egésze számára a legkö­zelebbi évekre. Ne feledkez­zünk meg arról sem, hogy a demográfiai robbanás nagyon megfiatalította a szovjet la­kosságot: ma minden máso­dik szovjet állampolgár élet­kora átlag 30 év. A kongresz- szus tehát szinte a lakosság felének problémáit vitatja meg, és hoz döntéseket ezek­ről. Ez a körülmény összponto­sítja a figyelmet a Kremlben tartandó ifjúsági kongresz- szusra. Az utóbbi évek során a Szovjetunióban olyan inr tézkedések történtek, ame­lyek lehetővé tették a fiata­lok számára, hogy jobban előtérbe kerülhessenek ál­lampolgári és szellemi törek­véseik. A hatalom szerveinél, kezdve a parlamenttől a he­lyi tanácsokig, állandó ifjú­sági bizottságokat hívtak életre) amelyek feladata egy­részt a fiatalok érdekvédel­me, másrészt pedig az, hogy alaposabban, konkrétabban bevonják őket a hatalmi szer­vek munkájába. A Komszomol komoly sze­repet kapott a vállalatoknál és az intézményeknél. A gyárigazgató például a Kom- szomol-bizottság megkérde­zése nélkül nem bocsáthat el, nem helyezhet at alacsonyabb munkakörbe egyetlen fiatal munkást vagy dolgozót sem. A Komszomol illetékes lett munkaügyi kérdésekben, sőt a pihenés, az üdültetés kérdé­seiben is. Az állam úgy gon­dolja, hogy amikor bevonja a fiatalokat a tanácsok, a szakszervezetek és a társa­dalmi szervezetek munkájá­ba, ezzel elősegíti, hogy »ta­nulják a kommunizmust«, amint azt Lenin meghagyta. Az általános középiskolai tankötelezettség bevezetéséről hozott döntés annak idején vitát keltett. Egyes szakértők és publicisták attól tartottak, hogy ez a lépés idő előtti, ko­rai, hogy a mai élet még nem teszi szükségszerűvé. Más szempont kerekedett felül. Ez a szempont számolt a Szov­jetunió gazdasági fejlődésé­nek távlataival, az ember változásával. A szociológusok kimondták: törvényszerű, hogy minél műveltebb és képzettebb a fiatalság, annál nagyobb a társadalmi aktivi­tása. A szovjet állam tehát megvalósította az oktatási reformot. A Szovjetunió ma a bélpo­litikában szinte minden terü­leten — legyen az gazdasági reform, tudományos és mű­szaki haladás, vagy fejlesz­tés, legyen az építkezés — számít a fiatalokra. Számít — különösen Szibériában, a Tá­vol-Keleten, vagy a. messzi Északon. A statisztika azt mutatja, hogy a szovjet tudósok majd fele 32 évesnél fiatalabb. A Szovjetunió ma számos tudo­mányágban vezető helyet fog­lal el a világon. Ez főképp a fiataloknak köszönhető. Hiá­nyosság azonban, hogy jelen­leg még nem a legmegfele­lőbb a kapcsolat a. tudomány és a termelés között. A leg­nagyobb erőfeszítéseket most épp ezen a téren teszik. És itt is elsőrendű szerepet kapnak a fiatalok. A Komszomol kremlbeli ülésezése egyáltalán nem ígérkezik valamiféle látvá­nyos rendezvénynek. Az egyes szakcsoportok üléséi, számos magas beosztású ve­zető részvétele adják majd meg a kongresszus »munka- értekezlet:« jellegét. Jevgenyij Dvorayikov Szerződés a jövőért SOKAN EMLEGETIK a so­mogyi állattenyésztés múltját, hagyományait, amelyek talán köteleznek is. A nagyüzemi állattartás módszerében is, az állatgondo­zás minőségéből is új az egy­kori egyénihez vagy a háztáji­hoz képest. Szintén nem új dolog, de a nagyüzemi állat­tartás alapkövetelménye és fejlődésének talán legfonto­sabb záloga a gépesítés, a kor­szerű agrotechnika eredmé­nyeinek állandó alkalmazása. Mindkét tényező ismert, je­lentőségét, fontosságát értik is, mégis a somogyi termelő­szövetkezetek állóeszköz-ellá­tottság tekintetében — a Köz­Utazási kedvezmény a BNV-re A Budapesti Nemzetközi Vásár látogatói számára 33 százalék«» menetdíj kedvez­ményt engedélyezett a MÁV. A kedvezmény a vásárigazolvány birtokában vehető igénybe. A kiállítás látogatóinak a vásár­igazolványt már a felutazás előtt, a vasútállomásokon meg kell vásárolniuk, s .az igazol­vány egyben belépőjegy is a vásár területére. Visszautazás előtt a pénztárnál le kell bé­lyegeztetni, igazolva ezzel, kítható meg hogy a kedvezményes jegy tu­lajdonosa valóban megtekintet­te a vásárt A kedvezményt az ország bármely vidékén igénybe le­het venni; Budapestre való utazásra június 1-én 12 óráig, visszautazásra június 2-án 24 óráig érvényes. A 33 százalékos mérséklésű menettérti jeggyel az utazás sem oda, sem vissza nem sza­ponti Statisztikai Hivatal ada­tai szerint — országosán utol­sók. Azt hiszem nem a miért­re kell választ fogalmaznunk, hanem inkább a hogyan to­vábbra. Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának mezőgazdasági osztálya szervezett. És a ho- gyán tovább egyik módjául az együttműködést jelölte meg. . Partvezetőink javaslata or­szágos szükségletek számba­vétele nyomán született Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány határozata alap­ján a negyedik ötéves tervben le keU rakni a szakosított szarvasmarha- és sertéste­nyésztés alapjait. A határozat és a somogyi gépesítés helyzete megszabta a teendőket. A tanácskozá­sok, útkereső vitái« után szer­ződés született az ipar, a be­ruházó és az oktatási intéz­mény között — a mezőgazda­ságért. A múlt héten megállapodott az együttműködés feltételeiben a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár nevében Or­bán Tamás osztályvezető, Bö­bék József, a Kaposvári Felső­fokú Mezőgazdasági Techni­kum tanszékvezető tanára és a Somogy megyei MEZŐBE ’’ igazgatója. Szabó Péter. A gyár és az oktatási in­tézmény kapcsolata már nem új keletű, de ennek újabb for­mája rendkívüli jelentőségű. A Somogy megyei MEZŐ- BER vállalja a szakmunkák tervezését, a szerződések elő­készítését, a kivitelezés szer­vezését és levezetését egészen a befejezésig. A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum a tudományos ta­pasztalatok, kísérletek alapján ajánlatot tesz az új technoló­giák bevezetésére, gépek alkal­mazására, további korszerűsí­tésekre. Feladata az elkészült berendezések kísérleti kipró­bálása, a tapasztalatok Össze­gyűjtése és elenjízése. valamint szakemberek képzése. A gyár vállalása a gepek 'ki­vitelezése, a javasolt tinusok gyártása határidőre. Partne­reit állandóan táj.’ .oztatja majd a munkák állás'ról és a gyártás taorszts'-tairól. A SZERZŐDÉS 1970. július 1-én lép életbe és 1975. decem­ber 31-én jár le. Vagyis szer­ves részévé lesz negyedik öt- eves tervünk megvalósulása - nak is. Nem szokványos együttműködésről, hanem szo­ros kooperációról van szó, melynek jelentősége jóval túl­mutat a megyehatáron is nem­csak példaszerű jp - fogva, hanem az új keres: V : s Hi­szen a megválás-•’ -is ö1 ama- tában a tud un ■ 'ribb aredménve- -r -va­ko-lat kern tá-' pasztalato' ne s 1« itt So­mogybán. nym 'gszerte kamatoznak mai i. T. T SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970, május 26. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom