Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

I XXVI. évfolyam, 119. szám. Szombat, 1970. május 23. A KODÁLYI GONDOLAT JEGYÉBEN: Megnyitották a zeneiskolai tanárok I. kaposvári kamarazenei találkozóját Felharsanó kürtszó jelezte tegnap este a Liszt Ferenc Ze­neiskolában, hogy megkezdő­dött a zeneiskolai tanárok I. kaposvári kamarazenei talál­kozója. A zsúfolásig megtelt hang­versenyteremben Merényi György igazgató mondott ün­nepi megnyitót — Két évvel ezelőtt fogant meg zeneiskolánkban az a gon­dolat, hogy a zeneiskolai nö­vendékek kamarazene-feszti­válján kívül a zenetanárok ka­marazenei találkozóját is meg kellene rendezni. Elképzelé­sünket. az egész országban lel­kesedéssel fogadták Csaknem minden nagyobb városból el­jöttek a találkozóra. Ez is bi­zonysága annak, hogy zeneok­tatásunk valódi alapja taná­raink aktív muzsikálásában gyökerezik A találkozó repertorájáról szólva arról beszélt: a mai ma­gyar zene széles skálájú köz­vetítése, hitvallása annak, hogy tanáraink a magyar ze­nei anyanyelvű ifjúság felne­velésén fáradoznak. S végül a kodályi gondolat — legyen a zene mindenkié — jegyében megnyitotta a háromnapos ta­lálkozót Az ünnepi szavak után a hangversenysorozat első kon­fuvolára és zongorára című művét Csupor László fuvolán és Bernáth Magda zongorán ad­ta elő. Brahms Brácsadalok és Kodály Magos kősziklának cí­mű zenedarabjait pedig B. Iltzés Irma (ének), Geibinger Sándor (viola) és Kardos Kál­mán (zongora) szólaltatta meg. aAz első hangversenyestet ba­ráti találkozó zárta. Ma ugyancsak hangverse­nyekkel folytatódik a kamara­zenei találkozó. A megyei könyvtár előadótermében és a zeneiskola hangversenytermé­Veszelylérképe! a liléiéiről cárt je hangzott eL A pécsi ze- t J5®1 reS6<ú nyolctól estig hat netanárok bemutatkozását a kaposváriak szereplése követte. Mouquet Szonáta fuvolára és zongorára és Dávid Szonáta A pécsi zeneiskola képviseletében Kováts András hegedűn és Kovátsné Gaál Mim! zongorán egy Beethoven- és egy Weiner-művet játszott. koncertet tartanak. Egyebek között a soproni, a szegedi, a keszthelyi, a székes- fehérvári, a győri, a gyulai, a szombathelyi és a békéscsabai zeneiskola művésztanárai­nak tolmácso­lásában Beethoven, Bach, Bartók, Kodály, Brahms, Brit­ten, Bárdos, Dohnányi, Ka­dosa, Farkas, * ? Jakab, Maros, ' , Sárközi, Szé­kely, valamint még több kül­földi és ma­gyar zeneszer­ző művei csen­dülnek föL A kamaraegyüt­tesek és a szó­listák szonátá­kat, vonósné­gyeseket, hangszeres triókat, fúvós ötösöket mu­tatnak be. Ami a nagy Brehmből kimaradt••• zoológiái jelenségről lesz szó, amelynek nyomát az állatok nagy számbavevője, a tudós Brehm teljesen kihagyta mun­káiból .. , Pontos képet kapha­tunk viszont az emberi nem és az állatvilág Darwin felté­telezéseinél jóval szelesebb kö­rű összefüggéséről, ha nyitva tartjuk fülünket bizonyos ven­déglátóipari egységekben, né­mely közlekedési eszközön. Kiderül például, hogy egy ilyen megszolításféle, hogy -maga vén majom-« nem fel­tétlenül Böbének szól a veszp­rémi állatkertben, egy «-pók" is járhat nyugodtan nyolc her lyett két lábon; egy ürgének sem kell feltétlenül a négylá­búak . birodalmába tartozni; egy jó tyúk viszont minden­képpen kétlábú lény, akár tollat hord, akár minit. A macska azonban már két vál- toz?1' -,n dorombolhat a férfi­ember fülébe. S az öreg kandúr sem egyértelműen jelenti az egerek rémét csupán. Ugyan­ez a fogalmi bizonytalanság megtalálható a nagy kakas, a vén kecske, a falu bikája ér­telmezését illetően is. Női vo­natkozásban pedig ez a sor a kedves csibe, csirke, a jó húsú pipi szintjéről indul, s eljut egészen a nem tűi hízelgő buta libáig. A veréb is madár, de ugyanakkor könnyen rászed­hető, »nai vista« embertársun­kat is illethetik egyesek ezzel a néweL Aztán a hűséges há­ziállataink becsületes nevé­nek meghurcolása sem ritka hangosabb vitáknál, könnyen kineveznek valakit vén marha, nak, lón^k avagy sí}lt és hat­öröknek a párbeszéd részvevői, s hogy az importnevek is sze­repeljenek: hevesebb jelene­teknél kedvelt minősítés a -maga tévé" és az »ön víziló" is. Nem szívesen tesszük, de az igazság és a teljesség kedvéért meg kell írnunk, hogy rossz modorú egyének egyes asz- szonytársakat vipera, sőt sár­kány névvel is illetnek! Egy lakótelep panasza --------------- - ­V irág helyett rendetlenség Örömmel olvastam a lap április 2ß-i számában a Virá­gos Kaposvár című képes tu­dósítást. Ez hagyomány a vá­rosban, s mi büszkék is va­gyunk rá. De miért nem élhet minden kaposvári virágos kör­nyezetben? A Marx Károly közi lakás­szövetkezeti telepen lakunk. Hat éve költöztünk ide. s a 2-es és a 3-as épület között az­óta is csak sár és pocsolya -díszeleg" Akár esik, akár nem. itt fordul meg a szeme­te sk öcsi, Olyan a házunk ele­je, akár egy csatatér, amelyen évekig gyakorlatoznak a harc­kocsik. S . mindemélleti még teljesen sqtét van a két ház között, pedig sok a kisgyerek, a több műszakba járó dolgozó. Már ismételten kérték a lakó­telepen élők,.hogy tegyék mél­tóvá a , környezetet a virágos Kaposvárhoz. Kéméijük, hogy ez a helyzet most már hamaro­san megváltozik.­.... - - Nagy József M arx Károly koz 3 Persze az ilyen állatneveket osztogató »jámadarak" nincse­nek elragadtatva, ha őket ille­tik hasonló finom megszólítás­sal!.,. Sokat utazom gépkocsival a megyében, s mindig megfigye­lem a sofőrök megjegyzéseit egy-egy veszélyes kanyartan, útkereszteződésben. Néhányan úgy ismerik a veszélygócokat, mint a tenyerüket. S amikor odaérnek a kocsival, pontosan tudják hol mire kell vigyázni, merre kell az átlagosnál job­ban figyélni, honnan bukkan­hat elő váratlanul vonat, gép­kocsi, traktor. S ilyen baleset- veszélyes pont éppen elég akad például a Balaton déli partján. Azok, akik más or­szágból vagy hazánk más tá­járól érkeznek ide gépkocsiju­kon, nem tudják, hol kell az átlagosnál sokkal jobban vi­gyázni. A nyári szezonban bi­zonyos pontokon mindig tör­ténik baleset. S amikor meg­érkezik a hír, hogy Siófokon, Balatonfenyvesen vagy Fo­nyódon öszeütközott két autó, belerohant a motoros a busz- ba, a baleseteket rendszeresen figyelemmel' kísérők már meg is jegyzik: itt a múlt hónapban is volt karambol, sőt tavaly több is előfordult Megfontolandó, nem lehet­ne-e kiadni egy szemléltető veszélytórképet a magyar ten­gert körbefutó utakról, ponto­san feltüntetve a veszélyes ke­reszteződéseket, útszakaszokat, kanyarokat és gócpontokat Ez az ötlet onnan származik, hogy a vidéki sofőrök egymásutáni fővárosi karamboljaiból okul­va az Autóközlekedési Tröszt kiadott egy ilyet a budapesti rendőr-főkapitányság regiszt­rációjára támaszkodva. A vál­lalat a balesetek megelőzését tűzte célul a veszélytérkép ki­adásával. S ugyanez lehetne a célja a balatoni veszélytérkép megjelentetésének is. Emberek életét mentheti meg, testi ép­ségét óvhatja a veszély írott és képes előrejelzése. Nem elég, hogy a gépkocsivezetők egy ré­sze ismeri a veszélygócokat, mind ismerje meg — ha más­képp nem, hát térképről. L. G. Noteszlap A hangszigetelésről Nagyon megértem, azt az olvasónkat, aki a modem la­kások rossz hangszigetelését tette szóvá levelében. Való­ban nem kellemes a vékony falakon át tanúja lenni a szomszédok családi életének — ha kissé hangosabbak a kelleténél. Ugyancsak kel­lemetlen, ha mások még ké­sé éjszaka is rádióznak, esetleg magnóznak vagy névnapot, születésnapot ün­nepelnek alvás helyett. S közben nem gondolnak azokra, akik a házibuli ke­serves, akaratlan szenvedőit. De akkor sem kívánatosak a vékony, szigeteletlen fa­lak nyújtotta »örömök■*, amikor az éjszakai műszak­ból hazatérők pihenni sze­retnének, a szomszéd pedig ezzel mit sem törődve han­goskodik. Sőt — mint olva­sónk írja — akad köztük olyan rosszindulatú is, aki mindent elkövet lakótársa nyugalmának háboritására. Pedig kérték, majd ajánlott levélben szólították fel, hogy viselkedjen emberhez méltóan, ám ezzel csak ola­jat öntöttek a tűzre. Most hamarosan a bírósághoz fordulnak, hogy így szerez­zenek csendet, nyugalmat maguknak. Az építőipar valóban so­kat tehetne. Gondolni kel­lene arra, hogy különböző időpontokban dolgozó embe­rek élnek majd a lakások­ban, s vannak érzékeny idegrendszerű emberek, aki­ket pihenés közben zavar a vékony falakon áthallatszó zaj, zene. Igaz ugyan, - hogy ezt különböző rendelkezések szabályozzák, s a vétkesek, a rendbontók felelősségre vonására is van lehetőség. De miért kell egy lakóház, egy kis közösség nyugalmá­nak biztosítását a tanács, a rendőrség szabálysértési elő­adóitól vagy a bíróságtól várni? Ha már az építőipar nem gondolt erre, gondoskodjunk mi a hangszigetelésről. Na­gyon, egyszerűen megvaló­sítható módja van ennek: úgy élni, beszélni, ünnepel­ni, televíziót nézni, rádiót hallgatni, hogy közben ne feledkezzünk meg a szom­szédokról, akik nem kiván­csiak arra, mi történik ná­lunk; akik fáradtak, pi­henni vagy tanulni szeret­nének. 8& L» Kalicz Nándor: Agyag istenek A régészet kedvelői bizo­nyára örömmel üdvözlik a Corvina Kiadó most induló új sorozatát, a Hereditast. A so­rozat első köteteként Kalicz I Ma este 18 vezényel. órakor a televízió ban; Herbert von Karajan Nándor: Agyag istenek című munkája jelent meg, amely a kőkor és a rézkor magyaror­szági emlékeivel és e korok emberének mindennapi életé­vel ismerteti meg az olvasót A szerző az időszámítás előtti 5000—2000-ből származó, Magyarországon talált tárgyak bemutatásával nemcsak arról tájékoztat, milyen népcsopor­tok éltek ezen a tájon, hanem arról is, hogy mivel foglalkoz­tak, milyen gigászi küzdelmet folytattak a természettel a föld termékenységéért, a vad­állatok támadásainak vissza­veréséért. Kalicz Nándor avatott tol­mácsolásában megismerheti az olvasó e korok embereinek hiedelemvilágát és művésze­tét: erről tanúskodik többek között a híres, trónuson ülő Sarlós isten, amely Szegvár határában került elő; a Kö­kénydombi Vénusz, amely Hódmezővásárhely környéki lelet, s erről vallanak az em­ber alakú urnaedenyek is. A szerző azonban nemcsak e karolt népcsoportjainak gondo­latvilágával ismertet meg, ha­nem mindennapi életével is, bemutatva házai formáját, bútorainak alakját es külön­böző köznapi használati edé­nyeit: A régmúlt időkbe ka­lauzoló könyvet kilencvenha- rom fénykép teszi még szemlé­letesebbé. Az Agyag istenek című kö­tetet a Corvina Kiadó — a ma­gyar nyelvű kiadással egy idő­ben — német, angol és francia nyelven is megjelentette. A sorozat következő kötete Sza­bó Miklós A kelták nyomában Magyarországon című műve lesz. EZEN NEVET MILANO — Csau Guiseppe! Mi járatban vagy itt Nizzá­ban? — Nászúton vagyok, Alberto. — És hol van a felesé­ged? — ő otthon maradt, Mi­lánóban, őrizni a házat BECS — Uram, a zongoráiért jöttünk. — De hiszen én nem akarom elszállíttatni a zongorát! — Tudjuk. De a szom­szédai igen! PÁRIZS Riviéra Párbeszéd a expresszen: — Ugyebár, ön Monte Cáriéból jön? — Igen, uram. Négy hónapot töltöttem ott — No és játszott? — Hogyne, uram. Min­den este. — És sokat vesztett? — Semmit — Hogy mondja? Min­den este játszott és sem­mit se vesztett Nem árul­ná el a szisztémáját? — Nagyon szívesen. Villanygitáron kell ját­szani. LONDON — Egyetlen penny sincs a házban, Christ — for­dul felesége a hírhedt kasszafű rához. — De szívem, tudhat­nád, a bankok még nyitva vannak. Szlovákiai görbe tükör ÁRUHIÁNY Az üzletbe belép egy vevő. — Kérek egy patent la­katot — Nincs, kérem. — Akkor egy függő la­katot. — Azzal sem szolgálha­tok. — Akkor egy közönsé­ges lakatot. — Sajnos, még ilyen sincs. — A mindenét, akkor egyáltalán miért van nyitva ez az üzlet? — Mert nincs laka­tunk, és nem tudjuk be­csukni. FELHÍVÁS Az egyik vállalat igaz­gatója behívta a műve­zetőket és így szólt hoz­zájuk: — Kartársak, mától kezdve takarékoskodni .fogunk, akármennyibe is kerül ez nekünk! DORGÁLÁS A férj hazatér a mun­kából és így dorgálja fe­leségét: — Éva, ma reggel olyan erős. kávét főztél, hogy egész nap le sem tudtam hunyni a szemem! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BELA Szerkesztőség s Kaposvár, Latinka Sándor u. 3. Telefons 11-510, 11-511, 11-513. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u- Z. Telefon: 11-516, Felelős kiadó; Dómján Sándor- Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. E1Ő- izethetö a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft, Index; 35 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari vállalat kaposvári üzemében- Kaposvár, Latinka S. ti. 6. •felelős vezető; Mautner Józse# /

Next

/
Oldalképek
Tartalom