Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-20 / 116. szám
Óvodát összefogással A gyermek jövője A idén visszaUirnek munkahelyeikre azok az asszonyok, akik 1967-ben igénybe vették a gyermekgondozási segélyt. Az előző évieknél tehát jóval nagyobb lesz az óvodákba jelentkezők száma. (Már ezekben a hónapokban is rengetegen kérik a felvételt.) A helyek száma viszont — mint ismeretes — nagyon kevés. Különösen a megyeszékhelyen. Kaposváron tizenkét óvoda van; általában 75 személyesek, így a város óvodái a megengedettnél sokkal zsúfoltabbak, szükségből. A Kalinyin városrész óvodájában 75 helyett 107 gyerrhekkel, a hasonló nagyságú Damjanich utcai óvodában pedig 106 gyerekkel fog- I lalkoznak. Nem kevésbé zsúfolt a cseri óvoda; száz gyermek tölti ott napjait. De sorolhatnánk még, hiszen szinte ugyanilyen egészségtelen körülmények között üzemel a Szigetvári, a Szántó Imre, a Dimitrov és a Füredi utcai, valamint a Béke.óvoda is. Az elmúlt év szeptemberében a legtöbb szabad hely (35) a Szigetvári utcában volt, erre 46 gyermek jelentkezett. A Kalinyin lakótelep óvodájában viszont csak tizenkét hely üresedett meg, ahová huszonöt kisgyereket vettek föl. ötvenhármat pedig elutasítottak. Lehangoló a kép. Stázkilencven olyan három-hat év közötti gyermek él itt, aki nem kapott óvodai helyet, vagy akit a város valamelyik távoli részébe visznek szülei. A százkilencven közül sok gyereket vidékre, a nagyszülőhöz küldtek, vagy pótmamát fogadtak. De akad olyan család is, ahonnan az édesanya nem tudott visszamenni munkahelyére, mert sehol nem tudta elhelyezni gyerekét. Hä a városrészben most nyílna egy óvoda, százki lenc- vén gyermek sürgős indokkal azonnal kérné fölvételét. A cseri körzet. óvodai helyzetére ugyancsak azt mondhatjuk: súlyos. Bár itt nem érint tömeget az óvodai gond, de ez a városrész kiesik a forgalomból, más óvodába vinni szinte lehetetlen a kicsinyeket. Idény zár ás Go Idoni-vígjátékkal Gyors ütemben iparosodó városunkban a születések száma állandóan emelkedik. Ezekben a napokban 501 gyermeket kellene óvodai gondozásba venni; a jövő évben pedig ennél jóval többet. Ezzel szemben a város óvodáiban csak 180—200 új hely lesz 1970 szeptemberében. A Művelődésügyi Minisztérium állásfoglalása szerint: »•Meg kell teremteni az igény- jogosultak felvételének és minden vonatkozásban megfelelő ellátásának feltételeit. A tanácsok találjanak módot arra, hogy a gyermekgondozási segély lejárta után munkába visszatérő anyák óvodás korú gyermekei óvodába jussanak.« eszely barátunk jeles falusi vezető, amióta csak pödörhetővé vált a bajusza. Mákszemnyit sem titkolja, erre nem annyira a községbelíek szemelték ki, hanem ő magamagát. Mondják is: talán még a kútgém- re is beszegődne koloncnak, csakhogy felülről nézhesse az embereket. Tudom, mondják ezt róla, de amióta annyi tisztségre kell ember, végül mindig odalöttyentik, valahová elnöknek, máshol mint vezetőségi tag gunnyaszt az üléseken. S ha -egyebütt nincs módja rá, hát az italboltban intézi rekedt hangon a falu falvirágoztatását. Éppen valami álelnökséggel a vállán'lötyögött a kul- túrház felé, amikor megne- szelte, hogy minisztériumi főember inspiciálja a színjátszókat. Ha saroglyán vitette volna oda magát, Meszely Mihály, akkor is odanyomako- dott volna. Nézte a főember a próbát, s mellette oly lélegzetvisszafojtva ácáorgott Meszely, hogy még a cigarettájának parazsa is megfagyott az Hiedelemtől. Mit tett, mit szándékozik tenni a város az óvodai gondok enyhítésére? Embersics Imre, a városi művelődésügyi osztály vezetője: — Valóban nagyok a gondjaink. Mi is készítettünk egy kimutatást, amelyben azok a gyerekek nem is szerepelnek, akik nem három-, hanem négy-, esetleg ötéves Korban jelentkeznek óvodába. Az ötéves gyerekek részére az első osztályra előkészítő tanfolyamokat szerveztünk a város négyiskolájában. Ezenkívül a negyedik ötéves tervből előre hoztuk az Arany János utcai 100 személyes óvoda építését. A munkálatok már elkezdődr tek. Ugyanakkor a Kalinyin városrészben a negyedik ötéves tervben egy 100 személyes óvodát építünk még A negyedik ötéves terv végére 450 gyermeket tudunk itt óvodában elhelyezni. — Ez még a jelenlegi igények kielégítésére se elegendő. A megyei pártbizottság 1989- ben viszont hozott egy határom zatot: az üzemek és vállalatok anyagi támogatásukkal járuljanak hozzá egy nagyobb óvoda építéséhez, amelyet aztán a városi tanács működtetne. Történt-e valami ennek szellemében? — Igen, ez nagyon nagy se- ségítséget jelentene. A tárgyalások már csak azért is indokoltak, mert a felmérések szerint a villamossági gyárból 112 gyermek jár óvodába, a ruhagyárból 94, a kefeüzemből 41 és ugyancsak sok. harmincon felül a húskombinátból, az "elektroncsőgyárból; húsznál íöbb az AKÖV-től, az állami építőipari vállalattól, a cukorgyártól stb. Klemm Jánosné ruhagyári munkásnő, a Kun Béla utca 17. számból: — Két gyermekem van, a kislányom iskola előtt áll, a kisfiam hároméves. Lejárt az anyasági segély, de a gyerekeket nem tudom sehova elhelyezni. Talán a Szigetvári utcaiban fogadnák. De "innen a Cserből legalább másfél óra a gyerekkel. Kínozzam a gyereket? Akkor inkább megválunk tőle, s elküldjük Balatonbog- lárra a nagymamához... Müller László, a ruhagyár igazgatója: — Nem tudunk, nem kívánunk foglalkozni az óvodai problémával. Nincs erre anyagi fedezetünk. Súlyos gondjaink vannak, és egyébként is üzemeltetünk egy bölcsődét, ahová sok más vállalat gyermekeit is elhozzák. Terveinkben egyáltalán nem szerepel óvoda építése, vagy egy városi óvoda építésének támogatása ... Szerecz László, a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárának igazgatója: — Nagy összeget fizetünk kommunális adóra a városi tanácsnak, s még megszámlálhatatlan területen segítjük a város gondjainak enyhítését Az óvodák karbantartását rendszeresen, térítés nélkül elvégezzük. Őszintén szólva nem tudnám most hirtelen miből is adhatnánk pénzt. De ha valamivel részletesebben, alaposabban hallhatnánk az ügyről, ha leszögeznék, mennyi kell az óvodára, akkor megpróbálnám a lehetetlent a közpotunkban... Kelemen Ferenc, a Kefe- és Műanyagipari Vállalat igazgatója: — Tudok a pártbizottsági határozatról de azon kívül semmiről. Eddig nekem nem szóltak, fogalmam sincs, milyen stádiumban van a dolog. Ha tájékozhatnak arról, hogy miben, hogyan segíthetünk, egy szerényebb összeggel mi is hozzájárulnánk... A megyei pártbizottság, amikor határozatát meghozta, enyhíteni kívánt az óvodai gondokon. De úgy látszik, az erre illetékesek nem szorgalmazták megfelelően a határozat érvényre juttatását, A városi tanácson nem koordinálták a teendőket, és az üzemek, vállalatok részére sem tartottak még tájékoztató értekezletet. Igaz, az üzemek ígérete sem egyértelmű. Ebben része van annak is, hogy nem ismerik pontosan Kaposvár óvodai helyzetét. Sok egyéb kiadás, tenni- és építenivaló mellett Kaposvárnak egy nagyobb létszámú óvodára is szüksége van. Ennek a felépítése a város más jellegű gondjain is sokat segítene. Bán Zsuzsa A balatoni szezon előkészítéséről, az ifjúságvédelem helyzetéről tanácskoztak .a kereskedelemben és a vendéglátásban dolgozó fiatalok Fonyódon, a Tungsram-üdüiőben. Takács József, a fonyódi járási KISZ-bizottság titkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Neichl Lajos, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy az üdülési szezonban különösen nagy és felelősségteljes munka vár a Balaton-par- ton lévő üzletekre és vendéglátóhelyekre. Emellett nagymértékben megnövekedett Barcs és Marcali jelentősége a jugoszláv idegenforgalom miatt. A Balaton-parton mintegy 2900 kereskedelmi üzletben és JÓÍZŰ, TARTALMAS vígjátékkal zárult az idei évad. Goldoni: A kávéház című műve a nagy olasz realista író saját korában, a XVIII. század derekán játszódik. Mint szerzője is említi, sok szálból szőtte; kora plebejus-kispolgári rétegeinek sokféle jellemvonását kívánta ábrázolni. Megcsíp- kedve gyengeségeiket és nagyokat sújtva az átkos emberi gonoszságra — »a nevetés öl« évezredes fegyverével. E sokféle szál centruma Goldoni színpadán a kávéház. Balra egy borbélyüzlet, jobbra egy titkos kártyabarlang, mögöttük fogadó. A társadalombírálat vendégtálóhelyen dolgoznak fiatalok. Nagy gond, hogy nagy többségük egyáltalán nem beszél idegen nyelvet, pedig ez elengedhetetlen ■ föltétele a megnövekedett idegenforgalomnak. A fogyasztók érdekeinek védelméről szólva elmondta, hogy a tavalyi helyszíni vizsgálatok során százhuszon- két esetben kellett felelősségre vonni eladókat és felszolgálókat. Persze az igazsághoz tartozik, hogy 90—95 százalékban idénydolgozók károsították meg a fogyasztókat, akik más megyékből jöttek a Balaton- partra dolgozni. Oka a hozzá nem értés, a hiányos gyakorlat, és nem utolsósorban a nyereségvágy. A fiatalok nagy része udváriatlan a belföldi vásármeg az a kutya herceg össze- szűxte a levet? Tán még olyan gazember is akadna, aki azt mondaná az én Menyhért fiamra, hogy a herceg az apja, tehát osztályidegen... Két nap múltán megszületett az újabb ajánlat: vállalja el Bagqt a János vitézben. Darabolvasás, találkozás. Vöröshagymaszín ábrázattal visszaadta e nevezetes huszárőrmester szerepét is: — Vesse a jósors a Délisarkra azt az őrmestert... Megérti, hogy tiszten alul nem adhatom. Behúzta maga mögött az ajtót csuda dölyffel, és elpo- roszkált a kocsma elé. Még aznap kézzel festett plakátok kerültek ki a mozi elé, az útkaparó kerítésére és a mázsaházra. »Bemutatjuk A falu rosz- szát. Aki jó és tekintélyes ember van benne, azt Páger Antal, Pécsi Sándor és Ajtay Andor elfoglaltsága miatt mindet MESZELY MIHÁLY fölszólaló és színművész alakítja. Teljes tekintélyével...« Hát érdemes önzetlenül besegíteni a színtjászóknak? Bajor Nagy Ernő éle — bár képviselője tulajdonképpen nincs jelen — a gyűlölt nemesség, az arisztokrácia ellen irányul. Két síkon Egyfelől a pénz hatalmának lezüllesztő, elembertelenítő erejét, másfelől egy kitűnő eredeti figurában az úrhatnámkodás mindenkit bemocskoló aljasságát ábrázolja. Zsámbéki Gábor rendezői érzékét dicséri, hogy a sokféle szál közül — jól ügyelve az arányokra — ezt az utóbbit állította a középpontba. mint legfontosabbat, leghangBúlyo- sabbat. Ez a Don Marenzio gálád intrikáival, agresszív kö- tözködésével mindenkit, megmar. Rosszindulatú »segítőlókkal, ellenben a külföldiekkel sokszor túlzottan is udvarias. Gaál Tamás, a KPVDSZ megyei bizottságának munkatársa elmondta, hogy tavaly még mindig sok volt a fekete túlóra, s ezt nem fizetik ki a dolgozóknak. Ez a jelenléti ívek gondatlan kitöltéséből adódott. A rendőrség ifjúságvédelmi főelőadója arról beszélt, hogy nagy azoknak a fiataloknak a száma, akik nevelőotthonokból vagy otthonról, a családtól szöktek meg könnyű kaland vagy szórakozás reményében. Az utóbbiaknál különösen nagy a szülők felelőssége, mert legtöbbször csak későn vagy egyáltalán nem jelentik az eltűnéseket. Így az önálló keresettel nem .rendelkező, kalandvágyó fiatalok bűncselekmények útján próbálnak megélni és szórakozni. Megfelelően kell foglalkozni a neveléssel — hangsúlyozta Csobod Mária, a siófoki járási KISZ-bizottság titkára. — Kapcsolataink vannak a belügyi szervekkel, az ügyészséggel, a tanácsokkal. Jogismereti előadásodat és tájékoztatókat tartunk a Balaton-parti KISZ-tit- károknak. Fontos szerepet tölt be az Ifjú Gárda is. Siófokon hatvan ifjúgárdista teljesít szolgálatot a rendőri szervekkel közösen. Sajnos, nincsenek olcsó ifjúsági táborhelyeink. A szórakozóhelyek belépődíjait és az árakat nem mindenütt szabták a fiatalok zsebéhez. Az állandó és erőteljes ösztönzés mellett sem épülnek olcsó, szeszmentes szórakozóhelyek. Siófokon a Sirályt is bezárták és sörkertté alakítják át. Így több a haszon — mondják. Azok a fiatalok, akik a nyáron a Balaton-parton fognak dolgozni, megígérték, igyekeznek, hogy a nyári szezonra ide (látogató minden 'belföldi és külföldi vendég kellemesen töltse el szabadságát, és szép emlékekkel távozzon a magyar tenger partjáról. Gy. L. készségeb. ármánykodása előbb-utóbb mindenkit elér. Így ő urasága a legkülönbözőbb jellemcsoportokkal valamilyen úton-módon kapcsolatba kerül. A darabban lényegesen kisebb teret kap ez a figura. A rendezés koncepciójában viszont mintegy pillére a cselekmény szerkezetének, hiszen »rátekerednek« a különböző szálak. Kovács János briliáns alakítása ennek a bajkeverő úrnak a szerepében külön szót érdemel. Erőteljes, hiteles figurát teremt. Megadja a darab jellemkomikumra épülő mondanivalójának egész alaphangját; összetart és jelenlétével szinte viszi magával az előadás itt-ott bizony meg-megbi- osakjó lendületét. Az első rész eléggé lelassuló ritmusáért azonban kárpótol a második rész néhány kitűnően megoldott helyzete. (Például Kovács János és Varga Tibor veszekedő kettőse: a remekül megkomponált kavarodás.) Kovács egy-egy fintora, gesztusa; állandó belső félelme, hogy lemarad egy jó kis intrikáról; és egész örökmozgó rosszindulata ragyogó karakteralakítás!; amely magában sűríti az emberi «-fúrás«, a kispolgári mentalitás egész természetrajzát. Á rendezés másik szembeötlő vonása: határozott vonalvezetése. A komédia alaphangulatát olaszos harsányság, a dialógusok nagyszájúsága jellemzi, jól összehangoltan a ka- rakírozó gesztusnyelv jellegzetes eszközeivel. Itt-ott felvillan Goldoni, sajátos alkotómódszere: a továbbfejlesztett és funkcionális töltésű commedia deli’ arte egy-egy hangulatos népi fordulat^. Mindezt Zsámbéki ezúttal is nagyszerű színészvezetéssel foglalta egységbe. Jordán Tamás vendégként Eugenio szerepében korrekt alakítást nyújtott. Játékában azonban kevés egyéni színt érezhettünk, és úgy tűnik, a figura visszafogottabb a kelleténél. Partnere, Pogány Judit üde, bájos jelenség. Csíkos Gábor a humanista kávéház- tulajdonos szerepében belső eszközökkel megoldott árnyalt érdekes figurát teremtett. FIGYELEMRE flRDEMES színészi teljesítmény Varga Tibor álgrófja. »Átalakulása«, ragyogó nyárspolgár-könyvelői maszkjának ötlete külön is dicséretre méltó. Hőgye Zsuzsanna »panoráma«-szerepét olaszos temperamentummal oldotta meg; Tímár Éva árnyait humorával okozott kellemes perceket a zarándoknő szerepében. A többi epizódszereplő közül Koltai Uóbertet, Garay Józsefet és Tóth Béla remek villanását említhetem még. Poós Éva több száz év (és mai jelenünk) divatstílusaiból összeválogatott, egyébként érdekes, változatos, szellemes jelmezei bizonyára a rendezői koncepciót szolgálták. Nem mindig harmonikusan. Olykor direkt módon, erőltetett aktualizálásnak hatott ez a jelmez- kavalkád. Szinte Gábor díszleteiben a fazonigazítás ellenére is rá lehetett ismerni wa tavalyi báli ruhára«. Wal linger Endre a tekintély — Ügyesek — hunyorított a pesti vendég Meszelyre. — Csak túl fiatalok. Elkelne közéjük egy olyan korú ember, mint az elvtárs. — Ó, aszaljon meg Szent Péter! — gondolta Mihá- lyunk. De tudván,- hogy ilyen szavakkal nem jut egyről a kettőre, nyájasan elmosolyodott: — Ami azt illeti, ott is Meszely Mihály lennék ... A fővárosi ember komolyan bólintott, hogy az volna szükséges csakugyan. Másnap a színjátszók szak- körvezetője már meg is kapta a parancsolatot Meszelytől, hogy kerítsen egy olyan darabot, amiben jeles férfiúra illő szerep akad. Akadt. A Ludas Matyi. És tüstént fölajánlotta emberünknek Dobrögi uramnak, a földesúrnak a szerepét. Meszely három este nyomorította olvasástól rég elszokott szemét a darab sila- bizálásával. Negyednap a szakkörvezető eíé dobta a szövegkönyvet: — Szép szerepet adna. Mást se csinálnak benne velem, mint elfenekelnek. Engem, Meszely Mihályt, vezetőségi tagját minden tömegszervezetnek, aki alelnöke voltam a... — és pataltzott belőle a megbántottság, mint abból, akinek nem jutott háztáji föld. ■ Nem telt bele huszonnégy óra, már új szerepet ajánlott neki a helyi műkedvelők vezére. Bánkot a Bánk bánból. Meszely oly mértékben belejött a darabolvasásba, hogy már másnap reggel ott volt a színjátszókat kommandirozó tanítónál. — Csudaszép a darab — kezdte kenetesen. — Képzelem, milyen lehet ez a Nemzeti Színházban. De megbocsásson, Molnár tanító úr, nekem nemcsak szerep kell, de tekintély is. És lehetne-e tekintélyem a faluban, ha eljátszom, hogy a feleségem A vendégek jó hangulatáért Fiatal kereskedők és vendéglátók tanácskozása Fonyódon « SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. május 20. 5
