Somogyi Néplap, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

Fock Jenő nyilatkozata fFolytatás az U oldalról) — Mi volt a kormányfők szint­jén megtartott varsói KGST-ülés- szak jelentősége? — A most lezajlott 24. ülés­szak fő célja annak a munká­nak az áttekintése volt, amely az egy évvel ezelőtt Moszkvá­ban indult meg, és arra irá­nyul, hogy kidolgozzuk a szo­cialista gazdasági integráció programját. E program je­lentősége indokolta, hogy a varsói ülésszakon az országok delegációit kormányfők ve­zették. — Az ülésszaknak kettős jellege "Olt — folytatta a Minisztertanács elnöke. — Egyrészt a végrehajtó bizott­ság jelentése alapján meg­vizsgáltuk az integrációs program kidolgozására irá­nyuló, rendkívül széles körű és bonyolult munka állását, eszmecserét folytattunk an­nak további irányáról, és jó­váhagytuk a kidolgozandó program rendszerét és szerke­zetét. Másrészt konkrét hatá­rozatokat hoztunk több olyan kérdésben, amely a KGST-or­szágok együttműködésének to­vábbfejlesztésére vonatkozik. Végül pedig a tagállamok tervhivatalainak vezetői tájé­koztatást adtak az 1971—75. évi népgazdasági tervek koor­dinálásának eddigi eredmé­nyeiről. — A KGST-országok vezető gazdasági szakemberei, ide­értve a kormányok illetékes tagjait is, rendkívül intenzi­ven kapcsolódtak be az in­tegráció programjának kidol­gozásába. Ez igen bonyolult és nem kis időt igénybevevő feladat. Ezért bátran a munka eredményei közé sorolhatjuk, hogy már ezen az ülésszakon több fontos határozatot tud­tunk hozni. A munka nagyob­bik része azonban még hátra­van. A viták során olyan problémák is felmerültek, amelyek történelmileg is újak, amelyek megoldására nincs sablon, amelyeknek megoldá­sára a szocialista közgazda­ságtudomány is csak most keresi az utat. — Milyen fő kérdésekre utalt Fock elvtárs, amikor a konkrét határozatokat említette? — A konkrét határozatokat négy csoportra oszthatnám. Az első a gazdaságpolitika és a tervek koordinálására vonat­kozik, Az ülésszak jóváhagy­ta a gazdaságpolitika egyezte­tésére irányuló konzultációk rendszerét, és meghatározta, hogy melyek azok a gazdaság- politikai kérdések, amelyeket a nemzetközi konzultációk so­rán elsősorban előtérbe kell ál­lítani. Ezt azért tartom lénye­ges eredménynek, mert a gazdaságpolitika bizonyos mérvű összehangolásának még a tervek koordinációját is meg kell előznie, hiszgn minden or­szág gazdasági fejlesztésének alapja a gazdaságpolitika. Az ülésszakon jóváhagytuk a tervkoordináció továbbfej­lesztésének irányairól szóló okmányt. Ez elsősorban azt cé­lozza, hogy sokoldalú együtt­működést szervezzünk meg a műszaki és gazdasági fejlődés­re vonatkozó prognózisok ki­dolgozásában, összehangolásá­ban, és ennek segítségével is megteremtsük az alapjait an­nak, hogy a népgazdaság fon­tosabb ágaiban hosszabb időre, 15—20 éves időszakra is egyez­tessük a fejlesztési célokat. Ez mindenekelőtt azokon a terü­leteken fontos, amelyek dön­tően befolyásolják országaink fejlődését, a tudományos-mű­szaki haladás meggyorsítását. — A jóváhagyott okmányok másik csoportja megteremti az alapokat a KGST-országok ga- dasági intézményei között az eddiginél szervezettebb és szé­lesebb körű kapcsolatok létesí­tésére. Különösen fontosnak tartom a közvetlen kapcsola­tok rendszeréről szóló határo­zatot, amely arra irányul, hogy a KGST-országoknak az együttműködésben érdekelt szervei — és aláhúzom, hogy itt nemcsak minisztériumok­ról, hanem vállalatokról, ku­tató intézetekről és más gaz­dálkodó intézményekről is szó van — közvetlen kapcsolatba lépjenek egymással, keressék együttesen az együttműködés lehetőségeit. — Az integráció kibontako­zása szempontjából nagy je­lentőségűnek tartom a 24. ülés­szak határozatát a KGST-or­szágok beruházási bankjának létrehozásáról. E bank felada­ta mindenekelőtt olyan beru­házások finanszírozása, ame­lyek létrehozása több KGST- országnak közös érdeke, és amelyek különösen jelentősek az integrációs folyamat meg­gyorsítása szempontjából. A bank megalapításában Romá­nia egyelőre nem vesz részt. Román részről egyébként nem elvi ellenvetések merültek fel a beruházási bank létrehozá­sával szemben, csak a bank működési szabályainak egyes rendelkezéseivel kapcsolatban vannak fenntartásaik — mon­Szenátorok a zárt ajtók mögött Az AFP washingtoni tu­dósítója megbízható források­ra hivatkozva jelentette, hogy Laird hadügyminiszter, Kis­singer (Nixon fő politikai ta­nácsadója) és Richardson kül­ügyminiszter-helyettes csütör­tökön zárt ajtók mögött tár­gyalt 'a republikánus szenáto­rok egyik csoportjával. Arra akarták rávenni őket, hogy vessék latba befolyásukat azoknál a szenátoroknál és képviselőknél, akik az Egye­sült Államok kambodzsai ka­tonai tevékenységének csök­kentését szorgalmazzák. Charles Goowdell New York-i republikánus szenátor, aki részt vett a megbeszélésen, újságíróknak kijelentette, hogy a három vezető politikus az elnök iránti bizalmat kérte a szenátoroktól, ők ugyanis ellenezték Nixon kambodzsai akcióját. Mindössze John Stennis demokrata párti sze­nátor. a szenátus hadügyi bi­zottságának elnöke helyeselte az akciót. (MTI) Kéthónapos tanácskozás után Véget ért a fián Siormányválság Politikai színezetű hivatal­nokkormány megalakulásával ért véget a kéthónapos kor­mányválság Finnországban. Urho Kekkonen finn köztár­sasági elnök hosszas tárgyalá­sok után kinevezte az új kor­mányt, amelynek miniszterel­nöke a liberális párti Teuvo Aura, Helsinki volt polgár- mestere. A külügyminiszteri tárcát V. Leskinen, a vol t iparügyi miniszter .kapta meg. Miután a március 16-i vá­lasztásokon a szociáldemok­rata Mauro Koivisto koalíciós kormánya vereséget szenve­dett, április 10-én kormány­alakítási megbízást Juha Riht- niemi, a konzervatív párt el­nöke kapott Pártja ugyanis a választásokon a legnagyobb szavazatnyereséget érte el, de tárgyalásainak sikertelensége miatt Juha Rihtniemi a meg­bízást visszaadta. A Finn Kommunista Párt bejelentette, hogy nem hajlan­dó képviselőt küldeni ebbe a kormányba. A párt véleménye szerint a tárgyalásokon nem merítették ki az összes lehető­ségeket. hogy a baloldal és a centrum eddigi koalíciójának alapján hozzanak létre új ka­binetet. A politikai megfigyelők a finn fővárosban úgy vélik, hogy a most kinevezett kor­mány csak néhány hónapig lesz hivatalban, (MTI) dotta egyebek közt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. — Végül határozat született olyan nemzetközi közgazdasági intézet létrehozására, amely­nek feladata a szocialista vi­lágrendszer tudományos prob­lémáinak elméleti kidolgozása és a KGST-országok tudomá­nyos erőinek összpontosítása e cél érdekében. — Hogyan látja Föck elvtárs a varsói ülésszakból adódó továb­bi feladatokat? — Azt hiszem, leghelyesebb abból kiindulni, hogy az in­tegráció programjának kidol­gozása nem kampányfeladat. Hosszú, nehéz, szívós munkát igényel a program kidolgozá­sa, az álláspontok egyeztetése, amelynek során minden or­szág részéről további erőfe­szítésre és megértésre van szükség. — A gazdaságpolitikai kon­zultációk és a tervek egyezte­tése terén a határozatok konk­rét végrehajtását kell előtérbe helyezni, tálát azt, hogy mi­nél előbb hozzákezdjünk a legfontosabb ágazatokban a hosszú távra szóló együttmű­ködési tervek kialakításához. Igen nagy munka van hátra az integráció külkereskedelmi, ár- és pénzügyi rendszerének továbbfejlesztése érdekében. — Szeretném hangsúlyozni, hogy az egész munka jellege, bonyolultsága nem olyan, amely hirtelen látványos ered­ményeket ad. Hosszabb folya­matról van szó, amelynek a mostani ülésszak is egyik ál­lomása. Ebből a felfogásból kiindulva hozott az ülésszak olyan határozatot, hogy mind­azokban a kérdésekben, ame­lyekben a következő hónapok folyamán megegyezésre kerül sor, meg kell tenni a gyakor­lati együttműködés megvaló­sítását célzó lépéseket és nem kell megvárni az integráció teljes programjának végleges jóváhagyását. A KGST Vég­rehajtó Bizottságára, az összes érdekelt gazdasági szerveze­tekre ezért ilyen értelemben is nagy feladatok hárulnak a következő hónapokban. Mi­vel Magyarország alapvető ér­deke az együttműködés to­vábbfejlesztése a KGST-ben részt vevő országokkal, az il­letékes magyar szervek to­vábbra is kiveszik részüket az integráció programjának ki­dolgozásából, az egvüttműkö- dés fejlesztéséből. (MTI) KAMBODZSA Támadnak a hazafias erők A Phnom Penh felé előre­nyomuló amerikai—saigoni intervenciós csapatok egyre nagyobb ellenállásba ütköznek a Szihanuk államfőt támogató kambodzsai hazafias erők ré­széről. Minden jel arra mutat, hogy a hazafias erők a be­avatkozás után ideiglenesen átengedett kezdeményezést a harctéren fokozatosan újra visszaszerzik, és támadó had­műveleteket indítanak. Megélénkült a felszabadító erők tevékenysége északkele­ten is, ahol egyszerre három város ellen indítottak táma­dást. (MTI) Szovjet—csehszlovák gazdasági együttműködés Atomerőmű — exportra A Prágában legutóbb meg­kötött csehszlovák—szovjet megállapodás, amelyet S. A. Szkackkov, a szovjet külföldi kapcsolatok állami bizottsá­gának elnöke és A. Barcak csehszlovák külkereskedelmi miniszter látott el kézjegyé­vel, jelentős segítség a cseh­szlovák gazdasági élet leg­gyengébb és legproblematiku­sabb területein. A Szovjet­unió a megállapodásban vál­lalta, hogy két Voronyezs tí­pusú atomerőművet exportál, biztosítja négy építőipari pa­nelkombinát műszaki beren­dezéseinek szállítását és átfo­Újabb diákgyilkosság Sorfüz a lánykonégitiiiira két és üvegeket dobáltak az elhaladókra. * • * A legújabb jelentések sze­rint mindkét áldozat néger. A sebesültek közül kettőnek A Mississippi állambeli Jacksonban tegnap hajnalban a rendőrség tüzet nyitott egy főiskolai diákotthonra. A lö­vések a hálóteremben alvó diáklányokat érték, és kettő­jüknek életét kioltották. He- i az állapota válságos. (MTI) tan megsebesültek. ___________________________ A rendőrség azt állította, hogy előzőleg a diákotthon épületéből tüzeltek, és — ál­lítólag — az autósok és moto­rosok a diákotthon közelében húzódó országúiról értesítet­ték őket, hogy a diákok köve- '• gó segítséget nyújt a prágai földalatti vasút építési mun­kálataihoz. Távlati szempontból kétség­telenül az atomerőművek szállítása a legfontosabb, mi­vel új korszakot nyit a cseh­szlovák energiagazdálkorás- ban, és ez az első lépés az energiaprobléma végleges ren­dezése felé. Az új csehszlovák atomerő­műveket Nyugat-Szlovákiában és Dél-Morvaországban építik fel. (Az atomerőművek ára egyenként 4,5—5 milliárd ko­rona.) A Szovjetunió által szállí­tandó építőipari berendezések közül kettőt Csehországban, kettőt pedig Szlovákiában szerelnek fel. A harmadik megállapodás — a metro építése — elősegí­ti a szinte már katasztrofá­lis fővárosi közlekedési nely- zet javítását. A szovjet ta­pasztalatok, a műszaki, tech­nológiai és anyagi segítség — mint Prágában hangsúlyozzák — rendkívül hathatós támo­gatást jelent. (MTI) A libanoni kérdés a BT előtt OLASZORSZÁG 15 tartományi kormány alakul Az olasz törvényhozás pén­teken végleg jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében rövidesen 15 tar­tományi kormány alakul Olaszországban. Az olasz választópolgárok június 7-én járulnak majd az urnák elé, hogy megválasszák az autonóm tartományi köz- igazgatás szerveit. A középbal kormánykoalí­ció pártjaihoz tartozó szenáto­rok — a törvényjavaslat elfo­gadása mellett szavaztak, a jobboldal pártjai (a liberáli­sok és neofasiszták) ellene. A képviselőház már január­ban jóváhagyta a törvényja­vaslatot. (MTI) Ami a hírek mögött van Magyar gazdasági küldöttség Dél-Amerikában Néhány dél-amerikai országban kedvező kilátások nyíltak gaz­dasági kapcsolataink fejlesztésére. A lehetőségek tisztázása és meg­állapodások megkötése céljából Vályi Péter pénzügyminiszter vezeté­sével magyar gazdasági küldöttség utazott Peruba, Bolíviába és Ve­nezuelába, hogf ott tárgyalásokat folytasson. ■ Feketeszén Q ^ez A Kőolaj -Ar0ns ^ földgáz 0 Foszfor AVas 0 Gyémánt ^ Kőolaj Q fax w uwfrom ^ óin PERU Az 1,3 millió négyzetkilométer kiterjedésű és csaknem 13 millió lakost számláló Peru az Andok legmagasabban fekvő országa (az inkáit egykori birodalmának szíve volt). Az Egyenlítőtől délre, a Csendes-óceán partján t.erül el. Lakosságának csaknem fele még ma is indián, a többi főleg mesz- tic és spanyol származású kreol. Az utóbbi években Peru életé­ben jelentős változások történtek. Az Egyesült Államok befolyása el­len egyre nagyobb arányokat öl­tött a munkások és parasztok har­ca. A társadalom erjedésének nyil­ván döntő szerepe volt abban, hogy a kormánv 1969 júniusában megkezdte a földreform végrehaj­tását; szeptember elején pedig Peru átvette az International Pet­roleum Company amerikai olajmo­nopólium minden vagyonát. Peru egyébként fejlődésnek in­dult agrárország, amely világgaz­dasági jelentőségű bányászatai is rendelkezik. Bányatermékei között a kőolajon kívül a vas-, a réz- és az ólomérc is megtalálható. A rit­ka fémek közül wolframot, anti- mont és uránt bányásznak. A tex­til-, az élelmiszer- és a faipar je­lentős. Különösen fontos náluk a halkonzerv és halliszt termelése. Ennek megfelelően iparclkkszáMf- tásaink ellenértékéként Peruból eddig elsősorban hallisztet vásá­roltunk, a jövőben érceket., kávét és egyéb perui árukat is akarunk behozni. BOLÍVIA A hazánknál mintegy tizenkét- szerte nagyobb, négy és fél millió lakosú Bolívia Dél-Amerika köze­pén fekszik. Lakóinak több mint fele indián, a többi mesztie, kreol és európai. A második világháború után Bolíviában is kibontakozott az antiimperialfsta jellegű harc és napirendre került a földreformnak, á bányatársaságok államosításának és a közélet demokratizálásának a kérdése, amelyet megújuló fegy­veres harc kísért. A jelenlegi kormány feladatának tekinti á gazdasági élet fejleszfé- sét, a földreform végrehajtását és az ország természeti kincseinek államosítását. Napirendre tűzték a diplomáciai kapcsolatok rendezé­sét a szocialista országokkal. Magyarország az elmúlt hetek­ben emelte nagyköveti szintre kapcsolatait Bolíviával. Bolívia a mezőgazdaság és az ipar tekintetében elmaradott or­szág, bányászata azonban jelentős (a bányászatból származik a nem­zeti jövedelem 70 százaléka). Leg­fontosabb ásványkincsei a vasér­cen és a kőolajon kívül a wolf­ram, az anlimon, az ólom, a biz- mut és a réz. Május 4-én magyar—bolíviai ál­lamközi tárgyalások kezdődtek La Pazban. az ország fővárosában. Vályi Péter jelenlegi látogatása al­kalmából több kormányközi meg­állapodás aláírása várható. VENEZUELA A magyar küldöttség dél-ameri­kai útja során felkeresi a Dél- Amerika legészakibb részén, a Ka- rib-íenger térségében elterülő 9,7 millió lakosú Venezuelát is. Venezuela gyengén fejlett, kül­földi tőkétől függő gazdasági éle­tének aTar*já a bányászat, elsősor­ban a kőolajtermelés. Az á’lam- iiázla.tás bevételeinek 75 százalé­ka az olajtársaságok adóiból és egyéb fizetési kötelezettségeiből származik. A feldolgozóipar veze­tő ága az olajfinomítás és a föld­gáz-bázisra épített műtrágyagyár­tás. Látogatása során küldöttségünk Caracasban megbeszéléseket foly­tat a venezuelai gazdasági és poli­tikai élet vezetőivel. y—i Az ENSZ Biztonsági Taná­csának ülcoén arab küldöt­tek figyelmesen hallgatják J. Malik nagykövet, a Szov­jetunió képviselőjének fel­szólalását, a Libanon ellen intézett izraeli támadás ügyé­ben. Balról jobbra: Parudi, Szaúd-Arábia, El-Fajat, az EAK és El-Farra, Jordánia ENSZ-képviselője. Kétmilliárdos deficit Az amerikai gazdaság súl) os problémái Űjabb hivatalos adatok erő sítik meg az amerikai gazda ság súlyos problémáiról szók jelentéseket. Az amerikai fizetési mérleg az év első negyedében csak nem kétmilliárdos deficite mutatott. Az ipari termeié szintje az év első negyedéber jelentősen' csökkent. A csök­kenés mértéke csaknem 3 szá­zalék. Ezenkívül tovább emel­kedik a munkanélküliség amelynek aránya 4,8 százalék­kal áprilisban elérte az idei ét legmagasabb szintjét. A bérből és fizetésből élői reáljövedelme is esett, és csu­pán az tartotta a mérleget po­zitívan, hogy felemelték a tár­sadalombiztosítási járulékokat és a közalkalmazottak fizeté­sét. Még Nixon tanácsadói i: elismerik, hogy a gazdaság »a: infláció és a recesszió között keskeny ösvényen halad". _ A rossz gazdasági helyzet újabb áreséseket hozott ma­gával a New York-i értéktőzs­dén, A helyzet hatására Nixon elnök újabb sürgős megbeszé­lést tartott főbb gazdasági ta­nácsadóival, erről azonban nem közöltek részleteket 2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1970. májas IC.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom