Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-12 / 85. szám

I Öt színház találkozója Kaposváron A Pécsi Nemzeti Színház utólagos jelentkezésével elké­szült a dunántúli színházak IV. találkozójának programja, amely éppen a pécsiek vendég- szereplésével kezdődik meg holnap este a dsiky Gergely Színházban. A találkozót FLuttkai Ottó, a Madách Színház igazgatója, a Színházművészeti Szövetség vezetőségi tagja nyitja meg. majd Bertolt Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! című művé- vél mutatkozik be a Pécsi Nemzeti Színház. Kedden a veszprémi Petőfi Színház Alek- szej Arbuzov Egy boldogtalan ember boldog napjai című mű­vével lép színpadra. A győri Kisfaludy Színház F. Werfel A Musza Dog negyven napja cí­mű szánművét mutatja be szer­dán este. Első ízben vesz részt a dunántúli színházak találko­zóján az Állami Déryné Szín­ház; Darvas József Szakadék című színművét mutatja be. Az előadáson, csütörtökön részt vesz a szerző is. A Csiky Gergely Színház pénteki be­mutatójával fejeződik be a ta­lálkozó előadássorozata. Hubay Miklós, a Tüzet viszek című dráma írója is részt vesz da­rabjának előadásán. A színházi bemutatókat kö­vető napokon délelőtt az elő­adásokról vitákat rendeznek a Latinka Sándor Megyei Műve­lődési Központ klubjában. A vitavezetők: Hermann István irodalomtörténész, Berníth László, Mátrai-Betegh Béla, Illés Jenő és Molnár Gál Pé­ter kritikusok. Szombaton délelőtt, a kapos­vári előadás vitája után adj át át a legjobb női és férfi ala­kításért és a legjobb rendezői munkáért járó díjakat ÁÍ-MSZNr IOHOCY HltYII » I ZOTYI AgANAK LÁPJA Költészet napi ünnepség Balatonszárszón Péntek délután Bicskey Gá­bor, a Népművelési Intézet munkatársa értékelte a har­madik országos József Attila szavalóverseny selejtezőjét El­mondta: a szavalóverseny át­lagszínvonala jobb volt, mint a megelőző kettőé, és noha ki­ugró teljesítménnyel nem ta­lálkoztunk, ez az erős közepes szint is biztató. Este irodalmi emlékműsor­ral köszöntötték Szárszón a költészet napját és a két év­fordulót Kellner Béla, a Pal- miro Togliatti Megyei Könyv­tár igazgatója ünnepi beszédé­ben szenvedélyesen szólt a lira küldetéséről: — Nincsen ellentét a tudo­mány és a költészet között. A költészet ma is alapvető em­beri és társadalmi kapcsolat. A költészet is újjászüli a ter­mészetet, akár a tudomány, és ezt teszi az emberrel is, ami­kor a megismerést bővíti a megrendülés élményével. A költészet ma is segít élni, ha anyaga igaz élmény és forrósí­tó hangulat — mondotta. Ezután Lenin születésének 100. évfordulójára készült mű­sorát mutatta be a kaposvári Fonómunkás Kisszínpad, majd a Kadnóti-emlékműsort, végül az 50 év című összeállítást hal­lottuk. Tegnap délelőtt költő-vers- mondó találkozó színhelye volt a helyi általános iskola. Fodor András, Tüskés Tibor és Som­lyó György beszélgetett a ta­lálkozó részvevőivel. Ugyan­csak délelőtt meglátogatták a vendégek a József Attila-em- lékmúzeumot A döntő rész­vevői pedig már az esti ver­senyre készültek a délelőtti órákban. XXVI. évfolyam, 85. szám. Vasárnap, 1970. április 12. Alapkőletétel és a gyár első lánya Gyártörténeti kiállítás a „Textilben“ Rádiójegyzet Lenin és az ifjúság Ezekben a hónapokban, he­tekben — születésének közel­gő 100. évfordulója előtt — különösen sokat hallunk Le­ninről. Lenin alakja, egyénisége, munkássága azonban nemcsak a centenárium kapcsán foglal­koztatja az embereket. Hiszen nem véletlen az, hogy a vilá­gon az ő művei jelennek meg a legnagyobb példanyszamban. A rádióban most a fiatalok egyik műsora, a M ikr of ó- r urn is sorozatot indított Le­nin, ifjúság címmel. Az egy­mást, követő három adasban Gyurkó László középiskolások­kal és ifjúmunkásokkal be­szélget arról, hogy életükben, hétköznapjaikban hogyan kap­csolódik össze a két fogalom: Lenin és ifjúság. Felnőtt az első olyan nem­zedék, amelynek élményanya­ga már nem kötődik közvetle­nül a lenini forradalom ese­ményeihez. S vajon a mai Ma­gyarország fiataljai hogyan va­lósítják meg Lenin örökségét, milyen kép alakul ki bennük a nagy forradalmár politikus­ról? Nehéz dolga lesz Gyurkó Lászlónak, hogy háromszor tizenöt percben Lenin valósá­gos alakját, emberi és forra­dalmár nagyságát megrajzolja a fiataloknak. Pedig erre szük­ség van, mert a fiatalok na­gyon keveset tudnak Leninről. Nem mennyiségileg, hanem minőségileg. Az olyan sokszor hangoztatott sablonokat mond­ják, kicsiny a tényismeretük, és sokszor elvesznek a részle­tekben. Csak ők a hibásak? Leninnek ötvenöt kötet mű­ve van. Valamennyit csak a szakemberek olvassák, tanul­mányozzák át. Egyébként is alapos történelemismeret hell pontos megértésükhöz. Amint Gyurkó László is mondta, a fiatalok előtt le kell hántani azokat a sablonokat Leninről, amelyeket ráaggat­tak az eltelt években. A szó­lama!;, definíciók, ismételgeté­se helyett Lenin igazi eszmei­ségét, magatartását kell föl­tárni előttük. Lenin forradal­már politikus volt, ember ab­ban a hatalmas feladatban, amelyet végrehajtott. B. Zs. Nem esik egymástól távola két egykori fényképföIvéteL Az egyik a mai Pamutfonó- ipari Vállalat Kaposvári Gyá­ra születésének pillanatát, az alapkőletételt őrzi. »1951. áp­rilis 30-án a könnyűipari mi­niszter letette a gyár alapkö­vét és megkezdődött az épít­kezés-“ — olvasom a megsár­gult újságlap tudósítását.. Né­hány tablóval jobbra Kovács Valéria újszülött képe és mostani portréja. A gyár első lánya ‘ volt, egy idős a gyár­ral. Az orsók ürügyén címmel a felszabadulási évforduló tisz­teletére ' gyiártörténeti kiállí­tást rendezett a Pamutfonó- ipari Vállalat Kaposvári Gyá­ra. Az egykori Kaposvári Textilművék élete és mai va­lósága bontakozik tki a kiállí­tás gazdag kép- és dokumen­tumán yagábói, melyet a Rippl-Rónai Múzeummal kö­zösen állítottak össze. 1951- ben 243 munkással kezdődött meg a termelés a gépeken. 1968 000 kilométer fonalat fontak ebben az évben. Most 1881 dolgozója van a gyárnak és a termelés eredménye: 366 000 kilométer gyapjú és műanyag fonal A tahiók fölidézik az új bölcsőde meg­nyitását, az első kultűrcsopor- tok megalakulását, a sportkö­rök tevékenységét és eredmé­nyeit, az országos hírnévre szert tett Fomómumikás Kis- szinpad műsorait. Az egykori dokumentumok, megsárgult lapok teszik csak öreggé a gyárat, amely állan­dóan korszerűsödik, fiatalo­dik. Százötven gyümölcsfa között Miklic Antal háztáji gyü­mölcstermelőt nemcsak lakó­helyén, Teleki községben isme­rik, hanem híre van az egész környéken. Immár 20 éve met­szi, permetezi, gondozza a gyü­mölcsfáit, a régieket kivágja és újakat telepít azért, hogy az 1200 négyszögöl házikertjében is 350 négyszögöl szőlőhegyi gyümölcsösében levő 150 fa egészséges termést adjon. Mikor meglátogattuk, éppen szakkönyveket lapozgatott. Aztán elővett gyorsan vagy ti­zenöt régi és újabb kiadványt miközben arról beszélt: szak- irodalom nélkül nem lehet tel­jes ember a gyümölcstermelő. 15 évvel ezelőtt a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemmel kö­tött szerződést Gyümölcsösé­nek nagyobb részét az egyetem utasításai szerint kezelte, és ez 35 százalékkal nagyobb ter­mést hozott, mint a hagyomá­nyos módon gondozott Ma már sok környékbeli gyümölcstermelő dolgozik az ő módszerével. Miklic Antal 72 éves nyug­díjas, de a fák kezelését, met­szését, permetezését ina is ugyanolyan frissességgel végzi, mint évekkel ezelőtt D. Z. Legkorszerűbb szovjet építőipari gépek kiállítása és bemutatója nyílik meg Budapesten Az elműt 25 év alatt a szov­jet gépipar kitűnő tejesítmé- nyű gépeinek segítségével si- került megoldani azokat a nagyszabású építőipari, út- és vízépítési feladatokat, ame­lyekre az évforduló alkalmából büszkén tekinthetünk vissza. Népgazdaságunk következő ötéves terve még fokozottabb feladatokat ró a szóban forgó iparágakra. Természetesen szükségszerű ezzel kapcsolat­ban a technológia fejlesztése és A 0416-os' szökevény. Bevezető és tényanyagok egy négyrészes (A televízió ma 17 órakor kezdődő műsora.) magyar filmsorozathoz. a legkorszerűbb gépek alkal­mazása. Gyors ütemű fejlődé­sünk lehetővé teszi, hogy a ki­vitelező vállalatok gazdasági­lag megoldhassak egyrészt az avültabb gépek cseréjét, más­részt a fejlett technológia meg­valósítására alkalmas legkor­szerűbb felépítésű gépek be­szerzését A szovjet ipar a közelmúlt­ban fejezte be egyes építőipari gépek korszerűsítését, és meg­kezdte azok sorozatgyártását is. A magvar szakemberek rend­kívül nagy érdeklődéssel vég­zik a piackutatást a megfelelő gépek megtalálása érdekében, éppen ezért a NIKEX Külke­reskedelmi Vállalat ég a Víz­ügyi Alkatrész- és Anyagke- reskedelmi Vállalat kezdemé­nyezésére a Machinoexport és Traktorexport szovjet külke­reskedelmi vállalatok bizonyos géptípusokat bemutatnak Bu­dapesten. Ez lesz az első alkalom, hogy Magyarországon bizonyos szov­jet gépeket a kiállításon kívü' üzem közbeni is megtekinthet­nek a szakemberek. A kiállítás április 14-én dél­után nyílik meg Buda­pesten, a BNV területén ahol mintegy félszáz építőgé pet mutatnak be. Április 22—23—24-én Rákos­palotán, az újpalotai lakás- építkezésnél szovjet szakembe­rek üzemelés közben mutatják be a gépeket. A kiállítás alkal­mával a rendezést lebonyolító VIZAKER magyar nyelvű is­mertetőket bocsát a szakembe­rek rendelkezésére. A bemuta­tott gépek megvásárlására, ill megrendelésére az érdekelt szervekkel a helyszínen meg­állapodás köthető. Í Csodaállat — Adalgisa, óh Adalgi- Sa — suttogja a férj, ál­mában hánykolódva. A feleség, akit Antó­niának hívnak, hallja ezt és felvilágosítást kér AdalgisáróL — Egy ló neve, drágám — feleli a férj —, ló, holnap fut, erre a lóra akarok tenni! Másnap a reggelinél csenget a telefon. Antó­nia asszony fölveszi a kagylót, majd átadja fér­jének. — Téged keresnék drá­gám, a lovad! Kétség A fiatal féleség a férjé­hez: — Nagyon bosszant, hogy a titkárnődnek ugyanaz a keresztneve, mint nékem: sohasem tu­dom, kihez szólsz, amikor álmodban beszelsz... Gyors reagálás Firenzében egy előkelő fogadáson egy fiatal hölgy így szolt barátnőjéhez: — Ki tudja, miért szok­tak a férfiak náluk bu­tább nőt féleségül venni? — Várj csak — kiált fel a barátnő. — Ki mondta ezt neked, a férjed? — Nem, a tiéd! Kezdett látni Bemard de FanteneHe íré, a Francia Akadémia tagja és CameiHe unoka­öccse, 1757-ben százéves korában haldokolva ezt suttogta: — Éppen ideje; hogy elmenjek. Kezdtem olyan­nak látni a dolgokat, mint amilyenek. Császári sas Napóleon, amikor jő kedve volt, időnként azzal szórakozott, hogy a leg- képtélenebb kérdésekkel hozta zavarba munkatár­sait. Egy napon, miközben a Szajna egyik hídján ha­ladt át, azt kérdezte Beugnot minisztertől: — Milyen mély a folyó ezen a ponton? — Hárem méter nyolc­van, Felseg! — Ügy! — kiáltott fel a császár kissé bosszú­san. — Es milyen széles? — Pontosan 59 méter 40, Felség! — felelte gon­dolkodás nélkül a minisz­ter. — Es hány ház néz a folyóra a bal parton, e híd és a következő közötti szakaszon? — 27, Felség. — És a jobb parton? — 32, Felség! — És hány madár szán át a Szajnán ebben a pillanatban? — kérdezte Napóleon, most már iga­zán ingerülten. — Egyetlenegy, Felség, de ez egy hatalmas sas! — válaszolta a miniszter. Ezzel végre mosolyra de­rült a császár. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor a. 2. Telefon: 11-510. 11-511, tl-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrziinb meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Fi. Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Latinka S. u. 6. Ffelelős vezető: Mautner József

Next

/
Oldalképek
Tartalom