Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-02 / 77. szám

Átadták az Állami- és Kossuth Uj kiváló és érdemes művészek Tegnap délelőtt az Országház kupolacsarnokában ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából ünne­pélyesen kiosztották az 1970. évi Állami- és Kossuth-díjakat, s művészeket tüntettek ki a Magyar Népköztársaság kivá­ló, illetve érdemes művésze címmel. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, Kállai Gyula, az országgyűlés el­nöke, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; llku Pál művelődésügyi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Aczél György, a Központi Bizottság titkára, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Gál László, a SZOT titkára és dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Az ünnepségen llku Pál művelődésügyi miniszter, az Állami- és Kossuth-dij Bizottság elnökhelyettese mondott beszédet. llku Pál ezután átadta az Állami- és Kossuth-díjakat, valamint a művészeti kitüntetéseket. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány Magyar- ország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából, a szo­cialista társadalmi rend épí­téséért folyó tevékenység so­rán elért nagy jelentőségű tudományos, termelési, gyó­gyítási, pedagógiai és népmű­velési eredményeik elismeré­séül ÁLLAMI-DÍJ I. fokozatával tünteti ki: Alexiijs György Kossuth-díjas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadé­mia Matematikai Kutatóinté­zete osztályvezetőjét az orto­gonális sorfejtések és függ­vén yapproxlmációk elméleté­ben elért eredményeiért, e te­rületeken hazai kutató iskola felneveléséért, a »Konver- genzprobleme der Orthogonal­reihen“ című nemzetközi si­kert elért monográfiáért; dr. Bárczi Géza Kossuth-díjas akadémikust, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem tanszékvezető egye­temi tanárát »A magyar nyelv életrajza« című munká­jáért és egész életművéért; Detre Lászlót, a Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagját, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete igaz­gatóját a változócsillagok vizsgálatában az elmúlt négy évtizedben elért eredmé­nyeiért; Friss István akadémikust, a Magyar Tudo­mányos Akadémia közgazda ságfcudamányi Intézete igazga­tóját a közgazdaságtudomány területén a felszabadulás óta kifejtett elméleti és tudomá­nyos-szervező tevékenysé­géért; Háy Lászlót, a Magyar Tudományos Aka­démia levelező-/tagját, nyugal­mazott egyetemi tanárt a köz­gazdaságtudomány területén a felszabadulás óta kifejtett elméleti és oktató tevékeny­ségéért; Millner Tivadar Kossuth-díjas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadé­mia Műszaki Fizikai Kutató- intézete tudományos főmun­katársát a wolframfém-izzó- szál fontos alapkutatási prob­lémáinak megoldásáért és az eredmények gyakorlatba va­ló átültetése terén végzett életművéért; dr. Mócsy János Kossuth-dí.ias akadémikust, nyugalmazott egyetemi tanárt élete munkásságáért, az állat­orvosi belgyógyászatban, a hazai állatorvos-tudomány nemzetközi tekintélyének to­vábbfejlesztésében és az ál­latorvosképzésben elért ered­ményeiért; Dr. Szentágothai János Kossuth-díjas akadémikust, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézete egyetemi' tanárát az ideg- rendszer funkcionális struktú­ra kutatásában elért ered­ményeiért; dr. Burgert Róbertét. á mezőgazdasági tudományok kandidátusát, a Bábolnai Ál­lami Gazdaság igazgatóját, Erdélyi Miklóst, a Bábolnai Állami Gazdaság Igazgatóhelyetteséi. dr. Szabó Jenő állatorvost, a Bábolnai Álla­mi Gazdaság igazgatóhelyet­tesét., Tóth János agrármérnököt, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóhe­lyettesét a hilbridbaromfi-tar- tás, az iparszerű baromfihús- és tojástermelés kialakításá­ban, elterjesztésében, vala­mint a Bábolnai Állami Gaz­daság fejlesztésében elért eredményeikért; dr. Bajusz Sándort, a kémiai tudományok kandi­dátusát, a Gyógyszerkutató Intézet tudományos főmunka­társát, dr. Medzihradszky Kálmánt, a kémiai tudományok dokto­rát, az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem egyetemi taná­rát, dr. Kisfaludy Lajost, a kémiai tudományok kandi­dátusát. a Kőbányai Gyógy- szer áru gyár kutatólaborató­riuma vezetőjét a mellékve­sék működését serkentő em­beri hormon (ACTH) első szintézisének megvalósítá­sáért. • • • Az Állami Díj II. fokozatát 48-an, a III. fokozatát 38-an kapták meg. • * • A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány Magyar- ország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a szo­cialista társadalmi rend épí­téséért folyó tevékenység so­rán elért kiemelkedő kulturá­lis, művészeti eredményeik, valamint a művészetekkel összefüggő tudományos és oktatói tevékenység elismeré­séül a KOSSUTH-DÍJ I. fokozatával tünteti ki: Bernáth Aurél Kossuth-díjas festőművészt, a Képzőművészeti Főiskola tan­székvezető tanárát, egész élet­művéért, különösen a falkép­festés területén készült utóbbi alkotásaiért; Fábri Zoltán kétszeres Kossuth-díjas film­rendezőt, a Magyar Népköz- társaság kiváló és érdemes művészét a magyar és az egyetemes filmművészetet gazdagító, humanista alkotá­saiért; Illyés Gyula kétszeres Kossuth-díjas és Jó­zsef Attila-díjas írót egész életművéért, különösen a Fe­kete-fehér című verses és a Charon ladikján című esszé­kötetéért. A KOSSUTH-DÍJ II. fokozatával tünteti ki: Főnyi Géza háromszoros Munkácsy-díjas festőművészt, a Képzőművé­szeti Főiskola tanárát, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló és érdemes művészét egész élet­művéért ; tlázy Erzsébetet, a Magyar Népköztársaság Ér­demes Művésziét, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét, a klasszikus és az új magyar operairoda­lom szoprán szerepeinek meg­formálásáért; Koródi Andrást, a Magyar Nepköztarsasag Ér­demes Művészét, a Magyar Állami Operaház kétszeres Liszt-díj as karmesterét, az új magyar és klasszikus operák, zeneművek bemutatásáért, va­lamint pedagógiai munkássá­gáért; Marton Endre Kossuth-dijast, a Magyar Népköztársaság Kiváló és Ér­demes Művészét, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas fő­rendezőjét magas színvonalú rendezői munkásságáért, külö­nösen a »Marat halála“ és a »Mózes« színreviteléért, vala­mint pedagógiai munkássá­gért; Pándi Pált, az irodalomtudományok kan­didátusát, József Attila-dfjas kritikust irodalomtörténeti és kritikai köteteiért, különösen az élő magyar irodalom érde­kében kifejtett kritikai mun­kásságáért; Weöres Sándor költőt és műfordítót kiemel­kedő lírai köteteiért és mű­fordítói munkásságáért A KOSSUTH-DÍJ III. fokbzatával tünteti ki: Kálmán Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Ér­demes Művészét, a Nemzeti Színház kétszeres Jászai Ma­ri-díjas színművészét színházi és filmszerepekben nyújtott k!emelkedő alakításaiért; Kiss István kétszeres Munkácsy-díjas szobrászművészt szobrászati alkotásaiért, különösen a ta­nácsköztársasági emlékműért; Kovács Andrást, a Magyar Népköztársaság Ér­demes Művészét, kétszeres Balázs Béla-díjas filmrende­zőt közéleti szenvedélyű alko­tói munkásságáért, a »Hideg napok« és a »Falaik« című filmjeiért; Szécsényi Ferencet, a Magyar Népköztársaság Ér­demes Művészét, a Magyar Filmgyártó Vállalat kétszeres Balász Béla-díias filmopera- tőrét kiemelkedő operatőri munkájáért, különösen a »Hannibál tanár úr«, az »El­veszett paradicsom«, a »Két félidő a pokolban« és a »Ho­gyan szaladnak a fáik« című filmjeiért, J w Szinetár Miklóst, a Magyar Népköztársaság Ér­demes Művészét, a Magyar Rádió és Televízió kétszeres Jászai Mari-díjas főrendező­jét a magyar dráma és zene­kultúra jelentős alkotásainak színreviteléért, televíziórende­zői tevékenységiéért és peda­gógiai munkásságáért; Vámos Lászlót, a Magyar Népköztársaság Ér­demes Művészét, a Madách Színház kétszeres Jászai Ma­ri-díjas rendezőjét, a Főváro­si Operettszínház főrendezőjét drámai és musical-rendezé­seiért, különösen a »Hamlet«, »A -vágy villamosa« és a »West side story« színrevite- lóért, valamint pedagógiai munkásságáért; a Bartók vonósnégyes tagjait: Komlós Péter hegedűművészt, a Magyar Ál­lami Operaház Liszt-díjas hangversenymesterét, Devich Sándor hegedűművészt, a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar tag­ját, Németh Géza brácsaművészt, a Magyar Ál­lami Operaház zenekari szó­lamvezetőjét, Botvay Károly gordonkaművészt, a Magyar Állami Operaház zenekari tagját a kamarazene-irodalom interpretálása terén kifejtett sikeres hazai és külföldi mű­vészi munkásságukért. A magvar forradalmi mun­kás-paraszt kormány Magyar- ország- felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a szo­cialista kultúra terén . elért eredményük elismeréséül A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címmel tünteti ki: Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneművészt, a Magyar Népköztársaság Érde­mes Művészét, Bessenyei Ferencet, a Nemzeti Színház Kossuth- díjas színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Mű­vészét, Bortnyik Sándor Munkácsy-díjas festőművészt, a Magyar Népköztársaság Ér­demes Művészét; Deák Sándort, a Vígszínház Jászai-díjas színművészét, a Magyar Nép- köztársaság Érdemes Mű- szét, Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerzőt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető taná­rát, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészét; Horváth Ferencet, a Madách Színház Jászai-dí­jas színművészét, a Magyar Népköztársaság Érdemes Mű­vészét, Istók János \ szobrászművészt, a Magyar Népköztársaság. Érdemes, Mű­vészét, • • ■ '! Jámbor Lászlót, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas magánénekesét, a Magyar Népköztársaság Ér­demes Művészét, Kállai Ferencet, a Nemzeti Színház színművé­szét, a Magyar Népköztársa­ság Érdemes Művészét, Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedűművészt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola főigazgatóját, Molnár Antal Kossuth-díjas zeneművészt, Somogyi József Kossuth-díjas szobrászmű­vészt, a Magyar Népköztársa­ság Érdemes Művészét; *Szabó Iván Munkácsy-díjas szobrászmű­vészt, a Képzőművészeti Fő­iskola tanárát, a Magyar Nép- köztársaság Érdemes Művé­szét, Tátrai Vilmos Kossuth-díjas hegedűművészt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárát, a Magyar Népköztársaság Érdemes Mű­vészét. A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címmel tünteti ki: Ádára Ottót, a Madách Színház Kossuth- díjas főrendezőjét, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanszékvezető tanárát, Agai Karolát, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekesét, Berek Katit, a Nemzeti Színház Jászai-dí­jas színművészét, Békés Andrást, a Magyar Állami Operaház Erkel-díjas rendezőjét, Eck Imre Liszt-díjas koreográfust, a Pécsi Nemzeti Színház ba­lettkarának művészeti vezető­jét, Hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján Emlékünnepséget tartott a katolikus békebizottság Tegnap délelőtt a városi ta­nács nagytermében félszaba­dulási emlékünnepséget ren­dezett hazánk felszabadulásá­nak huszonötödik évfordulója alkalmából a Hazafias Nép­front mellett működő megyei katolikus békebizottság. A díszünnepsóg elnökségé­ben helyet foglalt többek kö­zött dr. Várkonyi Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, Hor­váth Sándor, az Állami Egy­házügyi hivatal főelőadója és az apostoli kormányzó képvi­seletében Hegyi János kancel­lár kanonok.' A felszabadulási emlékün­nepséget Kertész Antal espe­res, a megyei békebizottság alelnöke nyitotta meg, majd dr. Pfeifer János, a Hittudo­mányi Akadémia tanára mon­dott ünneoi beszédet. — Egy nép ereje mélységes hazaszeretetében rejlik — mondotta. — A történetírás­nak nem csupán az a célja, hogy az eseményeket leírja, hanem hogy rámutasson azok­ra az erőforrásokra, amelyek­ből egy nép élniakarása táp­lálkozik. Ilyen erőforrások a soron levő jubileumi ünnepsé­gek is, melyeken visszaemlé­kezünk a múltra, hogy erőt meríthessünk a jövő felada­tainak elvégzésére. A második világháború tör­ténelmünk legszégyentelje- sebb időszaka: idegen érdeke­kért, bűnös, fennhéjázó módon háborút üzentek az ország fa­siszta vezetői egy békés áF- lamnak, a Szovjetuniónak. .Majd a felszabadulás utáni fejlődésről szólott, s a többi között ezeket mondotta: — Üj életünk indulása a rombadöntött ország újjáépíté­se volt. Megalakult az új ma­gyar parlament, aztán.új alkot­mányt kapott a nemzet. Ezek­ben az időkben az embert már nem vagyona, hanem munkája alapján becsülték meg. Hiányos lenne megemlé­kezésünk, ha nem gondolnánk itt arra az erkölcsi és anyagi segítségre, amelyben egyhá­zunk az elmúlt évek során ré­szesült. A múlt bizonyos ter­heket, nehézségeket hagyott ránk, de bizton remélhetjük, hogy a megértés széliemében a még rendezésre váró prob­lémák is inegoldódnak. Dr. Pfeifer János megemlé­kezése után felszólalt Hegyi János kancellár kanonok, dr. Soós Konrád esperes, a me­gyei bókebizottság elnöke, Varga Károly, a népfront me­gyei titkára és Sebestyén Jó­zsef kaposvári apátplébános. A kaposvári MÁV-nevelőin- tézet énekkara dalokkal kö­szöntötte a megye katolikus papjait, majd Szommer József plébános felolvasta az alka­lomra írt — a falszabadulás első napjait felidéző — no­velláját. A katolikus békebizottság felszabadulási emlékünnepsé­ge a Szózat eléneklésével ért véget. P. D. Rádió- és tv- közvetítés a Parlament ünnepi i 1 «érői és a díszfelvonulásról Az országgyűlésnek a fel­szabadulás negyedszázados év­fordulójára összehívott ünnepi üléséről pénteken a rádió 14 óra 55 perces, a televízió 15 órai kezdettel helyszíni közve­títést ad. Szombaton, április 4-én a fegyveres erők dísz­szemléjét, a fiatalok és a sportolók felvonulását a rádió 9 óra 50 perckor, a televízió 9 óra 45 perces kezdettel sugá­rozza. T Fónay Máriát, a Fővárosi Operettszínház Já­szai-díjas színművészét, Gulyás György Liszt-díjas karnagyot, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­la debreceni tagozatának tan­székvezető tanárát, Herskó János Balázs Béla-díjas filmrende­zőt, a Színház- és Filmművé­szeti Főiskola tanszékvezető tanárát, Honun Pált, a Fővárosi Operettszínház színművészét, Jancsó Miklós Balázs Béla-díjas filmrende­zőt, Jánoky Sándort. a kecskeméti Katona József Színház Jászai-dijas • színmű­vészét, Kazimir Károlyt, a Thália Színház Kossuth-dí- jas főrendezőjét, Makk Károly Balázs Béla-díjas filmrende­zőt, a. Színház- és Filmművé­szeti Főiskola tanárát, Marisa István Munkácsy-díjas szobrászmű­vészt, Martyn Ferenc Munkácsy-díjas festőművészt, Raszler Károly Munkácsy-díjas grafikusmű­vészt, a Képzőművészeti Főis­kola docensét, . Révész György Balázs Béla-díjas filmrende­zőt, Sinkovits Imrét, a Nemzeti Színház Kossuth- dij as színművészét, Szirtes Adámot, a Nemzeti Színház Jászai-dí­jas színművészét, Vilt Tibor Munkácsy-díjas szobrászmű­vészt, Zsurzs Évát, a Magyar Televízió Jászai-di­jas rendezőjét « * • • Az ünnepség után a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány fogadást adott a kitün­tetették tiszteletére. (MTI) Átadták az idei irodaimi és művészeti díj'akat A felszabadulás 25. évfor­dulója alkalmából irodalmi és művészeti dijakat adtak át szerdán a Fészek-klubban. Az ünnepségen megjelent Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Övári Miklós, a KB osztályvezetője, Lugossy Jenő és dr. Polinszky Károly művelődésügyi minisz­terhelyettesek, Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, Vass Imre, a Művé­szeti szakszervezetek szövet­ségének főtitkára, továbbá irodalmi és művészeti életünk számos ismert személyisége. llku Pál művelődésügyi mi­niszter ünnepi beszédben kö­szöntötte a József Attila-, a Jászai Mari-, a Balázs Béla-, , az Erkel Ferenc-, a Liszt Fe­renc- és a Munkácsy Mihály» díj idei kitüntetettjeit, ós át* adta a kitüntetéseket. át az idei Yibl-díjakat a hazai építészetben kimagasló sike­reket elért építészeknek és tervezőknek. Kiosztották az idei Ybl-díjakat A Magyar Építőművészek Szövetségének székházában Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter adta j 2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 19701 áprffis 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom