Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-09 / 82. szám
Ljudmilla Kunyeckaja: LENIN DOLGOZÖSZOBÁJÚBAN ff. Beszélgetés parasztokkal Este 6-tól 7-ig Lenin az OK(b)P Központi Bizottságának ülésén elnökölt, amely a közoktatásügyi népbiztosság átszervezéséről tárgyalt. Elkészítette a Központi Bizottság határozattervezetét és a Köz- oktatásügyi Népbiztosságon dolgozó kommunistákhoz szóló dekrétumtervezetet Átolvasta az átszervezésről előkészített anyagot és megjegyzéseket írt hozzá. A titkár a következő cédulát vitte be az ülésre: »Tudná-e fogadni ma V. Szokolovot (a szibériai forradalmi bizottság tagját)? Azt mondja, hogy sürgősen beszélnie kell önnel, nagyon kéri, többször is telefonált.-« Lenin azonnal válaszolt is a hátlapon: »Jó. 1 órára jön hozzám Krzsizsanovszkij, aztán Szoko- lov, közölje vele telefonon.« Vlagyimir Öjics este ismét a Közoktatásügyi Népbiztosság átszervezésével foglalkozó bizottság ülésén elnökölt. Ugyanezen a napon Lenin ledöktált egy csomó levelet: a Marx—Engels intézet igazgatójának mellékelte Marx és Engels leveleinek német nyelvű kiadását és kérte,' közöljék, honnan valók az általa megjelölt részek. Megfontolandónak tartotta, nem lehet-e megvásárolni Németországtól Marx és Engels összes leveleit, vagy legalább a fotókópiákat. A Népbiztosok Tanácsa felelős titkárának írott levélben arra hívta fel M. Gorbunov figyelmét, hogy feKétlenü segíteni kell L. O. Martensznek, a szovjet kormány Amerikában levő képviselőjének. Elolvasta a kiváló amerikai publicista, John Reed feleségének levelét, aki kihallgatást kért Lenintől. Válaszolt az Állami Tervbiaottság munkatársának, Sziromolotovnak, és aláírta meghatalmazását, amellyel az Uraiba utazik, hogy a helyszínen vizsgálj^ meg. mennyi idő alatt lehet helyreállítani az üzemeket, megindítani a termelést. N. A. Szemasko egészségügyi népbiztosnak válaszolt arra a kérésére, hogy küld jenele kórházvonatokat a Krímbe. És még mindig nem ért véget Lenin munkanapja, bármilyen zsúfolt volt is a program már eddig. Még belefért egy megbeszélés G. M. Krzsi- zsanovszkijjal, az Állami Tervbizottság elnökével, Vlagyimi- rov pénzügyi népbiztossal, a szibériai forradalmi bizottság tagjával, Szokolovval és egy Csehszlovákiából érkezett elvtárssal, Ruzickával. De bármelyik munkanapját vizsgáljuk is, mindig jutott Mindig jutott ideje, hogy en ideje arra, hogy emberekkel találkozzék. Ez volt életének törvénye. Lenin és a tömegek szerves kapcsolatának ggyik legjellemzőbb példája az a határozat, amely az új gazdasági politika, a NÉP, az államkapitalizmus bevezetését eredményezte. Amikor Lenin ért a kérdést napirendre tűzte, még a párt és az állam, több vezetője is meghökkent. De Lenin az új gazdasági politikát az egyetlen helyes és lehetséges politikának tartotta, amellyel véget lehet vetni a gazdasági zűrzavarnak, megteremthetik a város és a falu közötti árucserét, lerakhatják a szocializmus alapjait. Azokban a napokban, ami- kar a X. pártkongresszus előkészítése folyt, a Népbiztosok Tanácsa elnökének fogadószobájában naponta megjelentek a parasztok küldöttségei. Büszkén mondogatták, hogy maga Lenin hívta őket »tanácsra«. Valóban így volt. Táviratok sorát küldték az ország különböző vidékeire az idézetthez hasonló szöveggel. 1921. március 1-én a következő táviratot továbbították: »Ufa, a kormányzósági végrehajtó bizottság elnökének. Kérem, haladéktalanul továbbítsák az ufai járás Beketovo falujába (32 verszt Ufától az orenburgi úton) Alekszej Ro- manovics Saposnyikovnak és Tarasz Grigorjevics Konarov- nak a meghívást, hogy néhány napra utazzanak Moszkvába, a parasztságot és a paraszti gazdálkodást érintő fontos kérdések megtanácskozásá- ra. Az üzenetet fürge, értelmes emberrel küdjék Beketovóba. berekkel találkozzék Ha utaznak, azonnal biztosítsanak nekik helyet a kongresszusi küldöttek kocsijában, lássák el őket élelemmel és minden szükségessel az útra, figyelmesen gondoskodjanak róluk. Az eredményről közvetlen vonalon értesítsék A. Cjurupa élelmezésügyi népbiztost. A Népbiztosok Tanácsának elnöke, Lenin.« Lenin és a parasztok beszélgetései, a Bednota (Szegényparaszt) című újsághoz érkezett levélek, a parasztok kongresz- szusain és konferenciáin elhangzott felszólalások összesítése jó anyagot szolgáltatott a párt új programjának kidolgozásához. Á X. kongresszuson a terményfölösleg kötelező beszolgáltatásának a terményadóval való helyettesítéséről szóló beszámolóban Lenin arról beszélt, hogy a parasztság elégedetlen a kialakult kapcsolatokkal, nem akar és nem tud tovább ilyen formák között létezni. Ez kétségtelen, és ez hatalmas dolgozó tömegele akarata, amivel számolni kell. A kongresszus előtti napokban a moszkvai, a tarrubovi és a vlagyimiri kormányzóság parasztjai jártak Leninnél, aki a találkozás első pillanatától őszinte, nyílt beszédre hangolta vendégelt. O. I. Csemov szibériai paraszt 1921 februárjában járt Leninnél. Később így emlékezett erre a találkozásra. »Miért nagy ember Lenin? Szerintem azért, mert amikor például engem, az egyszerű embert meghallgatott, rajtam keresztül az egész parasztságot hallgatta, és a mondottakból azonnal meglátta a lenti helyzet teljes bonyolultságát.« (Folytatjuk.) HAVAS SZERELEM Reggel csúnyán összekoccant feleségéül, Berkenye Lajosnéval. Nelli a vita hevében kijelentette: Lajos »könyörtelen vadállat«, ezért visszaköltözik a mamához. Es maradt! De Lajos érezte, lesz még folytatása, és a napot azzal töltötte, hogy alaposan felkészült az esti »második f élidőre-«. Lassította a lépteit és azon fantáziáit, hogy milyen szép volna ebben a ragyogó hóesésben sétálni valakivel a Duna-parton. Fogni a kezét és beszélni mindenféle csa- csiságokról. Ügy mint öt évvel ezelőtt, amikor éppen ilyen idő volt, és Nellikének megvallotta, hogy halálosan szereti, megkéri a kezét és ami vele jár... A meglepetés csilingelő leányhang formájában jelentkezett. — Nicsak, a Lajos ... — Nicsak, Rózsika ... Rózsikat egy értekezlet unalmában ismerte meg, és jobb híján randevúra hívta. Az csak Lajos sajnálatos fe- ledékenységével magyarázható. hogy a megbeszélt randevúra nem ment el. — Hát maga még él? — (ette fel a bölcs kérdést a lány. Felelet helyett Lajos bevallotta, hogy a múltkori randevún azért nem jelent meg, mert meghalt a nagynénikéje, különben is vidékre kellett utaznia, egyébként pedig a' kórházban feküdt 40 fokos lázzal. — De most, ha volna kedve, sétálhatnánk egyet — mondta. — Ilyen időben? — szólt a lány, de belekarolt a fiúba. — Most a legszebb. Nézze, milyen szépen esik a hó. Figyelje azt a lámpát, mintha fehér kucsma lenne rajta. Verset tudnék írni róla ... Elindultak. A Duna-parton leültek egy kőre, és Lajos tovább ecsetelte a tél szépségeit, a lány pedig egyre jobban nekitüzesedett. — Igaza van, Lajos... tényleg milyen szép egy ilyen téli este — és közelebb húzódott a fiúhoz. Lajos füle rettenetesen fázott. Egyik kezével átölelte a lányt, a másikkal vadul dörzsölte a fülcimpáit. Aztán a lába hűlt ki, de menekülni már nem lehetett, mert Rózsika olyan jól érezte magát, mint egy fűtött szobában. Csókolóztak. de Lajosnak ez sem esett jól, mert a hó a nyakába esett, és a jeges lé a. hátán csordogált. A lányhoz bújt egy kis melegért, de' hasztalan, fázott és vacogott, mint a jégre zavart macska. — Reszket a vágytól... kis csacsi... Hiába, tudtam, hogy maga igazi férfi... Lajos pedig hallani vélte az éles hangú kis csengő csilingelősét, amely tudvalevőleg u fagyhalál megelőzője. Mikor Rózsika végre úgy vélte, ideje lenne hazamenni, Lajos, a Mirelité Rómeó, ösz- szefagyott tagokkal kísérte haza a lányt a város másik végére. . — Gyönyörű este volt. Remélem, holnap újra sétálunk — mondta Rózsi. Lajos fürge léptekkel indult hazafelé, mert rájött,, hogy végeredményben mégis jobb egy meleg szobában-veszekedni. Nellike, a felesége sugárzó arccal fogadta. — Szervusz, kicsi szivem, ne szólj egy szót sem! Gondolkoztam a dolgon és rájöttem, hogy reggel igazságtaŰJ VOLGA Közel a tavasz... Próbálnak a vendégváró diákok A szovjet ipar újdonságai a BW n A BNV-re megérkeztek az első szovjet áruszállitmá- nyok. Ládába csomagolva, vasúton érkezett Budapestre például a legújabb típusú Volga gépkocsi, valamint a szovjet ipar legújabb bányagépeinek, orvosi műszereinek, nyomda- és bőripari berendezéseinek mintadarabjai. A Hungexpo értesülései szerint a Szovjetunió 2200 négyzetméteres fedett csarnokában és az 1500 négyzetméteres szabad területen minden eddiginél gazdagabb kiállítási anyag várja a BNV vendégeit. A ki-, állított cikkek 40 százalékát külföldön eddig sehol sem állították ki, tehát a BNV-n egész sor szovjet ipari terméknek lesz a premierje. Äz idei vásáron 22 szovjet külkereskedelmi vállalat vesz részt. Egyebek között az Autóexport, az Aviaexpórt, személy- és tehergépkocsi-abroncsokat mutat be a Raznoim- port. Sport- és vadászfegyvereket állít ki a Raznoexport. A szovjet Iciállítási pavilon anyagát ékszerek, kozmetikai és fogyasztási cikkek teszik változatossá. A Csurgói Csokonai Gimnázium előtti parkban még hideg fényben áll a költő portrészobra, az április eleji szél esővel veri az iskola gyönyörű parkját. Benn az épületben a szokásos órákat izgalmas percek váltják. Készülnek a csurgói diákok a május 21—24-e között megrendezésre kerülő II. dunántúli diákszínjátszó napokra. Egri Kálmán tanár a színjátszókkal próbál. Híves László Közel a tavasz című művét mutatják be. — A darab 1944 őszén játszódik — ismertette a művet Egri Kálmán. — Egy illegális csoport tevékenysége áll a középpontban. Felszabadulásunk negyedszázados évfordulóján ezzel a darabbal kívánunk tisztelegni a csurgói II. dunántúli diákszínjátszó napokon. — A csurgóiak az első találkozón is a hagyományos színjátszást képviselték. Hagyományukat ápolják most is? — Azzal, hogy az idén színdarabbal is szerepelünk, nem azt kívánjuk kifejezni, hogy elutasítjuk az újat, az irodalmi színpadi formát. Én a diákszínjátszást szeretem. Ennek ugyanis van egy re-vikívüli varázsa. Diákok diákoknak játszanak. Ez a cél is vezetett rendezés közben. A próbateremben találkoztam a gimnázium igazgatójával, Gál Ambrussal, ő is bekapcsolódott a beszélgetésbe. — A csurgóiak hirdfették meg a dunántúliak részére a diákszínjátszáz hagyományának ébresztését és ápolását, ők tették meg az első lépést ezzel a megújhodáshoz vezető úton. És Csurgón az eltelt idő alatt még nem született meg egy állandó diákszínjátszó csoport. Érezzük mi is, hogy ennek kellene lennie a célnak. Az 1970—71-es tanévtől már szakkör jelleggel kívánunk működtetni egy irodalmi színpadot. Ez állandó »társulat« lesz — adta feleletül Gál Ambrus és bemutatta Terényi Zoltán tanárt, aki a II. dunántúli diákszínjátszó napokra egy irodalmi színpadi műsort állított össze. Ezt többnyire kollégisták mutatják be. »Homloka ráncában az emberiség« — Ma jakovszldj-idézet a címe a Lenin-eentenáriu- mi összeállításuknak. Törekvésük: emberközelből bemutatni Lenint. Igyekszünk »mozgalmasak « is lenni, vetítéssel, kórussal színesítjük a műsort. Hanglemezről pedig eredetiben hallhatja a közönség Lenin hangját. Április első napjaiban jártam Csurgón, a tavaszi szünet előtt, A próbák — bármennyire fontosak is — most szünetelnek. — Hát ilyen a diákszínjátszás — mondta búcsúzóul Terényi Zoltán tanár. n. b. Somogy első rendőrkapitánya volt ALIG HÚSZ KILOMÉTERRE a várostól még dörögtek az ágyúk. A megyszékhely kábulatból ébredt, az elgyötört, létbizonytalanságban, élő emberek tétován jártak-keltek az utcán. Ki tudta, nem kell-e még visszabújmi az óvóhelyekre?... 1944 decemberét írták. A megye felszabadult részén a szovjet csapatok őrizték a rendet. A legelső tennivalók közé tartozott, hogy létrehozzák a magyar rendőrséget, amely átveszi a rend biztosítását a katonáktól. 1945 januárjában Zaharov városparancsnok magához kéretett egy fiatal ügyészt — önt a Nemzeti Bizottsággal egyetértésben Somogy megye rendőr-főkapitányává nevezzük ki. Kérem, rögtön álljon , munkába. A fiatalember, azaz dr. Szö- Itendy János egyike volt azoknak az ügyészeknek, akik a németek kitafcarodása után is a helyükön maradiak. Nem lan voltam. Kinéztem az ablakon és ezt a gyönyörű hóesést látva eszembe jutott, hogy öt évvel ezelőtt ugyanilyen idő volt, amikor a Duna-parton sétáltunk... Emlékszel, drágám? — Mintha ma történt vol— Nellikém, olyan jó vagy hozzám, megérdemlem én ezt? ... Odakint mintha hidegebb lett volna. Nelli vígan csevegett: — Emlékszem, öt éve azt mondtad egy lámpáról, hogy olyan, mintha égy fehér kucsma lenne rajta és még verset is akartál erről írni. Lajos hallgatott és vacogott. — Üljünk le erre a kőre, mint a fiatal szerelmesek — javasolta Nelli és már le is ült. ' — Lajos!... Hiszen te sírsz. Nem is tudtam, hogy így szeretsz — kiáltotta elragadtatva Nelli, és havas haját Lajos arcához dörzsölte. Ost Penne .volt mitől tartanba. Tudták, hogy több ember életét mentette meg. — A Gestapo egyre több ártatlan emberre vetette ki a hálóját. Dr. Borsos Dezsővel — aki akkor vizsgálóbíró volt — elhatároztuk, hogy a kiszemelt áldozatokat lecsukjuk. »Elítéltük« többek között Simon JóA BIZALOMÉRT TEHÄT nem kellett megküzdenie — s sokat jelentett ez akkor. Kapott a parancsnoktól egy pisztolyt és egy gépkocsit, zsebében a kinevezés... — Hirdetményt tettem közzé, afféle toborzót. Hétszáz rendőrt vettem föl. — Melyek voltak az első teendők? — Nagybajomban még tartott a harc. A frontról izgató- kat, provokátorokat dobtak át Razziákat szerveztünk, tucatjával tartóztattuk le a bűnösöket Nemegyszer megesett, hogy éjszaka felhívott a szovjet városparancsnokság, s közölte, pár órán bélül száz rendőrre lenne szükség. Romeltakarításhoz közmunkákat szerveztünk, igyekeztünk gitat vetni a feketézésnek. A Bala- ton-parton az arisztokrácia százezres értékeket hagyott a villákban, ezeket leltárba vettük. gondoskodtunk a vagyontárgyak biztonságáról. —■ Az első hónapokban nem volt ügyészség, a néftoíróságokat is májusban'4' hozták létre. Hogyan szolgáltattak igazságot? — Saját hatáskörünkben intézkedtünk, amit tudtunk, elintéztük. Hozzá kell tenni, hogy élet elleni bűncselekmények a szabad Somogyiban nem voltak, a háborús bűnösök fölött pedig később a nép- bíróság ítélkezett. — Kik voltak a rendőrka pitányság vezetői? — Velünk dolgozott a többi között a már említett dr. Borsos Dezső, dr. Szabó Sándor — ma megyei bíró —, dr. Kecskés Rezső, ma megyei ügyész. Ha a vezetésben nem is, de a rendőrség munkájában részt vettek a bizonyítottan demokratikus érzelmű régi rendőrök is. A ROMJAIBAN HEVERŐ megye feltámadásához az kellett, hogy minél előbb munkába álljanak az üzemek, a hivatalok. Voltak, akik reménykedtek, visszakerül még a városházára a német zászló, s bojkottálták az újjáépítést. A rendőrség gondoskodott róla, hogy ne álljon a munka. — Talán szépen hangzana, ha azt mondanám; mindig előttem van, honnan indultunk, s hogy én ott voltam az indulásnál. Pár hónap után én a megyei ügyészség vezetője lettem, majd az igali járásbíróság elnöke. Aztán pedig ügyvéd. Negyedszázad telt el kapitányi kinevezésem óta, egy ember életében jelentős idő. S ha visszaemlékezem, hol kezdtük, art kell mondanom, egy nép történelmében is... Pintér Dezső na... — Tudom, szeretsz ilyen időben sétálni és elhatároztam, elmegyek veled. zsefet is, aki később a parlament őrségének parancsnoka lett. SOMOGYI NÉPLAP Csért*» rtok, UN. apnhs 9. • i i
