Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
Korok, kastélyok % feBssiéIyeftea.t 1945-ben egy pendelet értelmében a gazdálkodó földművesszövetkezetek részére kellett átadni. További sorsukról ezek döntöttek. Betűvetés a grófi portán A (boltívek alatt hűvös van. A hosszú, keskeny folyosó kicsit sötét is. Csak minden tizedik lépésnél van ajtó. Az ajtók: tanterem, úttörőszoba, szertár, tanterem, tanári, igazgatói iroda. Az ablakiból kilátni az udvarra. Tavaszt vár a fehér kövekkel kirakott virágágy, a tisztára söpört udvar és a megdőlt törzsű óriás fa, melyen olyan jókat lehet játszani. Az egyik oldalfolyosó bejárata fölött tábla: Általános Iskola, habod. Kicsengettek. A gyerekeik az udvarra tódultak. Hancúroztak. Egy sem élte át a háború, a felszabadulás élményét, s talán egy sjncs olyan köztük, aki tudpá, hogy 35 évvel ezelőtt eppen ezekben az április eleji napokban érkeztek haza Lábod lakói a környező községekből. A parasztok, a cselédek és az iparosok gyerekei beköltöztek az iskolának átalakított kastélyba, tanulni. Kétszázán a környező pusztákról is.... A háború előtt, a hatalmas, oszlopfős kastélyban gróf Széchenyi Emil lánya. Magdolna foglalkoztatta 30 főnyi személyzetét. A háború után volt cselédei javították ki a betört ablakokat, hogy gyerekekik birtokukba vehessék a grófi portát. Kótai Lajos volt az igazgató — aki nyugdíjas nevelőként most is tevékenykedik, még a falu kulturális életében. — 1945-ben szinte még hal» lőttük az ágyúk hangját, de már tanítottunk. Akkor hárman, két éven bélül pedig nyolcán. Kezdetben valameny- nyi tömegszervezet itt kapott helyet. Volt az épületben egy darabig ipari tanonciskola is. A gyerekék sámlit hoztak, azon ültek, alig volt tankönyv és tábla.,De tanultak. A felszabadulás után végzett nyolcadik osztály 23 tanulójából n, en tovább tanultak. Balázs János volt közülük az első szegény családiból származó gyerek. Most vegyészkutató. A fiúkból (Kulcsár Gyula, Kótai Lajos, Szabó István, Brand- mtíller István, Bíró Lajos) mérnök, tanár és pártmunkás lett, a lányokból tanítónő, óvónő, orvosnő. Egykor harminc főnyi személyzetet »tartottak«, most több, mint háromszáz gyerek tanulja a betűvetést, az olvasást a kastély falai között...' Egykori cselédek a mai kastélyban A kastélyhoz, amelynek homlokzatán még ma is épen van á bárói címer, hosszú, füves út vezet. Előtte padok, fenyőfák. Régen úgy mondták a faluban: Fekete kúria. (Fekete AJadámé bárónő birtoka volt.) Ma csak úgy emlegetik a sza- hásiák: a klubkönyvtár. — Ácsinas voltam, amikor annak idején megtudtuk, hogy nemcsak napszámért, bérért, nemcsak súrolni, takarítani mehetünk be a húsztermes kastélyba — meseli Hegedűs Gyula tsz-elnök —, hanem végleg a miénk. — összetoboroztunk — ugyancsak ács apámmal — vagy harminc fiatalt, és rendbe hoztuk a szétlőtt bárói épülete*. Pálff-y Ferenc helybeli szegénycsalád gyereke, — mint építészmérnök-hallgató — volt a legfőbb tanácsadónk. Hosszú Ideig tartott, nagy munka volt, de magunknak csináltuk; a kultúr- házunk lett... Klubkönyvtár. Alig két éve kapta ezt a nevet Tsz-be dolgozó és diákfiatalok jönnek össze esténként ifjúsági klubjukba szórakozni. Itt tartják a KISZ- és pártoktatást, a télapó ünnepet, a KlSZ-sskü- vőt és a névadókat. A kastély jobb szárnyában áll a szabad- polcos könyvtár. Olvasói, közöttük több idős ember, egykori cselédek, uradalmi dolgozók. Így például idős Jalso- vecz Ferencné. — Napszámos voltam régen, de olvasni mindig szerettem. Csak hát akkor se pénz, se idő nem jutott rá Itthon is van egy kis könyvtáram. Jókait, Mikszáthot, Móriczot, no és újságokat olvasok. A Nép- szabadságot, a Szabad Földet Igen kedvelem a rádió és a tévé műsorait. Hat élő gyermeket neveltem föl, de még tízszer ennyi munka sem tudta volna elvenni kedvemet a betűktől... Az élet szolgálatában A vasúttól jobbra áll egy nagy park, közepén a szülőotthon, amely 1945 után kórház volt. Idézünk történetéből: Kezdetben »a Dráva mentén lévő trachomás megbetegedések felszámolására az Egészségügyi Minisztérium 1949 május 15- én, Barcson gróf Széchenyi Frigyes kastélyában húszágyas szemészeti osztályt szervezett dr. Horváth Béla egyetemi tanár vezetésével. 1949. június 15-én 12 ággyal egy szülészeti és nőgyógyászati osztály is megkezdte működését. Feladata az anya- és csecsemővédelmi munka tökéletesítése, az Intézeten kívüli szülések megszüntetése, valamint a korszerű terhesgondozás. Dr. Fodor Tamás vezette a szülészetet. 1960-ban a szemészetet is szülészetté alakították át. Harminchárom ágyas szülészet- nőgyógyászat létesült, 12 újszülöttággyal.-“ Azóta a környék asszonyait is a korszerű műtővel rendelkező szülészetre szállítják be. Somogy megyében nem hivatalos adatok szerint hatvan- kilenc kastély van. Több mint a felében egészségügyi (kórház, szanatórium, szociális otthon) és kulturális intézmény (művelődési ház, iskola, könyvtár) működik. Bán Zsázsa Vallomás helyett £ gy negyedszázad felhőraja úszik előttünk. A táj és az ember együtt fogadja a zimankót meg a ragyogást. Másik idő érkezik. Másik élet. Átlépi a halottakat, az elfojtott kiáltásokat, a kapzsiságot, a nyomort, az embertelenséget. Hogy mindenki megállhasson a források mellett, és tiszta tenyérrel meríthessen a vízből. Hogy az édesanya ölbe vehesse csecsemőjét, aki sír, és megszoptathassa. A kövekre csak azok kuporodnak, akiknek nincs küszöbük. A gyerekek hancúrozhatnak a napfényben, ha kedvük tartja. És tisztán, messzire hullik a hivó kiáltás. Hozza a tárgyak konokságát, és feloldja őket az ember teremtő mozdulatában. Az asszonyok és férfiak már egyformán ismerik a kenyér melegét és a hűs vizek csillapító tisztaságát,. 'Sejtik a vakok is, hogy új fény pasztája veri át az ájult erdők lombközeit. Csak a tohonya férgek nem mozdulnak. Hozza az ember újfajta emberségét. Az ember ügy legyen társa a többinek, hogy önmagát ne kelljen sem eladnia. sem megtagadnia. Hogy a kalapács ne csak üssön, hanem szelíden formáljon is. Hogy a kasza ne vágja el az imbolygó őzgida lábát, hanem illatos füvet terítsen az álmos tekintetű tehenek jászolába. Hogy a vágyakozó fiúk és lányok megfürödhessenek a szerelmes csillagok elomló fényében. Hozza a félelem fojtó emlékét és az ártatlanságot. A senkitől meg nem hallgatott bánat értetlenségét és a meg nem etigesztelhető halál ölelését. Hozza a tétovaságot, a hallgatás árnyékát, és a sikoltást az elvesztett boldogság fájdalma miatt. Hozza az Örömtelenség megtisztulását. Mert más az út porának szürkesége, más illatú a tavaszi szél párafelhője, és más a szerelem vágya. Ügy kell majd embernek lenni, hogy elfeledjük a múlt embertelenségét. De mi volt a díja az örölcös áldozatoknak? Hát nem volt elég a múlt elviselése? Mert nemcsak önmagunkat kellett megtartani, hanem mások szégyentelenségét is magunkra kellett vállalni. Ügy kell szeretni majd az erdők illatát, a réteg ringatását, az utak messze terelő vágyait, hogy gyermekeink se feledhessék el. És úgy kell hallgatni az értelmetlen megaláztatásról, hogy soha ne lehessen megalázni az embert. Amit az évezredek hitetlensége eltorzított, azt most hittel önmagunkig, kell formálni. Mert ha nem is lehet senkit boldoggá tenni akarata ellenére, meg kell tanítani mindenkit arra. hogy akraja a boldogságot. N szez a félelem a csendben, de a nyugalom ereje legyőzhetetlen. A gonoszság többé nem, vehet erőt -ejta. Egye: már biztosan tudunk: az emberiség makacsul hisz a szabadság tisztaságában, a bizalom felemelő erejében és az emberségben, amit halálok halálával váltott meg újra meg újra Szürmay Endre Cseppben a tenger A változás meg egy év viszonylatában is számottevő. A falu arculatában, a falusi emberek életformájában huszonöt esztendő alatt bekövetkezett átalakulás szinte lemérhetetlen. A számokkal kifejezhető helyett inkább a tudatban bekövetkezett módosulásra utalók. Apró jelenségek, jelzések, melyekről beszélek, mégis bizonyító erejűek. Cseppek a tengerben. De a cseppben is ott van a fenger. A falusi ember érzi a változást, nap mint nap találkozik vele, részesé, alakítója a falunak életének. Az életforma változását magában hordozzák a javuló munkafeltételek is. Egyre több szövetkezetben hallani, hogy egész munkafolyamatokat akarnak gépesíteni, olyanokat, melyek régebben kézi erő nélkül el se voltak képzelhetők. Ez azonban- csak az egyik oldal A másik az emberi. A faluközösségek ma már egyre inkább közösségek lesznek a szó igazi értelmében. A keretet a termelőszövetkezet biztosítja a közösségi emberré váláshoz. Új hagyományok születnek, olyanok, melyek a régi életformában nem alakulhattak volna ki Nemrégiben, éppen a nőnap után az egyik falu tsz-irodájá- ban egyforma csomagokat láttam. Eredetüket így magyarázta az elnök: — Volt néhány asszony, aki nem tudott eljönni a nőnapi ünnepségünkre, így utólag kapják meg az ajándékot Természetes hangsúllyal mondta ezt, nem volt benne büszkeség. Hosszú volt az út, amíg addig eljutottak, hogy természetesnek vegyék az ilyen ünnepségeket. Falusi életforma, 1970. Milyen is valójában a mai falusi ember élete? Könnyebb, mint az egykori, a hajdan vöt. Szombatját már nem szomorúja a hétfő gondja. Az elmúlt huszonöt év eredményei között a legjelentősebbek egyike a kultúra betörése a legtávolabbi helységekbe is. Asszonyokkal fa|aU sóztam egy faluban, akik bur- gonyacsomagolás közben a televízió »Történelmi lecke« sorozatáról vitatkoztak. Egy másikban olyan idős nénit ismertem meg, aki hatosával, hetesével hozta ki a könyveket a könyvtárból. A nappali munka mellett jutott ideje arra is, hogy olvasson. Egy középkorú férfi pedig harminc-negyven- ezer forint értékű magán- könyvtárára vöd* büszke. »Nem Wartburgot hagyok az unokámra, hanem ezt a sok könyvet Ezekből mindent megtanulhat« —- mondta. Nem állítom, hogy mindén falusi ember ilyen. Akadnak bőven ellenpéldák is. De az előbbiek lesznek egyre többen, s erre nemcsak a technika fejlődése kényszeríti őket, hanem a közösség ereje, a tudás kialakulóban lévő tisztelete is. Mert egyre több ember kezdi tisztelni nálunk a tudást, vitathatatlan ez. A távlatok a sokszor nem éppen jogosan bírált televízióval nyíltak meg a falusiak előtt is. A kezdetben spontán figyelem a világ eseményeire tudotossá alakult ál 'S egyre többen veszik ki a könyvtárakból az irodalmi műsorok megnézése után az eredeti műveket. Balzac Elveszett illúziók-ját már láttam egy család asztalán valamelyik faluban. De kérdezte azt is tőlem az egyik szerelő három fiatal író novelláinak tévéváltozata után, hogy melyik kötetben szerepelnek ezek. Apró jelenségek, de mégis mutatói egy megváltozott és még alakuló életformának. Érdemes odafigyelni rájuk, mert a mozaikokból áÚ össze az egész. S ezek a mozaikok egyre élén- kebb színű cserépdarabok. Nem véletlen az sem, hogy fiatal, a mezőgazdaságban dolgozó ismerősöm egyszer azt mondta: »szereti a földet, hú is akar maradni hozzá, de nem úgy, ahogy harminc évvel ezelőtt voltak hűek szülei a máséhoz«. Igen, azt hiszem, értettem, amit mondani akart. A kornak megfelelőén akar gazdája lenni sok más társával együtt a földnek. S ehhez az is hozzátartozik, hogy korszerű műveléssel akar annál jobb eredményeket elérni, mint amit szülei vérrel-verejtékkel értek csak él hajdan. Hogy a munka mellett maradjon ideje a művelődésre meg a társadalmi életre is. Hop" á faluban ne csak akkor legyenek együtt az emberek, na a munka erre kényszeríti őket. mint régen kukoricafosztáskor. fonáskor. De munkaalkalom nélkül egy-egy ismeretterjesztő előadáson, vagy a világ dolgaival foglalkozó beszélgetésen iá együtt legyenek, S örömmel mondta, hogy egyre inkább valósággá -válik kívánsága. Leskó- László ÉLETÜK A hotelsor a magyar tenger déli pártját tiis&ui. Sok vendéget csábít az országhatáron túlról a Balaton. Kénvelóí<'• mes szobákra, jó ellátásra találnak ezekben a szállodákban. siófoki Impozáns, korszerű architektúra. Itt képezik a jovo so mogyi szakmunkásait. 1623 tanuló ül az 503-as Szakmunkásképző intézet padjaiban. A két felső emelet kollégium, 180 diák otthona. A második somogyi város — Siófok új kórháza. A korszerű létesítmény mellett SZTK rendelőintézetet Is építettek. Megyénk izmosodó iparágának, az elektroncső-gyártásnak egyik fellegvára az Egyesült Izzó Kaposvári Gyára, Az új üzemcsarnokokban több mint ezerötszáz lány és asszony jutott biztos kcsrésathez. SOMOGT! »«»LAP Ssasshsfc SSÄ ágsáBs 4, 9
