Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-30 / 100. szám
Párbeszéd — generációk között E párbeszéd talán egy- nyájunkat az ilyen — nemtö- idős az emberiséggel. Apa és fiú, a társadaA korszerűbb háztáji gazdálkodásért „A szövetkezeti forma lényegéhez hozzá tartozik a háztáji“ Megnyitó beszédet Németh Ferenc mondott. táji a kisegítő gazdaságokban lom idősebb es fiatalabb korosztályai viszonyában meghatározó jelentőségű az a körülmény, hogy — a legjobbat akarás szándékával — gyermekével mindenki szeretné elfogadtatni saját eszményeit, s hogy a gyerek ezt soha nem fogadja el teljesen, sőt, bizonyos esetekben fellázad, önérzetében érzi sértve magát Az alapkonfliktus tehát — a világirodalom tanúsága szerint is — objektíve adott és látszólag feloldhatatlan. Csak a kosztümök változnak — vélhetik azok, akik állóképnek látják a társadalmat, s benne az ember szerepét a sorsszerűséggel helyettesítik. Mi azonban nem eshetünk ebbe a hibába, épp ellenkezőleg, a fejlődés alaptanulságát levonva föl kell ismernünk: a szabadságeszmények térhódítása és ezek sokfélesége főleg a fiatalokban növeli a cselekvésigényt. A technikai forradalmak annyi régebbi tudásanyagot átértékelő, világformáló lendülete az ifjúságot ragadja magával elsősorban, mert a fiatalok könnyebben tudják felfogni ennek lényegét, alkatuknál fogva kevesebb erőfeszítéssel tudnak lépést tartani a szüntelen fejlődéssel. Sokan az idősebbek között a fiatalok önkényeskedésének tartják azt, ami magatartásukban, szemléletükben voltaképpen teljesen érthető, sőt szükségszert. A fiatalok pedig? Akadnak közöttük, akiket a szélsőségek elragadnak. Közben pedig egyikük-másikuk megfeledkezik arról az egymásrautaltságról, amely mindig fennáll az egymás mellett élő nemzedékek között. Pedig ha ezt világosan látnák, mindjárt türelmesebben, csitultabb hangnemben, folyna az a bizonyos, állandóan zajló párbeszéd. " Lehetséges, hogy az idősebbekben. kevesebb a célratörés energiája — viszont több a tapasztalat, a meglevő energia okos felhasználásának hajlama. Az az ifjúság, amely képes fölismerni elődei nemes hagyatékát, olyan alaptőkéhez jut, amelyet könnyen kamatoztathat —• márcsak. azért is, mivel nem kell fáradoznia az '-alapozással-«. Kérdés: fölismerte-e ezt a mi ifjúságunk, a ma élő fiatal nemzedek? Általában igen. Vannak, akik gondolkodva mondják ki a helyeslést. Mások csak azért, mert igy divat. Egy eléggé nagy réteg viszont adottnak vesz mindent, ami van, megpróbál mindent elfogadni gondolkodás nélkül, megkímélve magat a fáradságtól, hogy kialakítsa saját meggyőződését. Az idősebbek a gondolkodó fiatalokat szeretik. Az ifjúság azokkal az idősebbekkel jut közös nevezőre, akiknek vannak gondolataik, nem fásultak el, s a hétköznapi egyformaságba is képesek emberi tartást, színt, életet vinni. S zámunkra, és tegyük mindjárt hozzá: az ország jövője szempontjából, ez a legfontosabb közös nevező. A gondolkodásnak a jogaiba helyezése minden fórumon. A társadalomi mindennapi életében elsőkent. Van nekünk egy elég nagy tehertételünk. Az, hogy bizonyos időszakokban sémákat erőszakoltak ránk olyan emberek, akik pedig maguk is gondolkodva jutottak el bizonyos igazságokhoz. Már régen túlvagyunk ezen az időszakon, és mégis sok fiatal kézlegyintéssel intézi el az idősebbek egynémely állásfoglalását. Mint ahogy az idősebbek is sokszor legyintenek, ha mégoly gondolkodtató is a fiatal hévvel megfogalmazott vélemény. Ami azt illeti, egység ez is. De az ilyen, egymást lebecsülő egység a párbeszéd alapkérdéseire legyint, ezért nincs haszna, de a kár, amit okoz, annál több. Félrevezet mindrődömségen, közönyön alapuló — egység. Félrevezeti az ifjúságot, mert az idősebbekre való oda nem figyelés következtében olyasmit fedez föl, ami egyáltalán nem új. Hályog az idősebbek szemén az ilyen egység, mert vakká teszi őket saját régebbi eszményeikkel szemben, amelyekre talán valaha, valamikor ők is föltették, ki tudja talán, az' életüket is. Melyek a párbeszéd alapkérdései? Mindenekelőtt a szocializmusnak minden előző rendszernél masabb és megújul- tabb, letisztult emberi viszonylatai. Valamit ezek közül már megfogalmaztak a régi görögök, folytatták a keresztény, a mohamedán, és más vallási tanítások, de mindegyiknek elvette savát-borsát, a^ megvalósítás legkisebb lehetőségét is az osztálytársadalmak minden oldalról bemerevített rendje, amit az elnyomó kisebbség szabott meg az elnyomott többség számára. Alapkérdés a munkához való megváltozott viszony. A társadalmi előmenetel, ennek feltételei. Az emberi egyenlőségtudat és a jövedelmi viszonyok differenciáltsága közötti ellentmondások feloldásának lehetőségei. A demokrácia és a fegyelem összefüggései — kinek mit szabad, és mit jelent a jog- egyenlőség? A morális felelősség a család iránt meddig tűri meg a szerelmi élet szabadosságait? Ilyen és hasonló kérdőjelek adják a generációk közötti párbeszéd indítékát, s ha a beszélgetés folyamán néha viták robbannak ki, ez nem okvetlenül idegeskedésből fakad. Más a mérce, a viszonyítási alap, szinte korosztályonként — ez a döntő ok. Akinek már a múlt rendszerről is közvetlen tapasztalatai vannak, az másként értékeli a mát, mint aki beleszületett. Akik szüleik vagy bizonyos összeköttetések révén ú.gy érvényesülnek, hogy nem kell megküzdeniük a »sikerélményért-«. gyakran lenézik azokat, akiknek életútja rögösebb. Azonkívül a két világrendszer egymás mellett élése is nehéz helyzeteket teremthet a párbeszéd bizonyos pontjainál. Sőt, újabban már a szocialista országok fejlődési ütemének különbözősége is okoz ellentétes végletű áliás- foglalkásokat. Ez és még sok más tünet indokolja, hogy a társadalom vezetőereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt a gazdasági tennivalók mellett az utóbbi időben különös fogékonyságot tanúsít a nemzedékek közötti párbeszéd erkölcsi-politikai ve- tülete iránt. Szükség is van erre, hiszen a szocializmus építését jelenti ez is — az emberi értelem- és érzésvilágban. Azonkívül a társadalom nem mondhat le arról az igényről, hogy létrejöjjön az egynyelvű- ség, bizonyos kérdések azonos megítélése, amely a nemzet cselekvési egysége szempontjából nélkülözhetetlen. 1 A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdéséről legutóbb tartott központi bizottsági ülés állásfoglalása egyértelmű: »A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a társadalom intézményei és szervezetei nagyobb nevelő hatást gyakoroljanak az ifjúság életére az iskolában, a munkahelyen és a szabad időben egyaránt... Minden állami, társadalmi intézmény és szervezet céltudatosabban törekedjék arra, hogy a felnőttek példamutatása, a tanulás és az élet nehézségeivel vívott küzdelem szocialista világnézetet és tulajdonságokat érleljen az ifjúságban.. .« Erre az egyértelműségre hasonlóan egyértelmű a válasz is: a gondolkodó ifjúság a maga részéről ezután is kész mindent megtenni a szocialista célokért És ez a párbeszéd döntő része: a célok azonossága alapján, vitatkozva ugyan, de vállvetve küzdeni. Kovács Imre »A megyei ankétem, jelen vannak mindazok, akik tehetnek valamit Somogy háztáji gazdaságainak fellendítéséért, árutermelésük növeléséért. Ez a tanácskozás fontos része annak a szervezett munkának, melyet a jövőben folytatni kell.« Nagyszabású megyei tanácskozással folytatódott tegnap a háztáji gazdálkodással kapcsolatos rendezvénysorozat. Az ankéton Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára mondott megnyitó beszédet. Adatokkal, tényekkel támasztotta alá azokat az eredményeket, amelyeket Somogy mezőgazdasága a IX. kongresz- szuson meghatározott agrárpolitikai irányelvek szellemében elért. Ahogy a szövetkezeti törvény is kimondja, a közös gazdaságnak szerves része a háztáji, termelése nélkülözhetetlen. Kifejezésre jut ez azokban az új termeléspolitikai irányelvekben, amelyek például biztosítják a szarvasmarha-állomány gyors csökkenésének megállítását, a sertés- és baromfiállomány növelését a háztájiban. — Fontos feladatunk — mondta —, hogy biztosítsuk a háztáji gazdaságok kisgépekkel, növényvédő és vegyszerekkel való ellátását, a korszert, zökkenőmentes értékesíSási János tartott vitaindítót. tést, népszerűsítsük a bevált technológiákat. A termelőszövetkezeti forma lényegéhez hozzá tartozik a háztáji, ezért küzdeni kell a szerepét csökkentő nézetekkel, a közömbösséggel szemben. A bevezető gondolatok után Sási János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese mondott vitaindítót. Elöljáróban, elemezte a termelés csökkenésének okait.’ Rávilágított, hogy a közösből származó jövedelem a megye különböző gazdaságaiban nagy szóródást mutat, és ezt a differenciáltságot a háztáji gazdálkodásból származó jövedelemmel lehet és szükséges ellensúlyozni. Termelési ágazatonként értékelte a házHOGY MILYENEK a kaposvári utcáik? Arról jobb nem is beszelni. A járókelőik még csaik ki- kerülgetlk az öles gödröket, a gépkocsiban ülők azonban elharapják a nyelvüket a hepehupákon. A városi tanács február végén ’a tanácstagok elé terjesztette aiz idei út- és járdaépítési programot, de nem fogadták ej, újat kellett készíteni. A fórumon is számtalan kérdés .hangzott el ez ügyben, az ÉKV-osztály vezetője nem győzött válaszolni. Végre április 23-án ismét a vb elé került a terv, s kétórás vita után a tanácsülés elé terjesztették. A tanács az erősen megrongálódott belterületi utak karbantartására ötmillíó-ötszáz- negyvenezer forintot, járdafelújításra pedig hétszázezret kialakult helyzetet, s vázolta a fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. A szarvasmarha- és sertés- tartásról — meghatározó szerepük miatt — fokozott részletességgel szólt. Hangsúlyozta, hogy a tavalyi árrendezés máris kedvezően érezteti hatását, ebben az évben például már kétszáz vemhes üszővel többet vásároltak a háztáji gazdaságok, mint 1969 első felében. — A szarvasmarha-állomány szinten tartása,, illetve növelése indokolt, jövedelmező, ehhez adottak a feltételek — mondotta, majd a továbbiakban javasolta, hogy ahol mód van rá, szerv>ezzék meg a háztájiban levő borjak mesterséges nevelését a közösben, vagy pedig alkalmazzák a jelenleg három községben bevezetett háztáji borjúnevelést tejpótló tápszerekkel. Nyomatékosan felhívta a szövetkezeti vezetők figyelmét, hogy tekintsék a közös ügyének a háztáji állomány takarmánnyal való ellátását. Hasonló részletességgel szólt a háztáji sertéstartásról, majd a háztáji kisállattenyésztésről és kertészkedésről. Végezetük javaslatokat tett a termelés továbbfejlesztésére. A hasznos javaslatok közül elsőként említjük meg az egységes szemlélet kialakításának fontosságát. — A közös és a háztáji gazdaságok kapcsolatát úgy kell megszervezni — mondta —, hogy az több évre előremutató legyen. A megyei párt- és tanácsvezetés a jövőben anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel is elismeri a háztáji termelés fejlesztésében kiváló eredményt elérő gazdasági és társadalmi hagyott jóvá. Ez utóbbiban a következők szerepéinek: a Kaposrét sor befejezése a Gorkij utcáig, a Radnóti Miklós utca nyugati, a Kazinczy utca keleti, a Fazekas utca déli, a Keíet-Ivánfa utca ■keleti, a Nyírfa utca keleti oldala, valamint a Mező Imre út folytatása a keleti oldalon. Sor kerül a Kun Béla utca déli, a Körtönye utca keleti, a Benedek utca nyugati és a Vikár Béla utca nyugati oldalán járda építésére. Az idei útépítések ötmillió-négyszáz- hatvanezer forintba kerülnek, és a követkert utakat készítik el: a Rippl-Rónai házhoz vezető út, a Kossuth Lajos utcának és a Lenin utcának a Bajcsy-Zsilinszky és a Beloiannisz utcák közötti szakasza, ahol a kis kockakő burkolatra aszfalt záróréteg ketékes hozzászólás követte. Dr. Guba Sándor, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatója állatfajonként mutatott rá, hogy a háztáji termelés fokozásához elsődleges a korszerűsítés és az intenzív, nagy hozamú fajta megválasztása. Hangsúlyozta, hogy a háztáji állattenyésztés, tartás fejlesztését nem a közös helyett, hanem amellett és azzal szoros összefüggésben kell megvalósítani. Kiss József, a MÉSZÖV A részvevők egy csoportja. zetek és a háztáji gazdaságok kapcsolatáról szólt. A korszerül. A Virág utca megépítését az tette szükségessé, hogy a Szakmunkásképző Intézet környékét rendezni kell, s a keleti körút nyomvonala a Virág utcán halad. A Vörösmarty utcában a gázvezeték építése miatt nagy mennyiségű követ halmoztak össze, s ez felhasználható, szállítási költség nélkül, A Laborfalvi utca csapadékos időben teljesen járhatatlan- Miután az út kiviteli tervét társadalmi munkában már elkészítették, a város egyik legrégibb területének járhatóvá tétele nem tűrhet halasztást. MÄS UTCÁK és járdák megépítésére sajnos az idén nem lesz lehetőség, de ennek nemcsak a költségvetési előirányzat szab gátat, hanem az is, hogy nehéz kivitelezőt találni. bereki Állami Gazdaság igazgatója^ hansúlyozva, hogy a jövőben gazdaságuk látja el a megye háztáji gazdaságait naposbaromfival, s ehhez már beszereztek egy új, az igényeknek megfelelő fajtát. Ostoros István, a húskombinát igazgatója egy hármas szövetség kialakításai sürgette a termelő, a szövetkezet és a vállalat között. Nem egy felszólaló — mint például a vései Balogh Andor, a ráksi Farkas Lajos, a göliei Mülleder Józséfné — saját, illetve községük háztáji gazdálkodásával kapcsolatos kedvező tapasztalatokról adott számot. Dr. Magos László, a MÉIVI főosztályvezetője hozzáA vitát Sási: János összegezte, majd Böhm József, a megyei tanács elnöke mondott zárszót — A megyei pártbizottsággal, a tsz-szövetségekkel és a MESZÖV-vel közösen kétirányú intézkedést kívánunk végrehajtani — mondta. — Felhívjuk a helyi szervekben dolgozó vezetőket, hogy az itt elhangzott javaslatok értelmében tegyenek meg minden tőlük telhetőt a háztáji gazdasági* fejlesztéséért, másrészt pedig mindhárom szövetség területén versenyt kezdeményezünk, melyet minden év május elsejéig értékelünk és díjazunk. A részvevők a tanácskozás után megtekintették a kiállítást. V. M vezetőket. rű baromfitartásról figyelemreméltó gondolatokat fejtett ki A vitaindító előadást sok ér- ! Koncz István, a Balatonnagy- . ... szólásában a tervszeruseg, Kaposvári utak, járdák szervezettség fontosságát hangoztatta. elnöke a fogyasztási szövetkeSOMOGYI NEPLAF tsötörtok, 1970, április 30.
