Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-29 / 99. szám

\ Ecseteié* Tormonóval Kísérlet nyolcvan évre előre Fajtaösszehasonlító telep — Bérmunka és szaktanácsadás — Látogatóban az ERTI-nél Nagyatádon, a simongáti kastélyban hónapok óta nagy a felfordulás. Az Erdészeti Tudo­mányos Intézet Dél-dunántúli Kísérleti Állomása január óta költözik Kaposvárra. 1962-ben kezdtek dolgozni a járási szék­helyen, s az idén véglegessé vált, hogy rövidesen megkap­ják az új épületüket. Addig az átriumházak egyikében. Hajdú Gábor állomásvezetó lakásában működik az inté­zet. Az egyik szobát kinevez­ték irodának, s papírkotegek. írógépek és szákkönyvek tár­saságában ültünk le beszélget- ni. — Az erdők nevelésében nyolcvan-száz évre kell előre gondolkozni. Ez a hosszú idő azt jelenti, hogy úgy kell ala­kítanunk a természetet, aho­gyan nekünk a legmegfelelőbb. Nem mindegy ugyanis, hogy az erdőkből ki választja ki a fá­kat: a természet vagy az em­ber.-— Ha egy fát kivágnak, ak­kor ott már nem sok beleszó­A fogalmat — mikroklí­ma — a meteorológia szertárából kölcsönözte az üzemszociológia. Korábbi jelentése aligha szorul magya­rázatra: a helyi széljárás és hőmérséklet komponenseinek összességét fejezte ki, bár új értelmezésében is pontosan ugyanezt tükrözi, hiszen azt érzékelteti: honnan fúj a szél, s rideggé jegesítik-e az üzemi, a vállalati szociális légkört bi­zonyos talaj menti fagyok ... Ann lépjünk túl a jelképes értelmezésen: az üzemi klímát természetesen nem lehet hő­mérővel és szélfokozatokkal értékeim. Mégis, egész sor megbízhatóan leolvasható mű­szer jelzi e klíma hőfokszint- jót — csak éppen: érteni kell hozzá, hogyan lehet a jelző­skála kilengését észrevenni és értelmezni Nyilvánvaló pél­dául, hogy olyan tényezőkben, mint a termelékenység mér­séklődése vagy stagnálása, il­letve a vállalatok .kapuin ki­es beáramló munkaerőhullá­mok nagyságában, sok egyéb összefüggés mellett az üzemi klíma alacsony hőfoka is ki­fejeződik. Sokirányú tudományos-szo- eiologiai vizsgálódás kutatja az utóbbi esztendőkben ezeket a hatásokat. Ha például a munkahelycserék tavalyi ada­tait vesszük szemügyre, érthe­tő, miért került a népvándor­láshullám egyebek között a vállalati klímaviszonyok szem­pontjából is a tudományos vizsgálatok homlokterébe. Ta­valy a szocialista szektorban összesen 1,6 millió esetben szűnt meg és keletkezett új munkaviszony. Ha mármost ezit a tény egybevetjük például az egyik legnagyobb budapesti vállalatnál végzett munkalé­lektani vizsgálódás eredmé­nyeivel, kitűnik, hogy a klíma nem csekély hatású a munka­hely-változtatási döntésekben. A megkérdezett dolgozók 22 százaléka a munkatársák egy­más közötti viszonyával; 51 százalék a megbecsüléssel, 37 százalék a vezetőkkel való kapcsolattal volt elégedetlen. K özismert, hogy a terme­lékenység tavalyi stag­nálása egész sor gazda­ságirányítási tényezővel is összefüggött, például a bér- szabályozás akkor érvényben lévő rendszerével, továbbá az­zal, hogy a vállalatok kevésbé voltak érdekeltek a munkaerő- takarékosságban. mint a beru­házási eszközökkel, általában az úgynevezett holt munkával való gazdálkodásban. Kétség sem fér hozzá, hogy egész sor vállalatnál a termelékenység mérséklődő görbéje az üzemi hangulat, a klíma tükörképeként is fel­fogható. A gondolatsorból értelem­szerűen az következnék, hogy kizárólag a forintban kifejez­hető vállalati és országos ér­dekek indokolják a munkahe­Részlet a kiállításból löset van a természetnek — akadékoskodom. — Most kezdtük él a kísér­leteket a vegyszeres erdőgaz­dálkodásban. Ezt többek között úgy végezzük, hogy vegysze­rekkel bekenjük a fákat, mi »■ítéljük halálra« őket, nem pedig a természet. A Toimona 100 hatóanyagot tavaly októ­berben próbáltuk ki először a kaposíüredi kísérleti telepen. Időközben Küchár Tibor er- désztecbnikus szakkönyvet szed elő, számomra kínai nyel­ven felolvassa belőle a Tor- mona 100 hatását, a mond még jó néhány vegyszert, amelyek­kel majd próbálkozni fognak. — A kísérleti állomás há­rom osztálya három kutató- mérnök vezetésével a követ­kező témákkal foglalkozik: er- dőnevélés és, faterméstan nyerőhelyfeltárás és nyárfater­mesztés, valamint erdőhaszná­lat — Ezekkel csak ez az intézet foglalkozik? — Minden kísérleti állomás­nak — összesen hét van az or­szágban — kétféle kutatómun­kát kell végeznie — mondja Hajdú Gábor. — Egyrészt az országos erdészeti kutatás rész­feladataival foglalkoznak és tájjellegű munkákat, kísérlete­ket végeznek. Mi is így tevé­kenykedünk. Mondok egy pél­dát. A nyárfatermesztési kí­sérletek például azt kutatják, hogy a különféle termőtalajok­ban hogyan növekszik a nyár­fa. A gyorsan növekedő ne­mes nyár értékes ipari alap­anyag. nem közömbös tehát, hogy hol és mennyit telepíte­nek. A mechanikai és kémiai vizsgálatok mondják ki, hol érdemes és főleg gazdaságo- ültetni. — Mindig irigyeltem az er­dészeket. Egész nap sétálgat­nak a hűs lombok alatt, lesik a vadakat, szívják a jó leve­gőt ... — Sokat vagyunk az erdők­ben, az biztos — szól közbe Küchár Tibor —, de a séták végeredjnénye több ezer szám, kimutatás, összehasonlító táb­lázat és értékelés. Ezeket az adatokat kartotékozzuk, rend­szerezzük, mert harroinc-ötven évre visszamenőleg is meg kell tudni mondani, hogy egy- egy erdőrészben mekkora fa­tömeg volt. — Egyik osztályunk nem a következő generációnak, ha­nem a - jelennek dolgozik — veszi át a szót Hajdú Gábor. — Az a feladatuk, hogy a ki­termelhető erdei fa választé­kának bővítését kutassák, va­lamint a leggazdaságosabb szállítási módokat találják meg. Ez még ma is sokba ke­rül. — Egész évben járják az erdőt? — Igen. Vannak olyan vizs­gálatok, amelyek csak egy- egy évszakban végezhetők el. Például a koronaszerkezetek alakulása összefüggésben van a fa termőképességével, s ezt csak télen lehet fölmérni. Ta­vasztól őszig járjuk az orszá­got, s télen a laboratóriumok­ban és az íróasztaloknál dol­gozzuk fel az adatokat. — Ide a lakásba hozták a labort is? — Más nem is hiányzott volna, összecsomagolva, útra ki szén várja a szállítást Nagy­atádon. — A kísérleteken és adat- feldolgozáson kívül mivel fog­lalkoznak még? — Vállalunk bérmunkát és szaktanácsadást is. Termelő­szövetkezetek és gazdaságok szoktak felkérni bennünket például termőhely-feltárásra. — Van-e különbség azonos fafajták fejlődése között? — A szakmában járatlan biztosan azt hiszi, hogy két nyárfa egymás mellett centi­méterről centiméterre azono­san növekszik. Pedig nem így van. Mesztegnyőn található a hathektáron fajtaösszehasonlí- tó telepünk. Itt több azonos fajtát ültettünk egymás mellé, és azt vizsgáljuk, hogyan vi­selkednek. Erdőgazdálkodási szempontból ez is érdekes. — Az országos erdészeti ku­tatások között milyen helyet foglal el a somogyi? — Erre talán két eseménnyel válaszolnék. Az egyik, hogy az állomás beköltözött Kaposvár­ra. A másik pedig: jövőre két­napos erdészeti tudományos ülésszakot kívánunk rendezni a városban — fejezte be Haj­dú Gábor. Saly Géza lyi klíma elemzését és jó irá­nyú hőfokszabályozását. Ez így igaz is, nem is. A nyere­ségben, forintban érzékelhető, s a gazdaság fejlődésében tes­tet öltő hangulati tényezők természetesen fontosak azért is, mert hiszen bűvös körről van szó, az így nyert forint ugyanis szintén visszahat a klímára, az üzemi hangulatra. Mégis, itt helyénvaló a meg­határozás: a munkahelyi han­gulat javítása, ha úgy tetszik, öncélúan — tehát a vállalati számlán kimutatható hatások­tól függetlenül is — fontos. Igen, öncélúan, pusztán az em­ber, a dolgozó érdekében; azért, mert — átköltve az is­mert szólásmondást —■: nem­csak forintból él az ember... Az igény, amit abban össze­gezhetünk, hogy jó hangulatot az emberért — természetesen alapvetően és eredendően társadalmi jellegű. Nyilvánva­ló, hogy az ember elsősorban két szerepkörben érintkezik a közösséggel, a társadalommal: fogyasztóként és termelőként. Ami az első funkcióhoz kötő­dő hangulati motívumokat il­leti. ezek elemzése más kérdés, amely témánktól messzire ve­zetne — bár a második, ter­melői hangulattényezők bo­nyolult kölcsönhatásban befo­lyásolják a fogyasztói pozí­ciót is. Olylcépp természetesen, hogy az űzetni klíma nyomán — végső soron — a termelt, következésképp értékesített ja­vak mennyisége, minősége, ára is változhat E gy-egy üzemi perpatvar mögött, a műhelybeli inti'ikus vagy kiskirály terjesztette jeges légkörben, a munkatársak közötti ridegség­ben ilyen messzire vezető ha­tásokat, összefüggéseket sem árt észrevenni! T. A. A korszerűbb háztáji gazdálkodásért Megkezdődött a dunántúli megyék tanácskozása Jelentős eseménysorozat kezdődött tegnap megyénk­ben- A háromnapos prog­ram célja, hogy tanácskozá­sokon, tapasztalatcseréken, bemutatókon a mezőgazda­ságban dolgozok, a mező­gazdaságot irányítók meg­vitassák. milyen módszer­rel, milyen feltételek mel­lett fejleszthető tovább a háztáji gazdálkodás. Tegnap, az eseménysorozat első napján hat megye — Győr- Sopron, Fejér, Vas, Pest, Veszprém és Csomgrád megye — küldöttei érkeztek Kapos­várra. A Latinka Művelődési Központban délelőtt megren­dezett tanácskozáson Dianovsz- ky Sándor, az Állattenyésztési Felügyelőség vezetője köszön­tötte a részvevőket. Beverető szavaiban utalt az elmúlt idő­szak tapasztalataira, arra, hogy országosan hanyatlott a ház­táji gazdálkodás, és a kedve­zőtlen folyamat megfékezésére a párt, a kormány számos in­tézkedést tett. Ezek az intéz­kedések megteremtik a felté­telt ahhoz, hogy új alapokon, szervezett összefogással, a ko­rábbiaknál jobban használjuk ki a háztáji gazdálkodásban rejlő lehetőségeket. A háztáji árutermelés növelése fontos népgazdasági érdek, de ezzel együtt jelentős egyéni érdek is. A legcélravezetőbb mód­szer megkeresésé, a tapaszta­latok továbbadása ennél a munkánál igen fontos. Ezért van hatványozott jelentősége ennek a nagyszabású, az egész Dunántúlt érintő tanácskozás- sorozatnak’. A háztáji gazdálkodás So­mogy megyei tapasztalatairól, helyzetéről és fejlesztéséről Tóth Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályvezetője adott tá­jékoztatást. Utalt arra, hogy a háztáji és a kisegítő gazdasá­gok jelentős árumennyiséget adtak át a felvásárló szervek­nek a múlt évben, hogy elis­Jó hangulatot, az emberért Ünnepélyes tanácsülés a megyeházán Köszönet az önfeláldozó munkáért! KIOSZTOTTAK a Tegyünk többet Somogyárt! kitüntetést és a településfejlesztési ver­seny díjait. A megyei tanács nagyter­mében tegnap délelőtt kevés­nek bizonyultak a hosszú asz­talok mellé helyezett székek. A tanácstagokon kívül or­szággyűlési képviselőket, já­rási vezetőket, vállalatok, in­tézmények igazgatóit és mun­katársait, nyugdíjasokat, köz­ségi patriótáikat vártak erre az ünnepélyes tanácsülésre. Kilenc óra után néhány perccel köszöntötte a részve vöket Böhm József, a megyei tanács vb-élnöke, s külön üd­vözölte a tanács vendégeit, Szirmai Jenőt, az MSZMP KB tagját, országgyűlési képvise­lőnket, Molnár Jánost, a mű­velődésügyi miniszter helyet­tesét és Bíró Gyulát, a megyei pártbizottság titkárát. — Javaslom a tanácsnak, hogy az első napirendi pont bevezetőjeként hallgassuk meg Lengyel László tervosz- tályvezető üdvözlő beszédét — mondta a vb-elnök. — Április hónapban két nagy jelentőségű eseményt ünnepelt országunk — kezdte beszédét Lengyel László. —A negyedszázados felszabadulási évforduló és a Lenin-cente- nárium havában nem is ta­lálhattunk volna megfelelőbb időpontot, hogy ünnepélyes tanácsülésen adjuk át a Te­gyünk többet Somogyérf! ki­tüntető jelvényt, valamint a településfejlesztési verseny­ben győzteseknek járó okle­veleiket, jutalmakat. Négy év­vel ezelőtt sorakozott fel megyénk lakossága a párt Politikai Bizottságának hatá­rozata mögé, amely Somogy megye fejlődésének irányait szabta meg. A határozat vég­rehajtása során mindannyian tudtuk, hogy a történelmi el­maradottság minél gyorsabb ütemű felszámolása csak úgy valósulhat meg, hogy ha a megye valamennyi lakója, dolgozója egy emberként fá­radozik Somogy fejlesztésén ss gazdagabbá tételén. 1966-ban az egy főre jutó társadalmi munka értéke 49 forint volt, tavaly viszont már százh'étre emelkedett. Harminckileaicmillió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­gezték a somogyiak, s ezek a számok beszédes bizonyítékai tenni akarásunknak. A telepü­lésfejlesztési verseny önfel­áldozó munkát követel a taná­csoktól, vállalatoktól, intéz­ményektől, és a közösségi szellem erősödését is jól szol­gálta. — Enged jék meg — mondta végül Lengyel László —, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében az önök közvetítésévcel megyénk egész lakosságának tolmácsoljuk el­ismerésünket és köszönetün- ket. A Tegyünk többet Somo- gyért! kitüntetést hatvanan kapták meg, a településfej­lesztési verseny különböző kategóriákban Kuntelep, Há­romfa és Lábod vezetői vet­ték át az első helyezettnek já­ró oklevelet, a járások közül a nagyatádi lett a győztes. A TOVÁBBIAKBAN a me­gye közművelődéséről és épí­tőiparának helyzetéről szóló jelentést tárgyalta meg a me­gyei tanács. A vendégek Göllében Szorg István gazdával beszélgetnek, aki háztáji gazdaságában 57 sertést hizlal jelenleg. Rövi­desen benépesíti a korszerű, öt férőhelyes sertésfiaztatóját is. mérésre méltó kezdeményere­sek történtek a háztáji sertés­hizlalás korszerűsítéséért, és a jó példák nyomán egyre terjed a megyében a vemhesüsző- és a kocakihelyezési akció. Ám — hangsúlyozta —, messze va­gyunk még attól, hogy ezekkel az eredményekkel elégedettek lehetnénk, további erőfeszíté­sekre, nem egy esetben szem­léletbeli változásra van szük­ség. — Egy fölmérés szerint — mondta Tóth Lajos — Somogy­bán a háztájiban levő üresen álló istállóik 13 százaléka át­alakítható sertésóllá. Elvégez­ve ezt a munkát, megyénk mintegy 56 000 hízott sertéssel többet adhatna közfogyasztás­ra. Az átalakulás, a fejlődés magától nem történik meg. alapvetően fontos, hogy a szö­vetkezetek vezetői éppúgy tö­rődjenek, ' foglalkozzanak a háztájival, mint bármelyik más ágazattál. Lényegében ezeket a gon­dolatokat egészítette ki dr. Molnár Lászlónak, a1 Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanszékvezető tanárának az előadása; ő a háztáji állattar­tás korszerűsítésének lehetősé­géről szólt. Előadása első felé­ben utalt a háztáji gazdálko­dásból származó tetemes jöve­delemre, és rávilágított arra, hogy a nehézségek, a gondok oka főként az a nagy ellent- Wondás, mely a háztáji és a nagyüzemi termelési viszonyos között van. — Éppen ezért elsődleges — hangoztatta —, hogy a háztáji állattartást is korszerűsítsük, szakosítsuk, koncentráljuk és célravezető együttműködést alakítsunk ki. Az előadás további résre té­nyekkel igazolta ezt a megál­lapítást. Dr. Molnár László ve­tített képekkel illusztrálva számolt be azokról a figyelem­re méltó eredményeket hozó kísérletekről, melyeket a tech­nikum a kisfalkás sertéshizla­lásban végzett Ráksiban és Göllében. Már a tanácskozás megkez­dése előtt, de azt követően is igen sok látogatója volt annak a dekoratív és rolóban átfogó képet nyújtó kiállításnak, me­lyet ugyancsak a Latinka Mű­velődési Központban rendez­tek meg. A délutáni órákban a me­gyék küldöttei Ráksiban. Göl- iébe, Somogysárdra, Kaposmé- róbe és Kaposfőre utaztak, ahol a helyszínen tekintettek meg háztáji gazdaságokat: is­tállóból átalakított sertéshiz­laldákat, fiaztatókat. ismer­kedtek a ketreces tojótyúk­tartás módszerével. Több meg­jegyzés hangzott el már az el­ső napon, hogy hasznos és fel­tétlenül sok tanulságot adó ta­pasztalatcsere ez n sonwgyi rendezvény. V. M. SOMOGSI NÉPLAP SaerA*, 1970. április 39, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom