Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-29 / 99. szám
\ Ecseteié* Tormonóval Kísérlet nyolcvan évre előre Fajtaösszehasonlító telep — Bérmunka és szaktanácsadás — Látogatóban az ERTI-nél Nagyatádon, a simongáti kastélyban hónapok óta nagy a felfordulás. Az Erdészeti Tudományos Intézet Dél-dunántúli Kísérleti Állomása január óta költözik Kaposvárra. 1962-ben kezdtek dolgozni a járási székhelyen, s az idén véglegessé vált, hogy rövidesen megkapják az új épületüket. Addig az átriumházak egyikében. Hajdú Gábor állomásvezetó lakásában működik az intézet. Az egyik szobát kinevezték irodának, s papírkotegek. írógépek és szákkönyvek társaságában ültünk le beszélget- ni. — Az erdők nevelésében nyolcvan-száz évre kell előre gondolkozni. Ez a hosszú idő azt jelenti, hogy úgy kell alakítanunk a természetet, ahogyan nekünk a legmegfelelőbb. Nem mindegy ugyanis, hogy az erdőkből ki választja ki a fákat: a természet vagy az ember.-— Ha egy fát kivágnak, akkor ott már nem sok beleszóA fogalmat — mikroklíma — a meteorológia szertárából kölcsönözte az üzemszociológia. Korábbi jelentése aligha szorul magyarázatra: a helyi széljárás és hőmérséklet komponenseinek összességét fejezte ki, bár új értelmezésében is pontosan ugyanezt tükrözi, hiszen azt érzékelteti: honnan fúj a szél, s rideggé jegesítik-e az üzemi, a vállalati szociális légkört bizonyos talaj menti fagyok ... Ann lépjünk túl a jelképes értelmezésen: az üzemi klímát természetesen nem lehet hőmérővel és szélfokozatokkal értékeim. Mégis, egész sor megbízhatóan leolvasható műszer jelzi e klíma hőfokszint- jót — csak éppen: érteni kell hozzá, hogyan lehet a jelzőskála kilengését észrevenni és értelmezni Nyilvánvaló például, hogy olyan tényezőkben, mint a termelékenység mérséklődése vagy stagnálása, illetve a vállalatok .kapuin kies beáramló munkaerőhullámok nagyságában, sok egyéb összefüggés mellett az üzemi klíma alacsony hőfoka is kifejeződik. Sokirányú tudományos-szo- eiologiai vizsgálódás kutatja az utóbbi esztendőkben ezeket a hatásokat. Ha például a munkahelycserék tavalyi adatait vesszük szemügyre, érthető, miért került a népvándorláshullám egyebek között a vállalati klímaviszonyok szempontjából is a tudományos vizsgálatok homlokterébe. Tavaly a szocialista szektorban összesen 1,6 millió esetben szűnt meg és keletkezett új munkaviszony. Ha mármost ezit a tény egybevetjük például az egyik legnagyobb budapesti vállalatnál végzett munkalélektani vizsgálódás eredményeivel, kitűnik, hogy a klíma nem csekély hatású a munkahely-változtatási döntésekben. A megkérdezett dolgozók 22 százaléka a munkatársák egymás közötti viszonyával; 51 százalék a megbecsüléssel, 37 százalék a vezetőkkel való kapcsolattal volt elégedetlen. K özismert, hogy a termelékenység tavalyi stagnálása egész sor gazdaságirányítási tényezővel is összefüggött, például a bér- szabályozás akkor érvényben lévő rendszerével, továbbá azzal, hogy a vállalatok kevésbé voltak érdekeltek a munkaerő- takarékosságban. mint a beruházási eszközökkel, általában az úgynevezett holt munkával való gazdálkodásban. Kétség sem fér hozzá, hogy egész sor vállalatnál a termelékenység mérséklődő görbéje az üzemi hangulat, a klíma tükörképeként is felfogható. A gondolatsorból értelemszerűen az következnék, hogy kizárólag a forintban kifejezhető vállalati és országos érdekek indokolják a munkaheRészlet a kiállításból löset van a természetnek — akadékoskodom. — Most kezdtük él a kísérleteket a vegyszeres erdőgazdálkodásban. Ezt többek között úgy végezzük, hogy vegyszerekkel bekenjük a fákat, mi »■ítéljük halálra« őket, nem pedig a természet. A Toimona 100 hatóanyagot tavaly októberben próbáltuk ki először a kaposíüredi kísérleti telepen. Időközben Küchár Tibor er- désztecbnikus szakkönyvet szed elő, számomra kínai nyelven felolvassa belőle a Tor- mona 100 hatását, a mond még jó néhány vegyszert, amelyekkel majd próbálkozni fognak. — A kísérleti állomás három osztálya három kutató- mérnök vezetésével a következő témákkal foglalkozik: er- dőnevélés és, faterméstan nyerőhelyfeltárás és nyárfatermesztés, valamint erdőhasználat — Ezekkel csak ez az intézet foglalkozik? — Minden kísérleti állomásnak — összesen hét van az országban — kétféle kutatómunkát kell végeznie — mondja Hajdú Gábor. — Egyrészt az országos erdészeti kutatás részfeladataival foglalkoznak és tájjellegű munkákat, kísérleteket végeznek. Mi is így tevékenykedünk. Mondok egy példát. A nyárfatermesztési kísérletek például azt kutatják, hogy a különféle termőtalajokban hogyan növekszik a nyárfa. A gyorsan növekedő nemes nyár értékes ipari alapanyag. nem közömbös tehát, hogy hol és mennyit telepítenek. A mechanikai és kémiai vizsgálatok mondják ki, hol érdemes és főleg gazdaságo- ültetni. — Mindig irigyeltem az erdészeket. Egész nap sétálgatnak a hűs lombok alatt, lesik a vadakat, szívják a jó levegőt ... — Sokat vagyunk az erdőkben, az biztos — szól közbe Küchár Tibor —, de a séták végeredjnénye több ezer szám, kimutatás, összehasonlító táblázat és értékelés. Ezeket az adatokat kartotékozzuk, rendszerezzük, mert harroinc-ötven évre visszamenőleg is meg kell tudni mondani, hogy egy- egy erdőrészben mekkora fatömeg volt. — Egyik osztályunk nem a következő generációnak, hanem a - jelennek dolgozik — veszi át a szót Hajdú Gábor. — Az a feladatuk, hogy a kitermelhető erdei fa választékának bővítését kutassák, valamint a leggazdaságosabb szállítási módokat találják meg. Ez még ma is sokba kerül. — Egész évben járják az erdőt? — Igen. Vannak olyan vizsgálatok, amelyek csak egy- egy évszakban végezhetők el. Például a koronaszerkezetek alakulása összefüggésben van a fa termőképességével, s ezt csak télen lehet fölmérni. Tavasztól őszig járjuk az országot, s télen a laboratóriumokban és az íróasztaloknál dolgozzuk fel az adatokat. — Ide a lakásba hozták a labort is? — Más nem is hiányzott volna, összecsomagolva, útra ki szén várja a szállítást Nagyatádon. — A kísérleteken és adat- feldolgozáson kívül mivel foglalkoznak még? — Vállalunk bérmunkát és szaktanácsadást is. Termelőszövetkezetek és gazdaságok szoktak felkérni bennünket például termőhely-feltárásra. — Van-e különbség azonos fafajták fejlődése között? — A szakmában járatlan biztosan azt hiszi, hogy két nyárfa egymás mellett centiméterről centiméterre azonosan növekszik. Pedig nem így van. Mesztegnyőn található a hathektáron fajtaösszehasonlí- tó telepünk. Itt több azonos fajtát ültettünk egymás mellé, és azt vizsgáljuk, hogyan viselkednek. Erdőgazdálkodási szempontból ez is érdekes. — Az országos erdészeti kutatások között milyen helyet foglal el a somogyi? — Erre talán két eseménnyel válaszolnék. Az egyik, hogy az állomás beköltözött Kaposvárra. A másik pedig: jövőre kétnapos erdészeti tudományos ülésszakot kívánunk rendezni a városban — fejezte be Hajdú Gábor. Saly Géza lyi klíma elemzését és jó irányú hőfokszabályozását. Ez így igaz is, nem is. A nyereségben, forintban érzékelhető, s a gazdaság fejlődésében testet öltő hangulati tényezők természetesen fontosak azért is, mert hiszen bűvös körről van szó, az így nyert forint ugyanis szintén visszahat a klímára, az üzemi hangulatra. Mégis, itt helyénvaló a meghatározás: a munkahelyi hangulat javítása, ha úgy tetszik, öncélúan — tehát a vállalati számlán kimutatható hatásoktól függetlenül is — fontos. Igen, öncélúan, pusztán az ember, a dolgozó érdekében; azért, mert — átköltve az ismert szólásmondást —■: nemcsak forintból él az ember... Az igény, amit abban összegezhetünk, hogy jó hangulatot az emberért — természetesen alapvetően és eredendően társadalmi jellegű. Nyilvánvaló, hogy az ember elsősorban két szerepkörben érintkezik a közösséggel, a társadalommal: fogyasztóként és termelőként. Ami az első funkcióhoz kötődő hangulati motívumokat illeti. ezek elemzése más kérdés, amely témánktól messzire vezetne — bár a második, termelői hangulattényezők bonyolult kölcsönhatásban befolyásolják a fogyasztói pozíciót is. Olylcépp természetesen, hogy az űzetni klíma nyomán — végső soron — a termelt, következésképp értékesített javak mennyisége, minősége, ára is változhat E gy-egy üzemi perpatvar mögött, a műhelybeli inti'ikus vagy kiskirály terjesztette jeges légkörben, a munkatársak közötti ridegségben ilyen messzire vezető hatásokat, összefüggéseket sem árt észrevenni! T. A. A korszerűbb háztáji gazdálkodásért Megkezdődött a dunántúli megyék tanácskozása Jelentős eseménysorozat kezdődött tegnap megyénkben- A háromnapos program célja, hogy tanácskozásokon, tapasztalatcseréken, bemutatókon a mezőgazdaságban dolgozok, a mezőgazdaságot irányítók megvitassák. milyen módszerrel, milyen feltételek mellett fejleszthető tovább a háztáji gazdálkodás. Tegnap, az eseménysorozat első napján hat megye — Győr- Sopron, Fejér, Vas, Pest, Veszprém és Csomgrád megye — küldöttei érkeztek Kaposvárra. A Latinka Művelődési Központban délelőtt megrendezett tanácskozáson Dianovsz- ky Sándor, az Állattenyésztési Felügyelőség vezetője köszöntötte a részvevőket. Beverető szavaiban utalt az elmúlt időszak tapasztalataira, arra, hogy országosan hanyatlott a háztáji gazdálkodás, és a kedvezőtlen folyamat megfékezésére a párt, a kormány számos intézkedést tett. Ezek az intézkedések megteremtik a feltételt ahhoz, hogy új alapokon, szervezett összefogással, a korábbiaknál jobban használjuk ki a háztáji gazdálkodásban rejlő lehetőségeket. A háztáji árutermelés növelése fontos népgazdasági érdek, de ezzel együtt jelentős egyéni érdek is. A legcélravezetőbb módszer megkeresésé, a tapasztalatok továbbadása ennél a munkánál igen fontos. Ezért van hatványozott jelentősége ennek a nagyszabású, az egész Dunántúlt érintő tanácskozás- sorozatnak’. A háztáji gazdálkodás Somogy megyei tapasztalatairól, helyzetéről és fejlesztéséről Tóth Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője adott tájékoztatást. Utalt arra, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok jelentős árumennyiséget adtak át a felvásárló szerveknek a múlt évben, hogy elisJó hangulatot, az emberért Ünnepélyes tanácsülés a megyeházán Köszönet az önfeláldozó munkáért! KIOSZTOTTAK a Tegyünk többet Somogyárt! kitüntetést és a településfejlesztési verseny díjait. A megyei tanács nagytermében tegnap délelőtt kevésnek bizonyultak a hosszú asztalok mellé helyezett székek. A tanácstagokon kívül országgyűlési képviselőket, járási vezetőket, vállalatok, intézmények igazgatóit és munkatársait, nyugdíjasokat, községi patriótáikat vártak erre az ünnepélyes tanácsülésre. Kilenc óra után néhány perccel köszöntötte a részve vöket Böhm József, a megyei tanács vb-élnöke, s külön üdvözölte a tanács vendégeit, Szirmai Jenőt, az MSZMP KB tagját, országgyűlési képviselőnket, Molnár Jánost, a művelődésügyi miniszter helyettesét és Bíró Gyulát, a megyei pártbizottság titkárát. — Javaslom a tanácsnak, hogy az első napirendi pont bevezetőjeként hallgassuk meg Lengyel László tervosz- tályvezető üdvözlő beszédét — mondta a vb-elnök. — Április hónapban két nagy jelentőségű eseményt ünnepelt országunk — kezdte beszédét Lengyel László. —A negyedszázados felszabadulási évforduló és a Lenin-cente- nárium havában nem is találhattunk volna megfelelőbb időpontot, hogy ünnepélyes tanácsülésen adjuk át a Tegyünk többet Somogyérf! kitüntető jelvényt, valamint a településfejlesztési versenyben győzteseknek járó okleveleiket, jutalmakat. Négy évvel ezelőtt sorakozott fel megyénk lakossága a párt Politikai Bizottságának határozata mögé, amely Somogy megye fejlődésének irányait szabta meg. A határozat végrehajtása során mindannyian tudtuk, hogy a történelmi elmaradottság minél gyorsabb ütemű felszámolása csak úgy valósulhat meg, hogy ha a megye valamennyi lakója, dolgozója egy emberként fáradozik Somogy fejlesztésén ss gazdagabbá tételén. 1966-ban az egy főre jutó társadalmi munka értéke 49 forint volt, tavaly viszont már százh'étre emelkedett. Harminckileaicmillió forint értékű társadalmi munkát végezték a somogyiak, s ezek a számok beszédes bizonyítékai tenni akarásunknak. A településfejlesztési verseny önfeláldozó munkát követel a tanácsoktól, vállalatoktól, intézményektől, és a közösségi szellem erősödését is jól szolgálta. — Enged jék meg — mondta végül Lengyel László —, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében az önök közvetítésévcel megyénk egész lakosságának tolmácsoljuk elismerésünket és köszönetün- ket. A Tegyünk többet Somo- gyért! kitüntetést hatvanan kapták meg, a településfejlesztési verseny különböző kategóriákban Kuntelep, Háromfa és Lábod vezetői vették át az első helyezettnek járó oklevelet, a járások közül a nagyatádi lett a győztes. A TOVÁBBIAKBAN a megye közművelődéséről és építőiparának helyzetéről szóló jelentést tárgyalta meg a megyei tanács. A vendégek Göllében Szorg István gazdával beszélgetnek, aki háztáji gazdaságában 57 sertést hizlal jelenleg. Rövidesen benépesíti a korszerű, öt férőhelyes sertésfiaztatóját is. mérésre méltó kezdeményeresek történtek a háztáji sertéshizlalás korszerűsítéséért, és a jó példák nyomán egyre terjed a megyében a vemhesüsző- és a kocakihelyezési akció. Ám — hangsúlyozta —, messze vagyunk még attól, hogy ezekkel az eredményekkel elégedettek lehetnénk, további erőfeszítésekre, nem egy esetben szemléletbeli változásra van szükség. — Egy fölmérés szerint — mondta Tóth Lajos — Somogybán a háztájiban levő üresen álló istállóik 13 százaléka átalakítható sertésóllá. Elvégezve ezt a munkát, megyénk mintegy 56 000 hízott sertéssel többet adhatna közfogyasztásra. Az átalakulás, a fejlődés magától nem történik meg. alapvetően fontos, hogy a szövetkezetek vezetői éppúgy törődjenek, ' foglalkozzanak a háztájival, mint bármelyik más ágazattál. Lényegében ezeket a gondolatokat egészítette ki dr. Molnár Lászlónak, a1 Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanszékvezető tanárának az előadása; ő a háztáji állattartás korszerűsítésének lehetőségéről szólt. Előadása első felében utalt a háztáji gazdálkodásból származó tetemes jövedelemre, és rávilágított arra, hogy a nehézségek, a gondok oka főként az a nagy ellent- Wondás, mely a háztáji és a nagyüzemi termelési viszonyos között van. — Éppen ezért elsődleges — hangoztatta —, hogy a háztáji állattartást is korszerűsítsük, szakosítsuk, koncentráljuk és célravezető együttműködést alakítsunk ki. Az előadás további résre tényekkel igazolta ezt a megállapítást. Dr. Molnár László vetített képekkel illusztrálva számolt be azokról a figyelemre méltó eredményeket hozó kísérletekről, melyeket a technikum a kisfalkás sertéshizlalásban végzett Ráksiban és Göllében. Már a tanácskozás megkezdése előtt, de azt követően is igen sok látogatója volt annak a dekoratív és rolóban átfogó képet nyújtó kiállításnak, melyet ugyancsak a Latinka Művelődési Központban rendeztek meg. A délutáni órákban a megyék küldöttei Ráksiban. Göl- iébe, Somogysárdra, Kaposmé- róbe és Kaposfőre utaztak, ahol a helyszínen tekintettek meg háztáji gazdaságokat: istállóból átalakított sertéshizlaldákat, fiaztatókat. ismerkedtek a ketreces tojótyúktartás módszerével. Több megjegyzés hangzott el már az első napon, hogy hasznos és feltétlenül sok tanulságot adó tapasztalatcsere ez n sonwgyi rendezvény. V. M. SOMOGSI NÉPLAP SaerA*, 1970. április 39, i
