Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-28 / 98. szám
Hajójavító Barcson ' Vízgazdálkodási feladatok Somogybán Beszélgetés Kiss Györggyel, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőiével Amikor április közepén a megyei tanács nagytermében megnyílt a Vízgazdálkodás 25 éve című kiállítás, és Kiss György igazgató végigkalauzolt . bennünket a fényképek, grafikonok között, följegyeztem egyijk mondatát: — Somogybán, még nagyon sok a tennivaló. Ez késztetett bennünket arra. hogy interjút, kérjünk a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjétől, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre. — /V műit évben az országgyűlés júliusi ülésszakán Böhm József képviselőnk elmondotta, hogy Somogy mezőgazdaságának fejlesztésébe a nagyon fontos a vízrendezés beruházásainak növelése. Mit jelent ez? — A sajátos somogyi viszonyokból adódik — válaszolta Kiss György —. hogy a mező- gazdasági vízrendezésre fordítandó összegek a leggyorsabban megtérülő népgazdasági beruházások közé tartoznak. A minahét százalékán talajerózió mutatkozik, a tavaszi hóolvadás és az őszi esőzések idején 230 000 hold" a veszélyeztetett terület. Már ebből is megállapítható, hogy egyre nagyobb a vízgazdálkodás jelentősége Somogybán, s ezért készítették el 1968-ban a megye vízgazdálkodási tervét. Ebben másfél milliárd forint állóeszköz-fejlesztést irányoztak elő. A vízkészlet-gazdálkodás szempontjából a legnagyobb nehézséget a Balaton és a Kapos vízgyűjtője jelenti. — Véleméns’e és terveik szenti 1 mi a megoldás a Balatonnál és a Kapósnál? — Először is a Sió-csatorna vízlevezető képességét kell növelni, de figyelembe vesszük a vízvisszatartás lehetőségeit is. A Balaton vízpótlásira két, műszaki-gazdasági alapokon nyugvó elképzelés született. — Az egyik a Dámából a Sión keresztül, a másik pedig a Drávából történő vízátvezemezőgazdasági területek har-l tés. Ez utóbbi különösen fonNövi Sad után Bukarest és Varsó A Somogy megyei MGV nemzetközi bemutatkozása »A Somogy megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat öt saját gyártású gépet szállított Jugoszláviába, a május S-árt, Növi Sadon nyíló nemzetközi kiállításra és vásárra.*(Újsághír.) A vállalat javítási, gépfel- újítási és gyártási tevékenységéről az utóbbi esztendők- iben nemcsak a megye-, hanem az országhatárokon túl is tudomást szereztek: fölfigyeltek az eredményekre és a lehetőségekre, s nem véletlen, hogy most már rövidesen KGST-rélációban készülnek itt a mezőgazdasagi erőgépek hajtóművei. Deák János igazgatótól a sokféle munkáról érdeklődtünk, ami a vállalat egységeiben — állomásain — folyik. A tájékoztatóból értesültünk arról, amire a fenti újsághír is utalt: kapcsolataik hazai és külföldi vonatkozásban egyaránt bővülnek, egyre nagyobb az érdeklődés a Kaposváron székelő vállalat új és felújított termékeik iránt. s Hajtóművek — együttműködéssel Elkészült a hajtómű-felújító részleg, s ez az üzem évi öthatezer új és felújított hajtómű kibocsátására alkalmas. Hazai gyárakból és importból mélhány kivételével valamennyi szükséges gépet beszerezték,' s addig is, amíg teljes erővel indulhat a munka, a Vörös Csillag Traktorgyárral kooperációban harminchatféle trak- tQr alkatrészt gyártanak.^ A vállalat megbízta a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetet új hajtóművek gyártástechnológiájának • a kidolgozására: a gyártás és a forgalmazás joga a kaposváriaké, az előállításban azonban együttműködnek a Budapesti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattal. Fölkeresték az ország valamennyi tsz-szövetségét, és ibizományosi hálózatot építették ki ennék a fontos gépalkatrésznek az értékesítésére. Átszervezték vevőszolgálati és forgalmazási tevékenységüket, s bizományi szállításra szerződtek gyártó és felújító egységekkel az ország különböző részén, hogy így könnyebben elláthassák a gazdaságokat a szükséges cikkekkel. Egyelőre öt megyével van ilyen kapcsolatuk: ezzel a módszerrel tavaly 40 millió forintos forgalmat értek el, 1970 első negyedében is túllépték a tiz- tnülót (Néhány évvel ezelőtt még nem érték él az ötmilliós forgalmat...) Sikeresen szerepelnek az „erdögópek“ A Növi Sad-i nemzetközi kiállításra és vásárra önrakodó rönkszállító pótkocsit, csörlőt, sormüvélő tárcsát, suhángkiemelőt és csemeteültetőt szállított a vállalat, az utóbbi gépet egy- és kétsoros változatban készítik. Ugyanezekkel a termékekkel még az idén a bukaresti és a varsói vásáron is jelentkeznek. Svéd Jicenc megvásárlása után egytengelyes, nagy raksúlyé pótkocsi kísérleti gyártására kaptak megbízást. Megyénkben is látható — Kiskorpádon már felállították — egyik készítményük, a nagy űrtartalmú víztorony; a 39,5 és 70 köbméteres tornyok a vállalat siófoki egységéből kerülnek ki. Tizenhét toronyra kaptak megrendelést, ebből három készült él eddig a gazdaságok központi telepeinek vízellátására, és úgy látszik, ezek lesznek a jövő gazdasági víztornyai. Amíg az erdészeti és szántóföldi gépek sorozatgyártása folyik, változatlanul eredményesen végzik a pótkocsik és teherautók cseres javítását. Tapsonyban például tizenkét pótkocsi áll rendelkezésre, hogy a javításra behozott pótkocsi helyett kiadják cserehasználatra. Több mint 300 pótkocsi javítását igényelték erre az évre a gazdaságok. Munkák az állattenyésztési ágazatnak A fejlődő állattenyésztés növeli az igényt az állattenyésztési technológiák szervizellátására, berendezések gyártására és beszerelésére. Tavaly a vállalatnak ez a. munkája mintegy 17 millió forint értékű volt —• az idén várhatóan meghaladja a 20 millió forintot Erre enged következtetni, hogy az első negyedévben megközelítették az 5 milliót A Somogy megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat egyre többet hallat magáról, termékei itthon és külföldön a mezőgazdasági és erdőgazdasági munkákban vizsgáznak — a bizonyítványt a végzett munka adja . .. , Bér nesz Ferenc tos Somogynak. A tervezők szerint a Drávából Örtilosnál lehet vizet kivenni, s Csurgó— Varászló községek térségében vezetett szivattyús átemelő csővezetéken a Zala—Somogyi határárkon jutna el a víz a Balatonba. Kaposvárnak, és környékének nagyütemű fejlődése a vízigények növekedésével és a Kapos folyó szennyvízterhelésével jár együtt. Ide a negyedik ötéves tervben javasoltuk a víztározó építését. — Maradjunk a víztározóknál! Régóta szóbeszéd a bala- tonboglári megépítése. — A Balaton-part szennyvízelvezetésének nehézségei és az öntözési vízigények, arra ösztönözték az igazgatóságot, hogy Balatonboglár térségében komplex javaslatot dolgozzon ki több millió köbméter víz befogadására alkalmas tározó kiépítésére. Ebben, a tározón kívül, a szenyvízelhelyezésre alkalmas halastavak és az öntözővíz-szolgáltató főművek is benne vannak. A negyedik Ötéves terv során — részben állami, részben pedig üzemi beruházásként — százmillió forinttal kellene elkezdeni az építkezést. Az az elvünk, hogy a vízrendezési munkákkal összhangban több célú víztározókat kell építeni. A Tetvespatak vízgyűjtőjén pedig talajvédelmi mintaterületet létesítünk. — Milyen összeggel rendelkezik az igazgatóság az idén Somogybán? Az állami főművek fejlesztésére Somogybán az idén kereken 23 milliót irányoztunk elő. Már megkezdődtek a Ha- tárkülviz bővítési es a Sári- és a Boronkai-csatorna fejlesztési munkálatai. A Nyugati övcsatorna rendezése 3,6 millióba kerül, 5 millió a Rádpusz- tai hordalékfogo előirányzata, a Rinya vízrendszerének fejlesztési munkálataira pedig 1,4 milliót fordítunk. Ezenkívül a megye vízgazdálkodási társulatai a közcélú művek fejlesztésére 33 milliót költenek. Ezekhez a munkákhoz szorosan kapcsolódnak az üzemi beruházások, például a Lábodi Állami Gazdaságé. 1969—1973 között 130 millió forint értékű talajvédelmi, talajjavítási munkát végeznek, amely a Ri- nya-vízrendszer valamennyi mezőgazdasági üzemét érinti. A 173 ezer katasztrális holdból 23 ezer a Lábodi Állami Gazdaságé, amely csak erre 86 milliót költ — Többször hallottunk arról, hogy jugoszláv—magyar vízügyi tárgyalások folynak. Mondana ezekről valamit? — A Dráva szabályozása és a Dráva menti árvízvédelmi művek fejlesztése mindkét ország számára fontos, ezért is ültek az érdekeltek tárgyaló- asztalhoz. Én inkább azokról beszélnék, amelyek az igazgatóság hatáskörébe tartoznak. Területünkön 170 kilométer hosszú a Dráva, Óidtól örtilo- sig. Ebből 39,7 kilométer szabályozott, 75,7 részben szabályozott, a többi 55,1 km szabályozatlan, A VITUKl-val, a Vízügyi Tervező Vállalattal és a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolával megkezdtük már az általános szabályozási terv előmunkálatait, s ennek első lépcsőiéként a Drávaszabolcs- tól Drávacsehiig terjedő szakasz középvízi szabályozását. Ezt 1972-re szeretnénk befejezni. A jugoszlávokkal 1968-ban készítettünk szabályozási vo- naltervet. I — Mikor tesz hajózható a Drava? — Erre így nehéz válaszolni. Az idén ■ már kijelöltünk egy kísérleti hajóutat, s ennek tapasztalatait felhasználva .lépünk tovább. A negyedik ötéves terv során az igazgatóság Barcson hajójavító üzemet kíván létesíteni, a beruházási program szerint több mint negyvenmillióért S. G. | Szépséghibák? Elkészült egy szép tárcsák pár szerelő kellene. sasház Kaposvár, az Engels utca 8—10. alatt Egy-egy lakás ára meghaladja a kétszázezer forintot. Huszonhárom család kényelmes, modem otthona — plyan, amilyenre a mai ember, vágyik. Megkérdeztük az új lakókat, hogyan tetszik az új lakás. Megérte-e a sokéves takarékosságot? Valahogy így kezdődhetne a riport a boldog lakókrpL De a folytatás mégis más. Dobos Lajos: Nyolcszáz forintos albérletből költöztünk ide. Jöjjön, járjuk végig az alagsort. Itt lent nem ég a villany. Azt mondta a ktsz, ez az óra nem bírja a terhelést. Hát miért nem tettek fel olyant, amelyik elbírja? Sok apró dolog van, ami még megrontja az ember örömét. A radiátort át kellett szereltetni, mert nem lehetett kinyitni az ajtót tőle. A vécéablakot is csak negyedéig lehet kinyitni. Az udvar televan ittmaradt téglarakással. Apró dolgok ezek, de mi sokat fizettünk. És az lenne a jó, ha nem lennének. A kivitelező a Kaposmérői Építőipari Ktsz. Munkájukkal — az említett »apróságokat« leszámítva — általában elégedettek a lakók. De az ilyen szépséghibák is rontják a hírnevet. .. De miért említette Dobos Lajos, hogy ezek csak apróbb hibák? — Mert van nagyobb is. Amiért nem a kaposmérői ktsz a felelős. Mi gázfűtéses lakásra fizettünk be, de egész télen olajkályhával fűtöttünk egyetlen szobát. Miért? Papp Sándor, a társasház lakóbizottságának elnöke pak- samétának beillő levelezést mutat. íme. a rövid íorgató- könyv, amelyet alaposan felduzzasztott a bürokrácia és a halogatás. Az egyik kazán megsérült, így a gázvezetéket nem köthették rá. (Bár a másikra ráköthetnék, mert gázóra van.) Nincs tehát a 23 lakásban fűtés és meleg víz. A Székesfehérvári Víz-, Fűtésszerelő és Lakáskarbantartó Ktsz megígérte, hogy kijavíttatja. Sőt, még ma is ígéri leveleiben. De mindez valóra nem ' váltott ígéret maradt. És egy kétség- beesett lakó levele a szerkesztőségnek. »Csak pár szerelőre volna szükség ...« De minek több szót vesztegetni a halogatásra, időhúzásra. Tény, hogy a székesfehérvári ktsz nem úgy törődik a kaposvári társasház ügyével, ahogy kellene. Miért keÜ egy szerelési munkálathoz utánajárások, ígéretek özöne? És meddig kell még? Egy-egy lakás ára meghaladja a kétszázezer forintot. Elkészült egy szép társasház az Engels utca o—10. alatt? Ahogy mondani szokták, elvileg igen. De az újságíró még sem jegyezhette le a lakók örömteli szavait. Nem írhatta le azt, hogy örülnek az új otthonnak. Nagyon sok család vá gya a kényelmes, jó lakás. S ha már ennyi pénzt rákölte- nek, akkor miért rontjuk él szépséghibákkal? Tröszt Tibor Napirenden t Mit tettek a hátrányos helyzetű tanulókért a nagyatádi járásban ? AZ ELMÜLT években több fontos határozat, intézkedés tárgya volt a fizikai dolgozók gyermekeinek pedagógiái megsegítése. Az MSZMP Nagyatádi Járási Bizottsága 1969-ben fogadta el az erről szóló intézkedési tervet, amelynek végrehajtásáról a napokban tárgyalt a járási párt-vb. A járás tanulóinak létszáma 3872. A fizikai dolgozók gyermekeinek száma 2735, az összes tanuló 70 százaléka. A fölmérések szerint a tanulók mintegy 30 százaléka hátrányos helyzetű, velük a tanórákon és a tanulmányi körökben is megkülönböztetett módon kell foglalkozni. Az iskolák intézkedési tervet készítettek. A járás öt községében szerveztek nyári előkészítő 'tanfolyamot a leendő első osztályosok részére Az idén valamennyi községben lesz ilyen előkészítés. Két községben — Kutason és Kuntelepen — külön előkészítő osztályt szerveztek 40 cigány kisgyerek részére A napközi otthoni helyek betöltésénél is először a hátrányos helyzetű gyermekek felvételéről döntöttek. Jelenleg 400 ilyen tanuló van a napközi otthonokban. A bolhási, kishajóim és rinyaszentkirályi összevont felső tagozatokat megszüntették, és a gyermekeket a körzeti iskolákban részesítik szakoktatásban. Az iskolák nevelőtestületei több alkalommal is foglalkoz-, tak a hátrányos helyzetű tanulók pedagógiai megsegítésével. Ennek eredményeként a tanítási órákon mind jobban tért hódít a csoportos foglalkozás. a differenciált oktatás. Ez a foglalkozási forma lehetővé teszi, hogy a hátrányos helyzetű tanulókkal intenzívebben foglalkozzanak a nevelők. Az iskolák nagy gondol fordítottak a IV. és V. osztály közötti törésmentes átmenet biztosítására. Az V. osztályban tanító nevelők az osztályfőnökök vezetésével meglátogatták az iskolák IV. osztályait azzal a céllal, hogy megismerkedjenek a felső tagozatba lépő tanulókkal. Elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekekkel. A gyenge tanulóknak külön korrepetáló órákat tartottak. A nevelők többsége a tanítási órákon igyekszik sikerélményhez juttatni a gyermekeket, hogy a tanulók aktivitása fokozódjon és tehetségük egyre inkább kibontakozzon. Az osztályfőnökök a családlátogatásokat úgy terveztek meg. hogy a nevelők több alkalommal is eljussanak a hátrányos uelyzetü gyermekek szüleihez. A pedagógiai propaganda — szülői értekezletek, szülők iskolája stb. — keretén beiül előtérbe került a helyes nevelési elvek és módszerek ismertetése; a tanácsadás az otthoni tanulás segítéséhez, ellenőrzéséhez. A tantestületek eredményesen segítették a VIII. osztályos tanulók továbbtanulását, pályaválasztását is: 415-en fizikai dolgozók gyermekei, közülük 342-en tanulnak tovább középiskolákban, szakiskolákban és a szakmunkásképző ntézetekben. Több hiányosságról is szó esett. A hátrányos helyzetű tanulók pedagógiai megsegítésének lényeges velejárója az iskolák tárgyi és személyi feltételeinek további javítása. A korszerű szemléltető eszközök beszerzése; a napközik otthonosabbá tétele; a. szakköri felszerelések és 'az ifjúsági könyvtárak fejlesztése. MEGÁLLAPÍTOTTA a vb, hogy a hátrányos helyzetben lévő tanulók megsegítésére tett intézkedések, és az alkalmazott módszerek helyesek. Az eredmények tovább növelhetők a járás valamennyi révelőjének tevékeny közreműködésével és a társadalmi szervek támogatásával. D. S. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. április 28. 3
