Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

/• TÚL A MEGYEHATÁRON Egy bűvös szám nyomában a Hortobágyon Balmazújvárosi tapasztalatok Négyszemközt az olvasóval Az udvar, melyről az irodák nyílottak, nemigen árulta el, hogy H'ajdú-Bihar megye második legnagyobb termelőszövetkezetének köz­pontjában járunk. Pedig a bal­mazújvárosi Lenin Tsz a TOT- verseny szerint egyike az or- szág legjobb húsz termelőszö­vetkezetének. Az eltelt húsz év, mely a Lenin Tsz múltját je­lenti, sok újat hozott az itt élő embereknek. Annak idején, 1949-ben 42 család indult el azon az úton, amely a hajdani 300 holddal szemben a mai 10 145 holdas »nagybirtokhoz« vezetett. Nem bánták meg sem ők, sem a többiek. Azóta 1321- re nőtt a tagok száma, és az egy dolgozóra jutó átlagrésze­sedés is 23 524 forint. A közös­ség munkájáról, sikereiről, problémáiról Bereczki Imre fő- agronómussal beszélgettünk. — A tavalyelőtti év végén nagy jelentőségű változás tör­tént Balmazújváros életében. A Lenin, a Május 1. és a Ha­ladás Tsz tagsága kimondta az egyesülést. így alakult ki a jelenlegi terület és taglétszám. Gépparkunk megerősödött, és a negyvennégy közúti jármű mellett 11 lánctalpassal, 9 te­her- és személygépkocsival rendelkezünk. Fő profilunk az állattenyésztés. Ezt bizonyítja a 18 946 000 f orintos beruhá­zási programunk is, amelynek során 40 000 férőhelyes pulyka­telepet, 400 férőhelyes tehené­szetet, egy takarmányüzemet építünk, és befejezzük a ser- téskomibinátot. — Termelőszövetkezetünk három nagy társulásban vesz részt. A legjelentősebb a bal­mazújvárosi Lenin Tsz a TOT binát, amely az igazgató tanács döntése alapján csatlakozott az országosan megalakult Ipar- szerű Sertéstartó Termelőszö­vetkezetek Közös Vállalkozá­sához. A kombinátot még 1968- ban, az akkori hét, balmazúj­városi tsz-vezetőség hozta lét­re. Az 53,7 millió forintos lé­tesítmény költségeit részben mi, részben a Vörös Csillag Tsz biztosítja. A programterv 640 kocával üzemelő tenyész- telepre és 10—10 500-as évi kibocsátású, korszerű hizlaló részre készült. Az üzemeltetés kezdete 1970. június 30. A sertéskombinát mellett még egy országos vál­lalkozásban is érdekelt a szö­vetkezet. Ennék neve: MABRO (Gödöllői Broillert Értékesítő Közös Vállalkozás). Az önálló közös vállalkozások mellett két évvel ezelőtt a község négy tsz-e létrehozta az önálló gép­javítási társulást is. — Mint látható, mindent megteszünk, hogy jövedelmün­ket tovább növeljük. Állatte­nyésztésünk az utóbbi időben rohamosan fejlődik. — Mit tesz a vezetőség a ta­gok egyéni jövedelmének to­vábbi fokozásáért? — A közös munka mellett nagy súlyt fektetünk a háztá­jiból származó jövedelem eme­lésére. Ennek útját a háztáji állatállomány fejlesztésében látjuk. A kukorica-termésátla­gok növekedésével arra törek­szünk, hogy a háztájiba beke­rülő abraktakarmányt állati termékek formájában értéke­sítsék. Mi igyekszünk több ol­dalról is segíteni tagjainkat. Az igényeknek megfelelő mennyiségű háromhónapos vemhes, előírási kocát adunk 26 forintos egységáron. 1971-től a malacszaporulatot állami felvásárlási áron kiadjuk hiz­lalásra. A meghízott sertése­ket a termelőszövetkezeten ke­resztül értékesítjük. Előzetes kalkulációk alapján így min­den hízott sertésnél 660 forint tiszta haszon mutatkozik. — Milyen a szocialista bri­gádmozgalom helyzete és ha­tása tsz-ükben? — Az a harminckét brigád, amelyik megkötötte a verseny- szerződést a szocialista cím el­éréséért, tavaly is becsülettel teljesítette vállalt kötelezettsé­geit. Ennek az 501 embernek a terven felüli vállalása 4 348 000 forint volt, melyet szorgalmas munkával, a lehe­tőségek jó kihasználásával 5,5 millió forintra teljesített. Pil­lanatnyilag 19 brigád viseli a megtisztelő címet. Ez már olyan erő, amely ha követésre talál, magával tudja vinni az egész tagságot. A Szocialista brigádo­kon rajta van a tagság szeme, figyelik őket. Joggal várjuk tő­lük, hogy mutassanak példát a tanulásban, emberségben, egymás segítésében. Győri András KELLEMET­LEN az idei április. Hűvös, szeles az idő, ezt csak tetézi a mind gyak­rabban szaka­dó eső. Bizony jólesik ilyen­kor a meleg szoba. Filipo- vics János nagyatádi cuk­rász kisiparos is a jó időt várja, a szezon megindulását. — Persze tét­lenkedni most sem kell. Ta­nácstag va­gyok, az ipari, kereskedelmi és munkaügyi állandó bizott­ságban dolgozom. Nemrég el­lenőriztük. hogy a szabó kis­iparosok helyes árakat alkal­maznak-e. De azért most több idő jut olvasásra meg arra, igen Negyven házasság havonta — Válás féléven belül Diszkréció és üdvözlő lapok Talán nincs még egy olyan gyakran használt szó a vilá­gon, mint az igen. Egy-egy te- telefonbeszélgetés alkalmával tizenötször-húszszor is elhang­zik. Vannak azonban pillana­tok, amikor elég egyszer is kimondani. Például az anya- könyvvezető előtt A kaposvári városiházán — pedig gyakran fordulok meg az épületben — alig találtam meg az igazgatási osztályt és dr. Tar Imre anyakönyweze- tőt. Új, tágasabb és korsze­rűbb rodákba költöztek, ahol már le is lehet ültetni a fele­ket, nem kell a folyósón vá­rakozniuk. Január elejétől kétszázötven alkalommal hangzott el az anyakönywezető előtt az igen. Ez százhuszonöt házasságkö­tést jelent, körülbelül negyve­net havonta. — Melyik korosztály háza­sodik az év elején? — Az első negyedévben ál­talában az idősebbek »rende­zik soraikat«, s kötnek házas­ságot A fiatalok a májust sze­retik a legjobban, vagy a nyár elejét, hiszen az anyakönyvve­zető után belföldi és külföldi utazásokra indulnak. — Kötöttek-e külföldivel há­zasságot kaposváriak? — Igen, egy kislány Jugo­szláviába, egy pedig az NDK- ba ment férjhez. — Tolmács fordítja ilyenkor a hozzátartozóknak és az anya- könyvvezetőnek az idegen nyelvű mondatokat? — Igen, sőt a jogszabály ar­ról is intézkedett, hogy a hi­vatalos okmányokban is sze­repeljen a tolmács aláírása. — Milyen gyakran követi dig van néhány általános ér­ti S ö m m i t“ Gyuszi már nagy legény, a második osztályba jár, öccse pedig az elsőbe. Így naponta együtt ballagnak az iskolába. Gyuszinak gazdagabbak az is­meretei, és ezt szívesen átadja öc ősének. Előttem lépegetnek, én utá­nuk. Figyelem és hallgatom Gyuszi szakszerű ismeretter­jesztését. — Ez itt a bőt. Itt lőhet von­ni irkát, ladírt még színöst. Aztán tovább ballagnak, öcsi megáll és kérdez: — Hát ez itt mi? — Az a mozi. Itt szoktunk mozit nézni — hangzik a szak­szerű válasz. Egy házzal tovább mennek, s előtte megállnak, öcsi ismét kíváncsiskodik és megkérdezi: —• Hát ez itt mi? — Ez a kocsma. Fizetéskor itt isznak mög danának az embörök. öcsinek tetszik Gyuszi ma­gyarázata. Ezért a következő épület élőt ismét csak megkér­dezi. — Hát ez itt mi? — Ez a cukrászda. Itt vö- Bzök majd fagylajtot... A lá­nyok mög a legényök itt isz- szák a kávét. Gyuszi nagy tudós minden házról tudja: «•hát ez itt mi?« Így a következőnél már nem is várja a kérdést. — Ez a pékség. Itt sütik a könyeret, zsömlét mög a kif­lit. Az iskoláig még egy ház van. Az ajtó felett a cégtábla, öcsit ez is izgatja és megkér­dezi: — Hát ez itt mi? — Ez a szövetkezeti iroda. öcsi várja a további magya­rázatot, s mivel nem kapja meg, megkérdezi: — Itt micsinyának? Gyuszi összeráncolja homlo­kát, megvakarja fejét, aztán rövid gondolkodás után nagy komolyan kivágja: — Sömmit. Ezután mindketten beballag­nak az iskola kapuján. Igazolhatom: Gyuszi ismere­teinek jó részét saját tapaszta­lat és a kömyezetismereti őr szerezte. Kiás József egymást a házasság és a válás? A válások túlnyomó része az első együtt töltött 5—10 év­ben kerül a bíróságokra. Akik ennél több időt eltöltöttek egy­más mellett, azok nehezen mennek perre. Persze akad ki­vétel itt is, ott is. — Például? — Tavaly októberben egy i.954-ben született kislány tűzön-vízen keresztül kihar­colta a gyámügy hozzájárulá­sát férjhez menéséhez. Ma már elvált asszony. — Gyakoriak az ilyen rövid lejáratú házasságok? — Nem. A tavalyi hatszáz­harminc házasságkötésből csu­pán ezrelékben lehetne kife­jezni számukat. — Milyen jó tulajdonságokat várnak a házasulandók az anyakönyvvezetőtől ? — Az udvarias bánásmódot, a természetesnek hangzó, s nem a fellegekban járó beszé­det és gyakran a diszkréciót. Vannak, akik megkérnek, hogy ne említsem meg elvált családi állapotukat, vagy más, szóbeszédre okot adó helyze­tüket. Ezeknek a kéréseknek én minden esetben eleget is teszek. — Minden ifjú párnak kü­lön beszédet alkot, vagy pe­vényü »örökzöld« mondat, me­lyet elmond? — Az eljárás során igyek­szem alaposan megismerni az elém kerülő párokat. Tervei­ket, foglalkozásukat, körülmé­nyeiket, és amennyit megmu­tatnak magukból, a tulajdonsá­gaikat is. Érdekel, hogyan be­szélnek, viselkednek egymás­sal, s ezután megszületik ben­nem az a gondolat, melyet szükségesnek vélek elmondani. Tehát azon vagyok, hogy egyé­niségükhöz formáljam az üd­vözlő mondataimat. — Van-e munkaszüneti nap­ja az anyakönyvvezetőnek? — Naptári munkaszüneti nap elméletileg nincs, legföl­jebb akkor, ha a hivatalos ün­nepek felborítják a munkaren­det. Szombaton is este nyolc óráig adom össze a párokat, de a budapesti központi házas­ságkötő teremben vasárnap is rendelkezésükre állnak. — Az utolsó kérdés: gondol­nak-e Önre a házasságkötés után a fiatal párok? — Nemcsak a nászútról, ha­nem később is többen írnak, üdvözlő lapokat küldenek, s ez — bevallom — nagyon jól­esik. A válasszal és köszönet­tel soha nem maradok adósuk. Saly Géza hogy horgász-szenvedélyemnek hódoljak. Arra is készségesen szakít időt, hogy lapunkról beszél­gessünk. Ezt a lehetőséget mi is örömmel ragadjuk meg. Ugyanis kevés olyan olvasónk van, mint Filipovics János: 1946 végétől vásárlója, illetve amióta előfizetni lehet, előfi­zetője lapunknak és elődjé­nek. Szavaiból, megfontolt véle­ményéből nyomban érződik, hogy nem a kötelező udva­riasság beszél belőle: — Szeretem a Somogy Nép­lapot. Hozzám nőtt, s így van vele a családom, feleségem, két leányom s vejeim is. Per­sze elsősorban magamról szó­lok. Az én közéleti érdeklő­désemet kielégíti a lap. Ele­gendőnek tartom a bel- és külpolitikai anyagok terjedel­mét, jónak, érdekesnek a megye életét bemutató ripor­tokat Éppen negyed százada, hogy ide nősültem Nagyatád­ra. Munkám eléggé helyhez köt. Mégis ismerem a megyét, tudom hol létesültek új üze­mek, milyen ütemben halad a lakásépítés, hogyan állnak gazdaságilag a termelőszövet­kezetek, s mennyire fejlődik a Balaton-part, hogy csak né­hány dolgot említsek. Ezeket az ismereteket a lapból szer­zem. Amikor két évvel ezelőtt kérdőívet juttattunk el olva­sóinkhoz, hogy írják meg la­punkkal kapcsolatos vélemé­nyüket, kívánságaikat, Fiüpo- vics János is tollat ragadott. — Kérem válaszoljon: az ön által és még sok olvasónk által kért, javasolt ötletek megvalósultak, változott-e az­óta lapunk? Elgondolkozik, s aztán vá­laszol: — Részben válaszolhatok csak igennel. A folytatásos regények rendszeresek, bár néha lehetnének érdekeseb­bek is, a képek, a nyomda- technika minősége viszont nem mindig fogadható el. Több színes, érdekes anyag jelenik meg a megye életéről, de egy lényeges dolgot hiá­nyolok: kértem, s úgy tudom, még sokan javasolták, hogy a lap rendszeresebben foglalkoz­zon a közlekedéssel. Egyre több a gépkocsi, a motor, s aggasztó méretekben emelke­dik a közlekedési balesetek száma. Van egy kismotorom, szabad időmben gyakran furi­kázom vele. Bizony megdöb­bentő a kerékpárosók, fogato- sok felelőtlenségét látni, amint szabálytalanul, mások életét kockáztatva hajtanak, vagy kivtlágítatlan járművel közle­kednek sötétben. A rendőrség­nek is erélyesebben kellene fellépnie velük szemben ... Sok minden szóba került még. A sport, Nagyatád fejlő­dése, városiasodása. Búcsú­záskor azt is megtudtuk, hogy egy kedves családi esemény zajlott le nem sokkal látoga­tásunk előtt: Filipovics Jánost 58. születésnapján köszöntöt­ték hozzátartozói, barátai. AZ 58 ESZTENDŐBŐL majd negyedszázad úgy telt el, hogy hűséges előfizetője, olvasója lett és maradt lapunknak. Ta­lán nem veszi bizalmaskodás­nak, ha születésnapjára a szerkesztőség minden munka­társa jó egészséget kíván, s azt, hogy legalább még ne­gyedszázadon át jó egészség­ben kísérje figyelemmel la­punk, lapja fejlődését.,. SZ. L. Új gépekkel gyorsítják az M 7-es ót építését A téli kényszerpihenő után ismét dolgoznak a Betonútépítő Vállalat dolgozói a fővárost a Balatonnal összekötő új M 7- es útvonalon. Az útépítés meggyorsítására a vállalat nemrég új, nagyteljesítményű, nyugatnémet, fél­automata, önjáró gépsort vásárolt, mellyel a munka jelentősen meggyorsul. Jelenleg a 83- as kilométerkőnél tartanak az építők. Kishatármenti kulturális kapcsolataink Népünknek és eredményeink- | kapcsolatainkon. A határmenti nek az elismerését is lemérhet- I megyék, így Somogy is, köz- jük egyre bővülő nemzetközi | vétlenül mérheti le a baráti légkör kiteljesedését. Ennek egyik bizonyítéka az az egyez­mény, melyet a barcsiak a jugoszláviai Viroviticával kö­töttek. Ennek eredményekép­pen üdvözölhettük három íz­ben is a viroviticai színházat a barcsi járás délszláv lakta községeiben, ahol a Dundo Maroje című komédiát mutat­ta be. Ősszel újabb három elő­adásra kötöttek megállapodást. A két helység általános is­kolái kórustalálkozón Ismer­kednek egymás életével. Má­jusiban a viroviticai zeneiskola növendékei részt vesznek a barcsi zeneiskola tanévzáró­ján; a viszontlátogatásra jú­niusban kerül sor. A gimnáziu­mok tanulói spörtmér kőzése­ken találkoznak, kulturális csereműsort adnak. Június vé­gén Tótújfaluhan rendezik meg a hagyományos nemzeti­ségi találkozót, melyen a szomszédos jugoszláviai város­ból is részt vesznek. Szeptem­berben barcsi kulturális napo­kat rendeznek Viroviticln. A barcsiak kiállításon mutatják be fejlődésüket, az elmúlt hu­szonöt év alatt. Októberben viroviticai kulturális napokkal viszonozzák Barcsion, a tiszte­letükre megrendezett ünnepsé­geket. A fiatalok baráti találkozó kát szerveznek. A barcsi ifjú­sági klub május 23-án részt vesz a viroviticai ifjúsági ta­lálkozón. A barcsiak balatoni autóbuszkirándulásra hívják meg a közeli szomszédokat. H. B, IOMOGT1 MPLAP lm álwUto N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom