Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-26 / 97. szám
/• TÚL A MEGYEHATÁRON Egy bűvös szám nyomában a Hortobágyon Balmazújvárosi tapasztalatok Négyszemközt az olvasóval Az udvar, melyről az irodák nyílottak, nemigen árulta el, hogy H'ajdú-Bihar megye második legnagyobb termelőszövetkezetének központjában járunk. Pedig a balmazújvárosi Lenin Tsz a TOT- verseny szerint egyike az or- szág legjobb húsz termelőszövetkezetének. Az eltelt húsz év, mely a Lenin Tsz múltját jelenti, sok újat hozott az itt élő embereknek. Annak idején, 1949-ben 42 család indult el azon az úton, amely a hajdani 300 holddal szemben a mai 10 145 holdas »nagybirtokhoz« vezetett. Nem bánták meg sem ők, sem a többiek. Azóta 1321- re nőtt a tagok száma, és az egy dolgozóra jutó átlagrészesedés is 23 524 forint. A közösség munkájáról, sikereiről, problémáiról Bereczki Imre fő- agronómussal beszélgettünk. — A tavalyelőtti év végén nagy jelentőségű változás történt Balmazújváros életében. A Lenin, a Május 1. és a Haladás Tsz tagsága kimondta az egyesülést. így alakult ki a jelenlegi terület és taglétszám. Gépparkunk megerősödött, és a negyvennégy közúti jármű mellett 11 lánctalpassal, 9 teher- és személygépkocsival rendelkezünk. Fő profilunk az állattenyésztés. Ezt bizonyítja a 18 946 000 f orintos beruházási programunk is, amelynek során 40 000 férőhelyes pulykatelepet, 400 férőhelyes tehenészetet, egy takarmányüzemet építünk, és befejezzük a ser- téskomibinátot. — Termelőszövetkezetünk három nagy társulásban vesz részt. A legjelentősebb a balmazújvárosi Lenin Tsz a TOT binát, amely az igazgató tanács döntése alapján csatlakozott az országosan megalakult Ipar- szerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozásához. A kombinátot még 1968- ban, az akkori hét, balmazújvárosi tsz-vezetőség hozta létre. Az 53,7 millió forintos létesítmény költségeit részben mi, részben a Vörös Csillag Tsz biztosítja. A programterv 640 kocával üzemelő tenyész- telepre és 10—10 500-as évi kibocsátású, korszerű hizlaló részre készült. Az üzemeltetés kezdete 1970. június 30. A sertéskombinát mellett még egy országos vállalkozásban is érdekelt a szövetkezet. Ennék neve: MABRO (Gödöllői Broillert Értékesítő Közös Vállalkozás). Az önálló közös vállalkozások mellett két évvel ezelőtt a község négy tsz-e létrehozta az önálló gépjavítási társulást is. — Mint látható, mindent megteszünk, hogy jövedelmünket tovább növeljük. Állattenyésztésünk az utóbbi időben rohamosan fejlődik. — Mit tesz a vezetőség a tagok egyéni jövedelmének további fokozásáért? — A közös munka mellett nagy súlyt fektetünk a háztájiból származó jövedelem emelésére. Ennek útját a háztáji állatállomány fejlesztésében látjuk. A kukorica-termésátlagok növekedésével arra törekszünk, hogy a háztájiba bekerülő abraktakarmányt állati termékek formájában értékesítsék. Mi igyekszünk több oldalról is segíteni tagjainkat. Az igényeknek megfelelő mennyiségű háromhónapos vemhes, előírási kocát adunk 26 forintos egységáron. 1971-től a malacszaporulatot állami felvásárlási áron kiadjuk hizlalásra. A meghízott sertéseket a termelőszövetkezeten keresztül értékesítjük. Előzetes kalkulációk alapján így minden hízott sertésnél 660 forint tiszta haszon mutatkozik. — Milyen a szocialista brigádmozgalom helyzete és hatása tsz-ükben? — Az a harminckét brigád, amelyik megkötötte a verseny- szerződést a szocialista cím eléréséért, tavaly is becsülettel teljesítette vállalt kötelezettségeit. Ennek az 501 embernek a terven felüli vállalása 4 348 000 forint volt, melyet szorgalmas munkával, a lehetőségek jó kihasználásával 5,5 millió forintra teljesített. Pillanatnyilag 19 brigád viseli a megtisztelő címet. Ez már olyan erő, amely ha követésre talál, magával tudja vinni az egész tagságot. A Szocialista brigádokon rajta van a tagság szeme, figyelik őket. Joggal várjuk tőlük, hogy mutassanak példát a tanulásban, emberségben, egymás segítésében. Győri András KELLEMETLEN az idei április. Hűvös, szeles az idő, ezt csak tetézi a mind gyakrabban szakadó eső. Bizony jólesik ilyenkor a meleg szoba. Filipo- vics János nagyatádi cukrász kisiparos is a jó időt várja, a szezon megindulását. — Persze tétlenkedni most sem kell. Tanácstag vagyok, az ipari, kereskedelmi és munkaügyi állandó bizottságban dolgozom. Nemrég ellenőriztük. hogy a szabó kisiparosok helyes árakat alkalmaznak-e. De azért most több idő jut olvasásra meg arra, igen Negyven házasság havonta — Válás féléven belül Diszkréció és üdvözlő lapok Talán nincs még egy olyan gyakran használt szó a világon, mint az igen. Egy-egy te- telefonbeszélgetés alkalmával tizenötször-húszszor is elhangzik. Vannak azonban pillanatok, amikor elég egyszer is kimondani. Például az anya- könyvvezető előtt A kaposvári városiházán — pedig gyakran fordulok meg az épületben — alig találtam meg az igazgatási osztályt és dr. Tar Imre anyakönyweze- tőt. Új, tágasabb és korszerűbb rodákba költöztek, ahol már le is lehet ültetni a feleket, nem kell a folyósón várakozniuk. Január elejétől kétszázötven alkalommal hangzott el az anyakönywezető előtt az igen. Ez százhuszonöt házasságkötést jelent, körülbelül negyvenet havonta. — Melyik korosztály házasodik az év elején? — Az első negyedévben általában az idősebbek »rendezik soraikat«, s kötnek házasságot A fiatalok a májust szeretik a legjobban, vagy a nyár elejét, hiszen az anyakönyvvezető után belföldi és külföldi utazásokra indulnak. — Kötöttek-e külföldivel házasságot kaposváriak? — Igen, egy kislány Jugoszláviába, egy pedig az NDK- ba ment férjhez. — Tolmács fordítja ilyenkor a hozzátartozóknak és az anya- könyvvezetőnek az idegen nyelvű mondatokat? — Igen, sőt a jogszabály arról is intézkedett, hogy a hivatalos okmányokban is szerepeljen a tolmács aláírása. — Milyen gyakran követi dig van néhány általános érti S ö m m i t“ Gyuszi már nagy legény, a második osztályba jár, öccse pedig az elsőbe. Így naponta együtt ballagnak az iskolába. Gyuszinak gazdagabbak az ismeretei, és ezt szívesen átadja öc ősének. Előttem lépegetnek, én utánuk. Figyelem és hallgatom Gyuszi szakszerű ismeretterjesztését. — Ez itt a bőt. Itt lőhet vonni irkát, ladírt még színöst. Aztán tovább ballagnak, öcsi megáll és kérdez: — Hát ez itt mi? — Az a mozi. Itt szoktunk mozit nézni — hangzik a szakszerű válasz. Egy házzal tovább mennek, s előtte megállnak, öcsi ismét kíváncsiskodik és megkérdezi: —• Hát ez itt mi? — Ez a kocsma. Fizetéskor itt isznak mög danának az embörök. öcsinek tetszik Gyuszi magyarázata. Ezért a következő épület élőt ismét csak megkérdezi. — Hát ez itt mi? — Ez a cukrászda. Itt vö- Bzök majd fagylajtot... A lányok mög a legényök itt isz- szák a kávét. Gyuszi nagy tudós minden házról tudja: «•hát ez itt mi?« Így a következőnél már nem is várja a kérdést. — Ez a pékség. Itt sütik a könyeret, zsömlét mög a kiflit. Az iskoláig még egy ház van. Az ajtó felett a cégtábla, öcsit ez is izgatja és megkérdezi: — Hát ez itt mi? — Ez a szövetkezeti iroda. öcsi várja a további magyarázatot, s mivel nem kapja meg, megkérdezi: — Itt micsinyának? Gyuszi összeráncolja homlokát, megvakarja fejét, aztán rövid gondolkodás után nagy komolyan kivágja: — Sömmit. Ezután mindketten beballagnak az iskola kapuján. Igazolhatom: Gyuszi ismereteinek jó részét saját tapasztalat és a kömyezetismereti őr szerezte. Kiás József egymást a házasság és a válás? A válások túlnyomó része az első együtt töltött 5—10 évben kerül a bíróságokra. Akik ennél több időt eltöltöttek egymás mellett, azok nehezen mennek perre. Persze akad kivétel itt is, ott is. — Például? — Tavaly októberben egy i.954-ben született kislány tűzön-vízen keresztül kiharcolta a gyámügy hozzájárulását férjhez menéséhez. Ma már elvált asszony. — Gyakoriak az ilyen rövid lejáratú házasságok? — Nem. A tavalyi hatszázharminc házasságkötésből csupán ezrelékben lehetne kifejezni számukat. — Milyen jó tulajdonságokat várnak a házasulandók az anyakönyvvezetőtől ? — Az udvarias bánásmódot, a természetesnek hangzó, s nem a fellegekban járó beszédet és gyakran a diszkréciót. Vannak, akik megkérnek, hogy ne említsem meg elvált családi állapotukat, vagy más, szóbeszédre okot adó helyzetüket. Ezeknek a kéréseknek én minden esetben eleget is teszek. — Minden ifjú párnak külön beszédet alkot, vagy pevényü »örökzöld« mondat, melyet elmond? — Az eljárás során igyekszem alaposan megismerni az elém kerülő párokat. Terveiket, foglalkozásukat, körülményeiket, és amennyit megmutatnak magukból, a tulajdonságaikat is. Érdekel, hogyan beszélnek, viselkednek egymással, s ezután megszületik bennem az a gondolat, melyet szükségesnek vélek elmondani. Tehát azon vagyok, hogy egyéniségükhöz formáljam az üdvözlő mondataimat. — Van-e munkaszüneti napja az anyakönyvvezetőnek? — Naptári munkaszüneti nap elméletileg nincs, legföljebb akkor, ha a hivatalos ünnepek felborítják a munkarendet. Szombaton is este nyolc óráig adom össze a párokat, de a budapesti központi házasságkötő teremben vasárnap is rendelkezésükre állnak. — Az utolsó kérdés: gondolnak-e Önre a házasságkötés után a fiatal párok? — Nemcsak a nászútról, hanem később is többen írnak, üdvözlő lapokat küldenek, s ez — bevallom — nagyon jólesik. A válasszal és köszönettel soha nem maradok adósuk. Saly Géza hogy horgász-szenvedélyemnek hódoljak. Arra is készségesen szakít időt, hogy lapunkról beszélgessünk. Ezt a lehetőséget mi is örömmel ragadjuk meg. Ugyanis kevés olyan olvasónk van, mint Filipovics János: 1946 végétől vásárlója, illetve amióta előfizetni lehet, előfizetője lapunknak és elődjének. Szavaiból, megfontolt véleményéből nyomban érződik, hogy nem a kötelező udvariasság beszél belőle: — Szeretem a Somogy Néplapot. Hozzám nőtt, s így van vele a családom, feleségem, két leányom s vejeim is. Persze elsősorban magamról szólok. Az én közéleti érdeklődésemet kielégíti a lap. Elegendőnek tartom a bel- és külpolitikai anyagok terjedelmét, jónak, érdekesnek a megye életét bemutató riportokat Éppen negyed százada, hogy ide nősültem Nagyatádra. Munkám eléggé helyhez köt. Mégis ismerem a megyét, tudom hol létesültek új üzemek, milyen ütemben halad a lakásépítés, hogyan állnak gazdaságilag a termelőszövetkezetek, s mennyire fejlődik a Balaton-part, hogy csak néhány dolgot említsek. Ezeket az ismereteket a lapból szerzem. Amikor két évvel ezelőtt kérdőívet juttattunk el olvasóinkhoz, hogy írják meg lapunkkal kapcsolatos véleményüket, kívánságaikat, Fiüpo- vics János is tollat ragadott. — Kérem válaszoljon: az ön által és még sok olvasónk által kért, javasolt ötletek megvalósultak, változott-e azóta lapunk? Elgondolkozik, s aztán válaszol: — Részben válaszolhatok csak igennel. A folytatásos regények rendszeresek, bár néha lehetnének érdekesebbek is, a képek, a nyomda- technika minősége viszont nem mindig fogadható el. Több színes, érdekes anyag jelenik meg a megye életéről, de egy lényeges dolgot hiányolok: kértem, s úgy tudom, még sokan javasolták, hogy a lap rendszeresebben foglalkozzon a közlekedéssel. Egyre több a gépkocsi, a motor, s aggasztó méretekben emelkedik a közlekedési balesetek száma. Van egy kismotorom, szabad időmben gyakran furikázom vele. Bizony megdöbbentő a kerékpárosók, fogato- sok felelőtlenségét látni, amint szabálytalanul, mások életét kockáztatva hajtanak, vagy kivtlágítatlan járművel közlekednek sötétben. A rendőrségnek is erélyesebben kellene fellépnie velük szemben ... Sok minden szóba került még. A sport, Nagyatád fejlődése, városiasodása. Búcsúzáskor azt is megtudtuk, hogy egy kedves családi esemény zajlott le nem sokkal látogatásunk előtt: Filipovics Jánost 58. születésnapján köszöntötték hozzátartozói, barátai. AZ 58 ESZTENDŐBŐL majd negyedszázad úgy telt el, hogy hűséges előfizetője, olvasója lett és maradt lapunknak. Talán nem veszi bizalmaskodásnak, ha születésnapjára a szerkesztőség minden munkatársa jó egészséget kíván, s azt, hogy legalább még negyedszázadon át jó egészségben kísérje figyelemmel lapunk, lapja fejlődését.,. SZ. L. Új gépekkel gyorsítják az M 7-es ót építését A téli kényszerpihenő után ismét dolgoznak a Betonútépítő Vállalat dolgozói a fővárost a Balatonnal összekötő új M 7- es útvonalon. Az útépítés meggyorsítására a vállalat nemrég új, nagyteljesítményű, nyugatnémet, félautomata, önjáró gépsort vásárolt, mellyel a munka jelentősen meggyorsul. Jelenleg a 83- as kilométerkőnél tartanak az építők. Kishatármenti kulturális kapcsolataink Népünknek és eredményeink- | kapcsolatainkon. A határmenti nek az elismerését is lemérhet- I megyék, így Somogy is, köz- jük egyre bővülő nemzetközi | vétlenül mérheti le a baráti légkör kiteljesedését. Ennek egyik bizonyítéka az az egyezmény, melyet a barcsiak a jugoszláviai Viroviticával kötöttek. Ennek eredményeképpen üdvözölhettük három ízben is a viroviticai színházat a barcsi járás délszláv lakta községeiben, ahol a Dundo Maroje című komédiát mutatta be. Ősszel újabb három előadásra kötöttek megállapodást. A két helység általános iskolái kórustalálkozón Ismerkednek egymás életével. Májusiban a viroviticai zeneiskola növendékei részt vesznek a barcsi zeneiskola tanévzáróján; a viszontlátogatásra júniusban kerül sor. A gimnáziumok tanulói spörtmér kőzéseken találkoznak, kulturális csereműsort adnak. Június végén Tótújfaluhan rendezik meg a hagyományos nemzetiségi találkozót, melyen a szomszédos jugoszláviai városból is részt vesznek. Szeptemberben barcsi kulturális napokat rendeznek Viroviticln. A barcsiak kiállításon mutatják be fejlődésüket, az elmúlt huszonöt év alatt. Októberben viroviticai kulturális napokkal viszonozzák Barcsion, a tiszteletükre megrendezett ünnepségeket. A fiatalok baráti találkozó kát szerveznek. A barcsi ifjúsági klub május 23-án részt vesz a viroviticai ifjúsági találkozón. A barcsiak balatoni autóbuszkirándulásra hívják meg a közeli szomszédokat. H. B, IOMOGT1 MPLAP lm álwUto N.