Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-21 / 92. szám

{- / Kapoly és Babócsa csapata vezet a Felszabadulási Kupában Színvonalas versengés A társadalomtudományi vetélkedőn Balaton csoport TAB—LENGYELTÓTI 1:0 (0:0) Lengyeltóti, 300 néző. Vezet­te: Szöllősi. Alacsony színvonalú mérkő­zésen védelmi hibából szerezte meg a győzelmet a vendég ta­hi csapat. Részes a vereségben a lengyeltóti támadósor is, amely ez alkalommal a leg­jobb helyzeteket is sorra elhi­bázta. G.: Puha. Jók: Puha, Johann, ill. Csordás, Dezső. Kovács Ferenc K. VASUTAS—BALATON- BOGLÁR 1:0 (0:0) Kaposvár, 100 néző. Vezette: Kovács Gy. Kiegyenlített első félidő után nagy fölényt harcolt ki a vas­utas csapat, amely Tánczos góljával végül is megérdemel­ten szerezte meg a győzelmet Jók: Kelemen, Okos, Tánczos, ilL Tóth, Fábián, Csere. Végvári Dénes ZAMÁRDI—FONYÓD 4:3 (2:2) Zamárdi, 100 néző. Vezette: Móricz. Jó iramú, küzdelmes mérkő­zés volt A lelkes vendégek di­cséretet érdemelnek játéku­kért. Nem sok hiányzott a meglepetésből. G.: Piros (2), Kertész, Kriszfoaá, iU. Kolip (2), Farkas J. Jók: Huszár, Kertész, Nagy II., ül. Mihalo- vics, Kolip, Farkas J. Dr. Fazekas Mihály K. TÁNCSICS II.—KAPOLY 3:1 (2:0) Kaposvár, 2000 néző. Vezet­te: Tóth György. A Balaton csoport állása 1. Kapoly 2. K. Táncsics II. 3. Lengyeltóti 4. Zamárdi 5. K. Vasutas 6. Balatonboglár 7. Tab 8. Ordacsehi 9. Fonyód 5 4 — l 14: 5 8 5 3 1 >1 8*. 5 7 5 3 — 2 4: 2 6 5 3 — 2 11:10 6 5 3 — 2 8: 9 6 6 2 — 4 9:10 4 6 1 2 3 7:11 4 4 1 1 2 7:10 3 5 1 — 4 10:16 2 Dráva csoport CSURGÓ—K. V. LOBOGÓ 0:0 Csiurgó, 300 néző. Vezette: Ruzsáki. Két egyenrangú csapat küz­dött a pályán. Mindkét oldalon inkább csak a védők jelesked­tek. A csurgói csatárok külö­nösen sok helyzetet elügyetlen­kedtek. Jók: Németh, Kütsön, Nagy, UL Zimonyi, Nagy. Halmai Emil BABÓCSA—K. RÁKÓCZI II. 3:2 (1:1) Babócsa, 300 néző. Vezette: Perger II. A kemény mérkőzésen a ba- bócsai csapat nemcsak lelke­sebben, hanem helyenként jobban is játszott. Győzelme megérdemelt G.: Bicsár, Viro­vecz I., Szabó, ill. Téglás, Szrenka. Jók: Horváth, Viro- vecz I., Virovecz II., Bakó, ill. Novák, Téglás. Kovács Tibor TOPONÁR—N. SOMOGYI BSE 1:1 (1:1) , Toponár, 200 néző. Vezette: Horváth I. L. Közepes iramú, izgalmas mérkőzés. A javuló formában játszó Toponár pontszerzése megérdemelt. G.: Csordás, ill. Katona. Jók: Páthi, Hegedűs, ill. Kaposi, Katona. Csima János NAGYATÁD—SOMOGY- TARNÓCA 4:0 (1:0) Nagyatád, 400 néző. Vezette: Vajda. Az első félidőben a vendé­gek jól védekeztek. Szünet után, amikor a somogytarnó- cai csapatból Kovácsot és Mol­nárt a játékvezető kiállította, a vendégegyüttes feladta a kilá­tástalan küzdelmet, G.: Bazsó (2), Kimpf, Lebár. Jók: Birkás, Bazsó, Molnár, ill. Bencsik, Ne­mes. Harsányi Zoltán A Dráva csoport állása 1. Babócsa 6 4 —­2 15:15 8 2. N. Somogyi 5 3 1 1 13: 5 7 3. Csurgó 5 3 1 1 7': 3 7 4. K. Rákóczi II. 5 3 — 2 15: 5 6 5. Nagyatád 6 3 — 3 13: 8 6 6. K. V. Lobogó 5 2 1 2 16: 7 5 7. Toponár 6 2 1 3 6:14 5 8. K. Dózsa 5 1 — 4 5:10 2 9. S.-tarnóca 5 1 — 4 2:25 2 RÖPLABDA N * Remek mérkőzésen nyert a Vasas Izzó női csapata Ismét ki lehetett volna ten­ni a »megtelt« táblát Kapos­váron az NB I-es női röplabda- mérkőzés nézőterére. Ameny- nyien befértek, annyian voltak a tanítóképző tornatermében a szurkolók, hogy győzelemre biztassák az eddig élen tanyá­zó Székesfehérvári Volán elle­nében a hazai csapatot. A szurkolás sikerült. Persze a fő érdem az Izzó kitűnő csa­patáé, amely drámai mérkőzé­sen harcolta ki az igen értékes győzelmet K. Vasas Izzó—Székesfehérvár 3:2 (—14, 10, —13, 12, 9) Kaposvár, vezette: Gál I. K. Vasas Izzó: Koncz, Unya- tinszki, Vermesné, Petras, Mát­rai, Kovács. Csere: Krehán, Bánsági, Török. Miként az eredmény alakulása is tükrö­zi, kezdetben fej fej mellett haladt a két csapat. Az izgal­mas hajrában a hazaiak idegei voltak jobbak, de mintha erőn­lét dolgában is a Vasas Izzó nyújtott volna többet. Mátrai remek játékával a hálónál, Vermesné a mezőny­ben jeleskedett. Igen jól ját­szott Krehán is. A vendégek­nél Tóthné és Túri tűnt ki. Az 5-5s számú mezt viselő Koncz ez alkalommal a szo­kottnál valamivel halványabban játszott a Kaposvár—Szé­kesfehérvár NB I-«« női röplabdamcrkőzésen. A népszerű Kormi cseles ejtései nem mindig sikerültek. Most is hárí­tott a Volán sánca. TÍZ RÉSZVEVŐVEL ren­dezték meg - vasárnap délelőtt a jubileumi társadalomtudo­mányi vetélkedő megyei dön­tőjét a megyei pártbizottság nagytermében. 1969 novemberéiben újszerű versenysorozatot hirdetett meg a KISZ központi bizott­sága és a Magyar Televízió. A jubileumi társadalomtudo­mányi vetélkedő, ellentétben a korábbiakkal, elsősorban gondolkodást és nem lexikális tudást igényel a részvevőktől. Nem véletlen, hogy éppen a felszabadulás 25. évfordulójá­nak évében kívánják a fiata­lok bizonyítani, hogy ismerik hazánk negyedszázados fejlő­dését, tisztában vannak az új feladatokkal és a korszerű kö­vetelményekkel is. A verseny kiírásának célja az volt, hogy a fiatalokban kedvet ébresz- szawek a hasznos politikai vi­ták iránt, fórumot teremtse­nek a világnézeti meggyőző­dés kifejtésiére, és vonzóbbá tegyék a közéleti tevékenysé­get, az alkotó munkát. Ilyen szellemben zajlott le a vasárnapi döntő is. A helyi­ség inkább klubhoz, mint ver­senyteremhez hasonlított, amelyben időszerű kérdések­ről, a történelem nagyobb eseményeiről beszélgettek az ottlévok. A hallgatók sorában politikai munkásokat, művé­szeket, gazdasági vezetőket is láthattunk. A megyei döntőt Varga Teréz, a KISZ Somogy me­gyei bizottságának titkára nyitotta meg. A héttagú zsűri elnöke Pallag Róbert, a KISZ kb agitációs és propaganda- osztályának munkatársa volt. A versenyt Gulyás János, a Kilián György Ifjúsági és Út­törőhöz igazgatója vezette. A DÖNTŐT nagyon ötlete­sen és változatosan bonyolí­tották le. Elsőként be kellett mutatkozniuk a versenyzők­nek^ s néhány perces előadást rögtönözni az ifjúság és a társadalom című témáról. Egyetlen hagyományos fel­adat a szellemi totó kitöltése volt. A neheze tulajdonkép­pen ezután jött. Országos jel­legű történelmi, aktuális tár­sadalmi, gazdasági és külpoli­tikai kérdésekre kellett vála­szolniuk a fiatalőknak. Kel­lemes felüdülés volt a bar- kochba játék, amellyel váro­sunk egy-egy ismert közéleti személyiségét lehetett kitalál­ni. A »megfejtett« közéleti emberek ott voltak a hely­színen, velük (szakmáj u kral, munkásságukról) készítettek négyperces riportot a szünet­ben a versenyzők. A vetélke­dő perceit a művész vendé­gek fellépése tarkította. A verseny a második fordulóban További eredmények a U. csoportban: Almásfüzitő—Szegedi Spar­tacus 3:0, Nyíregyháza—TFSE 3:0, Miskolci VSC—Díjbeszedő 3:0. A bajnokság állása 9. Almásfüzitő a 1U. Nyíregyháza 11. Szeged 12. Székesfehérvár 13. TFSE 14. K. Vasas Izzó 15. Miskolc 16- Díjbeszedő 5 4 1 12: 5 9 5 4 1 13: 7 9 5 3 2 11: 6 8 5 3 2 13: 9 8 5 2 3 6:12 7 4 2 2 6: 8 6 5 14 8:12 6 4—4 2:12 4 ASZTALITENISZ Győzött a K. Vasas női csapata 0 fériiak vereséget szenvedtek Pécsen Idegenben szerepeltek a Ka­posvári Vasas NB I-es férfi és NB Il-as női asztaliteniszezői. A női együttes fölényes győ­zelmet aratott viszonylag gyen­ge partnerével szemben. Az NB I-es mérkőzésen a K. Va­sas legjobbjai a vártnál keve­sebbet nyújtottak. A P. Érc­bányász 5. és 6. embere 3—3 pontot szerzett, és ezzel az Ércbányász győzött. • Pécsi Ércbányász—K. Vasas 16:9 Gy.: Arató (5), dr. Horváth, Szeifort, Szederkényi (3—3), Balázs (2), ill. Balázs, Ivusza, Nagy, Szálinger (2—2), Séra. K. Vasas—Nagykanizsa 15:1 Gy.: dr. Vinczéné, Szerecz- né, Balatoni (4—4), Horváth (3), UL Sipos. után kialudt a fény és peregni lcezdett a film, a feleség oldalba bökte a férjét: — Látod? — Persze, hogy látom — hümmögött vissza a férj. — De ne a vásznat nézd, hanem azolcat ott ni, akik előttünk ülnek! Felháborító! — Kérem, legyenek csend­ben! — szólt valaki a sor jobb szélén. — Bocsánat! — Válaszolta a férj, majd az asszony fü­léhez hajolt és belesúgta: — Mondd, kérlek, miért sért téged, ha azok ott csókolóz- nak? — Psszt! Csend legyen már! M' beszélnek ott?! — zengte .már szinte az egész kórus. — Látod, Zoszja, ez mind temiattad van. Fejezzük be a beszélgetést! — kezdett ingerültté válni a férj. — Akkor mondd meg ne­kik, hogy ne boruljanak any-> nyira össze, hanem húzzák szét a fejüket, mert semmit sem lehet tőlük látni! — Nem lenne szíves be­fogni végre a_ száját? — fúj­ta dühösen hátulról valaki. — Szemtelen — sziszegte vissza az asszony. — Arcát­lan pimasz! — Mostmár aztán elég le­gyen! — mordult rá a férje. — Tudhatnád, hogy a riata­jadviga Rutkovszkaja: t/Uozi a lók a földkerekség minden mozijában csókolózni szok­tak. Mi ebben a kivetni va­ló? Valamikor... még fiatal koromban én magam is... — Hogy mondod?! — ér­deklődött élénken az asz- szony. — Hogy fiatal korod­ban te is... mint ezek. Ér­dekes, én egyáltalán nem emlékszem rá Tadeusz! Ki­vel csókolóztál te fiatal ko­rodban a moziban?! Kivel? — Kivel, kivel... Bizto­san nem valamelyik utcasep'- rővel, képzelheted. — Szóval így?! És nekem ezt csak most kell megtud­nom. — Senki sem tudja már ott annak a szószátyárnak be­fogni a pampulláját?! — méltatlankodott ismét erőtel­jesen valaki. — Ezt sosem fogom magá­nak megbocsátani — fújta feléje epésen az asszony. — Nyugodj már, Zoszja! Miért nem hallgatsz? — Légy nyugodt, én nem hagyom magam! Élég nem szép, hogy te tűröd, hogy így sértegessék a nejedet! — Lehetetlen veled mozi­ba , járni. Csak mennénk már innen minél hamarabb! moziban — És ezt egy férfi mond­ja?! Ügy veszem észre, még ettől a tejfelesszájútól is be­gazolsz. Hé, fiatalember! So­káig fognak még ott csóko- lózni? — Valami baj van? — for­dult hátra a megszólított fia­talember. — Kérdezni akart valamit? — Azt akarom, hogy vi­selkedjenek tisztességesen! Mit csinál ott azzal a sze­gény lánnyal!? Eljön az em­ber moziba, és nem tudja nézni az ilyenek miatt a filmet. Az efféle intim dol­gokat otthon szokták elin­tézni, ahol senki sem látja! — Milyen igaza van! — szólt ismét hátra a fiatalem­ber. — Csakhogy mi diákott­honban lakunk ... Esetleg, ha kölcsönadná a lakását, amíg a filmet nézi... — Szemtelen siheder!... Ezek azt hiszik, hogy övék a... Mondott volna még többet is, de a jegykezelő kézen fogta, és kivezette a nézőtér­ről. A férje szégyenkezve kullogott utána ... Fordította; Krccsmáry Láarió A verseny második helyezettje villáminterjút készít Heisa Károllyal. vált igazán izgalmassá. Külön említést érdemel az »ötletro­ham«; a fiatalok a KlSZ-élet vonzóbbá tételére sorolták föl elképzeléseiket. A rendkívül színvonalas, szoros verseny­ben végül is Gyenessey István egyetemi hallgató lett a győz­tes. A második helyen egyfor­ma pontszámmal Kengyel Miklós, a Munkácsy Gimná­zium tanulója és Gombos Irén, a tanítóképző intézet hallgatója végzett. SOMOGY képviseletében ók utaznak majd a televízió se­lejtezőjére. B. Zu. Veres Péter 1897—1970 M eghalt Veres Péter. Mi, fiatalok, akik már kö­telező iskolai olvas­mányként ismerkedtünk meg a Gyepsor elbeszéléseivel, a Pá­lyamunkásokkal, először nem tudtuk megérteni, hogy mek­kora küzdelem volt az élete, s hogy ez a küzdelem számunk­ra is tanulságul szolgálhat. Az élete olvasmányként állt előt­tünk, esszenciaként, amelyet nem bírtunk semmilyen lán­goló szeszbe önteni. Nem tud­tunk megrészegedni tőle, józa­nok voltunk hozzá kegyetlenül. Nem nagyon olvastuk el a re­gényeit, nem nagyon voltunk kíváncsiak az önéletrajz feje­zeteire, kicsit anakronisztikus bácsinak tartottuk őt. Anak­ronisztikusnak érezni: érdekes és vizsgálódásra való tévedés. De egyet mindig elolvastunk tőle: elmélkedés a világ dolgai­ról, a történelemről, a politiká­ról, az olvasmányairól. Vég nélkül kanyargó mondatai (amelyekről kimutatták, hogy a parasztemberé), zárójelei (amelyeknek, íme, újra meg kell jelenniük, mert talán ő ta­lálta ki őket erre a huszadik századi nyitódó-csukódó vi­lágra), gondolatjelei hányszor de hányszor ámulatba ejtettek bennünket! Mit írt közéjük a fanatikus... ki legyen ö, mi­nek mondjuk? a fanatikus... kicsoda? író? politikus? Sok­szor, mert olyan kegyetlenek vagyunk, mosolyogva ráztuk a fejünket. Mindent tudni akar, mindenre megoldást akar, na­gyobb romantika van a tollá­ban, mint a mi egész testünk- ben-lelkü nkben. Volt köztünk olyan is, aki rajongott érte, szeretném, azt hinni, hogy nem voltak keve­sen, de hányán voltunk, akik túlontúl méricskéltük öt. ad­dig-addig differenciáltuk, osz­tottuk, gyököltük szavait, hogy eltakartuk öntudatlan és szükségszerű lelkesedésünket, és maradtunk csupasz, kegyet­len fiatalok. »Anakronisztikus« — szóltunk, mert a sorsa, ahogy egész Magyarországé, szinte a feudalizmusból indult el, s mi már legfeljebb polgári társadalmakban tudtunk gon­dolkodni, ahol a fő ellentmon­dás a tőkés meg a proletár kö­zött van. József Attila mellett periférikus jelenségnek tartot­tuk sorsát is, műveit is. Ezért nem ismertük és nem kedvel­tük érdemeihez méltóan. Pe­dig ő szeretett minket, és fi­gyelte, mit teszünk. Hetvenhárom éves korában, tavaly, elment a fiatal írók és költők lillafüredi konferenciá­jára, és hosszú beszédben ele­mezte az indulók helyzetét, pe­dig nem volt kötelessége. Éle­te utolsó évében személyesen, pontosabban, levélbeli isme­retségbe kerültem vele. Az utolsó évben, az utolsó pilla­natban. Néhány hete kaptam tőle a második, az utolsó leve­let. Ezt csak azért kell elmon­danom, hogy lássák, főleg a fiatalok, milyen ember volt. Hírrel, névvel, öregkorral nem törődve haladék nélkül írt, gyorsabban, mint legjobb ba­rátaim, és én az utolsó leve­lére mégsem válaszoltam. P éter bácsi, a maga leve­leire. műveire ez a nemzedék előbb-utóbb válaszolni fog, és sajnálja majd, hogy nem szerette ele­venen és erősen előbb, még az életében. Nem lehet igaz: sze­rettük, de éppolyan élőnek, fia­talnak, közülünk valónak érez­tük, hogy néha szidni mertük, talán azért, hogy még erősebb legyen. Hihetetlen, hogy nem él. Somogyi írók és művészek marcali olvasókkal találkoztak A KISZ Somogy megyei bi­zottságának kezdeményezésére szombaton a megyénkben élő írók, költők és művészek egy csoportja látogatott a marcali járásba. A vendégek délelőtt a (kétheiyi 'Aranykalász Ter­melőszövetkezettel ismerked­tek, délután pedig a marcali járási könyvtárban rendezett találkozón vették részt. A többnyire fiatatokból álló közönség köréiben helyet fog­laló Szirmay Endre, Papp Ár­pád és Győri László a költé­szetet, Leskó László a próza- irodalmat,’ Szekeres Emil és Leitner Sándor pedig a képző- művészetet képviselték. Be­mutatásuk után a Ladi János Gimnázium és Szakközépisko­la irodalmi színpada a vendé­gek műveiből válogatott mű­sornál teremtett kellemes, meghitt hangulatot. A művek után alkotóik vallottak mun­kásságukról, egy-egy vers. no­vella felolvasásával is il­lusztrálva művészi törekvései-, két, A találkozó további részé­ben a közönség soraiból el­hangzó kérdéselme válaszoltak a vendégek: ennek során ér­dekes Irodalompolitikái be­szélgetés alakult ki. A nyilvános rendezvény után a Kaposváron élő — nagyi-észt fiatal — írók, mű­vészek baráti beszélgetést folytattak a járás kulturális és ifjúsági vezetőivel. Ennek so­rán a kapcsolat további for­májaként a kaposvári képző­művészek marcali kamaraki­állításában is megállapodtak. '70 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. április 21. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom