Somogyi Néplap, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

ESKÜ NÉLKÜL A győn képviselő felsző- I lalását vegyes érzel­meikkel hallgattam a parlament legutóbbi ülésén. Az érzelmek vegyessége ab­ból adódott, hogy a felszólalás lényének, őszintén bíráló hang­jának nagyon őrültem. A bí­rálat tárgya azonban Inkább felháborított — hegesztésről és gépalkatrészekről volt szó. A gyári Rába-hid hegesztéséről, amelynél egymásután három­szor követtek el olyan hegesz­tési hibákat, amelyekre csak utólag lehetett rájönni; a kis­babod! híd esetéről, ahol 2200 méter varratot kellett felbon­tani és újra hegeszteni. Aztán egy győri raktárról, pontosab­ban hulladékgyűjtő telepről, ahová tavaly 10 vagon gépet és alkatrészt vittek ki. Erede­ti csomagolásban. Indokoltan selejtezték ki azokat az AG- ROICER-nél, csak éppen azt hagyták figyelmén kívül, hogy — az alkatrészek fele használ­ható lett volna más gépek, be­rendezések javításához. Bizonyos, hogy nem ■végle­gesen ki javíthatatlan hi haltról van sző: a hidak majd jók lesz­nek végül, is, az alkatrészek közül is majd csak felhasznál­ják a felhasználhatókat, de van a győri felszólalás mögött va­lami, amit nem lehet szó nél­kül hagyni. Azt a szemléletet, amely a műszaki vezetés »ki­hagyásait« istencsapásnak tart­ja, majdcsak nem betervezi, természetesnek véli. Igaz: csu­pán ezekről a hibákról beszél­ni nem lenne igazságos. A kép teljességéhez tartozik — tu­lajdonképpen mindaz, amit ép­pen most, 25. évfordulónk ide­jén olyan sűrűn emlegetünk, a nagy iparosítási eredmények, a városok megszépülése, közle­kedésünk felgyorsult tempója, mert mindez a műszaki mun­ka, a mérnöki tervezés, irányí­tás és vezetés nélkül elképzel­hetetlen. És joggal lehetünk büszkék arra a felelősségtudatra és hivatásérzetre, amely a mű­szaki vezetők óriási többségét országosan jellemzi. A győri példák azonban azt mutatják, nem teljesen általános ez a felelősségérzet — márpedig nélküle nem boldogulhatunk. I gaz, a mérnök nem tesz esküt, mint, az orvos — s látszatra ez így van helyesen. Mondjuk Id, csak lát­szatra. Mert igaz ugyan, hogy az orvos élő szervezetekkel bánik, azokat gyógyítja, tehát »élet-halál ura«. De az is igaz, hogy egyetlen épület, amelyet statikailag hibásan terveztek, vagy hanyagul építettek meg, néhány perc alatt százakat te­methet maga alá; hogy egy híd leszakadása —- gondoljanak a nemrégen Becsben keletkezett hidpanikra — milyen veszélye­ket jelent, hogy a vegyi anya­gokkal dolgozó műszakiak ke­zében szinte »háborús lehető­ségek« vannak, hogy egy kő­olaj finomító-telep égése, ame­lyet hanyagság is okozhat, a milliós károk mellett embere­ket veszélyeztet. És nem kell messzire menni gondolatainkban, hogy eszünk­be jusson a répcelaki eset, amelynél fiatal műszakiak, munkások, tisztviselők haltak meg, mert hanyagság történt egy szerkezeti anyag minőségi ellenőrzésénél. Az M 1-es út esete is emlékezetes még előt­tünk. Tudom, kormányzatunk nem vezeti be a mérnöki esküt. De úgy érzem — s ezt nagyszerű létesítményeink, világszerte is­mert tenmékeink is igazolják —, hogy az Igazán jó mérnök magában leteszi azt, mielőtt épületet, gyárat, hidat, vegy­szert, gépet, járművet tervez vagy kivitelez. M ert minden mérnöki munkának is közép­pontjában az ember, az emberek közössége, az állam áll — amelynek milliós vagy akár csak százezres károkat okozni: nem fér össze a hiva­tás igazi művelőinek lelkiis­meretével. B. F. Tantárgy lesz az államigazgatás? Honnan kapnak utánpótlást a tanácsok? Akárhány tanácsi dolgozó­val vagy vezetővel beszélget­tem idáig, a kérdések során egy mindig fölvetődött: igaz, hogy, lassan, de öregszik az ál­lamigazgatási apparátus, fia­talok kellenének, de honnan? A gimnáziumi érettségi ál­talános műveltséget ad ugyan, de a tanácsi munkát megtanul­ni, jogszabályismeretet szerez­ni egyik percről a másikra r\em lehet, s a tanácsakadé­mián kívül nincs is más ok­tatási lehetőség. Sajnos, az alacsony fizetések is közrejátszanak abban, hogy ma már a pályaválasztási ta­nácsadókon szóba se kerül az államigazgatás, pedig itt is szükség van új munkaerőkre, tanult, képzett fiatalokra. Dr. Katona Sándortól, a me­gyei tanács vb személyzeti és oktatási osztályának vezetőjé­től érdeklődtem, mi lenne a megoldás? — Nemcsak megyénkben, hanem az egész országban ke­resik a járható utat. Szó van arról, hogy minisztériumi szinten döntenék majd a köz- gazdasági szakközépiskolákban egy új tantárgy, az államigaz­gatási ismeretek bevezetéséről. Ez még csak terv, de jó volna, ha minél előbb megszületne a határozat, hiszen akkor is leg­kevesebb öt év, mire az első osztály végez. Nálunk a me- i gyében — s ezt az ország más részeiben is szívesen fogadtak — Csurgón indult el egy kez­deményezés. A középiskolák harmadik-negyedik osztálya számára államigazgatási szak­kört szerveztek, s tagjai közül néhányan szívesen vállalnának munkát a községi tanácsokon. Ha a tanácsi munka isme­rete kötelező tantárgy lesz, a tanácsi dolgozók készséggel ad­nak segítséget a felvételeknél. A válogatásnál az lesz a szem­pont, hogy értelmes falusi gye­rekeket képezzenek ki, akik­kel majd erősíteni lehet a községi apparátust. — Egyelőre nem tantárgy az államigazgatás. A szakkör mi­lyen tapasztalatokat adott? — Mint említettem, me­gyénkben csupán egyetlen he lyen próbálkoztak ilyen módon megismertetni és megszerettet­ni a fiatalokkal a tanácsi mun­kaköröket. De itt is csak a bal­lagás előtt álló osztályokban. Szerintünk már az elsőben kellene kezdeni és nemcsak egyetlen járási székhelyen, utóvégre a többi járásnak is érdeke, hogy fölneveljen né­hány olyan fiút és lányt, aki­re az érettségi után számít­hat. Arról nem is beszélve, hogy a betanítási időt is. leg­alább negyedére lehetne csök­kenteni — válaszolta az osz­tályvezető, S. G. Költözik a középblokküzem Nőnek a feladatok — A balatoni építkezés országos feladat Június 30: új vállalat Somogybán — várhatóan — 7,8 milliárd forint értékű építési és építőipari szerelő- munkát végeznek el a harma­dik ötéves terv id ászaim alatt (Több mint 1,2 milliárd forint annak az értéke, amelyet nem somogyi székhelyű vállalatok végeztek él.) Ezt csak úgy tud­ták megvalósítani, hogy éven­te átlagosan 11,4 százalékkal — az országos ütemnél gyorsab­ban — növelte kapacitását a megye építőipara. De nem tud­ta kielégíteni az igényeiket, mert az extensiv fejlesztés, nem pedig a termelékenység növelése volt rá a jellemző. A negyedik ötéves terv fel­adatai még nagyobbak: körül­belül 12,6 milliárd forint ér­tékű munka vár erre a nép- gazdasági ágra Somogybán. Ezt csak úgy lehet elvégezni, ha a jelenlegi évi 1,5 milliárd forintos kapacitást 1975-re — egyenletesen — 3,3 milliárdra emelik. A megyei párt-végre­hajtóbizottság a múlt év má­jusában tárgyalt erről, s meg­állapította: a fejlesztés exten- zív forrásai kimerülőben van­nak, a jövő feladatait nem le­het erre alapozni, csak az — országos ütemnél gyorsabb — intenzív fejlesztés oldhatja meg a gondokat. A munkafo­lyamatok egyre nagyobb részé­nek komplex gépesítésére, a gyorsabb építőipari eljárások bevezetésére, a szerelő jelleg erősítésére és — ezzel együtt — korszerű szerkezetek alkal­mazására van szükség. Ennek érdekében fejleszteni kell a meglevő pöligan üzemeket, s szükséges a megye közép- blokkgyártó üzemeinek mosta­ni szinten tartása, esetleg bő­vítése. Meg kell szervezni a szakemberek képzését, s javí­tani kell -az építőiparban dol­gozók bér-, szociális és mun­kavédelmi helyzetén, E feladatok megoldására külön operatív bizottságot is létrehoztak a megyében. A So­mogy megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága legutóbbi ülé­sén ismét tárgyalt a fejlesz­tésről. Megállapította, hogy a Balaton partján jelentkező építési igényeket eddig túl­nyomórészt a somogyi vállala­tok elégítették ki, emiatt kö­rülbelül ugyanolyan, volumenű megrendelést a megye belső területein nem tudtak vállal­ni. A kormány által jóváha­gyott balatoni fejlesztési prog­ram nem egy megye feladata. Éppen ezért a végrehajtó bi­zottság szükségesnek tartja, hogy az építési feladatoknál is érvényesítse ezt az elvet az Építési és Városfejlesztési Mi­nisztérium. A megye számára rendkívül fontos a lakásépítéshez szük­séges kapacitás biztosítása. Ezért Kaposváron az Állami Épitőipairi Vállalat már ebben az évben — tanácsi támoga­tással — fölépíti a hatszáz la­kás előállítására alkalmas po- ligonüzemét. Bővíti ilyen üze­miét a Tanácsi Építőipari Vál­lalat is. A barcsi, a nagyatádi és a marcali járás építési igé­nyeinek kielégítésére a kapos­vári közepblokküzemet — amely évente négyszáz lakás­hoz szükséges elemet készít — Nagyatádra telepítik. Mindez lehetővé teszi, hogy évente 1400 lakást építsenek föl a me­gyében korszerű módon, fel­téve, ha a házak 50—55 száza­léka több szintes lesz. A kommunális ellátás javí­tása is fontos gazdaságpoliti­kai célja a negyedik ötéves tervnek. Ezért az Országos Vízügyi Hivatallal megállapo­dott a tanács, hogy 1970. június 30-val létrehozzák Kaposváron az új Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalatot. Ez — a Ba­laton regionális fejlesztését ki­véve — Somogy, Zala és Ba­ranya területén végzi él a szükséges munkákat. Ätszerve- . zéseket is végrehajtanak majd: iá ÄAm/vrir macrvoi Tnn'ipcí TTt. Megelőzni az erdőtüzeket, a milliós károkat HŰVÖS, SZELES ugyan még az időjárás, a következő hetek­ben azonban turisták, kirán­dulók ezrei keresik föl majd az erdőket, hegyeket, a kedvelt kirándulóhelyeket. Sokan sze­retik, kedvelik a természetet, a csendes erdőkben, hegyekben a szalonnasütést, a tábortüzet Sajnos, sokan vannak, akik cSak kedvtelésüknek hódolnak, arra már nem gondolnak, hogy egy eldobott cigarettavég, egy parázsló gyufaszál lángra lob- banthatja a száraz, vastag lombtakarót, az avart, s ettől leéghet egy egész erdő, milliós károk keletkezhetnek. Tava’­árcius és április volt 8 ■z ílyesebb két hó­nap. ' 'he tőén április más< Is májusra hú­zódik a ■ -szélyes idő­sak. Tavaly hatvan nap alatt 315 erdő- és avartűz keletkezett, 900 hektárnál nagyobb erdő és 2759 hektárnyi avar égett le, a kár összege meghaladta az ötmillió forintot! Volt olyan erdőtűz, melynek következté­ben 10—15 évi fásítási, telepí­tési munka veszett kárba. 1969 áprilisában Borsodban egy hét alatt 45 esetben gyulladt ki az erdő és 192 hektáron semmi­sültek meg a fák. A tűzrendészed hatósávok, az erdészeteik már mindenütt elhelyezték a figyelmeztető táblákat, jelzik a tűzrakó he­lyeket is. A természetbaráto­kat, turistákat mindenütt fi­gyelmeztetik, hogy a kijelölt helyen és csak szélcsendes idő­ben gyújtsanak tüzet Fontos az is, hogy a mező- gazdasági munkát végzők a gaz és más hulladék égetésénél kö­rültekintően járjanak el, az er­dők szélétől száz méterre gyújtsák meg a tüzet, s mielőtt eltávoznak, gondoskodjanak annak kioltásáról. Noha hátravan még az igazi kirándulóidő, már eddig két ’ ■■velet kaptunk, melyben arra hívták fel a figyelmünket, 'hogy gondatlan sétálók csak­nem felgyújtották a Zarany- erdőt s úttörők, pedagógusok oltották el a lángokat Ennél megdöbbentőbb volt az az Egerben történt eset, amikor az 56 éves Takács Jó­zsef a saját maga okozta avar- tűzben lelte ittasan a halálát. A TAVALYI és az idei példák is arra figyelmeztetnek minden kirándulót: nagyobb gonddal óvják, védjék erdein- ket, előzzék meg a milliós ká­rokat. építő Vállalat — ennek helyén működnek majd a vízügyi építők — feladatait a Vegyes­ipari Vállalat veszi át: ők végzik a jelenleg évi 60 mil­liós tanácsi út-, híd- és járda­építéseket. A kapacitás jobb kihaszná­lása végett fokozná kell a mű­szaki -és területelőtoészítő te­vékenységet is: a megyei ope­ratív bizottság intézkedése alapján a tanácsi építési, köz­lekedési és vízügyi osztálya és a Somogy megyei Beruházási Vállalat végzi ezt. Ezzel • természetesen nem fejeződött még be az építőipar felkészítése a negyedik ötéves terv feladatainak végrehajtá­sára: keresik a további előre­lépés lehetőségeit, s gondos­kodnak a szükséges szakem­berek beállításáról is. Eercza Imre palánták fejlődése a hűvös tavaszban is bíztató. Áprilisi napsütésben Balatonújhelyen Az idő múlik, idestova egy hónap telt el a naptári ta­vaszból, és az időjárás csak nem akar az évszakhoz igazod­ni. A munkák viszont sürgetnek, s ha olykor a télies öltözkö­désre kényszerülnek is a mezőn szorgoskodó emberek — mennek, dolgoznak, dacolnak a csípős széllel. Kihasználják azt a kis időt, ami az esős napok“ között adódik. A héten á Balatonújlielvi Állami Gazdaságba látogattunk, megnéztük, milyen munkákat »engedélyezett« az időjárás. A napnak csak szél védett helyen volt melegítő ereje, de most legalább az eső nem kényszerítette tétlenségre az embereket és a gé­peket. .A hatalmas gyümölcsösben a Somogy megyei Növényvé­dő Állomás növényvédő autója és a gazdaság gépe végezte a fasorok vegyszeres gyomtalanítását. Mintegy ötszáz hol­don folyik ez a munka. A fasorok közti területet előzőleg megtisztították a lemetszett gallyaktól: rotációs kaszával zúzták össze az ágakat, a zúzalékot műtrágyával keverve, tárcsával dolgozzák be a talajba. Kissé távolabb, a kertészet melegágyai és üvegházid között asszonyok, lányok dolgoztak a palántákkal. Mintegy négy-ötmillió palántát nevelnek. 112 holdon kertészkedik a gazdaság. Többnyire paprikát, paradicsomot és uborkát ter­mesztenek, ennek is a zömét saját konzervüzemük részére. Hazai ellátásra és'exportra primőröket szállítanak majd. Munkában a növényvédő áll»úri' fürge autója. A melegágyakat, ahov* - ""k'"'"'- berühr ír. olő-o! g .egy szerezik a gyommagok .a. A gyümölcsösben rotációs kas 1 az ágzúzást. SOMOGYI BJÉPLAF Ssambat, 1970 április 18,

Next

/
Oldalképek
Tartalom