Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

XXVI. évfolyam, 68. szám 1970. március 21., szombat WLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ <Z\ KÖ/V >-o Ára: 80 fillér A somogyi virágnyílás 5L évfordulóján Legszebb emlékezés a forradalmi lelt KOSZORÚZÁS A LATINRA TÉREN — EMLÉKMŰSOR A SZÍNHÁZBAN Bíró Gyula és Papp János megkoszorúzza az emlékművet. Az ötvenegy évvel ezelőtti somogyi virányilásra emlékez­tek a kaposváriak tegnap dél­után a Lattoka téren. Tiszta kék volt az ég és sütött a nap a koszorúzási ünnepség alatt A Nádasdi-erdő szélén kivég­zett Latinca Sándor szobra előtt rendőrök, katonák, mun­kásőrök és ifjúgárdisták álltak díszőrséget A Himnusz el­hangzása és Győri Attila sza­valata után Papp János, a vá­rosi pártbizottság titkára mon­dott Ünnepi megemlékezést — Emlékezni jöttünk ma össze. Emlékezni azokra, akik 1919-ben alkottak, formáltak országunk, megyénk történel­mét. Itt, Latinca Sándor szob­ra mellett idézzük mártír­társainak emlékét: Tóth Lajost, Szalma Istvánt, Farkas Jánost, Levőin Samut és a többi név­telen hőst, akik életüket áldoz­ták az eszméért, a mi jelenün­kért. A városi pártbizottság titká­ra hangsúlyozta, hogy elsőnek Lenin üdvözölte a Magyar Ta­nácsköztársaságot, a nemzet­közi munikásmozgalom pedig elismerő csodálattal köszöntöt­te a bátor kezdeményezést. Móricz Zsigmond, a nagy ma­gyar író így köszöntötte az eredményeket: »Most kezdődik az igaz, boldog, emberi élet.« Papp János így fejezte be megemlékezését: — Ebben az ünnepi órában, itt, a Latinba-szobornál is há­lás szívvel emlékezünk azokra a szovjet hősökre, akik ha­zánk és népünk szabadságáért a legdrágábbat, életüket ál­dozták. Most az 51. évforduló alkalmából is hittel valljuk, hogy a szocializmus építésé­ben és védelmében is híven követjük dicső elődeinket. Bi­zonyos, hogy a párt vezetésé­vel, a marxizmus—leninizmus széllemében munkálkodva, együtt a baráti szocialista nemzetekkel, újabb nagyszerű sikéreket ér el népünk a to­vábbi évtizedekben is. Fölcsendült a munkás gyász­induló, s megkezdődött a ko­szorúzás. Bíró Gyula, a megyei partbizottság titkára, Papp Já­nos, a városi pártbizottság tit­kára az MSZMP megyei és vá­rosi bizottságának hevében he­lyezett el koszorút a szobor ta­lapzata előtt, majd az ifjúsági szövetség nevében Ribánszki Róbert, a KISZ kb titkára, Stier Sándor, a megyei KISZ- bizottság első titkára • es Ba­lázs Nándor városi KISZ-tit- kár koszorúzott Dr. Kassai Já­nos, a megyei tanács vb-tit- kára, Tóth János, 3 városi ta­nács elnökhelyettese a1 taná­csok, Pusztai Ferenc, az SZMT titkára, dr. Kocsis Károly, áz SZMT közgazdasági bizottsá­gának vezetője a szakszerve­zetek koszorúját helyezte el a szobor előtt. A Latinka téri ünnepség az Internacionáléval fejeződött be, majd a koszorúzáson részt vevő párt-, tanácsi és tömeg­szervezeti vezetők, a részvevők a C.siky Gergely Színházba menték át, ahol a KISZ kb és a megyei KISZ-bizottság tg- nácsköztársasági emlékműsort rendezett a forradalmi ifjúsági napok keretében. A színház nézőterét fiatal lányok és fiúk, a Tanácsköz­társaság hőseinek dédunokái töltötték meg. Az ünnepséget Stier_ Sándor, a megyei KISZ- Tüzottság éisö titkára nvitotta mez. rontó Ribánszki Róbert, a KISZ kb titkára mondott ün- neoi 0=5 ' ~’°t: — Ma egv század súlyos étóiredei választják él egymás­tól 1848 március 15-ét. 1919 március 21-ét és .1945. április 4-ét. A mi naptárunkban azon­ban egymáshoz nagyon közel álló helyet' foglal él a 'három dátum. Ez a naptár a magyar haladást élőre lendítő szabad­ságharcok, forradalmak és az ezeket követő újjászületés tör­ténelme. A történelmet min­denütt, így nálunk is sokan ír­ták és írják. De nemcsak so­kan, hanem sokféleképpen is. Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc történetét először azok írták meg, akik azt leverték. De írták és őriz­ték emlékét azok is, akik a pártján állottak, harcoltak, szenvedtek érte. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság tör­ténetét először azok igyekez­tek megírni es ezzel együtt meghamisítani, akik vérbefoj- •tották a munkások és parasz­tok reményeit De írták a di­csőséges 133 nap történetét azok is, akiket börtönök mé­lyére taszítottak, megkínozlak, kivégeztek, és azok is, akik a haláltól megmenekültek ugvan, de nyomorúságosán tengődtek az elnvomás éveiben. — És mind 1848, mind 1919 után az lett az igazi, a- valódi történelem, amit és ahogyan'a forradalom, a haladás oldalán állók jegyeztek fel. 1945. ápri­lis 4-e után is 'megkíséreltek a haladás ellenségei, hogy ők diktálják az események me­netét, de ez a szándékuk ■ csú­fos' kudarcot vallott; E hazá­ban nem írhatnak többé törté­nelmet azok. akik a magyar haladás ügyének árulói, a ma­gyar szabadság el.veszéjtői, a m. gyár forradalom el tip rój voltak. Az elnyomott és fel­szabadult dolgozó osztályok forradalmi emlékezete, az igaz és tiszta emlékezet kapcsolj^ egybe, és helyezi egymás mel­lé népünk történelmének há­rom tavaszát. Ezért ünnepli népünk és ifjúságunk forra­dalmaink emlékét, időben is oly közel egymáshoz. — ötvenegy évvel ezelőtt, 1919. március 21-én a magyar nép forradalmainak történel­mében sajátos és .nagyszerű oéldát ps tanulságot adó, a fejlődés irányát meghatározó új korszak kezdődött: a prole­tár-forradalom, a szocialista forradalom korszaka. A Ta­nácsköztársaság fennállásának 133 naoja fényes, bizónyítő erejű fejezete nemcsak a ma­gyar,' hanem a- nemzetközi munkásmozgalom törtéi) Sté­• iiek;is. Hiúba próbálta megha­misítani, rágalmazni,. tűzzed vassal kiölni emlékeit, tanul­ságait a népből a fehérterror, a fasizmus, és fizikailag meg­semmisíteni azokat, akik jól emlékeztek. Ez nem sikerült. A Magyar Tanácsköztársaság lét­rejötte, fennállása, a megvé­déséért folytatott önfeláldozó harc bebizonyította, hogy a lenini eszmét diadalra vivő Nagy Októberi Szocialista For­radalom nemcsak orosz sajá­tosság, nemcsak Oroszország­ban torlódtak össze a társadal­mi ellentmondások, amelyek robbanásszerű, forradalmi megoldást követeltek. A ma­gyar nép is megelégelte a gyá­rosok, bankárok, földesurak hatalmát, emelt fővel, erpberi jogainak, méltóságának tuda­tában akart élni és dolgozni. Ribánszki Róbert. — Büszkék vagyunk arra, hogy a fiatal Magyar Tanács- köztársaság 133 nap alatti pá­ratlan iramú fejlődésével a munkáshatalom történelmi szükségessége mellett bizo­nyított, és az imperialista erők lekötésével — közvetve —.né­pünk ezer és ezer fiának har­ca révén közvetlenül is segít­séget nyújtott Oroszország né­peinek a forradalom győzel-: méhez,-, megszilárdításáhöz, az imperialista intervenció leküz­déséhez. Ribánszki Róbert ezután ar­ról szólott, hogy Somogy 1919 tavaszán nagyszerű oldalakat írt a Tanácsköztársaság történetébe. Móricz Zsigmond szavaival idézte fel azt az idő­szakot. amikor földet osztot­tak, szövetkezeteket alakítot­tak a nincstelenek. A szikra itt pattant, a láng innen futott tova Ez a szikra és ez a láng ma már örömmel mondhatjuk, az igaz, tiszta tűz lobogásával ég. Mai nagy családok, gyara­podó szövetkezetek, dolgos em­berek kincse. — ötvenegy esztendő múl­tán egy dolgos, a társadalmi haladás élvonalában járó nép' emlékezik tör­ténelmének di­cső fejezetére és annak tanul­ságaira. Bmlé- kézünk és erő­södik szívünk­ben régen meg­fogant’ szándék, hogy . befejez­zük a fél év- megál­modott és el­kezdett művet. Mélységes meg­győződésünk, hogy a leg­szebb, a leg­méltóbb emlé­kezés maga a forradalmi tett. — E tettekre pedig nekünk kedvező körül­ményeink, nagyszerű lehe­tőségeink van­nak. 25 évvel ezelőtt ezekben a napokban már országunk nyugati hatá­rai közelé­ben folytatták hősi harcukat a dicsőséges Vörös Hadsereg ka­tonái, maguk előtt kergetve a fasiszta német alakulatokat és magyar csatlósaik maradvá­nyait. A V5ros Hadsereg olda­lán harcoltak a bolgár, ro- (Folytatás a 3, oldalon) Lenin nevét veszi föl egy magyar váró# ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács V. I. Lenin születésének 100. évfordulójá­ra, a szovjet népek és a ma­gyar nép örök barátsága jeléül a felszabadulás óta épült új, szocialista város, Tiszaszeder- kény elnevezését április 22-i hatállyal Leninvárosra változ­tatta. A Hazafias Népfront Orszá­gos Elnökségének előterjesztése alapján Budapesten a 4. és a 38. számú és Vas megyében a 3. számú országgyűlési válasz­tókerületben elhalálozás miatt megüresedett képviselői helyek betöltésére az Elnöki Tanács 1970. május 24-re új választást tűzött ki. Az . Elnöki Tanács hozzájá­rult tanulmányait kitűnő ered­ménnyel végzett tizenegy dip­lomás kitüntetéses doktorrá avatásához A Semmelweis Or­vostudományi Egyetemen négy orvost, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen egy filozó­fust, a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetemen egy matematikust és egy tanárt, a Pécsi Orvostudományi Egyete­men két orvost és a Szegedi Orvostudományi Egyetemen két orvost avatnak a Magyar Népköztársaság -címerével éke­sített aranygyűrűvel doktorrá Az Elnöki Tanács végül egyéb időszerű kérdésekkel foglalkozott. (MTIi Befejezte tárgyalásait az NSZR-bau Bíró József Bíró József külkereskedel­mi miniszter bonni tárgyalá­sainak befejeztével Nümberg- be, majd Erlangenbe, a Sie­mens-gyár központjába uta­zott. A magyar vállalatok és a Siemens-gyár között ugyanis kölcsönösen előnyös kereske­delmi és kooperációs kapcso­latok állnak fenn. Bíró József megtekintette a gyár néhány részlegét, hosszan időzött a kutatóközpontban, es megis­merkedett a legújabb kísérle­tekkel. Utána kíséretével együtt Münchenbe utazott Külkereskedelmi miniszte­rünk Münchenből ma utazik vissza Budapestre. (MTI) U Thant üzenete A faji megkülönböztetés elleni harcról U Thant, az ENSZ főtitkára a faji megkülönböztetés fel­számolásáért vívott harc nem­zetközi napja alkalmából — amelyről március 21-én emlé­kezik meg a világ — üzenetet hozott nyilvánosságra. — A faji megkülönböztetés az emberiség egyik legkiéle- zettabb problémája U Thant véleménye szerint 1971. a faj­gyűlölet és a faji megkülön­böztetés elleni harc nemzetikö­zi éye.lesz. MOSZKVA Moszkvában tegnap gyűlé­sen emlékeztek meg a faji megkülönböztetés felszámolá­sáért vívott harc nemzetközi napjáról. — Az Egyesült Államok fa­ji politikájának egyik meg­nyilvánulása — mondotta a gyűlésen Sztarusenko, a tör­ténettudományok doktora — a vietnami agresszió. A szovjet társadalom szo­lidaritását nyilvánította az Egyesült Államokban élő né­gerek polgárjogi harcával és tiltakozását fejezte ki az el­len a faji politika ellen, ame­lyet az izraeli kormány folytat' a megszállt arab területeken élő' lakossággal szemben. 1970 júniusában Választások a Szovjetunióban A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége törvény- erejű rendeletet adott ki, amelynek értelmében miután a legfelső tanács jelenlegi cik­lusának mandátuma lejárt, 1970. június 14-én új választá­sok lesznek. Ezeknek során megválasztják a szovjet par­lament két házának tagjait Az előző parlamenti válasz­tások a Szovjetunióban 1966. június 12-én voltak. Akkor a jelenleg működő legfelső ta­nács két házának tagjaivá 1517 képviselőt választottak: a szö­vetségi tanácsba 767, a nem­zetiségi tanácsba 750 képvise­lőt Közülük 698 munkás és kolhozparaszt, a többi tudós, mérnök, közéleti személyiség, termelési szakember, a kultú­ra és a művészetek területén Balír újra Moszkvába érkezett Egon Bahr, a bonni kancel­lári hivatal államtitkára, teg­nap repülőgépen visszautazott Moszkvába, hogy folytassa megbeszéléseit Andrej Gromi- ko szovjet külügyminiszterrel az erőszak alkalmazásától való tartózkodás és az ezzel kapcso­latos esetleges szerződés meg­tér. Egy bonni kormányszóvivő Bahr utazásával kapcsolatban kijelentette: remélik, hogy a mostani megbeszélés után új szakasz kezdődhet a két or­szág közötti tárgyalásokban. Bahr előreláthatólag vasár­nap tér ■'dssza Bonnba (MTI) I működő dolgozó (közülük 425 nő), A képviselők 58 nemzeti­séghez tartoznak. (MTI) VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: LAJOS GÉZA: Hittel és erővel (3. oldal) SZALAI LÁSZLÓ: Interjú Stier Sándorral (4. oldal) DR. TORMA ÁKOS: ÍGY JÖTTEM (5. oldal) S. ANDRÄSSY ANTAL: 8 nagybajomi csata Évfordulóján . (6. oldal) ORTUTAY GYULA: A néprajz a társadalomban (7. oldal) BOLGÁR ISTVÁN; MENEKÜLÉS (8, oldal)-------------------------------------------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom