Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

Gyógyítás — diétával A diéta természetes gyógymód A diétával, azaz étrendi elő­írással való gyógyítás régóta bevált eszköz a betegségek el­leni küadelemiben. A diétás kezelés az úgyne­vezett természetes gyógymó­dok közé tartozik. Ezek lénye­ge, hogy alkalmazóik nem gyógyszerrel, hanem a termé­szet adta lehetőségekkel, így a már említett étrendi előírá­sokon kívül az egészséges élet­móddal — levegőkúrával, nap­fénnyel, különböző vízgyógyá­szati eljárásokkal igyekeznek a betegségeket meggyógyítani, illetve azokat megelőzni. A természetes gyógymódok kü­lönösen a múlt század végén és századunk elején voltak di­vatosak. A gyógyszer rangján Ahogy a XX. század máso­dik-harmadik évtizedétől kezdve gyors és nagy eredmé­nyeket felmutató fejlődésnek indult a gyógyszerkutatás, úgy Szorultak háttérbe a természe­tes gyógymódok. Mint már az orvostudomány történetében máskor is előfordult, az történt most is: az újért való lelkese­dés közben a régiből nemcsak arról mondtunk le, ami idejét múlta, hanem arról is, amit nem tesznek fölöslegessé a leg­modernebb és leghatásosabb gyógyszerek sem. Vonatkozik ez elsősorban a diétás kezelés­re. Részben kísérletek, de első­sorban a betegeken tett megfi­gyelések igazolták, hogy a leg­több olyan betegségben, ame­lyet azelőtt főleg diétával gyó­gyítottunk, az étrendi előírá­sok és azok megtartása to­vábbra sem nélkülözhető. így változatlanul szükség van a gyomor- és bélbetegek, a máj és epeutak betegségeiben szen- , védők diétás kezelésére. To­vábbra is diétát kell tartaniuk a szív- és vesebetegeknek, a cukorbetegnek is. Ezek azok a betegségek, amelyekben a dié­ta a gyógyszer rangján áll, számos más betegségben pedig, ha a, diéta nem elsőrangú fon­tosságú is, de minden esetre lényeges tényezője a kezelés­nek. Diétás előírások Az orvosilag elismert diétá­kat két nagy csoportba sorol­hatjuk. Az első csoportba a kímélő étrendek tartoznak. Ezeknek a lényege, hogy rész­ben az alapanyagok megvá­lasztásával, részben az elkészí­tési móddal olyan ételeket ál­lítunk elő, amelyek egv-egy szervet vagy szervre a 'szert kímélnek. Például a g ' o-v- betegek étrendjében az a'ap- anyagok közül kihagyjuk a zsíros, nehezen emészthető húsokat, káposztaféléket, ba­bot, hagymát stb., és az éte­leket fűszer nélkül, kevés só­val ízesítve, főzéssel, párolás­sal, sütéssel úgy készítjük el, hogy azok puhák, ingaranya- goktól mentesek, könnyen emészthetők legyenek. A gyo­morkímélő étrendnek is külön­böző fokozatai vannak; a szi­gorú diétában alig adunk rrtást mint tejet, tejes ételeket, rizst, darát, burgonyapürét, kekszet, kétszersültet. A gyo- morkímálőhöz hasonló a bél­kímélő étr end. A máj betegek diétája elsősorban a zsírsze­gény, de nem tartalmazhat puffasztó anyagokat sem. A cukorbetegek étrendjének lé­nyege a szénhidrátok fogyasz­tásának csökkentése. A diétás előírások másik csoportjába a különleges ét­rendek tartoznak. Ezeknek a száma és jelentősége az utóbbi időben lényegesen csökkent. Régebben gyakrabban alkal­maztuk őket a gyógyításban azzal az elképzeléssel, hogy bi-, zonyos ételek teljes eltiltásá­val, vagy más ételek tömeges bevitelével gyógyító hatást fejthetünk ki. Ezek az étren­dek tehát nem kímélő jelle­gűek, sőt néha komoly meg­terhelést jelentenek. Különle­ges étrendet írtunk elő a tu­berkulózis bizonyos megjelené­si formáiban és a pajzsamirigy betegségeiben. A »savanyító- lúgosító« diétát a vesemeden- ce-gyulladásnál alkalmaztuk. Különleges étrendeket ma már majdnem kizárólag csak a né­pies gyógyászatban használ­nak. Ilyen a sok -fokhagyma fogyasztása érelmeszesedés, a zabtea magas vérnyomás el­len. Az utóbbi időkben sokan tartanak aludtej (joghurt) kú­rát a legkülönbözőbb beteg­ségekben. Kaposvári lehetőségék Kaposváron a diétára szo­ruló betegek élelmezése — közétkeztetés formájában — sokáig megoldatlan probléma volt. Csak a múlt év szeptem­ber 15-e óta van lehetőség me­gyeszékhelyünkön arra, hogy azok a betegek, akik otthon nem tudják a teljes napi dié­tájukat megkapni, legalább diétás ebédhez jussanak. A Somogy megyei Vendéglátó Vállalat rendezkedett be a Ka­pos étterem közétkeztetési részlegében diétás ételek ké­szítésére és kiszolgálására. Ezt a lehetőséget jelenleg naponta átlag 50—60 beteg veszi igény­be. A menüt szakképzett i dié­tás nővér állítja össze, s ugyancsak ő szívesen ad diétás tanácsokat is az ott étkezők­nek. A menü és az ételek el­készítése — mint azt egy szak­emberekből álló nemrégen ott járt bizottság megállapította — kifogástalan. A Kapos diétás konyháján egyelőre háromféle menüt ké­szítenek; éspedig a gyomor - és bélbetegek, a máj- és epe­betegek és a szívbetegek ré­szére. A konyha fölszereltsé­ge és személyi ellátottsága en­nél többféle diéta elkészítését is lehetővé teszi, ha arra igény mutatkozik. Meglepő, hogy cukorbeteg­diétát senki sem. igényel, pe­dig a városban több száz cu­korbeteget tartanak nyilván. Talán az tartja vissza őket, hogy az ő diétájuk valamivel drágább a többinél. Ezen a vállalat nem tud változtatni, mert a cukorbetegek étrendje nyersanyagigényesebb, mint a' többi A diétás, reggelit és vacsorát a betegeknek maguknak (illet­ve a háztartásuknak) kell elő­állítaniuk. Jelenleg nincs igény arra, hogy a Kapósban diétás vacsorát is készítsenek, de ez nem is szükséges. A diétás elő­írásokat az orvosok megadják; ezek megtartása — ha már a diétás ebéd biztosított — több­nyire nem nehéz. Csak fegyelmezettség és akaraterő szükséges hozzá! Dr. Wirth Ferenc 12. Tagjai voltak: Vörös Já­nos honvédelmi miniszter és Balogh István miniszterelnök­ségi államtitkár. A magyar delegációval természetesen megfelelő kísérőszemélyzet utazott. Szovjet részről elkí­sérte a küldöttséget Grigori- jev követségi tanácsos és Pus­kin követ, aki később a Szov­jetunió első magyarországi nagykövete lett. A moszkvai külügyi népbiz- tosságom három lobéin tár­gyalt a magyar küldöttség, majd végül az ideiglenes nem­zeti kormány nevében január 20-án aláírták a három nyel­ven — oroszul, angolul és ma­gyarul — elkészített fegyver­szüneti egyezményt, melynek alapelvei az októberben meg­kötött egyezményre épültek. A Moszkvában aláírt fegy­verszüneti szerződés alapok­mánya az új Magyarország­nak, mert a három nagyhata­lom ebben a szerződésben is­merte el elsőnek a debreceni kormány által képviselt füg­getlen Magyarországot Budapest körül karácsony napján, zárult be az ostrom- gyűrű. Ezután, néhány ködös nap következett. A légi tevé­kenység szünetelt és a gyalog­ság sem tevékenykedett. De ünnepeik után kiderült, és_ a városra vészes, vihar előtti csend borult A fővárosban körülzárt nád és nyilas erők nem voltak je­lentéktelenek. Hitler nyíltan megmondta, hogy Budapesten Bécset védi, s ezért Berlinben kiadták a parancsot a végső ellenállásra, A szovjet hadse­regnek azonban nemcsak sa­ját katonáinak, de a város la­kóinak élete sem volt közöm­bös. így azt cselekedte, amit minden más becsületes és fe­lesleges vérontást kerülni aka­ró ellenfél is cselekedett vol­na. A december 28-ről 29-re virradó éjszaka a körülzárt város fő útvonalainál megszó­laltak a szovjet állások mö­gött felállított hatalmas mega- fonolk, és bejelentették, hogy másnap, december 29-én reg­gel parlamenterek viszik át a vonalakon a szovjet parancs­nokság ultimátumát, mely a kilátástalan helyzetre való te­kintettel a nád és magyar csa­patokat kapitulációra szólítja fel, tisztességes megadási fel­tételekkel. A közleményt német és ma­gyar nyelven felolvasták, a parlamenterek menetirányát és az indulás idejét pontosan megjelölték. Ezt a közlést a hangszórók egész éjjel, még reggel is szüntelenül ismétetl- téik. Azokon az arcvonal-sza-' kaszokon, ahol a parlamente­reknek el kellett haladniuk, megszűnt minden harci tevé­kenység. Délelőtt tizenegy órakor Kis­pest külvárosában megjelent egy személygépkocsi, nagy fe­hér zászlóval. Az autóban a parlamenter tiszt, , Steinmetz kapitány és a tolmács ült. A kocsi áthaladt a szovjet vonalakon, és a német állások felé közeledtek. Szovjet ol­dalról száz és száz szempár kísérte őket aggódó figyelem­mel. A német oldalon is néma csend honolt, sehol egy embert nem lehetett látni. Csupán az autó motorjának berregése törte meg a feszült csendet. Ahol a németek védőállásai- naik vonala kezdődött, hatal­mas épület emelkedett, kapu­ját és ablakait téglákkal rak­ták be. A szovjet parlamen­terek autója kikerülte az út­testen tátongó gránáttölcsére- ket' és lassan közeledett ehhez az épülethez. Már majdnem odaért, ami­kor lángcsóva tört elő az épü­let egyik téglás lőréséből, A láng és .a füst pillanatok alatt elborította a gépkocsit, és az ágyúlövés robaja egybeolvadt a lövedék robbanásának döre­jével. Az álcázott német ágyú tehát közvetlen közelről tüzelt a fehér zászlós szovjet gépko­csira. Nyomban utána egy tucatnyi újabb robbanás hal­latszott, és minden irányból megszólaltak a géppuskák is. Amikor a füst szertefoszlott, az utca közepén ott hevertek a gépkocsi roncsai, a megfeke­tedett holttestek és a vérrel átitatott fehér zászló. Pillanat­nyi dermedt csend támadt, amíg a szovjet oldalon megér­tették. hogy a nácik meggyil­kolták a szovjet parlamentere­ket Az ostrom elkezdődött, bár a szovjet hadvezetőség még ezek után is kímélte Buda­pestet. Nem használt nehéz­tüzérséget mert bevetése a földdel tette volna egyenlővé a fővárosit El SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 197«. március 12. Nyúl külföldre Ki hinné: a világpiac egyik legkeresettebb cikke — a nyúl. A Kaposvári Húskombi­nát éppen ezért ebben az évben mintegy 30—35 száza­lékkal kívánja növelni a fel­vásárlását. Kapcsolatot te­remtett néhány tsz-szel is: azt kéri tőlük, rendezkedjenek be nagyüzemi ínyúltenyésztésre. A hat szövetkezet — amelyik vállalkozott erre — négymil­liós hitelt kap a Kaposvári Húskombinát közreműködésé­vel, ha egyenként kétezer amyanyulat beállítanak. A hűtőházban — ahol a képünk készült — már cso­magolják a háztáji gazdasá­goktól, szakcsoportoktól vásá­rolt nyulat Az állatok ka­mionokban indulnak el Euró­pa különböző országaiba. A feldolgozott házinyúl bőrét pedig itthon értékesítik; a Budapesti Kalapgyárral tár­gyalnak a további feldolgozás­ról. Napjaink ifjúsága KISZ-esek és úttörők ÜTTÖRÖSZERVEZET — középiskolai KISZ, összeha­sonlításuk elgondolkoztató kö­vetkeztetést szül: aktivitás­ban, nevelő hatásban, mozgal­masságban a »gyerekszerve­zet-« vonultat fel nagyobb eré­nyeket. Az általános iskolák kis­diákjai számára az úttörőélet fontos és nagyon is számon tartott események sorozatát jelenti — egy kirándulás, isko­lai akció vagy őrsi gyűlés rész­vevőinek nagy többsége szív- vel-lélekkel szerepet vállal a közös élmény kialakításában. i Nézzük az ellenpéldát. Barátom fia, nyílt eszű, ele­ven, szervezőtehetséggel meg­áldott kamasz, boldogságtól sugárzó arccal robbant be a szerkesztőségbe: ő lett a rajve­zető a VII. C-ben. Azonnal felvázolta terveit, ötletek és feladatok tömkelegét mesélte el, melyek közül a legszeré­nyebb az yolt, hogy Moszkvi­csot nyernek a rajjál a Pajtás rejtvényversenyén. Ma a fiú II. gimnazista. KISZ-tag, sőt, úgy tudom, funkcionárius is. Régi lelkesedéséből mostanra egy-egy blazírt »ma is taggyű­lést kell tartanom...« ma­radt. Életkori sajátosság? Csak igen kis részben lehet az: a lelkesedés sohasem volt a 10—14 évesek privilégiuma. Min múlik tehát a dolog? Egyértelmű választ nehéz ta­letekhez hasonló »kötelező« összejövetelek szervezésével oldanak meg, eleve kizárva a széles körű érdeklődés lehető­ségét. Mindem ifjúsági szerve­zet fő vonzereje a mozgalmas­ság. E nélkül — legyen bár programja értékes, célkitűzé­sei nemesek — aligha építhet tagjai lelkesedésére. Sokszor hangoztatott érv: a középiskola egy lépéssel köze­lebb van a felnőtt-társadalom­hoz, több és nehezebb feladatot ad diákjainak, kevesebb ener­giát hagy a mozgalmi életnek. Nem hiszem, hogy ez szerepet kapna az ügyek alakulásában: a 14—18 éves gyereknek ta­lán minden korábbinál na­gyobb igénye van az iskolán túli társas együttlétre, a vitára, a véleménycserére. A »társa- dalmasodás« azonban, vélemé­nyem szerint egy dologban mégis jelen van. Míg a rajve­zető egy a srácok közül — igaz, a legjobb eszű többnyire —, addig a KISZ-titkár már valahol »főnök«, pozicionáli- san is kiemelt, vélt vagy való­di privilégiumokkal felruhá­zott személy, aki ráadásul a »másik táborhoz«, a tanári karhoz is közelebb van egy lépéssel a többieknél. Az úttö­rővezető megválasztását nép­szerűségének köszönheti. A KISZ-titkár az esetek többsé­gében csalt a jelölő bizottság­nak: vita, eüenjavaslat meg­lehetősen ritka az ilyeri össze­jöveteleken. Mivel magyaráz­ható ez? Nagyrészt az általam már említett ténnyel: az úttö­rők között tágabb tere van az egyéniségnek, minden javasla­tot meghallgatnak és megvi­tatnak — gyakran felnőttes ko- molykodásisal érvelve. Érezhe­tik. hogy valamilyen módon szerephez jutnak az esemé­nyek alakításában. A középis­kolai KISZ-szervezetek egy része a »demokratikus vita« fórumát határozathozatallal helyettesíti — a tagság meg­szavazza és azonnal el is felej­ti a friss paragrafusokat. A. vezetőkön kívül nagyon keve­sen törik a fejüket valamiféle közérdeklődést felkeltő javas­laton. EGYETLEN ÚJSÁGCIKK kevés ahhoz, hogy a középis­kolai KISZ-élet gondjait ele­mezzük, vagy a megoldásra általános érvényű receptet ke­ressünk. Nem is volt célom ez. Mindössze egv — vélemé­nyem szerint meglehetősen sú­lyos — problémára kívántam cikkemmel ráirányítani a fi­gyelmet, e néhány, vitára szánt megállapítást közzétéve. Puskás L. Tamás * A háború után született t nemzedék természetesen már a nem emlékszik az ostromra, a* piszoknak, szennynek, éhezés-1 nők, fázásnak és halálfélelem- ■ nek arra a szűnni nem akaró sorozatára, mely hatalmába kerítette a főváros lakosságát. A pesti oldal háromheti, majdnem szakadatlan bombá­zások és utcai harcok után szabadult fel január 19-én, ékkor érték el a szovjet csapa­tok a Duna vonalát. Budán azonban, ahol végül is a Vár­hegyre és közvetlen környéké­re zsugorodott a németek ál­tal tartott terület, február 12-ig folytatódott a teljesen esztelen ellenállás. Végül a nácik kitöréssel pró­bálkoztak, aminek logikusan az lett a következménye, hogy a kitömi készülő sereg há­romnegyed része elveszett. A többi, ha tudott, elmenekült, vagy fogságba esett. A pa­rancsnokot, Pfeffer-Wilden­bruch tábornokot, egy csator­nából húzták elő a szovjet ka­tonáik. A nácik feláldozták Buda­pestet. Legfeljebb csak megközelí­tőleg lehet felbecsülni, hogy az ostrom alatt hányán vesz­tették életüket. Valószínűleg nem járunk messze az igaz­ságtól, ha a polgári lakosság veszteségét százezer főre be­csüljük (de ez a szám még nem tartalmazza a‘ gettóban legyil- koltakat). Még hónapokkal aj felszabadulás után is egy hű­vösvölgyi tömegsírban hét­ezer ember földi maradvá­nyait találták meg. (Folytatjuk.) Iában azonos a helyzet, súlya dolog lenne kirívó példái miatt jól dolgozó KISZ-szer vezeteket is elmarasztalni. 1 dkkem elején tett megállapí tásra azonban nem egyetlei eset inspirált: az ország jó né hány középiskolájában talál koztam kísértetiesen hason! helyzettel. Ok és okozat i egyezett ezekben az esetekbei — ezekről beszélve általános! tok csak az itt elmondottakkal Min múlhat tehát a dolog? Többek között a pedagógu sokon. Az »elit« bölcsészkarró kikerült fiatal tanárok és ; pedagógiai főiskolák diploma sai közötti különbség nem csak a kvalifikációban, gyak ran a lelkesedésben és a híva tá&zeretetben is megmutatko zik. (Arra alig-van példa, hog; az utóbbiak közül ne iskolá ban helyezkedjen el valaki - egy bölcsészkari felmérés 10 megkérdezettjéből 41 (!) jelen tette ki, hogy esze ágában sinc tanári állást vállalni. Á példí bár koránkéin perdöntő hord ereiű. egyet világosan mutat: ; kétféle oktatási intézménybe: uralkodó szellem közötti kü lönbséget.)' Tény az, hogv i KISZ-vezető tanárokat rátér mettség, mozgalmi, múlt é egyéb lényeges sze—.ponto] alapján választják ki — a moz galomra azonban a KISZ-sze csak közvetett . kapcsolatba: álló fiatal tanártársaik is igei nagy hatással vannak. És i gverek — legyen az 12 vág 16 éves — nagyon is pontosai megérzi, müven lelkesedéssé kezelik az »ügyet«. Baj lehet a módszerekkel is A NEVELÉS OLDOTTABB, • áttételesebb az úttörőszerveze- 1 tekben. A .középiskolai KISZ­* szervezetek vezetői ugyanak- ’ kor sok mindent szaminárium- ! ízű, unalmas vállalati értekez-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom