Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

A Gt, plrtSdcmgresszos határozatainak tükré­ben vizsgálta meg a megyei pártbizottság a párt» szervezetek tömegpolitikai, ideológiai és kulturális mun­kájának tapasztalatait A szo­cializmus teljes fölépítésével összefüggő össztársadalmi fel­adatok mind nagyobb követel­ményeket állítanak a pártszer­vezetek elé, ehhez nélkülözhetetlen az em­berek megnyerése, mozgósítása. A tömegek érdeklődésének kielégítése, gondolkodásának, cselekedetednek céltudatos befolyásolása a párt alapvető feladata. A párt, a munkásosztály, a szocialista politikai- társadalmi rendszer erejét az adja, hogy mennyire kő vetik az emberek meny­nyire fogadj ák el célkitűzéseit, s ennek megfelelően cselekednek-e. Ezért egyre job­ban szükséges, hogy minél több csatornán jusson el a párt szava a dolgozó tömegekhez, minél szélesebb körben magyarázzák a kom­munisták a párt politikáját Megnőtt tehát a pártszervezetek felelőssége a tömegpolitikai, ideológiai és kulturális munkában, a tömeg­szervezetek és -mozgalmak irányításában. A IX. kongresszus és az 1966. évi megyei párt- ertekezlet kellő útmutatást adott a tennivaló­kat illetően. A határozatok és a konkrét el­képzelések elmélyült gondolkodásra, az agi­táció és a propaganda megújítására serken­tették a pártmunkásokat, az állami és a gaz­dasági vezetőket. A TÖMEGEK ELISMERÉSÉÉRT A pártszervezetek eszmei-politikai tevé­kenysége tovább erősödött az 1966. évi megyei pártértekezlet óta. A pártszervezeteknek ez a munkája kölcsönösen visszahatott a pártmun­ka egészének a fejlődésére, a társadalmi elő­rehaladásra is. Az eszmei-politikai tevékeny­ség javulása tovább növelte a pártszerveze­tek tekintélyét, örvendetes, hogy az alapszer­vezetek többségét úgy tekintik a párton kívü­li tömegek is, hogy tényleges és jó vezetői, irányítói a helyi politikai, társadalmi, gazda­sági életnek. Ezzel összefüggésben nőtt a pártmunka hatékonysága és a pártszerveze­tek politikai befolyása is. Nem minden alapszervezet vívta ki azon­ban magának a tömegek teljes elismerését a vezető szerep érvényesülését illetően. Egyes alapszervezetek munkáját úgy ítéli meg a pár- tomkívüliek egy része, hogy nem elég hatéko­nyan képviselik a központi pártszervek kon­cepcióinak érvényre juttatását. Ezeken a he­lyeken úgy vélekednek: »A Központi Bizott­ság politikája, a párt általános politikája he­lyes, de itt, a mi községünkben nem tapasz­taljuk a teljes megvalósulását. Ez a pártszer­vezet nem áll hivatása magaslatán«. Éz min­denekelőtt a pártszervezet munkájának, esz­mei-politikai tevékenységének gyengeségéből fakad. Még mindig kísért a meg nem enged­hető rivalizálás is egyes szervek vezetői kö­zött Itt-ott még előfordul, hogy a fejlesztési elképzelések megoldása miatti viták kapósán így teszik fel a kérdést: »Vajon a párt titkár, a pártvezetőség érti-e jobban a párt politiká­ját és vonja le a helyi sajátosságoknak megfe­lelő helyes következtetéseket, vagy az állami, a gazdasági vezetők?« Ez rendszerint kikerül az utcára, és kedvezőtlenül hat vissza a párt­szervezet, munkájának megítéléséra Néhol személyi súrlódások is gátolják a pártszervezet tekintélyének növelését. A pórt politikájának egységes értelmezésében alapvető, hogy a fel­sőbb pártszervek határozatai megfelelő mó­don lejussanak az alapszervezetekbe. A köz­ponti dokumentumok magyarázása, a külön­féle általános érvényű elvek gyakorlati meg­valósítása egyre hatékonyabbá válik a párt- bizottságok és az alapiszervezetek tevékeny­ségében. ÁLTALÁNOSSÁG NÉLKÜL * 1 Az ideológiai irányelvek megjelenése óta számottevő fejlődés tapasztalható a pártszer­vezetek nevelő tevékenységében. Jobban elő­térbe került az a törekvés, amely a szocialista tudat fejlesztésére, a szocialista erkölcs és hazafiság, általában az emberek szocialista jellemvonásainak kialakítására, továbbíejlesz­1 lésére irányult, -Az ideológiai irányelveket tárgyaló taggyűlések a pórttagság figyelmét az ideológiai problémákra irányították, s ez kiha­tott az egyetemes párttevékenységre, az agi- tációs es propagandamunkához kapcsolódó népművelési munkára egyaránt. Az ideológia] kérdések erősen behatoltak a népművelési te­vékenységbe. A taggyűléseken, a pártoktatásban azonban általánosan vitatták meg, kevésbé tárták fel és határozták meg a helyi tennivalókat. Ä fellazítás témája túlsúlyban szerepelt, s ez is nagyrészt általánosan. A , világnézettel kapcso­latos problémák, a polgári, kispolgári szem­lélet, erkölcs és ízlés maradványai, a maradi gondolkodás helyi megnyilvánulási formái és káros gyakorlata — önzés, közömbösség, na­cionalizmus, vallásosság — kevésbé kerültek pellengérre. S még azzal is tetőzöd lek az ideo­lógiai problémák konkrét, elemző helyi feltá­rásának hiányosságai, hogy egyes helyeken kevésbé érvényesült a haladó, szocialista tu­lajdonságok kialakítására irányuló törekvés, így a népművelés nem segítette kielégítően a szocialista tudat erősítését. A megyei pártbi­zottság többször bírálta ezt, s ennek nyomán javulás állott be, a pártszervezetek .jobban hasznosították a tömegpolitikai munkában ki­A pártszervezetek tömegpslitikai, ideológiai és keltniális mmkájápak tapasztalatai nálkozó lehetőségeket. A szocialista hazafiság, az internacionalizmus erősítésére irányuló agi- tációban és propagandában a nagy évfordulók ünnepségeire való felkészülés hozott javulást. KÖZÉPPONTBA A TERMELÉST A helyes közgazdasági szemlélet kialakítá­sára, az érdekeltség elvének helyes értelme­zésére, a közösségi szellem, a kollektív tu­lajdonosi szemlélet formálására való törek­vés hatékonyabbá 'ételében az új mechaniz­mus bevezetésével, működésével kapcsolatos propaganda és a szocialista brigádmozgalom föllendülése eredményezett nagyobb előreha­ladást Gazdaságpolitikai agitációnkat és propa­gandánkat azonban a következő gyengesé­gek jellemzik.. Mindenekelőtt egyoldalú, szo­ciálpolitikai szempontokat képvisel, A gazda­ságpolitikai agitacióban és propagandamun­kában nem, vagy nagyon vérszegényen sze­repelnek a termelői szempontok. Az elosztást helyezi előtérbe elszakítva a teljesítmények­től, tehát nem a termelésre, hanem az elosz­tásra irányítja a fő figyelmét. Lassan oldja fel az elosztással kapcsolatos helytelen néze­teket is, amelyek az elosztás nivellálódását, az úgynevezett »-egyen]ósdit« vallják. A köz­gazdászokban — a közhangulatban eluralko­dott szemlélet ellenhatásaként — az egyol­dalú termelői szemlélet, a lakosságban pedig a fogyasztói szemlélet alakult ki. Éppen ezért az átfogó termelői és fogyasztói szemlélet ki­alakítása a cél, más szóval a termelői, az el­osztási és a fogyasztói szemlélet dialektikus egységben való kialakítása. Ez pedig meg­követeli az egyéni, a csoport és az össznépi érdek ugyancsak dialektikus egységben való 'hangsúlyozását, propagálását. Rá kell mutatni, hogy az életszínvonalat nem növelhetjük gyorsabban, .mint ahogy a termelékenység, a megtermelt és elosztható javak mennyisége növekszik. A gazdaságpoli­tikai agitáció és propaganda túlzottan az or­szágos és a megyei valós vagy vélt problé­mákra helyezi a hangsúlyt, s elhanyagolja a vállalati, helyi problémákat. Káros beideg­ződésről van szó, s ezt mindenképpen meg kell szüntetni, mert megengedhetetlen, hogy a helyi hibák okait fönn keressük. Helytelen azonban, ha elhallgatják a helyi erőfeszítések nyomán született eredményeket. Népgazdasá­gunk a fejlődés az átrendeződés időszaká­ban van, s kettős feladatot oldunk még: az előrehaladás céljainak, a változó igényeknek megfelelően átrendezzük gazdaságunkat, s eközben minden területen továbbfejlesztjük a lehetőségeinkhez képiest Elsősorban azonban a fejekben való átrendeződést kell megoldani, s erősíteni a közgazdasági szemléletet Ez is- . mételten arra kötelez minden kommunistát, hogy fontos feladatának tekintse a tőmegfel- világosítást. A kiegyensúlyozott gazdaságpo­litikai közhangulat nem alakítható ki csak az országos kérdések hirdetésével, mert az országos statisztikai átlagot az emberek le­bontják saját helyzetükre. Ezt kell megmagya­rázni, megértetni a tömegpolitikai, ideológiai és kulturális munka sajátos eszközeivel. MARXISTA MEGGYŐZŐDÉSSEL A partpropiaganda egyik legátfogóbb és leg­hatékonyabb területe a pártoktatás és a tö­megszervezeti politikai oktatás. A pártszer­vezetek jelentős eredményeket értek el a párt­oktatásban az utóbbi években. A tömegpoii- tikai oktatás hatása, hatékonysága egyre job­ban növekszik, s kimutatható az élet minden területén. A pártszervezetek mindinkább fi­gyelembe veszik, hogy a tömegpolitikai okta­tásban nem egyszerű ismeretátadásról, isme­retátvételről van szó, hanem mindenekelőtt nézet- és magatartásformálásről. Tehát arra keli törekedni, hogy az anyag feldolgozása kapcsán birtokba vett marxista eszmék meg­győződéssé. cselekvési vezérfonallá váljanak. Ezért a politikai oktatás megszervezésében, lebonyolításában a minőségi követelmény ke­rüljön előtérbe. A pártoktatás hatása, egyre nagyobb, a tömegszervezeti politikai oktatás is egyre céltudatosabb, számosán ezért határoz­nák úgy, hogy marxista középiskolában, esti egyetemen képezik magukat tovább. Néme­lyekben az oktatáson érlelődik meg az elhatá­rozás, hogy párttagok lesznek. Szinte vala­mennyi hallgató látóköre szélesedik, aktívab­ban, értőbben szól hozass a közügyefchez, munkája tudatosabb. Az oktatásnak azonban fogyatékosságai is vannak. A hallgatók jelentős része csak az előadásra támaszkodik, kevésbé a tan­könyvre (vannak, akik el sem olvassák). Pe ­dig a megyei pártbizottság évek óta részlete» ajánló irodalomjegyzéket és időszerű megyei segédanyagokat ad ki, s az Útközben is min­dig tartalmaz segítő cikkeket. Az előbbi hi­bák miatt nem eléggé elmélyültek a viták. A foglalkozások rendszerint akkor a legélénkeb­bek, ha az embereket közvetlenül érintő kérdések — életszínvonal, árak, háború és bé­ke — merülnek fel. Az ok és okozati össze­függés kifejtése azonban még ilyenkor is eléggé általános, kissé felszínen mozgó. Más­kor viszont elvontság, a valósággal, a gyakor­lattal kevésbé szembesített okfejtés tapasztal­ható. Még írem kielégítő a foglalkozások moz­gósító jellege sem, bár erre mind több props gandista törekszik az utóbbi időben. A tömeg­szervezeti oktatásban a közlő módszer az uralkodó. Nagyon fontos feladat, hogy a párt vezető szerepe teljes egészében csorbítás nél­kül érvényesüljön az ideológiai életben. En­nek érdekében tovább kell javítani a marxiz­mus—leninizmus propagandájának hatékony­ságát, meg kell szilárdítani az elmélet és a gyakorlat egységét. Mindezek eredményekép­pen el kell érni, hogy a pártoktatásban részt vevők jobban azonosuljanak a tanultakkal. A PÁRT MŰVELŐDÉSPOLITIKÁJÁÉRT A kulturális nevelőmunka javítására a kö­vetkező célt tűzte maga elé a megyei pártérte­kezlet: »El kell érni, hogy a népművelés egé­sze jobban kielégítse a tömegek egyre növek­vő kulturális igényeit. Sajátos eszközeivel fokozottabb mértékben segítse, formálja az emberek általános műveltségének, szakmai is­mereteinek bővítését, művészi ízlésének és érdeklődési körének alakulását, marxista— leninista alapon álló világnézetének, szocialista erkölcsi ségű jellem vonásainak gyorsabb üte­mű fejlődését.« A népiművelés ennek szelle­mében fejlődött, Nőtt szocialista eszmeisége, jobban kapcsolódott a pártszervezetek általá­nos nevelő tevékenységéhez, minőségében, színvonalában némi előrelépiés következett be. Hatására bővült a rendszeresen művelődök köre, emelkedett az emberek altalános mű­veltsége, kisebb mértékben fejlődött a dolgo­zók művészi ízlése. Mégis számos probléma tapasztalható e területen. Nem elegendő a szocialista eszmeiség növekedésének mértéke, nem kielégítő a termelést hatékonyan segítő népművelési munka, stagnál a parasztolva­sók száma, nem kielégítő a szovjet, a népi demokratikus és egyes szocialista esaneiségű magyar filmek látogatottsága, kevés az is­meretterjesztő előadások száma — különö­sen az ipiari üzemekben —, s ezen belül kicsi a természettudományosak aránya. A pártszer­vezetek ezen a területen kisebb lendülettel tevékenykednek, illetve nem kielégítő a poli­tikai, ideológiai befolyásuk a népművelés ne­velő funkciójára. Éppen ezért szükséges, hogy az alapiszervezetek a jövőben jobban töre­kedjenek a párt művelődéspolitikájának meg­valósítására az ip>ari üzemekben és a tsz-ek- ben. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának példáját máshol is követhetnék: a pártbizottság fogadja el és hangolja össze a művelődési tervet. Ennek igen nagy a mozgó­sító ereje, hiszen a pártszervezeteknek pon­tosan meg van határozva a teendőjük. A jövőben több segítséget kell adniuk a pártbizottságoknak az alapiszervezetek e mun­kájához, hogy alkotóan valósíthassák meg a művelődéspolitikai irányelveket. Ezt a kö­vetkezőkben lehet összegezni: tovább kell erősíteni a marxizmus—leninizmus térhódítá­sát az egész kulturális életben. Ennek szelle­mében szélesebb alapokra kell helyezni a ha­ladó nemzeti hagyományok ápolását. Az egész népművelés hatékonyabban segítse a szocia­lista tudat, a szocialista erkölcs és életforma kialakulását A szocialista kultúra mind széle­sebb körben váljon uralkodóvá. KÖVETKEZETES VÉGREHAJTÁST A megyei pártbizottság meghatározta a so­mogyi pártszervek és pártszervezetek felada­tait a tömegpolitikai, ideológiai és kulturális munkában. A IX. kongresszuson meghatáro­zott általános politikai irányt kell követniük a jövőben is, és következetesebben, kevesebb hibával végrehajtani. Tovább kell erősíteni a párt vezető szerepét és a marxizmus—leni­nizmus uralkodó jellegét az ideológiai élet­ben, a tömegpolitikai és kulturális tevékeny­ségben, a szocialista embernevelésben. A pártszervezetek érjék él, hogy minden erre hivatott- szerv, intézmény fokozza tömegpoii- tikai, ideológiai és kulturális tevékenységét. A jövőben még következetesebben figyelembe kell venni e munka törvényszerűségeit, sajá­tosságait, reális lehetőségeit. Az agitációban és a propagandában növelni kell a konkrét elemeket, az életszerűséget, s az értelemre és érzelmekre hatva még jobban érdekeltté tenni az embereket eszméink, igazságaink meghall­gatásában, elfogadásában. Legyen meggyő­zőbb, ötletesebb, elevenebb az agrtációs te­vékenység. Még szeivezettebbé keid tenni a tömegpoli­tikai, ideológiai és kulturális tevékenységet Ehhez nélkülözhetetlen az előrelátó, rugalmas tervezés, amely a hosszabb távú irányelvek­hez igazodva fél évre előre megszabja a ten­nivalókat A tervezés alapja a megye fő po­litikai, gazdasági, és kulturális feladataihoz való igazodás, kap>csolödás legyen. A pártbi­zottságok és az alapszervezetek jobban han­golják össze az agitációs és propagandamun­kát a különféle szervekkel és szervezetekkel. Fordítsanak nagyobb gondot a tömegszerve­zetek agitációs és propagandamunkájának eszmei befolyásolására. Ügyeljenek a népmű­velési tervek eszmeiségének növelésére. A fömegpiolitikai, ideológiai és kulturális mun­ka eredményesebbé tételére további segítséget kell adni a pártalapszervezeteknek. A vezető járási és városi pártszervek folytassák az esz­mei, módszertani segítségadást, nyújtsanak gyakorlati segítséget a tervezés, irányítás és ellenőrzés jobb megvalósításához. Mindezek révén el kell érni. hogy az alapszervezertiek váljanak alkalmasabbá terűtek tűk agitációs és propagandate­vékenységének megszervezé­sére. El kell érni, hogy a párb- szervek és a pártszerve­zetek a mainál erősebb ha­tást gyakoroljanak a gazdasá­gi életre. A tömegpolitikai munka hatásosabban segítse a párt vezető szervei kidolgozta gazdaságpolitika megvalósulását minden gaz­dasági egységben. Ebben a munkában hasz­nálják fel az MSZMP Központi Bizottságának 1969. november 26-1 iránymutatását, s tömeg- politikai munkával is segítsék az e határozat­ból adódó feladatok végrehajtását. Harcolni kell a hibák ellen, a problémák kimagyarázá- sára “'ányúló helytelen gyakorlat és a fele­lősség elmosódása ellen. A pártszervezetefe fokozzák a szóbeli és írásos termelési aritá- ciót, hatékony alkalmazásával segítsék a fel­adatok végrehajtását, a szocialista munkaver­seny eredményesebb kibontakozását, a szo­cialista brigádmozgalom erősítését, a terme­lékenység növelését, a gazdaságos termelés megvalósításét. JOBBAN AGITÁLNI A gazdaságirányítás reformja nem csupán gazdasági folyamatok újszerű befolyásolása, hanem közvetett hatást gyakorol a politikai életre is. A tömegpolitikai munkában mindig differenciáltan és a konkrét helyzetnek meg­felelően világítsák meg a Társadalmi, a válla­lati (a csoport) és az egyéni érdekek összefüg­géseit, egymásba kapcsolódó hatását, de a kü­lönbségeit is. Törekedni kell arra, hogy a gazdasági szervek tevékenységében is váljon gyakorlaittá a gazdasági munka ideológiai, po- litikai vonatkozásainak gyorsabb fölismerése és alkalmazása a feladatok megoldásában. A gazdasági vezetők legyenek jobb agitátorai sa­ját intézkedéseiknek, a közvéleményt jobb politikai érzékkel tájékoztassák a gazdasági kérdésekről. Az alapszervezetek ösztönözzék a gazdasági vezetőket a nyíltabb politizálásra és jobb agitációra. A tömegpiolitikai és ideo-- lógiai munka fontos feladata továbbra is a marxizmus—leninizmus eszméinek terjeszté­se, a kétfrontos harc a torzítások ellen, a kis­polgári (és a vallásos) világnézet elleni harc, a dolgozók szocialista nevelése, a szocialista hazafiság, az internacionalizmus és a szocia­lista erkölcs kialakítására való törekvés. Min­den módon fel kell lépni az ideológiai békés egymás mellett élés szemlélete ellen, le kell leplezni a burzsoá ideológia törekvéseit. Fo­kozni kell azj Oktatási Igazgatóság tevékenysé­gét a káderképzésben, a továbbképzésben és az ideológiai életben. 1970 őszén meg kell in« dítani az egyéves piártiskolát. Szorosabbá kell tenni az elméleti képzés és az élet kapcsola­tát. Az információ meggyorsítása és a helyi problémák eredményesebb megvitatása céljá­ból tovább kell javítani a párfcnapok haté­konyságát. A párt-, állami és gazdasági veze­tőknek további erőfeszítéseket kell tenniük a pártkiadványok teriesztéséért: a kiadványok olvasásában és felhaszhálásában mindenek­előtt a vezetők körében kell előrelépni. Csak így remélhető javuló eredmény a párttácság és a piártonkívüliek széles körének piolitikai olvasottságában. . JUBILEUMOK Jobban használják fel minden alkalommal az ünnepségek nevelő erejét, nevelő hatását a hazafiasság formálásában. A mostani kettős ju­bileum: Lenin születésének 100. évfordulója es hazánk felszabadulásának negyedszázados év­fordulója jó alkalom arra, hogy tovább erő­sítsük népünk szocializmusba vetett hitét, a szocialista hazafiság, a proletár ín tér náci ona- iizmus érzéseit. A két. esemény között lénye­ges összefüggés van. Magyarország felszaba­dulását a Lenin eszméit megvalósító szovjet nép hősi harca hozta meg. Lenin eszmei vezér­lik a munkásosztály vezette magyar nép küz­delmét, erőfeszítéseit is országepítő munká­jában. Erre az összefüggésre mutasson rá : a felvilágosító munka, ennek szellemében moz­gósítson a lenini eszmék alkotó jellegű meg­valósítására, a szocializmus teljes fölépítésére az élet minden területen. Az idén lesz negyedszázados jubileuma a fa­sizmus fölött aratott világtörténelmi győzelem­nek is. A tömegpolitikai. ideológiai és kultu­rális munkánkban kapjon megfelelő helyet en­nek méltatása. Mutassunk rá, hogy a Szovjet­unió, amely a legnagyobb részt vállalta az emberiség legádázabb ellenségének, a fasiz­musnak a leverésében, ma is hű maradt ak­kori eszméihez^ célkitűzéseihez, s őszintén küzd a tartós békéért. Az Egyesült Államok és szövetségesei csak szavakban teszik ezt, A pártszervek és -szervezetek mozgósítsák hatékonyabban a társadalom erőit az ifjúság nevelésére, s ne hárítsák egyoldalúan ezt a feladatot a KISZ-re. A megye hetvenezer fia­taljából huszonegyezer tagja a KISZ-nek, 8 ebből is világos, hogy a KISZ egyedül nem képes megoldani az ifjúság nevelését. A piárt ifjúsági politikájának megvalósítására csata­sorba kell állítani saját szervezeteit; a párt­ás a társszervezetek között e kérdésben ész­szerűbb munkamegosztást kell megvalósítani az MSZMP KB februári határozatának szelle­mében. A dolgozó nők körében végzendő po­litikai tevékenység megjavításához, a kedve­zőbb szervezeti keretek megteremtéséhez is hasznos, fontos útmutatásokkal szolgált a. KB legutóbbi ülése. A közeljövő feladatai, kö­zé tartozik, hogy e két fontos társadalom po­litikai kérdésben a vezető pártszervek' és a megye pártszervezeted elvégezzék a szükséges helyzetelemzést, és arra alapozva meghatá­rozzák a szükséges tennivalókat SOMOGY* NÉPLAP CeötesdSk., ma mártom S, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom