Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-05 / 54. szám
A Gt, plrtSdcmgresszos határozatainak tükrében vizsgálta meg a megyei pártbizottság a párt» szervezetek tömegpolitikai, ideológiai és kulturális munkájának tapasztalatait A szocializmus teljes fölépítésével összefüggő össztársadalmi feladatok mind nagyobb követelményeket állítanak a pártszervezetek elé, ehhez nélkülözhetetlen az emberek megnyerése, mozgósítása. A tömegek érdeklődésének kielégítése, gondolkodásának, cselekedetednek céltudatos befolyásolása a párt alapvető feladata. A párt, a munkásosztály, a szocialista politikai- társadalmi rendszer erejét az adja, hogy mennyire kő vetik az emberek menynyire fogadj ák el célkitűzéseit, s ennek megfelelően cselekednek-e. Ezért egyre jobban szükséges, hogy minél több csatornán jusson el a párt szava a dolgozó tömegekhez, minél szélesebb körben magyarázzák a kommunisták a párt politikáját Megnőtt tehát a pártszervezetek felelőssége a tömegpolitikai, ideológiai és kulturális munkában, a tömegszervezetek és -mozgalmak irányításában. A IX. kongresszus és az 1966. évi megyei párt- ertekezlet kellő útmutatást adott a tennivalókat illetően. A határozatok és a konkrét elképzelések elmélyült gondolkodásra, az agitáció és a propaganda megújítására serkentették a pártmunkásokat, az állami és a gazdasági vezetőket. A TÖMEGEK ELISMERÉSÉÉRT A pártszervezetek eszmei-politikai tevékenysége tovább erősödött az 1966. évi megyei pártértekezlet óta. A pártszervezeteknek ez a munkája kölcsönösen visszahatott a pártmunka egészének a fejlődésére, a társadalmi előrehaladásra is. Az eszmei-politikai tevékenység javulása tovább növelte a pártszervezetek tekintélyét, örvendetes, hogy az alapszervezetek többségét úgy tekintik a párton kívüli tömegek is, hogy tényleges és jó vezetői, irányítói a helyi politikai, társadalmi, gazdasági életnek. Ezzel összefüggésben nőtt a pártmunka hatékonysága és a pártszervezetek politikai befolyása is. Nem minden alapszervezet vívta ki azonban magának a tömegek teljes elismerését a vezető szerep érvényesülését illetően. Egyes alapszervezetek munkáját úgy ítéli meg a pár- tomkívüliek egy része, hogy nem elég hatékonyan képviselik a központi pártszervek koncepcióinak érvényre juttatását. Ezeken a helyeken úgy vélekednek: »A Központi Bizottság politikája, a párt általános politikája helyes, de itt, a mi községünkben nem tapasztaljuk a teljes megvalósulását. Ez a pártszervezet nem áll hivatása magaslatán«. Éz mindenekelőtt a pártszervezet munkájának, eszmei-politikai tevékenységének gyengeségéből fakad. Még mindig kísért a meg nem engedhető rivalizálás is egyes szervek vezetői között Itt-ott még előfordul, hogy a fejlesztési elképzelések megoldása miatti viták kapósán így teszik fel a kérdést: »Vajon a párt titkár, a pártvezetőség érti-e jobban a párt politikáját és vonja le a helyi sajátosságoknak megfelelő helyes következtetéseket, vagy az állami, a gazdasági vezetők?« Ez rendszerint kikerül az utcára, és kedvezőtlenül hat vissza a pártszervezet, munkájának megítéléséra Néhol személyi súrlódások is gátolják a pártszervezet tekintélyének növelését. A pórt politikájának egységes értelmezésében alapvető, hogy a felsőbb pártszervek határozatai megfelelő módon lejussanak az alapszervezetekbe. A központi dokumentumok magyarázása, a különféle általános érvényű elvek gyakorlati megvalósítása egyre hatékonyabbá válik a párt- bizottságok és az alapiszervezetek tevékenységében. ÁLTALÁNOSSÁG NÉLKÜL * 1 Az ideológiai irányelvek megjelenése óta számottevő fejlődés tapasztalható a pártszervezetek nevelő tevékenységében. Jobban előtérbe került az a törekvés, amely a szocialista tudat fejlesztésére, a szocialista erkölcs és hazafiság, általában az emberek szocialista jellemvonásainak kialakítására, továbbíejlesz1 lésére irányult, -Az ideológiai irányelveket tárgyaló taggyűlések a pórttagság figyelmét az ideológiai problémákra irányították, s ez kihatott az egyetemes párttevékenységre, az agi- tációs es propagandamunkához kapcsolódó népművelési munkára egyaránt. Az ideológia] kérdések erősen behatoltak a népművelési tevékenységbe. A taggyűléseken, a pártoktatásban azonban általánosan vitatták meg, kevésbé tárták fel és határozták meg a helyi tennivalókat. Ä fellazítás témája túlsúlyban szerepelt, s ez is nagyrészt általánosan. A , világnézettel kapcsolatos problémák, a polgári, kispolgári szemlélet, erkölcs és ízlés maradványai, a maradi gondolkodás helyi megnyilvánulási formái és káros gyakorlata — önzés, közömbösség, nacionalizmus, vallásosság — kevésbé kerültek pellengérre. S még azzal is tetőzöd lek az ideológiai problémák konkrét, elemző helyi feltárásának hiányosságai, hogy egyes helyeken kevésbé érvényesült a haladó, szocialista tulajdonságok kialakítására irányuló törekvés, így a népművelés nem segítette kielégítően a szocialista tudat erősítését. A megyei pártbizottság többször bírálta ezt, s ennek nyomán javulás állott be, a pártszervezetek .jobban hasznosították a tömegpolitikai munkában kiA pártszervezetek tömegpslitikai, ideológiai és keltniális mmkájápak tapasztalatai nálkozó lehetőségeket. A szocialista hazafiság, az internacionalizmus erősítésére irányuló agi- tációban és propagandában a nagy évfordulók ünnepségeire való felkészülés hozott javulást. KÖZÉPPONTBA A TERMELÉST A helyes közgazdasági szemlélet kialakítására, az érdekeltség elvének helyes értelmezésére, a közösségi szellem, a kollektív tulajdonosi szemlélet formálására való törekvés hatékonyabbá 'ételében az új mechanizmus bevezetésével, működésével kapcsolatos propaganda és a szocialista brigádmozgalom föllendülése eredményezett nagyobb előrehaladást Gazdaságpolitikai agitációnkat és propagandánkat azonban a következő gyengeségek jellemzik.. Mindenekelőtt egyoldalú, szociálpolitikai szempontokat képvisel, A gazdaságpolitikai agitacióban és propagandamunkában nem, vagy nagyon vérszegényen szerepelnek a termelői szempontok. Az elosztást helyezi előtérbe elszakítva a teljesítményektől, tehát nem a termelésre, hanem az elosztásra irányítja a fő figyelmét. Lassan oldja fel az elosztással kapcsolatos helytelen nézeteket is, amelyek az elosztás nivellálódását, az úgynevezett »-egyen]ósdit« vallják. A közgazdászokban — a közhangulatban eluralkodott szemlélet ellenhatásaként — az egyoldalú termelői szemlélet, a lakosságban pedig a fogyasztói szemlélet alakult ki. Éppen ezért az átfogó termelői és fogyasztói szemlélet kialakítása a cél, más szóval a termelői, az elosztási és a fogyasztói szemlélet dialektikus egységben való kialakítása. Ez pedig megköveteli az egyéni, a csoport és az össznépi érdek ugyancsak dialektikus egységben való 'hangsúlyozását, propagálását. Rá kell mutatni, hogy az életszínvonalat nem növelhetjük gyorsabban, .mint ahogy a termelékenység, a megtermelt és elosztható javak mennyisége növekszik. A gazdaságpolitikai agitáció és propaganda túlzottan az országos és a megyei valós vagy vélt problémákra helyezi a hangsúlyt, s elhanyagolja a vállalati, helyi problémákat. Káros beidegződésről van szó, s ezt mindenképpen meg kell szüntetni, mert megengedhetetlen, hogy a helyi hibák okait fönn keressük. Helytelen azonban, ha elhallgatják a helyi erőfeszítések nyomán született eredményeket. Népgazdaságunk a fejlődés az átrendeződés időszakában van, s kettős feladatot oldunk még: az előrehaladás céljainak, a változó igényeknek megfelelően átrendezzük gazdaságunkat, s eközben minden területen továbbfejlesztjük a lehetőségeinkhez képiest Elsősorban azonban a fejekben való átrendeződést kell megoldani, s erősíteni a közgazdasági szemléletet Ez is- . mételten arra kötelez minden kommunistát, hogy fontos feladatának tekintse a tőmegfel- világosítást. A kiegyensúlyozott gazdaságpolitikai közhangulat nem alakítható ki csak az országos kérdések hirdetésével, mert az országos statisztikai átlagot az emberek lebontják saját helyzetükre. Ezt kell megmagyarázni, megértetni a tömegpolitikai, ideológiai és kulturális munka sajátos eszközeivel. MARXISTA MEGGYŐZŐDÉSSEL A partpropiaganda egyik legátfogóbb és leghatékonyabb területe a pártoktatás és a tömegszervezeti politikai oktatás. A pártszervezetek jelentős eredményeket értek el a pártoktatásban az utóbbi években. A tömegpoii- tikai oktatás hatása, hatékonysága egyre jobban növekszik, s kimutatható az élet minden területén. A pártszervezetek mindinkább figyelembe veszik, hogy a tömegpolitikai oktatásban nem egyszerű ismeretátadásról, ismeretátvételről van szó, hanem mindenekelőtt nézet- és magatartásformálásről. Tehát arra keli törekedni, hogy az anyag feldolgozása kapcsán birtokba vett marxista eszmék meggyőződéssé. cselekvési vezérfonallá váljanak. Ezért a politikai oktatás megszervezésében, lebonyolításában a minőségi követelmény kerüljön előtérbe. A pártoktatás hatása, egyre nagyobb, a tömegszervezeti politikai oktatás is egyre céltudatosabb, számosán ezért határoznák úgy, hogy marxista középiskolában, esti egyetemen képezik magukat tovább. Némelyekben az oktatáson érlelődik meg az elhatározás, hogy párttagok lesznek. Szinte valamennyi hallgató látóköre szélesedik, aktívabban, értőbben szól hozass a közügyefchez, munkája tudatosabb. Az oktatásnak azonban fogyatékosságai is vannak. A hallgatók jelentős része csak az előadásra támaszkodik, kevésbé a tankönyvre (vannak, akik el sem olvassák). Pe dig a megyei pártbizottság évek óta részlete» ajánló irodalomjegyzéket és időszerű megyei segédanyagokat ad ki, s az Útközben is mindig tartalmaz segítő cikkeket. Az előbbi hibák miatt nem eléggé elmélyültek a viták. A foglalkozások rendszerint akkor a legélénkebbek, ha az embereket közvetlenül érintő kérdések — életszínvonal, árak, háború és béke — merülnek fel. Az ok és okozati összefüggés kifejtése azonban még ilyenkor is eléggé általános, kissé felszínen mozgó. Máskor viszont elvontság, a valósággal, a gyakorlattal kevésbé szembesített okfejtés tapasztalható. Még írem kielégítő a foglalkozások mozgósító jellege sem, bár erre mind több props gandista törekszik az utóbbi időben. A tömegszervezeti oktatásban a közlő módszer az uralkodó. Nagyon fontos feladat, hogy a párt vezető szerepe teljes egészében csorbítás nélkül érvényesüljön az ideológiai életben. Ennek érdekében tovább kell javítani a marxizmus—leninizmus propagandájának hatékonyságát, meg kell szilárdítani az elmélet és a gyakorlat egységét. Mindezek eredményeképpen el kell érni, hogy a pártoktatásban részt vevők jobban azonosuljanak a tanultakkal. A PÁRT MŰVELŐDÉSPOLITIKÁJÁÉRT A kulturális nevelőmunka javítására a következő célt tűzte maga elé a megyei pártértekezlet: »El kell érni, hogy a népművelés egésze jobban kielégítse a tömegek egyre növekvő kulturális igényeit. Sajátos eszközeivel fokozottabb mértékben segítse, formálja az emberek általános műveltségének, szakmai ismereteinek bővítését, művészi ízlésének és érdeklődési körének alakulását, marxista— leninista alapon álló világnézetének, szocialista erkölcsi ségű jellem vonásainak gyorsabb ütemű fejlődését.« A népiművelés ennek szellemében fejlődött, Nőtt szocialista eszmeisége, jobban kapcsolódott a pártszervezetek általános nevelő tevékenységéhez, minőségében, színvonalában némi előrelépiés következett be. Hatására bővült a rendszeresen művelődök köre, emelkedett az emberek altalános műveltsége, kisebb mértékben fejlődött a dolgozók művészi ízlése. Mégis számos probléma tapasztalható e területen. Nem elegendő a szocialista eszmeiség növekedésének mértéke, nem kielégítő a termelést hatékonyan segítő népművelési munka, stagnál a parasztolvasók száma, nem kielégítő a szovjet, a népi demokratikus és egyes szocialista esaneiségű magyar filmek látogatottsága, kevés az ismeretterjesztő előadások száma — különösen az ipiari üzemekben —, s ezen belül kicsi a természettudományosak aránya. A pártszervezetek ezen a területen kisebb lendülettel tevékenykednek, illetve nem kielégítő a politikai, ideológiai befolyásuk a népművelés nevelő funkciójára. Éppen ezért szükséges, hogy az alapiszervezetek a jövőben jobban törekedjenek a párt művelődéspolitikájának megvalósítására az ip>ari üzemekben és a tsz-ek- ben. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának példáját máshol is követhetnék: a pártbizottság fogadja el és hangolja össze a művelődési tervet. Ennek igen nagy a mozgósító ereje, hiszen a pártszervezeteknek pontosan meg van határozva a teendőjük. A jövőben több segítséget kell adniuk a pártbizottságoknak az alapiszervezetek e munkájához, hogy alkotóan valósíthassák meg a művelődéspolitikai irányelveket. Ezt a következőkben lehet összegezni: tovább kell erősíteni a marxizmus—leninizmus térhódítását az egész kulturális életben. Ennek szellemében szélesebb alapokra kell helyezni a haladó nemzeti hagyományok ápolását. Az egész népművelés hatékonyabban segítse a szocialista tudat, a szocialista erkölcs és életforma kialakulását A szocialista kultúra mind szélesebb körben váljon uralkodóvá. KÖVETKEZETES VÉGREHAJTÁST A megyei pártbizottság meghatározta a somogyi pártszervek és pártszervezetek feladatait a tömegpolitikai, ideológiai és kulturális munkában. A IX. kongresszuson meghatározott általános politikai irányt kell követniük a jövőben is, és következetesebben, kevesebb hibával végrehajtani. Tovább kell erősíteni a párt vezető szerepét és a marxizmus—leninizmus uralkodó jellegét az ideológiai életben, a tömegpolitikai és kulturális tevékenységben, a szocialista embernevelésben. A pártszervezetek érjék él, hogy minden erre hivatott- szerv, intézmény fokozza tömegpoii- tikai, ideológiai és kulturális tevékenységét. A jövőben még következetesebben figyelembe kell venni e munka törvényszerűségeit, sajátosságait, reális lehetőségeit. Az agitációban és a propagandában növelni kell a konkrét elemeket, az életszerűséget, s az értelemre és érzelmekre hatva még jobban érdekeltté tenni az embereket eszméink, igazságaink meghallgatásában, elfogadásában. Legyen meggyőzőbb, ötletesebb, elevenebb az agrtációs tevékenység. Még szeivezettebbé keid tenni a tömegpolitikai, ideológiai és kulturális tevékenységet Ehhez nélkülözhetetlen az előrelátó, rugalmas tervezés, amely a hosszabb távú irányelvekhez igazodva fél évre előre megszabja a tennivalókat A tervezés alapja a megye fő politikai, gazdasági, és kulturális feladataihoz való igazodás, kap>csolödás legyen. A pártbizottságok és az alapszervezetek jobban hangolják össze az agitációs és propagandamunkát a különféle szervekkel és szervezetekkel. Fordítsanak nagyobb gondot a tömegszervezetek agitációs és propagandamunkájának eszmei befolyásolására. Ügyeljenek a népművelési tervek eszmeiségének növelésére. A fömegpiolitikai, ideológiai és kulturális munka eredményesebbé tételére további segítséget kell adni a pártalapszervezeteknek. A vezető járási és városi pártszervek folytassák az eszmei, módszertani segítségadást, nyújtsanak gyakorlati segítséget a tervezés, irányítás és ellenőrzés jobb megvalósításához. Mindezek révén el kell érni. hogy az alapszervezertiek váljanak alkalmasabbá terűtek tűk agitációs és propagandatevékenységének megszervezésére. El kell érni, hogy a párb- szervek és a pártszervezetek a mainál erősebb hatást gyakoroljanak a gazdasági életre. A tömegpolitikai munka hatásosabban segítse a párt vezető szervei kidolgozta gazdaságpolitika megvalósulását minden gazdasági egységben. Ebben a munkában használják fel az MSZMP Központi Bizottságának 1969. november 26-1 iránymutatását, s tömeg- politikai munkával is segítsék az e határozatból adódó feladatok végrehajtását. Harcolni kell a hibák ellen, a problémák kimagyarázá- sára “'ányúló helytelen gyakorlat és a felelősség elmosódása ellen. A pártszervezetefe fokozzák a szóbeli és írásos termelési aritá- ciót, hatékony alkalmazásával segítsék a feladatok végrehajtását, a szocialista munkaverseny eredményesebb kibontakozását, a szocialista brigádmozgalom erősítését, a termelékenység növelését, a gazdaságos termelés megvalósításét. JOBBAN AGITÁLNI A gazdaságirányítás reformja nem csupán gazdasági folyamatok újszerű befolyásolása, hanem közvetett hatást gyakorol a politikai életre is. A tömegpolitikai munkában mindig differenciáltan és a konkrét helyzetnek megfelelően világítsák meg a Társadalmi, a vállalati (a csoport) és az egyéni érdekek összefüggéseit, egymásba kapcsolódó hatását, de a különbségeit is. Törekedni kell arra, hogy a gazdasági szervek tevékenységében is váljon gyakorlaittá a gazdasági munka ideológiai, po- litikai vonatkozásainak gyorsabb fölismerése és alkalmazása a feladatok megoldásában. A gazdasági vezetők legyenek jobb agitátorai saját intézkedéseiknek, a közvéleményt jobb politikai érzékkel tájékoztassák a gazdasági kérdésekről. Az alapszervezetek ösztönözzék a gazdasági vezetőket a nyíltabb politizálásra és jobb agitációra. A tömegpiolitikai és ideo-- lógiai munka fontos feladata továbbra is a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztése, a kétfrontos harc a torzítások ellen, a kispolgári (és a vallásos) világnézet elleni harc, a dolgozók szocialista nevelése, a szocialista hazafiság, az internacionalizmus és a szocialista erkölcs kialakítására való törekvés. Minden módon fel kell lépni az ideológiai békés egymás mellett élés szemlélete ellen, le kell leplezni a burzsoá ideológia törekvéseit. Fokozni kell azj Oktatási Igazgatóság tevékenységét a káderképzésben, a továbbképzésben és az ideológiai életben. 1970 őszén meg kell in« dítani az egyéves piártiskolát. Szorosabbá kell tenni az elméleti képzés és az élet kapcsolatát. Az információ meggyorsítása és a helyi problémák eredményesebb megvitatása céljából tovább kell javítani a párfcnapok hatékonyságát. A párt-, állami és gazdasági vezetőknek további erőfeszítéseket kell tenniük a pártkiadványok teriesztéséért: a kiadványok olvasásában és felhaszhálásában mindenekelőtt a vezetők körében kell előrelépni. Csak így remélhető javuló eredmény a párttácság és a piártonkívüliek széles körének piolitikai olvasottságában. . JUBILEUMOK Jobban használják fel minden alkalommal az ünnepségek nevelő erejét, nevelő hatását a hazafiasság formálásában. A mostani kettős jubileum: Lenin születésének 100. évfordulója es hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója jó alkalom arra, hogy tovább erősítsük népünk szocializmusba vetett hitét, a szocialista hazafiság, a proletár ín tér náci ona- iizmus érzéseit. A két. esemény között lényeges összefüggés van. Magyarország felszabadulását a Lenin eszméit megvalósító szovjet nép hősi harca hozta meg. Lenin eszmei vezérlik a munkásosztály vezette magyar nép küzdelmét, erőfeszítéseit is országepítő munkájában. Erre az összefüggésre mutasson rá : a felvilágosító munka, ennek szellemében mozgósítson a lenini eszmék alkotó jellegű megvalósítására, a szocializmus teljes fölépítésére az élet minden területen. Az idén lesz negyedszázados jubileuma a fasizmus fölött aratott világtörténelmi győzelemnek is. A tömegpolitikai. ideológiai és kulturális munkánkban kapjon megfelelő helyet ennek méltatása. Mutassunk rá, hogy a Szovjetunió, amely a legnagyobb részt vállalta az emberiség legádázabb ellenségének, a fasizmusnak a leverésében, ma is hű maradt akkori eszméihez^ célkitűzéseihez, s őszintén küzd a tartós békéért. Az Egyesült Államok és szövetségesei csak szavakban teszik ezt, A pártszervek és -szervezetek mozgósítsák hatékonyabban a társadalom erőit az ifjúság nevelésére, s ne hárítsák egyoldalúan ezt a feladatot a KISZ-re. A megye hetvenezer fiataljából huszonegyezer tagja a KISZ-nek, 8 ebből is világos, hogy a KISZ egyedül nem képes megoldani az ifjúság nevelését. A piárt ifjúsági politikájának megvalósítására csatasorba kell állítani saját szervezeteit; a pártás a társszervezetek között e kérdésben észszerűbb munkamegosztást kell megvalósítani az MSZMP KB februári határozatának szellemében. A dolgozó nők körében végzendő politikai tevékenység megjavításához, a kedvezőbb szervezeti keretek megteremtéséhez is hasznos, fontos útmutatásokkal szolgált a. KB legutóbbi ülése. A közeljövő feladatai, közé tartozik, hogy e két fontos társadalom politikai kérdésben a vezető pártszervek' és a megye pártszervezeted elvégezzék a szükséges helyzetelemzést, és arra alapozva meghatározzák a szükséges tennivalókat SOMOGY* NÉPLAP CeötesdSk., ma mártom S, 3
