Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-29 / 75. szám

Haetfgszéröval frontokon Csendes és csillagos vojt az éjszaka Jáblonov falu környé­kén. Ketten feküdtek egy bun­kerban, kétszáz méterre a ma­gyarok arcvonalától: Morozov vöröskatona, aki a háború előtt -szövőgyári munkád volt Ivanovo-Voznyeszenkben és Somogyi János, A huszonhá­rom éves ltaposs zen fcbened eki fiatalember a Vörös Hadse­reg egyenruháját viselte, vál- lap és rangjelzés nélkül, tiszti derékszíjjal. A sötétség leple alatt érkeztek ide a háton hor­dozható akkumulátorokkal és egy hangszóróval. Csak egy gyertya világolt a bunker­ban, és a fénysugár élesen ki­rajzolta a dátumot a térdü­kön heverő, géppel írott szö­vegen: 1944. május 6, Elsőnek Morozov beszélt, oroszul: »Fi^elém, figyelem! Itt a Vörös íadsereg leadóál­lomása beszel!« Aztán Somo­gyi János következett: — Itt egy volt .bajtársatok szól tihozzátok ... Ezt a hábo­rút Hitler elveszíti.., A magyar katonák eleinte csendben hallgatták az adást, majd néhány világító rakétát lőttíek fel Végül eszeveszett lövöldözésbe kezdtek puskák­kal. Hanglemezekkel válaszol­tak. Magyar nótákkal. A lövöl­dözés elhallgatott. Űjból csend tett, ők ketten pedig ké­ső éjszakáig folytatták az agi- fcációt Másnap hat székely átszö­kött a szovjetekhez. Még a géppuskákat is magukkal hoz­ták. Somogyi János első agi- •tációs 'bevetése sikerült. A szó valódi és átvitt ér­telmében is hosszú út vezetett a Don-kanyartól Jablonovig. A háború értelmetlensége, a ■sok megaláztatás, éhezés és szenvedés érlelte meg bennük a szökés gondolatát. Az első igari alkalom Osztrog városá­ban nyílt erre, mert a néme­tek. mind visszavonultak. Egy hajnalon kisétáltak a város­ból, egyenesen a szovjet csa­patok kellős közepébe. A kö- aépparaszt származású Somo­gyi János nem sokáig volt a hadifogolytáborban, őt is ki­választották, és húsz társával együtt elküldték a talicai an­tifasiszta iskolába, amelyet Vlés Béig. ás Kossá István szervezett mag. 1942. június 22-én ünnepélyesen megnyílt a tanfolyam Az első előadást Illés Béla tartotta az igazsá­gos és igazságtalan háború­ról. A következő állomás a krasznogorszki iskolatábor volt Ez tulajdonképpen az an­tifasiszta tanfolyamok legte­hetségesebb hallgatóit képezte tovább felsőb’c^okú intézmény­ként. Magyar részről Rudas László és Andics Erzsébet vol­tak a vezetői. Az előadók kö- aött ott volt Vas Zoltán, Ger­gely Sándor, Háy Gyula, Kas­sai Géza. Mielőtt 'befejeződött a négyhónápos iskola, Vas Zoltán minden hallgatóval be­szélgetett Somogyi Jánostól megkérdezte: — Hajlandó a fasiszta csa­patok ellen harcolni a fron­tom? — Igen... — Köszönöm. A krasznogorszkiak első csoportja — ebben volt Úszta Gyula, Szönyi Márton — után ők tízen következtek- Az Igaz Szó moszkvai szerkesztőségé­ben öltöztek be vöröskatoná­nak, s Oldner Vladimír főhad­nagy kíséretében indultak Ki­jevije, majd egy teherautón Gerő Ernővel, Vas Zoltánnal és Kassai Gézával együtt az I. Ukrán Front parancsnoksá­gára. Egész úton az eskü járt Somogyi János eszében: — ... a magyar nép fia es­küszöm, hogy a magyar nép felszabadításáért életemet és véremet nem kímélve harcol­ni fogok a német fasiszták és magyar követőik ellen...« Amikor a fegyverek 'beszél­tek, mindig hallgatott a hang­szóró, Ahogy azonban elcsi­tult a véres harc, azonnal há­tukra vették a nyolckUós akkumulátort, s elindultak a hangszóróval, hogy kinyissák a megtévesztett magyar kato­nák számét Megmagyarázták, hogy Hitlernek semmilyen csodafegyvere sincs. «-Most a honvéd számára a csodafegy­ver a botra kötött fehér kendő, amivel magát megadja« — mondta Somogyi János a mik­rofonba. Hol egy árakban, hol fa te­tején ütötték fel a mozgó stú­diójukat. Egy csöppet sem volt ez veszélytelen. Valóc alatt olyan aknatüzet zúdítottak rá­juk, hogy majdnem Összedőlt a fatemiplom, amelynek a tor­nyából beszéltek- • A vereckei szorosban pedig majdnem el­fogták őket a magyarok egy ellentámadáskor. Somogyi Já- nos 1944. október 20-án meg­sebesült Az eredeti orosz nyelvű igazolás szerint »-a szovjet hazáért vívott harcok­ban«. A véletlen úgy hozta, hogy Oldner Vladimírral indultak haza Magyarországra, aki a frontra kísérte őket a krasz­nogorszki iskola elvégzése után. 1945. május 9-én egy kassái ház erkélyéről nézték végig a győzelem napjának örömmámoros ünnepségét. So­mogyi János a magyar fővá­rosba való megérkezése után rögtön belépett a Magyar Kommunista Pártba. A szép szál, mély hangú férfi ma a Megyei Földhivatalban dolgo­zik a földminősítési csoport mezőgazdászaként Helytállás sáért 1947-ben megkapta, a Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozatát, 1955-ben pe­dig a Magyar Partizán Emlék­érmet. Élményeire híven emlé­kezteti a fronton írt és gon­dosan megőrzött naplója, s az eredeti röplapokból, orosz nyelvű dokumentumokból, fényképekből összeállított al­buma. Ebben olvasható az a levél is, amelyet Zsombor Já­nos -írt, akiire! együtt tanult az antifasiszta iskolán, s ma a Hétfői Hírek munkatársa. Egy mondatot idézek a hu­szonhat évvel ezelőtt fogal­mazóit levélből: »,.. felemelt fővel nézhetünk ■ mindenki szemébe, mert mi megtettünk mindent, ami az adott viszo­nyok között lehetséges volt Magyarország és a magyar nép javára« így igaz. Emelt (övei emlé­kezhet Somogyi János is. Lajos Géza A DANUVIA Központi Szerszám- és Készülékgyár 4, sz. gyára, Nagyatád fölvételre keres mérlegképes könyvelőt, kontírozó könyvelőket Fizetés megegyezés szerint, Jelentkezés a gyár főkönyvelőjénél (9576) HŐSÖKRE EMLÉKEZÜNK Somogy megye felszabadulása 1945. március 16-án a haj­nali órákban a német had­vezetés meglepetésére megin­dult a 3. Ukrán Front bécsi hadművelete. A Dunántúl északi részén meginduló ha­talmas szovjet támadás napok alatt elsöpörte a szívósan vé­dekező fasiszta erőket. Ennek a hadműveletnek részeként kapta meg a támadási paran­csot a Balatontól délre har­coló 57. szovjet hadsereg, és az alárendeltségébe tartozó 1. bolgár hadsereg. A sikeres nagybajomi csata idején az 57. szovjet hadsereg erejének egy részét a bolgár védelem megszilárdítása, illetve később a marcali környéki német tá­madás elhárítása kötötte le. Sarohin altábornagy, had­sereg parancsnok és az alá­rendelt magasabb egységek következő napon, március 31-én, a hadsereg éle elérte a nagykanizsai műutat, és fel­szabadultak a csurgói járás utolsó községei. 1945 áprilisá­nak elsején Csurgónagymar­ton, Iharos, Örtilos, Pogány- szentpéter, Porrog, Porrog- szentkirály, Porrogszemtpál, Somogybükkösd, Somogycsicsó és Zákány községek sza­badultak fel. Ezeknek a köz­ségeknek nagy többségét a bolgár hadsereg egységei sza­badították fel, akik nyugat felé üldözték az ellenséget 1945. április elsején a négy hónapig frontterületté lett So­mogy megye teljesen felsza­badult . Miközben a megye keleti ré­szén megkezdődött a földosz­tás, a kiürített nyugati köz­ségekbe lassan visszatért a la­"»r w~ nai egysegek. Az új élet: el­ső perceitől kezdve segítő barátként ott voltak Somogy­bán azok a ka­tonai egységek amelyeknek sok harcosa életéi adta felszaba­dulásunkért A harci zaj elmúlása után Somogy lakos­sága a kom­munisták ja­vaslata nyomán elhatározta, nogy Kaposvá­ron és Bőhö- nyén hősi em­lékművet eme! a felszabadí­tóknak. Az al­ispán 1945. már Az 57. hadsereg küldöttsége Megkoszorúzza jus 3-án palya- a k^nosvarj emlékművet, zaitot hirdetett, és három na­augusztus 2,0-án, magas rangú szovjet tisztek és nagy számú Sznmllov vezérezredes a szovjet hósi emlékmű avatásán. parancsnokai kitűnően szer­vezték meg a védelemből tá­madásba lendülő hadsereg egységeinek hadműveleti ter­vét Nagykanizsa irányába a támadást kidolgozó parancs­nokok azon voltak, hogy -a magyarországi harcok utolsó perceiben a lehető legkisebb Kárt szenvedje, a polgári la­kosság, A .szétvert és megté­pázott fasiszta erők különösen a megye déli részén vandál pusztításokat végeztek. A ki­ürített községek lakóházaiba, a' legeldugottabb zugokba, ak­nákat, robbanó anyagokat he­lyeztek el A visszatérő civil lakosságra nemcsak az ország­utak mellett, hanem házaik­ban a kemence, a szekrény vagy az ágy érintésekor is ott leselkedett a hálál. A szovjet és bolgár műszaki alakulatok a támadás megindulása után több községben katonákat hagytak hátra, akik a legve­szélyesebb helyeket mentesí­tették. A. polgári, lakosság kö­zül Nagybajom, Marcali és Nagyatád környékén az első hónapokban még így Is körül­belül háromszázan robbantak fel. 1945. március 25-tpl három napon át az 57. szovjet had­sereg felkészült a támadásra, és Nagybajom—Nagykanizsa főcsapás irányába nagyméretű átcsoportosítást hajtott végre. Március 29-én hajnalban az ellenséges műszaki zárakon a2' átjárókat biztosítók után meg­indultak a szovjet egységek. A 133. és a 64. szovjet lövészhad­testek áttörték a fasiszta vé­delmet, miközben a bolgár egységek Iharosberény és Csurgó vonalán támadtak. Ezen a napon mintegy tizenöt jelentősebb község szabadult fel, közöttük Marcali, Nagy­bajom és Somogyszob, jelen­tős vasúti és közúti csomó­pontok. A Somogyv ármegye, 1945. március 31-i száma a kö­vetkezőket írta: *Tolbuchin marsall csapatai a bolgár had­sereggel együtt áltörték a né­metek erősen kiépített védő­vonalát a Balatontól délre, és 30 kilométerre nyomultak elő­re. Harccal elfoglalták Nagy­bajomat, Böhönyét, Marcalit. Nagyatádot és sok más közsé­get.« Másnap, március 30-án, fő­képpen a Balatontól délre eső területek szabadultak fel, és BaJatonszentgyörgytŐl nyugat­ra a 27. szovjet hadsereggel egyesült az 57. hadsereg, A kosság. Nagyatád, amely a né­met védelem gerince volt, ro­mokban hevert, és megdöb­bentő képet nyújtott: »Az itt talált néhány ember és a las­san hazaszállingózok oly döb­benetes dolgokat mesélnek, amilyen még nem történt ez­zel a szegény, félrevezetett és megcsúfolt magyarsággal« — írja április 9-én a járási Nem­zeti Bizottság elnöke. A né­metek kifosztva és felrobbant­va hagyták ott az épületeket. pon bélül kérte a terveket mindazoktól, »akik az emlék­művek tervezésére pályáznak«. A böhönyei emlékmű később került felállításra, és helyette a nagybajomi szovjet emlék­mű épült fői Az itt hősi ha­lált halt katonák emlékét őrző emlékművet Pemizov szovjet őrnagy elgondolásai alapján Ozdenski mérnök tervezte. Az építési munkákat Szmirnov szovjet őrnagy parancsnoksága alatt katonák és civilek vé­gezték. Az emlékmű talapza­tán álló, zászlót tartó har­cost ábrázoló kőszobiot And­rási Kurta János szobrászmű­vész készítette. A július 11-én délelőtt tizenegy órakor kezdő­dő ünnepségen Signyusz őr­nagy, Kaposvár városparancs­nokának politikai helyettese beszélt a hősökről. Utána Va- rabje» alezredesnek, a Szövet­séges Ellenőrző Bizottság me­gyei parancsnokának ünnepi beszéde következett Szmjrnov őrnagy és Gutzöv kapitány, az itt harcoló alegységék pa­rancsnokai, valamint Bratanov bolgár ezredes beszélt. Dr. Bakonyi, a megyei Nemzeti Bizottság, Élő Ferenc pedig az kaposvári közönség jelenlété­ben leplezték le az emlékmű­vet Szumilov vezérezredes ünnepi beszéde után lehullt a fekete lepel a körbéfutó re­liefről Ezután Kaposvár vá­rosparancsnoka -Szergyenko őrnágy lép a mikrofonhoz, hogy ő is kifejezze üdvözletét a megjelenteknek, es megem­lékezzék a magyar föld orosz hőseiről és éltesse a magyar és orosz nép barátságát«, Az 57. szovjet hadsereg ki­küldötte, majd Zsdanev őr­nagy. a kaposvári harcok egyik részvevője beszélt A polgármester és a politikai pártok képviselői után dísz­szemlével zárult a kegyeletes ünnepség. 1 ‘ A . Somogyvármegye néhány nappal később a következőket írta a kaposvári szovjet hősi emlékműről: »Mind monjjfi^en­■- V; s m >N*+ U •Of SS;'Ifi: ' Signyusz őrnagy beszél a nagybajom! emlékmű avatásán. Somogy megye történetében az emberi és anyagi veszte­ség minden képzeletet fejül múlt Az emberek otthonuk romjai között mindenütt meg­kezdték a békés élet elfő mun kálatait A legfontosabb i föld megművelése, illetve a nagybirtok felosztása volt. A föld népének segítségére sie tett a városi munkásság, a kommunistákkal az élen. A közlekedési eszközöket bizto­sító szovjet és bolgár katona­ság segítségével orvosokat, egészségügyi személyekéit és élelmet tudtak szállítani Ka­posvárról az illetékesek. A kutak fertőtlenítését, az ak­nák felszedését több helyütt a felszabadítók vállalták. A ki­osztott földek megművelés ?her lovakat, vetőmagokat adtak a megye nyugati részén a kato­MKP Kaposvári Szervezete nevében beszélt az .emlékmű leleplezésekor. A kaposvári szovjet hősi emlékművét Wladimir Bor- kowski lengyel menekült mérnök tervezte. Az építkezé­si munkák vezetését Jolajev szovjet mérnök őrnagy és Alekszander Ivanov mérnök kapitány végezte. A május 20-án megkezdett építési mun­kálatok tervszerben haladtak és a legjobb helybeli szakem­berek segítettek a kivitelezés­ben. A talapzat két oldalán a reliefek Kerényi Jenő és Is­pánki József budapesti szob­rászművészek munkái. Az emlékmű tetején elhelyezett zászlót magasan tartó szovjet katonaszobor Sinkó András pécsi szobrászművész alkotása. A kijelölt időpontban, 1945. tális alakjával, mind pedig művésziességével egyike az or­szágban felépített legszebb hő­si emlékműveknek, s méltán dicséretére válik a tervező és alkotó művészek tehetségé­nek.« Somogy és Kaposvár dolgozó népe szimbólumként tekint negyedszázada a zászlót magasan tartó katonaszoborra. Jelképe a fasiszta-tőkés el­nyomatást elűző történelmi sorsfordulónak, felszabadulá­sunknak. A talapzaton negyed- százada hirdeti a kétnyelvű felirat:-Örök dicsőség a hősöknek, akik életűket áldozták a szov­jet hazáért és megmentették Európa népeit a fasiszta rab­ságtól* S» Andrassy Antal SOMOGYI NÉPLAP . Vasárnap, 1970. március 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom