Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-25 / 71. szám

Londoni nyári kalapmodell (MTI Külföldi Képszolgálat.) A% első a szép BOLDOGAN és büszkén te­szi meg első lépéseit Lacika. Lassan, óvatosan, térdét ma­gasra emelve lépeget. Egyen­súlyozza magát, mint a kötél­táncos. Akikor kezdett el lé­pegetni, amikor izomzata már elég erős volt, s amikor már egyensúlyozni is tudott. Körül­belül fél évvel a felállás után Sokan úgy képzelik, hogy amikor a gverékek elindulnak ugyanúgy járnak, mint a fel­nőtték. Pedig ez nem így van. Kezdetben a kicsik szétve­tett lábakkal tárnak, lábuk hiivelvkuilát befelé fordítják mmtha csak a földet fognák vele járás közben. Térdük kis­sé roggvant. Nvúított derékkal nyű it ott térddel 2—3 éves kor között tanulnak meg szépen .iámi. Ilvenkor már a lábfejek sem fordulnak annyira egy­más felé. lépéstől járásig kisded korban elősorban a jártatással szokott előfordulni. A felnőtt, aki látja, hogy a gyermek egész nap mozog, fo­rog, ugrál, nem érti, hogy miért fárad ki a gyaloglásban pár perc alatt. Ezért csalogat­lak, kényszerítik a járásra. Helytelen ez éppúgy, mint a felülés erőltetése. Hasonlóan káros az is, ha kézen fogva vezetjük a kisgyermekeket, mielőtt még önállóan elindul­nak, és csalogatjuk, mielőtt még elég biztosan állnának á lábukon. AZ ANYUKÁK, a babák mozgásában sokat segíthetnek, de sokat is ronthatnak. A moz­gás szempontjából is igyekez­zünk mindig szakszerűen, cél­tudatosan nevelni gyermekün­ket, hogy bátor, ügyes, erős, egészséges gyermek és felnőtt legyen belőle. OTTHON CSALAD Ismerkedés a gyújtógyertyával A benzinmotor hengerében összesűrített levegő—benzin­gőz keverékét a gyújtógyertya csúcsai között átugró nagyfe­szültségű szikra gyújtja meg. A gyertya felépítése rendkí­vül egyszerű: egy külső, a hengertérbe nyúló szikra­csúccsal ellátott csavarmene­tes részből és egy, az előbbitől tűzálló szigetelőanyaggal (a szigetelőkéivel) elválasztott középső, ugyancsak a henger- térbe nyúló gyúj tószegből áll. Fejfájás, ájulás zárt helyiségben Megszokott jelenség, hogy zsúfolt teremekben, mozikban, gyűléseken váratlan , kiáltás szakítja meg a csöndet: X. Y. rosszul lett, vigyék ki gyorsan a friss levégőre. Ki keli szel­lőztetni, mert nagyon elhasz­nálódott a levegő. Elhasználódott a levegő? Ilyenkor mindenki arra gon­dol, hogy az oxigén fogyatko­zott meg a levegőben, és ez okoz fejfájást, rosszullétet. Nem egészen így van. Csukott, zsúfolt helyiségben is alig egy százalékkal csökken a levegő oxigéntartalma. Az oxigén ilyen mértékű csökkenése ön­magában még semmilyen egészségi ártalmat nem okoz. A másik ok, amire ilyenkor gondolunk az, hogy a kiléleg­zett széndioxid mennyisége szaporodott fel, és annak mér­gező hatása okozza a rosszul­létet. Az igaz, hogy zsúfolt helyi­ségben a széndioxid felszapo­rodik a normális mennyiséig tízszeresére, sőt hússzorosára is, de még ez sem okoz mér­gezést. Csak bizonyos helyeken sza­porodik fel a széndioxid olyan mennyiségben, hogy az egész­séget, esetleg az életet is ve­szélyezteti. Például borpincék­ben. erjedés alkalmával, egyes barlangokban és bányákban képződik veszélyes mennyiségű széndioxid. De lényegében itt sem mérgező .mivolta miatt veszélyes, hanem azért, mert nehezebb a levegőnél, tehát ki­szorítja az oxigéntartalmú le­vegőt a helyiségből, és így fulladás következik be. A zárt, zsúfolt helyiségben elsősorban az okoz rosszullé­tet, hogy a benn tartózkodók melegtermelése miatt a terem hőmérséklete emelkedik — hiszen minden ember egy-egy 37 fokos kályha —, s egyúttal nagyobb lesz a helyiség leve­gőjének nedvességtartalma is (a kilélegzett levegő ugyanis telítve van párával). Ez a körülmény akadályozza a szervezet további hőleadását, és bizonyos hőpangás áll be. Ennek első tünete az izzadás. Ezenkívül a meleg, párás le­vegőben különféle iüó anya­gok is megszaporodnak. Az ilyen levegőből azután természetesen senki sem szip­pant olyan nagyokat, mint a hegytető tiszta levegőjéből. Ä lélegzés egészen felületessé válik, a tüdő szellőzése rossz lesz, tehát a szervezet oxigén­nel való ellátása is elégtelen­né válik. Kevés oxigént kap az agy is, és ennek következ­tében jön. létre a fejfájás, émelygés, szédülés, hányás, majd ájulás is. K. S. Egyszerűsége ellenére szerfö­lött kényes feladat a jó gyúj­tógyertya előállítása, üzem közben ugyanis jelentős hő­ingadozásnak van kitéve. A gyertya külső vége 60—80, a gyertya test 250—300, a hen­gerbe nyúló rész pedig kb. 600 C fok hőmérsékletet ér el. Tovább bonyolítja a hely­zetet, hogy a városi közleke­désben a sók megállás és a változó menetsebesség olyan gyertyát láván, amely gyor­san veszi föl az üzemi hőmér­sékletet és nem hűl le na­gyon. Hosszú távú utazáskor viszont olyan gyertya kell, amelyik gyorsan beáll az üze­mi hőmérsékletre, azt nagy fordulatszámon hosszú ideig tartja is, tehát jól hűl. Arról persze szó sem lehet, hogy az útviszonyokhoz igazodóan cse­rélgessük a különféle gyertyá­kat, a konstruciónák kell olyannak lennie, hogy lehető­leg széles határok között ki­elégítse a változó igényeket. Mit jelent a hőérték? A gyújtógyertyák legfőbb jellemzője a hőérték, aimi azt fejezi ki, hogy milyen mér­tékben távozik a gyertyából a meleg. Minél nagyobb sziám a hőérték, annál gyorsabban adja le a gyertya a meleget, annál kisebb a felizzásból eredő öngyulladás veszélye, de annál nagyobb a kormozódás lehetősége is. * A kisebb hőér­tékű gyertyából lassabban tá­vozik a meleg, így a korom leég ugyan, de könnyen ön­gyulladás jöhet létre. A lassú járású, kis sűrítési nyomással dolgozó motorokban alacsony hőértékű, a nagy sűrítési nyo­mású és magas fordulatszámú motorokban pedig nagy hőér­tékű gyertya kívánatos. Az utóbbi időben az autó­gyárak megnövelték a moto­rok kompresszióját, fokozták a motorok fordulatszámát, és magasabb oktánszámú benzi­nek kerültek forgalomba. En­nek megfelelően a gyújtó­gyertyák hőértéke is egyre magasabb. Gyakorlati jótanácsok A gyár minden autótípushoz előírja a gyújtógyertya hőér- tékszámát, amitől nem aján­latos eltérni. Ha motorunkban az előírtnál alacsonyabb hőér­tékű gyertyát használunk, ak­kor a szigetalotest száraz és világos fehér lesz, az elektró­dák pedig érdes felületűek és erősen beégettek. Ha viszont gyertyánk magasabb hőértékű a kelleténél, álékor a szigete­lőtest és a gyertyahüvely ned­vesnek, kormosnak és olajos­nak mutatkozik. A helyesen megválasztott gyertya szigete­lőteste barnás színű, tiszta. Az a szabály, hogy a hasz­nálatba vett gyertya hőértéke inkább valamivel kisebb le­gyen, mintsem nagyabb. Hézasellenőrzés — 2000 km után A gyertya elektródjai foko­zatosan elégnek és rövidülnek. Normális használat esetén kb. 2000 km megtétele után aján­latos ellenőrizni, utánállítani az elektródák közötti rést nem szemmértékkel, hanem meg­határozott vastagságú hézag­mérővel. Az előírtnál na­gyobb hézag árt a gyújtóbe­rendezésnek és a gyertya szi­getelésének, mert a szikra lét­rehozásához nagyobb feszült­ségű áram kell. A kisebb hézag viszont gyenge szikrát eredményez. Esetenként a gyertyák megtisztításáról se feledkezzünk el, drótkefével távolítsuk el az esetleges le­rakódásokat, de csak a fém részekről, a szigetelőkő felüle­tének megsértése csökkenti a gyertya élettartamát. A tisztítás utáni beszerelés­kor nem szabad »-pattanásig« meghúzni a gyújtógyertya me­netét, elég csak olyan szorí­tást biztosítani, hogy a tömí­tőgyűrű jól zárjon. A lábfej és az alsó végtag egészében átéoítődik járá« közben. Kezdetben ugyanis minden baba lúdtalpas. Sok anyuka aggódik Is emiatt, mert nem tudják, hogy a ba­bák lúdtalpa nem igazi lúd­talp. A végleges lábforma csak később, éppen a járás ered­ményeként alakul ki, amikor eltűnnek a talpról az oda nem illő zsírpárnák. Ugyanígy a járás következtében lassan egyenessé válnak a kis görbe lábak is. Helytelen, amikor az anyu­kák kemény talpú cipővel, sőt némelykor lúdtalpbetétté! akarják formásabbá kényszerí­teni a dundi lábakat. Ez a gyógymód gyermekkorban csak ronthat, mert akadályoz­za a gyermek természetes mozgását. A járni tanuló gyermek jár­jon mindig puha, vékony tal­pú cipőben, s ami a legegész­ségesebb: mezítláb. Minél töb­bet jár a gyermek mezítláb, természetes talajon, annál erő­se« ‘ lesz a lábboltozat és ké­sőbb sem lesz lúdtalpas. Ke­mény, sima alapon, betonon vagy kövön nem ajánlatos me­zítláb járni. Nagyon vigyázzunk minden­kor, hogy ne erőltessük túl a gyermeket. Ez csecsemő és Eqv szép modell Párizsból (MTI Külföldi Képszolgálat.) Gerencsér Miklós | Fekete Mindkét nyilast ismerte. Az egyik, Piriti József mészáros­segéd, a másik Péter József vásári kucséber. — Mindenki a hélyén ma­krád! Igazolványokat kikészite- í'ni! — rendelkezett kiabálva Péter József, mintha ezrek­éhez intézte volna szavait. A vagongyári öntöde írnoka (nyugodtan lehajtotta komoly fejét, (Csukott szemmel válo­gatott belső zsebében a pa­pírjai között. (I Először a pattanásos ka- imaszt kezdték faggatni. Pi- Jriti József kérdezgette hig­gadtan, majdnem gyengéden. (' — Hogy hívnak, édes fiam? (! A kamasz önkéntelenül a ' nyilas kezében lévő igazol- fványára pillantott, jelezve J mozdulatáról, hogy a papíron f minden adat megtalálható. ' — Novák Márton... — Aztán tudsz-e valamit a statáriumról? A kamasznak csak a patta­násai piroslottak fehér arcán. — Kérem, én nem akarok bujkálni... — Honnan jössz?! — dör- rent rá gorombán Péter Jó­zsef. — Budapestről... Épp a hadügyminiszter úr parancsá­ra utazok haza... Holnap reggel jelentkezni fogok... — Ajánlom is — jegyezte meg halkan Piriti József. Eközben anyás szeretettel nézte a kamaszt a bronzbarna lány. Semmi megilletődöttség nem látszott rajta, amikor Pi­riti József faggatni kezdte: — Hogy hívják a kisasz- szonyt? — Köteles Lenke. — Szóval Köteles Lenke. Aztán honnan tetszik utaznia kisasszonynak? — Szintén Budapestről. — Ne tessék izélni velem! Láttam, amikor Komáromban jegyet váltott. Köteles Lenke játékos fej- mozdulattal ringatta meg gyönyörű haját. — Akkor is Budapestről utazom. Komáromig Hegymegi László vezérkari százados úr jóvoltáfból katonai személy- gépkocsin tettem meg az utat. A szép nő feltűnési vágyat keltett a kucsóberben, aki büszkén kapaszkodott a nya­kában lógó géppisztolyba. — És elárulná a kisasszony, hogy mit keres errefelé. A költő érthetetlen aggoda­lommal figyelte a párbeszé­det. Meg volt róla győződve, hogy Köteles Lenke mint rit­kaszép és jólnevelt úrilány a gyanúfelettiség irigylendő elő­nyével rendelkezik, különben nem volna ennyire határozott. Mégis félt miatta. Köteles Lenke könnyed vi­selkedésétől fölengedett a ku­péban szorongó emberek riadtsága. — Az urak talán tudják, hogy itt van Győr megyében Hilbert-puszta — csevegett barátságosan a lány. — Igazán nem akarok dicsekedni vele, de rokonom az uradalom tu­lajdonosa. Hozzájuk megyek, mert beteg szegény nagyné- ném, mármint Hilbert Fe- rencné őnagysága. Nem tud­nák véletlenül megmondani, hogy mikor van csatlakozás Enese felé? — Majd megmondom, ha vasutas leszek — mordult kelletlenül Piriti József. Az­tán vészjóslóan rá terí tette te­kintetét a költőre. — Na, maga jóképű lurkó. Mutassa gyorsan az újraoltási bizonyítványát! — Parancsoljon — és át­nyújtotta katonakönyvét. A kucséber közben kérdez­gette: — Hol járt? — Ácson — felelte a költő, de mindjárt kétsége támadt, hogy helyes volt-e megmon­dani az igazat — És mit keresett Ácson? Gyorsan, szinte, akaratlan vakmerőséggel válaszolt Né­meth: — A hungarista állam, a Kárpát-Duna nagyhaza törté­nelmi létjogosultságáról tar­tottam előadást a cukorgyár! testvéreknek. Piriti ezek után csak a lát­szat kedvéért lapozgatott a katonakönyvben. Mindent rendiben talált. A fiatalember foglalkozása joghallgató, ren­des katonai szolgálatot telje­sít civilben a hadiüzemmé nyilvánított vagongyár alkal­mazottjaként. — További jó utazást! Ki­tartás ! — Éljen Szálasi — köszönt vissza megszokottan a költő, és átvette katonakönyvét a nyilastól. Az igazoltatók odébbáll tak. Németh László János e pilla­natban nem gondolt arra, miért is járt Ácson. Meglepte, hogy Köteles Lenke tűnődve a szemébe mosolyog. — Mit nevet rajtam? — kér­dezte sokkal zavartabban, mint ahogy Piritiékkel visel­kedett. — Maga a legszelídebb nyi­las, akit valaha láttam. (Folytatjuk) ttóúvél Siófokon! hues A kétszeres víkendlehetőség miatt az idén már március 27-én a Balaton déli partján megnyitjuk szállodáinkat! Rendkívüli kedvezmények: március 27-től május 4-ig a siófoki szállodasoron kétágyas, fürdőszobás szobák naponta, férőhelyenként: 40 Ft (Három napon túli tartózkodás esetén 30 Ft.) Touring hotel. Balatonmária; ugyanez 30 Ft. Napi panziót is igénybe vehet 65 Ft-ért. (Nem kötelező!) Egy hét a fokihegyi Touring hotelban teljes ellátással 480 Ft Szobafoglalás, felvilágosítás: mm wme Ön határozhatja meg, hogy szobafoglalását igénybe veszi-e vagy sem. Ha bármi oknál fogva meggondolja magát, akkor a befizetett előleget kicseréljük: 1 — budapesti éttermeinkben, éjszakai szórakozóhelyeinken vagy — balatoni egységeinkben levásárolható, készpénzt helyette­sítő utalványokra. SIÖFOK, BATTHYÁNYI UTCA 4. DÉLIBAB SZÁLLÓ. TELEFON: 690. (7384) SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. márcio# 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom