Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-03 / 52. szám
Bevásárlótáskák külföldre Tetszetős bevásárlótáskákat készítenek a nagyberényi Üj Barázda Termelőszövetkezet melléküzemágában. Decemberben kezdték meg a munkát. Huszonnégy asszony válogatja, szabja, varrja, vasalja a bőrt. A Budapesti Kézműipari Vállalat megbízottja, Sárkány Lajosné tanította meg a műveletekre a nagyberényi asszonyokat. Ahogy elmondta Svédországba harmincezer bevásárlótáskát szállítana' majd. Rendelt belőlük Hollandia és a Német Demokratie Köztársaság is. Készül a bevásárlótáska. 4. így a hitelesnek számító orosz szöveg átolvasása után előbb Faraghó, majd Szent- iványi és Teleki is aláírták az okmányt. 1944 október 11-e volt, és 3 perc hiányzott 8 órából, moszkvai idő szerint. Szóbelileg abban állapodtak meg, hogy a fegyverszünet közzétételének időpontját — figyelembe véve a kormányzónak a magyarországi helyzetről tett kijelentéseit — Horthyra bízzák. A magyar küldöttség tagjai egy ideig még barátságosan elbeszélgettek az orosz államférfiakkal, ma'd jelentést küldtek Budapestre a fegyverszünet megkötéséről. Magvarország számára tehát elvben megteremtődött a lehetőség arra, hogy a náci uralom alól minél előbb felszabaduljon. Mi történt közben idehaza? Hiszen nyilvánvaló volt, hogy a moszkvai megállapodásnak csak úgy van igazán értéke és értelme, ha az átállást végre is hajtják. Csak így valósulhatott volna meg viszonylag kevés áldozattal Magyarország felszabadulása. 1944 őszén már biztos volt, hogy a Vörös Hadsereg előbb vagy utóbb felszabadítja Magyarországot. A Vörös Hadsereg természetesen rendelkezett a maga stratégiai elgondolásaival, és figv-íiembe kellett vennie saját biztonsági szempontjait is. Meggondolatlanul nem kockáztathatta katonái életét. Az ország gyors felszabadulásához tehát magyar közreműködésre is szükség lett volna: azaz meg kellett volna nyitni a kaput a szovjet hadsereg előtt, hogy a legrövidebb időn belül kiűzhessék a náci hordákat Magyarországról. Ennek a tervnek az elvi alapjait fektették le a többi között a moszkvai fegyverszüneti egyezményben. A gyakorlati megvalósításnak, a kezdeményezésnek magyar részről kellett bekövetkeznie. Ezen a téren azonban igen nagy eltérés volt a hivatalos és nem hivatalos magyar ma- sitartás között. Míg a magvar ellenállási mozgalom, legfőbb ereje, a kommunista párt által vezetett Magvar Front mindent megtett, hogy a célt minél hamarabb elérjék, addig a hivatalos magyar szervek — élükön a kormányzóval — még a fegyverszünet aláírása után is csaik »-félgőzzel'« láttak hozzá a fegyverszünet megvalósításához. Nagyrészt ennek a szemléletnek és magatartásnak következménye lett, hogy az október 15-i Horthy féle kiugrási kísérlet kudarcba fulladt.-A Magyar Front, a Békepárt kezdeményezésére, nyomban a március 19-i náci megszállás után megalakult. Először három párt alkotta: a kommunista, a szociáldemokrata és a kisgazdapárt. A Magyar Front felhívással fordult az D SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1970. márdos 3. MENNYIT EMELKEDTEK AZ ÁRAK? Beszélgetés Vida Józseffel, a Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igazgatóságának vezetőéjvei Sokan kényes kérdésnek irtják az árak és a bérek kapcsolatát. Folyamatosan emelnünk kell a béreket, mert emelkednek az árak is — mondta egyszer egy üzem vezetője. Valóban befolyásolná a vállalatok bérpolitikáját a mindennapos árváltozás? Nem lehet egészséges összhangot, megfelelő arányt teremteni a kettő között? A vállalatok mindig időben :.aptak információt az árszínvonal várható alakulásáról. Az más kérdés, hogy mennyire tudtak ezzel élni. A Központi Statisztikai Hivatal Somogy megy . í Igazgatóságának az 1969. év: gazdasági és társadalmi helyzet főbb jellemzőit értékelő jelentésében az áll, hogy a fogyasztói árszínvonal a múlt év folyamán is lassú emelkedést mutatott, de az áremelkedés mértéke nem volt nagyarányú, és éves átlagban, a lakosság összes vásárlásait tekintve, nem haladta meg a kát százalékot sem. Ez a két százalék így nem tűnik soknak. A vásárló, a mindennapos fogyasztó mégis sokszor összetalálkozik néha túl magas, illetve túl gyorsan magassá vált árakkal. Árindexeink — akár a kereskedelmi forgalom, akár az egész lakossági fogyasztás és szolgáltatás áralakulására vonatkoznak — mindig átlagok. Bennük az áremelkedések és árcsökkenések egyenleged jutnak kifejezésre. Természetes, hogy az átlagok mögött nagy eltérések is vannak. A bevezetőben említett kétszázalékos fogyasztói árszintemelkedésen belül az élelmiszereknél egyszázalékos, a ruházati cikkeknél, egyéb iparcikkeknél, a szolgáltatásoknál 3—3 százalékos áremelkedés, a fűtési, világítási kiadásoknál 4 százalékos árszíntcsökkenést tapasztaltunk. Még nagyobb az eltérés és az átlag körüli szóródás, ha az árucsoportokon belül az egyes cikkek áralakulását hasonlítjuk össze. Tulajdonképpen a vásárló is ezt teszi. Tudjuk, hogy vannak, akik adataink igazságát vitatják. De mi is a piacról élünk, s a családi költségvetés összeállításában mi is részt veszünk. Más a közgazdasági és más a fogyasztói szemlélet. Azonban a két fogalom szembeállításával még korántsem értünk el eredményt. A fogyasztó ítéletét sokszor téves irányba tereli az is, hogy általában a gyakrabban vásárolt cikk áralakulásából indul ki, s nem tesz különbséget nagyobb vagy kisebb értékű, a kiadásaiban nagyobb vagy kisebb tételt képező áruk árváltozása között. Jól érzékelteti ezt a jelenséget a burgonya, a gyümölcs- és zöldségfélék tavalyi első félévi áralakulása. Ismeretes, hogy e cikkek — a szabadpiacon és a boltokban egyaránt — 20—40, néha 50 százalékkal is drágábbak voltak, mint egy évvel korábban. A vásárlók egy része e cikkek áremelkedésének mértékét az egész árszínvonal emelésével azonosította, s élet- színvonala jelentős csökkenésének tekintette. E cikkék áralakulása valóban kedvezőtlenül hatott az életviszonyokra. de valóságos hatása a vélt- nél jóval kisebb volt, mert az említett élelmiszerek vásárlására a lakosság kiadásainak átlagosan csak 4—5 százalékát fordította, áremelkedésük az egész fogyasztói árszí nvonalat csupán 1—1,5 százalékkal emelte meg. A fogyasztó —azt hiszem, jogosan — drágulásnak tekinti azt is, ha hiányzik a polcokról az olcsó áru. Mert így kénytelenek vagyunk kifizetni a nagyobb összeget, ha nincs más. A kereskedelmi forgalom egyre inkább a drágább cikkek felé tolódik el. Mi nem tekinthetjük ezt drágulásnak, mert — akár önszántából vásárolt valaki drágább holmit, akár azért, mert nem kapott olcsóbbat — elvileg a vevőnek a többletkiadásért jobbat, divatosabbat vagy modernebbet kellett kapnia. Sajnos, esetenként sok a kifogás a minőség ellen, vagy csupán az ország népéhez, illegális röpiratokat, újságokat adott ki, de természetesen nem elégedett meg pusztán ezzel. Ség- vári mártírhalála egyik fényes bizonyítéka a Front elszántságainak. Ahogy a háború közeledett az ország határaihoz, a Front mind aktívabb lett Már a jövőre gondcűt, s ezért elhatározta, hogy bővíti sorait, és a Nemzeti Parasztpártot is felveszi a Frontba. A kisgazdapárt jobbszárnya ellenezte ezt, de végül mégis sikerült elérni a Front kibővítését A Magyar Front tekintélye már akkora volt, hogy 1944 kora őszén Horthy is kereste vele az ösz- szeköttebést, kabinetirodája útján. A Frontnak, illetve a Fronton belül a Magyar Kommunista Pártnak az volt az álláspontja, hogy még az utolsó pillanatban is lehetséges az együttműködés Horthy, a hadsereg és a Magyar Front között, ha ez az együttműködés egyben a hivatalos magyar politika teljes fordulatát jelenti, s ezzel megakadályozzák, hogy az ország hadszíntér legyen. A Kommunista Párt javaslatára a Magyar Front szeptember végén memorandumot juttatott el a kormányzóhoz. Ebben a memorandumban megfogalmazta követeléseit, melyeknek lényege a fegyverszünet haladéktalan megkötése és a németekkel való szembefordulás volt. Amikor Horthy a Magyar Front memorandumát elolvasta, az általa kiküldött fegyverszüneti delegáció már Moszkvába érkezett, és két nappal később már a feltételeket is ismerte. Ezek lényegében nem különböztek a Magyar Front kívánságaitól Mikor pedig október 11-én találkozott a Magyar Front képviselőivel, Horthy el is fogadta ezeket a feltételeket, mert a fegyverszünetet már aláírták. Ennek ellenére Horthy még mindig taktikázott. Két nappal azután, hogy a Faraghó féle küldöttség elindult Moszkvába, Vörös János vezérkari főnök Horthy megbízásából Kenessey Pongrác Ilona utcai lakásán találkozott Szakatsits Árpáddal és Tildy Zoltánnal, hogy velük a kormányzó nevében az átállásról tárgyaljon. Ezek a megbeszélések, noha már csak percek választották el a# tizenkettedik órától, a kormányzó részéről még mindig^ csak tájékozódó jellegűek voltak. Október 11-én késő este, tehát aznap, amikor Moszkvában aláírták a fegyverszünetet, Horthy a legnagyobb titokban fogadta Szakasdtsot és Tildyt. Az elővigyázatossági ---- -- —-— rendszabályok rendkívüliek J (J31 945 bútor áru nevének változása jelenti az újat. Szükségszerű-e az áremelés? Ha az átlagos árszint nem nőtt is ugrásszerűen, sok cikk ára jelentősen változott, jó né- hányé tíz-húsz százalékkal is nőtt tavaly. Szükségesek az áremelkedések? — kérdezte. A kérdés jogos. Válaszunk az, hogy általában igen. Az új gazdaságirányítási rendszer alapvető fontosságú célkitűzése, hogy a termék ára igazodjon az előállításhoz szükséges társadalmi költséghez. Vagyis az kell, hogy a gyár is megtalálja a számítását. Az árnak elő kell segítenie a kereslet és a kínálat összhangját, továbbá az árak alakulásának hatást kell gyakorolnia az adott áru termelésére. Ügy tűnik, hogy ezek az elvek nem minden árváltozásnál érvényesülnek így. Az áremelkedés helyenként öncélúnak, nyereségnövelő tényezőnek látszik. De az ilyen jelenségek megszüntetése már megkezdődött. 4 Az áremelkedés tulajdonképpen minden család számára mást jelent — attól függ, hogy milyen anyagi helyzetű emberek a vásárlók. Az árszínvonal mutatószáma átlagnak tekintendő abban az értelemben is, hogy az. a megyében élő mintegy 120 ezer család fogyasztói árszintjének átlaga. Ebben a vonatkozásban az átlagtól való eltérés mértéke korántsem olyan nagy, mint az egyes cikkeknél, de hatása az egyes családok életkörülményeire igien jelentős. Az átlagtól való eltérés függvénye annak, hogy »az adott család fogyasztásának, ’.eladásainak összetétele miként alakult. Például attól is függ, hogy a család a kérdéses időszakban vásárolt-e nagyobb értékű, leszállított áru cikket (mondjuk hűtőszekrényt), vagy éppen olyan cikkre volt szüksége, amelyeknek árában jelentős emelkedés következett be (fényezett bútor). A fogyasztás eltérő összetétele miatt az árváltozások mértéke nemcsak az egyes családok között lehet különböző hanem az egyes rétegek között is. De erre vonatkozó közvetlen adatgyűjtésünk nincs (nem kérdezhetjük ki a vásárlót, hogy milyen a jövedelmi helyzete, s hogy melyik réteghez tartozik), csak számítások eredményére támaszkodhatunk. Ezekből az állapítható meg, hogy megyénkben az 1969. évi árváltozások a bérből, fizetésből élőket és a parasztságot megközelítően azonos mértékben érintették. Arra, hogv a kisebb és nagy jövedelműeknél van-e eltérés, pillanatnyilag csak az országos és az 1968. évi tapasztalatok alapján tudok válaszolni. Az árváltozások különböző jövedelmű családoknál általában úgy hatottak, hogy az alacsonyabb jövedelműektől a magasabb jövedelműek felé haladva, nem nagy eltéréssel ugyan, de emelkedtek a fogyasztói árindexek. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők közül ki kell emelni a nyugdíjasokat és a sokgyermekes nagy családokat, őket az áremelkedés jobban érintette, mint a lakosság egyéb rétegeit. Élelmezésükben ugyanis a megdrágult idénycikkek (zöldségfélék, burgonya stb.) nagyobb szerepet játszanak, mint máshol, továbbá őket különösen sújtja az a kedvezőtlen jelenség, hogy a ruházati cikkek választékából főleg az olcsóbbak hiányoznak. Ha növekednek a kiadások, azt kizárólag az áremelkedés okozza? A közvélemény hajlamos arra, hogy az árak változásairól kiadásainak alakulása alapján alkosson véleményt. Vannak, akik a kiadások, a »megélhetési költségek-« emelkedését kizárólag vagy döntően az árak emelkedésednek tekintik, pedig a két fogalom között lényeges az eltérés. A kiadások emelkedésében ugyanis az elmúlt években az áremelkedésnél nagyobb szerepet játszottak a megváltozott életkörülményekből adódó többletkiadások is. Ma már nem szorul részletesebb magyarázatra, hogy a lakosság választékosabban táplálkozik, divatosabban öltözködik, modernizálódik a lakásberendezés, korszerűsödik p -főzés, a lakásfűtés, rohamosan terjednek a tartós fogyasztási cikkek. Ezek többsége többletkiadással jár. De nem az áremelkedés miatt. Milyen tehát az árak é* a bérek kapcsolata? A fogyasztói árszínvonal tervezett emelkedését a kormány bérintézkedésekkel ellensúlyozta, s a tervbe vett jövedelememelkedést az áremelkedések nem hiúsították meg. De a jövedelem emelkedése nemcsak bérből fakad, nagyobb hányadát a foglalkoztatottak számának növekedése, az egyéb bérjellegű jövedelmek, illetve a társadalmi iuttatások kiterjesztése jelenti. Természetesen ezekből sem egyenlő arányban részesedik a lakosság. Az átlag mögött nagy az eltérés.. Egyes nyugdíjas rétegek teljes mértékben elestek a jövedelem emelkedésétől, de már folyamatban vannak olyan ’ intézkedések, amelyek enyhítenek majd ezeken a gondokon. Tröszt Tibor voltak. Lázár testőrparancsnak külön polgári ruhás testi-LAJUY AUJ.UU i-rtAIgcU. X 1 Uiicfío vui Jdd UbcLLVailiy őröket küldött a két politikus*' 095 650 háztartási gépek védelmére. A kihallgatás GYORSUSTII a lottó jutalomsorsolásáról Az 1970. március 2-án megtartott lottó jutalomsorsoláson a 7. heti lottószelvények vettek részt. 066 572 éléskamra utalvány 082 200 hűtőgép 084 545 utalvány 107 240 pihenés a Balti-tenger partján a Kinaugatas baj nélküli partján folyt le, de nem sok konkrét' 112 041 varrógép eredményt hozott. i 123 267 méteráru Tildyt a kormányzó arra t, 29 ^ éléskamra utalvány a carta rávenni, hogy az cl- ^ 136 35g fényképezőgép kerülhetetlen földreform ne #136 620 méteráru legyen túlságosan radikális, f138 493 éléskamra utalvány Szakaaitssal pedig — mint-J140 814 teleVlzió hogy a kormányzó ekkor már megkapta azokat az införmá- ciákat, melyek szerint a németek (nélküle!) nyilaskormányt kívánnak felállítani — arról akart tárgyalni, hogy a munkásság fegyverrel a kezében akadályozza meg egy tiszta nyilas kormány megalakulását. (Folytatjuk) f 148 981 lak-tex 154 294 hűtőgép 161 030 ruházati cikk 164 604 rádió 177 680 éléskamra utalvány 177 790 BÁV-utalvány 177 997 Ki mit választ \ 18 398 hűtőgél/-’88 050 bútor—lakberendezés 1 833100 varrógép 1 836 375 éléskamra utalvány 2 009 159 mútor ,2 018 23? hűtőgép •2 027 063 óra 2 032 021 utalvány 2 034 165 utalvány 6 603 299 Ki mit választ 6 610 238 éléskamra utalvány 6 611 026 Ki mit választ 6 613 074 Ki mit választ 6 614 291 BÁV-utalvány 6 616 613 OFOTÉRT utalvány 6 622 693 rádió 6 636 607 Ki mit választ 6 626 134 varrógép 6 643 310 mosógép és centrif. 6 645 597 éléskamra utalvány 6 654 597 éléskamra utalvány 775 381 lak-tex 784 114 moped 784 833 háztartási gép 792 777 televízió 798 354 lak-tex 803 034 hűtőgép. 8 019 870 Ki mit választ 8 020 728 írógép A nyertes szelvényeket 1970. március 20-ig kell eljuttatni a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lebonyolítási osztályához (Budapest, V., Mün- nich Ferenc u. 15.) A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. i
