Somogyi Néplap, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-18 / 65. szám
— az infarktus elől Fussunk A testi neveléssel és az egészségvédelemmel foglalkozó szakemberek figyelme egyre jobban korunk izgalmas kérdése, a civilizációs ártalmak felé fordul. A témának az a része, mely a mozgáshiányból eredő biológiai romlást vizsgálja, engem is régóta foglalkoztak. Jelentőségét csak akkor tudtam igazán fölmérni, amikor az ide vonatkozó szakirodalmat tanulmányozni kezdtem. Amikor pedig a statisztikai évkönyvek adatait összehasonlítottam, megdöbbentem. Engedje meg a kedves olvasó, hogy ezeket a meggyőző érveket közöljem, gondolatébresztőül. Csak azoknak az eseteknek az összehasonlítását végeztem el, amelyeknél a mozgásszegénység döntő ok lehet. A 10 000 lakosra eső halálesetek Év száma 1914 11,8 1921 15,2 1930 fr 15,96 1938 21,61 1957 21,67 1960 24,19 1962 27,73 1967 28,62 Megdöbbenésem tovább fokozódott, amikor a Somogy megyei adatokat is rendelkezésemre bocsátották. Ebben az esetben nem az élhalálozási arányszámokat vizsgáltuk meg, hanem a szív- és érrendszeri megbetegedések számát. Ezek a betegek gondos és korszerű kórházi kezelésben részesültek, sokuknak meghosszabbították az életét. (Nem szándékozom részletezni itt sem az adatokat, mivel a számok minden évben emelkednek. Csak azokat az eseteket vettük figyelembe, amelyeknél a mozgáshiány döntően oka lehet a megbetegedésnek.) A kaposvári adatokból kiemelve: 1961-től 1966-ig az első három évben kezelt szív- és érrendszeri betegek száma: 1121. Ez a szám a további három évben 1971-re emelkedett. Somogy megyei adatok: 1962-től 1965-ig az első két évben kezeltek száma .989, a második két ^pvben pedig 1466. Äz elmúlt két esztendő adatait még nem dolgozták fel. De feltételezhető, hogy a számok még nagyobb mértékben emelkedtek. A rideg statisztikai adatok áttekintése után őszintén kijelenthetjük: súlyos helyzetbe került korunk embere; életmódunkat nem igazítottuk a megváltozott körülményekhez. A szervezet nehéz fizikai igénybevételé mindinkább a múlté. Az ideg- rendszer terhelése viszont emelkedik. Ezt bizonyítani nem is szükséges, hiszen a nagy fokú fejlődés mindig jobban igénybe veszi szellemi erőinket, mindig többet követel tőlünk. Egyre több embernél okoz egészségügyi zavarokat a túltápláltság. Nyikolaj Amaszov szerint »Minden tizedik negyven éven felüli férfit fenyeget az infarktus, aminek három általános oka van: a szív nem kielégítő terhelése, a túltápláltság és az idegállapot*». Jó lenne mindenkinek megvizsgálni,' hogy az említett okok közül melyik ellen vét rendszeresen. Azt is tisztáznunk kell, hogy mit értünk a szív kielégítő terhelésén. A napi egészség- ügyi séta nem elég. A már idézett Amaszov szerint az egészséges embernek mindennap húsz-haíminc percig kell olyan intenzitású gyakorlatokat végeznie, hogy verítékezzen és kellemesen elfáradjon. Aki pedig már túl van az első infarktuson, az orvosai tanácsát kövesse. Sokakban él az a téves nézet, hogy azok egészsége lesz tartós, akik sokat pihennek, kímélik magukat. Bizonyított tény, hogy a kevés mozgás következménye a szervezet általános biológiai romlása, csö- kevényesedése. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a »■megszerzett« tulajdonságainkat utódaink öröklik. Grobert végzett ezzel kapcsolatban érdekes kísérletet. Lemérte az egy őstől származó háziállatok és vadon élő rokonaik test- súlykilogramimra eső szívsúlyát. A következő eredményre jutott: Házinyúl: 2,4 g, vadnyúl: 7,75 g. Házikacsa: 9,98 g, vadkacsa: 11,02 g. Ló: 6,0 g, versenyló: 11,5 g. Kis öngúnnyal elmondhatjuk: kezdünk hasonlítani a házikacsához... Nézzük meg röviden az érem másik oldalát. A testgyakorlatok hatásait még felsorolni sem lehet egy ilyen terjedelmű írás keretében. Ezért csak néhányat említek: Jó hatással varrnak az ideg- rendszerre, növelik annak stá- biütását. Rendszeres alkalmazásuk következtében megnő az izmok keresztmetszete (ez még negyven éven túl is tapasztalható!) és a csontrendszer teherbíróképessége. Az érfalak rugalmasabbak lesznek, bővül a hajszálérhálózat. Megnő továbbá a szív izomtömege és a tüdő vitálkapacitása. Hatással vannak a hormonális működésre, melynek eredményeként meggyorsulnak az izmokban lezajlódé vegyi folyamatok és csökken a fáradtságot előidéző termékek keletkezése. A nők esetében: a szülés köny- nyebben lezajlik fejlett hasizmokkal, és visszanyeri eredeti állapotát a hasfal. Ezek után joggal kérdezheti bárki: mikor, hogyan, menynyit és hol mozogjunk, gyakoroljunk? Az MTS Somogy megyei Tanácsa és a Kaposvári Tanítóképző Intézet igazgatósága támogatja ezt a gondolatot. Az intézet tornatefmében otthonra találhatna a 30 éven felüliek klubja azokból, akik nem hajlandók idő előtt megöregedni. S végül hadd álljon itt a híres francia orvos, Tisso mondása: »A mozgás hatása- női fogva bármilyen orvosságot helyettesíthet, de a világ összes gyógyszere együttvéve sem tudja helyettesíteni a mozgás hatását.-'-' Ozsváth Ferenc tanítóképző intézeti tanár (Folytatjuk.) Megyeszerte híres virágkertészettel büszkélkedik az ózdi József Attila Gimnázium, ahol ilyenkor télen is több mint 150 fajta virág pompázik. A diákok a politechnikai foglalkozáson nagy szeretettel gondozzák a szebbnél szebb növényeket. BOCSÁNAT, TÉVES... * ... mondja, az, aki hivatalból vagy a Hivatalból telefonál, ha tapasztalja, hogy téves a kapcsolás. Evvel leteszi a kagylót, és újra tárcsáz, hiszen pénzbe nem kerül — neki (sőt beleszámít a nyugdíjába). Ámde, ha saját -zsebe siratja a melléfogást, nem nyugszik bele ilyen könnyen a telefonáló. Legalább elmondja a magáét azért a forintért. Ki így, ki úgy. . Van belőlük egy kis gyűjteményem. Hadd adok közre néhányat a nyomdafestéket tűrő szövegekből. A FILOZÓFUS: — Szervusz, János, öreg cimbora!... Nocsak! Nem ismered meg a hangomat? __ T essék? ... Hát nem Sóvári lakás?... Hm. Ejnye, no!... Hát nem melléfogtam ... Vagy talán nem is én, hanem a gép, az automata, a híres technika ... Mert tessék elhinni nekem, a gép'sem csalhatatlan. Bizony, már a múlté, hogy »tévedni emberi dolog«. Manapság tévedni gépi dolog. Hehehe!... Igaz, hogy a gépet az ember csinálja, tehát végső soron mégis ... Tetszik érteni? ... Szóval, bocsánat a tévedésért, emberek vagyunk! A MŰSZAKI: — Jó estét kívánok, Gizilcet kérem! Hogy? Nincs otthon?... Ezt, hogy értsem?... Értem... Milyen szám, ha szabad kérdeznem? ... Tetszik látni, csak egy, csak egyetlen számot tévesszen el az ember, és máris selejt a hívás! A valószínűsége a téves kapcsolásnak hat törve egyszer, két- /szer... He nem fárasztom. Különben is vannak egyéb tényezők, amelyek a képleten kívül esnek. A statisztika kimutatta, hogy minden százharminchét tárcsázás közül egy téves ... Én kérek bocsánatot, amiért összehozott bennünket a statisztikai átlag. A BABONÁS: — Szervusz, édes Lsnci- kém!... Tessék?... Nem értem, hogy tetszik mondani... Tudtam, tudtam!... Tessék elhinni; van valami abban, hogyhá rosszul kezdődik a nap, akkor megette a ... a ... macska. Ne tessék félreérteni, én hiszek a materializmusban! De magyarázza meg nekem ön materialista alapon, miért épp ma vesztettem el a csarnokban húsz forintot, miért ma csöpögtettem le kávéval a fehér piké blúzomat, és miért ma vott a társbérlőm esküvője egy kétgyerekes anyával! Nos? Én megmondom1 Mert egy fekete macska szaladt át előttem az utcán, amikor a csarnokba mentem. Bizony, bizony, Lencikém!... Hogy? ... Nem te vagy az?... Ejnye, kérem, akkor miért hagyja, hogy hiába beszéljek!?! • A BAJTÁRS: — Hálló! Szervusz, kispajtás!... Hogyhogy kivel?... Téves? Márhogy én tévedtem?... Szabad kérdeznem, kivel beszélek? ... Zimándi Rezső?... Jól hallok? Rezső! Akkor egész véletlenül mégsem tévedtem... Ügy értsd, kispajtás, hogy mi együtt jártunk gimnáziumba. Gyulán... Nem szólsz közbe! Te a kis- bélteki Zimándiak közül vagy a kisebbik. Stimmel? ... Nem tudod, merre van Kis- béltek? ... Akkor pardon, uram! Azazhogy... Lenne még egy dobásom, ha szaSOMOGYIAK EMLÉKEZNEK A heresznyei Gergulás Imre, Vízvár. »A jegyzőségen voltam akkoriban, kérem. Sokfajta embert láttam átvonulni a falun, hiszen sok mindenen keresztülmegy az ember. Csak any- nyit mondok magának — gyűlölöm a háborút. A legjobban ez alázza meg az embert. Még dolgozom. De csak félállásban már, itt a könyvelésben a termelőszövetkezetnél.Heresznye felől jöttek a katonák Vízvárra. Németek szállták meg a falunkat. -Hatalmas csordákat, juhnyájat hajtottak. aztán ott őrizték, legeltettek a falu mellett. Még a községbeliek is szerezhettek belőle. A németek után, még a tálén jöttek az oroszok is. Vízvár és Heresznye között van egy szakadék. Ennek a két oldalán megállt a front. Heresznyén már az oroszok voltak, legalábbis azt hittük, hogy oroszok, a másik oldalon meg magyarok és németek. Apámékhoz is beszállásolta magát néhány német. A háborúban mindenki ingerült, a katonák elkeseredettek. A mieink szomorúak voltak. A németek meg dühösek és állandóan hergottoztak. Együk este átmentem apá- mákhoz, ott ittak, duhajkodtak. De ez nem volt elég, tör- tek-zúztak is. Rájuk szóltam, hogy minek ez. Akkor nekem- estek, és letepertek a földre. Fojtogattak. Szóval mondhatja nekem akárki, hogy így kultúrnemzet, úgy kultúrnemzet. Ked- vükvesztett katonák voltak 1 ezek, és harc közben állatokká váltak. Mondta is némelyik, mikor elindult a szakadék felé, nem tudom, hogy visszajövök-e még. Aztán volt itt egy heresznyei fiú is. Neki éppen Heresz- nyét kellett lőnie, a szülőfaluját. Hát. én olyan elkeseredett-embert még nem láttam! Aztán az egyik este figyeltem, hogy ott ült a kapu mellett, és nem szólt senkihez. — Mi bajod van? — Én már szeretnék meg- dögleni. Dtt fekszünk a szakadék szélén, szemben meg a falu. Láttam az apám házát, és bánatomban odalőttem a géppuskával... Hát ennyire el volt keseredve már az a heresznyei gyerek. Mi pedig olyanok voltunk, katona mint a patkányok. Féltettük S bőrünket. Ha kilépett az ember az udvarra, mindig számíthatott arra, hogy oda is becsapódik egy akna. Egy ember például egy fa mögé húzódott. Az aJkástör/ssel együtt tépte szét a lövedék. Éjszakánként hallottuk a szakadék túlsó oldaléról a rádiót. Zenét sugároztak, meg mondták a magvar katonáknak. hogy hagyják abba a harcot. Aztán mire kitavaszodott — nehéz' tavasz volt —• visszavonultak a németek. Csak egy maradt a malomban. A falu végén pedig ott álltak már. nem az oroszok — hanem a bolgárok. Nehéz volt nekik áttörni a szakad ékot. Eléjük mentek az emberek, örültek, hogy vége' a háborúnak. És akkor tudtuk meg, hogy a falu közepét aláaknázták. A német feladata volt a robbantás, aki a malomban maradt. De nem robbantott. Unta már a háborút. Inkább lett hadifogoly. Aztán jöttek az oroszok is. Meg bolgárok is még, vegyesen. Sokan továbbmentek a németek után, egy részük meg a faluban maradt. Jőkedvűék holtak a bolgárok. A templom előtt szoktak összegyűlni. Muzsikáltak meg táncoltak. És megindult a munka a malomban is. De nem is ez a lényeges, hanem az, hogy béke volt. És néhányan kezdtük már a földosztást... T. T. Tallózás művelődési tervek között A törekvések ablakai AZT SZOKTAK mondani: nézd meg a ház ablakait, és meglátod, mennyit törődnek a benne élők a tisztasággal, a renddel, és hogyan tekintenek a jövő felé. 1 így tükrözi egy falu érdeklődését. a kultúrához, a világ eseményeihez való viszonyát a községi művelődési terv is. Elegendő csak belelapozni, máris képet kaphatunk a faluról, igényeiről. A kaposvári járásban több művelődési 'tervet is átnéztünk. Megállapíthattuk: ahol a községek vezetői között (tömegszervezetek, vállalatok, tsz-ek). jó a kapcsolat, ahol valamennyien szívügyüknek tekintik a falu kulturális színvonalának emelését, ott a tervek is jók. Hetesen például sokoldalú, alapos tervet találtunk. Szembetűnő a tsz és a művelődési ház szoros kapcsolata. Látszik, hogy a tsz vezetői is felhőd ... Zimándi, Zimándi... Ipszilonnal a végén, nem? ... Hm! Megvan, megvan! Ezer- kilencszáztizenhét, Doberdó... Hogy? Tényleg csak húszban tetszett születni? ... Elhiszem, uram és elvtársam, elhiszem, de ... A kedves édesapja sem volt Doberdón?... Olyan biztos ebben?... Már tessék megbocsátani, de hogy lehet olyan biztos ebben, hiszen még a világon sem tetszeti lenni akkor... Nem mindent szoktunk elmesélni a gyerekünknek ... Nekem nincs is gyerekem, és kikérem magamnak ezt a hangot! Érti?... És ne tartson föl! Mondja azt, hogy téves és punktum!!! A PAJZÁN: — Jenő?... őt kérném... Ezt hogy értsem?... Nem a Nyusztori-lakással beszélek?... Bocsánat, igazán bocsánat!... Ilyen az én szerencsém. Mellétárcsázok ... De ha már mellétárcsázok, miért nem úgy sikerült, hogy olyan valakihez tévedjek, aki... Tetszik érteni? ... Hallottam már nem egy esetet, amikor ilyen, véletlenből egészen kellemes kis kapcsolat kerekedett... Nem tesz' semmit, uram, ön igazán nem tehet róla. Sólyom László adatuknak tekintik a lakosság szakmai-politikai és általános műveltségének emelését Az idén fejezik be például az állattenyésztési szakmunkásképző tan folyamot, ugyanakkor traktorosok részére is indítanak egy újabbat. A tanfolyamok idején a könyvtárosok kiállításokat, szakmai könyvbemutatókat rendeznek. A tsz és a község vezetői a tagsággal együtt megnézik a tv mezőgazdasági szakkönyvsorozatait, majd megvitatják a látottakat. Körzeti szinten (mert Heteshez tartozik Juta és Csombárd is) üzemi balesetelhárítási előadásokat tartanak, szocialista címért küzdő női brigádokat szerveznek. A tsz kulturális bizottsága szakmai an- kétokon ismerteti meg a dolgozókkal a különböző üzemegységek munkáját. Több .más — elsősegélynyújtó és rádió- távirász — tanfolyamot is indítanak még. Kisebb csoportoknak tartanak ismeretterjesztő előadásokat filmvetítéssel : a zöldségtermesztésről, a fertőző betegségekről^ közérdekű társadalmi—politikai témákról. KÜLÖN ÉRTÉKE a művelődési tervnek, hogy az ifjúsági klub, a nőtanács, a Hazafias Népfront és az MHSZ főbb célkitűzései is rendszerezve, kerek egészet alkotva szerepelnek benne. Amíg itt a tsz és a művelődési ház kapcsolatának erősítését tűzték ki célul, Somogy- szilban több kulturális rendezvényt jegyezhettünk föl. Tervük szintén színes, változatos. De mivel itt közös fenntartásban van a művelődési ház, a bsz-szel több közös programot is elvárnánk. Az állattenyésztéssel, a gépesítéssel kapcsolatban előadásokat, szakmai Ki mit tud-ot is terveznek, s a mezőgazda- sági könyvhónap keretében mezőgazdasági könyvkiállítást és növényvédelmi tájékoztatót tartanak. Nem szerepelt azonban tervükben szakmunkásképző tanfolyam. Nem is a nagyobb rendezvényeket, hanem inkább a kisebb társas összejöveteleket, szakmai megbeszéléseket hiányoljuk, Hogy a tervben ne csak. »programok« szerepeljenek," hanem az emberek igénye is tükröződjön. Helyet kaptak még a tervben az ifjúsági klub rendezvényei, politikai tájékoztatók, író-olvasó találkozó, természettudományi filmek és előadások, a párt- és KISZ-ok- tatás, a társadalomtudományi könyvek népszerűsítése és a honismereti munka is. Mindkét község tervében fontos helyet kap a pályaválasztási tanácsadás. A tsz vezetői az általános iskolákban tartanak tájékoztatókat a mezőgazdasági szakmákról. Ráksiban bizony nem mondhatjuk el ugyanezt. Röviden értékelték a múlt évi munkát, s röviden vázolták az idei programot. Indok- nincs művelődési ház, kevés a község léiekszáma. És akik ott élnek? Az az 575 ember? ... Helytelen volna állítani, hogy teljesen semmitmondó a tervük. Nyolc ismeretterjesztő előadás, ezenkívül a szülőik és a dolgozók iskolája is szerepel benne. Szeretnék bő-' víteni a mezőgazdasági könyvállományt, színjátszó csoportot alakítanak, sportbajnokságokat tartanak. Ez azonban a mai korszerű követelményekhez mérve sajnos kevés. A MŰVELŐDÉSI tervek itt a falvak vezetőinek összefogására, egyetértésére mutatnak rá. S egyben árulkodnak a hiányosságokról is. Nem láttuk például egyetlen tervben sem, hogy mezőgazdasági klubok vagy szakikörök működnének. De egyéb szakkörök létezéséről sem adtak hírt. Pedig igazán jó művelődési tervek csak mindenre kiterjedő figyelemmel születhetnek; ha azt tükrözik, hogy valamennyi területen gondosan építik a kultúra falait. Bán Zsuzsa SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. március 18. 5
