Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-07 / 32. szám
A kaposvári dalárda meghívója Eszéken Jöágrábból Eszéknek fordult az utam. A Hotel Pala- oa, ahova elhelyeztek Eszéken, még ma is a város közepe, ahogy annak idején a polgári korszakban is az volt, a város urai és kereskedői számára fenntartott teraisz- szai. A város lakossága már százezer föllé növekszik. A beüsd város őrzi a hajdani barokkot, míg a kiépülő Drá- va-part új pantházad már a modem városnegyedet jelzik. A külvárosi részeken pedig még parfeühők között ér el villamosán az utas a város együk végétől a másikig. A város történeti levéltá- eébam igen jelentős Hungari- ea-gyűjtésre van lehetőség. A megye régi. közgyűlési jegyzőkönyvében 1848 októberében érdekes részt örökített meg a hajdani nótárius a váron eüfoglalásáml és arról, hogy a magyar honvédek hogyan állították rögtönítélő bíróság élé azokat, akik a városban az eUenséggel paktól- tek. Pontos levelezések, röp- : rátok és plakátok találhatók a műit század 60-as és 70-es esztendejéből. Bask a dunántúli, főként a pécsi kultúrát» egyesületek és énekkarok kapcsolatairól sok-sok adatot tartalmaznak. Nem kis derültségre itt olvasható a pécsi dalárdának az 1863. augusztus 8—10-én Eszéken rendezett hangversenyéről az a plakát, amely az eseményt az alábbi módon hirdette: »Kéjutazás Eszékre a Hunyod, gőzösön az apatini és a pécsi dalárda által rendezve.« Meglepetésemre a híres kaposvári dalárda is elikiüMte a nagynevű eszéki kórusnak — a Korona vendéglőben tartott hangversenyére — 1809. február 7-ére szóló meghívóját. A jelentős iratok között talán a legizgalmasabb forrásokat az eszéki munkásegyletre vonatkozó dokumentumok képezték. Ismeretesek az éppen 100 esztendeje alakult munkásegyletek jelentőségei. E munkásegyletek közül is szinte a legrégebbiek közé tartozott az eszéki, a pécsi, a szigetvári és a kaposvári munkásegylet. így sok magyar vonatkozású dokumentum található a levéltár falai között Azok, akik a munkásmozgalom történetének e jelentős korszakára kíváncsiak, aligha nélkülözhetik az eszéki levéltár igazgatójának: Ive Mazurannaka forráspubli- kációs kötetét. (Német címe: Quellen zur Geschichte der Arbeiterbewegung der Stadt Osijek und Slavonians.) Ez több magyar vonatkozású dokumentumot is közöl Budapestről és Eszékről keltezve. A téma oerntenáris jellegénél fogva ma is érdeklődésre tarthat számot, hisz a 100 esztendővel ezelőtt alakult munkásegyletek történetében az eszéki szervezet alakulása a legkorábbiak egyike volt. Több forrás utal arra is, hogy a város munkásegylete kapcsolatban állott a pécsi és a kaposvári munkásegylettel és egyéb hazai kulturális egyesületeikkel. Ezen iratok mikrofilmre vétele, valamint a J uliaii-egy esü - let iratainak filmre rögzítése rendkívül hasznos lehetne különösképp annak tudatában, hogy a megyei párt- oktatási igazgatóság történész ülésszakkal kíván a centenáriumról megemlékezni, s az ülésszak tanulmányait kötetben kívánja megjelentetni. A fővárosban A szép október eleji napok egyikén érkeztem Bélgrád'ba, aihd a szállodák telve voltak nemzetközi konferenciák részvevőivel. Itt ülésezett — többek közt — a levéltárosok nemzetközi szervezetének végrehajtó bizottsága is. Belg- rád sültgesztenye- és benzin- szagú utcáin ezrével parkolnak az autók félig a járdát, félig pedig az úttestet foglalva el éjjel-nappali parkí- rozóbelyként. A legszebb városnegyed, majd a Kalimegdan és a hatalmas ütemben épülő Üj- Belgrád megtekintése utóin betértem a szerb levéltárba. Itt különösképp dr. Alex Ivies gyűjtemény-fondja bírt számomra jelentőséggel. Ez az 1848/49-es szabadságharcról tartalmaz különféle plakátokat, röplapokat, stb. A városi levéltárban pedig gazdaság- történeti vonatkozásai miatt volt érdemes azokat a XVIII —XIX. századi iratokat mikrofilmre vétetni, amelyek a magyar városokkal létesített kereskedelmi kapcsolatokra vonatkoznak. (Budapest, Győr, Köszönet a jó munkájáért Néhány napja csalódottan fordulnak vissza a szóládi Kossuth Tsz kaposvári, Don- nerben lévő borkimérőjének, poharazójának törzsvendégei. A kimérést ugyanis végleg bezárták. — Nemcsak nekik, nekem is hiányzik, szinte hozzátartozott életemhez a kimérő. Fájó szívvel néztem, csaknem sírtam, amikor a berendezést, a felszerelést elszállították _ —- szólal meg csendesen Máthé Ferencné, aki a kimérést vezette. Tizenkét évig volt nyitva a szóládi tsz kaposvári pohara- zója. A vendégek többsége a környéken, a Donnerben lakott, de sokain jöttek ide a város távolabbi részéből is. Elsősorban azok, akik szerették a jó bort, kedvelték a po- harazgatás melletti csöndes beszélgetést Máthé Ferencné a vendéglátó szakmát is jól ismeri — mestervizsgával rendelkezik —, meg az embereket is. ö is szívesen hallgatta, ha szépen (latolgattak, de a duhajkodást már nem engedte. S ez is titka annak, hogy tizenkét év alatt — ami ilyen helyen ritkaság — nem kellett a rendőrség segítségét kérni. Sok ezer liter burgundit, rizlimget kimért az elmúlt évek alatt. Volt néhány olyan esztendő, hogy a tsz bortermése kevésnek bizonyult, any- nyira ízlett a Balaton menti bor a vendégeknek. A sok lépcsőjárás, a hordók emelgetése azonban megviselték egészségét, s kénytelen volt ezt a nagyon megkedvelt munkát abbahagyni. Most tehát pihen, aztán nyugdíjba megy. A munkától, a kimérőtől való elszakadást megkönnyítette az a kedves levél, melyet a tsz elnöke, Mohai András írt Máthé Ferencnének: »Köszönetét mondok a tsz tagsága , nevében munkájáért . . . Az elmúlt 12 év alatt teljes erejével a termelőszövetkezet fellendítéséért dolgozott, munkáját a legjobb tudása szerint végezte.-“ »Csak-« tizenkét évig volt a tsz alkalmazottja Máthé Ferencné. Elszámolásai mindenkor pontosak voltak, az ellenőrök soha nem észleltek semmi szabálytalanságot. S bizony nagyon jó érzés úgy megválni, végleg elbúcsúzni egy munkahelytől, hogy tudja: elégedettek voltak vele, jó kezekben tudták a reá bízott közös vagyont Sz. L. Sopron, Kanizsa stb.) Közöttük található az a B ácsból 1787. június 28-án datált engedélyokirat is, amely a Del- laria és a Brigenti cégnek engedélyezte a Dunán egy vízi szorgalomkocsi (Wasserdi- ligence) felállítását Becstől Gáláéig. A császári privilégium a vitel-díjat Budapesttől Belgrádig 30 krajcárban, Budapesttől Vidinig 1 forintban és Budapesttől Galacig 1 forint 30 krajcárban állapította meg. Princip hazájában Belgrádiból éjszakai hálókocsival jutottam el Szarajevóba. Az itteni történeti levéltárban azok az iratok tarthatnak számot a magyar történészek érdeklődésére, amelyek a közös pénzügyminisztérium elnöki irataiban foglalnak helyet 1883—1918-ig. A kormányzata levelezés anyagában Tisza miniszterelnök levelei és a konzuli levelezések találhatók. Különösképp figyelemre méltók azok a világháború kitörésével kapcsolatos iratok, amelyek a boszniai és a hercegovinál középiskolákban kiépült titkos diákszervezetekre (T.uzla, Mostar stb.) vonatkoznak. Közismert, hogy a világháború kitörésével kapcsolatos diákszervezkedések a szerb középiskolák és preparamdisták között igen népszerűek, és olyan hatalmas méretűek voltak, hogy — Princip hatására — az ilyesfajta szervezkedések miatt egyévi időtartamra be kellett zárni a mostari és a tuzlai gimnáziumokat Az elnöki iratok egyik privát lévaiéban Thallóczy beszámolt az igaz- ságügyminöszternek arról, hogy a boszniai és a hercegovinál gimnáziumokban — több helyütt — a szabadszerelem klubjai is működitek. (»Klub dar freánen Liebe«). A hajdani kormányzásáéi palota egyik részében levő levéltárból rendszerint két városrész félé indul az idegen. A Miljaoka kanyargó völgyében hatalmas sziklák tetején épült Öváros felé, ahol a török stílusban felépített Nemzeti Könyvtár lépcsőjén még ma is tojást árulnak a boszniai paraszt nénikék. A folyó egyik hídját Principről nevezték ed csakúgy, mint a híddal szemben álló Boszniai Fiatal Múzeumot is (a Muzej Mlada Bos- ne), annak a színhelynek közvetlen közelében, ahol Gav- rilu Princip 1914. július 28- án rálőtt a trónörökösre. Princip városának hatalmas nyüzsgésű városrésze a Bascarsia. Csodálatos mecsetek és kőturbános török sírok színesítik a keleti vásárok minden hagyományát megőrző üzletsükátorok hosz- szú sorát, ahová a kurrens divatcikkek is beköltöztek. Nemegyszer találkoztam üzletsoraiban a Pelé által dedikált futball-labdák árusaival is. Dr. Kanyar József (Folytatjuk.) ovik nap beállított hoz- zám Paksica, akit bé- kés embernek ismertem. Szokatlan mélabú ült az ábrázatán. Tüstént fotelba ejtette magát, hogy csak a feje búbját láthassam. — Válik tőlem Lizi — nyögte keserűen. — Nem értem. Ügy éltetek, akár a gerlék. Könnycsepp gurult frissen vasalt zakójára. — Jól mondod. Es mégis! Máris kiteregette bánatát. — A kabalapénz volt az oka. A féltve őrzött kékhasú. amely ott lapult a bukszája oldalrekeszében. Liza konokul hajszolta a szerezkedést. — Asszonyszokás — próbáltam vigasztalni. Türelmetlenül mért végig. — Kérlek, ne szakíts félbe! Liza rendhagyó eset. Lottózott, snúrozott és kanasztá- zott. De sohase nyert egy fületlen gombot sem. Mégis fejébe vette, hogy egyszer beüthet neki is, talán valami ügyes trükkel. Egyik barátnője ültette fülébe a boga- rat, hogy a ferde nyomású Szabadpolcos könyvtár a Krénusz iskolában A különböző szakfolyóiratokban sókat vitatkoznak mostanában azon, kell-e könyvtár egy iskolába. Bírja-e az iskola a könyvtár anyagi támogatását, tudnak-e tiszteletdíjat és órakedvezményt adni a könyvtárt vezető tanárnak. A megye egyetlen szabad- polcos iskolai könyvtárát tavaly decemberében adták át Kaposváron a Krénusz János Általános Iskolában. Az 1400 kötetes modem, szép könyvtár berendezése mintegy 30 000; könyvállománya pedig több mint 23 000 forintba került. Az idén az iskola újabb ötezer forinttal támogatja a könyvtárt. Az ifjúsági könyvtár polcain a kötelező és az ajánlott olvasmányok találhatók. Létrehozásának is az volt az egyik célja, hogy a gyerekek hozzájussanak a kötelező olvasmányokhoz. Minden ilyen könyvből negyven példányt tartanak, így egyszerre akár egy egész osztály is kölcsönözhet. A könyvtárnak 436 beiratkozott olvasója van. De csaknem az egész iskola ide jár. Helyesebben ide is jár, hiszen a körzeti és a megyei könyvtárnak továbbra is tagjai a gyerekek. A könyvtár vezetője, Bongo* János társadalmi munkában vállalta a könyvtárosi teendőkéi. Elmondta: eddig gond volt a kisebbek olvasási igényeinek kielégítése. A könyvtárban külön polcon sorakoznak a mese- irodalom legszebb alkotásai, valamint az egyszerűbb, képes, természettudományos könyvek. Ugyancsak nagy segítséget nyújt a könyvtár a napközi otthonos tanulók szabad idejének hasznos kitöltésére. Szeretnék azt is elérni, hogy a gyerekek egy-egy pályázat. nagyobb iskolai dolgozat és szakköri munka elkezdése előtt nyugodt körülmények között búvárkodhassanak, készülhessenek ISI. A könyvtárban a legkisebbek olvasmányai, a kötelező és ajánlott irodalom, földrajz, természettudományok, irodalom, és az ifjúsági folyóiratok címszó alatt találhatni olvasnivalót. Mindennap van kölcsönzés, gyakran az óraközi szünetekben is. A legszorgalmasabb könyvtárlátogatók a VI A osztályosok, legritkábban pedig a VI B-sek fordulnak meg itt. A könyvek megszerettetésében, népszerűsítésében a könyvtáros munkáját a gyerekek is segítik. Tavaly alakult az iskolában egy könyvbarát szakkör. Tizennégy tagja van a csoportnas; eddig .eiiároztak dl könyvítári ügyekkel ismerkedtek. Majdnem minden osztályból tagja valaki a szakkörnek, így elsősorban asl osztályok és a könyvtár- közötti jó viszony kialakffcásáibain segítenek. Két hevenként Iáét órát töltenék együtt az ifjú könyvbarátok. Ebenen. Aköcrnek osztályukban az olvasottságra, isfcolatáTsaik- nak rendszeresen ajánlanak könyveket ők is. A szakköri program másik részében körzeti. városi és megyei könyvtárlátogatás szerepel. Tervezik, hogy közösen mennek majd színházira, moziba, s együtt vitatnak meg egy-egy érdekes, mai témájú könyvet. A Krénusz János Általános Iskolában hasznos volt tehát az iskolai szabadpolcos könyvtár létrehozása. A gyerekek szaktanár iránvitásával kutathatnak, művelődhetnek. S ez későbbi érdeklődési körüket is megalapozhatja. Erősítheti olvasás utáni vágyukat; a könyvtár nélkülözhetetlen barátjukká válhat. Ez nagyon fontos szempont, hiszen nem minden általános iskolás tanul tovább és kerül közvetlen kapcsolatha a nyolcadik osztály befejezése után is a könyvtárakkal. B. Zs. A tsz állatorvosa latokhoz hívják, vagy a további kezelésre kérnék tanácsot, beszámolnak a beteg jószág állapotáról. — Hogy érzi magát ebben a munkakörben ? Ügy tudom, összesen három üzemi állatorvos van a marcali járás termelőszövetkezeteiben., tehát különösebb tapasztalatszerzésre alig van mód. — Amikor alkalmaztak, tisztáztuk a feladatokat, vagyis azt, hogy a közös és a háztáji állatállomány egészségvédelmét kell ellátnom. Az, hogy egyben főállattenyésztő is vagyok, többletmunkát jelent, de egyúttal meg is köny- nyíti az állatorvos dolgát. Ugyanis a megelőzés, a gyógyítás, az állategészségügyi rendszabályok megtartása mind-mind egy kézben van, s ez jó. Persze az is előny, hogy mindig szemmel tarthatom a betegeimet. Ideiglenesen pedagóguslakásban lakom, de ígéretet kaptam, hogy jövőre szolgálati lakást építenek számomra. Az állatgondozókkal szót érték, a kezdeti problémákkal már nem találkozni. Eleinte sokallták az oltásokat, most már ők érdeklődnek, mikor kerül sor a járványokat megelőző oltásokra. Mielőtt idejöttem, a százhatvan kocától hatszázhetven hízót adtak eL Tavaly száz koca utón ezemégyszáz hízót értékesítettünk. Korábban 38 százalékos elhullás volt a szoposrnáiacoknal, most lementünk 7—8 százalékra. — Hogyan tartja a kapcsolatot a kollégákkal? — Eleinte nem hívtak meg azokra az értekezletekre, ahova az állami állatorvosokat ... Hogy miért, nem tudom. Tapasztaltam bizonyos tartózkodást, de ez nem zavart a munkámban. Ügy gondolom, ez a feszültség fölenged, mihelyt többen leszünk üzemi állatorvosok. Itt a tsz- ben jól érzem magam. Amelyik gyógyszernek a megvásárlását javasolom, mindig megveszik, nem sajnálják rá a pénzt. A munkám kölcsönös megbecsülésen alapszik, s hogy ritkábban legyen szükség állatorvosi beavatkozásra, rendszeresen ellátom tanácsokkal a szövetkezet állat- gondozóit és azokat a gazdákat, akiknek háztáji állatállománya van. Ezen a télen például a TIT-rendezvény keretében öt, a szövetkezet rendezésében is legalább ennyi előadást tartottam takarmányozási és állategészségügyi kérdésekről. A TSZ-ELNÖKTÖL HALLOM, hogy betegen is rendre végiglátogatja a fiatal állatorvos az állományt, mintha jobban féltené az állatok egészségét a sajátjánál. Tiltakozik. Azt mondja, csupán arról van szó, hogy komolyan veszi a feladatát... Hernesz Ferenc i4 kabalaként HÖBÄSTYAK KÖZÖTT szalad a kocsi Somogyszent- pál felé. Ezek a piszkos-fehér falak azóta állnak, amióta az első hótorlaszokat eltakarították az útról. Tartják magukat a bágyadt napsütéssel szemben, mintegy emlékeztetve arra, hogy ezt a falut is elvágta a külvilágtól annak idején a hófúvás. — Bizony nagy szerencsénk, hogy üzemi állatorvosunk van, mert ő helyben volt, amikor kellett — mondja a tsz-irodán Beke István elnök. — Korábban nyolc kilométerre tőlünk, Kéthelyról járt át hozzánk az állatorvos. Somogyszentpálon a közösben és a háztájiban összesen mintegy 1800 számosállat van, ezeknek állategészségügyi ellátása sok munkával jár. Ügy gondoltuk, kifizetődő lesz, ha önálló üzemi állatorvost alkalmazunk, aki mindezt elvégzi. Dr. Berényi Sándorban megtaláltuk az erre alkalmas embert. Már korábbról ismertük, a Bal atonnagyberek i Állami Gazdaságban dolgozott, s átjött néha a gazdaság itteni dolgozóinak háztáji jószágállományát gyógyítani. A közgyűlés egyhangúlag a fölvétele mellett döntött. öt bíztuk meg a szövetkezet főállattenyésztői tennivalóival is. Az állatorvos magas, szőke hajú fiatalember. Két éve dolgozik a faluban. Amíg beszélgetünk, hárman is keresik, álhúszas a sokszorosát éri majd valamikor. Megmutatta a kabálapénzét nekem is. »Ide süss, te mulya! Négy milliméterrel keskenyebb a felső szegély, mint az alsó. Kivételes fogás. Szerencse- malac. Majdan aranyat ér-. — Es máris csúsztatta rejtőkébe a papírpénzt. Jött a balesetbiztosító, és szüksége lett volna a húszasra. Nem lehetett összekaparni másképp. »Jöjjön egy hét múlva, bácsi!*> — ajánlotta. »Szívesen. De már harmadszor jövök hiába. Nem találtam itthon senkit«.-Jó lesz magának akkor is« — húzta befelé az ajtót Liza. »Szegény öregember, hagyod mászkálni azért a pár rongyos forintért« — kockáztattam meg tárgyilagosan. Fölpapríkázódott. »Mit értesz hozzá, élhetetlenI« A hibásan nyomott pénz ritkaság, mint az a tanganyikai bélyeg, amiért óriási összeget fizettek. Hiányzott egy cikkely a sarkából. De mondhatok más példát is. Az izlandi repülőbélyeg kétszázszorosát érte. mert véletlenül a -Lofot-szi- geti posta nyomta rá a stempln. Kizárólag ezért. Elnémított ekkora előrelátás. Sokáig nem esett szó a húszasról. Ám egyszer fölágaskodott bennem a kíváncsiság ördöge. Kicsentem a papírt a rekeszből, hogy megtudakoljam árfolyamát a bankban. Hátha máris gazdagok vagyunk. »Mit ér ez a papírbankó? — hajoltam mélyen a pultra. A tupírfrizurás úgy méregetett a szeme sarkából, mintha agyamra ment volna valami. »Ez kérem? Egy húszast. Rá van nyomva betűvel és számmal. A vérig sértettek indulatával néztem rá. »Ez nem közönséges húszas. Nem látja, hogy fölül keskenyebb? Nyomáshiba, Különlegesség. »Kérem, ez gyakran előfordul. Ferdén nyisszantotta a gép. Beváltom névértékben. Nem vonok le semmit«. Jól kieresztettem a hangom. Papírok ugrándoztak az asztallapon. »Nem most! Később. Mondjuk tíz év múlva. Akkor mit ér?* »Ennyit. Egy fillérrel sem- többet.« — Azzal elfordult, mert rájött a nevetőgörcs. Kirontottam a bankból, és elsütöttem a kabalapénzt a legelső újságárusnál. Liza nem szólt egy kukkot sem, csak a szívéhez kapott egy pillanatra. Éppen születésnapja volt. Másnap beadta a válókeresetet. Hunyadi István SOMOGYI NÉPLAP •HUM, 1970, február X S
