Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-05 / 30. szám
Kutatókörúton a déli szomszédban Levéltárak, műkincsek Zágrábban Lervélitárosairík évek óta áldozatos munkát végeznek a külföldi, magyar vonatkozású történeti források (Hungá- rica-gyűjtés) rendszeres felderítésére és feltárására, jelezve mindazon levéltári dokumentumokat, amelyekre a hazai történészeknek fel kell figyelmük, s amelyek mikrofilmre vételére és nyilvántartására a levéltári hatóságoknak mindent él kell követniük. A ku- tatómunika beillett abba a tervszerű munkafolyamatba is, amelyet évek óta folytatunk azért, hogy levéltárunk a helytörténetírás bázisa és fellegvára legyen, felkutatva és gyűjtve minden olyan forrást hazánkban és külföldön, amely megyénkre vonatkozik. A műit év őszén a Művelődésügyi Minisztérium kulturális egyezmény alapján 8 történeti levéltáriban végeztem fetrtatómumkát Belgrádtól Szarajevóig; Ragujától (Dubrov- nfktól) Zágrábig. Elsősorban a történeti Magyarországihoz tartozó megyék levéltárainak a sorsa érdekelt. Közülük is azoké, amelyele délről szomszédaink voltaik a Dráván túl. Mindezen túl érdekeltek azoknak. a családoknak a levéltárai is, amelyek valaha közös birtokosok voltak a határmezsgye; a Dráva két oldalán. (Festetics, Draskovics, Janko- vics, Inikey síb.) De érdekeltek azok az egyházi levéltárak is (mint pl. a zágrábi érseki levéltár), amelyek jelentős forrásokat tartalmaznak a török hódoltság utolsó századából — különösképpen az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben (oamonica visitatio) — és a hódoltság utáni XVIII. századiból. De érdeklődésre tartottak számot azok a történeti levéltárak is, amelyek létrehozói a történeti Magyarország kormányzati szerveiként tevékenykedtek. (Pl. a fiumei tengerparti kormányzó iratai; a szarajevói közös pénzügyminisztériumi iratok stb.) Kötr- utam kiindulópontja a horvát ÉPÜL A VAR MEG A TAVASZI, nyári színekre emlékezem. A Tabán napsütésben sárgálló templomára, házaira, a széles lép- esőjű feljáratra, a virággal, gyeppel beültetett kertre, a feketén fénylő kovácsoltvas kapura, a budavári palota már felépült, megnyílt déli szárnyára. És emlékszem a hegyoldalban nyugvó török katonák különleges, kőturbá- nas sírhelyére, a Történeti Múzeum Budapest történetét bemutató rézkarcaira, nyomataira, a Nemzeti Galéria parádés tárlatára. Messziről és kívülről olyan a Vár, mintha már semmi nem hiányoznék a teljes helyreállításhoz. A Gellérthegyről vagy a pesti Duna- partról már aiblakszemek is csillognak. De az illúzió akkor lesz teljes, ha április negyedikén, hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján a fényszórók is kigyulladnak. Díszkivilágítás övezi majd a ’ kupolát, a várfalakat. Fényszóró világítja meg az árkádsort, a Zsigmond-kaput, a Cortina-falalcat és a Buzogány-tornyot. Hasonlóan parádés lesz az épületek, a termek belső világítása is. Minden épületiész az építészeti stílushoz illő, azzal harmonizáló, a műemlék jellegnek megfelelő világítótesteket kap. Különösen a könyvtárakban és a képtárakban ügyelnek arra, hogy stílusos és ugyanakkor korszerű is legyen a világítás. A Magyar Nemzeti Galériában, a Mária Terézia- trónteremben ugyanolyan díszes csillárokat helyeznek el, mint amilyenek a régi palotában voltak. Most, hogy hó és sár borítja az utakat, jégcsap lóg a háztetőkről, nehezebb körülmények között, de folyik a budavári palota helyreállítása, téliesítették az építkezést. A tervek 1970-ben a korábbi évek beruházásánál jóval magasabb összeget, 120 millió forint értékű munkát irányoznak elő. A Gazdasági Bizottság határozata a várpalota teljes befejezését 1975 végére szabta meg. MÁK BONTJÁK a volt őrségi épületeket, folytatják a hűtőközpont építését, a Clark Ádám téren víztornyot, s e térről a várba vezető keleti utat is építik már. 1973-ban költözhet be véglegesen otthonába, a Dunára néző déli szárnyba a Leg- újabbkori Történeti Múzeum, a Munkásmozgalmi Intézet. Mellette a Magyar Nemzeti Galéria céljaira kijelölt épületrészben készül a klímaberendezés, a Munkácsy-képek itt végre ideális körülmények közé kerülnek. A palota északi szárnya a Párttörténeti Múzeumnak ad helyet. Az Irodalomtörténeti Intézet a volt Karmelita-épületben kap helyet ugyancsak 3 év múlva. A tetőfedési és szerkezeti munkát most végzik eL Az idén kezdik a Várszínház, a kormány fogadóépületének és a várgondnokság épületeinek belső átalakítását A volt Sándor-palotát szánják reprezentatív, kormányfo- gadó komplexumnak — tárgyalótermekkel, vendégszobákkal. A Várszínház a tervek szerint 1974-ben már megkezdheti műsorát. S ekkor adják át az építők rendeltetésének a várgondnokságot — műhelyekkel, raktárakkal és a Várban dolgozók közös, nagy éttermével, konyhával. 1974-ben megindul a sikló — a budapestiek egykori kedvelt közlekedési eszköze. 1975-ben pedig a gyorsliftek óránként 800 embert szállítanak a Dózsa György térről a Várba. Ekkor nyílik meg a várpalota budai oldalra néző nyugati épülettömbjében a Nemzeti Könyvtár. A BUDAVÁRI PALOTA építésével egyidejűleg szépül a környék is — a palota közvetlen környezetét gondosain tervezett parkok teszik hangulatossá. Az épületrészek közt korabeli növényekkel ültetik be a kerteket. S egyre több helyreállított, de patinás műeml ókház és a hely szelleméhez illő modem lakóház is emelkedik a budai vármegyédben, K. M. 1 levéltár volt Zágrábban, innét jártam végig — egy hónap alatt — Jugoszlávia hét tartományának nyolc történeti levéltárát. Jugoszlávia 180 levéltárában tob. háromezren dolgoznak. Jól felszerelt kutatótermiek áüiinak rendelkezésre kézikönyvtárakkal a köztársaság történeti levéltáraiban. A zágrábi levéltári központ az egyetemi könyvtár patinás épületében foglal helyet, mutatás kiállítási teremmel. A történeti levéltárakban több helyütt található film. és fényképező apparátus; könyvkötészet és dabozgyártó műhely úgyszintén. A történeti levéltáraikat általában jelentős szakkönyvtárakkal is fölszereltéit. (Zágráb, Eszék, Fiume stb. A nagyobb levéltárakban a kutatótermi szolgálatot in- spekciós rendszerrel oldják meg, reggel kilenctől este hatig.) Zágrábba épp a nemzetközi vásár szenzációja közepette érkeztem meg. A hatalmasan növekvő várost — amely a rétek és a szánaboglyálk szomszédságában építi főiskoláit, toromyházait — a 16 emeletes Nedober toron yház 64 méter magas csúcsáról szokták bemutatni a vendégnek, Szeretem ezeket az igézet es város- panorámákat mutogató tornyokat és toranyházaiknit, ahová gyorshitelekéi röpítik fed az idegent, megkísértve a madár- távlatú kilátás minden varázsával. A zágrábi műkincsek között mindenekelőtt a székesegyház kincstárát csodálhatja az utazó — István, László és Kálmán királyaink — sűrű emlékeivel. Messze földön híres és vagyanszá/mba menő pati- bulaumolkkaL káprázatos szenteégtartóildQaí, évszázados zászlókkal, tömjénfüstölőkkel, misszálákkal, csodálatos díszítésű kelyhefkkel, I. István szobrával és X. László XI. századi — bizánci stílusú — köpenyével. A régi nagy mesterek múzeumában Donatello, Veronese, Albert, Dürer, Rembrandt, Van Dyck, Tiepolo és Goya, a modem galériában pedig az élő macedón festőik és szobrászok absztrakciói voltak láthatók. Közülük érdemes Ni- koloski, Merev, Sijakovic, Ce- merski, Aunaimovski és Semov neveit megjegyezni. Dr. Kanyar József (Folytatjuk.) Aüandó színházat kapott Pécsen a Bóbita Együttes Százszemélye« kamaraszínházat kapott Pécsen a Bóbita Együttes. A tetszetős, modernül berendezett kamarateremhez 30 gépállású elektromos színváltókkal működő világítószoba is tartozik, ahonnan a produkció hangosítását is irányítani lehet. A kamaraterem mellett jól berendezett műhely és gyakorlóterem is segíti a nemzetközi hírű Bóbita Együttest. Képünkön: Kós Lajos, a Bóbita Együttes vezetője beállítja az egyik bábut. Iskolaottlion Marcaliban Egész napos iskolának is nevezik. . Az Országos Pedagógiai Intézet és a Művelődésügyi Mi- niszitérium az 1964—65-ös tanévben indította meg első kísérleti osztályát a fővárosban. A következő években több vidéki városban, megyében, így Marcaliban is engedélyt adott ilyen csoportok szervezésére. A kísérlet Lényege: törekvés olyan intézményes nevelésű iskolatípus kialakítására, amely a család válláról leveszi az otthoni tanulás gondjait. Harminckét gyerekkel foglalkoztak szeptembertől — válogatás nélkül, napközis igényjogosultságuk alapján — az új szervezésű első osztályban. A kis elsősöket két tanító néni fogadta a hagyományostól némiképp eltérő berendezésű teremben. A gyerekek örömmel fedezték föl kedvenc óvodai játékaik egy részét a tanterem hátsó falánál. Mindjárt le is telepedtek a szőnyegre, a hatalmas filodendron árnyékába. Kipróbálták a székeket, a kétszemélys asztalokat; két, a rádiót, a diavetítőt és a szekrényben lapuló sok-sok játékot, eszközt, amelyet tanításuk megkönnyítésére használnak majd a tanév folyamán. Azóta tovább változott a terem képe: a gyakorlati és szabad foglalkozások alatt készített papírmunkák is a falra kerültek. Két nevelő vezeti az osztályt Mindkettő tanítási órákat és napközis jellegű foglalkozásokat is tart. Saját maguk segítik és ellenőrzik az általuk készített és kijelölt házi, illetve most már iskolai feladatok helyességét a tanítási óra után. Mindez lehetőséget nyújt a változatosabb készségképzésire. Ugyanakkor fölöslegessé teszi a tanítási órán a házi feladat időt rabló ellenőrzését. Ez pedig növeli a tanítás hatékonyságát. A proffram De lássuk egy nap beosztását. Az első óra olvasás, a második írás. Azután hosszabb, 65 perces szünet következik a tanításban. Ezalatt a gyerekek elfogyasztják a tízórait, majd I az udvarra mehetnek. A neR. G. Engelmann; Hogyan alapítsunk tekintélyes egyetemet Azelőtt csendesebben foly- dogált az élet. Oxfordnak évszázadok kellettek, hogy naggyá váljon; csakúgy, mint Cambridgenek, a Sor- bonne-nak, Heidelbergnek, meg annak a néhány tucat hasonló intézménynek, amelyek megtalálhatók szerte Európában. Hagyományaikat csigatempóban gyűjtögették egybe, s várták, hogy a pápa kibocsássa a bullát, amelyben rögzíti egyetemük státusát. Miután ezek a bullák igen lassan születtek, sok tudós meghalt várakozás közben. Most azonban, amikor óránként kétezer mérföldes sebességgel röppenünk egyik földrészről a másikra, a tudósok sosem várakozás közben, inkább menet közben halnak meg. A Kopaszdombi Egyetemet például egy reggelen alapították. Délre az intézménynek már hagyományai is voltak, estére pedig a reklámfőnök kibocsátott egy sajtóközleményt, mely szerint Kopaszdomb a jelentékeny egyetemek sorába emelkedett. A következő lépés a nagymenők megszerzése volt. Nos, az egyszerű emberek azt hiszik, hogy a Nagymenők mind zsenik, márpedig nem azok. A zsenikkel nem lehet mit kezdeni, őket nem lehet elcsábítani az úgynevezett kiemelt fizetéssel, mert akkor tüstént érdeklődni kezdenek, hogy ilyen sok pénzért mit kell majd csinálniuk. A Nagymenőknek viszont szabott ára van. Ha ez az ár mondjuk évi húszezer dollár, akkor a Nagymenő ennyit fog kérni. S meg is kapja. Ha egy másik egyetem évi huszonötezret kínál neki, akkor azonnal átszerződik oda. A zseni viszont ritkán költözködik; a lakásán olyan rendetlen halomban állnak szanaszét az iratok és a könyvek, hogy képtelen mozdulni, ha csak nem szerelik az egész házat görgőkre. Ez viszont nagyon költséges. Nos, a Nagymenő elfoglalja állását az egyetemen. A Nagymenők többnyire nagyon használhatók a kollektív munkában, mert abban több tapasztalatuk van, mint más egyébben. Nagymenő A. és Nagymenő B. most éppen Kopaszdombon van. Együtt dolgoznak az intézmény nagyobb dicsőségére. A múltban a tudós azzal hozott dicsőséget egyetemére, hogy oda vonzotta a tehetséges diákokat. A tudós és tanítványai árnyas ösvényeken sétálgattak, s elmerültek a tudományos fejtegetésekben. Minél több diák csatlakozott hozzájuk, annál élénkebb lett a társalgás. Ma viszont a Nagymenő nem tanít. Valójában nem is tartja a tanítást fontos tevékenységnek. Sőt, azon a napon, amikor megkezdi egyetemi pályafutását, megmagyarázzák neki, hogy nem is ezt várják tőle. Azért szerződtették, hogy elkápráztasson. És nem is akárkit, hanem azt az alapítványt, amelytől a pénz és a hasonló szükséges javak származnak. Minél több a Nagymenő, annál nagyobb a káprá- zat, s annál bőségesebben folydogálnak a fent említett javak. Ezért aztán Nagymenő A. és Nagymenő B. összedugja a fejét, és kisüti, hogy kéréssel fordulnak a Darázsfészek Alapítványhoz: bocsásson rendelkezésükre százezer dollár ösztöndíjat egy átfogó kutatási tervhez. A terv célja, hogy kimutassa; az algákkal táplált csirkéknek milyen hatásuk van egy gyengén fejlett társadalom szociális struktúrájára. A. és B. közgazdászok. Szükségük van tehát egy csirkeszakértőre, egy statisztikusra és egy szociológusra. Egy szempillantás alatt már meg is van a pénz. Nagymenő A. és Nagymenő B., valamint a csirkeszakértő, a statisztikus, a szociológus, valamint feleségük és gyerekeik elrepülnek a megjelölt helyre, hogy ott várják be az Egyesült Államokból utánuk küldött csirkék és algák érkezését. Ám, sajnos, az algák útközben elpusztulnak, a csirkéket szállító társaság pedig feltételezi, hogy ezeket azonnali fogyasztásra rendelték, s ezért levágva és fagyasztva küldi el őket. De sebaj! Ezalatt Kopaszhegy már olyan nagy tekintélyre tett szert a csirkeügy hírverése révén, hogy a szomszédos egyetem hallgatóinak kilencven százaléka is átiratkozott hozzájuk. Fordította: Zilahy Judit velő — pedagógiai célzatosságból — neon tart velük, hanem az ablakon át figyeli vidám hancúrozásukat, hócsatáikat, csúszkálásukat. Mintegy negyedóra múlva kipirult arccal sorakoznak be. Amíg kifújják magukat, előkerülnek a játékok: a kockák, a babákonyha, a társasjátékok. Többen rajzolni kezdenek. Háromnegyed tizenegytől napközis jellegű foglalkozással folytatódik a munka. Az írásórán tanultakat tollbamondással gyakoroltatja, majd ellenőrzi a nevelő. A nehéz feladatot szép formában és nagyszerű tempóban oldották meg: csupán három kettes, illetve négyes akadt a 28-ból, a többié ötösre sikerült. Ebéd előtt még egy foglalkozást tartanak: az első óra anyagát, az olvasást gyakorolják. De nem a tankönyvből, hanem meséskönyvből. Változatos, csonortos és egyéni olvasás után elégedetten fejezi be az órát a tanító néni. Ebéd után pihenés következik. Jobb híján előveszik kispárnáikat, az asztalukra téve ráhajtják a fejüket, és csöndben figyelik a tanító néni meséjét. Máskor halk muzsikát hallgatnak. Aztán új mese következik, majd felélénkül a gyerekserek, amikor megtudja, hogy el is játsszák a mesét Két óráig a délelőttihez hasonló levegőzéssel, szabad fi- cánkolással gyűjtik az erőt a számtanórával folytatódó tanításához. Ezután uzsonna, majd — a változatosság kedvéért — a tanító nénivel együtt ródlizás, csúszkálás következik. Aztán megoldják a feladatul kapott számtanpéldákat, majd felszabadult, közös játékkal búcsúznak a naptól Táskájukat nem viszik haza, csak a hét végén. Az eredmény Az érdekes nan után a csoport két vezetőjével: Szűcs Istvánná és Navrasits László- né tanítókkal beszélgettünk Somogy egyetlen iskolaotthoni osztályáról: — Az effajta szervezésű csoport vezetése jóval több energiát igényel tőlünk. De eredményét szinte naponta lemérhetjük. Osztályunk 46 százaléka munkásszülők gyermeke, anyjuk is dolgozik, így részben nekünk kell pótolni az otthont is. Az új munitcaritmus hatása pedig lehetővé teszi a megterhelés ésszerűbb, arányosabb elosztását. A jövő évben újabb első osztályt indítanak. így fokozatosan építik ki az iskolaotthon álsó tagozatát. Paál László SOMOGYI NÉPLAP OBÖtörtök, 197«. február S.
