Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

i$/ dönt a vb SOMOGYI NÉPLAP esöt&rtöfc 10M. február 5. VELEMENYEM SZERINT... A jelentés amely most itt fekszik előttem, az ÁFOR Somogy megyét érintő tevé­kenysége és fejlesztési tervei címet kapta. A megyei tanács végrehajtó bizottságának feb­ruár harmadiki ülésén máso­dik napirendi pontként szere­pelt. — Javaslom, folytassuk munkánkat — szólalt meg Böhm József vb-elnök —, a szó Ternyák Benőé, az ÁFOR igazgatójáé. Van valami ki­egészítése? — Igen. Néhány országos számot szeretnék ismertetni, amely meghatározza munkán­kat. 1975-ig másfél millió olajkályha fűti a szobákat és öt év múlva 280—320 ezerre emelkedik a gépkocsik száma. — Kérdése kinek van? Tes­sék, Suri Sándoré a szó! — Az első kérdésem, hogy Nagyatádon miért csupán hor­dós lerakatot tervez az ÁFOR, másodszor arra lennék kíván­csi, hogy a halatonaligai kút megépítése mennyiben segít­ség Somogynak, és végül arra kérnék választ, hogy a kapos­vári Füredi úton épülő állo­más után miért Mernyén ké­szül egy újabb, mikor arány­talanul közel lenne egymás­hoz a kettő? Az ÁFOR igazgatója gyor­sam jegyez, miközben Pápa János osztályvezető már eme­li a kezét: — Több panaszos levelet kaptunk, hogy például Taszá- ron literenként nem harminc, hanem ötvem fillért kémek a fűtőolaj szállításáért, jóllehet a meghatározott szállítási kör­zeten bedül van. Mi az oka ennek? — Az első kérdésre csak azt tudom felelni, hogy beruhá­zási, fejlesztési kereteink meg­szabottak, es az artádi hordós lerakat kielégíti az igényeket Az idén több tartálykocsit vá­sárolunk, ezek besegítenek, ha keU. A siófoki körzetet több lép­csőben építjük meg. Az ÁFOR tájegységenként dolgozik, a tájegységek határait azonban nem kezeljük országhatárként. A balatoni forgalomban egyébként minden bizonnyal lesz csökkentő szerepe. Ha a mernyei állomást nem tartják indokoltnak, akkor fe­lülvizsgáljuk és megváltoztat­juk a döntést, mert Kaposvá­ron csupán egyetlen kút van, amikor az összes többi megye­székhelyen legalább kettő, de inkább három. A házhoz szállítás díjával kapcsolatban nem tudok sem­mit mondani, talán az AKÖV igazgatója... — Senkinek nincs több kér­dése? Akkor megnyitom a vi­tát a jelentés fölött. Tessék. Erdősi Zoltán ÉKV-osztályve- zető. Az osztályvezető arról beszélt, hogy az ÁFOR jelentése és terve igen hasz­nos, de csaknem minden té­ren 1975-ig beszél a fejleszté­sekről. A negyedik ötéves ter­vet viszont még csak most dolgozzák ki, így kevés tám­pontot ad az ÉKV-osztály munkájához. Pápa János, a kereskedelmi osztály vezetője azt javasolta, hogy az épülő új töltőállomá­sok mellé kereskedelmi egysé­geket is kell építeni, pl. autó­mosót és presszót — A fű tőolaj-ellátásban Ka­posváron tragikus a helyzet. Az egyetlen vásártéri kútnál órákat állnak sorban, legalább három-négy Mecalor-kútra volna szükség Nem elég a putri! Cigánytelep helyett családi házak A csurgói járás öt községé­gében — Inke. Iharosberény, Csurgó, Zákány, Örtilas — valamint az azokhoz tartozó településeken ezer cigány él. Ebben az öt községben több mint százhatvan az olyan ci­gánylakás — bár többségük egyáltalán nem nevezhető la­kásnak —, amelyik nem felel meg a szociális követelmé­nyeknek. Az itt élők szociális, egészségügyi, élet- és munka- körülményei régóta mostohák. A községtől távoli telepeken nincs villany és iható víz, de kiépített út sincs, így az üzle­tek, az iskolák, az óvodák és az orvosi rendelők megközelí­tése ősztől tavaszig csaknem lehetetlen. Annak ellenére, hogy a cigánycsaládok nagy része még nem ismerte föl a munka életformáló szerepét sokan vannak már, akik föl­jebb akarnak lépni az értelem lépcsőfokán és nem elégszenek meg a putrival. Korszerű la­kást akarnak. Komfortosat. Fél évtizede jogszabály teszi lehetővé számukra, hogy ked­vezményesen vásároljanak la­kóházat. illetve_ építkezzenek. Ezzel az a cél. hogy volt tele­peiket tervszerűen és fokoza­tosan eltüntessék a föld színé­ről. A járásban eddig huszon­egy csökkentett igényű lakóház épült, ebből ötöt már megvá­sároltak; tizenöt Csurgón épült. Ez a szám így nagyon szépen hangzik, de az építkezések elő­készítése nagy türelmet igé­nyel és roppant gondot jelent. Nem lehet egyik napról a má­sikra kiválasztani azokat az építtetőket, akik minden te­kintetben megfelelnek a velük szemben támasztott követel­ményeknek. Nagy körültekin­téssel jelölték ki az építésre alkalmas telkeket és a taná­csoknak arra is volt idejük, hogy az építési övezetben egy­mástól távol, szétszórtan álla­pítsák meg a családi házak he­lyét Az eddigi tapasztalatok azt igazolták, hogy a cigány­telepek putrijaiból kikerült családok körülményei kedve­zően változtak meg. A felnőt­tek dolgoznak, a gyerekek is kezdik megszokni az óvodát, az iskolát vagy a napközi ott­hont Mindenki tartott attól, hogy a lakókörzetek foghíjai- anb épülő cigányházak lakói felbolygatják az ott élő csalá­dok életét Közmegelégedésre — s ezt a szót kétszeresen is aláhúznám — jó szomszédok­ká váltak, és sikerült megvál­toztatniuk a róluk alkotott el­ítélő véleményeket Takaré­koskodnak, szép kerítéseket és melléképületeket építettek. A helyzet reális értékelésé­hez hozzátartozik az is, hogy a telepek felszámolása vonta­tottan halad. A vásárlási és építési lehetőségek korlátozot­tak, s a gyökeres változásra még legalább tíz-húsz évig várni kell. Az eddigi gyakor­latnál jóval többet jelent a következő ötéves terv ilyen irányú célkitűzése Az építési és vásárlási kölcsönök birtoká­ban tervszerű előkészítéshez foghatnak a tanácsok és a munkaadók, és az egyre nö­vekvő jó példa máris megsok­szorozta a végleges és kultu­rált otthonhoz ragaszkodó ci­gánycsaládok számát. Társa­dalmunkba való beilleszkedé­sük előbb-utóbb még gyorsabb ütemet ér eL Hubay Sándor Lakásépítés — vállalati kölcsönnel Követésre xneuó szabályzatot ké­szített a dolgozók lattásepíí-eseneii támogatására a Komárom megyei Änami Ep.tőipari Vákaiat. Egy-egy dolgozónak átlagosan 19 000 forin. építési kölcsönt adnak. A támo­gatás mértéke IS 000 forinttól 22 000 forintig is terjedhet. Az összeg visszafizetését előnyös feltételek­hez kötötték. így például, aki tíz éven át megszakítás nélkül a vál­lalat dolgozója marad, annak nem kell visszafizetnie a kölcsönt. Ha öt éven belül kilép a váUalattól. a teljes összeget vissza kell térítenie. Amennyiben öt és tíz év közö> szünteti meg munkaviszonyát, a támogatás felét kell visszafizetnie. Ebben az évben mintegy félmii iió forint kölcsönnel segíti a vál­lalat dolgozóinak lakásépítését. így akarják erősíteni a törzsgárdát és csökkenteni a szakmunkáshiányt. —- Vidéken hasonlóan nehéz a helyzet, azért azt javaslom, hogy szorgalmazzák a viszont­eladó-hálózat bővítését, lehe­tőleg a gázcsereteiepek mel­lett, s vegyék föl a kapcsola­tot a szövetkezetekkel és a tsz-eikkel. — A fuvartarifával kapcso­latban azt szeretném elmon­dani, hogy egy mázsa szén négykilométeres fuvarozása négy forint, míg ezért az ösz- szegért tizenhárom liter olajat visznek ki. Nagy a kettő kö­zötti aránytalanság! — Ha megengedik, én is el­mondom a véleményemet — jelentkezett Suri Sándor. — Szerintem Nagyatádon kevés a hordós lerakat. Nem tartom indokoltnak a mernyei állo­más megépítését. Miután a kérdéseik közül az egyiket nekem címezték, el kell mon­danom, hogy a harminc fillé­res literenkénti számítási költ­ségért a helyhez szállításon kí­vül tizenöt méteres távolságig kellene vinni az olajat. De az embereink emeletre mennek, az udvar végi bódéba, ezért megállapodtunk a vásárlóval. hogy ennvit fizet. A következő felszólaló Ros­tás Karoly, a Kaoosvári Vá­rosi Tanács vb-elnöke volt. Elmondta, horrv nagy az elége­detlenség a városban a forga­lomból télieden kieső, nehezen megközelíthető és zsúfolt vá­sártéri állomás miatt. — Ismeretes, hogy mennyi huzavona előzte meg az állo­más helyének kijelölését. Hol a honvédséggel, hol a rendőr­séggel, hol a tűzrendészettel vitatkoztunk hónapokat, s részben ez is az oka annak, hogy csupán egyetlen kút van Kaposváron. — A vitát— ha nines több jelentkező — lezárom — vette át a szót Böhm József. — Vé­leményem szerint szükséges volt napirendre tűzni ezt a té­mát, s javaslom, hogy a jelen­tést vegyük tudomásul. A je­lenlegi helyzet — elsősorban Kaposváron — nem kielégítő. Azt kérem, hogy a megye­székhelyen és a járási közpon­tokban mérjék föl a fűtőolaj értékesítési lehetőségeit és a jelentést három hónapon be­iül terjesszék a vb été. J970 végéig elfogadható állapotokat kell teremteni! A Füredi úti állomásnak ebben az évben megkell épülnie, és az ÉKV- osztály dolgozza ki az egységes szállítási tarifát. Suri Sándor nagyatádi aggo­dalmai jogosak, a járási szék­hely úgy fejlődik, hogy oda korszerű benzinkút való, nem pedig hordótároló. — Megkérdezem a tisztelt végrehajtó bizottságot: egyet- ért-e a javaslatommal? Igen... Mindenki! A napirendi pontot befejeztük, javaslom, tartsunk tíz perc szünetet! A jelentés amely most itt fekszik előttem, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak február harmadiki ülésén második napirendi pontként szerepeit. Saly Géza Gépek és fényképek A Dráva menti nagyközség­ben, Barcson sokáig kerestük az Épüietgépgyártó Vállalat it­teni telepét. Végül valaki útba­igazított — Hogyan, a barcsiak nem ismerik az itteni üzemeket? — De igen... csak nem jól kérdezett — válaszolta egy idős vasutas. — Mi vasgyár­nak hívjuk. Ha így érdeklődik, egészen biztos, hogy akárme­lyik faluban eligazítják. Mert sokan járnak ide dolgozni ... iátőm reggelenként a vonato­kat Szántó József üzemvezető sok képet mutatott a gyárról. Gépiek, acél vázak. Ügy be­szélt róluk, mintha valamilyen családi albumból szedte volna ki mindegyiket Ott van a fik- szírsó fagyasztotta pillanatok­ban a gyár rövid életrajza. Az első gyártmányoktól kezdve a »nagy megpróbáltatásig-“. Sok képiét felülről, a tetőről készített. A gépek egészen ki­csinek tűnnek, játékdobozhoz hasonlók... És a nagy megpróbáltatás — a szegedi fedett uszoda acél­váza. Itt készült Barcson. Ez volt a telep eddigi legnagyobb erőpróbája. Az egymásba fonódó vasge­rendaóriások alatt az ember egészen aprónak látszik. — Most főleg cementsilókat gyártunk. Sok megy exportra, az NDK-ba. Ha megírja, feltét­lenül tegye hozzá azt is, hógy az NDK útfelújítási programja keretében kaptuk a megrende- lést. Több mint ötvenet szállí­tunk ebben az évben. Aztán az üzemudvaron, a szállításra kész gépiek között hirtelen fény önti el az üzem­vezető töprengő arcát — Az ám! Van nekünk rönt­genünk is. Nemrég szereltük fel, így pxmtosan láthatjuk, hogyan forrtak egybe a géptes­tek aoélcsontjai. A röntgenesisel sajnos nem tudtunk szót váltani, mert ak­kor biciklizett ki az üzem ka­puján. Ügy látszik, véget ért a cementsilók ambulanciája ... Az üzemcsarnokban élővé i áinak az előbb látott képiek. Felizzik a hegesztő kékesfe­hér fénye, belemar a fém felü­letébe. és hatalmas ívű gépi- testekké, tárolókká illeszked­nek az alkatrészek. Az emberekből csak a mun­karuha meg a mozdulatok lát­szanak. Az arcokat elfedi a hegesztő­álarc. A hangokateinyomja a gép­zúgás. Es mintha a kapok erejét is elrejtené a hegesztőpisztolyok »ravasza-“ és az .óriásdaru kap­csolótáblája, mert gombnyo­másra emelkednek magasba a hatalmas gépalkatrészek. Itt a gépek birkóznak egy­mással, az ember csak irá­nyít De éppien ez a »csak« a legnagyobb eredmény, azt hi­szem ... — Most szoknak ide az em­berek, és most szokik: hozzá a .környék is á gyárhoz — mond­ja egy fiatal géplakatos. — Még sokan szőlővel, földdel ve­sződnek az itteni munka mel­lett. Vannak, akik alkalmi munkának tartották ezt- De már jobban tisztelik azok, akik itt tanulnak. Nyolcvan ipari tanulónk van! Tröszt Tibor Cementsilók — szállításra készen. Egy év a szőlő- és gyümölcstermesztő szövetkezetekben EGY ÉV NEM NAGY IDŐ, A munka, a gond, és ami mö­götte van. Az aggódás termé­szeti csapásoktól, növényi kár­tevőktől. Az előző év időjárá­sára általában nem pianasz- kodhattak mezőgazdasági üze­meink. Több gyümölcs- és szőlőtermelő termelőszövetke­zetet végigjárva alakult ki a kép: a múlt évben átlagon fe­lüli termésük volt. A felkere­settek közül csak egy gazda­ságban értékelték erős köze­pesnek. Az eredmények eléré­sében természetesen nemcsak a kedvező időjárás, hanem a munkák gondos tervezése, el­végzése is nagymértékben köz­rejátszott. Ezért is sorolhatták megelégedéssel eredményeiket az elnökök, ahová bekopogtat­tunk. Ezek a látogatások tanulsá­gokkal jártak. A százhúsz hol­das balatonszabadi szőlő és gyümölcsös nagyüzemi meg­munkálása mellett a tsz veze­tőségének gondja volt arra is, hogy a tagok háztájiját is ugyanúgy műveljék meg. Ezek a szőlők telepítési módjukat te­kintve is azonosak a szövetke­zet szőlőjével. Csak a manuá­lis munkát kellett a tagoknak saját maguknak elvégezniük. Bödők Lajos. a kőröshegyi Jobblét Tsz elnöke említett gyengébb szőlőtermést a ta­valy előttinél. Ennek ellenére elégedettek. A termés minősé­ge nagyot javult. Hasznuk éves viszonylatban két és fél millió forint Már a jövőn töpreng­tek. amikor beszélgettünk. Jó kapcsolat alakult ki köztük és a Balatonboglári Állami Gaz­daság között, s már az idén is szállítottak oda szőlőt feldol­gozásra. Jövőre már nagyobb mennyiséget szeretnének fel­dolgoztatni. Ebben a szövetke­zetben bukkant fel a gyakori gond: a tagok magas átlag­életkora. »Házore belüli* szak­iskolát létesítettek, ahol a fia­talokat szakmunkássá képezik. Levonták a tanulságot a szőlő termőképessége fokozásának terén is. A talajerő utánpótlá­sára ezután nagyobb mennyi­ségű műtrágyát adnak a föld­nek. Szólódon a Kossuth Terme­lőszövetkezet vezetői elhatá­rozták, hogy a jövőben negy­vennyolc holdnyi szőlőjükben vegyszeres gyomirtást végez­nek majd. Ez jóval több, mint az egész szőlőtermő területük fele. így veszik át a korsze­rűbb eljárások a hagyományo­sok szerepét, munkaerőt meg­takarítva és kímélve. Ebben a szövetkezetben is gondokkal küszködtek ugyanis e téren. Csak a hóesés előtt egy nappal végeztek a szőlő betakarításá­val. így is csak az új premizá­lási rendszerük segített rajtuk. Kötésén nyolcvan fős brigád végzi a szőlészeti munkákat, a szőlőoltványokat is ők gondoz­zák. Húszán közülük szakmun­kások. Változást az idén nem terveznek. Gyümölcstárolási nehézségekről csak Vésén pa­naszkodtak egy korábbi utam alkalmávaL Tervbe vették, hogy ötven vagon befogadóké­pességű hűtőtárolót építenek Böhönyén. a vasútállomás kö­zelében. Értékesítési . problé­máik nem voltak az említett szövetkezeteknek. TANULSÁGOT LEVONNI, általánosítani azt hiszem e néhány pjéldából is lehet. A szőlő-gyüraölcsienn ‘sztö szö­vetkezetek múlt évi termése át­lagon felüli volt. Gondként jelentkezik azirm.m náluk is a tagság elöregedése, mely ellen legalkalmas iqo védekezés — ahogy azt már ebben a né­hány termel őszö ve :kez'’!ben is fölismerték — i korszerű gé­ni és vegyi uszkárok alkalma­zása, a munkálatok keiiő idő­fogg-j f<vr+<ár*n p1vr L. L,

Next

/
Oldalképek
Tartalom