Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EG YESULJETERI <b y tor __ & ■ ■ *♦ 4Qp* C- Ara: 80 fillér SomoguiNéplaa AZ MSIMP Sg^OG V HEGYEI B I ZOTTSÁGAnAK LAPJA í ’ XXVI. évfolyam, 29. szám 1970. február 4., szerda II Központi Statisztikai Hivatal jelentése A népgazdaság 1969. évi fejlődéséről 1969-ben a terrrielés a népgazdaság valamennyi ágazatában nőtt, emelkedett a lakosság fogyasztása, a felhalmozás, kedvezőbbé vált külkereskedelmi helyzetiünk. Az 1969. évi eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy a III. ötéves terv első négy évében a gazdasági növekedés üteme — a legfontosabb mutatószámok alapján — a tervnek megfelelő, illetve annál gyorsabb volt. A nemzeti jövedelem 1966—1969-ben átlagosan 29 százalékkal haladta meg a 11. ötéves terv átlagos színvonalát az előirányzott 19—21 százalékkal szemben. A növekedési ütem 1966- ban az 1965. évi alacsony szinthez képest 8 százalék, 1967- ben — a nagy készletfelhalmozás és a feszített beruházás mellett 9 százalék volt. Az ütem 1968—1969-ben az új irányítási rendszerre való átállás, az átrendeződés folytán a központi szándéknak megfelelően a belső és a külső egyensúlyi helyzet javulásával egyidejűleg mérséklődött (5, illetve 6 százalékra), de igy is nagyobb volt, mint az 1961—1965 közti években (4,5 százalék). Az ipari termelés 1969-ben 25 százalékkal volt nagyobb az 1965. évinél és 1966—1969 átlagában az ötéves te<rv előírásénak megfelelően évi 6 százalékkal nőtt. Az építőipari termelés volumene 1969-ben 44 százalékkal nagyobb volt, mint 1965-ben, sőt meghaladta az 1970-re előirányzott szintet is. A mező- gazdasági termelés négy év átlagában.^ tervnek megfelelően 15 százalékkal haladta meg az előző ötéves időszak átlagát A nemzeti jövedelem növekedéséhez 1969-ben az ipari termelés hozzájárulása mérséklődő, a mezőgazdasági termelés növekvő volt a korábbi évekhez képest. A foglalkoztatottak száma az elmúlt négy évben a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt, 'A lakosság élelszinvonal- emelésére irányuló, öt évre szóló, főbb előirányzatok már négy év alatt megvalósultak. A tervben őt évre 9—10 százalékos reálbér-emelkedés és 14—16 százalékos reáljövedelem-emelkedés volt előirányozva. 1969-ben a reálbérek kb. 14 százalékkal, a reáljövedelmek kb. 27 százalékkal voltak magasabbak, mint 1965- ben. A felhalmozásra jutó rész az 1966—1967. évi erőteljes növekedés után 1968-ban alig, 1969- ben is csak mérsékelten nőtt. A mérséklődés 1968-ban a beruházások változatlan színvonalából, 1969-ben a készletek előzőeknél kisebb mértékű emelkedéséből adódott. Az állóeszköz-növekedésre fordított összeg 1989-ben meghaladta az 1968. évit. A népgazdaság ötéves tervben előirányzott növekedési ütemnek megfelelő, illetve annál valamivel gyorsabb fejlődése úgy következett be, hogy időközben a gazdaságirányítás rendszere lényegesen megváltozott. Az úi irányítási módszerekre való áttérés előkészítése már a tervidőszak etedén meekezdődött. Az 1968. elején bevezetett gazdaságirányítási 1969-ben az ipari termelés az előző évhez képest — a termékek mennyisége alapján számítva — 3 százalékkal nőtt (Az ipar társadalmi terméke — az iparvállalatok és szövetkezetek ipari és nem ipari termelése együttvéve — a becslések szerint ennél valamivel nagyobb mértékben emelkedett.). 1969-ben az ipar 25 százalékkal termelt többet, mint 1965- ben. Az ipar értékesítése az 1966 —1968 években kevésbé. 1969- ben nagviából ngvanűev emelkedett. mint a termelés. 1969 ben a főbb ágazatok közül — elsősorban a műtrágya- termelés 17 százalékos és a kőolaj-feldolgozó ipar termelésének 12 százalékos fokozódásával — továbbra is a vegyipar és a villamosenergia-ipar fejlődött a legnagyobb mértékben (több, mint 7 százalékkal). rendszer amellett, hogy biztosította a termelés, a forgalom és az életszínvonal-emelkedés folyamatosságát, néhány vonatkozásban már ez eddig eltelt viszonylag rövid idő alatt is új, kedvező eredményeket hozott. A gazdálkodás egyik fontos, új vonása (amely már 1968 második felében, különösen pedig 1969-ben érvényesült), hogy fokozódott az igények, a kereslet hatása a termelésre. 1969-ben a népgazdaság külső egyensúlya lényegesen javult. A különböző, ideiglenes és tartós tényezők együttes eredményeiként a kivitel értéke mind a szocialista, mind a tőkés viszonylatban meghaladta a behozatalét, az 1969. évi külkereskedelmi forgalom jelentős aktívummal zárult (az 1968. évi egyenleg is kedvezőbb volt a korábbinál). A tapasztalatok azt bizonyították, hogy a gazdaságirányítási rendszer eredményesen működik. A gazdasági szabályozó eszközök gyakorlati alkalmazása során megmutatkozott, hogy működésük elősegíti a központi célok megvalósítását, de közülük egyeseket tökéletesíteni kell Az ötéves terv első négy évének. ezen belül az új mechanizmus bevezétése óta eltelt két évnek az eredményei egészében kedvezőek, szerves részét képezik a felszabadult ország 25 éves társadalmi és gazdasági fejlődésének, s egyben szilárd bázist jelentenek a további növekedés számára. 1969-ben költségvetésből, vállalati, szövetkezeti, tanácsi fejlesztési alapokból, bankhitelből több pénz állt rendelkezésre beruházásokra, mint -1968-ban. A beruházások volumene mintegy 7—8 százalékkal meghaladta az előző évit. A beruházások 1968—1969. évi eredményei, a vállalati magatartások azt igazolják, hogy a ielenlegi irányítási rendszer a beruházási politika tervszerű megvalósulása szempontjából is előrelépést jelent. A kohászat, a gépipar és az élelmiszeripar termelése ugyancsak az ipari átlagot kissé meghaladóan (egyaránt 4—4 százalékkal) emelkedett. A gépiparon belül az átlagét meghaladóan nőtt a híradás- és vákuumtechnikái ipar, a villamostechnikai ipar, a villamosgépipar, valamint a közlekedési eszközök — elsősorban az autóbuszok —■ termelése (10, 9. ill. 8 százalékkal). A bányászat termelése (a földgáztermelés 20 százalékos fokozódása és a szén, valamint a kőolajtermelés 3 százalékos csökkenése mellett) lényegében az 1968. évi szinten maradt. A könnyűipar összességében ugyanannyit, bútorokból, papíripari és nyomdaipari terme-, kékből többet, textíliákból és ruházati termékekből kevesebbet termelt, mint * 2S8-bas_ — Nem érte el az előző évi szintet az építőanyag-ipar (elsősorban a tégla, cement,' mész, vasbetongerenda) termelése. Több ágazatban a termelésén és az anyagfelhasználáson belül nőtt a modernebb, korszerűbb termékek aránya. A mezőgazdaság termelése az 1960-as években — az 1965. év kivételével — évről évre emelkedett, és 1969-ben — előzetes számítások szerint 5— 6 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. Az 1966— 1969. évek átlagában a mező- gazdasági termelés volumene 15 százalékkal nagyabb volt az 1961—1965. évek átlagánál. Az 1969. évi növekedést a növénytermelés fejlődése eredA főbb szántóföldi kavásnö- vények közül burgonyából 200 000 tonnával, 18—20 százalékkal több, cukorrépából kb. 6—7 százalékkal kevesebb termett 1969-ben, mint az előző évben. Az 1969. évi szőlőtermés (lényegében az előző évivel azonos nagyságú területen) mintegy 950 000 tonnát tett ki, 14 százalékkal többet, mint a jó termésű 1968. évi mennyiség. A gyümölcstermés is meghaladta 1969-ben az előző évi és az eddigi legmagasabb (az 1967. évi) szintet is. 1969. december 31-én — az előzetes számítások szerint — a szarvasmarha-állomány 1 925 000 darabot, a sertésállomány 5 400 000 darabot tett ki. Mind a szarvasmarha-, mind a sertésállomány kisebb volt az egy évvel korábbinál (92 ezer, illetve 400 ezer darabbal). Az állomány csökkenését a hozamok emelkedése nem ellensúlyozta, ennek folytán az ágazat termelési értéke nem érte él az 1968. évi szintet. A mezőgazdasági üzemek értékesítése (a szabadpiaci forgalom és a kiskereskedelem közvetlen beszerzése nélkül) 1969-ben 9 százalékkal meghaladta. az 1968. évi szintet. Növényi eredetű termékből 20 százallékkal több, vágóállatokból és állami termékekből kb. ugyanannyi volt az értékesítés, mint az előző évben. A műtrágya felhasználás az 1966—1968. évi gyors ütemű (évi 20—30 százalékos) emelkedés után 1969-ben kb. 10 százalékkal nőtt. F.gv hektár '-rántó. kert. szőlő ** évűmül- -sös területre az 1961—1965 ^vekben átlagosan 50 ke. 196° ben mintegy 120 kg műtrágv- b irtott. A mezőgazdaság gépellátottsága 1969-bén tovább nőtt. A toaktoráílomány az év végén valamivel több volt; min* Az ipari termelés és a létszám 1969-ben azonos mértékben emelkedett, így az egy foglalkoztatottra jutó termelés az előző évi szinten maradt. ményezte; az állattenyésztés 1969-ben nem érte el az előző évit. A két legfontosabb szemestermény — a búza és a kukorica — termésmennyisége 1969-ben tovább nőtt, és a hazai igények (fogyasztás és tartalékolás) kielégítése mellett búzából exportra is jutott. A nagyobb termés a magasabb termésátlagok következménye volt. egy éwei azelőtt. Emelkedett a mezőgazdasági munkagépek állománya is. 1969-ben a termelőszövetkezeteik —- állami támogatással — jelentős ösz- szegeket fordítottak a közös gazdaságok állati férőhelyeinek bővítésére. Külkereskedelem A népgazdaság külső egyensúlyi helyzetét nagymértékben befolyásoló külkereskedelmi forgalom egyenlege az utóbbi években — 1966 kivételével — passzív volt 1968-ban a pasz- szívum jelentősen mérséklődött, 1969-ben pedig nagymértékű kiviteli többletünk volt. A külkereskedelmi egyenleg javulása elsősorban a szocialista országokkal lebonyolított forgalomból adódott. 1969-ben összes külkereskedelmi forgalmunknak 68 százalékát a szocialista országokkal, 32 százalékát a tőkés országokkal bonyolítottuk le. Az 1969. évi külkereskedelmi tevékenység legjellemzőbb vonása az export nagymérvű (16 százalékos) növekedése volt. Az ipari termelés viszonylag mérsékelt növekedése mellett az iparcikkek exportja mintegy 14 százalékkal emelkedett. Az iparcikk-kivi télén belül 1967-ben és 1968-ban a késztermékek, 1969-ben az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek exportja nőtt erőteljesebben. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele a korábbi évék fokozatos emelkedése után 1968-ban kismértékben csökkent. Az 1969. évi külkereskedelmi aktívum viszonylag dinamikus, mintegy 7 százalékos importnövekedés mellett alakult ka. ,A behozatalnak több mint felét kitevő anyagimport 5 százalékkal nőtt. (folytatás a 3. oldalcmj Ipar — építőipar Mezőgazdaság A búza és a kukorica termésmennyisége és termésátlaga termésmennyiség termésátlag mill, tunna a /kh Az 1961—1965. óvek átlaga 3,0 Az 1966—1969. évek átlaga 3,1 ezen belül az 1968. év 3,4 az 1969. év 3,6 kukorica búza kukorica 3,3 18,6 26,1 4.0 25,1 32,0 3,8 25,2 29,9 4,7 27,1 28,0 ft Magyar TuHimáHyos Akadénia közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia idei •— sorrendben a 130. — évi közgyűlése tegnap megkezdte tanácskozását az Akadémia dísztermében. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a kormány elnökhelyettese, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Az Akadémia tagjain kívül nagy számban voltak jelen a tudományos élet ismert szakemberei, az Akadémia kutató Intézeteinek munkatársai. Rusznyák István elnöki megnyitójában rámutatott, hogy az Akadémia közgyűlése fontos társadalmi, történelmi es politikai eseményeik időszakában ül össze. — A felszabadulás 25. évfordulójának évében vagyunk, a tudomány életében oly jelentős Lenin-centenárium eseményei foglalkoztatnak bennünket — mondotta — A tudománypolitikai irányelvek eredményes végrehajtása szükségessé tette az Akadémia szervezeti reformját Ezután Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját, majd dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a kormány elnökhelyettese szólalt fel: tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány üdvözletét. (MTI) Koszigin üzenete Nixonhoz Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője tegnap közölte: Nixon elnök a washingtoni szovjet nagykövetség útján szombaton üzenetet kapott Koszigin szovjet miniszterelnöktől a közel-keleti helyzetre vonatkozóan. Ziegler nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni, de elmondotta: az üzenet lényegében megegyezik a Wilson brit miniszterelnöikhöz és Pompidou francia elnökhöz eljuttatott szovjet állásfoglalással. Tájékozott körök szerint a szovjet kormány az üzenetekben felhívta, a figyelmet arra a súlyos veszélyre, amelyet az izraeli agressziós cselekmények fokozódása jelent, és felszólította a New York-i nagyköveti megbeszélések másik három részvevőjét: érvényesítsék befolyásukat Tel Aviv- ban az agresszió haladéktalan megszüntetése érdekében. Az üzenet ugyanakkor ismételten aláhúzza a diplomáciai megoldások szükségességét. Ziegler kijelentette: a Fehér Ház. és az amerikai külügyminisztérium »-gondosan., tanulmányozza a szovjet állásfoglalást«. (MTI) Gromiko és Bahr megbeszélései Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Egon Bahr nyugatnémet államtitkár kedden újból megbeszélést tartott az erőszakról való lemondás ügyében, A három és fél órás tárgyalásra a szovjet külügyminisztériumban került sor. (MTI) Otto Winzer Prágáb an Otto Winzer, az NDK külügyminisztere (a képen baloldalt) tárgyalásokat folytat Prágában Jan Marko csehszlovák külügyminiszterrel. Winzert, mint képünkön látható, dr. Gustav Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt első titkára is fogadta. (Képtávírón érk. — ZB—MTI—KS) nyugatnémet gazdasági állastitkár Budapesten A nemet gépipari egyesülés budapesti műszaki hetének megnyitására hazánkba érkezett dr. Klaus Dieter Arndt, az NSZK gazdasági minisztériumának államtitkára. A műszaki hét alkalmából mondott beszédében kiemelte, hogy az NSZK-ba irányuló magyar export mintegy 30 százalékkal növekedett a műit évben 1968-hoz képest, viszont az NSZK magyarországi exportja csak szerény mértékben nőtt Rámutatott, hogy a mindkét részről kibontakozó kedvező gazdasági feltételek következtében szélesíteni lehet a két ország közötti árucserét és a gazdasági kapcsolatokat. Hangoztatta, hogy az NSZK kormánya fokozni kívánja a gazdasági együttműködést a szocialista országokkal, és támogatja az iparvállalatok közötti kooperációs tevékenység további kiterjesztését, (MID
