Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

az M*ZHP.;sóHoor Hiarn iizottiAsának lapja XXVI. évfolyam, 48. szám. Csütörtök, 1970. február 26, Intim szórakozóhely Megnyílt az Omnia Bár ml SOROK] T réfa-kaleidoszkóp LOS ANGELES — Mondd, Joe! Igaz, hogy ez a Smith olyan rettenetesen gazdag? — De még mennyire, Bili! Van egy Remb­randtja, egy Goyája, egy Velasqueze és egy Merce­desé. — Hűha! Négy autó manapság! Ez tényleg gazdag ember. RÓMA Egy olasz városkába ha­talmas, fehér sportkocsi hajt be, és megáll a ben­zinkútnál. A volánnál ülő férfi színültig tölteti a benzintankot, aztán meg­kérdi a benzinkutast: — Meg tudná mondani, signore, merre van a legközelebbi város? A benzinkutas egy pil­lanatig gondolkodik, az­tán rámutat egy srácra, aki rollerrel az út mentén álL — Tessék csak követni ezt a gyereket, ő is oda­megy ... JOHANNESBURG Két régi jó barát be­szélget egy nemrég el­hunyt ismerősről. — És mondd, hogyan történt tulajdonképpen! — Egy idő óta, amikor a kerti fürdőmedencébe lépett,, azt hitte, hogy oroszlánt lát — Na és? — Az ideggyógyász nem hitte el neki, és egy nap az oroszlán megette... BUKAREST Ciprian késő éjjel kissé pityókásan érkezik haza. A felesége dühében pofon vágja. Cíprian néz egy pilla­natig, aztán méltatlan­kodva így szól: — És ezt a kezet kér­tem én meg valamikor:., MÜNCHEN Az ismert nyugatnémet filmsztár álarcosbálba ké­szül. Férfiruhába öltözik, és kijelenti: — Csak az a baj, hogy a közönség fele férfinak néz majd ebben a ruhá­ban. Jelenlévő barátnője, aki segített az öltözködésnél, nem állhatja meg, hogy ki ne mondja: — Annyi baj legyen, édesem. A másik fele úgy­is biztosan tudja, hogy nem. vagy az. VARSÓ A fizikaórán a vízi erőművek működéséről akar beszélni a tanár. Megkérdi előbb: — Nos, ki tudja meg­mondani, hogyan jutnak az emberek a víz révén fényhez? Jerzy jelentkezik: — Ügy, hogy lemossak az ablakot... Sommi Néplap <iz MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BCLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Feielös kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrziink tbteg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elö- izetbető a helyi pos: altival a lóknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft« index: 25 067. Készült au Somogy megyei Nyomás- ipari vállalat kaposvári üzfemébea, Kaposvár, Latinka S» u. 6. Felelős vezető: Mautner József* Bosszúság — papírOgyben A napokban betértem a Somogy megyei Iparcikk-kis­kereskedelmi Vállalat kaposvári Íródeák nevű papírboltjá­ba, Űn. bankposta papírt kerestem. Volt is. Ezer ív hetven forintba kerül. Rajta is volt az ára. Az eladó azonban hirtelen eltűnt, majd közölte, hogy a papír ára nem 70, ha­nem 77 forint. Csodálkozásomra hozzáfűzte: »Ma reggel történt az árváltozás«. , Gyanút fogtam, s elhatároztam, hogy »árellenőrző körútra« indulok a városban. Betértem az Ady EDdre utcai 132. számú papírboltba. Szinte sejtettem: a bankposta papír ezre itt 78 forintba kerül. Mióta? »Két napja.« Megmakacsoltam magam, utánajárok a rejtélynek. A Széchenyi téri közületi nyom­tatványboltban az eladó közölte, hogy a bankposta ezre február 1-től 77 Ft 70 fillér. »Ahány ház, annyi szokás?« Azaz ahány papírbolt, annyiféle ár? És mindig egy kicsikét drágább?!... Fölfedezéseim után már csak azt sajnáltam, hogy miért nincs több papírbolt Kaposváron? Szívesen folytat­tam volna a nyomozást. Egészen belejöttéin már. és köz­ben azt is kezdtem tanulmányozni magamban, hogy mit jelent a »szabad ármozgás« szakkifejezés ... Persze maradt némi kételyem is. Három papírboltban három különböző ár... Az ennyire »szabad ármozgás« — az eltérés ugyan kevés — mégiscsak sok. Legalábbis a bankpapír esetében, amelyik csak egyféle minőségben kap­ható. — sze BAHmVÁLTÓL A PIMMGYÜG Csorba István műsorát hallgatják a vendégek. Kellemes meglepetéssel néz­tek körül tegnap délután azok a vendégek, akiket a kaposvá­ri Omnia Bár megnyitására hívtak meg. Az egykori Kupa­pincére nem lehet ráismerni. Balogh Lajos, a Vendéglátó Vállalat igazgatója érthető örömmel ás büszkeséggel nyi­totta meg ezt a méltán fővá­rosi nívójú egységet, amit kö­zösen létesítettek a Compack Kereskedelmi Csomagoló Vál­lalattal. A? átalakí tásra, berendezés­re 600 COO forintot költöttek, de ez nem fejezi ki eléggé a valóságos értékét, mert a munkát a vállalat saját szak­embereivel végeztette. Elismerőleg kell szólni a ter­vezőkről, a kivitelezésről és magáról az Omnia Bárról. A szőnyegektől kezdve a falak színkiválasztásáig, a felszolgá­lók ruhája és a hangulatvilá­gítás — minden kellemes össz­hangban van, és sikerült kielé­gítően megoldani a szellőzte­tést is. Miklós Jánosné, a Compack vezérigazgatója és a többi meghívott — még a jelenlevő konkurrens vállalatok vezetői is — elégedetten nyilatkoztak az új egység színvonaláról. Ugyancsak tetszéssel fogad­ták Csorba István hangulatos műsorát és a zenekar — Má­tyás Gyöngyi és Hosszú Rudolf játékát is. Elfogadhatóak a bár árai is, és remé&etőleg az étel-ital és a kávékülönleges­ségek választéka nemcsak a megnyitás perceire szólt. S amikor örömmel fogadjuk Kaposvár szórakozóhelyeinek gazdagodását, azzal a megjegy­zéssel köszöntjük az Omnia Bárt: remélhetőleg a bár mindig olyan hangulatos és kellemes szórakozást nyújt, mint a megnyitáskor, Sz. L. Kihagy a memóriája Ahogy befejezte a »tényke­déseit«, odébbáll! Bár tudta, hogy a lopásokra előbb-utóbb fény derül, abban reményke­dett, így nem jöhet gyanúba. Rosszul számított. Pontosan ezzel hívta magára a figyel­met. Az eljárás során megpróbál­kozott sok vádlott bevett szo­kásával: tagadót!: Ezt megte­hette — azonban állításainak igazolására nem tudott tanú­kat keríteni. A huszonkilenc éves. bors­fái Nagy Gyula tolvajlás miatt nem először áll a bíróság előtt Legutóbb Nagykanizsán őt hónapra ítélték, így a Ka­posvári Járásbíróság előtt már csíkos »öltönyben« jelent meg. 1969-ben a Tanácsi Építő­ipari Vállalat kőműveseként dolgozott s a munkásszállá­son lakott. Egy ízben egyedül piaradt és pillanatok alatt összecsomagolta lakótársának öltönyét, orkánkabátját és nyloningét. Aztán albérletbe költözött. A pórul járt lakótárs két hét múlva a kaposvári Vörös Csillag Mozi előtt találkozott Naggyal. A fiatalemberen, föl­ismerte, a ruhadarabjait Ahe­lyett, hogy a rendőrségre ment yojna, senkinek sem szolt a dologról Később megmondta, miért': félt; 'hogy sem barátságos megjelenésű tolvaj- megveri.., Nagy észrevette egy bala- tonfenyvasi építkezésen, hogy a munkások a szomszéd ház- oan rakták le ruháikat Kiné­zett magának egy orkánt A kabát pár nap múlva már a Bizományi Áruházba vándo­rolt ... 4 ^legnagyobb »lógását« a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban csinálta. Épít­kezésen dolgozott, így feltűnés nélkül szabadon járhatott kel­hetett a technikumban. A szekrényekből, szobaasztalok­ról lopta a pénzt és ami meg­tetszett neki. Tizennégy diákot károsított meg. A tegnapi tárgyaláson az egyik dják fölismerte a bűn­jelek között a cipőjét Nagy Gyula azt állította, hogy a lábbelit Nagykanizsán vette. Szemrebbenés nélkül közölte a vásárlás időpontját még ar­ra is »emlékezett«, hogy mi­kor volt a lábán először, Csodálrúvaló a memóriája. Furcsa módon éppen azt fe­lejtette el, hogy az előző él- ítéltetésekor is csődöt mond­jak a hazugságai. Nagy Gyula bűnügyében előreláthatólag márciusban ,orid ítéletet a Kaposvári Já­A népszerű Mézga család né­zése közben mindenki jól mu­lat azon az ötleten, hogy a XXX. századbeli köbüki égj alaposan, lerövidített nyelven, azaz új magyarul beszél az őt alig értő ősével, Gézával. Per­sze senki sem rémül meg at­tól, hogy újabb ezer év alatt ide juthat majd édes anya­nyelvűnk. Erről szerencsére nincs is szó. A szóziugorodás­nak vannak azonban bizonyos jelei, s ezek a betűszavak, más néven mozaikszók. Ki ne emlékeznék a betű­szavak első, sókat emlegetett nemzedékére. A farsangi han­gulatot árasztó BAKNEVÁL és SERNEVÁL sokszor volt kar­colatok, humoreszkek ihletője. Ezekből tudta meg az olvasó, hogy tulajdonképpen baromfi, Vonatozás előre-hátra A sors úgy hozta, hogy feb­ruár 17-én a siófoki vonalon kellett utaznom. Annak rend­je és módja szerint felszáll­tam a nyolc óra huszonhét perckor induló vonatra. A mozdony pöfékelve fűtötte a kocsikat Aztán indult menet­rend szerint Mindjárt éreztem, hogy va­lami baj van, mert " a moz­dony alig vonszolta a néhány kocsiból álló szerelvényt, Va­lami keservesen el is jutot­tunk a közvágóhídig. Megáll­tunk, aztán újra nekirugasz­kodtunk. De a vonat csak húsz métert haladhatott, amikor újra megállt. Álltunk negyedórát... fél­órát negyven percet. Az uta­sok bosszankodtak, mérgelőd­tek, szidták a vasutat Mi tör­tént? Miért nem megyünk to­vább? Érdeklődésünkre megtud­tuk, hogy azért állunk, mert a mozdony gőzt fejleszt A két kilométeren ugyanis elfo­gyott az energiája. Aztán legnagyobb megdöb­benésünkre nem Siófok felé, hanem visszafelé indult a sze­lvény. Rövidesen ismét meg­álltunk a kaposvári állomás i épülete előtt Futkározás, szaladgálás, in­tézkedés. A beteg mozdonyt lekapcsolták. Újat kaptunk. Ezzel aztán egy óra öt perces késéssel el is jutottunk cé­lunkhoz. Ügy gondolom, nem szükséges itt részletezni, hogy mi volt az utasok véleménye. Az viszont helyes lenne, ha az illetékesek megkérdeznék er­ről s felelősöket D. Z. illetve sea’téskereskedelmi nemzeti vállalatot jelentenek. Népszerű nyelvészünk is tollhegyre tűzött annak idején néhányat: »Nem a legszeren­csésebb a BÁV, az erőszakos RÁVISZ, a furfangos FÜRFA, sőt a neveletlen KÖPT1 sem, pedig igen tiszteletre méltó intézmény.« Senki sem kifogá­solta viszont a GELKÁ-t és a; EMKÉ-t. Nem csoda: becéző végződésük rögtön belopja magát a tévétulajdonos (ez is jó betűszó) vagy a kávéházi vendég szívébe. A rövid, jól hangzó intéz­ményi, vállalati rövidítésnek különben is komoly hagyomá­nyai vannak nálunk. Ilyenek: a MÁV, a HÉV, a FÉSZEK (festők, építészek, szobrászok, énekesek, komédiások), a TE- FU (amely azonban egyes köz­írókat valamilyen egzotikus kérődző nevére emlékeztet). S egy csokor az újabb, még nem emlegetettek közül, a fentebb szereplő PAHUBE- GYÜ vérrokonai: a PANYO- VA (Pamutnyomó-ipari Válla­lat); a FÖBUHA, amely ma­gas beosztásra utaló első szó­tagja ellenére csupán bútorral és hangszerrel kereskedő fő­városi vállalkozás, a PEVDI. azaz Pest megyei Vegyi és Di- vatcükkipari Vállalat és végül a KIPINVEST. Megfejtése, amit senki nem tud kitalálni: Könnyűipari Beruházási Válla­lat mpnd ítéle rásbírósá ~ ?».ou Rés a falon A macskák megszokták, hogy nem az ajtón járkállak ki-be, megteszi az a széles rés is, amelyik a szálfa melr- lett tátong. A zákányi nap­közi otthon régi épülete egy­általán nem kelti a biztos lá­bakon álló ház látszatát, és külsejére sem lehet büszkét Az egész épület olyan beteg, hogy már toldozni-foldozni sem lehet. Pedig itt rendsze­resen 128 tanuló étkezik és tanul. Szemrevételezésünkkor el­mondták az iti dolgozo peda­gógusok, h>-<y tudnának egy megoldást, cs._x hát nem vág ügyintézési ' normáikba. Né­hány tanulót kellene csak megkérni, hogy kicsivel erő­sebben dőljön neki a falnak, s a ház, mint egy kártyavár, ösz- szeomlana... De jönnek a nagy esőzések is. És újabb téglák esnek ki a napközi falából. A beázás föntről folytatja romboló munkáját Van-e megoldás? 1972/73-ra terveznek Zá­kánytelepen új általános is­kolát. Ennek fölépülése old­hatja csak meg a napközi gondját. Addig is lehetne valamit csinálni. . H. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom