Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

A somogyi fejlSdés útja iPárttitkaroké a szó Magas terméshozamok csökkenő állatállomány A som Ogy i mezőgaz­daság 1969. évi összeredmé- nye — annak ellenére, nogy a két főágazat, a növényter­melés és az állattenyésztés mérlege ellentétesen alakult — jónak értékelhető. A növénytermelés 1969. évi hozamai igen kedvezőek, csaknem minden növényféle­ségből kiemelkedő termést ta­karítottak be. Az őszi búza 15,3, az őszi árpa 15,1, a ku­korica 21,6 mázsás holdankén- ti átlaghozama egyaránt re­kordnak számít. Különösen kiugró a kukorica eredménye: termésátlaga 19 százalékkal, mennyisége 26 százalékkal ha­ladja meg a korábbi csúcs- eredményt. A burgonya ter­mésátlaga (70,6 q/kh) ésmeny- nyisége is a legkedvezőbb volt az utolsó három évet tekint­ve. A jó terméseredmények kö­vetkeztében a szántóföldi nö­vénytermelés bruttó termelé­si értéke 23 százalékkal ha­ladja meg az 1968. évit, s 20 százalékkal magasabb az 1961—65. évi átlagnál A növénytermelés vetés- szerkezetében csak kisebb mértékű változást tapasztal­hatunk. A vetésterületi kö­töttségek feloldását követő elénk mozgás lecsillapodott, az egyes üzemeknél történt változások pedig megyed szán­tén nagymértékben kiegyenlí­tőditek. Az ipari növények ko­rábban évről évre csökkenő aránya némileg emelkedett, a burgonya vetésterülete alig módosult. Az 1969. évi őszi vetésterü­let nagysága (232 ezer kh) minimális, 0,8 százalékos nö­vekedést mutat az egy évvel ezelőttihez képest Ezen belül az őszi búza vetésterülete —• az utóbbi évekével ellentét­ben — alig nőtt, a rozsé 15 százalékkal visszaesett A ga­bonafélék csökkenése együt­tesen némileg meghaladja a korábbi időszakban tapasztal­takat Az őszi vetési, betakarítási munkák a száraz őszi hóna­pok ellenére lassúbb ütemben folytak, mint a múlt őszön, s a kuíkorica betakarítása a tél beálltáig nem fejeződött' be. Az őszi mélyszántásban is nagyobb a lemaradás az előző évinél. Okait elsősorban a szükséges gépek hiányában és a termelőszövetkezeti munka­erő nagymérvű csökkenésében kell keresni, de közrejátszott a szokásosnál lényegesen na­gyobb termés és a korán ér­kező nagy havazás is. Az állattenyésztés eredményei — az állomány számbeli alakulása és a ter­mékmennyiség tekintetében is — alatta maradtak a múlt évinek. A szarvasmarha-állomány az 1968. évit is meghaladó mértékben csökkent — első­sorban a háztájiban, de a második félévben már a ter­melőszövetkezetek közös állo­mányában is visszaesés mu­tatkozott Az év végi állo­mány 4 százalékkal kisebb, mint egy esztendővel koráb­ban. Kedvezőnek ítélhető vi­szont, hogy a tehénállomány — amely 1967-től állandóan csökkent — az utolsó három hónapban 5 százalékkal gya­rapodott A várható további növekedésre utal, hogy de­cember végén az egy éven felüli növendéküsaök, vem­hes és előhasd üszők száma 22 százalékkal nagyobb volt a tavalyinál. A sertések száma, amely márciusban az utóbbi éveket tekintve a legalacsonyabb volt, ugyancsak elmozdult a holtpontról. Bár a termelő- szövetkezetekben a kocaállo­mány márciustól egyre foko­zódó ütemben növekszik, a sertésállomány még mindig 16 százalékkal, a kocaállo­mány pedig némileg alacso­nyabb az 1968. december 31- inéL Az állami gazdaságok kocaállománya 11 százalékkal nagyobb az előző évinél. A tejtermelés visszaesése a tehénállomány csökkenését is meghaladta; a termelőszövet­kezetekben 5, az állami gaz­daságokban 9 százalékkal ke­vesebb tejet fejtek, mint az előző évben. Visszaesett a hí­zóállat-termelés és az állati termékek termelése is. Avisz- szaesés a-onban — amint a felvásárlási adatok mutatják — kisebb mérvű volt az ál­lománycsökkenésnél A felvásárlás volumene né­mileg magasabb az 1968. évi­nél, és több mint egyötödével meghaladja az 1965. évit. Ezen belül a növénytermelésbő1 származó cikkekből 20 száza­lékkal többet, élőállatokból és állati termékekből 4 százalék­kal kevesebbet vásároltak fö1 mint egy évvel korábban. A felvásárlási adatok azonban csak kevéssé alkalmasak a mezőgazdaság által a lakosság részére nyújtott élelmiszer­mennyiség megítélésére, mert az értékesítés lehetőségei (sa­ját elárusítóhelyek, értékesí­tési társulások stb.) évről év­re bővülnek. "• A kedvező eredmények ha­tására a termelőszövetkezetek bruttó jövedelme előrelátha­tólag több mint 10 százalék­kal magasabb lesz, mint 1968- ban volt, s az állami gazda­ságok nyeresége is várhatóan fölötte lesz a múlt évinek. A termelőszövetkezetek jö­vedelemnövekedése is hozzá­járult ahhoz, hogy a beruhá­zásokra felhasználható saját forrás 80 százalékkal nőtt 1968-hoz viszonyítva. Növekedett a beruhá­zásokhoz nyújtott állami tá­mogatás is (kb. 40 százalék­kal), míg a tsz-ek beruházási hitelkerete 9 százalékkal csök­kent. A hitelkeretet és a saját forrást teljes egészében fel­használták, az állami támoga­tás felhasználási aránya az 1968. évi 66 százalékról 83 százalékra emelkedett így a mezőgazdasági termelőszövet­kezeték beruházásokra 400 millió forintot fordítottal«, mintegy 30 százalékkal töb­bet, mint 1968-ban. Ezen be­lül a gépi beruházások össze­ge több mint 30 százalékkal haladta meg az előző évi — igen alacsony szintet. Az ebédszünet vége felé, amikor zsongani Kezdett már a nagy előadóterem, egy kis társalgóban beszélgettünk a párttitkárok Balatonföldvári tanfolyamának résztvevőivel. Kereskedők, tanácsi dolgozók, ipari üzemek küldöttei — so­mogyi kommunisták. Száznál is jóval többen sétáltak az előcsarnokban, és borús pil­lantásokat vetettek a hófedte part felé. Jó lett volna sétál­ni egyet, nehéz volt megszok­ni a két hét alatt az egy hely­ben ülést. De a tó szürke je­ge nem csábított ki senkit. Az előadások reggel kezdődtek, estig tartottak, alaposan igénybe vették a részvevőket, előadókat egyaránt. Az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi üzemnének párttitkára Kosztár József: — Olyan témákról hallot­tunk itt. amelyek országosan is foglalkoztatják a közvéle­ményt. Aktuális gazdaságpoli­tikai kérdésekről esett szó. Ami bennünket a legjobban érdekelt — hogyan fejlődik, változik a jövőben Somogy gazdasága. Hogy úgy mond- 'a.m. nagyon jól fogták meg a kérdést, mert Somogy távlata­it mindig országos koncep­ciókkal együtt mutatták be. és így nemcsak megyénk érde­keit., jövőjét körvonalazták, hanem az egész népgazdasá­gét Egyszerűen arról van szó, hogy jólesett az embernek ki­tekinteni egy kicsit így is a község vagy a járás határain. Lovró Mihály, a Somogy megyei Vegyesipari Vállalat párttitkára: — Bn nagyon értékesnek tartottam a területfejlesztéssel foglalkozó előadást Megtud­tuk például, hogy mennyire más a foglalkoztatottság meg­teremtése és az iparosítás. A Balaton-parton például nem esik egybe a kettő. De me­gyénk Iparosodásra váró te­rületein igen. Beszéltek az előadók arról, hogy Nagyatád, Barcs, Marcali, Tab még sokat várhat az ipartól, bár nincs így múlik el a tél... A naptár szerint beléptünk a tél utolsó hónapjába. Nincs már foga a hidegnek. Mahol­nap népes lesz a határ, meg­kezdődik, az őszi kalászosok fejtrágyázása, emberek és gé­pek járják a mezőt... De az idő kiszámíthatatlan. Higgyünk a naptárnak, amely szerint majdnem egy hónap még a télé. Ez az évszak eddig amúgy is elég szeszélyes volt Ordacsehiben járva erről be­szélgettünk néhány szövetke­zeti gazdával, a fonyódi Ba­laton Termelőszövetkezet or­dacsehi üzemegységének tag­jaival. Sinkovits Ferencné baromfi- gondozót a lakásán találtuk. Bosszúsan mondta: — Sajnos, kényszerpihenő miatt vagyok idehaza, és ez a pihenő persze keresetkieséssel is jár. Nem kaptuk meg idő­re a csirkeszállítmányt... Nem nyugtatja meg az a hír, melyet az irodáról hoz­tam: ottjártamkor érkezett meg Bábolnáról a szállító megbízottja, elnézést kért a csúszásért, a havazás okozta rossz útviszonyokra hivatko­zott és ígérte, hogy ezután pontosan küldik a csirkéket. Mondom, ez nem derítette kedvre Sínkovitsnét, mert ő dolgozni, keresni szeretett vol­na az alatt a tíz nap alatt, ami most kiesett. — Hány baromfit gondoz? — Tizennégyezer csirkét ka­punk egy-egy turnusban, éven­te négy-öt csoport kerül ki a telepről. Ehhez négyen va­gyunk. Én özv. Körmendi Gyu- lánéval dolgozom együtt. Egyik héten délelőttösök vagyunk, akkor hajnali négykor kelek, a másik héten délutáni mű­szakba járunk. — Milyen messze van laká­sától a telep? — Van olyan három kilomé­ternyire — Hogyan jutott ki télen a nagy hóban? — Csak gyalog mehettem, a hófúvásban így is nehéz volt Egyébként kerékpárral teszem meg az utat. A télen előfor­dult, hogy az éjjeliőr nem tu­dott kijönni, olyankor mi ma­radtunk kint éjszakára is a munkatársammal. Sinkovitsné másfél éve dol­gozik a telepen, azelőtt a ker­tészetben töltött csaknem tíz évet. Mindig több egysége volt, mint amennyi szükséges az előírás teljesítéséhez. Mióta a baromfiak mellett van, 800— 1000, olykor 3600 forintot is keres havonta. Magas teljesít­ményét mi sem mutatja job­ban, mint az, hogy férjénél több mint száz egységgel töb­bet gyűjtött össze a múlt év­ben, jóllehet a féri traktoros— Bertalan Lásziónéval a szö­vetkezet üvegházában beszél­gettünk, kelle­mes melegben, apró palánták között. Vele is arról folyt • a szó, hogyan telnek a ta­vaszt váró téli napok. — Januárban kezdjük és no­vemberben fe­jezzük be a miunkákat a kertészetben — mondta. — A szabad hóna­pokban a ház körül van mit tenni-venni; azt az Időt hor­golással tölt­jük, olyankor van a disznó­vágás, és ezen a télen a hó- lapátolásból is alaposan kiiu tott Bertalanná nemrég dolgozik a kertészetben. A kedvező Slnkovlt-s Ferencné. Bertalan LíszlónA időbeosztásért vállalta ezt a munkát: csak másnaponként mennek a kertészetbe, így több Időt tölthet a két kis­gyermekével Tavaly 163 mun­kaegységet teljesített így is, érre több mint 8600 forint ré­szesedést és egységenként 3,30 forint prémiumot kapott Mert a kertészet 68 000 forint be­vételtöbbletet hozott, s ennék a húsz százalékát kiosztották. — Mi a munka ilyenkor? — Melegágyakat készítünk meg pikérozuhk. Ezekben a napokban nyolc órát dolgo­zunk. És várjuk a tartósan enyhe Időt... Ezt várják, erre készülne!« Ordacsehiben, és mindenütt a mezőgazdasági üzemekben. Maholnap népes lesz a határ, emberek és gépek járják a mezőt Heenesz Ferenc már az iparosítás elején. A folyamat eredményes betelje­süléséig még nagyon sok a dolgunk. — Miben látják a gazdaság- politikai előadások alapján a pártszervezetek további tenni­valóit? Füle István, az Építőgép - gyártó Vállalat barcsi telepé­nek a párttitkára; — Nagyon sok a dolgunk, két irányban is. Segíteni kell a szakszervezetek munkáját, a gyár gazdasági vezetését, és képviselnünk kell a munkás- érdekeket is. Lovró Mihály: — Mert a területfejleszfcés- téstől semmiképpen sem vá­lasztható el az életszínvonal. Erről is sokat hallottunk. Koszter József: — Azt szeretnénk megértet-' ni, hogy a területfejlesztés emeli ugyan az életszínvona­lat, csak ezt ne egysíkúan,- mereven szemléljék a? embe­rek. Lovró Mihály: — Ogy van. Azt joggal vár­hatjuk ugyan, liogy mennyi lesz a fizetés, de ne csak azt. Hanem azt is, hogy az üzem­ben lesz-e korszerű öltöző, megfelelő-e az étterem. Azt kell elérnünk, hogy a gazda­sági vezetés számára ne le­gyenek másodlagosak a szo­ciális beruházások, és .a mun­kások a szociális létesítmé­nyeket is az életszínvonal mércéinek' érezzék.' Koszter József: — Azt hiszem, Barcs erre nagyon jó példa. A letelepü­lő ipar nem talált kész mun­kásokat Soihogyban. Az. üze­mekkel együtt, nevelődik ki. ez a réteg., És hogy , kinevelődd jön, ezért van mit tenni , bő­ven. Például bevezettük a 44 órás munkahetet. De a 44 óra alatt a munka intenzitása nem sokat javult. Azt hiszem, ez bizonyítja, hogy van még dolgunk. — A somogyi üzemek gyak­ran országos nagyvállalat he­lyi telepei. Nem nehezíti ez a pártszervezetek munkáját? Füle István: — Azt hiszem sok vidéki üzem- közös problémája ez. Mert az ilyen vidéki telepen az önálló gazdálkodás nyil­vánvalóan csak közvetve ér­vényesül Nekünk például elég nehéz a helyzetünk.' hiszen párt alapszervezétiink terüle­tilég a községhez tartozik.- De azt 'kellepe elérnünk, hogy Vállalati problémáinkat köz­vetlenebbül juttassuk kifeje­zésre valamilyen nagyvállala­ti fórumon. ■ Vagy nagyobb ön­állóság, vágy jobb munkakap­csolat formájában! Tröszt Tibor Eredményes évet zárt a tahi ktsz anyag hiány, elsősorban a cq­JELENTÖS SZEREPET ját­szik a Tabi Építő és Vegyes­ipari Ktsz nemcsak Tab, ha­nem a környező községek éle­tében is. A lakosság ellátása ijiellett jelentős építési, fel­újítási munkát Is végez A múlt év eredményeit Vajtai Imre elnök ismertette. — A tervezett termelési ér­téket 700 000 forinttal teljesí­tettük túl, így a nyereség is 3—400 000 forinttal növeke­dett Éltünk a szabad bárffej­lesztés lehetőségével, s jelen­tős mértékben növeltük az egyes termelési ágazatokban dolgozók munkabérét — mondta. — Itt említem meg, hogy az építési részlegben dolgozó nehéz fizikai munká­sok nyereségrészesedését a jövő évtől kezdődően diffe­renciáltabban rendezzük. A törzsgárda tagjait fokozottabb béremeléssel szeretnénk meg­tartani, sőt számukat növelni. Építési részlegünk azonos lét­szám mellett 16,2 százalékkal termelt többet az 1968. évinél. Befejeztük többek között egy 12 lakásból álló KISZ társas­ház építését, s egy szintén 12 lakásosat elkezdtünk. Épül egy 12 lakásos OTP társasház is. Az OTP-vel történt meg­állapodás szerint vállaltuk, hogy a negyedik Ötéves terv­ben 100 lakást készítünk el. Az OKISZ ehhez a nagy munkához jelentős pénzösz- szeggel járul hozzá, amit épí­tőipari gépek beszerzésére fordítunk. Tavalyi építkezé- ! veinket hátráltatta az építő­ment és a betonáruk késedel­mes szállítása. Terveink több szintes épületek kivitelezésé­re készültek, kérdés, hogy az anyagellátás nehézségeivel meg tudunk-e birkózni. . — Szolgáltató részlegünk egészében fejlődött,. vissza­esés csak a férfífodi'ászojínáJ történt. Felújítottuk a női fodrászoknál a fölszerelést és a berendezést. A lakosság ré­szére végzett szolgáltatások mintegy 20 százalékkal csök­kentek a múlt évben. Ter­vünk az, hogy 1970-ben visz- szaállítjuk az 1968. évi szol­gáltatási szintet, vagy túl is lépjük azt A környező na­gyobb községekben, mint pél­dául Bonnyán, Kisbárapáti- ban, Karádon Igáiban egyre több gondot okoz a. cipész­részlegek fenntartása, mert nincs munkaerő-utánpótlás. Az itt dolgozók többnyire nyugdíjasok, akik csak 5000 forintig végezhetnek munkát NAGY SEGÍTSÉG lenne, ha ezek a nyugdíjasok többet dolgozhatnának. Egyedi elbí­rálás alapján, a lakosság szükségleteinek figyelem bevé­televei dolgoznának egész- év­ben. Nem megoldás a be­gyűjtő rendszer vagy hálózat- kiépítés, mert így a javítás még jobban elhúzódik, külö­nösen a téli és a tavaszi idő­szakban. Ennek a problémá­nak a megoldásához felsőbb szerveink hozzájárulása szük­séges. A Pártélet hamarosan megjelenő már­ciusi száma elsősorban hazánk felszabadulása 25. évforduló­jának ünnepségeihez kíván segítséget adni. A szerkesztőségi cikk az él­teit huszonöt esztendő átfogó politikai elemzést adja, vezér­fonal lehet a pártszervezetek ünnepi beszédeinek elkészíté­sénél Több cikk foglalkozik — Apró Antal, Garai Gábor, Rácz Albert elvtársak írásai — a huszonöt év fejlődésének gazdasági, társadalmi, politi­kai és kulturális eredményei­vel, a szocialista országok összefogásának szerepével je­lentőségével. Számos kisebb írás található még a felszaba­dulás és az azóta eltelt ne­gyedszázad egy-egy epizódján róL A vezető partszervek munkájáról című rovatban a Központi Bizottság februári ülésének határozatarái közöl ismertetést a folyóirat Az országos agitációs és propagandista tanácskozásról szóló tudósítás keretében köz­zéteszi a folyóirat Kádár Já­nos felszólalását, s kivonato­san közli Grósz Károly elő­adói beszédét az agitációs és a politikai tömegmunka idő­szerű kérdéseiről. A pártélet márciusi száma gazdag kép« melléklettel is köszönti a jubileum1 '.'vfordu- lót SOMOGYI K8PLÍP Sr-ecda, 19*30, február 8S4,

Next

/
Oldalképek
Tartalom