Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
A somogyi fejlSdés útja iPárttitkaroké a szó Magas terméshozamok csökkenő állatállomány A som Ogy i mezőgazdaság 1969. évi összeredmé- nye — annak ellenére, nogy a két főágazat, a növénytermelés és az állattenyésztés mérlege ellentétesen alakult — jónak értékelhető. A növénytermelés 1969. évi hozamai igen kedvezőek, csaknem minden növényféleségből kiemelkedő termést takarítottak be. Az őszi búza 15,3, az őszi árpa 15,1, a kukorica 21,6 mázsás holdankén- ti átlaghozama egyaránt rekordnak számít. Különösen kiugró a kukorica eredménye: termésátlaga 19 százalékkal, mennyisége 26 százalékkal haladja meg a korábbi csúcs- eredményt. A burgonya termésátlaga (70,6 q/kh) ésmeny- nyisége is a legkedvezőbb volt az utolsó három évet tekintve. A jó terméseredmények következtében a szántóföldi növénytermelés bruttó termelési értéke 23 százalékkal haladja meg az 1968. évit, s 20 százalékkal magasabb az 1961—65. évi átlagnál A növénytermelés vetés- szerkezetében csak kisebb mértékű változást tapasztalhatunk. A vetésterületi kötöttségek feloldását követő elénk mozgás lecsillapodott, az egyes üzemeknél történt változások pedig megyed szántén nagymértékben kiegyenlítőditek. Az ipari növények korábban évről évre csökkenő aránya némileg emelkedett, a burgonya vetésterülete alig módosult. Az 1969. évi őszi vetésterület nagysága (232 ezer kh) minimális, 0,8 százalékos növekedést mutat az egy évvel ezelőttihez képest Ezen belül az őszi búza vetésterülete —• az utóbbi évekével ellentétben — alig nőtt, a rozsé 15 százalékkal visszaesett A gabonafélék csökkenése együttesen némileg meghaladja a korábbi időszakban tapasztaltakat Az őszi vetési, betakarítási munkák a száraz őszi hónapok ellenére lassúbb ütemben folytak, mint a múlt őszön, s a kuíkorica betakarítása a tél beálltáig nem fejeződött' be. Az őszi mélyszántásban is nagyobb a lemaradás az előző évinél. Okait elsősorban a szükséges gépek hiányában és a termelőszövetkezeti munkaerő nagymérvű csökkenésében kell keresni, de közrejátszott a szokásosnál lényegesen nagyobb termés és a korán érkező nagy havazás is. Az állattenyésztés eredményei — az állomány számbeli alakulása és a termékmennyiség tekintetében is — alatta maradtak a múlt évinek. A szarvasmarha-állomány az 1968. évit is meghaladó mértékben csökkent — elsősorban a háztájiban, de a második félévben már a termelőszövetkezetek közös állományában is visszaesés mutatkozott Az év végi állomány 4 százalékkal kisebb, mint egy esztendővel korábban. Kedvezőnek ítélhető viszont, hogy a tehénállomány — amely 1967-től állandóan csökkent — az utolsó három hónapban 5 százalékkal gyarapodott A várható további növekedésre utal, hogy december végén az egy éven felüli növendéküsaök, vemhes és előhasd üszők száma 22 százalékkal nagyobb volt a tavalyinál. A sertések száma, amely márciusban az utóbbi éveket tekintve a legalacsonyabb volt, ugyancsak elmozdult a holtpontról. Bár a termelő- szövetkezetekben a kocaállomány márciustól egyre fokozódó ütemben növekszik, a sertésállomány még mindig 16 százalékkal, a kocaállomány pedig némileg alacsonyabb az 1968. december 31- inéL Az állami gazdaságok kocaállománya 11 százalékkal nagyobb az előző évinél. A tejtermelés visszaesése a tehénállomány csökkenését is meghaladta; a termelőszövetkezetekben 5, az állami gazdaságokban 9 százalékkal kevesebb tejet fejtek, mint az előző évben. Visszaesett a hízóállat-termelés és az állati termékek termelése is. Avisz- szaesés a-onban — amint a felvásárlási adatok mutatják — kisebb mérvű volt az állománycsökkenésnél A felvásárlás volumene némileg magasabb az 1968. évinél, és több mint egyötödével meghaladja az 1965. évit. Ezen belül a növénytermelésbő1 származó cikkekből 20 százalékkal többet, élőállatokból és állati termékekből 4 százalékkal kevesebbet vásároltak fö1 mint egy évvel korábban. A felvásárlási adatok azonban csak kevéssé alkalmasak a mezőgazdaság által a lakosság részére nyújtott élelmiszermennyiség megítélésére, mert az értékesítés lehetőségei (saját elárusítóhelyek, értékesítési társulások stb.) évről évre bővülnek. "• A kedvező eredmények hatására a termelőszövetkezetek bruttó jövedelme előreláthatólag több mint 10 százalékkal magasabb lesz, mint 1968- ban volt, s az állami gazdaságok nyeresége is várhatóan fölötte lesz a múlt évinek. A termelőszövetkezetek jövedelemnövekedése is hozzájárult ahhoz, hogy a beruházásokra felhasználható saját forrás 80 százalékkal nőtt 1968-hoz viszonyítva. Növekedett a beruházásokhoz nyújtott állami támogatás is (kb. 40 százalékkal), míg a tsz-ek beruházási hitelkerete 9 százalékkal csökkent. A hitelkeretet és a saját forrást teljes egészében felhasználták, az állami támogatás felhasználási aránya az 1968. évi 66 százalékról 83 százalékra emelkedett így a mezőgazdasági termelőszövetkezeték beruházásokra 400 millió forintot fordítottal«, mintegy 30 százalékkal többet, mint 1968-ban. Ezen belül a gépi beruházások összege több mint 30 százalékkal haladta meg az előző évi — igen alacsony szintet. Az ebédszünet vége felé, amikor zsongani Kezdett már a nagy előadóterem, egy kis társalgóban beszélgettünk a párttitkárok Balatonföldvári tanfolyamának résztvevőivel. Kereskedők, tanácsi dolgozók, ipari üzemek küldöttei — somogyi kommunisták. Száznál is jóval többen sétáltak az előcsarnokban, és borús pillantásokat vetettek a hófedte part felé. Jó lett volna sétálni egyet, nehéz volt megszokni a két hét alatt az egy helyben ülést. De a tó szürke jege nem csábított ki senkit. Az előadások reggel kezdődtek, estig tartottak, alaposan igénybe vették a részvevőket, előadókat egyaránt. Az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi üzemnének párttitkára Kosztár József: — Olyan témákról hallottunk itt. amelyek országosan is foglalkoztatják a közvéleményt. Aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről esett szó. Ami bennünket a legjobban érdekelt — hogyan fejlődik, változik a jövőben Somogy gazdasága. Hogy úgy mond- 'a.m. nagyon jól fogták meg a kérdést, mert Somogy távlatait mindig országos koncepciókkal együtt mutatták be. és így nemcsak megyénk érdekeit., jövőjét körvonalazták, hanem az egész népgazdaságét Egyszerűen arról van szó, hogy jólesett az embernek kitekinteni egy kicsit így is a község vagy a járás határain. Lovró Mihály, a Somogy megyei Vegyesipari Vállalat párttitkára: — Bn nagyon értékesnek tartottam a területfejlesztéssel foglalkozó előadást Megtudtuk például, hogy mennyire más a foglalkoztatottság megteremtése és az iparosítás. A Balaton-parton például nem esik egybe a kettő. De megyénk Iparosodásra váró területein igen. Beszéltek az előadók arról, hogy Nagyatád, Barcs, Marcali, Tab még sokat várhat az ipartól, bár nincs így múlik el a tél... A naptár szerint beléptünk a tél utolsó hónapjába. Nincs már foga a hidegnek. Maholnap népes lesz a határ, megkezdődik, az őszi kalászosok fejtrágyázása, emberek és gépek járják a mezőt... De az idő kiszámíthatatlan. Higgyünk a naptárnak, amely szerint majdnem egy hónap még a télé. Ez az évszak eddig amúgy is elég szeszélyes volt Ordacsehiben járva erről beszélgettünk néhány szövetkezeti gazdával, a fonyódi Balaton Termelőszövetkezet ordacsehi üzemegységének tagjaival. Sinkovits Ferencné baromfi- gondozót a lakásán találtuk. Bosszúsan mondta: — Sajnos, kényszerpihenő miatt vagyok idehaza, és ez a pihenő persze keresetkieséssel is jár. Nem kaptuk meg időre a csirkeszállítmányt... Nem nyugtatja meg az a hír, melyet az irodáról hoztam: ottjártamkor érkezett meg Bábolnáról a szállító megbízottja, elnézést kért a csúszásért, a havazás okozta rossz útviszonyokra hivatkozott és ígérte, hogy ezután pontosan küldik a csirkéket. Mondom, ez nem derítette kedvre Sínkovitsnét, mert ő dolgozni, keresni szeretett volna az alatt a tíz nap alatt, ami most kiesett. — Hány baromfit gondoz? — Tizennégyezer csirkét kapunk egy-egy turnusban, évente négy-öt csoport kerül ki a telepről. Ehhez négyen vagyunk. Én özv. Körmendi Gyu- lánéval dolgozom együtt. Egyik héten délelőttösök vagyunk, akkor hajnali négykor kelek, a másik héten délutáni műszakba járunk. — Milyen messze van lakásától a telep? — Van olyan három kilométernyire — Hogyan jutott ki télen a nagy hóban? — Csak gyalog mehettem, a hófúvásban így is nehéz volt Egyébként kerékpárral teszem meg az utat. A télen előfordult, hogy az éjjeliőr nem tudott kijönni, olyankor mi maradtunk kint éjszakára is a munkatársammal. Sinkovitsné másfél éve dolgozik a telepen, azelőtt a kertészetben töltött csaknem tíz évet. Mindig több egysége volt, mint amennyi szükséges az előírás teljesítéséhez. Mióta a baromfiak mellett van, 800— 1000, olykor 3600 forintot is keres havonta. Magas teljesítményét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy férjénél több mint száz egységgel többet gyűjtött össze a múlt évben, jóllehet a féri traktoros— Bertalan Lásziónéval a szövetkezet üvegházában beszélgettünk, kellemes melegben, apró palánták között. Vele is arról folyt • a szó, hogyan telnek a tavaszt váró téli napok. — Januárban kezdjük és novemberben fejezzük be a miunkákat a kertészetben — mondta. — A szabad hónapokban a ház körül van mit tenni-venni; azt az Időt horgolással töltjük, olyankor van a disznóvágás, és ezen a télen a hó- lapátolásból is alaposan kiiu tott Bertalanná nemrég dolgozik a kertészetben. A kedvező Slnkovlt-s Ferencné. Bertalan LíszlónA időbeosztásért vállalta ezt a munkát: csak másnaponként mennek a kertészetbe, így több Időt tölthet a két kisgyermekével Tavaly 163 munkaegységet teljesített így is, érre több mint 8600 forint részesedést és egységenként 3,30 forint prémiumot kapott Mert a kertészet 68 000 forint bevételtöbbletet hozott, s ennék a húsz százalékát kiosztották. — Mi a munka ilyenkor? — Melegágyakat készítünk meg pikérozuhk. Ezekben a napokban nyolc órát dolgozunk. És várjuk a tartósan enyhe Időt... Ezt várják, erre készülne!« Ordacsehiben, és mindenütt a mezőgazdasági üzemekben. Maholnap népes lesz a határ, emberek és gépek járják a mezőt Heenesz Ferenc már az iparosítás elején. A folyamat eredményes beteljesüléséig még nagyon sok a dolgunk. — Miben látják a gazdaság- politikai előadások alapján a pártszervezetek további tennivalóit? Füle István, az Építőgép - gyártó Vállalat barcsi telepének a párttitkára; — Nagyon sok a dolgunk, két irányban is. Segíteni kell a szakszervezetek munkáját, a gyár gazdasági vezetését, és képviselnünk kell a munkás- érdekeket is. Lovró Mihály: — Mert a területfejleszfcés- téstől semmiképpen sem választható el az életszínvonal. Erről is sokat hallottunk. Koszter József: — Azt szeretnénk megértet-' ni, hogy a területfejlesztés emeli ugyan az életszínvonalat, csak ezt ne egysíkúan,- mereven szemléljék a? emberek. Lovró Mihály: — Ogy van. Azt joggal várhatjuk ugyan, liogy mennyi lesz a fizetés, de ne csak azt. Hanem azt is, hogy az üzemben lesz-e korszerű öltöző, megfelelő-e az étterem. Azt kell elérnünk, hogy a gazdasági vezetés számára ne legyenek másodlagosak a szociális beruházások, és .a munkások a szociális létesítményeket is az életszínvonal mércéinek' érezzék.' Koszter József: — Azt hiszem, Barcs erre nagyon jó példa. A letelepülő ipar nem talált kész munkásokat Soihogyban. Az. üzemekkel együtt, nevelődik ki. ez a réteg., És hogy , kinevelődd jön, ezért van mit tenni , bőven. Például bevezettük a 44 órás munkahetet. De a 44 óra alatt a munka intenzitása nem sokat javult. Azt hiszem, ez bizonyítja, hogy van még dolgunk. — A somogyi üzemek gyakran országos nagyvállalat helyi telepei. Nem nehezíti ez a pártszervezetek munkáját? Füle István: — Azt hiszem sok vidéki üzem- közös problémája ez. Mert az ilyen vidéki telepen az önálló gazdálkodás nyilvánvalóan csak közvetve érvényesül Nekünk például elég nehéz a helyzetünk.' hiszen párt alapszervezétiink területilég a községhez tartozik.- De azt 'kellepe elérnünk, hogy Vállalati problémáinkat közvetlenebbül juttassuk kifejezésre valamilyen nagyvállalati fórumon. ■ Vagy nagyobb önállóság, vágy jobb munkakapcsolat formájában! Tröszt Tibor Eredményes évet zárt a tahi ktsz anyag hiány, elsősorban a cqJELENTÖS SZEREPET játszik a Tabi Építő és Vegyesipari Ktsz nemcsak Tab, hanem a környező községek életében is. A lakosság ellátása ijiellett jelentős építési, felújítási munkát Is végez A múlt év eredményeit Vajtai Imre elnök ismertette. — A tervezett termelési értéket 700 000 forinttal teljesítettük túl, így a nyereség is 3—400 000 forinttal növekedett Éltünk a szabad bárffejlesztés lehetőségével, s jelentős mértékben növeltük az egyes termelési ágazatokban dolgozók munkabérét — mondta. — Itt említem meg, hogy az építési részlegben dolgozó nehéz fizikai munkások nyereségrészesedését a jövő évtől kezdődően differenciáltabban rendezzük. A törzsgárda tagjait fokozottabb béremeléssel szeretnénk megtartani, sőt számukat növelni. Építési részlegünk azonos létszám mellett 16,2 százalékkal termelt többet az 1968. évinél. Befejeztük többek között egy 12 lakásból álló KISZ társasház építését, s egy szintén 12 lakásosat elkezdtünk. Épül egy 12 lakásos OTP társasház is. Az OTP-vel történt megállapodás szerint vállaltuk, hogy a negyedik Ötéves tervben 100 lakást készítünk el. Az OKISZ ehhez a nagy munkához jelentős pénzösz- szeggel járul hozzá, amit építőipari gépek beszerzésére fordítunk. Tavalyi építkezé- ! veinket hátráltatta az építőment és a betonáruk késedelmes szállítása. Terveink több szintes épületek kivitelezésére készültek, kérdés, hogy az anyagellátás nehézségeivel meg tudunk-e birkózni. . — Szolgáltató részlegünk egészében fejlődött,. visszaesés csak a férfífodi'ászojínáJ történt. Felújítottuk a női fodrászoknál a fölszerelést és a berendezést. A lakosság részére végzett szolgáltatások mintegy 20 százalékkal csökkentek a múlt évben. Tervünk az, hogy 1970-ben visz- szaállítjuk az 1968. évi szolgáltatási szintet, vagy túl is lépjük azt A környező nagyobb községekben, mint például Bonnyán, Kisbárapáti- ban, Karádon Igáiban egyre több gondot okoz a. cipészrészlegek fenntartása, mert nincs munkaerő-utánpótlás. Az itt dolgozók többnyire nyugdíjasok, akik csak 5000 forintig végezhetnek munkát NAGY SEGÍTSÉG lenne, ha ezek a nyugdíjasok többet dolgozhatnának. Egyedi elbírálás alapján, a lakosság szükségleteinek figyelem bevételevei dolgoznának egész- évben. Nem megoldás a begyűjtő rendszer vagy hálózat- kiépítés, mert így a javítás még jobban elhúzódik, különösen a téli és a tavaszi időszakban. Ennek a problémának a megoldásához felsőbb szerveink hozzájárulása szükséges. A Pártélet hamarosan megjelenő márciusi száma elsősorban hazánk felszabadulása 25. évfordulójának ünnepségeihez kíván segítséget adni. A szerkesztőségi cikk az élteit huszonöt esztendő átfogó politikai elemzést adja, vezérfonal lehet a pártszervezetek ünnepi beszédeinek elkészítésénél Több cikk foglalkozik — Apró Antal, Garai Gábor, Rácz Albert elvtársak írásai — a huszonöt év fejlődésének gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális eredményeivel, a szocialista országok összefogásának szerepével jelentőségével. Számos kisebb írás található még a felszabadulás és az azóta eltelt negyedszázad egy-egy epizódján róL A vezető partszervek munkájáról című rovatban a Központi Bizottság februári ülésének határozatarái közöl ismertetést a folyóirat Az országos agitációs és propagandista tanácskozásról szóló tudósítás keretében közzéteszi a folyóirat Kádár János felszólalását, s kivonatosan közli Grósz Károly előadói beszédét az agitációs és a politikai tömegmunka időszerű kérdéseiről. A pártélet márciusi száma gazdag kép« melléklettel is köszönti a jubileum1 '.'vfordu- lót SOMOGYI K8PLÍP Sr-ecda, 19*30, február 8S4,
