Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-24 / 46. szám

fILAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér AZ MSZMP SOMOGY NEGYEI BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA XXVI. évfolyam, 46. szám 1970. február 24., kedd BÉKEESZKALÁCIÓ 1970-BEN A Béke-világtanács és az Afro-ázsiai Szolidaritási Szer­vezet tegnap közös nyilatko­zatot adott ki, amely az 1970- es esztendőt a »békeeszkalá- ció« évének nyilvánítja. A nyilatkozatot Romes Csandra, a BVT főtitkára (aki jelenleg hivatalos látogatáson tartózkodik Kairóban) és Sző­jed Jusszef el Szebai, áss ASZSZ főtitkára írta alá. A nyilatkozat szerint a két szervezet más imperialista- ellenes testületekkel is kon­zultál a béke érdekében tett- erőfeszítések fokozása céljá­ból; és tisztelettel adózik a Szovjetunió vezette antiimpe- rialista erőknek. 1 SZOVJET HADSEREG SZÜLETÉSE NAPJAIN: Ünnepi megemlékezés, koszorúzás a Szakadság-parkkap KISZ-isták, szovjet katonák baráti találkozója a HyDSZ klubjában Koszorúzás a Szabadság-parkban. ötvenkét esztendővel ezelőtt, 1918. február 23-án, emberfe­letti küzdelemben, az ellensé­ges túlerő elleni harcban ala­kult meg a Szovjetunió Vörös Hadserege. Hosszú, nehéz har­cokkal teli utat tett meg az el­telt több mint fél évszázad alatt ez a hadsereg, amely születésének első pillanatától kezdve a békéért, az emberi­ség haladásáért küzdött és küzd ma is. Tegnap Kaposváron — mint szerte a világon — ünnepsé­geken emlékeztek e történelmi dátumra, felidézve a szovjet hadsereg történelmi jelentősé­gű küzdelmeit. A Szabadság' parki szovjet hősi emlékmű­nél magyar katonák, rendőrök, munkásőrök és ifjúgárdisták álltak díszőrséget. A magyar és szovjet Himnusz elhangzá­sa után Deutsch Tibor szaval­ta el Fodor József: Piros fej- fák című költeményét, majd Szabó Sándor alezredes mon­dott ünnepi beszédet. Emlé­keztetett a szovjet hadsereg megalakulásának történelmi körülményeire és arra a. küz­delemre, amit a szovjet kato­nák a második világháborúban a német fasiszták ellen vív­tak — azért is, .hogy a magyar nép és más nemzetek felsza­badulhassanak a fasiszta iga alól. — Üj életünket a szovjet hadseregnek köszönhetjük... Örök hálánk övezi a szovjet nép fiait, akik elűzték elnyo­móinkat és meghozták szá­munkra a szabadságot — mon­dotta a szónok. Ezután koszorúzásra került sor. A megyei és városi párt- bizottság koszorúját dr. Túri Imre, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Csapó Sán­dor, a városi pártbizottság titkára, a tanácsok koszorúját dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára és ■ Rostás Károly, a városi tanács vb-el- nöke helyezték el. Koszorúz­tak a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság, a KISZ, a honvédség, a rendőrség, a munkásőrség,, s a különböző társadalmi és tö­megszervezetek, valamint- az iskolák képviselői. Az ünnepség után a Kefe- .anyag-kikószítő Vállalat Kl'SZ-istáinak meghívására — a megye és a város KISZ-ve- zeitőmek társaságában — a HVDSZ szocialista brigádjai­nak kaposvári klubjába láto­gattak a szovjet vendégek, J. T. Koretin és A. V. Makarov alezredesek. A vállalat fiatal­jainak nevében először Lukács i Éva köszöntötte oroszul a ven áégeket, majd Esküdt Miklós KISZ-titkar ismertette velük a vállalat, s az ifjúsági szerve­zet tevékenységét. Ezután Koretin alezredes beszélt a fiataloknak a szovjet hadsereg harcairól, amelynek 17 éves korától ő is részese. Megilletődve hallgatták a ne­héz küzdelmek felelevenítését, a második világháború egy- egy nehéz csatájának felidézé­sét, majd a kefeüzem KISZ-is- tái a találkozó emlékére aján­dékokkal kedveskedtek a ven­dégeknek. \ baráti találkozó egyik kedves pillanata: az ajándékátadás. Karjalainen nyilatkozata a biztonsági értekezletről tiegkezdöditt a KGST gépipari bizottságának tanácskozása Februar 24-től március 2-ig tartanak a tárgyalások, ahol megvitatják annak a beszá­molónak a tervezetét, amely a gépipari együttműködés és a szakosítás fő irányait hosz- szabb távra körvonalazza. Megvizsgálják a tudomá­nyos és kutatómunka össze­hangolásának 1968—69-ben elért eredményeit és a tapasz­talatokból adódó feladatokat is. (MTI) Karjalainen finn külügymi­niszter tegnap sajtóértekezle­tet tartott. Megállapította, hogy a különböző országok kormányainak érdeklődése megnöpekedett az össz-európai biztonsági értekezlet iránt. Gyakorlatilag már minden kormány meghatározta ezzel kapcsolatos magatartását, s »elvben pozitív álláspontra helyezkedett az európai biz­tonsággal összefüggő kérdések további kidolgozását illetően«. A továbbiakban rámutatott arra, hogy jelenleg »széles ko­rú kormányközi érintkezések és konzultációk*' folynak, amelyék révén fokozódhajt a kölcsönösen elfogadható hatá­rozatokhoz szükséges megér­tés. A külügyminiszter áldást foglalt amellett, hogy Európád­ban regionális békerendszert hozzanak létre. Finnország el­gondolása szerint egy ilyen rendszer megteremtését asz európai biztonságért felelős kormányok közös feladatának kell tekinteni. (MTI) Magyar—szovjet építésügyi tárgyalások Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium és a Szovjetunió építésügyi mi­nisztériumának vezetői a múlt év nyarán Moszkvában közvet­len műszaki-tudományos együttműködési megállapodást kötöttek. Ennek alapján teg­nap Budapesten került sor a két minisztérium együttműkö­dési küldöttségének első mun­kaülésére. ■ Magyarország és a Szovjet­unió kormányközi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottsága a múlt évi határozatának értel­mében tegnap délután Buda­pesten megalakult a kétoldalú építőanyag-ipari együttműkö­dés •állandó munkacsoportja. Első ülésükön megtárgyalják az idei munkatervről és az 1971—75. évi együttműködés­ről előterjesztett programot. (MTI) Tito látogatása Nasszernél Tito jugoszláv elnök és fe­lesége tegnap délelőtt Khar- toumból Asszuánba érkezett. Titót, aki két napot tölt Egyiptomban, a repülőtéren Nasszer elnök és kísérete fo­gadta. Délután megkezdődtek a hivatalos tárgyalások, napi­rendjén pedig a kpzel-keleti válság és más nemzetközi problémák szerepeltek. Hazánk és a FAO Segíteni önmagunkon* és másokon Több mint fél évtizeddel ez­előtt tartották az első .világ- élelmezési konferenciát Wa­shingtonban, s akkor határoz­ták el, hogy rendszeresen ren­deznek kongresszusokat a vi­lág élelmiszergazdálkodásának helyzetéről és az élelmezési problémákról. Hazánk is tagja a FAO-nák. az ENSZ Élelme­zésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének, s élve a meghí­vással, magyar küldöttség is részt vesz Hágában a közel­jövőben sorra kerülő II. világ­élelmezési kongresszuson. Mostanában szerte az ország­ban tanácskozások folynak az­zal a céllal, hogy megfelelő ajánlások, észrevételek gyűlje- nék össze és kerüljenk ké­sőbb az országos kongresszus elé, ugyanis a hazai kongresz- szus állásfoglalásait viszik to­vább a FAO Magyar Nemzeti Bizottsága küldöttei a hágai világkongresszusra. Ilyen ajánlást és észrevételt gyűjtő összejövetel volt teg­nap a megyei tanács épületé­ben a mezőgazdasági és élel­miszeripari szaikemebrek ré­szére. Sást Jánosnak, a megyei tanács vb-elnökhelyettesánek megnyitója után dr. Dénárt Lajos mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes mondott vitaindítót. Az előadás négy témával foglalkozott részletesen: Az alapélelmiszerek biztosításá­ról, a magasabb életszínvonal és a jobb étkezési lehetőségek megteremtéséről, az ember he­lyéről a falu fejlődéseben, va­lamint a világkereskedelmi feladatokról hangzott el rész­letes és nagy érdeklődéssel kísért tájékoztató. Az étkezés napjainkban vi­lágviszonylatban is nagy ellen­téteket mutat. Az emberek egy része jól táplált vagy éppen túltáplált, a másik rész éhezik — a minimális Icalóriameny- nyiséghez sem jut hozzá, vagy egyoldalúan táplálkozik. A fejlődő országok élelmi­szergazdálkodásához a jobb és módszeresebb élelmezéséhez hazánk is segítséget nyújt. Ezt anyagi vagy eszmei-szellemi formában teszi. Ingyenes se­gélyt is juttat ezekbe az or­szágokba. (Tavaly 80 000 dol­lárt tett ki ez az összeg, várha­tóan az idén is ennyi lesz.) A FAO-tagdíj és a támogatás anyagilag is megtérül. Hogy megfelelő segítséget nyújthas­son hazánk a gyengén fejlett vagy fejlődő országoknak, a& keli, hogy idehaza többet te­gyünk a helyes táplálkozás ér­dekében. Ugyanis e tekintet­ben jócskán akad tennivaló. A vitaindító előadáshoz töb­ben hozzászóltak. Orvos, állat­orvos, növényvédelmi szakem­ber, politikai munkatárs* pe­dagógus és vállalati vezető mondta el véleményét, javas­latát. Így javaslat hangzott el például arra, hogy megfelelő felvilágosítással segítsék a he­lyes étkezés népszerűsítését, az úgynevezett modern betegsé­gek — a cukorbetegség, az érelmeszesedés, az elhízás — elkerülése érdekében. A fel­szólalók helyeselték a fejlődő országokba irányuló szellemi exportot. Javasolták azt is, hogy egyedi mezőgazdasági gépek helyett lehetőleg komp­lett gépsorokat szállítsanak segítségképpen, hogy könnyeb­bé váljon a munka. Az öszejövétel gorán el­hangzott észrevételekkel a so­mogyi mezőgazdaság és élel­miszeripar szakemberei is hoz­zájárultak az országos konfe­rencia eredményességéhez, a hágai II. világélelmezési kong­resszus sikeréhez Jugoszláviai méhészek Kaposváron (T udósitónktól.) A jugoszláviai Szabadkáról méhész szakemberek érkez­tek Kaposvárra, a Somogy megyei MÉSZÖV választmá­nya mellett működő méhész szakbizottság és a kaposvári méhész szakszövetkezet meg­hívására. A vendégek, dr. Tankovics Ignác állatorvos és Terhes László, a szabadkai méhész­lap főszerkesztője vasárnap a Latinka Sándor Művelődési Központ színháztermében ta­lálkoztak a megye méhésztár­sulásainak méhegészségügyi felelőseivel. Ott voltak a ka­posvári társulás tagjai, vala­mint a megyében működő 47 társulás elnökei is. Terhes László arról tartott tájékoztató előadást, hogy Szabadkán milyen a méhészek társulásának szervezeti fel­építése, milyen vándorlási le­hetőségeik vannak. Hosszab­ban foglalkozott a jugoszlá­viai magyar méhészek köré­ben legjobban elterjedt Langstrott típusú kaptárral. Elmondta, hogy a mézgyűjtés és magfogás érdekében terü­letük sok méhésze vándorol akócviráígzás után a naprafor­gó-táblákhoz. Ezenkívül más, magfogásra alkalmas mézelő növények táblái mellett léte­sítenek vándortanyákat. A mézfelvásárlási lehetőségek a magyarországiakhoz hason­lóak. Dr. Tankovics Ignác, a ju­goszláv méhész szövetség ál­latorvosa, a területükön folyó kutatómunkáról beszélt. Szólt az előforduló betegségekről és azokról a módszerekről, gyógyszerekről, amelyeket ju­goszláv tapasztalatok alapján alkalmaznak. A nemzetközi tapasztalat- cserén sok somogyi szakem­ber mondta el véleményét és tett fel kérdéseket az elő­adóknak a méhészkedés leg­különbözőbb területeiről. Több kérdés hangzott el a szabad­kai méhészek szaklapjának szerkesztési módszereiről & az ott megjelent cikkekről. A válaszokból kiderült, hogy magyarországon kedve­zőbbek a méhészkedés felté­telei, amit az is bizonyít, hogy nálunk egy négyzetkilométer­re több méhcsalád jut. mint Jugoszláviában. a, F,

Next

/
Oldalképek
Tartalom