Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
Egy kemence négy óra A GÖZFESTETTE bükköt magas depók fogják körül. — Kevés ember van, aki bírja ezt a munkát. A borostás arcú, szőke brigádvezető ott beszélgetett velem, ahol a fűrészportól már éppen olyan ruganyos a fold, mint a friss erdei avar. A hátam mögött mindig az embereket figyeli. Szótlanul hordják a kemencébe a frissen fűrészelt, csaknem hófehér bükkfa deszkát, hogy harminchat óra múlva a gőz alól téglapirosra főve vigyék ki. —... azért bírja kevés ember ezt a munkát — mondta később a brigádvezető —, mert nehéz a fa. És itt vállon kell vinni az anyagot. Vállon négy és fél ezer köbméter, bükkfát visz be a nyolc ember évente. Hány tonna ez? Lehet úgy számolni, hogy egy köbméter egy tonna.. De ennek a dupláját kell számolni, mert ki is hordják. Ez naponta harminc tonnát jelent kifelé, meg ugyanennyit befelé a gőzölőbe. A bükkfa több mint száz fokon fő, s ettől a hőtől kapja meg a sajátos színét, amit aztán — hiába fúrják, faragják vagy festik — mindig megtart. Az emberek, akik itt dolgoznak a barcsi fűrészüzem gőzölőjében, csak ezt a színt meg a fehéret, a fa eredeti színét ismerik. Ezért a színért kezdenek minden reggel fél ötkor. — Azért éppen fél ötkor — mondja Kővágó József brigádvezető —, mert akkor még hűvösebb a levegő, s a kemence negyven foka után lehűti a testet. Meg azért is, mert a szállítókocsik később másra kellenek. A BRIGÁDVEZETŐ később még bevallotta: azért is jó a fél ötös indulás, mert akkor jut idő délután a horgászásra, a babócsaiak pedig — a brigád fele onnan jár be ■— délután még tudnak segíteni otthon az asszonynak. — Akiket most itt lát, azok mind ide kérték magukat. Aztán a brigád döntött, hogy ide vesszük-e. Mert a brigádnak itt abban is szava van, hogy ki dolgozhat velünk. Hét éve már, hogy bevezettük ezt, mert így van rendjén. Nem szeretjük az olyan embereket, akik egyik nap jönnek, a másikon már kiíratják magukat betegnek. Itt ritka a betegség, pedig nem egészséges munkahely. Ilyenkor télen lehet egy kis meghűlés, de más nem nagyon fordul elő. A Dráváról kemény szél zúdul a telepre. Megrázza az épület fölött lebegő gőzpamacsot, aztán elindul a vasút mentén, a robogó motorvonatok után. — Azt kérdi, .hogy van-e ide elég jelentkező? Nézze: itt háromezer forint körül keresnek az emberek. És fix munkahely: nem kell egyik nap ide, a másikon pedig oda menni dolgozni. Meg aztán itt a kemencéknél összetartanak az emberek. A munka kovácsolta összefogás a mozdulatokon érződik. Lendül az éjszaka fűrészelt deszka, vállon viszik a gőzkamrába, s jönnek a másikért. Közben keveset beszélnek az emberek. Legföljebb ha ugratják egymást. Azt, aki egy szuszra hordja be a harminc tonnát a kemencébe, s ha kell, munkaidő után még dolgozik otthon, de csak a falba kapaszkodva bírja elviselni az injekciós tű csípését. — Neon leányáloro ez a munka — mondom. — Megszoktuk. El sem lehetne innen bennünket zavarni. Egy kemence berakása négy óra hosszat tart. A gőzpamacsot ősztől tavaszig lehet látni. A kemencék szeptembertől májusig dolgoznak: — Kilencezer köbméter bükk megy keresztül rajtuk. Meg néhány köbméter meggy, cseresznye és dió, ha akad. De nem mindig akad. AZ EMBEREK nem a fát nézik, hanem a színt. A téglapiros színt nemcsak a fán, a kezükön is előcsalja a hő és a hideg. K. I. Lesz gáz a KISZ II. lakótelepen! A telekárak megálla-l nők, s ha az építtető nem ve' C71 ot ob'lí'Ati HOíílr lökU Wiini pításának alapja a földterület fekvése, közművesítettsége. Ha nincs vízvezeték, csatorna, csapadékvíz-elvezető, út és járda, akkor olcsóbb, ha van, akkor drágább. Ezzel minden telektulajdonos, vásárló és eladó tisztában van, illetve tisztában kell legyen. Kaposváron a KISZ II. lakótelep építése körül gyűrűzik jelenleg a legnagyobb elégedetlenség. Háromszor huszonhét, azaz 81 lakásról van szó, körülbelül kétszáznegyven kispénzű fiatal jövendő otthonáról. 1968. december 17-i dátummal kapták meg az építési engedélyt, miután négyszögölenként 1060 forintos egységáron megvásároltak háromszor száznegyvennégy négyszögölnyi területet. Az építkezéssel kapcsolatos ügyirathahnazrói és a szaladgálásokról most nem akarok megemlékezni, inkább at építők és építtetők átalányáras építési szerződésének tizenegyes pontjával foglalkoznék. »Építtető a létesítményt a szerződésben megjelölt • határidőben közművesítés nélkül (!) is tartozik átvenni, mivel a létesítmény jelen1 eg nem közművesített területen valósult meg« — mondja a záradék. A jövendő tulajdonosok természetesen nem ágálhattak a klauzula ellen, mert. ha nem veszik bele, nincs lakás, érvénytelen a szerződés. Az Állami Építőipari Vállalatnak viszont biztosítania kell magát afelől, hogy így is megkapja a pénzét, hiszen közművek nélkül a lakások lakhatatiaNégyszáztízezer tonnával több műtrágya Február közepén megkezdődött a hagyományos tél végi műtrágyaszállítás. Az Agro- tröszt összesítése szerint az elmúlt évben 3 250 000 tonna vegyes műtrágyát kapott a mezőgazdaság; , idén ennél lényegesen többet, 3 660 000 tonnát használhatnak majd fel. Országos átlagban minden megművelt területre 370—375 kiló műtrágya jut. Az eddig beérkezett megrendelésekből kitűnik, hogy a kereslet az idén még mindig nagyobb lesz a.kínálatnál. Elsősorban a foszfor és kálium műtrágyából van kevesebb a kelleténál. Sokait javít azonban a helyzeten, hogy jelentősen bővül a választék. A foszfor műtrágya egyik változatát, az úgynevezett szemcsés szuperfoszfátot a savanyú ta- . la jón gazdálkodó üzemek nagyon jól tudják hasznosítani, és ez az anyag a repülőgépről is kiszórható. Az elmúlt években hasztalan keresték a nagyüzemek a szemcsés anyagot; Idén 30 százalékkal több kerül belőle forgalomba. Kevert műtrágyából — ez nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz — szintén több lesz. A külkereskedelem első ízben szerez be tőkés piacról komplex műtrágyát. A 30 000 tonnás megrendelés első szállítmányát már át is vették az Agroker- telepek. Tervkészítés ideién... Mire készülnek ebken az évben? Meg tartanak a zárszámadó közgyűlések, de egyre közeledik a tervjóváhagyó közgyűlések ideje. A termelőszövetkezeti irodákban alighogy elkészültek a múlt évet lezáró mérlegek, még ki sem hirdették a zárszámadást, már újabb papírlapok fölé hajoltak a ve- zét'ő'-: hozzáfogtak az idei terme si és pénzügyi tervék készítéséhez. Ez a munka elég hosszadalmas, sok körültekintést igényel. Az elképzeléseket pártszervezetek, tsz-vezetősé- gak vitatják meg —, olykor ellátogatnak más gazdasagokba is tapasztalatért —, és csak azután kerül a terv a tagság, a közgyűlés elé. Az elmúlt napokban a csurgói járásban jártunk, két tsz- ben érdeklődtünk a készülő tervről a múlt évitől eltérő, új irányzatokról. Somogybükkösd: burgonya nélkül Fekete István, a somogy- bükkösdi Egyetértés Tsz főkönyvelője: — Elég jól sikerült a múlt év, nem sok módosítást tervezünk az idén. Ami megfelelt a várakozásnak, azt a növényt meghagyjuk, sőt növeljük a területét. Borsónk például 20 hold volt, ebben az évben 50 hold lesz. Itt a területnövelés mellett szol, hogy a borsó betakarításához van kombájnunk, a szalmát takarmányként hasznosíthatjuk, a magja a korai betakarítás miatt jó toztatásának több oka is va előveteménye az őszi gabonának. Az idén a közösbon végképp abbahagyjuk a burgonya termesztését. Talajvizsgálatot végeztettünk, s megtudtuk — az eddigi termésekből egyébként is sejthető volt —, hogy hiányzik az itteni talajból az a tápanyag, ami a burgonyának kell. A háztájiban persze még megmarad, de a közösben a borsó és a lan foglalja el a helyét Jó árunövénynefc bizonyul a búza is, s ha a vetésforgó engedné, talán még nagyobb területen termesztenénk. Sokat várunk az idén a tavaly először használt csótörőtől. Mintegy kilencven holdon ezzel takarítottuk le a kukoricát, és nagyon elégedettek voltunk a teljesítményével. Ennek a gépnek köszönhettük, hogy idejében lekerült a táblákról valamennyi kukorica, és jókor kezdhettük az őszi vetéseket. Porrogszentkirály: új munkadíjazással Horváth János, a porrogszentkirályi Aranykalász Tsz elnöke: — Idei legnagyobb tervünk, hogy a hagyományos munkaegységről a pénzbeli, norma szerinti munkadijazásra térünk át. Inkáról, Somogybükkösd- ről, Gyékényesről szereztünk tapasztalatokat, és most ezeket a helyi adottságokhoz, az itteni körülményekhez igazítjuk. A régi, több éve alkaljó bevételi ad, s ez a növény mázott munkaidíjazás megválAz egyik például az, hog szinte már csak a vezetők kap tak egységet, mások egyéb formában kapták a végzett munka díját, tehát a változás nem is érint mindenkit Aztán az is zavart, hogy a járásban már csak néhány szövetkezetnél található a »hagyományos mértékegység-«. A vezetőség megbeszélte és elfogadta az új munkaidíjazást, most már csak a normák kidolgozása és tagság elé terjesztése van hátra. Bízunk benne, hogy a régivel való szakítás munkánk eredményességét csak fokozza. Ami a termelési terveket illeti, a len és a káposztarepce vetésterületét növeljük, az előbbit a tavalyt 50 hold helyett 70, az utóbbit 30 helyett 50 holdon termesztjük az idén. Olyan ipari növényekkel akarunk az eddiginél nagyobb mértékben foglalkozni, amelyek jó alőveteménvek,, és betakarításuk nem esik egybe az almaszürettel. A nyári munkáikhoz elegendő erőnk van. . szí át, akkor úszik több mint négymillió forintja. honcsár István és Gyallai Zoltán jövendő tulajdonosok vastag dossziéval a hónuk alatt megkerestek a szerkesztőségben, s ketségbeesett szavaikkal ecsetelték a várhatóan nehéz helyzetet. Az utolsó épület átadási határideje augusztus húszadika, s ha a közműveket, el is készítik, fűteni vajon mivél fognak a földgázfűtésre tervezett és épített lakásokban. Telefon a vár,ősi tanács elnökének, aki a következőket mondatta: — A KISZ kettes lakótelep közművesítésének kérdése ismert előttünk, s kérésünkre a SOMBER olyan megállapodást kötött az Állami Építőipari Vállalattal, hogy az utolsó- épület átadási határidejére — gáz nélkül — elkészítik a közművesítést. . y'\ — Es a gáz? Hogyan, -mivel fognak fűteni, ha nem vezetik be? • / — Ez nagyon nehéz kérdés, a KÖOÁZ-nak ugyanis nincs kapacitása. Biztos'"és 'határozott választ nem tudok adni, a városi gázprogram jócskán elmaradt a tervezettől, s emiatt nemcsak a KISZ-esek, de sok más lakástulajdonos is nagyon nehéz helyzetbe kerülhet — hacsak... — mondotta Rostás Károly vb-elnök. — Hacsak? — Erre a kérdésre két nap múlva tudok válaszolni, legyen addig türetemmei. Hétfőn ismét felhívtam a városházát. Dr. Ormosi Viktor vb-elnökhelyettes jó hírekkel érkezett meg a szőregi tárgyalásról. — A szőregi Egyetért^ Termelőszövetkezet létrehozott egy gázszerelő brigádot. Qk készítették el Szeged gázfűtését, s ezért utaztam oda, hogy megérdeklődjem, tudnánák-e vállalni Kaposváron is szereléseket. — És tudnak? — Igen. De miután a megye területéit csak abban az esetben hagyhatják el, ha a Szegedi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága erre engedélyt ad, meg kell várnunk, mit határoz a járási testület. Nagyon remélem, és azt hiszem, valamennyi kaposvári nevében beszélek, hogy kedvezően dönt majd a járási vb, s megértik városunk nehéz helyzetét. — Mennyi munkát tudnának elvállalni a szőregiek? — Anyagot és szerelőkapacitást biztosítanak, mélyépítőkről nekünk kell gondoskodnunk, de árokásásra lesz vállalkozó. Mihelyt a járási vb dönt, azonnal megállapodunk a részletkérdésekben is. Any- nyi biztos, hogy lesz gázfűtés a KISZ kettes lakótelepen — mondta dr. Ormosi Viktor. Saly Géza MAI KOMMENTÁRUNK A szorgalom bére A munkapadoknál, az alkalmazotti és irányító posztokon mindennél nagyobb szükség van most a szorgalomra, a lelkiismeretességre. A tehetség, az alkotóképesség kibontakoztatásának is fő tényezője az odaadó munka. Ügy ts fogalmazhatnánk, hogy a szocialista építőmunJca ütemének meggyorsítása a tempó fokozását diktálja valamennyiünk számára. Szó sincs persze áldatlan hajszáról, csupán olyan egészséges ritmus kialakításáról, amelyet oe értelmes alkotás — a hozzáértő irányítás, az elmélyült fejlesztés és a megbízható piackutatás — termékenyít meg. Ilyen értelemben a hatékonyságnak is fontos építőköve a szorgalom. A nagyobb szorgalmat persze ösztönözni, elismerni, anyagilag is honorálni kel!. Pillanatnyilag gyakran éppen az lohasztja a munkakedvét, hogy a lusta, a feladatait hanyagul végző dolgozó is hasonló bért kap, mint az igyekvő ember. Az általános lazuláshoz néha elég egy-egy kirívó példa, a munkaidőben büntetlenül végzett maszekolás, lógás. Ilyenkor, mint valami fertőző betegség terjed a kedvetlenség. »Minek törjem, magam, úgyis az ügyeskedők járnak jól.-« A rend, a fegyelem, a jól irányzott fegyelmi büntetés a napfényhez hasonlóan pusztítja a fertőző gócokat és a kórokozókat. A szorgalom, a kiemelkedő teljesítmény anyagi elismerése pedig ellenkező előjelű láncreakciót indíthat el: «Lám, mégiscsak érdemes jól dolgozni.« A béreknek és a jövedelmeknek a végzett munkával arányos differenciálásáról nem lehet eleget beszélni. Annál is inkább, mert a gyakorlat nehezen zárkózik fel a követelményekhez. A témát jelenleg különösen az teszi időszerűvé, hogy a vállalatoknál megkezdték az 1970. évi bérfejlesztések végrehajtását, s az 1969-ben képződött nyereségrészesedés felosztásának előkészítését. (Néhány speciális munka területén központi elhatározásra emelik a béreket. A szabályozás módosításával egyébként minden vállalat számára némileg megkönnyítették a bérfejlesztéseket.) Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy így vagy úgy mindenkit érintenek ezek a részletekbe menő bérügyi döntések. Ki, miért, mennyit kap? Erre a három kérdésre kell minden esetben egyértelműen és őszintén válaszolni. A kérdés időnként viszont így módosul: Ki, miért nem kap béremelést vagy nyereségrészesedést? Fontos, hogy az érdekeltnek is, a helyi közvéleménynek is félreérthetetlenül válaszoljunk. Kétszer ad, ki gyorsan ad — tartja a mondás, amelyet most úgy módosíthatnánk: Kétszer ad, ki határozott indokkal ad. Persze nemet nehezebb mondani és megmagyarázni. Mégsem szabad szemérmesen kitérni a népszerűtlen feladat elől, hacsak nem akarjuk a ténylegesen megérdemelt béremelések, jutalmak,, nyereségrészesedések összegét devalválni. Különösen a részesedési alap felosztásánál szükséges körültekintően és lelkiismeretesen eljárni. Mint ismeretes, megszűnt a munkakör szerin> ti központi kategorizálás, s minden vállalatnál önállóan döntenek a részesedési alap felosztásáról. Naivitás lenne azt várni, hogy ettől automatikusan több lesz a részesedés, vagy élévé nagyobb ősz- szeg jut valamelyik rétegnek. A rendelkezésre álló pénz ésszerűbb, ösztönzőbb, igazságosabb felhasználására nyílik lehetőség. Megszüntethető például az a mechanikus gyakorlat, amely csak a munkakör, a beosztás szerint dif- jerenciált, és nem tett különbséget a jól, a közepesen vagy a rosszul dolgozó művezető között. Az új helyzetben lehetővé és szükségessé váll, hogy ne csak a beosztás, hanem azon belül a ténylegesen elvégzett munka szerint is különbségeket tegyenek Vagyis keressen lényegesen többet a szorgalmas, tehetséges és eredményes művezető, főosztályvezető vagy éppen igazgató, mint a gyengébben dolgozó kollégája. Hasonló különbségtételre van szükség a műhelyek munkásai és a fejlesztő, a. tervez6 részlegek, adminisztráló irodák beosztottjai között is. A szorgalmas, lelkiismeretes munka társadalmi megbecsülése is elválaszthatatlan ettől a hatékony bérezési és jövedelmi differenciálástól. Alapfokú szemináriumi tétel, hogy aki nagyobb mértékben járul hozzá a társadalom javainak gyarapításához, az nagyobb arányban is részesedjék belőlük. Vagy is a legjobb dolgozók éljenek a legjobban, ők jussanak a legtöbb, a legigényesebb fogyasztási cikkekhez. Ha elismerés és megbecsülés övezi a jó munkát, s - anyagilag, erkölcsileg és fegyelmi büntetéssel sújtják a hanyag, rossz munkát, ez végül is társadalmunk gazdásági erejét hatványozza meg S ezen az úton már növelni lehet a részesedési alapot, az egyes rétegek és az egész lakosság jövedelmét. K. X Ezek jobbara csak apró részei az idei terveknek Somogy - bükkösdön és Porrogszentki- rályon is. Mire az egész gazdaságra szóló, mindenre kiterjedő tervek elkészülnek, megkezdődik az óv eredményeit megalapozó munka azzal a céllal, hogy a tervszámók a’ év végére tónyszámokká r janak • - 1 H, F, Készítik a magágyat f ■ ? r 'I if f\ \ fonyódi Balaton T«? ordar~»h! üzemegységének kertészetében készülődn“k a tavaszra. •* Rtclcj ’;. ' Irr" lkat készítik elő a palántázásra. Főleg l '-z. t, paprikát, paradicsomot ts szántó.őldi korai növényeket termelnek. Az árut a MÉK-nek és a Nagyatádi Konzervgyárnak szállítják. SOMOGYI NÉPLAP IwM VWfc tefemár 2JL 3
