Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

Egy kemence négy óra A GÖZFESTETTE bükköt magas depók fogják körül. — Kevés ember van, aki bírja ezt a munkát. A borostás arcú, szőke bri­gádvezető ott beszélgetett ve­lem, ahol a fűrészportól már éppen olyan ruganyos a fold, mint a friss erdei avar. A há­tam mögött mindig az embe­reket figyeli. Szótlanul hord­ják a kemencébe a frissen fű­részelt, csaknem hófehér bükkfa deszkát, hogy har­minchat óra múlva a gőz alól téglapirosra főve vigyék ki. —... azért bírja kevés em­ber ezt a munkát — mondta később a brigádvezető —, mert nehéz a fa. És itt vállon kell vinni az anyagot. Vállon négy és fél ezer köbméter, bükkfát visz be a nyolc em­ber évente. Hány tonna ez? Lehet úgy számolni, hogy egy köbméter egy tonna.. De ennek a dupláját kell számol­ni, mert ki is hordják. Ez na­ponta harminc tonnát jelent kifelé, meg ugyanennyit be­felé a gőzölőbe. A bükkfa több mint száz fokon fő, s ettől a hőtől kap­ja meg a sajátos színét, amit aztán — hiába fúrják, farag­ják vagy festik — mindig megtart. Az emberek, akik itt dolgoznak a barcsi fűrész­üzem gőzölőjében, csak ezt a színt meg a fehéret, a fa eredeti színét ismerik. Ezért a színért kezdenek minden reggel fél ötkor. — Azért éppen fél ötkor — mondja Kővágó József bri­gádvezető —, mert akkor még hűvösebb a levegő, s a ke­mence negyven foka után le­hűti a testet. Meg azért is, mert a szállítókocsik később másra kellenek. A BRIGÁDVEZETŐ ké­sőbb még bevallotta: azért is jó a fél ötös indulás, mert akkor jut idő délután a hor­gászásra, a babócsaiak pedig — a brigád fele onnan jár be ■— délután még tudnak segí­teni otthon az asszonynak. — Akiket most itt lát, azok mind ide kérték magukat. Aztán a brigád döntött, hogy ide vesszük-e. Mert a brigád­nak itt abban is szava van, hogy ki dolgozhat velünk. Hét éve már, hogy bevezettük ezt, mert így van rendjén. Nem szeretjük az olyan em­bereket, akik egyik nap jön­nek, a másikon már kiíratják magukat betegnek. Itt ritka a betegség, pedig nem egész­séges munkahely. Ilyenkor té­len lehet egy kis meghűlés, de más nem nagyon fordul elő. A Dráváról kemény szél zúdul a telepre. Megrázza az épület fölött lebegő gőzpama­csot, aztán elindul a vasút mentén, a robogó motorvona­tok után. — Azt kérdi, .hogy van-e ide elég jelentkező? Nézze: itt háromezer forint körül keresnek az emberek. És fix munkahely: nem kell egyik nap ide, a másikon pedig oda menni dolgozni. Meg aztán itt a kemencéknél összetartanak az emberek. A munka kovácsolta össze­fogás a mozdulatokon érző­dik. Lendül az éjszaka fűré­szelt deszka, vállon viszik a gőzkamrába, s jönnek a má­sikért. Közben keveset be­szélnek az emberek. Legföl­jebb ha ugratják egymást. Azt, aki egy szuszra hordja be a harminc tonnát a ke­mencébe, s ha kell, munka­idő után még dolgozik ott­hon, de csak a falba kapasz­kodva bírja elviselni az in­jekciós tű csípését. — Neon leányáloro ez a munka — mondom. — Megszoktuk. El sem le­hetne innen bennünket za­varni. Egy kemence berakása négy óra hosszat tart. A gőzpamacsot ősztől tava­szig lehet látni. A kemencék szeptembertől májusig dolgoz­nak: — Kilencezer köbméter bükk megy keresztül rajtuk. Meg néhány köbméter meggy, cseresznye és dió, ha akad. De nem mindig akad. AZ EMBEREK nem a fát nézik, hanem a színt. A téglapiros színt nemcsak a fán, a kezükön is előcsalja a hő és a hideg. K. I. Lesz gáz a KISZ II. lakótelepen! A telekárak megálla-l nők, s ha az építtető nem ve­' C71 ot ob'lí'Ati HOíílr lökU Wiini pításának alapja a földterü­let fekvése, közművesítettsége. Ha nincs vízvezeték, csatorna, csapadékvíz-elvezető, út és járda, akkor olcsóbb, ha van, akkor drágább. Ezzel minden telektulajdonos, vásárló és el­adó tisztában van, illetve tisz­tában kell legyen. Kaposváron a KISZ II. lakótelep építése körül gyűrűzik jelenleg a leg­nagyobb elégedetlenség. Há­romszor huszonhét, azaz 81 lakásról van szó, körülbelül kétszáznegyven kispénzű fia­tal jövendő otthonáról. 1968. december 17-i dátum­mal kapták meg az építési en­gedélyt, miután négyszögölen­ként 1060 forintos egységáron megvásároltak háromszor száznegyvennégy négyszögöl­nyi területet. Az építkezéssel kapcsolatos ügyirathahnazrói és a szalad­gálásokról most nem akarok megemlékezni, inkább at épí­tők és építtetők átalányáras építési szerződésének tizen­egyes pontjával foglalkoznék. »Építtető a létesítményt a szerződésben megjelölt • határ­időben közművesítés nélkül (!) is tartozik átvenni, mivel a lé­tesítmény jelen1 eg nem köz­művesített területen valósult meg« — mondja a záradék. A jövendő tulajdonosok ter­mészetesen nem ágálhattak a klauzula ellen, mert. ha nem veszik bele, nincs lakás, ér­vénytelen a szerződés. Az Ál­lami Építőipari Vállalatnak vi­szont biztosítania kell magát afelől, hogy így is megkapja a pénzét, hiszen közművek nélkül a lakások lakhatatia­Négyszáztízezer tonnával több műtrágya Február közepén megkezdő­dött a hagyományos tél végi műtrágyaszállítás. Az Agro- tröszt összesítése szerint az elmúlt évben 3 250 000 tonna vegyes műtrágyát kapott a mezőgazdaság; , idén ennél lé­nyegesen többet, 3 660 000 ton­nát használhatnak majd fel. Országos átlagban minden megművelt területre 370—375 kiló műtrágya jut. Az eddig beérkezett meg­rendelésekből kitűnik, hogy a kereslet az idén még mindig nagyobb lesz a.kínálatnál. El­sősorban a foszfor és kálium műtrágyából van kevesebb a kelleténál. Sokait javít azon­ban a helyzeten, hogy jelentő­sen bővül a választék. A foszfor műtrágya egyik válto­zatát, az úgynevezett szemcsés szuperfoszfátot a savanyú ta- . la jón gazdálkodó üzemek na­gyon jól tudják hasznosítani, és ez az anyag a repülőgép­ről is kiszórható. Az elmúlt években hasztalan keresték a nagyüzemek a szemcsés anya­got; Idén 30 százalékkal több kerül belőle forgalomba. Ke­vert műtrágyából — ez nitro­gént, foszfort és káliumot tar­talmaz — szintén több lesz. A külkereskedelem első ízben szerez be tőkés piacról komp­lex műtrágyát. A 30 000 tonnás megrendelés első szállítmányát már át is vették az Agroker- telepek. Tervkészítés ideién... Mire készülnek ebken az évben? Meg tartanak a zárszámadó közgyűlések, de egyre közele­dik a tervjóváhagyó közgyű­lések ideje. A termelőszövet­kezeti irodákban alighogy el­készültek a múlt évet lezáró mérlegek, még ki sem hirdet­ték a zárszámadást, már újabb papírlapok fölé hajoltak a ve- zét'ő'-: hozzáfogtak az idei ter­me si és pénzügyi tervék ké­szítéséhez. Ez a munka elég hosszadalmas, sok körültekin­tést igényel. Az elképzeléseket pártszervezetek, tsz-vezetősé- gak vitatják meg —, olykor el­látogatnak más gazdasagokba is tapasztalatért —, és csak az­után kerül a terv a tagság, a közgyűlés elé. Az elmúlt napokban a csur­gói járásban jártunk, két tsz- ben érdeklődtünk a készülő tervről a múlt évitől eltérő, új irányzatokról. Somogybükkösd: burgonya nélkül Fekete István, a somogy- bükkösdi Egyetértés Tsz fő­könyvelője: — Elég jól sikerült a múlt év, nem sok módosítást terve­zünk az idén. Ami megfelelt a várakozásnak, azt a növényt meghagyjuk, sőt növeljük a területét. Borsónk például 20 hold volt, ebben az évben 50 hold lesz. Itt a területnövelés mellett szol, hogy a borsó be­takarításához van kombáj­nunk, a szalmát takarmány­ként hasznosíthatjuk, a magja a korai betakarítás miatt jó toztatásának több oka is va előveteménye az őszi gaboná­nak. Az idén a közösbon vég­képp abbahagyjuk a burgo­nya termesztését. Talajvizsgá­latot végeztettünk, s meg­tudtuk — az eddigi termések­ből egyébként is sejthető volt —, hogy hiányzik az itteni ta­lajból az a tápanyag, ami a burgonyának kell. A háztáji­ban persze még megmarad, de a közösben a borsó és a lan foglalja el a helyét Jó árunövénynefc bizonyul a bú­za is, s ha a vetésforgó en­gedné, talán még nagyobb te­rületen termesztenénk. Sokat várunk az idén a tavaly elő­ször használt csótörőtől. Mint­egy kilencven holdon ezzel ta­karítottuk le a kukoricát, és nagyon elégedettek voltunk a teljesítményével. Ennek a gépnek köszönhettük, hogy idejében lekerült a táblákról valamennyi kukorica, és jókor kezdhettük az őszi vetéseket. Porrogszentkirály: új munkadíjazással Horváth János, a porrog­szentkirályi Aranykalász Tsz elnöke: — Idei legnagyobb tervünk, hogy a hagyományos munka­egységről a pénzbeli, norma szerinti munkadijazásra térünk át. Inkáról, Somogybükkösd- ről, Gyékényesről szereztünk tapasztalatokat, és most eze­ket a helyi adottságokhoz, az itteni körülményekhez igazít­juk. A régi, több éve alkal­jó bevételi ad, s ez a növény mázott munkaidíjazás megvál­Az egyik például az, hog szinte már csak a vezetők kap tak egységet, mások egyéb for­mában kapták a végzett mun­ka díját, tehát a változás nem is érint mindenkit Aztán az is zavart, hogy a járásban már csak néhány szövetkezet­nél található a »hagyományos mértékegység-«. A vezetőség megbeszélte és elfogadta az új munkaidíjazást, most már csak a normák kidolgozása és tag­ság elé terjesztése van hátra. Bízunk benne, hogy a régivel való szakítás munkánk ered­ményességét csak fokozza. Ami a termelési terveket ille­ti, a len és a káposztarepce vetésterületét növeljük, az előbbit a tavalyt 50 hold he­lyett 70, az utóbbit 30 helyett 50 holdon termesztjük az idén. Olyan ipari növényekkel aka­runk az eddiginél nagyobb mértékben foglalkozni, ame­lyek jó alőveteménvek,, és be­takarításuk nem esik egybe az almaszürettel. A nyári mun­káikhoz elegendő erőnk van. . szí át, akkor úszik több mint négymillió forintja. honcsár István és Gyallai Zoltán jövendő tulajdonosok vastag dossziéval a hónuk alatt megkerestek a szerkesztőség­ben, s ketségbeesett szavaikkal ecsetelték a várhatóan nehéz helyzetet. Az utolsó épület át­adási határideje augusztus hú­szadika, s ha a közműveket, el is készítik, fűteni vajon mivél fognak a földgázfűtésre ter­vezett és épített lakásokban. Telefon a vár,ősi tanács el­nökének, aki a következőket mondatta: — A KISZ kettes lakótelep közművesítésének kérdése is­mert előttünk, s kérésünkre a SOMBER olyan megállapodást kötött az Állami Építőipari Vállalattal, hogy az utolsó- épü­let átadási határidejére — gáz nélkül — elkészítik a közmű­vesítést. . y'\ — Es a gáz? Hogyan, -mivel fognak fűteni, ha nem veze­tik be? • / — Ez nagyon nehéz kérdés, a KÖOÁZ-nak ugyanis nincs kapacitása. Biztos'"és 'határo­zott választ nem tudok adni, a városi gázprogram jócskán elmaradt a tervezettől, s emiatt nemcsak a KISZ-esek, de sok más lakástulajdonos is nagyon nehéz helyzetbe kerülhet — hacsak... — mondotta Rostás Károly vb-elnök. — Hacsak? — Erre a kérdésre két nap múlva tudok válaszolni, legyen addig türetemmei. Hétfőn ismét felhívtam a városházát. Dr. Ormosi Vik­tor vb-elnökhelyettes jó hírek­kel érkezett meg a szőregi tár­gyalásról. — A szőregi Egyetért^ Ter­melőszövetkezet létrehozott egy gázszerelő brigádot. Qk készítették el Szeged gázfűté­sét, s ezért utaztam oda, hogy megérdeklődjem, tudnánák-e vállalni Kaposváron is szere­léseket. — És tudnak? — Igen. De miután a megye területéit csak abban az eset­ben hagyhatják el, ha a Sze­gedi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága erre engedélyt ad, meg kell várnunk, mit határoz a járási testület. Nagyon re­mélem, és azt hiszem, vala­mennyi kaposvári nevében be­szélek, hogy kedvezően dönt majd a járási vb, s megértik városunk nehéz helyzetét. — Mennyi munkát tudnának elvállalni a szőregiek? — Anyagot és szerelőkapaci­tást biztosítanak, mélyépítők­ről nekünk kell gondoskod­nunk, de árokásásra lesz vál­lalkozó. Mihelyt a járási vb dönt, azonnal megállapodunk a részletkérdésekben is. Any- nyi biztos, hogy lesz gázfűtés a KISZ kettes lakótelepen — mondta dr. Ormosi Viktor. Saly Géza MAI KOMMENTÁRUNK A szorgalom bére A munkapadoknál, az al­kalmazotti és irányító poszto­kon mindennél nagyobb szük­ség van most a szorgalomra, a lelkiismeretességre. A tehet­ség, az alkotóképesség kibon­takoztatásának is fő tényező­je az odaadó munka. Ügy ts fogalmazhatnánk, hogy a szo­cialista építőmunJca ütemének meggyorsítása a tempó foko­zását diktálja valamennyiünk számára. Szó sincs persze ál­datlan hajszáról, csupán olyan egészséges ritmus ki­alakításáról, amelyet oe ér­telmes alkotás — a hozzáértő irányítás, az elmélyült fej­lesztés és a megbízható piac­kutatás — termékenyít meg. Ilyen értelemben a hatékony­ságnak is fontos építőköve a szorgalom. A nagyobb szorgalmat per­sze ösztönözni, elismerni, anyagilag is honorálni kel!. Pillanatnyilag gyakran ép­pen az lohasztja a munkaked­vét, hogy a lusta, a feladatait hanyagul végző dolgozó is ha­sonló bért kap, mint az igyek­vő ember. Az általános lazu­láshoz néha elég egy-egy ki­rívó példa, a munkaidőben büntetlenül végzett maszeko­lás, lógás. Ilyenkor, mint va­lami fertőző betegség terjed a kedvetlenség. »Minek törjem, magam, úgyis az ügyeskedők járnak jól.-« A rend, a fegye­lem, a jól irányzott fegyelmi büntetés a napfényhez hason­lóan pusztítja a fertőző gó­cokat és a kórokozókat. A szorgalom, a kiemelkedő tel­jesítmény anyagi elismerése pedig ellenkező előjelű lánc­reakciót indíthat el: «Lám, mégiscsak érdemes jól dol­gozni.« A béreknek és a jövedel­meknek a végzett munkával arányos differenciálásáról nem lehet eleget beszélni. Annál is inkább, mert a gya­korlat nehezen zárkózik fel a követelményekhez. A témát jelenleg különösen az teszi időszerűvé, hogy a vállalatok­nál megkezdték az 1970. évi bérfejlesztések végrehajtását, s az 1969-ben képződött nye­reségrészesedés felosztásának előkészítését. (Néhány speciá­lis munka területén központi elhatározásra emelik a bére­ket. A szabályozás módosítá­sával egyébként minden vál­lalat számára némileg meg­könnyítették a bérfejlesztése­ket.) Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy így vagy úgy min­denkit érintenek ezek a rész­letekbe menő bérügyi dönté­sek. Ki, miért, mennyit kap? Erre a három kérdésre kell minden esetben egyértelműen és őszintén válaszolni. A kér­dés időnként viszont így mó­dosul: Ki, miért nem kap bér­emelést vagy nyereségrésze­sedést? Fontos, hogy az érde­keltnek is, a helyi közvéle­ménynek is félreérthetetlenül válaszoljunk. Kétszer ad, ki gyorsan ad — tartja a mon­dás, amelyet most úgy módo­síthatnánk: Kétszer ad, ki ha­tározott indokkal ad. Persze nemet nehezebb mondani és megmagyarázni. Mégsem sza­bad szemérmesen kitérni a népszerűtlen feladat elől, ha­csak nem akarjuk a ténylege­sen megérdemelt béremelé­sek, jutalmak,, nyereségrésze­sedések összegét devalválni. Különösen a részesedési alap felosztásánál szükséges körültekintően és lelkiismere­tesen eljárni. Mint ismeretes, megszűnt a munkakör szerin> ti központi kategorizálás, s minden vállalatnál önállóan döntenek a részesedési alap felosztásáról. Naivitás lenne azt várni, hogy ettől automa­tikusan több lesz a részese­dés, vagy élévé nagyobb ősz- szeg jut valamelyik rétegnek. A rendelkezésre álló pénz ésszerűbb, ösztönzőbb, igaz­ságosabb felhasználására nyílik lehetőség. Megszüntet­hető például az a mechanikus gyakorlat, amely csak a mun­kakör, a beosztás szerint dif- jerenciált, és nem tett kü­lönbséget a jól, a közepesen vagy a rosszul dolgozó mű­vezető között. Az új helyzet­ben lehetővé és szükségessé váll, hogy ne csak a beosztás, hanem azon belül a ténylege­sen elvégzett munka szerint is különbségeket tegyenek Vagyis keressen lényegesen többet a szorgalmas, tehetsé­ges és eredményes művezető, főosztályvezető vagy éppen igazgató, mint a gyengébben dolgozó kollégája. Hasonló különbségtételre van szükség a műhelyek munkásai és a fejlesztő, a. tervez6 részlegek, adminiszt­ráló irodák beosztottjai kö­zött is. A szorgalmas, lelkiis­meretes munka társadalmi megbecsülése is elválasztha­tatlan ettől a hatékony bére­zési és jövedelmi differenciá­lástól. Alapfokú szemináriu­mi tétel, hogy aki nagyobb mértékben járul hozzá a tár­sadalom javainak gyarapítá­sához, az nagyobb arányban is részesedjék belőlük. Vagy is a legjobb dolgozók éljenek a legjobban, ők jussanak a legtöbb, a legigényesebb fo­gyasztási cikkekhez. Ha elis­merés és megbecsülés öve­zi a jó munkát, s - anya­gilag, erkölcsileg és fegyel­mi büntetéssel sújtják a ha­nyag, rossz munkát, ez vé­gül is társadalmunk gazdá­sági erejét hatványozza meg S ezen az úton már növelni lehet a részesedési alapot, az egyes rétegek és az egész la­kosság jövedelmét. K. X Ezek jobbara csak apró ré­szei az idei terveknek Somogy - bükkösdön és Porrogszentki- rályon is. Mire az egész gaz­daságra szóló, mindenre ki­terjedő tervek elkészülnek, megkezdődik az óv eredmé­nyeit megalapozó munka azzal a céllal, hogy a tervszámók a’ év végére tónyszámokká r janak • - 1 H, F, Készítik a magágyat f ■ ? r 'I if f\ \ fonyódi Balaton T«? ordar~»h! üzemegységének kertészetében készülődn“k a tavaszra. •* Rtclcj ’;. ' Irr" lkat készítik elő a palántázásra. Főleg l '-z. t, pap­rikát, paradicsomot ts szántó.őldi korai növényeket termelnek. Az árut a MÉK-nek és a Nagyatádi Konzervgyárnak szállítják. SOMOGYI NÉPLAP IwM VWfc tefemár 2JL 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom