Somogyi Néplap, 1970. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám

Gyakorlat teszi a mestert — tartja a népi közmondás, s en­nek érvényéből nem von le egy csöppet sem az a körül­mény, hogy az új törvény alap­ján növelik a szakmunkáskép­zésben az elméleti oktatás sú­lyát, színvonalát. A szakmun­ka a legösszetettebb szellemi és fizikai munkák egyike már ma is, és holnap még inkább az lesz. Az erőtelj esebb elmé­leti megalapozásnak erre kell felkészítenie a jövő mestereit, azoknak a gyakorlati szakis­mereteknek és készségeknek az elsajátításával együtt, me­lyek révén a tanuló fiatal va­lóban szakmunkássá válhat. A gyakorlati kéozés gazdája az iskola A szakmunkástanulók gya­korlati oktatása történhet az Iskola tanműhelyében, állami vállalatnál, szövetkezetnél vagy magánmunkáltatónál. (Ha a tanuló szövetkezetnél vagy magánkdsi párosnál vesz részt gyakorlati foglalkozáson, akkor a tanulóviszony létesí­téséhez a szövetkezet, illetve a magánmunkáltató javaslata is szükséges.) De történjék a tanulók gyakorlati képzése bárhol, annak minden esetben a szakmunkásképző iskola a teljes jogú gazdája. Az iskola gondoskodik — a vállalattal együttműködve — a gyakorlati oktatás megszervezéséről, az ahhoz szükséges alapdokumen­tumokról, a tanmenet elkészí­téséről. Meghatározza a fog­lalkozások hetenkénti beosztá­sát, pedagógiailag és módszer­tanilag irányítja és ellenőrzi a gyakorlati oktatást. Külön díjazás a tanítómesternek Az új jogszabályok megszi­gorították a vállalatokkal szembeni követelményeket, nö­velték felelősségüket a szak­munkástanulók gyakorlati képzéséért. Eszerint a tanulók gyakorlati oktatását csak olyan vállalatnál szabad megszervez­ni, amelv rendelkezik az ered­ményes szakképzéshez és ne­veléshez szükséges valameny- nyi tárgyi és személyi felté­tellel. A szakmunkástanulót foglalkoztató vállalatok az eredményes gyakorlati oktatás céljából kötelesek megfelelő foglalkoztatási helyről, annak fölszereléséről, működtetésé­ről, a tantervvel egyező mun­káról, felelős oktató megbízá­sáról gondoskodni. Ha a tanu­lót gyakorlati oktatásra szak­munkás mellé osztják be, ezért a vállalat köteles a szakmun­kást külön díjazni. Ennek mértéke a szakmunkás alap­jedhet. Éjszakai gyakorlati oktatás csak k.vóteles esetben A gyakorlati képzésben ré­szesülő tanulókkal — egészsé­gük, testi épségük megőrzése érdekében — meg kell ismer­tetni a biztonságos murikéhoz szükséges balacatelhiirítási, munka- és egészsége ’cím? szabályokat, tudnivalók- :. A tanulókat csak a szak“', vuk-ba vágó munkában, egészséges, biztonságos körülmények kö­zött szabad foglalkoztatni. Éj­szakai ok tatás ultra csak kivé­teles — a szakmájuk sajátos­sága által indokolt — esetben, az iskola igazgatójának előze­tes entelilye alapján kerülhet sor, feltéve, ha betöltötték 18 életévüket. (A vendéelátóipari •Mszakai foglalkozta­tását külön rendelkezések sza­bályozzák.) Egyébként a tanu­lók gyakorlati oktatá-a reggel 6 óra előtt nem kezdődhet, és este 21 óránál a C tagozatos és a szakmuntkásbérezéssel foglalkoztatott tanulók számá­ra 22 óránál tovább nem tart­hat. A tfnn’níonWiioTt tás joga megvonható Amint azt már említettük, az iskola köteles rendszeresen ellenőrizni, hogy a gyakorlati oktatást végző vállalatok, szö­vetkezetek és kisiparosok a rendelkezések pontos betartá­sával, a szakma eredményes elsajátítását biztosítva, foglal­koztassák tanulóikat. Ha az ellenőrzés során az iskola mu­lasztást talál, erre felhívja a vállalat figyemét, megjelölve a hiba kijavításának határide­jét is. Ha föllépése eredmény­telen marad, az iskola a ta­nuló gyakorlati oktatását az adott vállalatnál megszüntet­heti és az oktatásra más vál­lalatot jelölhet ki. Attól a vál- lattól, amely az előírásszerű gyakorlati oktatáshoz nem ké­pes biztosítani a szükséges fel­tételeket, vagy ha a tanulók képzése során ismételten sú­lyos mulasztást követ el, a tanul ófogalkozta tás jogát megvonhatják. Kölcsönösek a jogok és a kötelezettségek Az éremnek természetesen két oldala van: a tanuló viszony kölcsönös kötelezettségeket és kölcsönös jogokat jelent. En­nek során a szakmunkástanu­lóra is hárul egy és más, amelynek — a saját jól felfo­gott érdekében is — becsülete­sen eleget kell tennie. így mindenekelőtt a tanuló köte­les az általános és szakmai is­mereteket minél jobban elsa­játítani, az iskola és a gyakor­lati oktatást biztosító vállalat munkarendjét megtartani, a képzésre vonatkozó utasításait fegyelmezetten végrehajtani, az elméleti és gyakorlati fog­lalkozásokon pontosan, fel- készülten megjelenni. Külö­nösen indokolt esetekben az elméleti tantárgyak óráinak látogatása alól az iskola igaz­gatója, a gyakorlati oktatáson való részvétéi alól a képzésre jogosult miniszter adhat föl­mentést. Fegyelmi az iskolában A kötelességét nem teljesítő, rossz magatartásé tanulót fe­gyelmi úton felelősségre lehet vonni. Ezt kezdeményezheti az iskola vagy a gyakorlati kép­zést biztosító vállalat, de a fe­gyelmi eljárást minden eset­ben csak az iskola folytathat­ja le. Ennek során a tanulót meg kell hallgatni, lehetővé téve számára a védekezést. A fegyelmi vétséget elkövető szakmunkástanulót enyhébb esetben figyelmeztetésben, sú­lyosabb esetben fegyelmi bün­tetésben részesíthetik. Erről az iskolai rendtartás intézkedik részletesen, ám annyit szüksé­ges megemlíteni, hogy a sú­lyosabb vétségek elkövetői szá­molhatnak többek között a tanuló ösztöndíj időleges csök­kentésével, az adott iskolából való kizárással, a gyakorlati képzést nyújtó vállalattól való j áthelyezéssel, végül mint leg­súlyosabb: az ország összes szakmunkásképző intézmé­nyeiből történő kizárással. A tanuló az iskolának vagy a vállalatnak- vétkes magatar­tásával okozott kárért anyagi­lag is felel. A gondatlansággal okozott kár összegének 50 szá­zalékát, szándékosság esetén vagy elszámolási kötelezettség­gel átvett dolgok hiányáért a teljes kárt köteles megtéríteni, feltéve, ha annak mértéke nem haladja meg az előbbi esetben egyhavi, az utóbbi esetben kéthavi ösztöndíjának összegét. (A befejező rész a szak­munkásképző iskolát vég­zettek továbbtanulásával, a második vagy kiegészítő szakmunkásképesítés meg­szerzésével és a felnőtt dol­gozók szakmunkásképzésé­nek lehetőségeivel foglalko­zik.) A szakmunkásképzés új törvénye 111. A szakmunkásképző intézmények és a tanulók felelőssége, kötelességei bérének 5—20 százalékáig ter­Ilii lllllllllllllll ír 3 ac O U jP*, a Ép Ilii • IMI LENINRŐL 10. A tudományos, műszaki és általában a szakképzett értel­miség — véleményem szerint — lényegénél fogva forradal­már, s az én szememben a szocialista munkásértelmiség­gel együtt az egyedüli érté­kes erő volt, amelyet Orosz­ország felhalmozott. Olyan erőt, amely képes lett volna megragadni a hatalmat és megszervezni a falut, a 17-es Oroszországban én nem lát­tam. Ezek a számszerűen el­enyésző és ellentéteik folytán szétforgácsolt erők azonban csak a legszilárdabb belső egység esetén tudták volna betölteni szerepüket Lenyűgöző feladat várt rá­juk: megfékezni a falu anarc­hiáját, ráébreszteni a muzsi­kot a szabadságára. Megtaní­tani arra, hogy ésszerűen dol­gozzék; átalakítani gazdálko­dását, s ennek segítségével gyors ütemben előbbre vinni az országot. Mindezt csak úgy lehetett elérni, ha a falu ösz- tönösségét valóban alávetik a város szervezett értelmének. A forradalom legelső feladatának olyan körülmények megterem­tését tartottam, amelyek elő­mozdították volna az ország kulturális erőinek növekedé­sét. Ebből a célból javasoltam a reakció éveiben, hogy léte­sítsenek munkásiskolát, 1907— 1913-ban pedig Capriban erőmhöz mérten igyekeztem minden úton-módon fokozni a munkások szellemi frissesé­gét. Ezért mindjárt a februári fordulat után, 1917 tavaszán megalakult -A pozitív tudo­mányok fejlesztésének és ter­jesztésének szabad társulása«, amely azt tűzte ki feladatá­ul, hogy egyrészt tudományos kutatóintézeteket szervezzen Oroszrszágban, másrészt pe­dig nagy arányokban népsze­rűsítse a munkások körében a tudományos és technikai is­mereteket. A társulás élén -ki­váló tudósok, az Orosz Tudo­mányos Akadémia tagjai — V. A. Sztyeklov, L. A. Csuga- jev, Fersmann, Sz. P. Koszti- csev, A. A. Petrovszkij és má­sok — álltak. Szorgalmasan gyűjtötték az anyagi alapokat; Sz. P. Koszticsev már helyet is keresett a zootechnikai kér­déseivel foglalkozó kutatóin­tézet építéséhez. A világosság kedvéért el­mondom, hogy egész életem­ben elkeserített, milyen nyo­masztó túlsúlyban van a tu­datlan falu a várossal szem­ben, milyen állatiasan önző a parasztság, és mennyire hiány­zik belőle szinte minden szo­ciális érzés. Nézetem szerint a tudományos és műszaki értel­miséggel szoros szövetségben álló, politikailag képzett mun­kások diktatúrája volt az egyetlen megoldás ebben a súlyos helyzetben, melyet kü­lönösen megnehezített a há­ború, mert még nagyobb anarchiát teremtett falun. A kommunistákétól eltérő véleményem volt az értelmi­ségnek az orosz forradalom­ban betöltött szerepéről, hi­szen a forradalmat éppen ez az értelmiség készítette elő. Hozzájuk tartozott minden -bolsevik«, aki százával nevel­te a munkásokat a szociális hősiesség és magas fokú in­D >omogyi NÉPLA : Kedd, 1970. február 17. Építkeznek, mert r • Legen Amikor az eddiginél több saját erő kell.. A VÉSEI, A NEMESDÉDI és a varászlói szövetkezeti gazdák az idén egy gazdaság­ban, a véss—nemesdédi egye­sült Űj Élet Termelőszövet­kezetben dolgoznak. A véseisk és a nemesdédiek egy évvel ezelőtt indultak el a közös úton, a varászlóiak az idén csatlakoztak hozzájuk. A fő profil —, így mondja Balogh András elnök — ezután is az állattenyésztés lesz. Hogy miért? — Az egyesült szövetkeze­tekben külön-külön is nagy volt a szakmai gyakorlat az állattenyésztési ágazatban, s hagyománya van a tenyésztői és hizlalói munkának. Msg aztán a természeti adottságok is olyanok, hogy a szarvas- marha, a sertés és a juh te­nyésztése a legcélravezetőbb. Ehhez igazodtak az elmúlt években a beruházások is, en­nek megfelelően alakult a ve­tésszerkezet. — Úgy tudom, az építkezé­sek dolgában éppen hogy túl­jutottak az egyik jelentős munkán, és máris a másikba kezdtek. — Így van, csaknem kész a sertéstelepünk, s ennek 'az az eredménye, hogy a tavalyi 2674 helyett az idén várha­tóan 3500 hízósertést értéke­síthetünk. Ugyanakkor folya­matban van a szarvasmarha­telep építése. Eddig a munkák i0 százalékánál tartunk: el­készült két, egyenként száz férőhelyes tehénistálló, egy 340 és egy 160 férőhelyes bor- júnevelő, és kiépült a vízhá­lózat. — A szarvasmarha-telep építéséhez az eddigi 70 szá­zalék helyett most 50 százalé­kos állami ártámogatást lián­nak. Nem fékezi ez a lendü­letet, hiszen alaposan hozzá kell nyúlniuk a saját pénzük­höz? — Ügy döntöttünk, hogy ez a telep nekünk akkor is meg­éri, ha a saját erőnkből töb­bet befektetünk. Befejezzük. Az idén el akarjuk készíteni a hátralevő 108 férőhelyes te­hénistállót, a központi takar- mánvost, korszerűsítünk egy tehénistállót meg egy elletőt, és befejezzük a szociális léte­sítményeket. Jövőre köves- utat és silóteret kap a telep. — Ez a húsz százalék, amit most már nem kapnak meg az államtól, mennyit jelent forintban? — 1,6 milliós költségnöve­kedést okoz a tsz-nek az épít­kezésnél, s ebből 1,1 millió ezt az évet terheli. De úgy véljük, megéri. Növekedtek a felvásárlási áfák, korszerű követelmények között több és jobb minőségű jószágot hiz­lalhatunk. Már az idén 600 hízómarha és 300 fehérhúsú borjú értékesítését tervezzük. Most 200 tehenünk van, év végére 400 lesz, s nem mel­lékes, hogy a tej felvásárlási ára is emelkedett. Meggyőző­désünk, hogy igazán kifizető­dő csak akkor lehet az állat­tenyésztés, ha nagyban csi­náljuk, és nem aprózzuk szét az erőnket. Az évi 1,3 millió* amortizációs alapunkat gé­pekre fordítjuk, az építkezés­re ebből nem futja... A nö­vénytermesztés -alájátszik« fejlődő állattenyésztésünknek, gabona, kukorica és szálasta­karmány foglalja el a terület zömét. Ez érthető is, hiszen tavaly például a bruttó ár­bevétel 70 százalékát az ál­lattenyésztés adta. A múlt év­ben még kénytelenek volt? nk vásárolni gazdasági abrakot saját termésünk kiegészítésé­re, az idén viszont már csak a koncentrátumot kell meg­venni ... A VÉSEIEK AZ ELMÚLT években a korszerű módszerek egész sorát alkalmazták ered­ményesen, néhány technológia bevezetésében országosan is úttörő szerepet vállaltak. Most, amikor az építkezések­hez nyújtott állami támoga­tás mértéke csökkent, szá­moltak, figyelembe vették a felvásárlási árak emelkedését, azok kihatását az egész ága­zat eredményességének ala­kulására, és arra a következ­tetésre jutottak, hogy a komplex telep kifizetődő, megéri a nagyobb saját erő befektetését. Ml sem hisszük, hogy «to­ben a számításban hibáztak volna... Hemesz Ferenc Véivizsgáló automata tellektualitás szellemében. Az orosz értelmiség — mind a tu­dományos, mind a munkásér­telmiség — volt, maradt és lesz még sokáig az az egyet­len igásló, amely Oroszország történelmének súlyos szekerét húzza. A néptömegek esze, minden ösztönzés és lelkesités ellenére, továbbra is olyan erő, amelynek külső vezetésre van szüksége. Így gondoltam tizenhárom évvel ezelőtt, és így tévedtem. Emlékezéseimnek ezt a lapját tehát ki kellene tépnem. Ám­de: ».Amit leírt a toliad, fej­sze sem vágja ki.« Ezenkívül: -Tévedéseinkből tanulunk« — mondogatta -gyakran Lenin. Hadd ismerjék hát az olvasók ezt az én tévedésemet! Jó volna, ha tanulságul szolgálna mindazoknak, akik hajlamosak megfigyeléseikből elsietett következtetéseket le­vonni. Persze a szakemberek egy részének sorozatos alávaló kártevései után meg kellett változtatnom — és meg is vál­toztattam — a tudomány és technika dolgozóiról alkotott felfogásomat Ilyen vélemény­változtatás nem könnyű, kü­lönösen öregkorban. A nép becsületes vezéreinek feladata emberfelettien ne-! héz. Hiszen a Lenin által ve- ( zetett forradalom elleni har­cot is nagy erővel szervezték.! Ráadásul figyelembe kell ven- i ni, hogy a «civilizáció« fejlődé­sével az emberi élet szemláto­mást csökken, amit vitathatat-' lanui tanúsít az, hogy a mai l Európában kialakult az em- ( berirtás technikája és kedvte-1 lése. De mondják meg tiszta lel­kiismerettel: mennyire helyén­való és nem túlságosan vissza­taszító-e azoknak a -moralis­táknak« a képmutatása? Azo- ké, akik az orosz forradalom vérszomjáról beszélnek azok- után, hogy ők maguk a szé­gyenletes európai mészárlás négy esztendeje alatt nemcsak hogy nem sajnálják a kiirtott emberek millióit, hanem min­den úton-módon a förtelmes háború -teljes győ­zelemig« való folytatására. Je- é lenleg -a kultúrnemzetek« ve- c reséget szenvedtek, kimerül- ’ tek, elvadultak, és győzött az általános emberi, kispolgári butaság. Szoros hurkai a mai 1 napig is fojtogatják az erőbe- r reket. \ A laboratóriumi elemzés a rendelőintézetekben, a kórhá­zakban és a kutatóintézetek­ben sok munkaerőt köt ie, kü­lönösen a vérminták vizsgála­ta. Az epük angol cég kutatói olyan vérvizsgáló berendezést konstruáltak, amely óránként háromszáz vérminta elemzését teljesen automatikusan, egy személy felügyelete mellett végzi el. A gép forgóasztalába kémcsőbe behelyezett vérhez megfelelő program szerint rea­gensek keverednek. Az elemző egység műszerei reg'sztrálják és kinyomtatják a vér 12 féle összetevőjének észlelt adatait, melyek azután az végző kis számítógépbe jut­nak. A számítóin rövid időn belül kiírja a vizsgálat ered­ményét, melyből az orvos azonnal tájékozódhat az őt ér­deklő jellemzők iránt. A berendezés nemcsak vér­minták vizsgálatához használ­ható, hanem sok más laborató­riumi vizsgálat gyors lefolyta­tására is alkalmas. Rajzfáháxat Rajzpályázatot hirdetett az MHSZ és a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya az általános és középiskolá­sok részére — felszabadulá­sunk 25. évfordulójának tisz­teletére. A pályaművekből áprilisiban az MHSZ székhá­zában kiállítás nyílik. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom