Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

A Kézműipari Vállalat bemutatta az 1970. évi tavaszi-nyári kollekcióját * Ma is Az új kollekcióra a sárga és zöld színek váltakozása, valamint a fehérrel való kombiná­lásuk jellemző. Az új modelleknél az erős szabásvonalak a jellemzőek, a hosszú sálak pedig kiegészítőként jelentkeznek. Képünkön: Rózsaszín nyári kosztüm, fehér tűzéssel kiemelve. Kiegészítése hosszú fehér selyem sál. A második betegség Gyurika már felgyógyult a skarlátból. A kiütéseknek hí- rük-hamvuk sincs. Jól érzi magát a kisfiú. Vir- goncsága, játékos kedve visz- szatért. Az orvos mégis szigo­rú ágyban fekvésre, nyugalom­ra ítélte még egy-két hétig. Valamilyen második betegsé­gekről beszélnek a beteg körül, amelyek • a vörhenyt kísérni szokták. „v Melyek ezek a betegségek? ■Melyek a skarlát leggyakoribb szövődményei ? A szövődményeik a vörheny egész ideje alatt felléphetnek. A kezdeti torokgyulladás után 8—10 niip múlva a nyaki nyi­rokcsomók duzzanata és kö­zépfülgyulladás jelentkezhet. Leggyakoribb szövődményei azonban az ízületek gyulladá­sai. A szív- és vesegyulladás többnyire a betegség harma­dik-negyedik hetében szokott fellépni. Ezért sokan a skarlát második betegségének is ne­vezik ezeket a szövődménye­ket Tehát a gyermek látszólag fel is gyógyult a vörhenyből. de nem tekinthető még egész­ségesnek. A kis beteg állapo­tát figyelni kell, és 3—6 héten keresztül okvetlenül be kell mutatni orvosi ellenőrzésre. Gyakori vizeletvizsgálat, vér- sejtsüllyedés- és EKG-vizsgá- lat ajánlatos. Emellett a gyermeknek még diétáznia is kell. A diéta 4—5 hétig fűszermentes, fehérjesze­gény és széahidrátos legyen. A doktor bácsi mindezeket el is mondja az anyukáknak. A mamák azonban gyakran feladják a harcot, mert bi­zony sok küzdelembe kerül, hogy az állandóan izegni-mo- zogni kívánó gyermeket ágy­ban tartsa, amikbr a kicsi nem érzi magát fáradtnak, nem ér- ♦ zi magát betegnek.' / ­A gyermek nem érti, hogy miért kell neki ágyban ma­radnia. Oktalan kényszernek tartja. Természetesen nem tudja felfogni, hogy szívének, vagy veséjének megterhelést jelent és árt a kellemesnek tűnő mozgás. Paranccsal, kényszerrel per­sze ritkán lehet célt érni. Ehe­lyett több időt töltsünk ilyen­kor a gyermek mellett, mesé­vel, játékkal szórakoztatva. Egy kis engedményt azért tehetünk. Az ágyat néha el is hagyhatja a gyermek. Az ágy- nyugalom elsősorban egyenle­tes hőmérsékletet nyújt a be­tegnek, amit az egész szoba egyenletes hőmérsékletével is helyettesíteni lehet. Tehát megfelelő hőmérsékletű szobá­ban felkelhet és játszhat is egy kicsit a gyerek. öijij, kis an KÜRTI = ANDRÁS — ELŐSZÖR EGY ALTALA­NOS ÉRVÉNYŰ SZABÁLY: az arcbőr hű tükre egészsé­günknek. Szép arcbőre csak annak lehet, aki egészséges. Senki ne higgye azt, hogy masszázs vagy kozmetikai cso­daszerek révén megszépülhet, ha nem egészséges, vagy ha rendszertelen az életmódja. Normális arcbőrük rendsze­rint a fiatal nőknek van. A bőr rózsaszínű vagy barnás és közepes zsírtartalmú. Idő­járási viszontagságok nem be­folyásolják, s a közönséges szappant is kibírja. A későb- hi években kezd csak a bőr száradni. Az Uyen arcot normálisan mossuk, a bőrnek nincs szük­sége, sem krémre, sem arcvíz­re. Ha erős napsütés vagy rossz szappan izgatja fel a bőrt, egyszerű zsíros krémet használjunk. A száraz arcbőr vékony, sá­padt rózsaszínű, nagyon ké­nyes az erős szappanra és az időjárás hatására. Gyakran hámlik. Jó zsíros mosdószap­pannal mossuk meg. Ha még­is hámlik, használjunk lágyabb vizet, akár boraxszal lágyított vizet.. Minden második este kenj ük be arcunkat zsíros krémmel. A zsíros arcbőr vastag, fe héres vagy sárgás árnyalatú, fénylik a zsírosságtól és gyak ran képződnek rajta pattaná­sok meg mitesszerek. Napjában kétszer mossuk meg arcunkat meleg vízben, szappannal. Este mosdás után saalicilos szesszel dörzsöljük be az arcbőrt. Időnként forró vizes borogatás vagy gőzfürdő is hasznos. Gőzölés után pál­cákra vattát csavarunk, alko­holba mártjuk, és gyenge nyo. mással eltávolítjuk az orr mé­lyedésében az arccsonton levő és a száj körüli fölösleges zsi­radékot a bőr pórusaiból. Utá­na tiszta vattával töröljük le az arcot. Ezt a kozmetikai mű­veletet csak nagyon tiszta kéz­zel szabad végezni, nehogy megfertőzzük a bőrt. Ezután hideg vizes borogatást teszünk az arcra, hogy a pórusok ösz- szehúzódjanák. Ne használ­junk semmilyen krémet!' öregkorban a zsíros arcbőr gyakran szárazá válik. Meg kell figyelni, ás ilyenkor ide­jében meg kell változtatni az arcápolás módját is. A VEGYES ARCBŐR TÁ­LÁN A LEGGYAKORIBB. Az orr környéke, a szemöl­dök közti rész és az áll rend­szerint zsíros, az arcbőr többi része száraz. Ilyenkor az egyes helyek jellege szerint ápoljuk az arcot A budai villa titka ii. Most már ott tartok, fhogy napi nyolc-tíz féldecivel tudom elkerülni a tartós bam- bulás periódusát. És közben változatlanul utálom, undoro­dom a szesztől. Ez a szituáció lelkileg megtöri, kótségbeejjtü az embert Például gondolja csak el, a munkahelyemen nem tarthatom titokban, hogy mennyit iszom. Mindenki az­zal foglalkozik, azon töri ma­gát hogy leszoktasson róla, mert milyen kár egy ilyen ki­tűnő képességű fickóért Mit tudná ez elérni, ha neon vedel­né azt a sok pálinkát, ha nem inná el a eszét?! Pedig éppen fordítva igaz... Nos, nem un­tatom tovább az én szerencsét­len históriámmal. Csak annyit, hogy most, némileg szeszes ál- t lapotban, tehát közepesen ra- C gyogó koponyaként is egy kér­désben ugyanazt vallom, mint a szín józan, tehát erősen átla­gos képességű Honda: tudniil­lik, hogy drasztikusan és vég­érvényesen kell megoldani ezt a problémát. Nincs kiút A tv-nézés eg Az orvosi sajtó az utóbbi időben egyre gyakrabban'fog­lalkozik a tv-nézés hatására előforduló kellemetlenségek­kel, ártalmakkal, különös te­kintettel a gyermekekre. Ko­runk e nagyszerű vívmányá­nak széles körű szórakoztató, nevelő, ismeretterjesztő és tá­jékoztató szerepe ma már oó- tolhatatlan, de kétségkívül elő- vigyázattal kell élnünk e lehe­tőséggel. A veszélyeztetett szervek közül első helyen a szem áll. A tv-kép nagy fényintenzitás­sal villogó képelemek összeolvadásából keletkezik. A fluoreszkáló képernyőre való koncertrálás, a fekete-szürke- fehér, mozgó, kis méretű, vil- lódzó képek nézése rendkívüli megterhelést jelent a szemnek. Ez sokszorosára is növekedhet váratlan felvillanásokkor, kép­hibáknál, amikor a fény hirte­len villanásszerűen felerősö­dik. A televízió nézése külö­nösen nagy feladatot ró a szem alkalmazkodó képességére és a látásra, ha a szemlencsének bármiféle fénytörési hibája van (pl. kancsalság esetén). Tény, hogy a gyakori tv-nézés hatására a szem látásfunkciója megváltozik, sok esetben — különösen gyermekeknél — kifejezetten romlik. Leggyako­ribb panaszok: fejfájás, látás­zavarok. fáradtság, szemkápr rázás, kötőhártyagyulladás. A tv-nézés közben felfájással pá­rosuló hányinger — különösen idősebb embereknél fordul elő — kezdődő glaukomára (zöld hályogra) utal. Ha nagyon rit­kán is, de megesik, hogy a csí­kossá váló tv-kép epileszpsziás rohamot vált ki. Angol kutatók véleménye sze­rint egészséges ember napi másfél órát és egyszer heten­ként 4—5 órát nézheti a tv-t károsodás nélkül. Nagyon lé­nyeges, hogy ne sötét szobá­. ■i OTTHON ÉS CSALÁD Q — A hídon valami fegyelmi ügyet is említett. — Igen. Egy hete fel vagyok függesztve, holnap lenne a fe­gyelmi tárgyalásom. Egy közel százmilliós beruházás helyszí­ni szemléjén véletlenül rále­heltem a minisztériumi bizott­ság egyik tagjára. Majdnem elájult. Holnap magyarázzam meg nekik, hogy a közel hét­milliós megtakarítás, az újítá­sok és ésszerűsítések, az ütem­tervet megelőző készültségi fok stb. — mindez éppen a renge­teg féldecinek köszönhető? ... Kész, ezt a témát lezártuk. A játékszabályok szerint nekem most legalább fél tucat kérdés- feltevési lehetőségem van. Kezdjük á legfontosabbal! Árulja el végre, miben segít­hetek magának! Kocsis Andrea csak lassan tért magához abból a sokkból, amibe ennek a kopasz férfinak az elbeszélése hozta. És most már abban sem volt egészen biztos, hogy megtalálta-e az emberét. Sajnálat, kíváncsiság, szakmái érdeklődés .keveredett benne, de végül is úgy döntött, hogy megmarad eredeti elha­tározásánál. Hiszen Hondán múlik, hogy vállalja-e a meg­bízatást vagy sem. Mároed'g egy olvan Hondán, aki jelen­leg kitűnő ítél5'teo"s saváéi rendelkezik, az ügy jelentősé­gét jobban felmérheti, mint bárki más. Lassan felállt. — Jöjjön velem, legyen szí­ves! — mondta. — Lemegyünk a pincébe, az állatokhoz. Ezek­ban üljünk a képernyő előtt, hanem alkalmazzunk ún. derí­tőfényt, lehetőleg a készülék mögött elhelyezett, nem túl erő's lámpa segítségével. Fon­tos dolog a készüléktől való helyes távolság betartása is. ami három és öt méter között a legmegfelelőbb. A hallószervet a tv aránylag kevésbé terheli meg, közvet­len károsodást legfeljebb a ké­szülék állandó »bömböltetése-« okozhat. Ma már olyan készü­lékek is kerülnek forgalomba, amelyhez annyi miniatűr fül­hallgató csatlakoztatható, ahá- nyan nézik a műsort. A túl »szorgalmas-« tv-nézőknéi előbb-utóbb beáll az idegrendszeri fáradtság És minthogy a pihenésre nem jut elég idő, mivel az ártalom a hét majd minden napján megújul, idegrendszeri pana­szok, nyugtalanság, szorongás, türelmetlenség, fejfájás stb. jelentkezik. E tünetekre az or­vosi irodalomnak már külön elnevezése is van: tv-betegség- ként emlegetik. A tv különösen azokra a gyermekekre van nagy hatás­sal, akik a műveltség dolgá­ban, indulati és ösztönéletük­ben, képességeik tekintetében gyengébbek. Minthogy az ilyen gyermekeknek szinte egyedüli és mély nyomokat hagyó szelle­mi tápláléka a tv, világos, hogy komoly ártalmakkal keil számolni az egyén és a társa­dalom szempontjából egyaránt a túlzott »tv-fogyasztás« ese­tén. Míg a rádióhallgató nyugod­tan tesz-vesz és mozog a la­kásban (a hordozható rádiók elterjedése óta akár a ház kö­rül ii), a szabad idejét tv-né- zéssel töltő ember szinte moz­dulatlanul ülve vagy fekve fi­gyeli a képernyőt Gyermekek­nél ez odáig fajul, hogy a sza­badban űzött sport, a játék, kirándulás helyett a fiatalok nagy része a tv-készülékek előtt görnyed. A mozgás el­maradásának hatása csak hosszabb távon jelentkezik, s rendszerint kihat az ember egész életére. Az állandó ülés csökkenti a végtagok vérellátottságát, és feltételezhetően (habár még orvosilag nincs igazolva) fo­kozza a trombózis veszélyét is. Ajánlatos tehát óránként leg­alább egyszer felkelni a szék­ről és erőteljesen megmozgat­ni a tagjainkat. Idősebb em­bereknek az tanácsolható, hogy a tv előtt ülve rakják magasra a lábukat és lazítsa­nak meg magukon minden szo­rító ruhadarabot. Ha a rossz vérellátás fokozott izgalmi ál­lapottal párosig, szívműködési zavarok is bekövetkezhetnek az emberi szervezetben. A szervezet vérellátásának »karbantartása"- mellett gon­dolni kell az izomzat elmere- vedésének »feloldására-« is. A nyakizomzat merevsége és fájdalma akkor lép föl, ha a tv-készülék túl 'magasan van és a nézőnek hátsó nyakizom- zatát állandóan megfeszített állapotban kell tartania, hogy' felfelé nézhessen. A készülék képernyőjének sem följebb, sem pedig lejjebb nem szabad lennie a szemmagasságnál. Sajnos sok családban a táp­lálkozási szokásokat is a min­dennapi tv-műsorhoz idomít­ják. Nemegyszer a tv képei és hangjai mellett folyik a kapkodó táplálkozás, vacsora'helyett sokszor »csak bekapnak valamit« a tv-rajön- gók. Ezzel az amúgy is sok problémát okozó emésztési za­varok újabb momentummal szaporodnak. (Az Egyesült Ál­lamokban odáig fajult a hely- zet, hogy olyan ételt hoznak forgalomba, amelyet sötétben, a tálba nézés nélkül is el lehet fogyasztani. Franciaországban viszont országos akciót indí­tottak: a gyerekek evés közben ne nézzék a tv-t!) Már a televíziózás kezdeti éveiben felmerült a kérdés: nem ártalmas-e a képcső su­gárhatása az emberi szervezet­re? Nos, azóta egyértelműen megadták a szakemberek a nemleges választ, bebizonyít­ván, hogy a világító számlapú órából több sugár lép ki, mint a tv-készülékböl. A színes tv- készülékekkel már más a hely­zet, ott valóban igen intenzív a kisugárzás, éppen ezért fo­kozott gondot fordítanak az ellene való védelemre, de még így sem javasolják, hogy a né­zők két méteren belül helyez­kedjenek el a képernyő előtt Az elmondottakból azt a ta­nulságot vonhatjuk le, hogy bizony csínján kell bánni a technika adta lehetősége’ ' — s ez nemcsak a televí i Ira vonatkozik —, nehogy egész­ségünk lássa kárát a szertelen­ségeknek. Remélhetőleg rövi­desen megérjük, hogy a vásá­rolt tv-készülékhez nemcsak műszaki utasítást fognak mel­lékelni, hanem egészségügyi, pszichológiai tanácsadó füze­tet is. tői reszket úgy Etelka néni. ott maradt érintetlenül és im­pedig majd maga is tapasztal- m4r kihűlve két tea, ni fogja, hogy mennyire alap- ' „ , ,, ., , talanul mellette lapos porcelantanye­Hcxnda felemelkedett Ki- rokon néhány sonkás szend­menteik a haliból, az asztalon vies... IV. FEJEZET Mit tud a szimpatron? A házimácskák rengeteg al­faja közül talán a sziámi a legharciasabb, a legvadabb. Többnyire nagyobb is, erő­sebb is a másfajta házimacs­káknál. Ez a Félix nevezetű kandúr pedig különösen fej­lett példány volt Akkora, mint egy puli, csak persze nem fekete, hanem kékes­szürke. És ez a hatalmas macska egy közönséges kisegérrel ját­szadozott. Nem az az eléggé el nem ítélhető kegyetlen já­ték volt ez, amikor a szadista macska szórakozik a foglyá­val, gyötri, kínozza, mielőtt felfalná. Szó sincs róla. Félix valósággal dédelgette, behúzott karmú mancsával pvatosan roeg-njegsimogatta az egeret Ha egy középkori sziá­mi kandúr egyáltalán tud mo­solyogni, akkor Félix igenis boldog, elégedett mosollyal szemlélte, amint kis barátja valahonnan egy sajtdarabkát kotort elő, és rágcsálni kezdte. — Ez az a variáns — ma­gyarázta Andrea —, amikor a két egyed között az erőviszo­nyok vitathatatlanul az egyik fél oldalán állanak. A harc kilátástalan, ráadásul a na­gyobb állat úgynevezett ha­gyományos ellensége a ki­sebbnek. Az egér érzelmeit ezúttal figyelmen kívül hagy­hatjuk, épp az erőviszonyok miatt. Akár szereti a macs­kát, akár gyűlöli vagy közö­nyös számára, a macska meg­öli, megeszi. Normális körül­mények között Félix is ezt tenné vele. Menjünk tovább! Üveglapokból és drótfona­tokból álló, fumérlemezzel ke..éosztott ketrec egyik fe­lében kis fejű, hosszú törzsű állatka szaladgált fel-alá. — Látott már ilyet? —kér­dezte á lány. — Csak képen — felelte Honda. — De felismerem. Ez a mungó, másnéven mongúz, indiai ichneumon. A cibet- macskafélék, a viverádák csa­ládjához tartozik. Főleg Elő- Indiában él, de Ceylon szige­tén is előfordul. A lakosság nagy becsben tartja, mert pusztítja a mérgeskígyókat. — A másik csodálkozó tekinte­tét látva, szin te restell kedve tette hozzá. — Űj " Magyar Lexikon, ötödik kötet, ötven- kilencedik oldal (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. január 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom