Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

Új eszközök és módszerek az oktatásban

Ismeretellenőrző gép — Szabad szombat Filmvetítés

Mint annyi más tudomány területén, az oktatási módszerekben is a forradalmi változások korszakát éljük. Az új előadási, ellenőrzési módszerek, az oktatás szemléletessé tetei e, mind-mind ide tartozik. Ezekkel a kérdésekkel ma már egyre több intézet, főiskola, egyetem foglalkozik világ- és országszerte. Ilyen új módszerek kikísérletezése folyik a Kaposvári Mezőgazda- sági Technikum módszertani bizottságán belül is — igaz, jóval szerényebb keretek között. Legutóbbi ülésükön a tanári kar három tagja tartott beszámolót eddigi vizsgálatairól. Kotsis Ottó az objektív számonkérés egyik legújabb eszközét, a kontroller típusú berendezést mutatta be.

— Az ismeretek objektívebb számonkérése sok szempontból indokolt Többször kellene alkalmat adni a hallgatóknak, hogy tudásukat fölmérjék. A dolgozatok elég nyomasztóak, ezért más eszközökre van szükség. Erre a célra nagyon megfelel ez az ismeretellen őrző gép. Ezzel végzek kísérleteket.

— Mit tud ez a gép?

— A hallgatónak négy-öt vászonra vetített kérdésből kell kiválasztani, s egy gomb elforgatásával jelezni a helyes választ A válasz helyességét ezen a berendezésen még csak a tanár láthatja, de könnyen átalakítható úgy is, hogy a hallgató maga is lássa

Így az egyéni tanulás megkönnyítését is lehetővé teszi. Ha csak arra használják, hogy totózzanak rajta altkor nem értünk el semmit, de ha úgy ül le a géphez a diák, hogy tanulás után ellenőrizze tudását, akkor nagyon hasznos.

Vörös Imrének, a tudományos szocializmus oktatójának, témája a folyamatos tanulást elősegítő módszerek, eszközök kidolgozása

— Ez az a kérdés, amelynél még mindig vannak kívánnivalók. Minden főiskolának, egyetemnek célja, hogy a diákok tanulása ne legyen kampányszerű. Eszközként szóba jöhet a jól leadott, köny- nyen érthető előadás, zárthelyi dolgozatok írása és ez az új ellenőrző gép. Üj módszer a gyakorlaton való számonkérés és az elővizsgák lehetősége. Ezek mind-mind a tanulást segítik elő. Azt is nagyon jó módszernek tartom, ami talán hamarosan megvalósításra keiül, hogy vezessünk be szabad szombatot, és ezen a napon csak olyan hallgatók jöjjenek

„Forró drót“ a hídmentőknek

Hétfőtől »forró drót« működik két Rába menti, Vasmegyei község: Molnaszeesőd és Egyházashollós között. Az utóbbi nem egészen 900 lelkes falu több napja küzdelmet vív a Rába hídjáért, amelyet a zajló folyó jégtorlaszai megsemmisüléssel fenyegetnek. Nagy közerővel és robbantással egyelőre megtisztították a híd környékét a jégtől. Molnaszeesőd térségében azonban nagy jégmező alakult ki, s ha ez elindul, ismét veszélybe kerül az Egyházashollós számára létkérdést jelentő 60 méteres fahíd. lúsz- kilométeres kerülővel tudnának csak a mezőre járni, terményt szállítani, ha a híd tönkremenne. A »forró dróton« állandóan tájékozódnak a jégmező helyzetéről. Az egybázashollósiak éjjel-nappal készenlétben állnak a mentésre. Erős gerendákból »házi jégtörőket« készítettek, ezekkel térítik el a híd fapilléreitől a veszedelmes jégdarabokat.

iskolába, akik a hétközi gyakorlatokon elégtelenre vagy gyengén feleltek. Egyszóval ezek a szabd szombatok lennének a pótgyakartatok napjai. Talán ez is ösztönző lesz.

ür. Sziklay Iván az írásvetítő felhasználásáról szerzett tapasztalatairól számolt be. Ö az oktatás szemléletesebbé tételéért fáradozik.

— Az elméletet okosan kiegészítik a gyakorlati foglalkozások. Ilyenkor az a feladata a gyakorlatvezető tanárnak, hogy kint a gazdaságban, termelőszövetkezetben üzemelés közben mutassa be az előadáson elhangzottakat Azonban ma már a gazdaságok érthető okokból nem szívesen látják, ha ötven-hatvan idegen végigsétál az állattenyésztő-telepen. A zavarás hátrányosan hat az állatok termelésére, könnyebben terjednek a fertőző betegségek. Ezért van nagy jelentősége a diavetítésnek és a mozgófilmnek. Igaz, nem helyettesíti ez a gyakorlatokat, de mégis életszerű, s nem kell a gazdaságoknak az esetleges kockázatot vállalniuk, mert a filmet csak egyszer kell elkészíteni. Ezért néhány technológiai folyamatot — például a juhok gépi fejesét, vagy a csi- kóbesütés egyes mozzanatait — már filmre vettem. Előnye a filmezésnek az is, hogy olyan munkák is szemléletessé tehetők, melyek meghatározott időben folynak, s melyeket a hallgatók éppen akkor valami oknál fogva nem láthatnak. Legutolsó, de nagyon lényeges szempont, hogy az oktatás egyes szakaszait rendkívül megkönnyíti a. film. Pálda erre a ló mozgásának bemutatása lassított vetítéssel. Ennél szemléletesebben ezt a témakört előadni vagy bemutatni nem lehet.

A három tanár beszámolója csak kis részlete a módszertani bizottság több éves munkájának. Ehhez hasonló kutatások, vizsgálatok is folynak. Mindegyik az új pedagógiai módszerek terjesztését, bevezetését szolgálja.

Győri András

fl polgári védelem időszerű szervezési feladatai

Interjú a megyei törzsparancsnokkal

1

A tudományok fejlődésének eredményeivel fölvértezett hadviselés, a modern harceszközök megkövetelik az ellenük való védekezés elveinek és módszereinek folyamatos fejlesztését. Szükségessé vált ezért a polgári védelem korszerűsítése is.

A közelmúltban jelent meg a honvédelmi miniszter utasítása egyes polgári védelmi szervezetek létrehozásáról, iL letve az eddigiek megújításáról. Felkerestük dr. Reiner József alezredest, a polgári védelem megyei törzsparancsnokát, és tájékoztatást kértünk tőle a rendelkezésekről.

— Milyen feladatokkal jár megyénkben a polgári védelem átszervezése?

— A polgári védelemről szóló 2002/1966. sz. kormányhatározat alapvető feladatként jelölte meg a lakosság, valamint az anyagi javak védelmét a támadó fegyverek hatásai ellen, továbbá az esetleges ellenséges támadások következményeinek felszámolását. Ez nélkülözhetetlenné teszi a kellő létszámú, jól felkészített új szervezetek kialakítását és a meglevők továbbfejlesztését.

A 13 1989. számú honvédelmi miniszteri utasítás meghatározza a polgári védelem továbbfejlesztésének rendjét. A végrehajtás után nemcsak az eddigi bázisokon lesznek polgári védelmi szervezetek, hanem minden községben, a nagyobb üzemekben és intézményeknél is. A szervezés nagy felelősséget ró a tanácsi végrehajtó bizottságokra, a polgári védelem parancsnokságaira, az üzemek és intézményeik vezetőire. A polgári védelmi munka korábbi tapasztalatai azonban valamennyi parancsnokságunknál segíteni fogják a feladatok megoldását.

— Melyek az átszervezés fő indítékai, és milyen tényezők teszik lehetővé annak sikeres végrehajtását?

— A polgári védelem több mint tíz évvel ezelőtt kialakított szervezete ma már nincs összhangban a honvédelem, a hátországvédelem követelményeivel.. A korszerű védelem korszerű szervezetet igényel. Az élet- és vagyonmentésnél

W

Uj konzervipari műszerek

A Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet több osztálya tevékenykedik a konzervipar műszaki fejlesztésén. A termelékenységet fokozó berendezések mellett kidolgoztak több olyan műszert, amelyek a nyersáru átvételénél hasznosíthatók a termelők és a feldolgozó ipar együttes megelégedésére. Ilyen például a zöldborsó zsengeségét mérő, úgynevezett FINO-métor,

amelyből már 1969-ben 250 darabot alkalmaztak az át- evők. Ez azt is jelenti, hogy jó minőségű, zsenge konzervborsót kap a vásárló az üzletekben.

A műszerek Iránt nagy az érdeklődés a külföldön is. Ez évben 104 darabot szállítanak szovjet exportra. Emellett több más szocialista ország, valamint India is vásárol tőlünk ebből a műszerből.

nagy számú és jól szervezett erőket kell mozgatni. Az át-, szervezés a hatékony védelem megvalósításának feltétele, végrehajtása tehát egyéni, közösségi és nemzeti érdek,

A népgazdaság jelenlegi fejlettsége, a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság kialakulása és az általános műszaki fejlődés következtében reális lehetőség van a jelenleginél korszerűbb polgári védelem megteremtésére, mind a létszám, mind a védelmi szervezet tekintetében. Itt tennék említést arról is, hogy a dolgozók egyre nagyobb tömegei ismerik fel: a polgári védelem feladatait ellátni hazafias kötelesség.

— Hol tartanak jelenleg

az átszervezéssel?

— Területi parancsnokságaink már korábban, fölmérték a személyi és az eszkö-szük- ségletet, számba vették a rendelkezésre álló erőket. A múlt esztendő végéig meghatározták és kiválasztatták az üzemek, intézmények dolgozóiból, a lakosság különböző rétegeiből bevonható személyeket. Jelenleg a dolgozók beosztása folyik. Ez nem egyszerűen kiválogatás, hanem fontos társadalmi és politikai feladat. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy megyénk területén több tízezren válnak a polgári védelmi szervezet aktivistájává, hanem hogy az érintett személyek meg is értsék, magukénak vallják, és ha kell, meg is oldják feladataikat.

— Hogyan érinti az átszervezés a megye lakosságát?

— Elsősorban az üzemekben, az intézményeknél hozzuk létre a különböző mentő és mentesítő feladatok ellátására alkalmas szakegységeket, önvédelmi alegységeket. Ezért a lakosság nagyobb részét munkahelyén osztjuk be. De ki kell alakítani a lakóterületeken is a szak-feladatokat ellátó hálózatot. Ezekhez területi parancsnokságaink a választókerületekben lakó állampolgárok közül jelölték ki a beosztásra alkalmas személyeket. Előfordulhat, hogy egyesek korábbi beosztása megszűnik, és munkahelyükön vagy lakóterületükön kapnak újat

Az átszervezés szinte valamennyi tanács közigazgatási területét a gazdasági egységek többségét érinti. Ügy is fogalmazhatunk tehát, hogy az átszervezés »össznépi« jelleget ölt

Bízom benne, hogy megyénk polgári védelmi hagyományaira és eredményeire támaszkodva, a miniszteri utasításban meghatározott feladatokat kellő időben és eredményesen teljesítjük — fejezte be nyilatkozatát a polgári védelem megyei törzsparancsnoka.

B. T.

Eredményesen zárta az évet a Borsodi Ercelőkészítő -mű

Eszak-Magyarország nagy létesítménye, a Sajókeresztúr határában megépült Borsodi Ércclőkészííő-mű 1969. szeptember 1-től, a próbaüzem befejezése óta az év végéig 300 ezer tonna zsugorított ércet produkált. Képünkön: A mű látképe a koksz- és roészkőtároló bunker felöl nézve.

Fejlődtek a csurgói járás társuláséi

(Tudósítónktól.)

Tizenkét mezőgazdasági társulás — öt méhész, hat nyúl- tenyésztő és egy tojástermelő — működik a csurgói járásban. A múlt esztendő utolsó vizsgálatakor azt nézte meg a Csurgói Járási Népi Ellenőrzési Bizottság, hegy a társulások mennyiben segítik a háztáji gazdaságok árutermelését, milyen a bizonylati fegyelem és a társadalmi tula jdon védelme.

Valamennyi társulás a csurgói ÁFÉSZ-szel kötött szerződést. így bonyolítja le áru- értékesítését és árubeszerzését Az ÁFÉSZ biztosítja a termeléshez szükséges alapanyagot, és a felszerelést is. A múlt évben jelentős volt a fejlődés: 159 mázsa árut exportáltak a házínyúl-tenyésztő társulások, s ezért komoly felárat js kaptak. Termelésüket megháromszorozták a tenyésztői ás-termelő társulások, és a korábbinak másfélszeresét teljesítették a méhészek is. Az áruértékesítés során 2 400 000 forintot kaptak.

A társulásokat segítette az ÁFÉSZ felvásárlási osztálya: tenyészanyagot, > gyógyszert, keveréktakarmányt, szemcsés zöldtakarmányt, műtrágyát, kedvezményes cukrot és mű- lépet, valamint fuvareszközt és szerződéses előleget biztosított. Azt is megállapította azonban a bizottság, hogy hiányos vfilt a tájékoztatás a vegyszerezésekkel kapcsolatban, s emiatt tömeges elhullás sújtotta a méhcsaládokat. Megállapították azt is, hogy a berZencei és az {harosberényi házinyúl-te- nyésztő társulások intézőbizottságai egyáltalán nem működnek. Iharasberényben pénztáros hiányában a házi- pénztárt az elnök kezeli, a kifizetések jogosultságát pedig senki nem ellenőrizte. A te- nyésztojás-termelő társulások befolyt pénzét csak több hónapos késéssel utalták át a számlájukra, A járási NEB a társulások vezető szerveinek munkáját nem találta kielégítőnek. A kedvező változás érdekében legtöbbet az ÁFÉSZ tehet.

Tanácskoztak a társadalmi ellenőrök

HARMADIK ÉVÉBE LÉPETT GAZDASÁGIRA NYITÁSUNK jelenlegi rendszere. Egyre inkább érezhető a piac szabályozó szerepe, s így a kereskedelemben is olyan szempontok merülnek föl, melyek a régi mechanizmusban nem jelentkeztek ilyen formában. Például az árkérdés, a jó vagy rossz minőség, a garanciális szolgáltatások, az áruellátás javítása és a választék bővítése. A fogyasztód érdeikvéde- lemben növekszik tehát az ellenőrző munka jelentősége. Mivel a hatósági ellenőrök — kis létszámuk miatt — nem végezhetnek kellő ellenőrzést, nagyobb szerep jut a társadalmi ellenőröknek.

Ezekről, valamint a kereskedelmi társadalmi ellenőri munka 1969. évi tapasztalatairól tartott tájékoztatást Neichl Lajos, az ÁKF megyei kereskedelmi felügyelőségének vezetője a megyéből összegyűlt kereskedelmi társadalmi ellenőröknek. A tájékoztatón részt vett és felszólalt Szőnyi Ferenc, a magyes tanács kereskedelmi osztályának csoportvezetője és Juhász Árpád, a Minőségvizsgáló Intézet igazgatója is.

A társadalmi ellenőrök hálózata az utóbbi két évben szakmailag és szervezetileg észrevhetően fejlődött, amit a rendszeresen megrendezett tanfolyamok is elősegítettek. A vállalatok adnak véleményükre, tekintélyük egyre nő. Az ellenőri munka egyre több és bonyolultabb. Az árak változásai ugyanis nehezítik az egyértelmű eligazodást, s az új kívánalmak — milyen az árak mozgásának iránya, s mely rétegeket érint, folyamatos-e az áruellátás, s ha nem, milyen akadályai vannak — sokszor elkedvetlenítik a társadalmi aktívákat. Ezzel lehet magyarázni, hogy 1969-ben nagy volt körükben a fluktuáció. Az SZMT mellett működő 320 társadalmi ellenőr csupán 410 vizsgálatot tartott, míg az ÁKF öt munkatársa 300 esetben ellenőrizte az egyes űrieteket. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy az el óh

biek szabad idejükben lesznek eleget megbízatásuknak, s munkájukhoz nagyfokú öntu dat szükséges.

Noichl Lajos néhány gyakorlati problémáról is szólt. Hangsúlyozta, hogy lehetőség szerint két vagy több társadalmi ellenőr egyidejűleg indítson vizsgálatot, hogy annak súlyát és visszajelző Hitelét így is növeljék. A beírásnál rugalmasan kell eljárni, s javaslataik csak a lehetőségekre szorítkozzanak. Hiába java. sóinak korszerűsítést vagy épületbővítést, ez kívül esik hatáskörükön.

A BESZÁMOLÓ VÉGEZTÉVEL A TAKSA DAI .Ml AKTÍVAK mondták el tapasztalataikat. Hosszú taps köszöntötte Csokonya Jenőnek, az egyik — az ellenőrzések számát tekintve élen járó — ellenőrnek a hozzászólását, mely. ben j a legkü’önf ^lébb eladói fogásokról szólt. Ilyen például az »ugró szalámi«, amikor a márlegszrpenyő aljára ragasztott szalámiszelettel rendszeres •élvcsonkítást követned

OMOGYI NÉPLAP %-fsdtf, 1970. január 13.

3