Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám

riLAG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK! Ära: 80 finér Somogyi Néplap AZ HSZH P SOMOGY MEGYEI B I Z O TT SA C A N A K LAPJA V XXVI. évfolyam, 7. szám 1970. Január 9., péntek Csaknem 11 milliárd forint termelési értéket állít elf a tanácsi ipar Tanácsvezetők értekezlete a könnyűipari minisztériumban Péter linos Interjúja gpg, Épi | É Péter Janos, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere interjút adott a nyugatnémet televízió részére dr. Hansja- kob Stehlé-nek (a képen baloldalt), az A Rt) tudósítójá­nak. Az interjút a nyugatnémet tv első műsorában közvetí­tet te. (MTI fotó —• Tonnái Andor felv, —■ KS) Felújítás előtt az amerikai-kínai tárgyalások Komócsin Zoltán látogatása Egerben Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tadja, a Központi Bizottság titkára, csütörtökön Egerbe látogatott. A párszéfcházban a megye párt- és állami vezetői fogad­tak, majd Oláh, Györgynek, a Heves megyei Pártbizottság el­ső titkárának tájékoztatója után beszélgetést folytattak a niegye helyzetéről, fejlődéséről. Komócsin Zoltán délelőtt az Egri Dohánygyárba látogatott a helyi vezetők kíséretében. Délután a megyei pártbizott­ság nagytermében kommunis­ta aktíva-értekezletet tartottak, ahol Komócsin Zoltán előadást tartott a nemzetközi helyzetről és a nemzetközi munkásmoz­galom időszerű kérdéseirőL A teljes jelentéktelenségbe süllyedt csütörtökön megtar­tott 49. ülésén a vietnami problémával foglalkozó pári­zsi négyes értekezlet. A konferencia csaknem egy éve történt megnyitása óta, most fordult elő először, hogy e. tanácskozásról valamennyi küldöttség vezetője távol ma­radt. Az ülésen az amerikai és a saigoni képviselő mindössze a csapatok »kölcsönös-“ vissza­vonására vonatkozó, imétel- ten elutasított javaslatát ter­jesztette elő. Dinh Ba Thi, a dél-vietna­mi ideiglenes forradalmi kor­mány képviselője rámutatott: a Nixon-kormanyzat azt kép­zeli, hogy a »vietnamizálás« poJtikájával katonai, politi­A kaposvári városi tanács végrehajtó bizottságának terv- csoportja februárban ünnepel­heti második »születésnapját«, — gyakorlatilag egyidős az új mechanizmussal. A tegnapi végrehajtó bizottsági ülésen € csoport munkája került napi­rendre, s hogy a végrehajtó bi­zottság is milyen fontosnak tartotta az előterjesztés alapos megvitatását, azt a három és fél órás ülés bizonyította. A korábbi »KÖFA«-csoport tervcsoporttá szerveződött át, s létszám- és helyisággondok- kal kezdett hozzá a megnöve­kedőit feladatok ellátásához. A megyei tanács tervosztályától kapott segítséggel rövid idő alatt tárgyalóképes, a beruhá­zó, a kivitelező, a tervező vál­lalatokkal és a pénzintézetekkel egyenértékű szakigazgatási szervvé vált. A tanácsi területi középfokú tervek készítésének gazdái ön­kritikusan tárták a végrehajtó bizottság elé az 1968 február óta végzett munkájukat azzal, hogy segítsen a testület a hibá­kat felszámolni, és az ered­mények alapján erősítse meg a csoport valamennyi tagját Széles Péter, az Építési és Városfejlesztési Állandó Bi­zottság elnöke hozzászólásába:- arról beszélt, hogy az 1970-es évi feladatokhoz alacsony a csoport jelenlegi litstáma, mert a szorosan vett, tervezed munkákon kívül az ő hatáskö­rükbe kerül a vállalatok iníor­A tanácsok felügyelete alatt mintegy 200 állami vállalat működik. Ezek csaknem 100 ezer embert foglalkoztatnak é? évi termelési értékük megkö“ zelíti a 11 milliárd forintot. A tanácsi ipar jelentősége azon­ban túlnő a helyi kereteken: azonkívül, hogy az Üze­mek számottevő részt vál­lalnak a szolgáltatások­ból, részt vesznek a la­kosság áruellátásában is. A tanácsi vállalatok többsé­kai, biztonsági és gazdasági téren új erőt lehelhet a zsold- jában álló bábkormányzatba. Azt hiszik, hogy eleg növelni a bábegységek létszámát, bő­ségesen ellátni őket fegyver­rel, s ettől azok már erőre kapnak. Teljesen nyilvánvaló azonban — mondotta —■, hogy a báhhadsereg képtelen fel­váltani az amerikai csapato­kat, ezért o »vietnamizálás« politikája kikerülhetetlenül kudarcot vall. Ha Van Lau nagykövet, a VDK képviselője ezúttal is élesen elítélte, hogy a Nixan- kormány az értekezlet színvo­nalának csökkentésével kife­jezetten szabotálja a vietnami háború befejezéséhez vezető utak keresésére irányuló erő­feszítéseket. (MTI) múlása, a beruházások intézé­se és a koordináláisa. Ez utóbb; fontosságára Szakonyi Gyula is felhívta a figyelmet, és hoz­zátette, hogy a területfejlesz­tési politika színvonalának nö­velése érdekében a tervcsopor- tot mindinkább a távlati ter­vező, közgazdasági elemző munkára kell átállítani, ami magasabb fokú szervezettséget jelen esetben tervosztályt kí­ván. Javasolta a végrehajtó bizottságnak, hogy a csoport osztállyá szervezését vizsgálja meg, és ha lehetőség van rá, akkor minél sürgősebben hoz-' zon rá határozatot. , Az ülés végen Rostás Károly vb-elnök javallatára a végre­hajtó bizottság március 31-ig adott határidőt az átszervezés­sel kapcsolatos előkészítések elvégzésére. A vita során szó esett a terv­csoport és a vállalatok, intéz­mények, felsőbb hatóság között kialakult kapcsolatokról. A megyei tervosztály veze­tője, Lengyel László, a fel­ügyeleti hatóság elismerő véle­ményét tolmácsolta a városi tervcsoportnak, s ő is java­solta az osztállyá szervező­dést, hiszen már az idén is, de a negyedik ötéves tervben fo­kozottan olyan feladatokat kell megoldaniuk, amelyek nem tű­rik meg a csoportkeretet A végrehajtó bizottság a tervcsoport munkájáról szóié előterjesztést egyhangúlag el­fogadta. nyűipari ágazathoz tartozik. A Könnyűipari Minisztérium ve­zető) évente értekezleten tájé­koztatják a megyei és megyei jogú városi tanácsok ipari ve­zetőit, a végrehajtó bizottsá­gok elnökhelyetteseit az ága­zat tevékenységéről. Ilyen ér­tekezletet hívtak össze tegnap a Könnyűipari Minisztérium­ban, ezúttal azonban részt vet­tek a megbeszélésen a kohó- és gépipar, és a nehézipar képviselői is. Ott volt Földi László, a könnyűipari minisz­ter első helyettese és dr. Papp Lajos, a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának veze­tője. A könnyűipari ágazathoz tartozó helyiipari üzemek kö­zül különösen figyelemre mél­tó a nyomdák, a bútorgyárak és a ruhaipari üzemeik mun­kája. Az országban működő 38 nyomda közül 20 tartozik a ta­nácsokhoz, s ezek adják az iparág termelésének 18—19 százalékát gok gondot okoz azonban a géppark elavultsá­ga. A nyomdaipar ötéves fej­lesztési koncepciójának kidol­gozásánál figyelembe vették, hogy csökkenteni kell a nyom­dák fővárosi koncentráltságát, korszerűsíteni kell a vidéki üzemeket. A hazai bútoripar termelé­sének 43 százalékát a minisz­tériumhoz, 21 százalékát a ta­nácsokhoz tartozó vállalatok adják, a fennmaradó 36 száza­lék pedig a szövetkezetektől származik. A következő ötéves tervidőszakban legalább 45 százalékkal kell növelni a bú­toripar kapacitását, újabb gyá. rakat kelj létrehozni, korsze­rűsíteni kell a meglevőket, és meg kell vizsgálni a kisebb termelőegységek fejlesztésé­nek lehetőségeit, mert nem le­het lemondani azok termékei­ről sem A tervezendő beru­házások 1,6—1,7 milliárd forin­tot igényelnek, a vállalatoknak azonban mindössze 500—600 millió forintos fejlesztési alap áll rendelkezésükre, s ez is 111 termelőegységnél oszlik meg. Felkérték a tanácsokat, hogy saját anyagi erőfor­rásaikból is segítsék a bú­torgyártás fokozását és a bútorkereskedelem kor­szerűsítését. A lakosság ruházati cikk el­látásában is mind számotte­vőbb szerepet kell vállalniuk a helyiipari üzemeknek, te­kintettel arra, hogy ágazati méretekben a következő öt év alatt a cipőiparban előrelátható­lag 45, a kötszövőiparban 50, a konfekcióiparban 42—45 százalékkal kell növelni a termelést ahhoz, hogy megközelítően ki­elégítsék az igényeket. A tanácsok vezetői felszóla­lásaikban a tanácsi üzemek je­lenlegi munkáján kívül ismer­tették azokat a problémákat is, amelyele megoldásában az eddiginél fokozottabban igény­lik az ágazati vezetők közre­működését. Az értekezleten Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese nyolc tanácsi veze­tőnek nyújtotta át a könnyű­ipar kiváló dolgozója kitünte­tést. (MTI) A nyugati országokban, Spa­nyolországban, Franciaország­ban, Angliában, Olaszország­ban, Svájcban, Ausztriában és a Német Szövetségi Köztársa­ságban, valamint Jugoszláviá­ban és Csehszlovákiában nagy járványokat okoz az A—2 tí­pusú influenzavírus úgyneve­tett hongkongi változata. Ha­zánkat három héttel ezelőtt Jugoszlávia felöl érte el a hongkongi influenza, legutóbb pedig Vas megyébe hurcolták be az NSZK-ból érkezett láto­Lej Jang, a varsói kínai nagykövetség ideiglenes ügy­vivője csütörtökön felkereste hivatalában Walter Stoesselt, az Egyesült Államok nagykö­vetét. Ez volt kínai diplomata első látogatása az amerikai diplomáciai képviselet épüle­tében. A megbeszélés több mint egy órán át tartott, de annak tartalmáról nem adtak felvilágosítást. Feltehető, hogy ismét az amerikai—kínai nagyköveti tárgyalássorozat felújításáról volt szó, ezek a tárgyalások ugyanis a 134.-nél megszakadtak: 1968. január 8-a óta szünetelnék. A kínai és az amerikai dip­lomáciai képviselet fejének mostani megbeszélését az előzte meg, hogy december elején — a jugoszláv nagykö­vetség által szervezett varsói diplomáciai rendezvényen — gatók- Az egészségügyi szak­emberek véleménye megoszlik a kilátásokat illetően. Jelenleg csak néhány me­gyében alakultak ki kisebb gócok, jóllehet a mostani ned­ves időjárás kedvez a beteg­ség terjedésének. Másfelől sok­éves tapasztalat szerint ha­zánkban január közepe után szoktak kezdődni az influenza járványok. Figyelemre méltó, hogy már 1968-ban is voltak kisebb jár­ványok azokban az országok­ban, ahol most komoly járvá­nyok törtek ki. Tudni kell, hogy az influenza átvészelése — más fertőző betegségekhez hasonlóan — védetté teszi a szervezetet. Igen gyakran a be­tegség átvészelése nélkül jön létre a védettség. Ilyenkor a szervezet úgy gyűri le a fer­tőzést, hogy tulajdonképpen nem is betegszik meg, csak a vérben található ellenanyagok tanúskodnak a betegség átvé­szeléséről. Jó példa erre a ma már leiküzdöttnek tekint­hető fertőző gyermekbénulás, amelyet a védőoltások előtti időben ezer fertőzést szenve­dett gyerek közül egy .kapott meg súlyos következmények­kel, bénulással stb. A többiek észrevétlenül váltak immúnis­sá. A fertőző májgyulladásnál átlag egy sárgasággal járó eset­tel szemben tízen sárgaság nélkül szerzik meg a védett­séget. Az influenzánál szintén nagy szerepe van a megbete­gedés nélküli átvészelésnek. Járványmentes években is na­gyon sokszor mutatják ki a vérben az influenza ellenanya­gát Ez mutatja, hogy ha nincs is járvány, a virus jelen van és megpróbálkozik a táma- dájsaaí. az amerikai nagykövet javas­latot tett a hivatalos tárgya­lássorozat folytatásának elő­készítésére, majd nem sokkal később az amerikai nagykö­vet egy órát töltött a kínai nagykövetségen. A nagyköveti találkozók folytatásába 1968 végén a kí­nai kormány beleegyezett, de 1969 februárjában, néhány nappal a kitűzött ülés előtt, az amerikai kormány provo­katív magatartására hivatkoz­va Kína lemondta a találko­zót. A tanácskozások lemon­dása után két hónappal meg­nyílt a Kínai Kommunista Párt IX. országos kongresszu­sa. A nagykövet! találkozók 1958-ban kezdődtek, s azóta, színhelyük a lengyel főváros. (Reuter) A derfQátó prognózissal szem­ben viszont jogos kételyt tá­maszt, hogy az influenza nem­csak abban különbözik a többi fertőző betegségtől, hogy az átvészelés nyomában járó vé­dettség aránylag rövid ideig, 8—10 hónapig tart, hanem a kórokozó rendkívüli változé­konyságában is. A vírus a három év alatt ké­pes annyira átalakulni, hogy a megszerzett immunitás már nem véd ellene. Ez okozza, hogy a járványok általában három évenként törnek ki. Az ötvenes évek második félében az úgynevezett ázsiai influenza pusztított, mert az A—2 vírus singaporei törzse — mint új tí­pus — ellen sehol sem voltak védettek az emberek. Az átvé­szelés folytán három évi szü­net állt; be. Ezalatt azonban a kórokozó megváltooztt, és 1962-ben. újabb nagy járvány következett be. További há­rom év alatt megint alkalmaz­kodott a vírus a kialakult sm- múnitáshoz, és 1965-ben újabb járvány tört ki. A múlt évben megjelent hongkongi vírus azért törhette meg a három­éves ciklust, és okozhatott — a tavalyinál kisebb járványok után — most az országok egész sorában nagy járványokat, mi­vel szintén erősen eltér a ko­rábbi vírustipusoktól, és nem alakult ki meg ellene elég széleskörű védettség. Abból a két országból viszont, ahol már tavaly nagy járvány zaj­lott le ás a lakosság jelentős része válhatott immúnissá — az Egyesült Államokból és Lengyelországból — ez ideig ne-rn jelezték az influenza fel­lépését ÍMT& Francia—magyar kereskedelmi esrvezii Francia—magyar kereskedelmi megállapodást írt alá Pá­rizsban Bíró József külkereskedelmi miniszter és Giscard d'Estaing francia gazdasági és pénzügyminiszter. Az öt év­re szóló hosszúlejáratú szerződés értelmében Franciaország már 1970-ben 30 százalékkal több árut vásárol Magyaror­szágon, mint előző esztendőben, iTelefotó: AP—MTI—KS) ge — mintegy 120 — a köny­PÁRIZS A négyes értekezlet 49. ülése Tervcsoportiiól—tervosztályt?) Ülést tartott a városi tanács vb Kaposváron Lesz-e influenza-járvány? Megosztó vélemények az influenza várható méreteirSI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom