Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám

Külföldi kiállításokra készül a Budapest Kötőipari Szövetkezet r & OTTHON CSALAD Ha influenzás van a háznál... Az Influenzajárvány általá­ban enyhe lefolyású. A bete­gek két-három lázas nap után meggyógyulnak. A szövődmé­nyek azonban különösen kis­gyermekeknél és idős embe­reknél veszélyesek lehetnek. A leggyakoribb szövődmény a tüdő- és a középfülgyulladás. Ezeket a betegeket, ha szük­séges, kórházba küldi az orvos, a többit azonban otthon ápol­juk. Mi a teendőnk ilyenkor? A legfontosabb, hogy Fehér kötött ruha, magyaros hímzésű fekete és piros min­tás, rojtos stólával. A horgászfelszerelés téli gondozása HOROÁSZZSINÖRON MAR CSAK A MŰANYAG SZÁ­LÁT értjük, illetve a szövött zsinórt, melyet a műlegyes készséghez használunk. A mű­anyag szálat, miután levettük a horgászboltról, lecsévéltük az orsóról (lehetőleg úgy, hogy ne akozzunk rajta tengely menti elsodrosodást) legjobb áttörölná száraz vagy nagyon enyhén megolajozott ruhával, és újra félcsévélni, de most annál a használt végénél kezd­ve, amely a múlt idényben jobban kopott. így az új, még használatlan rész kerül majd üzembe, hisz orsóinkra leg­többször kétszer annyi zsinórt csavarunk, mint amennyit ál­talában használunk. A zsinórokról könyörteflenül vágjunk le minden hurkot, csomót és egyelőre ne is kös­sünk rájuk újat, majd csak tavaszra. Hisz a csomó, hurok (bármilyen nagyszemű legyen is) mindig sokban gyengíti a zsinór szakítószilárdságát. Leg­jobb, ha nem használunk sem csomót, sem hurkot a főzsinó- ron, hanem cémafonatos Pa­rana rögzítőket alkalmazunk. A patonéna, élőkére kötött horgokat is vagdossuk le, és a zsinórdarabokat dobjukéi (de ne szanaszét a lakásban, mert ezt az egyenjogúsított felesé­gek nem szeretik), a horgokat pedig töröljük át olajos ruhá­val és tegyük el dobozokba, méretek szerint. Ügyeljünk arra, hogy az ilyen munka után ne maradjanak szétszórt horgok a szobában, mert gyer­mekre, felnőttre (esetleg szo- baállatokra) veszélyt jelente­nek. Különös gondozást igényel­nek a villantok, ezek közül is a fémvillanták. A műanyagból, kagylóból készültek kevesebb gondozással is beérik. A fém- villantókat azonban gondosan át kell törölni, a rozsdás ré­szeket a villantótesten, kari­kákon letisztítani a festést, nikkelezést felújítani. Rakjuk el villantóinkat úgy, hogy szükség esetén bármelyiket elővehessük anélkül, hogy leg­alább még három-négyet ne húzzon magával elő a doboz­ból. Amikor nagyon ráérünk, szedjük elő ismét a villantó- kat és a horgokat, és reszel- gessük tűhegyesre az -élüket«, hegyüket. Legyenek olyanok hogy a körmünkre n vomva megakadjanak. Az úszók nagyon kedves ré­szei horgászfelszerelésünknek. Aki szeret úszóval horgászná, az tudja, hogy az ízlésesen el­készített, jól súlyzott, jó beosz­tású úszó milyen izgalmas pil­lanatokat szerez egy-egy moz­dulatával. Gondoljunk arra. amikor feszült izgalommal les­sük a lassan kiemelkedő, majd felfekvő úszó mozgását, hogy kellő pillanatra bevághassunk. Gondoljunk a víz színén sétá­ló, vargabetűt író úszóra, vagy a csuka által táncoltatott öklömnyi parafákra, a sebesen megiramodó tollúszókra, a las­san lemerülő leheletnyi rezdü­léssel jelző könnyű sültüskék­re stb. Ezek az úszók valóban megérdemlik, hogy megtiszto­gassuk, átfessük őket, cserél­jünk rajtuk egyet s mást, amit kell. Nézzük át az ólomkészletet, amely lehet, hogy alaposan megfogyatkozott Itt bizony nincs más hátra, mint vagy újakat venni vagy önteni Ez már attól függ, hogy kényel­mesebbek vagyunk-e vagy sze­retünk magunk barkácsolni, illetve van-e rá pénzünk. A FELSZERELÉS TÖBBI APRÖ RÉSZÉT (kapcsok, ka­rikák, forgók, karabinerek, vízigolyók, kapásjélzők stb.) is törölgessük tisztára, ha kell, olajos ruhával, tegyük el meg­felelő rekeszekbe. Akik műlegyet használnak, nem szokták Őket minden horgászatnál külön kötni, most vagdossák le az előkékről, és ha jók még, egy kis viaszozás, lakkozás, javítás után tegyük el, ha nem, akkor fejtsük le a tollat, pamutot, selymet a ho­rogról, és kössünk rá új le­gyet a tavalyi tapasztalat fel- használásával. Ne féljünk a hótól, légtől Megtörténik persze, hogy még a legóvatosabb vezetésnél is megcsúszik a kocsi. Ilyen­kor ne veszítsük el a lélekje­lenlétünket. A csúszás elő­fordul már régi, tapasztalt so­főröknél is, nemcsak kezdők­kel. Számtalan baleset bizo­nyítja, hogy egyeseken éppen ilyenkor válik úrrá a páni fé­lelem. Nyilvánvaló viszont, hogy ha az ember elveszti a fejét, akkor még nagyobb bajt okozhat. Éppen itt van szük­ség önbizalomra. Higgadtan, önuralommal igyekezzünk el­hárítani a veszélyt, amit csú­szásnak neveznek. Nagyobb sebességnél, ha már nincs remény arra, hogy egyenesbe tudjuk hozni a ko­csit, legjobb, ha villámgyorsan kiválasztunk magunknak egy helyet az út szélén, amely se­gítséget nyújthat. Ez lehet akár a padka hóval borított része, vagy egy kavicsos útsza­kasz, ahol a kerekek biztosabb talajra találnak. Nem lehetet­len, hogy sikerül megint egye­nesbe hozni a kocsit. Melléke­sen megjegyezzük, hogy az olyan szakaszokat, ahol a csú­szás veszélye a minimálisra csökken, a tapasztalt jármű­vezető még normális körülmé­nyek között is igénybe veszi, különösen kanyarokban. Nagyon fontos szabály, hogy csúszásnál mindig arra fordít­juk a kormánykereket, amer­re a jármű Ijátsó része csú­szik. Ha az ellenkezőjét tesz- szük, akkor szinte elkerülhe­tetlen, hogy keresztbe ne áll­junk az úton vagy az árokban kössünk ki. A jeges úton való kormányzást a legjobban úgy = KÜRTI E ANDRÁS A budai villa titka — Egy hete — mondta —, amióta Ambrózy professzor elutazott Szófiába, arra a bi­zonyos szlmpozionra, az ön utasítására kizárólag Kovács Andrea megfigyelésével foglal­kozom. A szóban forgó hölgy azóta éjszakáinak nagy részét azzal töltötte, hogy főnöke ko­csijával a budai hegyek leg- elhagyottabb tájait kereste föl, illetve a Duna-parton, a hidak környékén kószált. — Ilyenek ezek a mai nők — jegyezte meg felcsillanó szem­mel a házigazda —, nem bír­nak a vérükkel. Bár hasonló esetek azért korábban is elő­fordultak. Valamikor a húszas évek elején Dobojban, egy bosnyák hegyi városkában töl­töttem átutazóban egy éjsza­kát. .. A látogató türelmesen végig­hallgatta, hogy mi minden tör­tént azon a fantasztikus doboji éjszakán, aztán átvette a szót: — Persze, előfordulnak ilyesmik. De meg kell jegyez­nem. hogy ez. a Kocsis Andrea feltűnően csinos nő, széles ba­ráti körrel rendelkezik, azon­kívül a főiskolán, ahol koráb­ban tanított, rengeteg fiatal­emberrel ismerkedett meg, > tanárokkal, diákokkal.. - Ezért sajátíthatjuk el, ha kerékpárra ülve végighajtunk egy jeges szakaszon. Ekkor a gyakorlat­ban is meggyőződhetünk róla, hogy csak akikor maradhatunk nyeregben, ha betartjuk a fenti szabályt. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a folyók, patakok, tavak, mocsarak környékén még télen is erős a párolgás, ás a hideg úttesten a vízpára könnyen jéggé fagy. Ezért a legnagyobb elővigyázatosság­gal közlekedjünk száraz téli időben a hidak, bürűk, átere­szek, aluljárók, felüljárók felé. Itt az állandó légjárás, szél miatt a jég gyakran még akkor is megmarad, konzerválódik, amikor másutt már régen el­olvadt. A vezetőt télen további két kellemetlenség is fenyegeti. Az egyik a hideg, a másik pedig a rossz, ködös, füstös levegő, a smog. A fázós ember teste hidegben könnyen megmere­vedik, tehát nehezebben fogja a kormánykereket, nehezebben reagál az eseményekre. Aki vi­szont a füsttel, korommal, gá­zokkal telített ködöt szívja be hosszabb ideig, hamarosan képtelen lesz koncentrálni, amire pedig télen fokozottabb szükség van. Fagyban, éjszakára ne húz­zuk be a kémféket, mert köny- nyen befagy. Ehelyett állít­suk első vagy második foko­zatba a sebességváltót. A hidegben megmerevedett kenőolajra való tekintettel az első kilométereket közepes se­bességgel és közepes fordulat­számmal tegyük meg. nem látszik egészen valószínű­nek, hogy mindennek ellenére, ha már partnerre vágyik, fel­tétlenül valami mocskos éj­szakai csavargót akar az erdő­ből, vagy a hidak alól fel­szedni magának. Továbbá... — Álljon meg a menet!. — szakította félbe Palmer. — Ké­rem, vésse jól az eszébe, hogy az élet nem olyan egyszerű, amilyennek látszik. Igen, az élet bonyolult. És a női lélelt — külön rejtély! Az a hölgy biztosan unta már a sok él- puhult doktort, tojásfejű tu­dóst, valami vad, belevaló fic­kóval szeretett volna összeke­rülni, akinél nem a filozofál- gatás a lényeg. A fiatalember gyorsan lehaj­totta a fejét, nehogy a tekin­tetében felvillanó gúnyos szik­ra leleplezze, s csalt kis idő múltán emelte fel újra. — Tetszik látni — mondta álnok csodálkozással —, erre például nem is gondoltam. Talán azért nem, mert az az ürge, akivel a lány a hídon megismerkedett, alacsony volt, pocakos és x lábú. Azonkívül az imént a magnóról is hall­ható volt, hogy saját szavai szerint akár Andrea apja is lehetne. És öngyilkos is akart lenni. Az összkép tehát nem egészen egy belevaló vad fic­kót mutat. Ráadásul annyit már sikerült Kocsis Andrea életéből kinyomoznom, hogy nem híve az ilyen könnyű ka­landoknak. Sőt, minden jel szerint halálosan bele van es­ve a főnökébe, Ambrózy pro­fesszorba, a több mint húsz­évnyi korkülönbség ellenére. A környezetükben nyüt titok, hogy ez a vonzalom kölcsönös, és nemcsak platói, és hogy a prof nem véletlenül kérte ma­ga mellé éppen ezt a lányt asszisztensnek, és nem valakit az intézetben munkatársai kö­zül. a lázas beteg azonnal ma­radjon otthon és feküdjék ágyba. Ezzel kettős célt érhetünk el: a beteg nem fertőz másokat és maga is gyorsabban túljut a betegségen. Az influenza, különösen az első napokon, igen erősen fer­tőző. Elég a beszélgetés, egy kézfogás ahhoz, hogy másoka; megfertőzzünk. Ha tehát az influenzás beteg »lábon« hordja a betegséget, munkába vagy iskolába jár, zsúfolt köz­lekedési eszközön utazik, könnyen fertőzheti társait és terjeszti a járványt. Az ott­hon maradó beteg nem veszé­lyeztet másokat. Ha ezt az alapvető szabályt mindenki betartaná, a járvány sokkal hamarabb véget érne. A korai ágybafekvés másik előnye, hogy ritkább a szö­vődmény, a betegség kiújulása gyorsabb a gyógyulás. A be­teg saját érdeke is azt kíván­ja tehát, hogy ne »hősködjék«. feküdjék le, ha lázas, mert ez­zel elkerülheti a komolyabb bajt: A beteget — ha lehet — otthon is el kell különíte­ni a többi családtagtól. Ahol erre nincs mód, legalább azt kell elérni, hogy betegsége alatt ne érintkezzék kisgyer­mekekkel, öregekkel, ne le­gyen velük közös helyiségben, mert a betegség főleg rájuk lehet veszedelmes. A beteghez hívjunk orvost és tartsuk be az utasításait. Ne szedjünk fölöslegesen gyógy­szereket, mert megtörténhet, hogy amikor valóban szükség lenne rájuk, hatástalanokká válnak. A beteg étrendje le­gyen könnyen emészthető (tej. tejtermék, sovány baromfi­hús stb., C-vitamint tartalma­zó nyers gyümölcs és zöldség­félék), s ne terhelje meg a gyomrát zsíros ételekkel. Víz helyett adjunk a betegnek teát (kamilla, hársfa, csipke­bogyó). A lázat naponta mér- úk, mert csökkentse gyógyu- ást, az emelkedése vagy tar­tóssága szövődményt jelezhet A beteg zsebkendőbe tüsz- szentsen és köhögjön. Ne a ke­zét tarsa a szája elé, mert kéz­fogással, tárgyak érintésével a fertőzést továbbítja. Az evő­eszközeit, poharait külön kell elmcsogatni forró vízben, s a beteg mindig csak a saját evő­eszközeit használja. A zseb­kendőt mosáskor ki kell főz­ni. Ilyenkor legjobb az eléget­hető papírzsebkendő haszná­lata. A használt zsebkendő erősen fertőző lehet Takarításkor ne porozzunk. Legjobb, ha nedves ruhával töröljük fel a betegszoba pado­zatát. Gyakran szellőztessünk, hogy a szoba kórokozókkal fer­tőzött levegőjét a külső sokkal kevesebb kórokozót tartalma­zó levegővel cseréljük ki. A zárt ablakú szoba levegője, amelyet a beteg hosszan fer­tőz, szellőzés nélkül a legna­gyobb fertőzési veszélyt je­lentheti a családtagokra. Ne látogassunk járvány idején influenzás betege­ket. Különösen a gyermekekre vo­natkozik ez, akik azonnal siet­nek meglátogatni kis pajtásai­kat, ha hiányoztak az Iskolá­ból. A betegség, amely az első napokban nagyon fertőző, csak rövid ideig tart. Várjuk meg a gyógyulást. Néhány nappal semmit sem veszítünk a ba­rátságból. A fegyelmezett, ér­telmes magatartás elősegítheti a járvány enyhülését, a meg­gondolatlanság viszont kiter­jesztheti. Dr. K. L. Gombás pulykamell A pulykamellet kicsontoz­zuk, és a lefejtett húsból vé­kony szeleteket vágunk. A hússzeleteket kiverjük, meg­sózzuk és nagyon kevés zsíron — vagy roston — kisütjük. La­pos, nagy tűzálló tálat kivaja­zunk: egymás mellé fektetjük a hússzeleteket, tetejüket cik­keikre vágott, párolt gombával Csend támadt. — Hm, ez érdekes — szó­lalt meg végre Palmer elgon­dolkozva. — Tudja, barátocs- kám, hogy mi jutott hirtelen eszembe? Egy idea. Akár hiszi, akár nem, ez az Andrea nem szerelmi partnerre, hanem ön­gyilkosjelöltre vadászott eze­ken az éjszakai kirándulásain. Bizony, alighanem ez történt! A göndör hajú tanítvány halk imát rebegett magában. — Hála az égnek, mégsem tel­jesen idióta a vén krampusz, sikerült a kezébe adnom a fo­nalat, bejött az én utcámba. — Hangosan nem szólt semmit, csak tiszteletteli, várakozó pil­lantással nézett főnökére. — Méghozzá olyan öngyil­kosjelöltre vadászott — foly­tatta amaz —, akit legalábbis átmenetileg terve végrehajtá­sának elhalasztására bírhat. Érdekes, nagyon érdekes. — Fölkelt az íróasztal mellől, hát­ratett karokkal sétálni kezdett a szobában, fel-alá. Hátulról úgy nézett ki japános házikön­tösében, mint egy kiöregedett gésa. Megállt az ingaóra előtt, megnézte magát az üvegajtó­ban. A látvánnyal — fura mó­don — nagyjából meg lehetett elégedve, mert felvillanyozot- tan fordult hátra. — Most már csak azt kell kikövetkeztet­nem, hogy miért volt szüksége Kocsis Andreának pont egy ilyen speciális társadalmi kép­ződményre, mint ez a Honda, és hogy összefügg-e mindez a mi ügyünkkel? — Pompás — mondta mű­elragadtatással a látogató. — Kezdettől meg voltam győződ­ve, hogy Palmer úr ebben az egész dologban észrevesz majd valamit, ami mindenki más­meghintjük, és az egészet vé­kony sajtszeletefckel beborít­juk. A sütőben addig sütjük, míg a sajt ráolvad a húsra, de pirítani nem szabad, mert at­tól a sajt megkeseredik. (Ké­szíthetjük tyúkmell-szelet ék­ből is, de mindenképpen vé­konyra kell kiverni.) Burgo­nyapürével körítjük. nak elkerülte volna a figyel­mét. Százat egy ellen, hogy most is fején találta a szöget! Hiába, az ön hatalmas tudása, nemzetközi tapasztalatai... Ami pedig a tovább;akat illeti, volna egy szerény ajánlatom. Biztos vagyok benne, hogyha most lepergetnénk az eddigi anyagot, akkor az, kiegészítve az imént lejátszott hangiéivá-, tellel. ismét adna valami új intuíciót a főnök úrnak és előbbre hozná a rejtély meg oldását. Az öregúr elmosolyodott. Ettől kísértetiesen hasonlóvá vált egy mangalicáihoz, amely­nek megvakarták a füle tövét. — Maga túl sokat tételez fel rólam. De nem bánom, meg­próbálhatjuk. A látogató felpattant, a könyvszekrényhez sietett, el­fordított egy rekeszt, matatott valamit, a házigazda pedg köz­ben lekapcsolta a csillárt. A szoba sötétbe borult, az elfor­dított rekesz mögött halk du- ruzsolással egy Eeskenyfilm- vetítőgép lépett működésbe. A szemközti falsíkon előbb csak egy nagy, téglalap alakú fehér folt jelent meg, majd forgal­mas utcarészlet. A sok jövő­menő ember közül egy jól megtermett, kissé hajlott hátú, mackós mozgású, negyvenöt év körüli emberen állapodott meg a kamera. Előbb oldalról, majd szemből mutatta, aztán ebben az állásban a kép megmerevedett. Markáns arcú, nagy orrú, busa szemöldökű férfi volt az illető. Egyidejű­leg halkan, de jól érthetően a kísérőszöveg is elkezdődött. (Folytatjuk.) □ SOMOGYINCPLAF Srenla. 1979. fewtiár T

Next

/
Oldalképek
Tartalom