Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-04 / 3. szám
I fA népszámlálás „technikája“ j számlálóbiztosok ezekben if »okiban keresik föl az or_ valamennyi családját. A ság 75 százalékáról egy- 25 százalékáról pedig tes (un. reprezentatív) || (Ívétel készül. Az előbbi P áriába tartozóknak 37, a jentatív összeírásban ; ilőknek pedig 83 kérdés- ; 11 majd választ adniuk. : . mondanunk sem kell, a most következő nép- i ilás lesz a legkorszerűbb, észletesebb eredménye- [ ló, mely „a -modern tech- 1 ok nagyszerű vívmányát j .atáha/'állítja, többek kő- számítógépet is. sáwátógápeket előszeretettel nevezik ■ ,,gondolkodó gépeknek“ pedig hát ember nélkül mit sem érne a gép, hiszen a komputer az ember által program formájában betáplált gondolatokat hajtja végre — szédületes sebességgel. Enne« alapján a népszámlálás munkája sem gépesíthető korlátlan mértékben, a komputerek kézzelfogható hasznát inkább az adatfeldolgozás jelentős meggyorsításában, az értékelési ' •.•»riadók sokféleségében fog- k látni (1960-ban a népszámlás adatainak értékelését Jtezer ember végezte, most )0 szakember közreműködőére lesz szükség a minden ed- dgmél részletesebb elemezé- ék elkészítéséhez). Január 2-a és 14-e között 41 ezer számlálóbiztos kopogtat be néhány millió családi otthonba. Az ő feladatuk az, hogy gondosan följegyezzék a számlálólapokra a kérdésekre adott válaszokat. A lapok jobb szélén minden válaszhoz egy- agy kis kocka tartozik, amelyekbe az ún. kódolási munka során -- élőre meghatározott kódtáblázat szerint — számokat írnak be. Az így elkészített számiálóiapok kódjait később lyukikártyáikra »ültetik ál-« (ezt a munkát teljes egészében Szolnokon fogják vé- . Se zni. mintegy 200 női munkaerő bevonásával). A lyukasztógépekről a kontrollgápekre kerül a kártya, ahol a gép ke- zielője még egyszer ugyanolyan.) sorrendben leüti a számokat, mint a lyuikasztógép kezelője. Ha a kontroll során minden elütés »lyukba talál«, nincs yíkvani hiba, ha viszont elté- A mutatkozik, meg kell vizs- ni annak okát Tévedhetett ' számlálóbiztos, a kódoló, a yukasztó- és a kontrollgép- rézelő. Hogy melyik a négy -őzül, azt az ún. logikai éllen- írzés dönti el (pl. 12 éves gyerkek nem lehet nős családi ál- potú). Az adatfeldolgozás sort a logikai ellenőrzést a ma. natikugok által most készítő logikai program alapján fogja végezni (ha Mágnesszalagos adattároló közelről. pL a lyukkártya adataiból az tűnik ki, hogy 13 éves, egyetemi végzettségű, orvos foglalkozású az adott személy, a komputer pillanatokon belül le fog. ja leplezni, hogy az első adat hibás). A lyukkártyák következő állomása a számítógép kártyaolvasó egysége. A sok százezer kártya mindegyike előbb- utóbb bekerül ebbe a gépbe, ugyanis minden egyes adatot »átvisznek« mágnesszalagra vagy mágneslemezre, a komputer számára a legmegfelelőbb adattároló anyagra. A kártya- olvasó egységeik percenként 900—1500 kártya adatait »tapogatják le«, alakítják át elektromos jelekké és »helyezik el« a mágnesszalagokon, mágneslemezeken. A kártyaolvasó gépeiknek mintegy 15 millió tételt kell le olvasniuk és elraktározniuk a népszámlálás kapcsán. Hs mindez megtörtént, s a »feltöltés« művelete befejeződött, a számítógép készen áll arra hogy »kérdezzenek« tőle. A kérdéseket természetesen a számítógépek »nyelvén« kel’ feltenni, az előre elkészíteti programok segítségével. A »hadműveletet« a komputer vezérlőasztaláról irányítják, ahol az utasítások betáplálását halk, egyenletes zümmögés követi, és nem sokkal azután szédületes sebességgel kattogni kezdenek a kiírógépek. Egy- egy kiírógóp 130 sort vet papírra percenként, minden sorban ^60 betű vagy szám számára van hely. Nincs az a gép. irónő, alá meg tudná közelíteni ezt a teljesítményt! A számítógépeknek a »iegra- vaszabb« kérdéseket is fel lehet majd adni — alkalmas program formájában —, s mindarra válaszolni fog, amihez a megfelelő adatai rendelkezésre állnak. Az adatfeldolgozás irányítói élnek is majd e lehetőséggel, hiszen a nép- számlálás eredményeit, az abból levonható tájékoztató következtetéseket 40 vaskos kötetben adják közre. Ám az adatfeldolgozók mun. kája még ezzel sem ért véget, hiszen a következő évek során még szükség lehet rá, hogy egyes speciális problémák megoldásához megkérdezzék a komputer »véleményét«. Annak feladata is részben a számítógépekre hárul, hogy a kö. vetkező tíz év során az ún. továbbvezetéses módszer programjai alapján igyekezzenek nyomon követni a legkülönbözőbb fejlődési tendenciákat, egészen 1980-ig, amikor valószínűleg még sokkal fejlettebb gépeket állítanak »csatasorba« a népszámlálás szolgálatában. B. J. gondolja azt a bizonyos szívességet. Szívessséget valakitől, aki olyan helyzetben van, mint én?! Lássa be, hogy ezt másnak, mint pimasz csúfolódásnak, igazán nem foghattam fel... A nő csak zokogott tovább. Az öngyilkosjelölt elkínzott arccal bámult a kocsi felé, homlokán kiütött a veríték, egyre nehezebben szedte a lélegzetet, aztán hirtelen elhatározással kihúzta fejét a hurokból. A sportszatyrot óvatosan leeresztette a járdára, maga is lekászálódott. Féllábon az autóhoz ugrált, bedugta a Mindenki úgy érzi, hogy r'deg nagyok, szívtelen, cinikus. — Na, igazán ne haragud- Senkihez sem tudok közel ke- jón, nyugodjék meg! Kicsit •ülni... Most sem tudtam... ideges vagyok mostanában, és Most, amikor pedig az egész ingerült... És főleg az hozott életem, a boldogságom füg- ki a sodromból, hogy maga rágott attól, hogy maga hajlam- tapintott az igazságra. Tényleg ^*dó-e segíteni nekem vagy sem. nem valami lelkes örömmel Bocsásson meg, már itt sem mondok búcsút a világnak, vagyok! dehát a körülmények kénysze5 (gfordult, odalépett a rítő hatása... swagemhez, beült, de nem A lány már csak hüppögött. , ott, hanem ráhárult a — Jól van, jól van — nyugid -ányra, és zokogni kéz- tatgatta a férfi, és rápaskolt a hátára. — Ki vele, miről A Ne sírjon! — mondta a lenne szó? Ha tényleg segít- isz férfi a karfán. — Azt hetek, segítek. Megígérem. " nem bírom... Hagyja ab- Egy-két nap haladékot tudni- ,®‘ és beszéljük meg a dől- illik még adhatok magamnak. , Nézze, én igazán nem hi- A szőke nő abbahagyta a "" em, hogy maga komolyan bőgést Táskájából apró zséb3 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap. 197». január 4. KÜRTI == ANDRÁS = II budai villa titka 3. kendőt vett elő, és megtörölte a szemét. Aztán a férfi felé fordult, szép mosoly ragyogott az arcán, a kezét nyújtotta. — Ismerkedjünk meg! Kocsis Andrea vagyok. Tanársegéd az Állatorvosi Főiskolán. Jelenleg asszisztensként Amb- rózy professzor mellett dolgozom. Ö Kassuth-díjas biokémikus, világhírű tudós. Biztosan hallott már róla. — Engem Honda Lászlónak hívnak — mondta a másik, és megszorította a lány kezét. — Technikus vagyok, és egy hete nem dolgozm sehol. Fel vagyok függesztve. Fegyelmileg. Dehát ez csak a legkisebb bajom. Ami viszont a maga professzorát illeti,- sajnálom, még nem hallottam róla, és azt hiszem, ez kölcsönös. Egy Amb- rózyt ugyan ismertem, de csak látásból. Balszélsőt játszott a tétée csapatában. Dehát ennek több mint húsz éve... — Lehet, hogy ő volt — jegyezte meg Kocsis Andrea. — Sokat sportolt fiatal korában. — Hogy ő volt vagy nem ő volt, azt most nem tudjuk eldönteni. És nem , is fontos, hogy eldöntsük. Azt árulja el, hogy mit kíván tőlem, milyen szívességre gondolt, mert nem tudok itt sokáig álldogálni féllábon, és fázik a lábam zokniban. Átszervezték a költségvetési üzemet A Kaposvári Járási Tanács költségvetési üzemének átszervezéséről beszélgettünk a napokban Csek Józseffel, a Kaposvári Járási Tanács vb- elnőkével, Kovács Károly vb- elnöbhelyettessél és Károly József építési, közlekedési és vízügyi osztályvezetővel. — Mi tette szükségessé a költségvetési üzem létrehozását? — A jogelőd a toponári községi ejlesztési brigád volt. A költségvetési üzem létrehozására az építőipari vállalatok kapacitáshiánya kény- szerített 'bennünket Elképzeléseink szerint ez csak ideiglenes megoldás lehetett Így aztán a járási tanács végrehajtó bizottsága 1969. január 1-1 hatállyal járási szinten költségvetési üzemet alapított mintegy 8,2 millió forint építőipari termelési volumenre. Az üzem tevékenységi köre a kaposvári járásban levő községi tanácsok költségvetésében és fejlesztési alapjában előirányzott építőipari feladatokra terjed ki. Az induláskor majd félmillió forint értékben gépeket, gépkocsikat, betonkeverőket kaptak. Ez a kisebb, egyszintű építkezésekhez, karbantartásokhoz még jó volt, de komolyabb munkákba nem foghattak. — Miért kelleti most átszervezni? — Az üzem munkáját, gazdaságosságát a járási tanács vb októberi ülésén a szakosztályok vizsgálata alapján megtárgyaltuk. Kiderült, hogy az üzem a tervében foglalt feladatokat alacsony gépellátottsága és a forgóalap hiánya miatt nem tudja megoldani. A fölmérések szerint a szükséges fejlesztési támogatás 2,5—3 millió forint lenne. Ezt és főleg a forgóalapot a járás nem tudja biztosítani. Ezért a műszaki gárda kialakítása és egy szakmérnök szerződtetése sem sikerült. A költségvetési üzem azonban még ilyen föltételek mellett is csaknem hatmillió forint értékű munkát végzett az eltelt év során. Az összes körülményeket és a terület centrális elhelyezkedését Is figyelembe véve arra az elhatározásra jutottunk, hogy át kell szervezni, és olyan vállalathoz kapcsolni, ahol megfejelő a gépi ellátottság és az egész járásban átfogóan, hatékonyan tud működni. — Az átszervezett üzemnek mi lesz a sorsa? — Az átszervezett üzem helyett 1970. január 1-vel a Nagybajomi Községi Tanács V. B. a járási tanáccsal egyetértésben új községi szinitű üzemet alapít, a jogelőd járási üziem állókészletének nyoie» van százalékának átvételével. Az új üzem tevékenységi körébe a Nagybajom községben jelentkező kommunális feladatok, szociális, kulturális, gazdasági épületek fenntartása, valamint kisebb értékű felújítások, járdák építése, karbantartása tartozik. E feladatok elvégzésére a községi tanács vb húsz-huszonötös létszámot, 2—2,5 millió forintos termelési éntéket. tervez. Emellett Kadarkúton, Igáiban, Nagyberkiben öt-hét fős úgynevezett házi brigádokat szer- ... vezünik. A személyi állomány tíz ember kivételével és térítés ellenében az állóeszközök fennmaradó húsz százaléka a hatéi TÖVÁL-hoz kerül. A TÖVÁL pedig mintegy évi nyolc-tízmillió forintnyi építést vállal Ezzel az átszervezéssel mindkét fél csak nyerhet. A hozzájuk 'kerülő személyi állomány révén kapacitásuk elérheti a 65—70 millió forintot. Az átkerült ha tvan-hetven' ember lényegesen több termelési értéket tud produkálni egy ilyen jól fölszerelt jól vezetett vállalatnál, mint a hatéi TÖVÁL. S legvégül a köz-c* ségi tanácsok is jól járnak, mert építési igényüket ezzel a megoldással nagyrészt kielégíthetik. Gy. A. Akci6 — lopott kulccsal Dőlt a ... €€ Először azt hitték, egy galeri garázdálkodik Siófokon és a környező községekben. Arra ki mert volna gondolni, hogy a rengeteg lopást egyetlen fiú követi el. Egy tizennégy éves gyerek. Még ennyinek sem néz ki. Rendkívül alacsony termetű, kihívó tekintetű fiú. Kiskora óta mindig baj volt vele, már három ízben indítottak eljárást ellene. A negyedikből börtön lett. T. István szüleivel Siófokon lakott. Bármit megtett, csak tanulnia ne kelljen. így aztán az általános iskolából mindössze öt osztályt végzett el. Egy farmer százszorosát Kit nem vonz a Balaton nyári sürgése-forgása, a csillogás? Ilyenkor a pihenni vágyók legkisebb godja, hogy holmijukra vigyázanak. Nyitva a nyaralók ajtaja, a strandolok a vízbe mennek, táskarádiójuk, táskájuk őrizetlenül hevei» a parton. T. Istvánnak még csak nagyon ki sem kellett nyitnia a szemét, hogy mindezt észrevegye. Bár semmiben sem szenvedett hiányt, a szülei rendszeresen ellátták, elhatározta, hogy nem hagyja parlagon a kínálkozó lehetőségeket. — Mire kellett a pénz? — Jó dolog az, ha a haverok között felmutat az ember egy köteg százast. Adtam nekik is eleget. — Csak a haveroknak lopkodtál? — Elsőrangú éttermekben ebédeltem, külföldi cigarettákat, italokat vettem. Dőlt a pénz. De legjobban egy farmert szerettem volna. Amikorra megvettem volna, letartóztattak. T. István egy farmernadrág százszorosát is »megszerezte«. Módszere mindig ugyanaz volt: kilesni, amíg senki sem marad a láthatáron, aztán »munkába« kezdeni. Látta, könnyen megy. Felbátorodott, s volt olyan nap, hogy több lakásba is behatolt. Otthon, a szülei nem vettek észre semmit ... »Nyár van, csavarog a gyerek. Miért ne? Csak baja ne essék.« . Volt úgy hogy háromszor A lány elmosolyodott. Most» Az első bűncselekményét látszott csak hogy milyen bá-i 1969. június 27-én követte el. jós teremtés. Dús, szőke haj-J Kulccsal kinyitotta egy siókorona (bár most zilált kissé),, foki üdülő egyik szobáját és magas, tiszta homlok, zöldes-i , , szürke szempár, majdnem fi-i onnan otszaz forlntot loP°tt el. tos orr, szépívű ajak, akaratos áll. — Hát ha ez a helyzet — jelentette ki , akkor talány márkát és aranygyűrűt zsák az volna a legokosabb, ha felvenné a cipőjét, zsebre vágná a búcsúlevelet, és beülne ide mellém, a kocsiba. Aztán külföldi állampolgárt megká- elmegyünk valahová, aho’(l rosított. nyugodtan beszélgethetünk Tulajdonképpen nekem sem volna szabad autóval várakoznom a hídon. Tiltja a KRESZ Honda szó nélkül visszaugrált a cipőhöz, belebújt, a levelet leporolta, és visszatette emiítünk”me^ az irattárcába. Miután mindezzel végzett, homlokát ráncolva, tanácstalanul bámult a sportszatyorra. — Vegye ki belőle azt a sziklát! — szólt ki Kocsis Andrea a Volkswagenből egy(i kicsit türemetlenül. — Dobja nyugodtan a Dunába! Ha egyáltalán szüksége lesz hasonló segédeszközre, bárhol Majd egy lakás nyitott ajtaján besétálva, egy NDK-ál- lampolgártól háromszázötven mányolt. A későbbiek során még több Mindegy volt: pénz, ékszer, táskarádió... Minden tettét képtelenség felsorolni — a vádirat harmincnyolc esetről tesz említést! Csak egy-két jellemzőt Július 11-én »formában« volt — három akciót hajtott végre. Először lopott kulccsal behatolt egy lakásba, aztán ezerötszáz forinttal távozott. Másodszorra egy özvegyasz- szony lakásába surrant be. Az idős nő az egyik szobában levelet irt, ezt kihasználva a másik helyiségből észrevétlenig. Nálunk mindenütt, min-j"“* ^nZi lopott Ma-id dig bontják az úttestet 51 °S’ "^tehetetlen asszonyához osont be, aki nem tudta (Folytatjuk) -megakadályozni, hogy T. István él ne vigyen a lakásából négyszáz forintot „Együtt csináltuk, együtt feieiünk érte" Az értékesítők is a bíróság elé kerültek: mind a kettő tizenhét éves. Nevetséges pénzért megvették T. Istvántól a zsákmányt, aztán jó haszonnal túladtak rajta. — Nem tudtuk, hogy lopás útján jutott Pista a cucchoz Jó vásárokat csináltunk, ki az, aki ellenáll ezeknek. A könnyen szerzett pénznél nincs jobb ... Ha életszemléletnek tekintik is ezt az utolsó mondatot, még többször a vádlottak padjára kerülhetnek... T. István még valakit a bíróság elé juttatott: egy tizennégy éves siófoki általános iskolást. Augusztus 15-én egy kilencvenéves férfit beszélgetés ürügyén feltartott, míg T. István a lakásban zavartalanul szaglászhatott a pénz után. Ezernyolcszáz forintot tett zsebre... — Csepp szégyent sem érzel a történtek miatt? — Nekem már mindegy. f/Iegtörtént és kész. A szüleim befürödtek velem, annyi szent. Az is biztos, hogy nem valami kellemes órákat szereztem a három fiúnak. Dehát benn voltak a buliban, kilépni egyik sem akart. Együtt csináltuk a balhét, együtt felelünk érte. Tiszta sor. Halmazati büntetésü1... Biztosra veszem, hogy még mindig nem érte fel ésszel, mit csinált. Még akkor is gyerek lesz, amikor kiszabadul. T. Istvánt a Kaposvári Járásbíróság dr. Gelencsér Ilona tanácsa tizenhat rendbeli lopás és huszonkét rendbeli jogtalan behatolás útján elkövetett lopás miatt halmazati büntetésül kétévi szabadságvesztésre ítélte. Az egyik orgazda tízhónapi, a másik nyolchónapi felfüggesztett szabadságvesztést kapott A tizennégy éves iskolást bűnsegédként elkövetett lopás miatt egy évre próbára bocsátotta a bíróság. Pintér Dezsé
