Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
1 Irta: Németh Ferenc, o megyei pártbizottság első titkára N ^yedszázada altnak, hogy .a Szovjetunió felszabadította országunkat. Lehetőség nyílt arra, hogy szeretett hazánk és dolgozó népünk a társadalmi haladás élvonalába kerüljön, s újabb kori reneszánsz kezdődjön nálunk is. örök hálával tartozunk ezért a hős szovjet népnek. ۧy gondolom, célszerű néhány pillantást vetni arra, hogy meddig jutottunk el, hol tartunk a fejlődésben. Az eltelt időszakban szakadatlan harc és küzdelem jellemezte munkánkat, amely nagyszerű eredményeket érlelt. Nem célom, hogy részletesen elemezzem ezt az utat. csupán fejlődésünk jelentősebb eseményeit említem, amelyek kifejezik népünk győzelmének egy-egy fontos állomását. Lépésről lépésre jutottunk el a szociálisul társadalom teljes fölépítésének szakaszához. Felszabadulásunk után lehetővé vált a nincstelen parasztok földhöz juttatása, a munkásosztály egységének kialakítása, a munkás-paraszt hatalom kivívása. Megteremtettük a munkás-paraszt szövetséget, elkezdtük az ország szocialista iparosítását, majd létrehoztuk a szocialista mezőgazdaságot és közkinocsé tettük a kultúrát. Mennyi munka, alkotó energia testesül meg mindezekben. Egy romokban heverő, leigázott országot talpra állítani, új országot építeni nagyon nagy tett volt. A kommunisták voltak azok, akik sohasem kímélték erejüket. Világos, közérthető programot adták, amely kifejezte a munkások, a parasztok, az értelmiségiek és minden becsületes dolgozó ember érdekét a szabad, emberibb életet. Nemes törekvésük egyetértésre talált a társadalom minden rétegében. Azóta is harmonikus együttműködés es kölcsönös megértés jellemzi a pjárt és a pártorüdvüli dolgozó embereik cselekvését. A jubileumi évben egy alapjaiban megváltozott, szocialista Magyarország köszönti felszabadulásunk, negyedszázados ünnepét. Nincs még itt a kánaárt, nem is akarjuk idealizálni eredményeinket, hisz többre van szükségünk és többre vagyunk képjesek. Szocialista társadalmi, gazdasági célkitűzéseink valóra váltása még hatékonyabb és korszerűbb módszereket követel. E törekvésünket fejezi ki a gazdaságirányítás jelenlegi rendszere, a pártdemokrácia fejlesztése, az állami élet demokratizmusának tökéletesítése is. Ma éppúgy, mint felszabadulásunk első peroeiben, a pjárt szüntelenül tanulmányozza a társadalmi fejlődés kérdéseit, és sikerrel kezdeményezi azok megoldását. mai nap>on beléptünk a harmadik A ötéves terv utolsó esztendejébe. Fejlődésünket vizsgálva megállapítható, hogy időarányosan csaknem valamennyi területen elértük céljainkat. Nagy szerepük volt ebben a somogyi kommunistáknak, a munkásaknak, a parasztoknak es az értelmiségieknek. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az ipar dinamikusan fejlődött. Termelése négy év alatt 40 százalékkal nőtt, az ipjari munkások száma fjedig 39 százalékkal gyarapjodott. Kedvezően alaikult az if>aj szerkezete is. Évekkel ezelőtt a könnyű, és az élelmiszerípjar volt túlsúlyban, most azonban előretört a villamossági és a híradástechnikai ipar. Nagyszerű érzés, hogy felavathattuk a Kaposvári Villamossági Gyárat és az tovább ép ÜL Mától kezdve az Egyesült Izzó Rt. kebelében működik a rádiócsőgyár. Az idén elkészül a Budapjesti Finommechanikai Művek kaposvári rádió-telefon gyára. Megkezdte működését a Videoton tahi üzemrészlege. A terveknek megfelelően fejlődik a Budapesti Mechanikai Művek marcali üzeme. Bár nem a tervezett ütemben, de fejlődik a mezőgazda- sági gépgyártás megyénkben. Épül a tabi vegyigépgyár, s 1970-ben megkezdi működését a Danuvia Gépgyár nagyatádi üzeme. Eközben elismerésre méltóan fejlődik a megye textilipjara, ezen belül a Kaposvári Ruhagyár, a textilművek, a Nagyatádi Fonalgyár, a Kefe- és Műanyagipar! Vállalat, a Csurgói Napsugár Ktsz, amely Benzencén épít fióküzemet. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a Kaposvári Húskombinát, amely termelési értékét tekintve a megye egyik legnagyobb üzeme. Az új Nagyatádi Konzervgyár lehetővé tette a megye konzerviparának fellendülését és a nagyüzemi kertészeti kultúra megteremtését. Elismerésre méltóan fejlődik a megye építőipara is; termelése az elmúlt négy évben 73 százalékkal nőtt. De még így sem tudja kielégíteni az igényeket További intézkedésekkel meg kell teremteni a föltételeket ahhoz, hogy hatékonyabban segítse a megye gyorsabb ütemű fejlődését. Fából számottevő vagyonnal rendelkezünk. Barcson és Csurgón figyelemreméltó faipjari üzemünk van, az utóbbi — a növekvő építési igények kielégítése céljából — nyílászáró üzemmel bővül. Mégsem vagyunk megelégedve a fafeldolgozó ipar fejlődésével, örülünk annak, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium elkészítette a Somogyba telepítendő faforgácselemgyár tanulmánytervét. Nem megnyugtató azonban, hogy nem döntöttek még a hiányzó beruházási költségek forrásáróL Bízunk benne, hogy a MÉM és az érdekelt központi szervek megtalálják a módot az elengedhetetlenül szükséges üzem fölépítéséhez. A megyei pártbizottság véleménye szerint a megyei tanács végrehajtó bí- zottságánaK és a vállalat vezetőinek az eddigieknél több gondot kell fordítaniuk a Kaposvári Bútoripari Vállalat korszerű gyárrá fejlesztésére. Az elmúlt években megkezdődött, a földgáz hasznosítása megyénkben. Véleményünk szerint még erőteljesebben kell szorgalmazni bevezetését mindazokon a helyeken, ahol ez lehetséges, hogy az ipar, a mezőgazdaság, az ntézmények, a lakosság is mindjobban hasznosíthassa e korszerű energiahordozót. A megyei prártbizottág és a megyei tanács mindent elkövet, hogy gyorsabb ütemű fejlődésünk érdekében az ipjar és a mezőgazdaság is mielőbb hasznosíthassa a Dráva adta lehetőségeket. A VÁTI tudományos alapossággal elkészítette a Dráva völgye regionális tervét Minden reményünk megvan arra, hogy a következő években az iparfejlesztés szempontjából népgazdasági szinten is számításba veszik e terület adottságait. De addig is törekedni kell Barcs és környékének ipjarosítására. A járási székhely és a megye szempontjából is nagy jelentőségű az új Drá- va-híd, amely lehetővé tette, hogy bekapjeso- lódjunk a nemzetközi úthálózatba. S zocialista társadalmi rendünknek köszönhető, hogy megyénkben is meghonosodott az ipar. Evek óta az volt a fő törekvésünk és az marad a jövőben is, hogy megélhetést biztosítsunk minden ember számára, munkaalkalmat teremtsünk, s egyúttal korszérű, termelékeny és jövedelmező iparágakat hozzunk létre. Ma már elmondhatjuk, hogy az exten- zív ipari fejlődés egyre jobban párosul az intenzív fejlesztéssel, jóllehet ez a törekvésünk nem járt teljes sikerrel. A Központi Bizottság november 26—28-i ülése rámutatott arra, hogy országosan és helyileg is hathatósabb intézkedéseket kell tenni az ipar intenzívebb fejlesztésének irányába. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere is többek között ezt a követelményt állítja elérik. Üzemi párt. és gazdasági vezetőinknek a jövőben a foglalkoztatottság további növelésével együtt gondoskodniuk kell a korszerű, a jövedelmező termelés fejlesztéséről. Ez a kor parancsa, szigorú követelménye! S vele együtt előtérbe kerül a gazdasági vezetés színvonalúnak javítása is. Nagyobb gondot kell fordítani a műszaki vezetés színvonalának emelésére, a bel- és a külföldi piac Igényeinek megfelelő termelésre. Minden üzemnek és vállalatnak fel kell készülnie erre, s intézkedéseivel a kormány is ösztönzést nyújt. A megye munkaerő-fölöslege ellenére több vállalatnál és üzemnél kevesebb lehetőség lesz a termelés élő munkával váló növelésére. Jónak, munkánk eredményének tekintjük, hogy — különösen Kaposváron — épülő, fejlődő üzemeink és vállalataink egyre több munkalehetőséget kínálnak. A munkások ma már nincsenek kiszolgáltatva egy-két üzem kénye-kedvének. A munkalehetőségeikkel kapcsolatban mégis több üzemben helytelen nézeteket vallanak. Tizenkét évvel ezelőtt az egyik gyárunk főmérnöke a megyei tanács ülésén megkongatta a vészharangot, s jóhiszeműen azt mondta: ne iparosítsunk a megyében, mert náluk munkaerőhiány van. Pedig akkor még nem volt számottevő ipjari fejlesztés Somogybán. Mondanom sem kell, mire vezetett volna, ha a megyei tanács is erre az álláspontra helyezkedik. De ma is találkozunk ilyen nézetekkel: »-Ne szorgalmazzuk tovább az ipxarosítást, hisz több üzem és vállalat munkásokat keres«. Mi a valóság a hibás nézetekkel szemben? Fentebb már említettem, hogy a harmadik ötéves terv időszakában 39 százalékkal több embert foglalkoztatott az ipar. A megyei statisztikai hivatal adatai szerint a legközelebbi években több mint 20 000 munkaképjes embernek, köztük több ezer fiatalnak kell munkát biztosítani a megyében. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy nálunk mintegy húsz százalékkal többen dolgoznak a mezőgazdaságban, mint országosan, s mivel várhatóan tovább javul a gépjesités, egyes körzetekben jelentős munkaerő-fölösleggel lehet számolná. Nem tagadjuk, hogy jelenleg egyik-másik vállalatnál a nagyarányú vándorlás miatt létszámhiány van, emiatt átmeneti gondok tapasztalhatók. Minimálisra kell csökkenteni az oktalan, ész- szerútlen munkaerő-vándorlást. Az egyes iparágak, üzemek közötti egészséges munkaerőmozgásnak hívei vagyunk, de csak a nyereségesen dolgozó, pjerspjektivikus ipjarágakra, üzemekre gondolunk. Hozzá kell azonban tenni, hogy a vándorlás részben kiküszöbölhető, ha mindenütt jobban törekednek a munkafeltételek javítására, s munkájuk alapján nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesítik a jól dolgozókat, különösen a törzsgárda tagjait. Ezzel együtt természetesen szigorítani kell a munkafegyelmet, a belső rendet. A gazdaságirányítási reform ezen a téren adós maradt A túlzott biztonságra törekvés miatt nem csökkent, hanem nőtt az élő munka iránti igény. Ez sok helyen fegyelmezetlenségre vezetett Nem tartható tovább az az állapot, hogy sok vezető — a munkások kilépésétől tart«« — «es» ase? erélyesen föllépni a fegyelmezetlenkedőkkei szemben. De így is sokan távoznak az üzemekboL Gyakran . a vándormadarak járnak jobban, mint azok, akik becsülettel, tisztességgel dolgoznak munkahelyükön. Ezt a helyzetet nem lehet soká g tűrni. Segítene, enyhítene gondjainkon az is, ha az üzemek jobban összehangolnák munkaerő-gazdálkodásukat. Somogy megye gazdasági életében — a lendületes ip>ari fejlődés ellenére is -— a mezőgazdaság a fő termelési ág. Ebben meghatározó szerepük van a tennelőszövet.kezeteknek, de meg kell említenünk az állami gazdaságok termelő tevékenységét is. A megye termelőszövetkezeteinek döntő többsége alig több tízévesnél, az állami gazdaságok 1969- ben emlékeztek meg fennállásuk huszadik évfordulójáról. A kezdeti nehézségek leküz- 1 se után mindkét szektor erőteljes fejlődésnek indult. Ma már örömmel jelenthetjük ki, hogy mezőgazdasági üzemeink java része jól dolgozik. 1969-ben nemzetközileg is figyelemreméltó eredményeket értek el, különösen a növénytermesztésben. A jó munka, a mező- gazdaság korszerűsítése és a kedvező időjárás következtében nyolc százalékkal nőtt a mezőgazdasági termelés. A megye történeté- l>en a legnagyobb termést: búzából 15,4 mázsát, kukoricából 22 mázsát takarítottak be holdanként. A legtöbb helyen jól sáfárkodtak a szocia- ista állam nyújtotta támogatással. Az állattenyésztéssel azonban a fejlődés ellenére sem hetünk elégedettek. Nem növekedett a kívánt mértékben. a sertés- és a szarvasmarha- tenyásztéSi Ebben közrejátszott néhány objektív közgazdasági tényező is. Nem voJt megfelelő anyagi érdekeltség, különösen a szarvasmarha-tenyésztésben. A közös mellett továbbra is nagy jelentőseget tulajdonítunk a háztáji gazdaságok fejlesztésének. Megyénk szarvasmarha-állomá- nyának 34, kocaállományának 32 százaléka a háztájiban van. Népgazdaságunk továbbra is igényt tart az ott termelt árura. 1969-ben a megyénkben értékesített vágómarha 52, a hízott sertés 12 százalékát adták a háztáji gazdaságok. Figyelembe kell vennünk, hogy a húsfogyasztás országosan évről évre növekszik, tehát semmiképpen sem mondhatunk le a háztáji termelés fenntartásáról és továbbfejlesztéséről. Gátat kell vetni annak az egészségtelen folyamatnak, mely az állatállomány csökkenésében mutatkozik. Elég csak annyit mondani erről, hogy a háztájiban egy év alatt 7100-zal csökkent a szarvasmarha-, ezen belül 1300-zal a tehénállomány, 52 400-zal a sertés-, ebből 5200-zal a kocaállomány. A Központi Bizottság és a kormány ismert árpolitikai intézkedésed nyomán az állatlétszám csökkenését minden bizonnyal dinamikus fejlődés váltja feL Örömmel tapasztaljuk, hogy a somogyi szövetkezetek és az állami gazdaságok többsége hozzákezdett a modernebb termelés föltételeinek megteremtéséhez. Az utóbbi négy évben tsz-eimk több mint egymiUiárd forintot ruháztak be. Fölépítették 22 000 szarvas- marha- és 37 000 sertésférőhelyet, * 35 szövetkezetben és két állami gazdaságban kezdték meg a korszerű nagyüzemi szarvasmarhatelep építését. 17 szövetkezetben és négy állami gazdaságban építenek szakosított sertéstelepet. Minden törekvést helyeslünk és támogatunk, amely a párt agrárpolitikája és a termelőszövetkezeti törvény előírásai szellemében hat ■ ■ rvendetes, hogy mind több helyen teO remtödtek meg a tsz-egyesülések 1 föltételek Ahol ezek nincsenek meg, ott nem szabad erőltetni az egyesü^ lést 1969-ben a kölcsönös akarat és egyetértés alapján több termelőszövetkezet egyesült E folyamat eredményeként jelenleg 141 termel őszövetkezeti gazdaság van a megyéiben. Számuk 1960 óta 39 százalékkal csökkent. A gazdaságok összes területe 2257 holdról 3859 holdra növekedett átlagosan. Az anyagi, a technikai, a szellemi erők koncentrálása és ésszerű felhasználása minden bizonnyal jobban elősegíti a mezőgazdaság termelőerőinek gyorsabb ütemű fejlődését, no véli az állóeszköz-ellátottságot, s ez gazdaságosabb termelést, nagyobb anyagi biztonsagot és magasabb személyi jövedelmet biztosit a termelőszövetkezetek tagjainak. A jövőben még több gondot kell fordítani a termelőszövetkezetek közötti termelési kooperációra, az értékesítési és beszerzési társulásokra. A termelőszövetkezeti egyesülések azonban önmagukban nem oldják meg a megye mezőgazdaságának intenzívebb fejlődését, tehát nem szabad illúziót táplálni irántuk. De ha célszerűen hasznosítják a bennük rejlő lehetőségeiket, elősegíthetik a megye mezőgazdaságának gyorsabb ütemű, dinamikusabb fejlődését A ász-mozgalom kezdetétől fogva nagy jelentőségű & meghatározó tényező, hogy milyen színvonalú a közös gazdaságok politikai és Szakmai vezetése. Megfigyelhető, hogy «hol jó a vezetés, jó a tagokkal való együttműködés, ott az eredmény sem marad el. A vezetés megjavítása tekintetében azonban még sok a pótolnivaló. A termelőszövetkezetek szakvezetésének megoldása, tökéletesítése a termelőszövetkezeti tagok alapvető egyéni és közös érdeke. Korszerű mezőgazdasági nagyüzemet nem lehet kisüzemi módon vezetni. Arra gondolok, hogy ne csak beszéljünk erről, híu nem álról nincs megfelelő számú és képzettségű szakember, ott sürgősen cselekedni kelL Ne sajnálják a jó szakembertől az anyagi elismerést. Teremtsék meg mindenütt a k-leie- pjedésükhöz szükséges feltételeket, létesítsenek a fiatalok számára ösztöndíjat. A tsz-vezeták és -tagok a pártszervezetekkel együtt egységesen lépjenek föl a helyenként meglevő szak- omberellenes megnyilvánulás és közöny ellen. El kell fogadtatni azt az igazságot, hogy azok a jó szakvezetők, akik mellett egyre több fiatal szakemberből lesz önálló munkára képes, jó mezőgazdasági vezető. S zóltam már arról, hogy vezető tes- tületeink a • múlt évben is igen sokat tettek a foglalkoztatásj gondok megszüntetéséért. Az iparfejlesztés a munkaalkalom révén megfelelő jövedelemszerzési lehetőséget biztosit. Egy éo alatt. 3600-zal nőtt az iparban foglalkoztatottak szama, s ez is hozzájárult megyénk munkásosztálya életkörülményeinek javulásához. Számottevő létszámnövekedés volt a szr Lgáltató ipjarban, a kereskedelemben, a kulturális, az egészségügyi és a szociális ágazatokban. Javult a falusi lakosság életkörülménye is. A tsz-ekben a folyamatos munka- és kereseti lehetőségek megteremtése céljából bővült a mellék- és kisegítő üzemági tevékenység. Ezeknél azonban el keli érni. hogy javarészt mezőgazdasági termékek feldolgozásával, a lakosság szolgáltatási igényéinek kielégítésével foglalkozzanak, és szervezettebb munkaerő- koopjerációt alakítsanak ki az ipjari üzemekkel. Arra törekszünk, hogy egyre jobb, kulturáltabb munkakörülményeket, szociális létesítményeket teremtsünk ipari és mezőgazdasági dolgozóink számára. A járási székhelyek és a nagyobb községek ipjarosításéval pedig az a célunk, hogy mind több munkaalkalmat es ezzel jobb életet biztosítsunk a környék lakóinak. Eredményeinkben számottevő szerepje van a pártszervek és -szervezetek, a kommunisták tevékenységének. Sokat fáradoztak azon, hogy közösségi vitákban, tudományos megalapozottsággal alakuljanak ki a megye minden oldalú fejlesztését célzó elképzelések; megteremtsék a föltételeket céljaink elérésére, és mozgósítsák megyerik népét közös feladataink végrehajtására. A múlt évben tovább javult a kommunisták Itezdeményezökészsége, fejlődött közösségi munkájuk, s tevékenységük nyomán minden területen, a gazdasági egységekben és az intézményekben is demokrati- kusabbá vált a légkör, kiegyensúlyozottabbá a közhangulat.. Kiterjesztettük a közösségi munkában részt vevők körét; s arra törekszünk a jövőben is, hogy felkutassuk a pártban és a pjárton kívül is azokat az alkotó erőket, amelyeknek segítségévei még eredményesebben hajthatjuk végre kitűzött feladatainkat A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere, a társadalom általános fejlődése megköveteli a kommunisták, a pártszervezetek és minden dolgozó ember tevékenységének tökéletesítését, a vezetés javítását minden szintien, hisz a gazdasági mechanizmus még önállóbb gazdaságszervező és politikai irányitó munkát követel. Egészséges munkamegosztást akarunk kialakítani a párt-, az állami a gazdasági szervek között; a lakosság figyelmét p>edig egyre inkább közös feladataink megvalósítására, cselekvőkészségük fokozására akarjuk irányítani. Közös erőfeszítéssel tudjuk csak háttérbe szorítani a helyenként elbur- !ánzó közömbösséget, a mindent felülről várás hangulatát. Megyénk dolgozói a múlt évben tanújelét adták: egyetértenek pártunk politikájával, megyei pártbizottságunk iránymutatásával, fejlesztési elképzeléseivel, hisz azok valamennyiünk érdekét, közös akaratát fejezik ki. Sikereink — jól tudom — örömmel töltik el megyénk népét, s a visszapillantás nemcsak a múlt évre, hanem negyedszázados történelmünkre emlékezve is a tenni akarást, közös ügyünk szolgálatát erősíti bennük. 1970 jubileumi év. Felszabadulásunk negyedszázados évfordulóját ünnepeljük, s büszkén emlékezünk Leninre születésének 100. évfordulója alkalmából, büszkén a somogyi munkásmozgalom kezdetének centenáriumára. Lenin eszméinek különös jelentőségük van. hisz az élet bebizonyította, hogy az ő nyomdokain haladva, eszméinek torzításmentes követésével juthatunk csak lépésről lépésre előre az ember fölemelkedésének, a szocializmus teljes fölépítésének útján. Feladatainkat csak az ő tanításainak szellemében tudjuk eredményesen megvalósítani. A jubileumi év küszöbén népmnk visszatekint a megtett útra, erőt merít történelmünk legszebb epizódjaiból, és munkasikerekkel készül az iinnepjssgekre, mun'kasikerekkel dolgos hétköznapjainkra Harmadik ötéves tervünket zárjuk ebben az évben, s megyei pártbizottságunk a somogyi nép alkotókészsége láttán bizalommal tekint a jövőbe. N agy és nemes feladatok várnak ránk ebben az évben is. Ezek megvalósításához kívánok a megyei pjártb zottság nevében erőt, lelkesedést, odaadást, örömteli munkás! kereket, békés, boldog új esztendőt minden kommunistának, Somogy minden lakójánál:. 3 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970, január L
