Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-27 / 22. szám

Walter Ulbricht és Grecsko marsall találkozója Grecsko marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere tegnap a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, az NDK államtanácsának elnöke tegnap Berlinben fo­gadta A. A, Grecsko marsallt, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterét — jelenti az ADN. A találkozón német részről Willi Stoph miniszterelnök, Erich Honecker, . az NáZEP KB PB tagja, az NDK nemzet- védelmi tanácsának titkára és Heim Hoffmann hadseregtá- borraak, honvédelmi miniszter, szovjet részről többek között P. A. Abraszimov, a Szovjet­unió NDK-beli nagykövete és V. G. Kulikov vezérezredes, az NDK-ban állomásozó szov­jet fegyveres erők hadsereg­csoportjának főparancsnoka vett részt. A szívélyes légkörben lezaj­lott megbeszélésen a szovjet fegyveres erők és az NDK nemzeti néphadserege testvéri együttműködése továbbfej­lesztésének időszerű kérdéseit vitatták meg Harcok a Közel-Keleten (Folytatás az 1. oldalról) az arab államok támogatását kérte a fenyegetéssel szemben. KAIRÓ A félhivatalos kairói A1 Ahram vasárnapi számában arról számol be, hogy az egyiptomi haderő megkezdte Seduan szigetén a lerombolt állások és berendezések újjá­építését. BAGDAD A bagdadi rádió vasárnap reggel közzétette, hogy Itegye­Wikon Ottaváhan Wilson brit miniszterelnök vasárnap este Ottawába érke­zett. A katonai támaszponton, ahol repülőgépe földet ért, Sharp kanadai külügyminisz­ter és Nagy-Britannia kanadai főmegbízottja fogadta. A brit miniszterelnök a re­pülőtéren egybegyűlt újság­íróknak kijelentette, hogy ka­nadai tárgyalásai során a ni­gériai probléma is napirendre kerül. Wilson mindössze húsz órát töltött Ottavában, ahonnét to­vább utazott az Egyesült Ál­lamokba. (MTI) FEKETE PÁRDUCOK lemben részesítik mindazokat a polgári és katonai személye­ket, akiknek kö&ik volt a kurd felkeléshez. Az amnesztiát a forradalmi parancsnoki ta­nács, a legfőbb állami szerv hirdette ki. AMMAN Az At Fatah ellenállási mozgalom szóvivője Amman- ban közölte, hogy Jasszer Arafat, a Palesztinái felszaba- dítási szervezet elnöke, az El Fatah vezetője január utolsó napjaiban egy delegáció élén Moszkvába látogat. A küldöttségben helyet kap­nak a mozgalomhoz tartozó összes fegyveres ellenállási szervezetek képviselői. BEIRUT A szaúd-arábiai rádió sze­rint az elmúlt hét végén a Jordán folyó völgyéinek déli részié ellen intézett izraeli lé­gitámadások alkalmából a szaúd-arábiai légelhárítás le­lőtt két izraeli repülőgépet. Az izraeliek a Holt-tenger­től délre fekvő szaúd-arábiai állásokat támadták. Bulgária és a KGST A bolgár gazdasági élet gyors fejlődésének egyik leg­fontosabb tényezője az ország részvétele a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácséban. A KGST megteremtése óta el­telt húsz évben Bulgária 14- szeresére emelte ipari terme­lését, mezőgazdasági termelése több mint megkétszereződött, nemzeti jövedelme pedig öt­szörösére nőtt. A Szovjetunió által renedel- kezésre bocsátott eszközökből Bulgár'ábam csaknem száz hatalmas kohászati, gépgyár, tási, vegyipari és energetikai üzemet építettek fel — a legkorszerűbb szovjet beren­dezésekkel látva el valameny- nyit. A Német Demokratikus Köz­társaság, Csehszlovákia és Lengyelország erőműveket, gyárakat és gyérberendezése­ket szállított. Magyarország részt vesz a kálóinál! szóda gyártásának felfuttatását szolgáló új kapa­citások megteremtésében: csaknem 10 millió rubel ér­tékben erőmű-berendezéseket szállít a devnjai szódagyár bő­vítéséhez. Az iparosítás előrehaladott­sága már egyenrangú part­nerré tette Bulgáriát a szocia­lista országok gazdasági szer­vezetében. Az egy főre jutó áruforgalmat tekintve az or­szág — a Szovjetunió és az NDK után — a harmadik he­lyen áll a KGST tagjai között. Ez egyébként azt is mutatja: Bulgária jelentős mértékben részt vesz a szocialista orszá­gok nemzetközi munkameg­osztásában. Szoros i együttműködése a KGST-államokkal lehetővé tette Bulgáriának, hogy si­kerrel oldja meg a piacok és a nyersanyag kérdéseit. A bolgár tudományos kuta­tóintézetek és a tervezéssel foglalkozó intézmények össze­hangolják tevékenységüket a testvérországok hasonló szer­vezeteivel. Az ország síkra- S2áll a szakosítás és a koope­ráció további elmélyítéséért, bővítéséért, a gazdasági tevé­kenység nagyobb folkú koor­dinálásáért. Ezeket ugyanis az intenzívebb fejlődés elgenged- hetetlen feltételeinek, tekinti, és az egész szocialista közös­ség gazdasági hatalmának megsokszorozódását várja tő­lük. (MTI) Nigéria tiltakozik az amerikaiak vádaskodásai ellen Ojukwu Franciaországba megy? Világszerte sok szó esik a Fekete Párducok -nevű radikális négermozgalomról. Képünkön: Albert Howard, a szervezet egyik ismert propagandistája a frankfurti egyetemen nyílt levelet olvasott fel. Ebben a Fekete Párducok egyik veze­tője felszólítja a Vietnamban harcoló amerikai katonákat, hogy szökjenek meg alakulatuktól, és csatlakozzanak a sza­badságharcosokhoz. (Képtávírón érk. — AP—MTI—KS) Amerikai gondoskodás Nixon üzenete s ami mögötte van Nixon elnök amerikai zsidó szervezetek vezetőihez intézett üzenetében kijelentette: »az Egyesült Államok gondoskodik arról, hogy a baráti államok meg tudják védeni magukat«, és kész arra, hogy rendelkezé­sükre bocsássa az ehhez szük­séges fegyvereket. Az elnöki üzenet azt hang­súlyozza, hogy bár az USA a Közel-Keleten »mértéktartást kívánna«, szükségesnek tartja a »fegyverzet egyensúlyának fenntartását a térségben.« Nixon állásfoglalása kétség-' leienné teszi, hogy a washing­toni kormány kész újabb re­pülőgépeket szállítani Izrael­nek. Emlékezetes, hogy Golda Meir izraeli miniszterelnök még tavaly washingtoni útja során követelte, hogy az USA újabb 50 Phantom típusú szu­perszonikus harci repülőképet bocsásson Tel Aviv rendelke­zésére. A Nixon-kormány ak­kor átmenetileg kitért a köve­telés elől. de biztosította Gol­da Meirt támogatásáról és egyetértéséről. Rogers amerikai külügymi­niszternek a rabati konferen­ciára időzített beszéde, nyomán — amelyben arról szólt, hogy az USA -egyenlő mértékkel kíván mérni« — mind a Tel Aviv-i kormány, mind pedig a beioJ- ’* . amerikai zsidó szer­vez ’ követelték, hogy Was­hington nyilvánosan foglaljon állást az izraeli követelések 42 napos éhségsztrájk Befejeződött* nyolcvanöt mexikói politikai fogoly negy­vené t napos éhségsztrájkja. A Mexikói Kommunista Párt KB elpöi. • . -ick erről szóló sai‘ ri' Unt'.o-ata szerint az éh-"is t-»i'- -észvevői azzal a felhívássá' C »r.lultak minden velük szoTJáris csoporthoz, szervezethez és magánsze­mélyhez. hogy folytassák a harcot az összes politikai fo­goly azonnali és feltétel nél­küli szabadon bocsátásáért. mellett, és hagyjon fel azokkal a kísérletekkel, amelyek »az arabok édesgetésére« irányul­nak. A Rogers-beszéd egyik ki­váltó tényezője akitor (az ame­rikai lapok szerint) az arab területen nagy olaj érdekeltsé­gekkel rendelkező monopóli­umok nyomása volt. A Nixon-üzenet viszont most elget tesz a Tel Aviv nyílt pártfogását követelő köröknek. (MTI) Újra barikádok Belfastban Barikádokat emelt vasárnap este a rendőrség a belfasti ka­tolikusok által lakott háztöm­bök köré, hogy megakadályoz­za a .mintegy 300 protestáns tüntető behatolását. A rendőrség szóvivője sze­rint »minden jel arra mutat, hogy új szakasz kezdődött az idegek harcában«. A nigériai tájékoztatásügyi minisztérium vasárnap este élesen tiltakozott nyugati sajtóorgánumok — közöttük az Amerika Hangja és a BBC — tendenciózus jelentései el­len, amelyek fosztogatással, erőszakkal, fegyelmezetlen­séggel vádolták a szövetségi hadsereg 3. tengerészgyalo­gos hadosztályát. (Ez a divízió foglalta el Owerrit, Biafra utolsó köz- igazgatási székhelyét, valamint az üli és az ugai repülőtere­ket.) A tájékoztatásügyi minisz­térium leszögezte, hogy a nyu­gati tudósítóktól származó vá­dak »teljes egészükben meg­alapozatlanok«. A hírügynökségek időközben beszámolnak arról, hogy a ni­gériai legfelső katonai. tanács a hét végén rendkívüli ülésen tárgyalta meg az új helyzetet és elsősorban a közép-keleti tartomány megsegítésének problémáit Az UPI tudósítója jelentette, »rendkívül magas állású abid- jani megfigyelőkre« hivatkoz­va, hogy Ojukwu, aki az utol­só pillanatban menekült el az összeomlóban lévő Biafrából, tovább akar utazni Franciaor­szágba. Ojukwu. Hixon elnök üzenete az ame­rikai kongresszus két házának együttes ülésén hangzott cl »az Unió helyzetéről«. Ez az elnöki szózat immár hagyo­mánnyá vált az amerikai poli­tikában. — Ritkán fordult azonban elő, hogy az elnöki üzenetből az Egyesült Álla­mok tényleges helyzetéről olyan keveset lehessen meg­tudni, mint most. Ennek — a látszat szerint — technikai okai is voltak. A Fehér Ház ura ezúttal az or­szág belső problémáiról szólt, a külpolitikai kérdéseket csak röviden érintette. Ezekről feb­ruár elején intéz külön elnö­ki üzenetet a törvényhozás­hoz. Más esztendőkben a té­máknak ez az ugyancsak ha­gyományos kettéválasztása nem bénította volna meg eny- nyire az elnöki beszéd lendü­letét. Most azonban az a hely­zet, hogy nem lehet beszélni az Egyesült Államok belső helyzetéről a vietnami háború és a háborúból kivezető út le­hetőségeinek mély, komoly és részletes elemzése nélkül. Az Egyesült Államok mai belső életének úgyszólván minden komoly és jelentős problémája összefügg Wa­shington Vietnam-politiká ja­vai. Mindenekelőtt és legközvet­lenebbül így van ez a gazda­sági kérdésekkel, amelyek a mostani elnöki üzenet közép­pontjában állottak. A gazda­sági helyzet lényegét abban lehetne összefoglalni, hogy Ui­Szürke üzend az Unió helyzetéről >» áron olyan gazdaságot örökölt Johnsontól, amelyet egyfelől a termelés háborús fellendülése, a hadikonjunktúra, másfelől pedig ettől elválaszthatatlanul az inflációs irányzatok előre­törése jellemez. Nixon és kor­mánya — a republikánus ha­gyományokhoz és az uralkodó gazdasági körök szándékaihoz híven — azt a kötelezettséget vállalta, hogy megfékezi az inflációt anélkül, hogy meg­törne a termelés konjunkturá­lis lendülete. Valójában ép­pen ennek az ellenkezője tör­tént. A korlátozó intézkedések következtében a termelési ütem csökkent és a munkanél­küliség emelkedőben van. Sőt: az amerikai polgári közgazdá­szok többsége 1970-re gazda­sági visszaeséssel is számol. Ugyanakkor pedig az infláció tovább tart. Eme gazdasági kérdések rész­letesen előkerültek az elnöki beszédben, de anélkül, hogy kapcsolatba hozták volna azo­kat a vietnami háborúval. Az infláció forrása azonban ép­pen a hadigazdálkodás! Az amerikai életnek ezt a legbo­nyolultabb és legfontosabb belső kérdését tehát az elnöki beszéd steril módon — a nagy nemzetközi összefüggésektől elszakítva — tárgyalta. Éppen ezért nem lehetett ki­elégítő a belső társadalmi mozgások elemzése sem. Az elnök természetszerűleg emlí­tést tett a polgárjogi mozga­lomról, a szegénység elleni harcról és más belső problé­mákról. Elmaradt azonban annak az elemzése, hogy mi­képpen fonódik össze a pol­gárjogi mozgalom a vietnami háború elleni tiltakozással; hogyan bontakozhatott ki olyan méretű és intenzitású társadalmi válság, amelyre ta­lán a nagy polgárháború óta nem volt példa Amerika tör­ténelmében. »Az Unió helyzetéről« szó­ló beszámoló ily módon tük­rözte a belpolitikai és gazda­ságpolitikai tétlenséget, hatá­rozatlanságot, a világos prog­ram hiányát. Mindez az Egye­sült Államok nemzetközi poli­tikai helyzetének függvénye. E nemzetközi kérdésekben vi­szont az üzenet nem lett egye­bet, minthogy derűlátó sza­vakban biztosította hallgatóit az amerikai külpolitika jószán­dékáról: »véget vetni« a viet­nami háborúnak; »haladni« a konfrontáció korszakából a tárgyalások korszaka Jelé, Az egész nemzetközi közvé­lemény tudja, hogy a világ olyan nagy kérdései, mint a leszerelés, az európai bizton­ság megszervezése, a távol­keleti biztonsági rendszer lét­rehozása rendkívül komoly és szívós munkát, hosszú tárgya­lási időszakot igényelnek. Éppen ezért senkinek sem lehetett illúziója afelől, hogy Nixon elnökségének egy esz­tendeje alatt teljes fordulatot tud elérni és el tudja távolíta­ni a Johnsontól örökölt csőd­tömeg minden terhét. Azt azonban joggal és okkal várta el az Egyesült Államok és a világ közvéleménye, hogy a vietnami háborúban (ponto­sabban az Egyesült Államok hivatalos vietnami politikájá­ban) fordulat történjék. John­son — és a demokrata párt — a vietnami háborúba bukott bele. Nixon mandátúmánák lé­nyege és győzelmének egyet­len magyarázata az a várako­zás volt, hogy véget vet a viet­nami háborúnak. Nixon hivatali idejének egy esztendeje alatt a washing­toni politika pozitív vietnami fordulata nem következett be. S a mostani elnöki üzenet Vietnamról szóló szavai sem csillantanak fel semmiféle új lehetőséget. Ez a negatívum az, ami az Unió helyzetéről szóló elnöki üzenetet a világ szemé­ben szürkévé és hiányossá te­szi. A francia külügyminiszté­rium — a hírügynökség sze­rint — most tanulmányozza azokat a sajtó jelentéseket, amelyek még Biafra pártolói­nak szemében is megingatták az oxfordi neveltetésű egykori »hadúr« erkölcsi hitelét. • Ojukwut — mint a francia lapok megírták — nem lehe­tett lebeszélni arról, hogy fe­hér Mercedes gépkocsiját ne menekítse magával a rendelke­zésére bocsátott különgépen, amely száműzetésbe vitte. Ojukwu csaknem 3 tonna sú­lyú poggyászt is összecsoma- golíatott. És magával is vitte, miközben a repülőtéren 200 legyengült, beteg gyermek várt az elszállításra, hiába. Amikor az egykori biafrai vezetők az üli repülőtéren megrohantak egy gépet, a tolongásban két gyermeket agyonnyomtak. Ojukwu pillanatnyilag Ho- uphouet-Bogny elefántcsont- parti elnök vendégszeretetét élvezi. Valószínűleg az abid- jani Kani tó partján fekvő, nagykiterjedésű elnöki rezi­dencia lakója. Ezt az AP tudósítója nyo­mozta ki: a tó nevezetességé­nek, egy krokodilnak a meg­csodálására ugyanis mindig seregleni szoktak a turisták. Vasárnap viszont rendőr állí­totta meg a látogatókat a par­ton: »Nincs krokodilnézés, ez parancs« — »Mióta?« — »Pár napja.« / — így zajlott le a beszélge­tés. A lagosi rádió tegnapi adá­sa éles támadást intézett a brit politika ellen mivel az alsóház vitát rendezett a ni­gériai kérdésről. »Itt az ideje, hogy a brit parlament bizonyos tagjai megértsék: sem erkölcsi, sem politikai értelemben nincs jo­guk ahhoz, hogy tanácsokkal lássanak el minket vagy tő­lünk elvárják, hogy bármihez engedélyüket kérjük« — hang­súlyozta a rádió kommentárja, az ország szuverenitásába va­ló beavatkozásnak minősítve az alsóház tegnapi vitáját. Brandt Nyugat-Berlinben Willy Brand nyugatnémet kancellár egynapos nyugat­berlini látogatása alkalmával tegnap délelőtt megbeszélést folytatott a nyugat-berlini megszálló hatalmak — az án- gol-, az amerikai és a francia városparancsnokság — képvi­selőivel, majd délután Klaus Schütz kormányzó polgármes­terrel tanácskozott. Részletek egyik megbeszélésről sem szi­várogtak ki. 2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 197«. Január SSL

Next

/
Oldalképek
Tartalom