Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 21. szám

Nyina, Marija, Valentyina vállalta a versenyt Díszhelyen a kaposváriak zászlaja BARÁTOK KÜLDTÉK ba­rátoknak a vörös selyem zász­lót néhány ajándék, egy levél és egy versenykihívás kíséreté­ben. Munkáslányok és asszo­nyok, akiket nemcsak Somogy- ban, hanem testvánmegyénk- ben is jól ismernek V. Sztye- panyenkó, a Kslinyinszteaja Pravda főszerkesztő-helyettese a múlt év májusában me­gyénkben üdült, s felhasználta az alkalmat, hogy megismerje Kalinyin testvérvárosát. A Villamossági Gyárat is meg­nézte, s hosszan beszélgetett a Latinka Sándor brigáddal, amelyik a munkaverseny első helyezettjeként elnyerte a ka­snyim vilfemoskészülék üzem ajándékba küldött vándorzász­lóját. A kaposvári brigádról készült riport és fénykép ha­zautazása után megjelent az újságban. A megyeszékhely felszaba­dulásának negyedszázados év­fordulója alkalmából meghí­vott kulinyim pártmunkáskül- döttség ugyancsak meglátogat- •a a Villamossági Gyárat. A vezőrijőberendeaéséket szerelő murikásnok megkérték a .kali- nyiná vendégeket, hogy vigyék el a testvéri!zem legjobb bri­gádjának a vándor-zászlót Kívánságukat azóta teljesí­tették Kalányinban. V. M. Bel- csenko, a SZKP Kalinyin te­rülete Bizottságának másodtit- Icára átnyújtotta a Latinka Sándor brigád ajándékait Nyina Vasziljevna Zalan hét­tagú brigádjának, amely a vil- tamoslcészülék üzemben vilá­gi tóbarandeaésebiet szerel. A falón már ott vöröslött eddig is egy zászló’, jelezve, hogy ez a közösség a kommunista munka brigádja. Nyina Vaszil­jevna Zalanék nagy örömmel helyezték el a lenini sarok mellett a magyar feliratú ván- dorzószlót. A BRIGÁD TAGJAI elhal- mották kérdésekkel V. M. Bel- csenkót, aki a pártmunkáskül­döttség vezetőjeként járt So­mogybán decemberben. Milyen az a kapós-vári gyár, az aján­dékokat küldő brigád, hogyan dolgoznák, mint élnek a test­vérvárosban. — Ott is nagyon érdeklőd­tek a gyáruk iránt. Ahogy mentünk a műhelyekben, so­kan megkérdezték mit és mennyit termednek. S mivél az elutazásom előtt voltam a brigádjuknál, magukról is be­széltem. Bemulatjoh népköztársaságunk intézményeit megyei tanács Mint ismeretes, a korábbi időszakban a tanácsok tevé­kenységére a túlzott központo­sítás nyomta rá a bélyegét. Az új gazdasági mechanizmus be­vezetésével megindult az a fo­lyamat, amely ezt a túlzott központosítást fokozatosan fel­számolja, és tanácsaink helyi önállóságát, önkormányzati jellegét nagymértékben növeli. A törvényi felügyeletet egyébként mindig á magasabb szintű testületek, tanácsok'lát­ják el; tehát ilyen szempontból a Fővárosi Tanács, a megyei tanács és a megyei jogú városi tanács az országgyűlésnek, il­letve az Elnöki Tanácsnak, a járási és a járási jogú városi tanács a megyei tanácsnak, a városi (fővárosi) kerületi ta­nács a városi (fővárosi) ta­nácsnak, míg a községi tanács a járásinak van alárendelve. A tanácsi feladatok közül ez alkalommal elsősorban a gaz­dasági jellegűeket ismertetjük röviden. A fővárosi (megyei, megyei jogú városi) tanácsszervek leg­fontosabb pénzügyi-gazdasági tevékenységét vázlatosan így jelölhetjük meg: Mint ismeretes, a tanácsok költségvetésüket az országgyű­lés határozata után állapítják meg. Ennek során a megye: (megyei jogú városi) tanács a végrehajtó biztottság előter­jesztése alapján megállapítja saját költségvetését; a felügye­lete alá tartozó szervek, intéz­mények fenntartásához és mű­ködéséhez, valamint az egyéb szakfeladatok ellátásához szük­séges bevételeket és kiadáso­kat, továbbá a közvetlen irá­nyítása alá tartozó tanácsok részére a költségvetési szabá­lyozókat és kötelező előirány­zatokat. A tanács, a végrehajtó bi­zottság, a szakigazgatási szer­vek irányító szerepet töltenek be az egész tanácsi gazdálko­dásban, s jelentős szerepük van a terület egészére vonat­kozó gazdaságpolitika kidolgo­zásában. A tanácsszervek e gazdaságpolitikáját a már em­lített költségvetés és a tanács terve realizálja. A vállalati formában működő nagyobb tanácsi gazdálkodó szervek (ipari, építőipari, kereskedel­mi, víz- és csatornamű válla­latok stb.) felügyeletét általá­ban a megyei (fővárosi, me­gyei jogú városi) tanácsszer­vek látják el, s e vállalatok fejlesztésére a tanács fejlesz­tési alapjában gondoskodnak. A megyei szintű tanácsszer­vek látják el a felügyeletük alá tartozó intézmények ren­deltetésszerű működésének el­lenőrzését, szervezik az egész­ségügyi és szociáloolitikai, va­lamint a művelődéspolitikai feladatok egységes végrehajtá­sát, s a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységével kapcsolatosan is ellátják mind­azokat a feladatokat, amelye­ket a jogszabályok hatáskö­rükbe utalnak. ÉRTESÍTJÜK T. VEVŐINKET HOGY A .erroglobus vas- és acél TEK vállalat pécsi telepén mindenemű ötvözetlen rúd-, idomacél, lemez és cső azonnal, raktárról kapható Előrendelést elfogadunk, vagonban is szállítunk. Érdeklődés telefonon, a PÉCS 26-92-es számom Gölöncsér Évánál. Pontos cím: PÉCS. Mecsekalja — Cserkút II. RAKODÖ (járművel a 6-os főközlekedési úton a platónál) Levélcím: Pécs 14. Pf. 24. (9818) — Mit lehet rólunk beszél­ni. Dolgozunk... — nevet­tek az asszonyok. Előkerültek a fényképek és az albumok, s a kulinyim munkásmók érdeklődve nézték a Kaposvárról, a Villamossági Gyámról, a kaBnyiind küldött­ség látogatásáról készült fény­képeket S má sem természe­tesebb, hogy a .szó hamaro­san ráterelődött a kaposvári­ak versenykihívására. V. M. Belcsenko mindent elmondott a kaposvári gyárról, a Latin­ba brigádról. A kalinyind mun­kásnőket elsősorban az ragad­ta meg, hogy fiatal és roha­mosan fejlődő a kaposvári testvérgyár. S ez elsősorban azért tűnt fel, mert az ő bri­gádjukban mar »veteránok" is vannak. Nyina Vasziljevna Zalan és Marija Tyimofejevna Csumakova húsz—húsz évet töltött el a gyárban. — Úgy véljük, hogy a ver­seny hasznunkra válik és el­mélyíti a barátságot — mond­ta Valenytyiva Andrejevna Avajeva szakszervezete bizal­mi a többiek nevében. — Reméljük, hogy mi sem fogunk rosszabbul dolgozni, mint a Latinka Sándor bri­gád. A KALINYINI MUNKAS­NÖK rögtön elhatározták, hogy levélben írják meg Kaposvár­ra, mák legyenek a verseny­feltételek. S talán arról a vá­gyukról sem feledkeznek majd el, amelyet V. M. Belcsenkó- val közöltek: szeretnének egy­szer ellátogatná Volga-parti székhelyük testvérvárosába, Kaposvárra. Lajos Géza Szabad szombat Szóm bat volt igazi szabad szombat, mert senki sem dolgozott. Mélységes csend ülte meg a falut: Ka- pospulát Vártunk, hallgattunk és izgultunk, hogyan esünk túl ezen a hatalmas katak­lizmán? Azt reméltük, hogy a szovjet csapatok véget vet­nek ennek a háborúnak, és falunk tán megmenekül a pusztulástól. De féltünk is. A félelmet a rémhírek vál­tották ki, és szerettük volna hinni, hogy azok nem igazak. Percenkint jöttek-mentek a hűek: a szovjet csapatok el­foglalták Pécset, és dombóvár felé közelednek. Egy óra múl­va: már Palában vannak, már Attalában. Szaladgálás az utcán, csend vagy csak halk beszélgetés; a falu izgatottan várta, hogy a német csapatok elvonulása után Ideérjenek a szovjet csapatok. December 2-án nagyon ko­rán ébredtem. A tyúkól vé­gétől Szabadi felé lestem az utat, , talán egyszer feltűnnek a szovjet seregek. Már ne­hezen bírtam a bizonytalan­ságot A tyúkól és az utcai kiskapu közöt róttam az utat. S egyszer, amikor a kiskapun kiléptem, látom, hogy Buzsáki boltos hatalmas karlendítése.k- kel integet. Mikor odaértem, azt mondja: — Vigyen ebből a Balkán dohányból, amennyit akar, ci­garettapapírt is vigyen- Fél éve nem szívtam annak örö­mére, hogy június 2-án le­szereltem. Egyik osztálytér-' sam volt a pótkeretparancs­nok, s engem leszereltétett akkor, amikor másokat behív­tak. Zsebre vágtam vagy tíz cso­maggal és hazavittem. Aztán füstöltem egész nap, mint a gyárkémény. Ismét róni kezdtem az utat a kiskaputól a tyúkólig. Egy­szer csak fut valaki az utcán végig, és suttogja jobbra-balra, hogy jönnek. Vissza... Való­ban jönnek! Gyerünk a Far­kas kocsma elé, ott már so­kan várakoznak. Amint odaértem. Nyers Jós­ka bácsi mellett álltam meg. Aztán néztük a vonulást, egy lovas kocsi jött elől, de nem láttuk sehol a kocsist Jóska bácsi .mint ősi frontharcos el­magyarázta nekem, hogy az oldalkozben fekszik egy tatár —- ki is lehetne más —•, elő­vigyázatos, hogy esetleg egy ne kívánkozna haza. Aztán szétszéledtünk, s azt gondol­tuk, hogy falunk' számára a háború befejeződött, hiszen itt nem állt meg a front Csak már a fiaink lennének itt­hon!... . Azután is igen jól értesül­tünk a, front eseményeiről: a felszabadító csapatok előőrsei ellenséges támadásnál ne mú-.i.már napokkal korábban elér- tasson jó célpontot. Most ez | tók a megye- keleti határát, a tatár elhajt előre vagy tíz és hét községből kiűzve az kilométert Ha nincs semmi baj, a többi megy utána. Ak­kor, lesz nagy baj, ha hama­rosan rohanva jön vissza. Ez azt jelentené, hogy az ellen­ség közel van, s ekkor had­színtér lenne a falunk — mondja —, pedig kár lenne egy ilyen szép faluért Es mi vártuk vissza a tatárt. Néhány száz méterre a felderítő után jöttek a szov­jet katonák gyalogosan, ló­háton és kocsin. Az arcuk semmit sem árult el, látszott rajtuk, hogy eröitetotett me­netben hajtják az ellenséget, s mielőbb be akarják fejezni a háborút.. Farkas Mihály bácsi, egy li­ter bort és egy poharat tar­tott a kezében, így kínálgatta a katonákat. Volt olyan kato­na, aki elfogadta, megállt* egy pillanatra, vagy lehajolt a lo­váról, de a legtöbbnek eszébe sem jutott inni akkor. Kivo­nult a falu apraja-nagyja. So­kan integettek, éljeneztek, de a katonák észre sem vették, érezték, hogy a mi nevelte­tésünk folytán ez -politikus« éljenzés. Lassan-lassan átvo­nultak a falun. A tömeg ha­zafelé ment, csak Nyers Jóska bácsi figyelte a saroknál a tatárt. A kocsmában arról folyt a beszéd, hogy nem is történt szinte semmi. Olyan embe­reit: az oroszok, mini mi. Ha nem lennének ennyire elfárad­va, bizonyosan rhind elfogad­ták volna a bort Már unják ők is a háborút, szívesen menné­nek ők is haza családjukhoz. Egy öreg ember is volt köz­tük, annak már bizonyosan unokái is vannak, már hogy­ellenságet már a megye szék­helyét is felszabadították. A Vörös Hadsereg sikeres elő­nyomulása következtében még abban a két hétben a megye falvainak több mint a fele — 166 község — felszabadult Hamarosan az a hír járta Nagyberkiben, hogy a Tol- buchin marsall vezette Uk­rán Hadsereg harcol ezen a fronton, s Nagyberkiben szé­kel a főparancsnokság. Töb­ben látni vélték a marsall! is, Gál Dénes tanító házában volt a szállása.. Most már tud­juk, hogy a Hl- Ukrán Front­ba tartozó 57. hadsereg M. Sarohin altábornagy parancs­noksága alatt szabadította fel megyénket. Tény, hogy a Sa­rohin vezette hadsereg egyik magasabb alakulatának pa­rancsnoksága ebben a faluban székelt A harctéri hírek állandóan jötték: -Súlyos harcokat kel­lett vívnunk Nagybajomért és Szigetvárért« majd Barcsért Pontos és később beigazoló­dott hírek szóltak arról, hogy a szovjet csapatok megszáll­ták Keresztúr, Marcali, Nagy­bajom, Nagyatád és. Vízvár vo­nalát. Körülbelül nyolcszár helyiséget szabadított fel a szovjet hadsereg még 1944-ben. Március 6-án a né­metek ellentámadást intéztek Kiskorpád, Jákó és Somogy- sárd körzetében Kaposvárért Ezeket visszaverték. Április 2-án Nagykanizsa, 4-én az egész ország felszabadult Áp­rilis 5-én az alispán elrendel­te a hazatelepülést A mi falunk még várta ha­za fiait Szolga 'Tamás Felszabadulási rejtvénypályázat Baloldali kép: Abban a vá­rosben, ahol es 3 — mérnök­képzést szolgáló — épület áll, az elmúlt években felújították színházat De a város nem szerepel a színháztörténet lap­jain. Itt született Jókainé La- borfaJvy Róza, innen indult Egressy Gábor. A városi mú­zeum ejőtt viszont Herma»» Ottó szobra áll, aki hosszú ide­ig élt itt Melyik vidéki nagy­városról van szó, ahol égy or­szágos hírű kilátótararny is fel­épült? Jobboldali kép: A múlt év őszén avatták föl ezt a fontos művelődési intézményt me­gyénkben. Egy nagy magyar festő nevét viseli, aki sokáig Párizsban ólt, s a Tanácsköz­társaság idején elsőként java­solta somogyi művósztelep alapítását Milyen iskolát áb­rázol képünk és hol van? ■ ................■ 'i. r ■■ "'i' m{ Ä / < < » A Balaton új szállóinak jgyükét mutatjuk ezen a ké­pen. Ott épüjt, ahol egyik. Ár­pád-házi királyunk nyugszik, s ahol a barokk templom fest­ményei között az 1889-es res­taurálás óta Székely Bertalan és Lotz Károly munkái is lát­hatók. Egy nagy magyar köl­tő, aki megyénkben Is tanított, versbe foglalta a község ter­mészeti különlegességeit Hol van a szálloda? A pályázaton bármely előfizetőnk, olvasónk részt vehet, aki az esetenként megjelenő rejtvényszelvényt kivágja, s a tíz szelvényt a megfejtésekkel együtt beküldi szerkesztősé­günk elmére (Kaposvár, Latinka Sándor n. 2.). A megfejtéseket és a rejtvényszelvényeket együttesen — vagyis egy alkalommai — kell zárt borítékban beküldeni. Mégpedig a 10. hét után úgy, hogy szerkesztőségünk legké sőbb március 28-án megkapja. A megfejtések az egyes for­dulókban föltett kérdések válaszát, valamint a beküldő ne­vét és pontos lakóimét tartalmazzák. A borítékra rá kell inti: Felszabadulási rejtvénypályázat. Ez az arunaz Kaposváron egyik új lakótelepen áll, ame­lyet egy Leningrad és Moszk­va -özött fekvő szovjet város­ról neveztek eL A Volga part­ján elterülő várost régen Tvemek hívták. Hogy hívják a lakótel enet? 12 Felszabadulási 1 4 reitvénvDálvázat | 6 somogyi néplap' Vasárnap, 1970. január 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom