Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

városi csúcsvezefőségek bizonyítványa A megyeszékhelyen élő párttagok csaknem húsz százaléka abban a húsz párt­szervezetben tevékenykedik, amelyet az eddig megalakult hat csúcsvezetőség irányít. A Kaposvári Városi Pártbizott- ' ság azért tette mérlegre teg­napi ülésén a csúcsvezetősé­gek tevékenységét, mert sze­retett volna pontos képet kap­ná arról, hogyan érvényesül náluk a párt politikája. A csúcsvezetőségeik jelentőségét növeli, hogy olyan vállalatok­nál alakultaik meg, amelyek­nek a gazdálkodása túlnő a város határain, az egész me­gyére kihat politikai munká­juk. A városi pártbizottság úgy összegezte a tapasztalatokat, hogy a csúcsvezetőségek meg­felelően irányítják a tömeg- szervezeteket és -mozgalma­kat, összehangolják a munká­jukat. Így hatékonyabb lett a pártmunlca, megélénkült az alapszervezetek élete, erősö­dött a cselekvési egység. Az alapszervezeték vezetőségei közelebb kerültek a tagsághoz, a munkásokhoz. A csúcsveze- tősiégak munkája révén to­vább javult a párt- és állami vezetés együttműködése, s ez jobb föltételeket teremtett a központi és a megyei határo­zatok végrehajtásához, ame­lyek a párt káder- és sze­mélyzeti munkájával kapcso­latosak. A kommunisták, a munkások jobb tájékoztatása, az üzemi diemdkrácia mind teljesebb kibontakozása, a pártoktatás, a politikai ren­dezvények, a pártaapok ma­gasabb színvonala szintén a csúcsvesaeftőságéknak köszön­hető. Mindaz együttvéve erő­sítette a párt vezető szarepét, javította a párt termelést el­lenőrző munkáját, elősegítette a gazdaságirányítási rendszer kibontakozását, s jó közhan­gulatot teremtett a mechaniz­mus elveinek megvalósitásá- hoz. Ezzel tovább erősödött a párt és a tömegek kapcsolata. Azok a határozatok, ame­lyeket a csúcsveze tőségek hoz­nák, megfelelőek. Végrehajtá­suk azonban még nem elég következetes. A városi pártbi­zottság nincs megelégedve a Somogy—Zala megyei Tégla­ás Cserépipari Vállalatnál, va­lamint a 13. sz. Autóközleke­dési Vállalatnál tapasztalt ál­lapotokkal. Az előző vállalat­nál nem fordítanak elég gon­dot az alapszervezetek Irányí­tására, a pártmunka tervsze­rűségére, az AKÖV-nél pedig nem kielégítő a csúcsvezető­iig viszonya a városi pártbi­zottsághoz, valamint az a te­vékenység, amelyet a tömeg- szervezetek munkájának ösz- széhangolásá végett kifejt. A csú csvezető s égék és a gazda­sági vezetés kapcsolata álta­lában jó, a Tégla- és Cserép- ipari Vállaltnál és a Kapos­vári Cukorgyárban ezen is van mit javítani. A munkás­őrök utánpótlásában sokkal hatékonyabb szervező mun­kát kell kifejtenie a csúcsve- zetőségnek, különösen a Ka­posvári Ruhagyáriban, a cu­korgyárban és a Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. Az Ülés részvevőd ezután elfogadták a városi pártbi­zottság és végrehajtó bizott­ság idei munkaprogramját és az első félévi munkatervet, majd a városi pártbizottság Somogyi József első titkár előterjesztése alapján szemé­lyi ügyeket tárgyalt. A városi pártbizottság egyhangúlag kooptálta a városi pártbizott­ságba, a városi párt-végrehaj­tó bizottságba, a városi párt- bizottság harmadik titkárának Papp Jánost, a megyei tanács munkaügyi osztályának eddigi helyettes vezetőjét.; A feladat sokrétű Intézkedési terv készült a megye állattenyésztésének fejlesztésére Készül a Boglárka MEGYÉNK MEZÖGAZDA- SAGA.BAN fontos helyet fog­lal el az állattenyésztés. Alap- vető megyei és egyben nép- gazdasáni érdek is, hogy ez az ágazat hatékonyan, tervsze­rűen fejlődjön. Ebből a gom- lolatból következik az is, hogy a megye mezőgazdasága irá­nyítóinak, a termelőüzemek vezetőinek tevékenységében jelentős szerepük van azok­nak az erőfeszítéseknek, ame­lyeket az ütemsaerű fejlesztés valóra váltásáért tesznek. Az elmúlt években néhány kedvezőtlenül ható tényező fé­kezte, hátráltatta a céltudatos törekvéseket. Gondolunk itt elsősorban a megfelelő köz- gazdasági ösztönzők hiányára, a gyakran előforduló szálas- és tömegtakarmány-hiányra, valamint, a járványok okozta kedvezőtlen állategészségügyi helyzetre Részben ez a körül­mény, részben pedig az, hogy az új gazdaságirányítási rend­szer jelentős változásokat ho­zott, kedvezőbb gazdálkodási fiéMótelekat teremtett —1 arra késztette mezőgazdasági irá­nyítóinkat, hogy még nagyobb ügyeimet fordítsanak erre a 'kulcsfontosságú feladatra. Már a múlt évben hozzákezd­tek egy olyan körültekintő,' részletes terv összeállításához, mely egyrészt hozzájárul a harmadik ötéves terv sikeres végrehajtásához, másrészt pe­dig fontos alapokat teremt a következő tervidőszak na­gyobb céljainak megvalásíttá- sához. Az a minden részletre ki­terjedő intézkedési terv, me­lyet tegnap a megyei taná­cson vitattak meg mezőgazda­ságunk megyei vezetői, a fel­adatok körültekintő számba­vétele alapján készült. Az in­tézkedési terv részben az idei év tennivalóit veszi sorba, de körvonalazza azokat a fel- aioatokiat is, amelyeknek vég­Nagyobb választékot a peritériákon is Sokan laknak megyénk szék­helyén a város külső kerüle­teiben. Az itt élő emberek jog­gal igénylik, hogy a lakásuk­hoz közel eső területeken meg­felelő ellátást biztosítsanak a boltok részükre. A vásárlók­nak ezt az igényét mind az üzlethálózat építésében, mind az áruterítésben figyelemmel kell kísérniük a kereskedelmi vállalatoknak. Különböző bol­tok, ABC-áruházak épülnek, mégsem mondhatjuk, hogy minden rendben van. Nagy te­rületek ellátása gondot okoz (elsősorban a keleti városré­szé). A (hálózatfejlesztés mellett gondoskodni kell a választék­ról is. Sok külterületi boltban — nemcsak a raktározási * e- hézségek miatt — kicsi az áru- választék. S itt elsősorban az élelmiszerek szegényes vá­lasztéka kifogásolható. Kevés az olyan üzlet, ahol mindig volna mindenfajta pékáru. Bu­cit, vajas süteményeket, de még sóskiflit sem lehet már tíz óra felé kapni jó néhány peremvárosi üzletben. Az üz­letvezetők szerint ez itt nem fogy. Lehet, hogy nem olyan mértékben, mint a nagyobb boltokban, de hogy igénylik, az biztos. A múlt évben jó né­hány külterületi bolt, elsősor­ban ünnep előtti napokon sü­teményeket is érült. Különö­sen s- kan vásárolták a krémes süt'ml'yskcL Néhány hete a vásárlók hiába keresik ezt a kedvelt Miért tűnt el? A kereskedők azt mond­ják, hogy a gyártó vállalat hi­bájából. Ok rendelnének, de nem kapnak. Sok külső üzlet kapott hűtő- szekrényt az elmúlt évek so­rán. Sajnos, a működő hűtő­apparátusban hiába keresik a zöldborsót, az előre csomagolt zöldbabot; a hűtött gyümöl­csök közül hiányzik az eper, a szilva is. Az ünnepek előtt sok, munkából hazatérő asszony ke­reste a félkész tortát a külvá­rosban. Joggal, mert a belvá­rosi üzletekben bőven volt Jó néhány üzletben, különösen a város peremén azonban nem lehetett félkész tortá kapni. Az év eleje óta a hentesüz­letek vevői is joggal mérgelőd­hetnek a perifériákon. Hiába rendeli meg a boltvezető az árut, a szállító cégtől nem ér­kezik meg. Például a Hunyadi János utcában levő hentesüz­let megrendelőjén a múlt hé­ten tlzenkilencfajta áru sze­repelt, az e hetin tizenkétféle. Helyette négy-, illetve három­fajta hentesáru érkezett a hét eleji szállításkor. Tévedés ne essen, a külvárosban lakók nemcsak az olcsó árufajtákat igénylik, hanem, hogy több virsli, debreceni és főtt hen­tesáru is legyen a boltban. A perifériákon lakók igénye jogos. Nem túlzott követelé­sekről van szó. Tudjuk, hogy egy modem belvárosi szaküz­letben a választék sokkal na­gyobb, mint egy kis városszéli boltban. Alapvető cikkekből azonban a külterületeken la­kókat is el kell látnunk. Job­ban, mint eddig. Fonal László réhajtása hosszabb időt igé­nyel. Állatfajonként határozza meg azokat a fő célkitűzése­ket, amelyeket az állatte­nyésztés égiszének fejlesztése érdekében kiemelten kell ke­zeli, megvalósításúkra meg­különböztetett gondot kell for­dítani. Kiemelten foglalkozik a tervezet szarvasmarha-te­nyésztésünk helyzetével, mennyiségi és minőségi fej­lesztésének fontosságával, és meghatározza azokat a te­nyésztési, állategészségügyi, takarmányozási és beruházási feladatokat, melyeknek elvég­zése nélkülözhetetlen. A megye mezőgazdaságának párt- állami és tudományos vezetői felelősséggel, elimé- lyülten, minden részletre ki­terjedően vitatták meg ezt a hosszú időre irányt mutató intézkedési tervet A gazdasá­gossági szempontokat messze­menően figyelembe véve, a való helyzet alapos ismereté­ben határozták meg a teendő intézkedéseket. SOKRÉTŰ, SOKIRÁNYÚ tennivaló együttes végrehaj­tásával érhetjük csak el alap­vető nagy célumikat: állatte­nyésztésünk színvonalának emelését S hadd tegyük hozzá, ehhez az szükséges, hogy mindenki, aki e célért tehet valamit, lelkiismeretesen, kö­vetkezetesen végezze el a rá váró munkát. Ahogy a beve­zetőben említettük, érdeke ez megyénknek, dje jelentős nép­gazdasági érdek is fűződik hozzá. Mgs ^IIP ispls wisp :-y'v ■ — Azzal kezdődik a Boglár­ka története, hogy abbahagy­tuk a Velence garnitúra gyár­tását ... azt csak a Budapesti Bútoripari Vállalat készíti már. Üj gyártmány kellett! Felmértük a piac Igényeit — mondta a Kaposvári Bútoripa­ri Vállalat (KABIV) igazgató­ja. Gelencsér Lajos. Praktikum és álmodozás A Boglárka típusgarnitúrát csak a KABIV készíti. Ma már az egész országból érkeznek rendelések, néhányat már le­mondott a vállalat, nem bírják kapacitássaL > Amíg végigkísértem a Bog­lárka útját a tervrajztól a mű­helyig, a fűrészelt deszkáktól a magasfényű szekrényekig, rájöttem, hogy a népszerűség titka abban van, amit az igaz­gató mondott A gyártás előtt alaposan fölmérték az igénye­ket Milyen bútor kell? — kér­dezték bolti eladóktól, vásár­lóktól. Olcsó. Praktikus. És szép... Természetes igények. De még a tervezés előtt gondolni kel­lett arra, hogy az emberek nem szeretik, ha egyforma a lakás berendezése a szomszé­déval. Aztán elférjen a kis szobában is, de akinek nagy la­kása van, az is használhassa. Variálható legyen, más dara­bokkal is kiegészíthető. Lehe­tőleg több színben gyártsák — kinek milyen az ízlése. Az eddigiek nem reklám jel­zők, hanem feltételek. Horváth Ferenc mérnök sorolta feL — Még az első vonal meg­rajzolása előtt egyeztünk meg ezekben. Aztán összeültünk körülbelül nyolcán, mérnökök, művezetők, tűnődtünk, töp­rengtünk. számoltunk. Utána leültünk a rajzasztal elé. Hát, valahogy így született a Bog­lárka ... — Mikor? — 1968 első felében. Nézze, annyit nem álmodozhat az ember, mint amikor egy stíl- garnitúrát készít, azt jól tu­dom. Ez éjjel hálószoba, nap­Tévészekrény készfii. közben nappali szoba. A mi zsebünkhöz méreteztük. (Ugyanezt mondta egy asz­talos is lent a műhelyben.) — Nem szabad csapongani a fantáziának, de azért arra tö­rekedtünk, hogy korszerű le­gyen, a modem ember igényei­hez szabott. Elárulom magá­nak. a szék formáját azért terveztem ilyen hajlékonyán ívelőre, mert úgy találtam, hogy a szekrényben túl sok a szögletes vanaL Tízezer — újításért Az üzemben, ahol a rajzvo­nalak nyomán a bútor szüle­tik, mindenütt »egy darab* Boglárka van. Oldallemezek, lábak, asztalrészek. Fiatal faesztergálycs készíti a lábakat — Egy műszak alatt kilenc­százat A forgó, zakatoló, forgácsot szikrázó eszterga séma az üzemrészbeliek találmánya. A kézi esztergálás ötszörösét termelik így. — Tízezer forintot kaptunk érte... Megálltam egy asztalos mel­lett — Hol tanulta a szakmát? — Maszeknál. .. — Biztosan sok bútort ké­szítettek akkor. Melyik volt a legszebb művelet? — A fényezést szerettük a legjobban. De mind szép volt, hiszen az első kalapácsütéstó] az összeillesztésig mindent mi csináltunk. — És itt? — Elég sók a részművelet. Ma a lábakat illesztem, holnap pedig az ajtókat csinálom. És nézze meg ezt a fényezett szekrényt. Igaz, hogy a befeje­ző műveleteket más csinálta, de örül az ember, ha látja... Tévészakrény, heverő, könyv- szekrény. asztalka, fotelek, és együtt mind — ez a Boglarka. A »-politúrtükörben* vissza­csillognak a lámpák, a moz­dulatok, szinte a zaj is ott vib­rál a sima felületen. Teljes kapacitássá] gyártja á vállalat, a garnitúrákat. Ebben az év­ben háromezret... Tröszt Tibor Közvetlenül tárcsázhatjuk a fővárost Távválasztó berendezést kap Siófok és Kaposvár Százhatvanmillió korszerüsítesre — Tamilnak a karbantartók Nem álom, hanem a közeli jövőben elkövetkező valóság, hogy a telefonelőfizetők köz­vetlenül tárcsázhatják Kapos­várról a budapesti, siófoki vagy más városban élő roko­nukat, ismerősüket S ez nem boszorkányság, hanem a tele­fonközpontok automatizálásá­nak eredménye lesz. A Dunán­túlon három város kap távvá­lasztó berendezést az idén. Köztük van Kaposvár is. So­mogy második városiban. Siót fokon jövőre lép üzembe a svéd Ericsom cross-bar köz­pont. Ez a fejlesztés teszi le­hetővé, hogy az előfizetők köz­pontkezelő nélkül, közvetlen hívással tárcsázhassák a táv­választó rendszerbe bekapcsolt városokat és helységeket. Bánsági István, a Somogy megyei Távközlési Üzem veze­tője elmondta, hogy a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár brigádja megkezdte a távválasztó berendezés szere­lését a kaposvári telefonköz­pontban. A mintegy négymillió forintos beruházás gépi szere­lése még ebben az évben befe­jeződik. A közvetlen tárcsázás nyitánya azonban az országos távválasztó rendszerbe való bekapcsolás ütemétől függ. Siófokon szintén megkezdő­dött a korszerű góckörzet ki­alakításának előkészülete. Már fektetik a kábeleket Siófokon és más helységeikben, a máso­dik negyedévben pedig már szállítják, majd szerelik a cross-bar központ berendezé­seit. A posta körülbelül száz­ötven-százhatvanmillió fo­rintot áldoz a korszerűsítésre. Az új rendszer s2erint Siófo­lton, Balatoniöldváron, Aliján, Zamárdiban, Ádándon. Bala- tonszabadi faluban, Somban, Kereteiben, Szólódon. Balaton­szemesen, Balatonszárszón és Ságváron lesz telefonközpont. Megszűnik azonban Kilitiben, Kőröshegyen, Balatonendré- den, Siójuton, Kötésén, Nagy- csep>elyen, Nagyberényben, Ba­la ton világoson stb. az önálló közp>ont Ezek a helységek a föntebb felsorolt tizenkét köz­pont valamelyikéhez tartoznak majd. Ez azonban semmi hát­rányt sem jelent, hiszen vala­mennyi központhoz tartozó előfizető bármikor közvetlen tárcsázással hívhatja a táwá- lasztó rendszerbe bekapcsolt helységeket. A legnagyobb egyébként a siófoki telefonköz- pont lesz; ezerhatszáz helyi és hatszáz helyközi áramkör be­fogadóképességgel. A balaton- földvári pedig ötszáz helyi és százhúsz helyközi áramkör be- fogadókép>ességú. A Somogy megyei Távközlé­si Üzem már a tervezés idején közölte az érintett helységek ben lakókkal, milyen korszerű berendezést helyeznek üzembe a tervek szerint 1971 júliusá­ban a Balaton déli partján Nagyon sokan bejelentették ennek alapján, hogy szeretné­nek telefomberendezást fölsze­rel tetni. A korszerű telefonközpont*» kát kezelő és karbantartó p>os- tai alkalmazottak megkezdték a felkészülést. A siófokiak már le is vizsgáztak az elméletből, jó eredménnyel. Februárban a fővárosban tanulmányozzák egy cross-bar közp>ont szerelé­sét, hogy szakmai tapasztalat­ra tegyenek szert a jövendő karbantartói munkájukhoz. A kaposvári távválasztó beren­dezést karbantartók elméleti képzése szintén megkezdődött. Mi pedig, telefontulajdono­sok. türelmetlenül várjuk, mi­kor hívhatjuk először Buda­pestet, Siófokot közvetlen tár­csázással. Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP 1878. január 24. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom