Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-23 / 19. szám
MAI KOMMENTÁRUNK LENIN ÜGYÉT FOLYTATVA A felszabadulási I y-\ —J ä — a Lenin-cen- I »r / íl tenárium esz- ' ' Lende je. Világszerte tisztelegnek Vlagyimir lljics előtt, akinek nevéhez és tevékenységéhez az emberiség életének egész forradalmi korszaka kapcsolódik. A szocializmus, amelyet Lenin új következtetésekkel és felfedezésekkel gazdagított, ma világtörténelmi tény. A szocialista világrendszer korunk alapvető forradalmi ereje. Éppen ezért a Lenin-évforduló nemcsak a múlt fölelevenftésére teremt alkalmat, hanem a jelen tudományos vizsgálatára és a jövő tennivalóinak osztályharcos meghatározására. A centenárium megünneplésének ez a jellege domborodik ki azokból a tézisekből, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja adott ki: »Lenirt születésének 100. évfordulójára emlékezve... minden forradalmár harcos szemlét tart erői fölött, meghatározza tevékenységének további távlatait és feladatait, erősíti harci egységét a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért folyó küzdelemben-« — olvashatjuk a téziseikben. Az SZKP Központi Bizottságának elgondolásai tükrözik, hogy a lenini örökség olyan érték, amely a forradalmi erők mai harcában nélkülözhetetlen. Ezt mindenekelőtt a munkásosztály új típusú pártjáról szóló lenini tanításokkal bizonyítják, amelyek mind a mai napig, s a jövőben is a kommunista mozgalom alapkérdésen Kétségbe vonható-e például Lenin azon véleményének időszerűsége és fontossága, miszerint — a téziseket idézve — »egy marxista párt sikeres tevékenységének a munkásmozgalom fejlődésének és győzelmeinek elengedhetetlen feltétele a hétfrontos harc: harc az opportunizmus és a revizionizmus jobboldali és -balos« válfaja ellen?« Nyilvánvalóan nem. A legméltóbb tisztelgés Lenin előtt: a leniniz- mus eszméinek megtestesítése. Ezek az eszmék pedig a szocializmusban öltöttek testet. Érthető tehát, hogy a tézisek emlékezetünkbe idézik a lenini elméletet a szocialista társadalom építéséről. Az elmélet egy emberöltővel ezelőtt született, mégis úgy érezzük, mintha napjaink gyakorlatából születtek volna a következtetések. A közelmúlt történései újult erővel hívták fel a kommunisták figyelmét arra a lenini megállapításra, miszerint az ú.i társadalom építésének fő eszköze a proletárdiktatúra, amelynek legkisebb gyengülése is utat nyithat az osztályellenségnek. Az is rendkívül tanulságos, ahogy Lenin a politikai szabadságjogokat értelmezte. Mindig osztályálláspontból indult ki. Ügy vélte, hogy ezek a jogok a dolgozóik szocialista összefogásának, a szocialista ideológia terjesztésének feltételét is magúkban foglalják, amelyek kizárják a szocialistaellenes propaganda »szabadságát«, az ellenforradalmi erők szervezkedésének »szabadságát«. A téA város ifjúsága érdekében A MEGYESZÉKHELY egész ifjúságát érdeklő és érintő témát tárgyalt meg együttes ülésén a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a városi KISZ-vb Tóth János vb-elnöikihelyettes és Balázs Nándor városi KISZ-tit- kár előterjesztése alapján. A lóét testület először mérlegre tette az együttműködés jelenlegi helyzetét. Megállapította, hogy gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a városi tanács és a KISZ-bizottságak, -alapszervezetek között a városfejlesztési tervek megvalósításában. A fiatalok részt vettek a parkosításban, a kommunális és művelődési létesítményele fölépítésében. Több tízezer óra társadalmi munkával járultak hozzá a város vízellátásának megjavításához. A családi események társadalmi megünneplésében, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkában, a politika: rendezvények megszervezésében szintén tartalmas az együttműködés. Nem sikerült megfelelő eredményt elérni viszont a klubmozgalom fejlesztésében. Nagyon pozitív, hogy a fiatalok megfelelő arányban részesülnek az újonnan épült állami és szövetkezeti lakásokból. húsz százalékukba fiatal házasok költöznek. A városi tanács kedvezményes telekkel támogatja a KISZ lakásépítési akcióját. Eddig scázhuszonihat család kapott ilyen lakást, ebben az évben további küenc- venhármat adnak át, a következő ötéves tervben pedig kétszázat építenek föl. Az együttes ülés ezután a további feladatokat határozta meg. Kimondta, hogy a jövőben még nagyobb figyelemmel, tervszerűbb előrelátással törődjenek a város ifjúságának pályaválasztásával, iskoláztatásával, erkölcsi és politikai nevelésével, különös tekintettel a munfcásszülők gyermekeire A tanács és a KlSZ-bizottság már kialakult munkakapcsolatát tovább kell erősíteni, még következetesebben érvényesítve az 1016. számú kornaányhatározat rendelkezéseit. Az együttműködési tervezet szerint növelni kell a város fiataljainak közéleti tevékenységét. A következő választáskor például több rátermett fiatalt vonhatnának 'be a választott testületek munkájába. Közös erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy tovább nőjön az úttörőmozgalom és a KISZ társadalmai szerepe a városban. A harminc éven aluli fiatalok ezután is megfelelő arányban kapnak az állami és szövetkezeti lakásokból. Az elosztáskor a bizottság figyelembe veszi a KISZ képviselőjének megalapozott javaslatait. A KISZ-lakások elosztásakor az igazgatási osztály mond véler. lányt a kérelmekről a kettősség elkerülése védett A tanács továbbra is minden segítséget megad a KISZ lakásépítő akciójának. Olyan területet jelöl ki például, amelyen legkevesebb száz lakást fölépíthetnek, mert a lakótelepszerű építkezés gazdaságosabb. Az ifjúsági klubmozgalom fejlesztése megkívánja, hogy a KlSZ-Sizervezotek helyiségekhez jussanak az új épületek földszintjein stb. Az ügy szempontjából azonban szükség van a jelenleg rendelkezésre álló klubok ésszerűbb kihasználására is. Megfogalmazták azt aiz igényt is, hogy az általános iskoláikban (főképpen aiz újonnan épülőkben) csapatotthonok álljanak az úttörők rendelkezésére. Az úttörőmozgalom jövő év májusában ünnepli negyed- százados születésnapját. A kaposvári pajtások az úttörőparkot kapják ajándékul a cseri ligetben. A KlSZ-fiata- lok a park előterében társadalmi munkával .kialakítják a hősök ligetét. A TARTALMAS ÉS ÉLÉNK vita végén Horváth András, a városi KlSZ-bizottság munkatársa megígérte, hogy a KISZ elsősorban olyan létesítmények fölött vállal védnökséget, mint a cseri parii, a sport- csarnok, az új ifjúsági ház. Rostás Károly, a városi tanács vb-elnöke zárszavában még a kollégiumot is beillesztette ebbe a so-ba. Megállapította, ' hogy a város ifjúsága szívesen vesz részt lakóhelye fejlesztésében é-. szépítésében, ha támaszkodnak rá. Az együttes ülésről alkotott véleményét találóan így fogalmazta meg: a fiatalok jelenlétével beszökött a tavasz a terembe, s még a nap is kisütött. I* G. munkaverseny zisek azzal is nagy szolgálatot , tesznek Lenin követőinek. ; hogy segítik összevetni a szó- [ ciallsta építés nemzeti sajátosságait a Lenin által feltárt általános törvényszerűségekkel. Márpedig ez az összevetés, a nemzeti sajátosságok és az általános törvényszerűségek összhangja a szocializmus építésének fontos feltétele A leninizmus a XX. század osztálycsatáinak igen széles színterére vetít fényt. Nagyon találóan mondják, ki az SZKP tézisei, hogy »csak a lenini tanítást követve lehet megérteni a világban végbemenő forradalmi változások lényegét és jellegét, helyesen értékelni az ezekben részt vevő erők szerepét, helyesen kitűeni a szocialista világforradalom kibontakoztatásának távlatait«. Éppen ezért a lenini eszmék felvázolása egyben a marxista —leplnista világkép felrajzolását is jelenti. Ennek kulcspontja pedig az a tény, hogy a szocializmus történelmi offen- zívában van. Ennek feltartóztatására szövetkeznek az imperializmus erői, amelyeknek stratégiáját éppen Lenin eszmei örökségét felhasználva látja tisztán a kommunista mozgalom. A leninizmus hatékony fegyver a burzsoá ideológia elleni küzdelemben. Olyan fegyver, amelyet kérlelhetetlenül, kompromisszumok nélkül kell forgatni. A marxisták—leninisták elutasítják az ideológiai területen való békés egymás mellett élés opportunista tételét. A mai világban is osztályok harca folyik, nincs és nem is lehet semmiféle osztályon kívüli vagy osztályok fölötti ideológia. Mintha ma hangzanának tehát Lenin szavai arról, hogy »a szocialista ideológiának mindennemű lekicsinylése, az ettől az ideológiától való mindennemű eltávolodás valójában a burzsoa ideológia erősítését jelenti«. A lenini úton a legmagasabbra eddig a Szovjetunió ért: a kommunizmust építi. A tézisek szembetűnően bizonyítják, miként válnak valóra Le- - nin hazájában a világ első szocialista állama megalapítójának elgondolásai, előrelátásai: »Lenin ügyét folytatva a szovjet nép kemény munkával gyarapítja a társadalmi javakat, fejleszti a szocialista demokráciát, a tudományt és a kultúrát, lankadatlanul gondot fordít a szocialista haza védelmi erejének növelésére, építi az emberhez méltó életet.« A tézisek olvasása közben sokszor foglalkoztatja az embert a gondolat, miként lehet lenini módon élni és harcolni, melyek azok a tulajdonságok, amelyek képessé teszik az embert arra, hogy valóra váltsa a történelem minden próbáját kiállt eszmét. Vannak, akik a mindent leküzdő akaratban, a tömegekbe vetett határtalan hitben, a következetes internacionalizmusban látják a követendő példát. Igazat lehet nekik adni. Mások az eszmei cél- tudatosságot emelik ki. Ök is helyesen gondolkodnak. S miközben ezen elmélkedik az ember, eljut a téziseit utolsó szavaihoz, ahol a bolsevikok utódai, a szovjet kommunisták megfogalmazták a választ: »Lenini módon élni és harcolni annyi, mint minden erőt, tudást, energiát latba vetni a föld leghumánusabb és legigazságosabb ügyéért: annak a harcnak az érdekében, amely a dolgozóknak az elnyomás és a kizsákmányolás alól való teljes felszabadulásáért, a kommunista eszmények győzelméért, az emberiség jobb jövőjéért folyik.« Pálos Tamás Ma négy hónapja annak, hogy megjelent az újságokban és falragaszokon az MSZMP és a Hazafias Népfront felhívása. A felhívás emlékeztet a huszonöt év harcaira, eredményeire, és tekintettel a közelgő jubileumra, több és jobb munkát hirdet. »Növeljük hazánk gazdasági erejét. A városon és falun tervszerű, fegyelmezett és odaadó munkával gyorsítsuk népgazdaságunk fejlődését. Erősítsük tovább az emberek szocialista közgondolkodását, gyarapítsuk népünk műveltségét, emeljük életszínvonalát« — fogalmazza meg a felhívás a célt, amit a felszabadulás tiszteletére indított munkaversennyel kíván tovább fokozni. Mennyiben más ez a munkaverseny az előzőhöz képest? A jelenlegi gazdasági mechanizmus harmadik, évében járunk. Olyan irányítási rendszer szabályozza a gazdasági élet fejlődését, amely az anyagi ösztönzést is zászlajára írja, s ennek szerepét fontosnak tartja a termelésben. Nem szabad tehát figyelmen kívül hagyni a szervezésnél ezt a lényeges szempontot. Ugyanúkkor adva van az évek gyakorlata során kialakult szocialista. brigádmozgalom, melyre alapozni jó és célszerű. Néhány üzemben, gyárban tudakozódtunk, hogyan állnak a rtvunkaversennyel. A tapasztalatok vegyes képet mutatnak. Jó példaként említhető a Kaposvári Ruhagyár, ahol a hagyományokra épülő munkaverseny folyik. A 30—50 fős egységek teljesítményét havonta értékelik, s a jutalomkeretet aszerint osztják fel, hogy hány százalékkal teljesítették tűi a nqrmál. így gyakorlatilag minden jól dolgozó munkás részesülhet jutalomban, szemben az előző évek és sok más vállalat gyakorlatával, amikor csak az első három helyezettel premizálták, A felhívás szellemében párosul itt az egyem, a vállalati és a népgazdaság: érdek, hisz rendszeresen túlteljesített normák biztosítják a határidők betartását, s elkerülik a kötbéreket, vagy a fölöslegesen hosszú raktározást, Tapasztalataink azonban nem mindenütt ilyen kedvezőek. Több üzemben nem értették meg a felhívás lényegét, s ezért csak ímmel-ám- mal láttak a dolgokhoz. »Most kezdjük szervezni. Ezután tanácskozunk róla« — válaszolták néhány helyen. Pedig a »félidőn« már javában túl vagyunk, alig több mint két hónap múlva értékelni kell a versenyt. Mások a szocialista brigádok versengésével takaróznak. Formálisan megkövetelik a felszabadulási vállalások beírását a brigádraplóba, de hogy ezek mögött áll-e tényleges munka, azt — hanyagságból vagy közömbösségből — nem ellenőrzik. Sőt, volt, aki ezzel érvelt: »Lesz még idő a nyárig!« Azt gondolom, ehhez nincs mit hozzáfűzni. A felhívás megszívlelése valóban termékennyé teheti a munkát. Minőségjavító felajánlások, megfelelő anyagi honorálással — ez legyen á gerince, sok-sok egyéni ötlettel, kezdeményezéssel élővé alakítva. Még nem késő. két hónap alatt rengeteget lehet tenni. Cs. T. Gépjavítási tapasztalatcsere Balataiszabadibao Mezőgazdaságunk gépesítése alapvető feladat, s ezen belül is külön figyelmet érdemel a már meglévő gépek karbantartása, javítása. Ez utóbbi témáról tanácskoztak Balatan- szabadiban a minap a siófoki, a fonyódi és a marcali járás termelőszövetkezeteinek műszaki vezetői, a gépjavító vállalatok és az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének képviselői. Ez a tanácskozás tulajdonképpen tapasztalatátadás volt. Tapasztalatátadás egy, a korszerű gépjavítás útján már elindult mezőgazdasági üzem és más, néhány lépéssel még az út kezdetéhez közelebbi szövetkezetek között. Ahogy Valter Imre, a balatonszabadi November 7. Tsz elnöke megfogalmazta: »Tapasztalatainkból a legjobbakat akarjuk ismertetni.« Beszélt n,rról is. hogy az út néha rögös, de az áldozatot vállalni kell, mert csak így tudnak a szövetkezetek előrelépni. Gondoskodni az utánpótlásról, megfelelő műszaki vezetőről, korszerű gépműhelyről, gépi ellátottságról — nem kis erőpróba. Az eredmény azonban bizonyíték a következetesség szüksége mellett Szűcs Imre, a szövetség munkatársa a gépjavítás szer; vezésének néhány problémájára tért ki. Az arcokon egyetértő kifejezés jelent meg, amikor arról beszélt, hogy minden üzemnek elengedhetetlenül szükséges a műszaki bázis kiépítése. Erre az állami gazdaságok szolgáltattak példát. A három járás területén — ugyanúgy, mint az országban sok helyen — kettős folyamat játszódott le. Amíg a gépparkok bővültek erő- és munkagépekkel, a műhelytér nem növekedett Megyénkben 4,6 négyzetméternyi hely jut egy traktorra a műhelyekben. Az országos átlag: 9 és fél négyzetméter. Kevés a felsőfokú végzettségű műszaki vezető is. Alacsony a traktorok üzembiztonsága, így az őszi munkák idejére csak 30—10 százalékuk üzemképes. Alkatrész-felújítás alig folyik. Általában újjal helyettesítik a meghibásodotta- kat. Ez a legdrágább megoldás. A szövetkezeteit az építendő műhelyek alaprajzának megválasztásakor nem kérik a szövetség segítségét. Pedig ez nagy körültekintést igényel: figyelembe kell venni a gépi berendezést, a szakemberszükségletet, a távlati elgondolásokat. A mezőgazdasági gépjavító vállalatokkal is ritkán kooperálnak, pedig ez hasznukra válna, például a szerkezeti egységek cserélésénél. Mónos László, a balatonsza- badi szövetkezet műszaki vezetője a saját műszaki bázis kiépítésének útját vázolta fel. Az indulás nehézségeit elemezte a célba érkezés örömével. 1963-ban komoly javításról még szó sem lehetett a kicsi alapterületű műhelyben. Ahogy tréfásan mondta: »Ha gép volt bent, akkor a szerelőnek kellett kimenni a műhelyből, hogy hely legyen.« Az Valter Imre a balatonszabadi mertette. új műhelyt vasvázas színből alakították ki. Ez aránylag olcsó megoldás volt, a hozzáfűzött reményeket is beváltotta. A vasvázas szín oldalait befalazták. a mellékhajókat fokozatosan építették ki. A gépudvar közvetlenül a szerelő- műhely mellett van, így egységet alkot avval. A termelőszövetkezet saját beruházással, körülbelül félmillió forintért építette. Mónos László részletesen beszámolt a tervszerű munkáról, a szakmunkás-ellátottságról, a dolgozók munkájáról. A karbantartást üzemgépjavítási tapasztalatokat isanyagíogyasztás alapján végzik. Megemlítette, hogy a két szerelőbrigádjukon kívül létrehoztak egy csoportot, amelynek tagjai a beruházások kivitelezésénél tevékenykednek. Egy tanácskozás sikerességét sok objektív és szubjektív tényező határozza meg. A téma azonban döntően közrejátszik a sikerességben. Ezt bizonyította a sok hozzászólás is. Egyik szövetkezet műszaki vezetője például arról panaszkodott, hogy a tsz vezetősége magára hagyja, nem törődik a gépi ellátottsággal, a műszaki fejlesztéssel. A közöny, a téma fontosságának lebecsülése azonban előbb-utóbb meg- basszúlja magát Az előrelátó vezetők tehát szorosan együttműködnek a műhelyek vezetőivel, döntéseket azok véleményének meghallgatása nélkül nem hoznak. Erről beszélt Székely Elemér, az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára is. Ahogy mondta: »A vezetőknek mindenhol be kell látniuk, hogy egyaránt szükséges a gépesítés és a javítás biztosítása.« A vendégek délután a gyakorlatban ismerkedtek meg a balatonszabadi November 7. Termelőszövetkezetben folyó gépjavítási munkával, a műhellyel és a gépparkkal. Leskó László A vendégek megismerkedtek a gépparkkal ás. B9KOŰTI SIÉPLáP ’Péaiafe. 1SPTO. Js»aár 23.
