Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-03 / 2. szám

« Javuljon a minőség, ne szólam legyen a tömegsport! Beszélgetés Vermes Imrével, az M fS Somogy megyei Tanácsának elnökével Az új esztendő első muru-.a napján bizonyára sokakat ér­deklő kérdést tettünk fel Ver­mes Imrének, az MTS Somog. megyei Tanácsa elnökének. — Ali lesz az ide,, lejjőb^ célkitűzése a sportvezetés nek? — Munkánknak irányt s..ar az MTS II. kon0-r-3szu|án:: . ha.á. or.a^a. amely ívim ."/dia hogy társadalmi összefog.ssa. magsabb színvonalra kell fej les:, műnk a testnevelési t; spo .mozgalmat. Ezen túlme­nőé:- megyénkben a közelmúlt­ban a megyei púrt-végrehajtó- bizc-tísága is állást foglalt e sportfejlesztési munkával kzp- csolatban. E kettős irány rónai szabja meg a követendő utat, s ad bőséget programot. E cél érdekeben a legutolsó megyei sporttanácsülésen meg­vitattuk: hogyan tehetnénk még aktívabbá a sportvezetés munkáját. Ügy érezzük, hogy a tanácsülés hasznos segítsé­get adott a sportéletet irányí­tó funkcionáriusoknak és a társadalmi aktíváknak. — Valamit a legközvetle­nebb feladatokról szeret­nénk hallani. — Ismeretes, hogy a múlt év őszén célul tűztük Somogy me­gyében több sportágban a mi­nőség fejlesztését. Magasabb­ra tettük a mércét. Hogy ezek a szép tervek valóra válhassa­nak, elsősorban széleskörű tár­sadalmi összefogásra van szük­ség. Az első lépéseket már megtettük. Ügy véljük, hogy e szép cél érdekében még soha­sem volt olyan egységes a me­gye, mint most. Nem egy sportkörnél, vállalatnál vagy üzemben félretették a saját érdeket, hogy a határozat ne határozat maradjon csupán. Bátran elmondhatjuk, hogy mind az erkölcsi, mind az anyagi alapot sikerült megte­remteni ahhoz, hogy a fejlődés meginduljon. Mondhatnánk, hogy e téren, ami az irányító . szervek dolga — elvégeztük. \ Most a szövetségi és egyesületi! vezetőkön, s nem utolsósorban £ a sportolókon a sor. Persze/ nem akarom hangoztatni, hogy z már mindent megtettünk a si- j kerért. A koordináló munka f folyamatos. Ott leszünk a jövő- ^ ben is az említett kiemelt) sportágak, és természetesen a $ többiek mellett is. Remélem, i hogy a legjobbak sikerei újabb# sportágakat is ösztönözni fog-1 nak, hogy a ma még gyengébb­nek tartott ágazatokban is mealeremthessük a fejlődé .'élté teleit. — Vessünk egy pillantás, a múltra is. A megyei TS vezetői elégedettek voltak az elmúlt év somogyi sport- ercdmínyeivel? — Az imént említett minő égi fejlesztés első alapfel tété ■ volt, hogy egy b'so~ oz ~ in tig már a múlt évben is :A kel­et jutnunk. 1069-bsn -'seb nértókű, de megalapc tt elő e lépést terveztünk. Ügy vél ük. hogy e téfvfeladatokat si­került valóra váltani. Atléti- ában a férficsapat mellett r nők is helytálltak az NB I B- ben. Az egyéni versenyeken i- jól szerepeltek a somog ;■ iák. Nem véletlen, hogy épp egy atléta, Kovács Géza lett me­gyénkben a férfiaknál az év sportolója. Az asztalitenisze­zőknél a K. Vasas fsrficsapa- ta visszaküzdötte magát az NB I-be. s az együttes úgy megerősödött, hogy előrelátha­tóan biztosítani is tudja majd helyét a legjobbak között. Saj­nos, az NB I-es női csapat ki­esett. A birkózóknál a Kapos­vári Dózsa a csapatbajnokság­ban az NB II-be került. A so­rozatos NB III-as sikerek után mast föl tették az i-re a pontot a balatonboglári teniszezők. Balatonboglárnak NB Il-es fér­fi teniszcsapata van. A bogiá­nak mellett Siófok és Kapos­vár is egyre többet hallat ma­gáról. A röplabdázóknál a K. Lendület női csapata harcolta ki az NB I-be jutást. A teké- zőknél — remélhetően nem rö­vid időre — a K. Volán csapa­ta búcsút mondott a megyei bajnokságnak, s feljutott az NB II osztályba. A legnépsze­rűbb sportágban, a labdarú­gásban az NB Il-es csapatok nem tettek ki magukért, a Sió­foki Bányász egy osztódva1 lejjebb került. Összességében azonban emelkedett a megyei NB-s együttesek száma. Az NB III fennállása óta első íz­ben fordult elő,, hogy nem esett M somogyi csapat az NB III bajnokságból. Számos sportágban előrelé- ’•'ésről beszélhetünk. Talán leg- örvendetesebb a fiatal úszóge­neráció fejlődése. Bizonyította az 1969-es esztendő, hogv szín­vonalas menvoi bajnokságokat kell szerveznünk. — Hogy állunk Somogy­bán a sportlétesítmények dolgában? — Állíthatom, hogy a sport- létesítmények nem akadályoz­zák ma már azt, hogy előbbre lépjünk. A járási székhelyeken olyan pompás sporttelepeink /annak, mint a nagyatádi, a barcsi, vagy a siófoki. Harca­iban nem is egy, hanem két corszerű sporttelep varja a fia­talokat. Kaposváron sportkom- jináttá válik már ebben az esztendőben a K. Vasutas cse­ri pályája. Tovább épül az Aranyi úti sporttelep is. 1970- től a fedett uszoda mellett rendelkezésre áll majd az úszófiataloknak az ötven mé /eres nyitott medence, amely máris készen van. Nem az idei .v fő feladata, de msgis szo­rosan kapcsolódik hozzá: a múlt évben elindítottuk útjá­ra, s ma már a megye negye­dik ötéves tervének beruházá­si programjában ott szerepel Kaposvár város fedett spo't- 'samoka. Az 1970-rs évet mint íz elindulás nagy esztendejét Egyezhetjük majd fel a sport- zsamoképítkezéssel kapcsolat­ban — már gyűlnek a forintok, készülnek a tervek. A vidéki városok között a fedett uszo­da mellett az elsők között vall- hat majd magáénak Kaposvár egy minden igényt kielégítő sportcsarnokot. — Igaz, hogy. megcsappant az érdeklődés az üzemi és a falusi spartakiádok iránt? — Nem így mondanám. Ha így lenne, akkor is változtatni kellene rajta, mert az üzemi és a falus# spartakiád a jelenben ás a jövőben is a tömegsport- mozgalom alapja kell, hogy le­gyen. Az az igazság, hogy ahol sablonossá váltak ezek a spar­takiádok, 'ott visszaesés mutat­kozik. Néhány falusi sparta­kiád azonban ma is mindenben szolgálja a célt. 1970. az OSN esztendeje. A spartakiádok nem állnak meg a megyei dön­tőnél. Jobb szervezőmunkával, jobb propaganda tevékenység­gel segítenünk kell a sparta- kiádokat. A magyar élsporto­lók közül számos versenyző (Kulcsár Gergely stb.) éppen a spartakiádokon tűnt ki. Ha azt akarjuk, hogy ne szó­lam legyen a tömegsport és javuljon a minőség, akkor a minőség érdekében tett lépé­seink mellett az eddiginél na­gyobb gondot kell fordítanunk a tömegsportra. Ezúton szeretnék a somogyi sport barátainak, szurkolók­nak, vezetőknek, aktív sport­embereknek eredményekben gazdag, boldog új eszitendőt kívánni, s azt. hogy összefo­gással 1970-ben a somogvi sport az eddiginél is nagyobb sikereket érjen el. JANUÁR SZOMBAT Genovéva Milyen lesz az időjárás ! Várható időjárás ma estig: Időnként megnövekvő felhőzet, nyugat felől újabb havazás. Mérsékeli délnyugati, nyugati szél. Néhány helyen kisebb hó fúvás. A várható .egmagasabb nappali hőmérsékle ma mínusz 1—6 fok között lesz. II lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó igazgatóság tájékoztatása sze­dni a Budapesten megtartott első heti lottósorsoláson a kö­vetkező szamokat húzták ki: 15. 31. 34. 44. 47. — 1970 első újszülöttei. Az új esztendőre forduló éjsza­ka az Egészségügyi Minisz­tériumba érkezett jelentések szerint 18 gyermek született az országban: 11 kisfiú és 7 kislány. A főváros 1970-es első bébije a Péterffy Sán­dor utcai 1-es számú szülé­szetre érkezett. Az apa Káló Ottó, a Fővárosi 4-es számú Építőipari Vállalat dolgozó­ja, a mama pedig a Mátra Műanyagfeldolgozó Ktsz be­tanított munkása. Az Állami Biztosító immár hagyomá­nyos, újévi 20 ezer forintos, életbiztosítási kötvényét új­szülöttük, Káló Mónika kap­ta, aki 0 óra 0 perckor jött a világra. — A pártalapszervezetek agitácós- és propagandafele­lősei részére értekezletet tar­tottak december 31-én Bar­cson. A részvevők az agitá- ciós- és propagandamunkáról tanácskoztak. — Húszán haltak meg Szilveszter este Dakartól, Szenegál fővárosától nem messze, amikor egy autóver­seny részvevői belerohantak a Dakar és Saint Louis kö­zött közlekedő tehervanatba. „Csaholó“ melléküzemág A szári Béke Tsz a spe­ciális melléküzemágak gaz­dasága. Itt hozták létre az ország első termelőszövetke­zeti fehér puli és komondor tenyészetét A »csaholó« melléküzemág azóta világ­hírnévre tett szert, a kutya­farm sztárjai országos és nemzetközi versenyeket nyertek. Az érdeklődés igen nagy, a tsz gyakran kap megrendelőleveleket az Egye­sült Államokból, Angliából és Európa csaknem vala­mennyi államából. Eddig 15 kutyát értékesítettek. — Somogyi KISZ-esek Eszak-Magyarországon. A KISZ kb január 5-e és 7-e között a Magyarországi par­tizán- és ellenállási mozgal­mak címmel tanácskozást rendez Salgótarjánban. Ja­nuár harmadik hetében em­léktúrát rendeznek a nóg­rádi erdőkben. Megyénket tíz ifjúkommunista képviseli a salgótarjáni rendezvénye­ken. — Elkészült az új vámház Barcson. A Dráva barcsi hiú­jánál emelt épület műszaki átadása december végén volt. Az épületben kap he­lyet a vámőrség,, a határőr­ség útlevélszolgálata, az Állat- és Növényegészség­ügyi Szolgálat és az IBUSZ kirendeltsége. — ttj eljárás a gépjármű­alvázak rozsdásodása ellen. A 14. számú Autójavító Vál­lalat kaposvári üzeméiben hamarosan bevezetik a LO- BAKON eljárást: a kocsik alvázait szurokszerű bevo­nattal fújják le, ez védi az oxidációtól. — Mintegy 13 millió forint értékű építőanyagot vásárol­tak a múlt évben a Somogy megyei AGROKER-től a ősz­ek és a TÖVAL-ofc. A ha­gyományos anyagokon kívül nagy keletük volt a vasvá­zaknak és a hullámpalának. — Szakosított sertéstelep építését kezdik el az idén Memyén. A mintegy 23 mil­lió forintos létesítmény befe­jezését 1971-re tervezik. — Családias rendezvény keretében ünnepeltek a drá- vatamási szociális otthon la­kói. A hetvenhat gondozott ajándékcsomagot kapott: — Nőtt a szövetkezeti ta­gok száma az észak-somogyi tsz-szövetséghez tartozó gaz­daságokban az új termelő­szövetkezeti törvény életbe­lépése óta. Jelenleg csaknem húszezer szövetkezeti tagot tartanak nyilván. halt meg Goíd/n-i/k Károly ma­gyar zeneszerző. Fiatal korát üagy szegénységben töltötte, zenei tudását javarészt auto- óidakúkus u.oa szerezte meg. iigy év^zeuet (1848-tól 58-ig) rn.xit szinhaa hegedűs Sopron­ban, Győrben, Budán, Becsben, Pesten töltött, zongoraleckék adásából élt. 1330-ban vissza­tért Bécsbe, s euől kezdve — rövid megszakításokkal — itt működött mint zeneszerző. Leg­híresebb operája a Sába ki­rálynője; ezt 1875-ben írta. Ezenkívül öt színpadi művet, szimfóniát, hét hangverseny- nyHányt, szvitet, két hegedű­versenyt, kamaraztenét, kórus- müveket is írt. A múlt század végének népszerű komponistá- ja; a német romantikus irány képviselője volt. Zenéje gazdag dallamú, gyakran alkalmaz müveiben keleties motívumo­kat. A XIX. századi orientalisz- tíkus zenei nyelv kialakításá­ban része volt Goldmark Ká- rolynak is. Életművének, en­nek a meghitt, puha és meleg csillogású későromantikus mű­vészetnek máig is életképes része Európa közkincse. Nem »♦egyenes ágon« illeszkedik ugyan a magyar zene XX. szá­zad felé vezető fejlődésvona­lához, mégis olyan művész, akit hazánk adott Európának. S tegyük hozzá: nem sok ilyen művészünk akadt a XIX. szá­zadban. Ezért is tartjuk a magunk értékeként számon, p becsüljük éle* művét, munkás ságát. KÜRTI EE ANDRÁS= „Csak“ hatodik lett a K. Táncsics ' kssárlaáda-csapata Kedaen fejeződtek be az orszá gos Ifjúsági Kupa kosárlabda tor­na küzdelmei Budapesten. A so­mogyi színeket a Kaposvári'Tán-1 csics Mihály Gimnázium együttesi se képviselte. Komoly eredményt ért el a Táncsics, amikor beverekedte ma-1 gát az országos Ifjúsági Kupa ha~{ tos döntőjébe. Az itt összegyűlt/ rangos mezőnyben több nagysze-] rű vívót*, s o’vkor szoros' küzdelemben minimális különb-| segge, maradt a.ui. Am így sem vallott szégyent. A kosárlabda ÓIK végső sor­rendje a fiúknál a következő: 1. Központi Sportiskola 2. MAFC 3. Ganz MÁVAG 4. Bajai Bácska 5. Csepel Autó 6. - -ári Táncsics Gimnázium.' II budai villa titka 2. A nő megrázta a fejét. Szél­fútta frizurájának ez a moz­dulat már nem árthatott. — Elsöpörhetnék, de nem söprök el. Ne értsen félre, ne vegye tolakodásnak a maga­tartásomat! Nem alkarom le­beszélni öngyilkossági szándé­káról. Ez, végeredményben magánügy. Mindig óvakodtam attól, hogy mások intim dol­gaiba beleüssem .az orromat. Maga felnőtt ember, biztosan megfontolt, meggondolt min­dent, mielőtt így határozott. Azt hiszem, ezt Ferencz Jóska mondta, mielőtt megüzente volna az első világháborút És... A korláton másiknak le­esett az álla. — Mi ez? Éjjel, a hídon kis­előadást tart nekem a század­elő történelméből?! — És folytatta zavartalanul a szőke nő — valószínűleg fi­zikai erőm sincs annyi, hogy megakadályozzam terve vég­rehajtásában. összegezve te­hát: nem kell tartania attól, hogy megrázó szavakkal ecse­telem majd az élet szép. égedt, sem attól, hogy birkózni kez­dek magával, hogy leráncigál- jam onnan. Mindezen túlme­nően, van még egy fő-fő in­dokom. Erre részletesebben szeretnék kitérni, ugyanis... — Kuss! — kiáltott fel dü­hösen az öngyilkosjelölt. — Ha ennyi oka van rá, hogy ne avatkozzék bele a dolgom­ba, akkor mit keres itt még mindig? Minek ez a hosszú li­tánia? Azt hiszi, öröm nekem hallgatni a maga fecsegését? Azt hiszi, kényelmes ülés esik ezen a keskeny korláton a hideg vason? Talán már fel is fáztam. Miért nem megy a pokolba? Kíváncsi' a sztorim­ra, hogy holnap elmesélhesse a barátnőinek a presszóban, két fekete között? Vagy pedig egyszerűen egy szadista bes­tia, aki élvezetet talál abban, hogy bosszantson, felidegesít­sen egy embert, akit már sem­mi sem köt az élethez. — Téved, kérem — rázta meg a fejét a nő, és leverte a hamut a cigarettájáról. — Há­romszorosan is téved. A szto­rija ugyan tényleg érdekel, de Q nem azért, hagy a barátnőim­nek csevegjek róla, hanem sokkal fontosabb szempontból. Szadista bestia sem vagyok, hi^yje el. És téved amikor azt hiszi, hogy a gorombaságai miatt most megsértődöm, és magára hagyom. Nem, nem megyek el addig, amíg el nem mondom magának azt, amit el akarok mondru. A korláton ülő az égre né­zett, és felsóhajtott. — Jó. De gyorsan és rövi­den! — Köszönöm — biccentett a szőke nő, és egy könnyed moz­dulattal bedobta a csikket a folyóba. — Én nem véletlenül kerültem ide. Engem néhány apró, de koránt sem jelenték­telen mozzanat késztetett arra, hogy kövessem, hogy megszó­lítsam, hogy tűzkérés ürügyéin beszédbe elegyedjem magával. Ezeknek az apró mozzanatok­nak az alapján ugyanis egy számomra rendkívül fontos következtetésre jutottam. — Éspedig ? — A híd alatti parkolóhelyen ültem a kocsimban. Már ott felfigyeltem magára. A parton kószált, és vagy tíz hosszú per­cig válogatott fanyalogva a felbontott úttest burkolókövei között, míg azt az egyet ki­választotta, amelyet betett a kék sportszatyorjába. Pedig ezek a gránitkockák nagyjából azonos súlyúak, a külcsín ilyenkor aligha számít Aztán meg a hídra is nagyon lassan, vontatott léptekkel jött fel. Ner% is szólva arról a csigatem­póról, ahogyan a búcsúlevelet elhelyezte és ahogyan a korlát­ra felkapaszkodett. — Na és? Hová akar ezziel kilyukadni? Mindenkinek meg van az egyéni stílusa. Mond­juk, én így szoktam öngyilkos lenni, és kész! Mi köze hozzá? Vagy talán kételkedik abban, hogy tényleg el akarom vetni magamtól az életet? — Nem kételkedem. Meg vagyok győződve róla, hogy elhatározása szilárd. Erre utal többek között az a körülmény, hogy annyira belemerült az előkészületi munkálatokba, hogy észre sem vette, amikor én felhajtottam a hídra, és lestoppoltam magá mellett. Pedig ez zajjal járt. — Még mindig nem értem, hogy mire céloz? — Visszatérve az előbbiek­re, az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy bár elszánta magát, azért maga ezt az egész öngyilkosságot meglehetősen kényszered etten, kelletlenül, nem igazán jó kedvvel csinál­ja. Ha szabad egy hasonlattal élnem, olyan benyomást kel­tett, mint a fogfájós ember, aki már elhatározta, hogy ki­húzatja a fájós fogát. Tisztá bán van vele. hogy előbb- utóbb túl kell ezen esnie. De ’nkább szeretne utóbb, mint előbb. És egy kis haladékot ad Éjféli megemlékezés Petőfiről Szilveszter éjszakáján, Pe­tőfi Sándor születésének 148, évfordulóján a nagy költőre emlékeztek a Kiskunságban. Szülőfalujában, Kiskőrösön — pontosan éjfélkor — a fiatalok fáklyás menetben vonultak a nádfedeles, nyi­tott kéményű Petóű-házhoa. A költő verseit szavalták és megkoszorúzták emléktáblá­ját. Szalkszentmártonban a helyi Petőfi Múzeum baráti körének tagjai gyertyákat gyújtottak a költő apja egy­kori kocsmájának és mé­szárszékének ablakaiban. A ház melletti téren álló új Petőfi-szobomál most első ízben lobbantak feT a fák­lyalángok. \ — Magtisztító szérűk — kooperációban. A Somogy megyei Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat más vállala­tokkal közösen magtisztító szérű komplett gépi beren­dezésének kidolgozásán mun­kálkodik. — Újjáépítik a nagycenki kastélyt. 25 évvel ezelőtt, a háború viharában súlyosan megsérült a híres nagycenki Széchenyi-kastély és az azt körülvevő értékes parkerdő. A kastély hasznosításáról és teljes felépítéséről most dön­töttek az illetékes szervek: 1970-ben megkezdik a közép­ső épületrész teljes rendbe­hozását még magáinak. Már pedig ha ez az adott esetben is így van, ha magát a körülményei el- szólítják ugyan körünkből, de nem azonnal, akkor maga pon­tosan az az ember, akit én keresek, s akitől egy nagy szí­vességet kérnék. — Micsoda?! — visított fel a hídkorlát lovasa. — Még egy szó és bizisten itt üt meg a guta! Ekkora cinizmust! Rá­adásul egy fiatal nő részéről! Hogyan mer maga így beszél­ni velem?! Hiszen az apja le­hetnék! Hát van magában egy cseppnyi szégyen érzet? Ide­áll mellém, gúnyolódik rajtam, amiért nem elég fürgén és nem dalolva megyek a halálba, mint Arany Jánosnál a walle- si bárdök. És utána még segít­séget mer kérni tőlem! Ne él­jek, ha ez nem a szemtelen­ség világcsúcsa! Tűnjön el, mert mindjárt olyat mondok.™ A ballonköpenyes lány sá­padtan hallgatta végig a dur­va kirohanást. — Sajnálom — szőtt halkan, és hangjában ezúttal nyoma sem volt a korábbi magabiz­tosságnak. — Jaj, de sajná­lom, hogy így elromlott ez a eszélgetés. Nagy reményeket fűztem hozzá ... Belátom, az én hibámból romlott el. Én már ilyen szerencsétlen vagyok. So­ha nem találom meg a kellő hangot a diákjaimmal sem. (Folytatjuk) SOMOGYI NÉPLAP izombat, 1970. Január %,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom