Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-18 / 15. szám
A Somogy megyei Pártbizottság 1969. december 6-i ülésén megtárgyalta a Központi Bizottság határozatát a pártdemokrácia helyzetéről és fejlesztésének lehetőségéről. A testület egyetértését fejezte ki, és az előterjesztésben utalt azokra a lehetőségekre, amelyek az alapszervezeteknek is módot adnak a párton belüli demokrácia szélesítésére, fejlesztésére és a Szervezeti Szabályzat hatékonyabb alkalmazására Pártunkban természetesen nincs külön demokrácia a központi szervekre és külön az alsóbb szintű pártszervekre vonatkozóan, hanem az a pártra és annak valamennyi tagjára egységesen érvényes. Alkalmazása, fejlesztésének módszerei azonban a különböző szinteken több sajátosságot mutatnak. Kívánatos tehát, hogy minden szinten megvizsgáljuk a párt belső életének e legfontosabb kérdését, s a Központi Bizottság november 26—28-i határozatának megfelelően, alkotó módon, a változó és fejlődő társadalmi, politikai viszonyokhoz, a gyakorlati élethez igazítsuk dolgainkat Pártunk kongresszus előtt áll, a közeljövőben megkezdődnek a választások előkészületei. Ezért is szükséges a pártdemokrácia fejlesztését napirenden tartani, a kommunisták körében megértetni, és szabályait érvényesíteni. Döntési szintek A Központi Bizottság határozata megállapítja: pártunkban a demokratikus centralizmus elvi és gyakorlati ösz- szefüggései mindkét oldalon érvényesülnek. Ennek alapja a párt következetes és reális, a marxizmus—leninizmus talaján álló politikai irányvonala, amely párton belül és párton kívül egyaránt megfelelő politikai atmoszférát teremt a cselekvéshez. A jó politika általában, de a párton belül is a demokratizmus fejlesztésére ösztönöz. Másrészt közéletünk demokratizmusa, a párton belüli demokrácia jó hatással van a párt politikájának továbbfejlesztésére, alkotó alkalmazására. E megállapítást igazolja társadalmi, politikai és gazdasági életünk állandó fejlődése, a pártmunka mind hatékonyabb kibontakozása és eredményessége. Mi tette szükségessé a párton belüli demokrácia helyzetének vizsgálatát, és a továbbfejlesztés lehetőségeinek elemzését? Erre a kérdésre választ keresve mindenekelőtt látnunk kell, hogy társadalmunk a szocializmus teljes felépítésének szakaszába lépett, az ezzel járó feladatok csak a tömegek további aktív közreműködésével oldhatók meg. És miképpen eddig, az alkotó munka teljes kibontakoztatásához a továbbiakban is biztosítani és fejleszteni kell annak elengedhetetlen feltételét, a demokratizmust. A párton belüli demokrácia lényeges tartalma és egyben érvényesülésének fontos feltétele a rendszeres pártélet. A megyei pártbizottság vezető szervei tavaly októberben megvizsgálták, hogy a megyei pártszervek hogyan látják el a járási, a városi pártbizottságok irányítását, milyen segítséget adnak munkájukhoz hol és miben lehetne tevékenységüket továbbfejleszteni. Az erről szóló jelentésben és a széles körű vitában számos olyan megállapítás is szerepelt, mely szorosan kapcsolódik a párt demokrácia kérdéséhez, továbbfejlesztéséhez. A leglényegesebb dolgok közé tartozik, hogy az utóbbi időben növekedett a járási, a városi pártbizottságok önállósága; káderügyekben, területfejlesztési, gazdaságpolitikai és egyéb kérdésekben döntési-véleményezési jogkört kaptak a megyei szervektől. A gyakorlatban is mindjobban kibontakozik tehát az a helyes elv. hogy a különböző kérdésekben ott döntsenek, ahol azokat a legjobban ismerik. Ehhez a munkához viszont nagy segítséget nyújt, ha a megye5 pártszervek folyamatosan tanulmányozzák a megye egészét érintő társadalompolitikai, gazdaságpolitikai kérdéseket, és állásfoglalásukkal megadják az egységes cselekvés fonalát. A járási bizottságok ugyancsak kezdeményezik, hogy az alapszervezeteknél is mind teljesebben érvényesüljön a párttagság joga, az alapszervek hatékony politikai munkája. Ebből a célból egyes járásokban tanulmányok készültek, s módszertani konzultációkra is sor került a járási apparátusok és az alapszervi titkárok körében. Ügy gondoljuk, akkor cselekszünk helyesen, ha ezen az úton haladunk tovább, keresve a lehetőségeket arra, hogy a sokszor bonyolult helyzetekben is megállhassák helyüket párttagjaink és alapszerveink Nem kerülheti el azonban a figyelmünket, hogy ezen a szinten a pártdemokrácia szélesítése, illetőleg lehetőségeink jobb kihasználása türelmet, körültekintő vezetői és szervezői munkát igényel az irányító szervektől. Vannak esetek, amikor az irányító szervek nem arra ügyelnek, hogy a jó módszerek átadásával, a szervezeti és politikai feltételek biztosításával segítsék az egyes párt- alapszervezetek önállóságának, hatáskörének kibontakoztatását, hanem »átnyúlva« fölöttük. maguk oldják meg az olyan feladatokat is, amelyek az alapszervek hatáskörébe tartoznak. Ilyenkor hangzik el: »Ha a járásnál vagy a városnál marad, a feladatot nem hajtják végre«, vagy: »Nincs idő most demokratizmust játszani« stb. A lényeg az, hogy nem helyettük, hanem velük dolgozunk, és ezt az elvet természetesen tartsuk be a felsőbb szintű pártszervek kapcsolatában is. A fejlődés tartalékai Mivel a demokrácia a jogok és kötelességek egységét, feltételezi, érthető, hogy a pártdemokrácia helyzetéről szóló előterjesztésben, az előzetes vitákban, a határozat meghozatala alkalmával is széles körben szóba került a párt belső életének szinte valamennyi szervezeti és tartalmi kérdése, s ezek között jelentős súllyal az alapszervek és a kommunisták tevékenysége. A pártnak alapszervi szinten is kialakult gyakorlata, a Szervezeti Szabályzatban rögzített »biztosítékai« vannak arra, hogy párttagságunk élni tudjon jogaival, hatékonyan vegyen részt a párt egész tevékenységében. Ennek pozitív hatásai érezhetők is a megye területén működő alapszervek túlnyomó többségének munkájában. Elvtársaink felelősségteljesen, aktívan, sok nehézség közepette, következetesen dolgoznak a párt célkitűzéseinek valóra váltásán. A pártrendezvények általában színvonalasak, tartalmasak, és mindjobban megfelelnek a korszerű követelményeknek. Ennek ellenéré a párton belüli demokrácia vizsgálatánál alapszerveinknél is abból kell kiindulnunk, hogy még sok tartalék áll rendelkezésünkre a Szervezeti Szabályzat különböző pontjainak hatékonyabb és következetesebb érvényesítésében. Az első gondolatok a taggyűlések és a pártvezetőségek munkájával kapcsolatban merülnek fel. A megyében a pártrendezvények terén tett kezdeményezések, a pártcsoport- bizalmiakkal, társadalmi aktivistákkal folytatott vélemény- cserék sok hasznos dologra hívják fel figyelmünket, olyanokra, melyeket célszerű és szükséges is összefüggésbe hozni a pártdemokrácia helyzetével. Miről van tulajdoképpen szó? A kedvező tapasztalatok közé tartozik és a demokrácia érvényre juttatását szolgálja az a gyakorlat, melyet a megye több alapszervében bevezettek: a pártcsoport-ér- tekezleteket a taggyűlés előtt tartják, lehetőséget teremtve arra, hogy a taggyűlés napirendjének lényegesebb kérdéseit a párttagság előzetesen megismerhesse. Így a kommunisták felkészülten tudnak részt venni a taggyűlés érdemi munkájában. Ezzel összefüggésben kívánatos lenne annak a gyakorlatnak szélesebb körű elterjesztése is, mely szerint a taggyűlési beszámolók kidolgozásába a pártvezetőségek vonják be a pártbizalmiakat, és esetenként az egyes pártcsoportokat is. így a beszámoló mondanivalója színesebb, gazdagabb lenne, és valóban kollektív munkán alapulna. A pártdemokrácia szempontjából is helyeselhető az a törekvés, mely a megyében a felsőbb szintű pártszervek részéről abban nyilvánul meg. hogy csökkentsék az alapszervi taggyűlések úgynevezett »kötelező« napirendjét Ezzel lehetőséget biztosítanak arra, hogy az eddiginél többször és tartalmasabban tanácskozzék az alapszervezet tagsága a sajátos problémákról, . gondokról; azokról, amelyek legjobban foglalkoztatják a párttagságot és a munkahelyi kollektívákat Más vonatkozásban is van még tennivalónk a taggyűlések tartalmi munkájának javításában, és ezzel összefüggésben a párttagság akaratának érvényre juttatásában. Megfigyelhető, hogy a taggyűlések egy része csak a párttagság információs igényeit elégíti ki — vagyis nem olyan napirendi témák kerülnek oda. amelyekben érdemben állást kell és lehet foglalni, s ez végeredményben csorbítja a párttagság jogait Természetesen meghatározott esetekben ilyen taggyűlésekre is sor kerülhet. De főleg a helyi problémák tárgyalásánál célszerű arra törekedni, hogy az adott kérdésekben az előterjesztők adjanak »megoldási választékot«, alternatívákat, és úgy készítsék elő a tanácskozásokat, hogy legyen miben dönteni. Fokozódó követelmények A közelmúltban a megye különböző alapszervezeteiben (a marcali, a nagyatádi, a barcsi, a csurgói, a kaposvári járásban és a megyeszékhelyen) mintegy húsz olyan taggyűlést szerveztek, amelyen nem hangzott el külön beszámoló. A tanácskozások kötetlenek voltak, és ezek során sok olyan politikai, gazdaság: és egyéb jellegű problémát vetettek föl, mely már régebb óta foglalkoztatja a párttagságot, a dolgozókat Nem becsülve túl jelentőségüket fontosnak tartjuk a figyelmet felhívni az ilyen jellegű pártrendezvényekre is, mert ezek megítélésünk szerint ugyancsak jól szolgálják a párton belüli demokrácia fejlesztését Egyrészt azzal, hogy a kommunisták véleményének fórumot adnak, melyeken keresztül a vezetés tájékozódhat róla: ml, érdekli foglalkoztatja a párttagokat és a pártonkívüliekeket. Módot nyújt ez a gyakorlat a problémák megértéséhez és gyors rendezéséhez. Másrészt — mint ahogy a gyakorlat bizonyítja —, az ilyen jellegű taggyűléseken a párttagság nagy többsége bekapcsolódik a vitába, s ez az aktivitás tartalmassá teszi a tanácskozást A Központi Bizottság határozata és annak nyomán a megyei pártbizottság állásfog lalása az eddiginél is nagyobb követelményeket támaszt a pártépítésben és a pártvezetőségek munkájában. A jövőben a pártvezetőségeknek rendszeresen gondoskodniuk kell arról, hogy a tagfelvételüket kérők a pártokto- táson ismerjék meg a párt Szervezeti Szabályzatát, vagyis a párttagsággal járó jogokat és kötelességeket. És hogy ez mégtörtént-e a felvétel előtt, erről a vezetőség köteles meggyőződni. Ezenkívül a jövőben a pártvezetőségnek minden taggyűlésen be kell számolnia arról, hogy a két taggyűlés között miben döntött, intézkedett, és mivel foglalkozott Az említetteken kívül célszerű lenne azt a gyakorlatot is meghonosítani, hogy a párt- vezetőségek üléseiről, azt ott tárgyalt kérdésekről és állás- foglalásokról a pártcsoport- bizalmiak kapjanak tájékoztatást. Ezeket az információkat a bizalmiak munkájukban, a párttagság körében jól tudnál: hasznosítani. A párton belüli demokrácia érvényesülésének lényeges feltétele, hogy á kommunisták Körében bátor, pártszerű kritikai légkör uralkodjon. Ennek megteremtése és érvényre juttatása valamennyi kommunistának a Szervezeti Szabályzatból adódó kötelessége. Nem lehet tehát semmilyen szinten eltűrni a »ne szólj szám, nem fáj fejem« szemléletet, mert ez — mint ahogy sok gyakorlati példa igazolja — végső fokon súlyos hibákhoz vezethet A pártcsoportoktól kezdve minden szinten azon kell fáradozni, hogy a párttagok, az egymás iránt érzett felelősség elvétől vezérelve, a kényes kérdésekben is mondjanak véleményt hallassák bíráló szavukat — és figyeljünk a pártonkívüliek ilyen természetű megnyilatkozásaira is. Amikor a fonyódi járásban pártmunkásokkal, pártcsoport- bizalmiakkal tanácskoztunk, az a javaslat hangzott el, hogy a jövőben foglalkozzunk többet a pártcsoportokon belül a párttagok egyéni problémáival és gondjaival is. Hiszen a kisebb kollektívában az egyes problémák közvetlenül és gyorsan érzékelhetők, és sokszor a bizalmiak intézkedni is tudnak. Tegyük hozzá, hogy a magasabb szintű vezető szerveknél is akad e téren némi tennivaló. Az említett tanácskozásokon a pártcsoportbizalmiak részéről elhangzott olyan vélemény is, hogy a párttagok jelzéseit, a pártcsoportok észrevételeit egyes vezetők vagy vezető szervek »agyonhallgatják«, nem követik azokat, a szükséges intézkedések. A továbbított javaslatokra olykor választ sem kapnak. Információ és pártmegbizatás Párttagságunk alapvető jogai közé tartozik, hogy rendszeres tájékoztatást kapjon minden olyan kérdésben, mely a párt politikájával, általános tevékenységével, a választott szervekben folyó munkával, a társadalom, a gazdaság legfontosabb kérdéseivel kapcsolatos. A központi és a megyei szervek az utóbbi időben sokat tettek e műnk?, megjavításáért; viszont az alsó szinteken joggal hiányolják, hogy az Információs rendszer nincs kiépítve, vagy gyakran akadozik az alapszervezetek és a pártcsoportok között Különösen a helyi jellegű információknál kifogásolható ez, amikor nem központi vagy járási intézkedésre, hanem önállóan kellene megszervezni a párttagság tájékoztatását Végül lényeges kérdés az alapszervezeteknél annak biztosítása is, hogy képzettségének és egyéb körülményeinek megfelelően valamennyi párttag részt vegyen a párt általános tevékenységében. A párttagok kapjanak pártmegbízatást, és a pártcsoportok rendszeresen értékeljék a megbízatások teljesítését, adjanak támogatást az elvtársak számára pártmunkájuk végzésében. Végeredményben tehát a párton belüli demokrácia fejlesztése nem csak a központi, vagy a megyei pártszervek ügye, hanem sok vonatkozásban a pártalapszervezeteknél is adódik tennivaló. Ügy gondoljuk, hogy különösen most. a vezetőségválasztások előtt érdemes gondot fordítani az ezzel kapcsolatos központi bizottsági határozat részletes tanulmányozására és következetes alkalmazására Dr. Latos István, az MSZMP KB munkatársa A megyében az első, Bolhón a tizedik zárszámadás »Megkaptam szives meghívásukat a termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésére — szívből köszönöm. Őszinte örömmel töltenek el azok az eredmények, melyeket a Határőr Tsz az elmúlt évben elért. Ezekben az újabb sikerekben nemcsak a közös gazdaság elmúlt évi gyarapodása, hanem a tartósan egyenletes fejlődése is kifejezésre jut. Bár más irányú elfoglaltságom miatt nem tudok eleget tenni kedves meghh'á- suknak, a nevezetes alkalomból gondolatban mégis szülőfalutnbeliek, a termelőszövetkezet tagjai között vagyok. Osztozom örömeikben.' és gondjaikban egyaránt. Szívből üdvözlöm (t zárszámadó közgyűlést, a szövetkezet szorgalmas, tehetséges tagjait és vezetőit. Őszinte elismeréssel gratulálok eredményeikhez. Egyben kívánom, hogy további sok siker ' tje nemes törekvéseiké: és fáradozásukat. Erőt. jó egészséget és sok boldogságot kívánók mindnyájuknak! Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.« Mikor a közgyűlés első perceiben Plántek Imre, a szövetkezet párttitkára felolvasta ezt a dísztáviratot, néhányan könnyeztek. A mosolygós, meghatott öröm könnyei voltak ezek. Ott ültek a bolhóiak között a szomszédos gazdaságok vezetői, Losonczi Mihály, a barcsi. Bodor János, a vízvári és Läufer Imre, a babó- csai szövetkezet elnöke. Eljöttek, hogy osztozzanak az örömben, hogy részesei legyenek ennek a nevezetes év-, fordulónak. Mert igaz az, hogy a megyében ez a közgyűlés nyitotta meg a zárszámadások sorát, ez volt az első, a bolhóiak viszont ezen a napon közös gazdálkodásuk tizedik esztendejének tapasztalatait összegezték. — Az idő homokóráján ismét lepergett egy esztendő — ezekkel a szavakkal kezdte beszámolóját Combaszögi Jenő, a szövetkezet elnöke. Nagy figyelemmel kísért beszámolója nemcsak a múlt évet ösz- szegezte, hanem egy kicsit fölidézte az egész eltelt évtized történetét Megemlékezett az elnök a munkálkodó emberekről, a hétköznapok névtelen hőseiről, akiknek száma egyre szaoorodik. Ahogy a korábbi idők, 1969 sem volt nehézségektől, gondoktól mentes, őszintén, nyíltan szólni az eredményekről éppúgy, mint a bajokról, gondokról — ez a törekvés szénen megmutatkozott a közgyűlésen, mint ahogy így van ez nálunk a hétköznapokon is. És ennek kétségtelen része van abban, hogy amit célul tűztek ki, azt ismét valóra váltották. A növénytermesztés 6 920 000 helyett 9121000 forintot hozott, az állattenyésztés a 4 259 000-el szemben 4 604 000 forintot jövedelmezett A tervezett őtvenforintos részesedést teljes egészében kiosztották, ami azt jelenti, hogy egy dolgozó tag 14 723 forintot kapott, emellett több mint másfél milliós biztonsági tartalékkal is rendelkezik a közösség. Méltó eredmények ezek a jubileumi évhez — ám ahogy a közgyűlésen is szóba került van még mit tenni, van még javítani való a munkában. Ez a közösség, ez a falu még többre képes. Akinek az első... Csordás János, a legfiatalabb takarmá- nyos fogatos egy éve tagja a szövetkezetnek. A munka elszólította a közgyűlésről, így nem hallhatta, mikor 18 éves öccsét, Csordás Károlyt nyolc másik jelentkezővel együtt, tagnak fölvette a közösség. — Nekem ez az első zárszámadás szépen bejött 700 egységet kerestem a múlt évben. (Harmincötezer forint!) A család úgy összességében 1500 egység körül zárta az évet — Mire fordítja a pénzt? — Ahogy megkapom, hazaadom én a teljes keresetem — tekintetében a csodálkozás arról beszél, hogy is lehetne ez másképp?... — Tavasszal épülünk. , Most, már még van minden. Erre gyűjtöttünk eddig. — Tervei? — Nem megyek én sehova. Jó itt nekem. Seholse keresnék ennyit... . És akinek a tizedik: Péntek, Ferenc sertésgondozó. — Emlékezzünk csak, mit is hozott ez a tíz év? — Erről lehet beszélni — cigarettára gyújt, elmosolyodik. — Először gyalogos voltam, aztán kocsis. 1960. augusztus húszadikán a disznóknak sovány tejet vittem. A telepen vártak, kértek, vállaljam el a disznókat. Elvállaltam. Volt aki azt mondta: na, ez se lesz itt két hétnél tovább — mert akkoriban így volt Hát én megmutattam, hogy tovább maradok ... — Az egyéni életében mi változott a tíz év alatt? — Én kérem, többet elértem ez alatt az idő alatt, mint az eddigi életemben összesen. Kétszobás házat építettem százezerért, istállót, pajtát, pincét huszonötezerért, disznóólát tízezerért, új vaske-:'- tést tizennégyezerért, tizenhétezerért vettem hatszáz szőlőt, és Seregélyesen gépszerelő-iskolán taníttat a fiamat Természetesen házban új bútor, telev: mosógép, egyszóval min’■ i van. Feleségemmel ketten tavaly olyan negyvenháromc - körül kerestünk a szövetkezetben, de ehhez hozzájön a háztájiból húszezer. Ennek minden évben meg kell lenni! — Tíz év alatt lényegében mindent megteremtett magának. — Azért van még további célom: még húsz ilyen évet kívánok magamnak a szövetkezetben, aztán ötvenet nyugdíjban ... Bolhó ünnepelt. A jubileumi közgyűlést .lejegyző krónikás csak annyit tehet mindehhez hozzá: további szép sikereket a dolgos falu népének! Vörös Márta SOMOG7I NÉPLAP Vasárnap, 1978. január 18.
