Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-15 / 12. szám
Nem félünk a fiataloktól..." A VÁROSIASODÁS ÚTJÁN Lassan egy éve, hogy a tervekről, gondokról beszélgettem a Somogy megyei Beruházási Vállalat igazgatójával és főmérnökével. A múlt év sokban igazolta őket A beruházások számát tekintve a vállalat országosan a negyedik. És egy másik jellemzője: nagyon sok a fiatal a vállalatnál. Teljes kapacitással Tervvázlatok, szerződések, dossziék fegyvertárából válaszolt az első kérdésre Stadler József főmérnök és Vogel Alfréd főkönyvelő. — Milyen nagyobb létesit- :nények beruházását bonyolította le a vállalat, és hogyan alakult a megbízások száma? A főmérnök: — Tavaly a váUalkozwkedv- ről óvatosan beszéltünk. Tavalyelőtt még óvatosabban. Az elővigyázatosság sohasem ártott, de a vállalatok megbízása annyi, hogy léköti a teljes kapacitásunkat. Hogy mi készült el? Barcsom a szennyvíztelep, Visontán a fürdő, parcelláztunk házhelyeket, építettünk lakásokat vidéken és Kaposváron, és sok az olyan beruházás, amely még 1970-re- is áthúzódott. Például a nagyatádi kórház, a kaposvári szolgálta- tóház, de sorolhatnám sokáig. Majdnem kifelejtettem az együk legfontosabbat, az Egyesült Izzó létesítményét, a rádiócsőgyárát ... A főkönyvelő: — Az adatok nemcsak arról beszélnek, amit csinálunk, hanem rólunk is. A műszaki szakember-ellátottságunk jó. Azt hiszem országosan a második helyen állunk. És higy- gye el, ez az alapja a vállalat jó munkájának. A régi gárda • mellett egyre több a fiatal. Szemünkre vetették azt, hogy magas a bázisbér. Lehet, de ezt a szakember-ellátottságot — minek tagadni — ezzel teremtettük meg. És ez így jó. A főmérnök: — A fiatalokról érdeklődött nagyon sokat. Az egyik csoport élén egy 28 éves fiatalember áll. Ez is beszédes adat. Igaz, hogy nincs nagy gyakorlat mögöttük, de lelkiismeretesek és lelkesek. A gyakorlatot pedig meg lehet szerezni. Megértjük egymást, de erről nem is mondok többet.. (Egyébként a főmérnök san sokkal több harmincnál.) Ahol szorít a cipő A gazdasági életben a Beruházási Vállalat helyzete leginkább egy mérleghez hasonlítható. Képviselnie kell a megbízót, a megbízó érdekeit, másrészt figyelembe kell vennie a kivitelező lehetőségeit. Megbízó pedig bőven van. Tanácsok, iparvállalatok. Egyre inkább úgy alakul ki a SOMBEÍR profilja, hogy a lakásépítési és ipartelepítési beruházások alkotják legerősebb oldalát. (Ügy mondják, »egészséges« versenyben vannak a MEZÖBER-rel a mezőgazdasági beruházások területén, de nem törekednek piaci uralomra.) De van verseny, van egészséges piac az építőiparban, az építőipari beruházásoknál? Azt hiszem, az a tapasztalat, hogy a megbízások a döntőek, és a kivitelezők nem mindig bírják kapacitással. Olyan a parolázás ezeknél a megegyezéseknél, hogy a vevő, vagyis az építtető legtöbbször nem tudja, hogy pontosan mikor lesz kész az, amit megrendelt. És az üzletkötő, a SOMBER. Nehéz és felelősségteljes a helyzet. A partnerekről kérdezem őket. Korszerű korszerű Január 6-án tartatták a műszaki szemlét a Budapesti Híradástechnikai Ktsz bala- tonleUei üzemében. Igaz, az avatás már a múlt éviben megvolt, a kőművesek azonban még dolgoznak. Ennek ellnére a termelés már megkezdődött, a tápegységszereidében meghatározott munkarend szerint folyik a szerelés. A fővárosból szállítják a félkész árukat, amelyeket az üzemben tápegységgé szerelnek össze. További összekapcsolásuk alakítja ki a színes tv komplex generátorokat. — Ez a termék egyébként a budapesti' Ipari Vásáron nagydíjat nyert — és a GELKA szervizekben nélkülözhetetlen rádiótestereket. Ezek a műszerék a híradástechnikai készülékek bemérésére és hitelesítésére szolgálnak. A komplex ipari televíziós láncok (kamera, monitor stb.) ugyancsak az üzem termékei közé tartoznak. — A ktsz megvette a szomszédos telket — mondta Ha- rasztovics Gyula üzemvezető —, s ezen 1970 augusztusára szeretnénk fölépíttetni egy 1200 négyzetméter alapterületű szerelőcsarnokot. A jelenlegi 60-as munkáslétszámot két év alatt négyszázra növeljük. — Rendkívül pontos munkát végeznek. Nem jelent nehézséget a szakképzetlen munkaerő? — Nem. Az egyes munkafolyamatok annyira részekre vannak bontva, hogy könnyen áttekinthetők, s rövid gyakorlás után könnyűszerrel elsajátíthatja bárki. A részlegvezetőket egyhetes tanfolyamra küldtük, s ott tanulták a szakmát — ön fővárosi ember. Mi késztette arra, hogy vidékre költözzön ? — Szeretem a munkámat Különös szakma a miénk. Az Üzemben termékek ember csak akkor csinálhatja elfogadhatóan, ha egy kicsit megszállottja is a híradás- technikának. Nyughatatlanul. fáradhatatlanul keresi a jobbat az ésszerűbbet S akkor pedig mindegy, hogy Budapesten, vagy Balatonlellén teszi. Egyre megy. Cs. T. A főkönyvelő: — Az a véleményem, hogy a pénzintézetek, a Beruházási és a Nemzeti Bank nagyon sokat segítenek a vállalatoknak. Amiben csak lehet A megbízók szívesen építkezne!:, hiszen ha jól felmérték a lehetőségeiket és ezt bizonyítják, akkor van miből. Mi a legnagyobb súlyt a lakásra helyezzük, ide igyekezünk összpontosítani a kapacitást is. A főmérnök: — Igaz, hogy a kivitelezés, a tervezés a hitelviszonyok, a pénzügyek függvénye, de azt hiszem, itt tetőznek mégis a gondok. A kapacitástól függ, hogy mikor válik a beruházás valósággá A tervezőkkel jó a kapcsolatunk. Budapesti, baranyai tervezőintézetekkel dolgozunk és a Somogy megyei Tanácsi Tervezőirodával is. Minek tagadni, sok vitánk volt a kaposvári tervezőkkel, de önkritikusan igyekeztünk megoldani a problémákat. Pontosabb, részletesebb munkát, jobban körülhatárolt feladatokat adunk a jövőben. És az építőipar ? A főkönyvelő: — Itt szorít legjobban a cipő. A főmérnök: — Tavaly az év elején is beszéltünk kapacitáshiányról, és egész évben jellemző maradt. Azt hiszem, csak az összefogott munka, a megyei szinten dolgozó operatív bizottság Irányítása hoz majd megoldást. Vjra a SOMBER-ről. A főmérnök: — Nem növeljük tovább szakembereink létszámát, mert úgy érezzük, ez a kapacitásunk megfelel az igényeknek. Az a bizonyos 1,2 százalék, amely , vállalatunkat illeti, korántsem merev, és nem egyszer s mindenkorra kikötött. Nagyobb beruházások esetén kedvezményt is nyújtunk. A legtöbb problémát a sok jogvita okozza nekünk. Erről már sokszor esett szó, íragyon sok fórumán. A hivatali ügyvitel hosszúsága. A bürokrácia megköti a kezünket. Ezen kellene segíteni Nem mondom, hogy megszüntetné a problémákat, de enyhítené. Tröszt Tibor A megye harmadik nagyközsége Marcali Az ünnepélyes tanácsülés elnöksége. Fellobogózott házak, fúvószenekar fogadta a tegnap reggel Marcaliba érkezett vendégeket, s aki nem tudta hirtelen, hogy hová is tegye a dátumot, azt gyorsan felvilágosították, hogy »névadót« tart a községi tanács. Igaz, hogy Marcali neve nem változott meg az ünnepi tanácsülésen, de kapott , egy jelzőt, aminek az egész község egy emberként örült Nagyközséggé nyilvánították — de menjünk sorjában. Dr. Ress Zoltán, a járási tanács vb-elnöke köszöntötte a tiszti klubban összehívott taAz alapító oklevél. Negyvenhatezer fölött A megyei pártértekeziet 1966-ban azt a feladatot tűzte a megyei lap terjesztői elé, hogy a Somogyi Néplap^ példányszáma ötvenezerre nőjön. Most az új év elején fölkerestük Sárdi Andrást, a megyei postahivatal hirlapcso- portjának vezetőjét, és megkérdeztük, hogyan halad a határozat végrehajtása? — A társadalmi és tömegszervezetek, s természetesen a posta is mindent megtesz azért, hogy előrelépjen a lapterjesztésben, minél több új olvasót szerezzen. Most januárban a lap példányszáma meghaladja a 46 ezret, az előfizetők száma pedig 42 204. — A járásokban hogyan \altozott az előfizetők száma? — A nagyatádi és a fonyódi járás eredményét emelném ki elsősorban, de sikeres volt a barcsi és a csurgói járás tevékenysége is. Kaposvár sem áll rosszul, lemaradás a kaposvári és a siófoki járásban, valamint Siófokán van. i — Milyen intézkedéseket tettek a lapterjesztés megjavítására, és hogyan váltak ezek be? — Több értekezletet tartottunk, amelyen elsősorban a szállítási gondok megszüntetéséről volt szó. A MÁV és az AKÖV nagy ígéretekkel biztatott bennünket, a téli időjárás azonban máris közbeszólt Igyekszünk elkerülni a kézbesítők vándorlását; Kaposmé- rőn például fél éve nincs kézbesítő. összességében mégis azt mondhatom, hogy az időjárás okpzta gondokon túlmenően sikerült valamennyi postai dolgozót mozgósítani. — Milyen megállapodást kötöttek végül Is a szállítókkal, a MAV-va! és az AKÖV-vei? — Az újság miatt menet- rendmódositásra nem kerülhet sor, de májusban, ha kiadják az új menetrendet, kérésünket és igényünket mesz- szemenöem figyelembe veszik. Lakócsa környékét érinti legjobban, hogy nem sikerült Pécsen keresztül megszervezni az aznapi újság odaszállítását — pedig emiatt fő a fejünk. A buszjáratok reggel Kaposvár felé jönnek, s nem a délszláv községek felé mennek. Határozott ígéretet a gyökeres változtatásra nem kaptunk. Tö- rökkoppányban és környékén, ahol sókat és jogosan zúgolódtak az emberek a késedelmes kézbesítésért, sikerült a lap gyors szállítását biztosítanunk, az előfizetők száma azonnal nyolcvannal emelkedett — Kaposváron is van panasz az újság kihordására? — Igen, ez így van, de máris több elképzelés született a panaszok orvoslására. Az egyik az, hogy a főfelügyelőknél tennék le az újságot kézbesítőink, s ők adnák tovább. Természetesen a házfelügyelők megfélelő díjazásban részesülnének. Érről most tárgyalunk az Ingatlankezelő és Felújító Vállalattal. Lehetséges az is, hogy a vasút helyiséget ad kézbesítőinknek az állomáson, s onnan viszik szét a lapokat A harmadik terv pedig az, hogy telepített kiosztóbelyeket hoznánk létre például a Don- nerben és az északnyugati városrészben, s onnan meggyorsulhat a lap útja. Ennek egyik variációja pedig az, hogy gépkocsival elvinnénk a kézbesítőket addig a pontig, ahol a munkájukat megkezdik, s onnan gyalog mennének tovább. Hogy melyük lesz a legcélszerűbb, azt még nem döntöttük eL — Milyen erkölcsi és anyagi elismerésben részesítik a kézbesítőket? —, Jutalmazási kereteink eléggé szűkre szabottak, évenként és személyenként ötven forint áll rendelkezésre, valamint az év végi jutalom. Ez a negyven betétkézbesitőnél kétezer forintot jelent. Mondanom sem kell, ez nagyon kevés. Ami az erkölcsieket illeti, a törzsgárda megbecsülése, kiváló dolgozók kitüntetése talán soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban, s ennek mi is tudatában vagyunk. — Végül a véleményét szeretnénk kérni a tavalyi lapterjesztési munkáról. — Feltétlenül előrehaladást jelentett, hogy a múlt évben lényegesen több példányt adtunk el a napi- és hetilapokból, s az újságok árának módosítása ellenére többen és többet fordítottak Somogybán az újságvásárlásra, mint korábban. Amikor dolgozóinknak elmondtuk, milyen nagy munka vár rájuk, mindenki termesze, tesnek vette, hogy tudasa maximumát kell adnia. — A Somogyi Néplap előfizetői mellett a Népszabadságot járatók száma is nyolcszázzal emelkedett, tehát az eredmeny tényleg csak hozzáállás kérdése. Ez a munka nem lezárt, hanem állandóan felszínen levő és folyamatos, s ha az időjárás is '-megembereli« magát — a decemberi hóviharok és járhatatlan utak ugyanis nagyon visszavetettek bennünket —, akkor remélem, nem vallunk szégyent, ha számon kérik, mit és hogyan végeztünk el — fejezte be nyilatkozatát Sá.’di András. iS. G. nács tagokat, és vendégeket, akik között ott volt dr. Kassai János, a megyei tanács vb- titkára, Király Ferenc, a járási pártbizottság első titkára, Műdig István és dr. Tóth Sándor, a megyed tanács vb osztályvezetői, Sátori János, a Mechanikai Művek, vezérigazgatója és Koller Tamásné, a* MM párttitkára, Bállá István* az Országos Vízügyi Hivatal főmérnöke, György József, az Óbudai Gépipari Ksz elnöke, valamint a község párt-, tanács és tömegszervezeti vezetői. Az ünnepély szónoka dr. Kassai János volt. aki beszédében ismertette az állam* igazgatás korszerűsítésére hozott kormány és megyei tanácsi határozat lényegét és vázolta azt az utat, amelyet »Somogyars zág« a feudális nagybirtokoktól napjainkig megtett Foglalkozott Marcali történetével is, elmondotta, hogy hány földesúré volt a község, amíg végre a felszabadulás után a jogos gazdájáé fehetett — A végbement . fejlődés alapvető változást jelentett a község életében. A lakosság száma ma már meghaladja a kilencezer főt, és ennek csaknem egyharmada az iparban dolgozik — mondotta a szónok, majd a kommunális, kereskedelmi, népművelési és egészségügyi fejlődés megvalósult és várható eredményeiről szólt — Engedjék meg. hogy ezek után hivatalosan is nagyközséggé nyilvánítsam községüket és átadjam a Somogy megyei Tanács alapító okiratát — mondotta nagy taps közepette dr. Kassai János és Nyakas Zoltán, a községi tanács vb-elnöke boldogan vette át a nemzeti színű szalaggal átkötött okiratot Ezután a KISZ-esek és az úttörök köszöntötték a tanácsülést. Valamennyi részt vevő szegfűt kapott a gyerekektől, majd Király Mária szavalata után dr. Ress Zoltán felolvasta az ünnepélyes tanácsülést köszöntő táviratokat és jókívánságokat. köztük Bernátk Aurél levelét is. Nyakas Zoltán vb-elnök a község középtávú tervét ismertette az egybegyűltekkel, és ígéretet tett arra, hogy minden erejüket latba vetik a nagyköszéggel szemben támasztott követelmények megvalósításáért Király Ferenc, a járási {Jártbizottság első titkára a pártbizottság üdvözletét tolmácsolta, és felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel a ranggal együtt jár az itt élők egyre növekvő igényeinek magasabb szintű kielégítése is. Az ünnepség Ivók Irma szavalatával és dr. Ress Zoltán zárszavával ért véget. Tab és Barcs nagyközséggé nyilvánítása után két héttel immár Marcali is megkapta ezt a rangot, s ezzel nagv lépést tett a városiasodás felé. Saly Géza SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1910. jannár 15. 3
