Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-23 / 297. szám

Billenőteknős betonszállító 1944 DECEMBERÉNEK ISSEI fiz ország egy része raá #zaL^aa von, szorult az ostrom gyűrű Pest körül, de a fasisz ta téboly még tomoolt, ezre. estek naponta a háború és a terror áldozatául. A főváros ban a Marót- és a Szír-csopor. ifjúmunkásai, fiatal értelmisé­giek, Padányi Mihály, Jani- koyszki Béla, Ajtay Miklós, Csülik Gábor és mások, akike. a párt megbízásából Fehér Gajos irányított, fegyveres raj­taütések során német jármű­veket semmisítettek meg, bombát robbantottak a Metró­pert Szállónál és a Városi Szín­ház épületében. Csepel mun­kásai csakúgy, mint a mis­kolci és az ózdi munkások tet­ték, elkeseredetten küzdöttek lakóhelyük kiürítése, az üze- mek leszerelése, a gépek el­rablása ellen. Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre, Kiss János altábor- üagy, Nagy Jenő ezredes, Tart- Say Vilmos százados körül a Margit körúti katonai ügyész­ség sűrűre szőtte a halálos há­lót. A Horthy-hadsereg magas rangú tisztjei közül néhányan. miután felismerték, hogy a Hitlert vakon kiszolgáló politi­ka az országot végső veszélybe sodorta, kísérletet tettek arra, hogy hazájuk becsületének vé­delmében tegyenek valamit: arra készültek, hogy szembe­fordítják a fegyveres erők egy részét a náci hadsereggel. De már késő volt: a negyed év­századon át ellenforradalmi szellemben nevelt tisztikar va­kon és gyáván szolgálta Szá­lasig Beregffyt és a Führer többi zsoldosát, hóhérkézre ad­ta legjobb társait, akik meg akartak akadályozni, hogy az úri Magyarország az emberi­ség romlásba döntőinek utol­só vazallusa legyen. A ször­nyűségesen megkínzott haza­fiaknak a Margit körúti börtön udvarán bitón kellett meghal­niuk. Bajcsy-Zsilinszkyt azok- han a napokban hurcolták Sopronkőhidára. A hazafiságot sok éven át harsogó« hirdető tisztikar túlnyomó többsége erkölcsileg elbukott > nagy történelmi próbán. Akadtak ellenben munkások, bányászok, sorka­tonák százával, akikben igazi hazaszeretet élt, akik nem fél­tek életüket kockáztatni né­pük megmentéséért. Közülük kerültek ki Nógrádi Sándor és i ömpe András partizánegysé­gének tagjai, ők még fegyve­res harcban álltak a németek­kel, az ellenség hátában harc- álláspontjukról üdvözöltek a debreceni ideiglenes kormányt, biztosították hőségükről, ki­tartásukról. Budapesten, a Szentkirályi utca egyik épületében a nyilas Prónay-különítménybe " be­épült Görgey zászlóaljba if­júmunkások és diákok tömö­rültek, akik a nyilasokat meg­tévesztve, a náci megszállók ellen folytattak akciókat, ül­dözötteknek segítettek a me­nekülésben, katonai felszere­léseket rongáltak meg. Lelep­lezték őket. Tízüket — Varró Andrást és kilenc társát — ki­végezték. A többieknek sike­rült elhagyruuk a fővárost. Börzsönyben folytatták az el- ’enállást, Vámosmlkoián és környékén együttműködtek a szovjet hadsereg fel derítőivel, előretörő alakulataival. A (ivaros szívében, két-há- 1 romszáz lépésnyire a Nyugati] pályaudvartól, egy Klotild ut-j cai szürke ház pincéjében ka­tonák, karpaszományosok, fia­tal civilek gyülekeztek, s ve­zetőjükkel, dr. Stollár Béla hadapród őrmesterrel, a Pesti Hírlap munkatársával azon tanakodtak, miként tudnának kapcsolatot teremteni és együttműködni más, velük egy célt követő fegyveres oszta­gokkal. A szomszédjukban állt a Légrády-féle nyomda épüle­te — a mai Zrínyi Nyomda —, ahol a nyilasok hatalomátvéte­léig sok újság készült. Stollár és az ellenállásra készülő osz­tag a nyomdát akarta megvé­deni a visszavonuló németek és a menekülésre készülő nyi­lasok dühétől, másrészt segí­tett, ahol tudott, életveszélybe került embereken. Valaki el­árulta őket A gyilkosok nagy túlerővel körülfogták a 22-es számot viselő sarki házat — az utcát később Stollár Béláról nevezték el —, s az utolsó töl­tényig védekező mintegy har­minc fiatal hazafit egy szálig lekaszabolták. Véres karácsony köszöntött az ország egy részére. Százez­rek után, akik a határon túl, német koncentrációs táborok­ban és az országutak mentén pusztultak el, itthon a még fel nem szabadult városokban és falvakban óráról órára meg­számlálhatatlanul sokan vál­tak a fasiszta őrjöngés áldoza­taivá. A középületek nagy ré­sze romokban hevert, lángok csaptak a magasba, a menekü­lő hordák fosztogatták a la­kosságot, elhajtották az állat­állományt. Űzött vadként buj­dosott mindenki, aki nem tar­tozott az elembertelenedett haranvák közé. Karácsony előestéjén vetet­tek hurkot a nyilas országve­zetők Bajcsy-Zsilinszky Endre nyakába, azon a napon oltot­ták ki ugyancsak Sopronkőhi­dán Pataki István, Pesti Bar­nabás, Kreutz Tibor életét. Az ország keleti megyéiben már megkezdődött az új élet a karácsony, békét, reményt, életet, biztonságot hozott a so­kat szenvedett emberek hajlé­kaiba. De Nógrádban még par­tizánfegyverek dörögtek, Új­pesten a fegyveres ellenállók tovább folytatták harcukat Az ostromlók gyűrűje egyre job­ban összezárult Pest körül, Steinmetz és Osztyapenkó ka­pitány parlamenter társaikkal holtan rogytak a hóba, ami­kor megadásra szólították fe’ az ellenséges erőket. 1944 decemlisM névte­len hősei és mártírjai meg- számlálhatatlanok. Csupán a mű, melyet véráldozatuk árán segítettek létrejönni, tanúsko­dik nagyszerű tetteikről, em­beri helytállásukról. Negyed évszázad múltán az utókor tisztelete és hálája idézi em léküket Vadász Ferenc lÄiÄäi A csehszlovák Tátra gyár mé rnökei újszerű betonszállító tehergépkocsit konstruáltak. A Tátra—138 típus alvázára illesztették rá az 5 köbméter űrt'rtalmú kúpos teknőt, mely­nek billentését hidraulikus segédberendezés végzi. Az ürítő tolózár, valamint a teknőbe beépített kavarómű 180 fokos mozgatása ugyancsak hidraulika segítségével történik. A betonszállító kocsi sebessége rakottan 50 km/óra. Szolgálják jobban az élet kényelmét! H a valamilyen közvéle­mény-kutatási mód­szerrel femérnék, hogy az emberek napi gondjait, bosszúságait, de úgynevezett apró örömeit milyen tényezők­re lehet visszavezetni, egészen bizonyos, hogy a szolgáltatásók kerülnének az első helyre. Korszerű, könnyen hozzáfér­hető, jó minőségű és gyors szolgáltatások nélkül ugyanis vajmi nehezen élvezhetők és írt ékeibe tök az élet kényelmét -zolgáló, gyorsan fejlődő, nép- •zerűsödő technikai vívmá­nyok, eszközök, és életmódun­kat megközelítőleg sem tudjuk úgy megváltoztatni, mint ahogy a körülmények egyéb­ként lehetővé tennék. I I 11 III »Hl TÓTH SÁNDOR |»| 1 I És jöttek a felszabadítók iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiimiimii 14. Szergej Jermolajev alhad­nagy páncéltörő ágyús szaka­sza Zámoiynál a 2o3-as magas­laton foglalt tüzelőállást. Ja­nuár U-én 16 német páncé­los áttörte a szovjet gyalogság harcrendjét, és Jermolajev ál­lásai felé közeledett. A tüzé­rek pontos célzással egyik páncélost a másik után tették harcképtelenné, de nekik is nagy veszteségeik voltak. Ami­kor Jermolajev mellől harcos­társai mind elestek, még öt »Tigris« közeledett. Egyetlen lövedéke volt csupán, azt ki­lőtte az élen haladó harckocsi­ra. Azután két pánoélgránátot fogott a kezébe, és a legköze- 'obbi tankot saját élete árán semmisítette meg. A többi megfordult és nagy gyorsaság­gal igyekezett visszafelé Zámolyt még sikerült az el­lenségnek nagy veszteségek •itón elfoglalnia, de további előnyomulását véglegesen megállították a 20. gárda lö- vészhadtest csapatai. Ám az új támadás, a »Kon­tód III.« nem sokáig váratott magára. Ehhez a német pa­rancsnokság a visszavonulás látszatát keltve Komarnón és Győrön keresztül Veszprém körzetibe csoportosít:tta át a IV. SS-páncélos hadtestet. Ebben a körzetben öt páncé­los ős három gyalogos h ad osz­tói" t vont össze, hogy csapást mérjen vele Bu’ónért felé. 1C45. január 18-án reggel 560 páncélos rohanta meg a 135. szovjet lövész)-adtest ál­lásait. Két nap múlva a pán- '-«k Dunapentelénél el­érték a Dunát, s ezzel ketté­vágták a 3. Ukrán Front védel­mét. Január 26-án az északnak fordult német csapatok kiju­tottak Vereb—Vál vonalába. Óriási volt a Budapesten kö­rülzárt csoportosítás öröme. Dörner alezredes, a 3. rendőr­ezred parancsnoka rádión üzent Philipp alezredesnek, a Válig jutott páncélos ezred pa­rancsnokának: »Szívből sok szerencsét kí­vánok sikeretekhez és a mi szabadulásunkhoz. Tízezer se­besült vár benneteket!« A várva várt szabadulás azonban elmaradt. A németek további támadó lehetőségeit kimerítették a szívósan véde­kező szovjet csapatok. Sőt Tolbuchin marsall frontpa­rancsnok a védelmi harcok időszakában végrehajtott át­csoportosítások eredményeként két támadó csoportosítást ho­zott létre. Ezek január 27-én reggel északi és déli irányból találkozó csapást mértek Sá- rosd felé. Az eddig diadalit­tasan előretörő német páncé­los hadosztályok védelemre, majd visszavonulásra kény­szerültek, elhervasztva Hitler győzelmi reményeit. A »Konrád-terv« kudarea teljessé vált: február 7-ig a szovjet csapatok nagyjából visszaállították az arcvonal ko­rábbi helyzetét. „Száz Budapest nem ér meg egy Bécset!46 Mindezek bizonyítására elég belegondolni, valójában miről s beszélgetnek, amúgy hétköz­napi módon, a legtöbbet a csa­ládtagok, barátok, munkatár­sak: a lakásfenntartás és csi­nosítás, a ruházkodás, az ét­kezés, a közlekedés és utazás teendőiről, amelyeknek gyors ütemben bővülő köre vált máris és válik majd a továb­biakban is igényből szükség­letté, a távolabbi-közelebbi vágyakozás, elképzelés tárgyá­ból kisebb-nagyobb örömök, majd megszokások forrásává f Ezért van az, hogv a mai éle­f tét keresztül-kasul há’ózzák a ■körzetében, és a Parlament fe-$ legkfltóntólébb szolgáltatások, lé támadva érje el a Dunát, A ' amelveket eevre sto’e-ebb vá- 7. román hadtest feladata Cin-\ ros'- és falust rétegek egere kota, Mátyásföld, Rákosliget és' nagyobb mértékben vesznek Rákoscsaba elfoglalása volt, vaSv venn.nek íg-nybe. utána a Keleti pályaudvar felé.; em különös tehát, hogy kellett tamadma. Afonym ve-; IV t száles visszhango: zerornagy 18. garda lövész-; J- ' keltett M alig néhány hadtestere Kőbánya felé ■ napos kormányhatározat a előrenyomulva - Budapest; síqlgáltBtágok fejlesztésérő’ egesz deli részének felszabadni A legkülänböz6bb szakmák- tása várt, s közben az Erzsé-Jhgj^ körökiben tárgyalják nagy bet-hídnál kellett elérnie af érdeklődéssel várható hatását Dunát. $ és a lehetőségeket a jó kihasz. A körülzárt csapatok elkese-' nálásra. Igen érdekes, hogy fedetten védekeztek. Váltig re-; bar a határozat gyakorlatilag ménvkedtek Hitler ígéretében.; szoláltatást érint ki­, \emelten szol a lakáskarban­hogy fehnenti okét <tertásr61i a moeósról-tisztítás­»A budai hegyekben már? valamint a legjobban el- haUhato a nyugatról közeledő { terjedt mo;lern techníkai ^ német.csapa tokharc. zaja« közök a háztartási gipek, a adta hírül január 9-én a Nem-) rádió telev{zió ^ más hír_ zetőr című katonaujság A lel-# dástechnlkal k&zülékek é: k esi to propaganda hatott, a?a7,.ltbk. motorkeréknámk te védők ellenállása rendkívül f nmtorkeré^árok Ja­■ vitásáról, karbantartasárol Ezeknek a tevékenységeknek a legtöbbjét a következő évek­ben meg kell kétszerezni, vagy éppenséggel többszörözni ,a maihoz képest, mégpedig el- i sősorban azokban a körzetek­Ezzel a jelszóval áldozta fel Hitler fővárosunkat Bécs védelmében. Ennek szellemé­ben utasította a Pfeffer—Wil­denbruch SS-tábornokot, a kö­rülzárt védősereg főparancs­nokát: Budapesten egy talp­alatnyi területet sem szabad harc nélkül feladni, a ’'árost házról házra kell védeni. Pfeffer-Wildenbruch min­dent elkövetett,’ hogy bevehe­tetlen erőddé változtassa Bu­dapestet. Csapatai ellenállási csomópontok és támpontok rendszerévé tették a lakóne­gyedeket, üzemeket. Műszaki zárakat telepítettek, torlaszo­kat emeltek, állásokat építet­tek: ágyúkat, aknavetőket és géppuskákat helyeztek el min­denfelé, a megközelítési vona­lak tűz alatt tartására. Malinovszkij és Tolbuchin marsall meg akarták kímélni a lakosságot a hosszan tartó ost­rommal járó szenvedésektől, a várost pedig a pusztulástól. Ezért közös ultimátumban, méltányos feltételei?: mellett fegyverletételre szólították fel az ellenséget. Ajánlatukra a fasiszták a két parlamenter: Steinmetz és Osztyapenkó kapi­tány meggyilkolásával feleltek. Nem volt más választás, Bu­dapesten véres és nehéz, nagy pusztítás és áldozatok árán kellett az ellenséget megsem­misíteni; a lakosságot felsza­badítani a hitlerista megszál­lók és nyilas cinkosaik rém­uralma alól. A harcok a pesti oldalon kezdődtek el. Lazko vezérőr­nagy 30. lövészhadteste azt a feladatot kapta, hogy zúzza szét a német csoportosítást Rákospalota, Újpest, Pestúj­hely, Rákosszentmihály, Zugló heves volt. A szovjet csapatok módsze­res ostrommal, lépésről-lépés- re küzdötték magukat előre. Minden egyes épületért szí­vós harc folyt. Több szovjet hadosztály még ben, ahol ilyen szempontba! 1942-ben Sztálingrádnál szer-| különösen rossz a helyzet zett tapasztalatokat az uteart Hadd jegyezzük meg hogy harcban, s azokat Budapesten., ezúttal nem puszta kfvánság- hasznosította. A legfontosabb; rbk vagy kellően meg nem ala- objektumokra, harckocsi esi pozott »tervelőírásról« van szó rohamlöveg összpontosításokra # hanem a gazdaságirányítás re- tüzérség és repülők mértek, formjának megfelelően olyan csapást, majd lángszórókat ve- j hatékony gazdasági intézkeds- tettek be a legerősebb ellenál-’ sekről — adó és más pénzügy' lási csomópontok és támpontok? kedvezmények nyújtásától rjham-i hitelkonnyitesekről, valamint ellen. Ezt követően a csoportok elszigeteltek egy­mástól és külön-küiön ostro­molták meg az egyes célokat. Általában a sa’ oképületek megtisztításával kezdték a harcot. A pincétől a padlásig, közvetlen központi anyagi tá­mogatástól —, amelyek érde­keltté teszik a szolgáltatókat e tevékenység fejlesztésében és kiszélesítésében. Nemcsak azokat a vállalatokat, a melye'" ma Is ilyesmivel foglalkoznak vagy megfordítva: kézitusábani hanem minden á'lami és he­számolták fel az ellenállástJivUnari vállalatot. Intézményt Majd a tetőn, tűzfalon vagy ai á’lami ggtó-W. gtóinm' ‘ Í a1 lám i .ő, <r, á’lomést. álta’ános íogvasztó*. r x- Mv.isrovetkezntet.. illetőleg mezo­szomszédos épületbe, és foly-í tatták tovább utcasorokon, ne-f gyedeken, kerületeken át. (Folytatjuk.) CToT^asági termelőszövetkeze tét! Firmelem remélté, hogy a várható Intézkedéssorozat — amelynek ez a határozat csupán az elindítója — már jó előre biztosítékot ad a szolgáltatá­sok reális, tisztességes árainak megóvására, sőt arra is, hogy a garanciális kötelezettségek szükséges bővítése ne adjon jogcímet az érintett gyártmá­nyok árának növelésére. S mindezeken túlmenően, meg egy módon érdekük a la­kosságot a várható intézkedé­sek: a foglaÍKOztatás, a mun­kavállalás tekintetében. Lehe­tővé válik ugyanis, hogy a vállalatok, tsz-ek, mellék- vagy második állásban foglakoztas- sanak szakembereket, ha szol­gáltató munkájukat csak így tudják elvégezni, a nyugdíja­soknak pedig ilyen tevékeny­ség esetén, bizonyos körülmé­nyek között feloldják a nyug- díjkorlátozását. Miután pedig manapság igen sok, a szolgáltatásokba vágó munkát, ház, lakás körüli teendőt az emberek maguk is el tudnak, helyesebben el tudnának végezni, ha megfele­lő nyersanyag, szerszám és tá­jékoztatás állna rendelkezé­— ükre megfizethető áron, ezért ennek a problémának a ren.de- ’ését is elhatározták. Ez annál s időszerűbb, mert a »cs náld magad!« elnevezésű foglala­toskodás világszerte mind nép­szerűbb. és — tegyük hozzá — kénvszerűbb dolog, mert kevés a szakember, viszonylag keve­sen tud’ák meyf'zetni őket, a korszerű anyagok, szerszámok — amelyek kölcsön Is vehetek! — és az Ú1 eljátósok pedig le­hetővé tesrik. ho~v az embe- -ek, takatók’s módon, maguk •’•^gezzenek el számos ’’'—c»l­munkát. Ez»el összegzés­ben divatos kedvteléssé, űgy- «evezett hobbwá is vált az ’ven je’’ev-5 idötoü4«- a^eiy- •’»k segítésében, néoszerűsfté- tófoen teen sok cég ugyancsak mogtsláHa a maga számítását. Érthető végül, hogy az em­lített intézkedések rendszeré­ben helyet kapnak majd a magánkisiparra vonatkozóak is, mert a szolgáltatások álta­lános javítása szükségessé te­szi bizonyos korábbi korlátozó rendelkezések megváltoztatá­sát vagy feloldását. M indez együttesen azt se­gíti elő, hogy a szolgál­tatások terén fokozato­san egészséges verseny alakul­jon ki, ami előfeltétele bármi­lyen szolgáltató munka szá­mottevő minőségi javítás "nak. Mindenk' tudja, mekkora bősz- szúság. ha a meglavített hol­mi egy-kettőre megint csü­törtököt mond. Az emberek •’zt szeretné’" hí a »s*o’"álta­tok« — nevükhöz hívm — •v'ndig és mindenütt eg-tós­*■<! FHjarűI -ólr ^atai.kat. És ez idrsv"ri5 teljesítést sür­gető kívánság. B. X E OMOGTI NÉPLAP Kedd, 1969. december 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom