Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-09 / 285. szám

Az állattartás szabályozása Kaposvár területén A Kaposvári Városi Tanács 3/1964. számú rendelet« szabá­lyozza a város területén az ál­latok tartását. Kimondja a ren­delet, hogy Kaposvár város te­rületén számosállat (ló, tehén, szamár, ökör, bivaly, juh, ser­tés, kecske) tartása tilos a kö­vetkező határvonalon belül/ Achim A. u., Üj Piac tér, Pető­fi tér. Budai Nagy A. u., Rákó­czi tér, Zalka M. u., Hársfa u., Virág u„ Beloiannisz u., Páz­mány Páter u., Damjanich u., Hunyadi János u., Arany u„ Füredi u.. Berzsenyi u., Szé­chenyi tér, Ady Endre u. ál­tal határolt területen. A felsorolt utcák mindkét oldala határvonalon belülre tartó 1 kivéve az Arany utca északi oldalát. A donneri városrészben: a Bartók Béla utca mindkét ol­dalán a Géza utcáig, az Iszák utcában a Csatorna közig, a Csa'-'rna közben, a Mikszáth utcában, az Eötvös és Jókai utcában a két utca találkozá­sáig, a Zrínyi utcában a Hegy­alja utcáig, a Szigetvári utcá­ban a 17. (bal oldalon), illetve a 20 (jobb oldalon) számig, a Jedlik Anvos utcában és a Mi­csurin utcában a Jedlik Ányos utcá;g. E határvonalon kívül is tilos számosállatot tartani: al iskola, kollégium, kórház, orvosi rendelőintézet, orvosi rendelő, gyógyszertár, óvoda, napközi otthon, bölcsőde, gyér mekjátszótér. laktanya, mun­kásszállás. üzemi konyha, kö zületi és társadalmi rendelte­tésű. nagy számú személy be­fogadására szolgáló épület ud­varában. ill. az ilyen épüle­tektől 100 méteres körzetben; b) olyan házban, amelyben 5 vagy ennél több lakás van. A fenti felsorolásban nem említett területen is csak alt­kor szabad számosállatot tar­tani, ha: a) az állatok elhelyezésére szolgáló hely az utca vonalá­tól, vagy a lakás céljára szol­gáló épülettől legalább 10 mé­ter, ásott kúttól legalább 15 méter távolságra van; b) az elhelyezésre szolgáló hely könnyen tisztítható, hé­zagmentes, megfelelő lejtésű, szilárd burkolattal van ellátva, amely vagy a csatornahálózat­ba. vagy szivárgásmentes, zárt trágyalégyűjtőbe van bekötve, és ezenkívül az előírások na11’ megfelelő zárt trágyagyűjtő is van építve. A számosállat tartásához a háztulajdonos hozzájárulása minden esetben szükséges. Ez a hozzájárulás azonban — az érdekeltek meg­hallgatása után — a városi ta­nács vb igazgatási osztályának engedélyével pótolható. Ugyanabban a házban azon­ban a fentiek megtartása ese­tén sem tartható családonként háromnál több sertés vagy juh Vagy kecske, valamint kettőnél több egyéb számosállat. E sza­bály alól azonban indokolt esetben a városi tanács vb igazgatási osztálya kivételt te­het. A mezőgazdasággal fog­lalkozó lakosság azonban a város külső területein az előbb említettnél nagyobb számban is tarthat számosál­latot. A számosállatokat csak a tu­lajdonos és az összes lakó bele­egyezésével lehet udvarba, kertbe, gyümölcsösbe kienged­ni. Az ilyen állatokat tilos a közterületen legeltetni. Trágyát a határvonalon kí­vül csak szilárd építményű, szivárgásmentes zárt trágya- gyűjtőben szabad tárolni. Az istállókat és az ólakat naponta legalább egyszer ki kell takarítani, a kártékony állatokat rendszeresen ' irtani kell Hogyan szabályozták a ba­romfit irtást? A határvonalon belül csalá­donként legföljebb 10 baromfit lehet tartani a lakóépülethez tartozó udvarban vagy kert­ben elkülönített helyen, ólban vagy ketrecben. Az ólnak vagy ketrecnek az utcavonaltól vagy a lakás céljára szolgáló helyi­ségtől legalább 10 méter, ásott kúttól pedig legalább 15 méter távolságban kell lennie. A ba- romfitartáshoz szükséges a háztulajdonos hozzájárulása is A városi tanács vb igazga­tási osztálya megengedheti, hogy a határvonalon belül egy család 10-nél több baromfit tarthat, azonban csak a fen­tebb előírt feltételek mellett is akkor, ha a baromfitartásra legalább 100 négyzetméter nagyságú, elkülönített és elke­rített hely áll rendelkezésre. Ez a korlátozás azonban a közvetlen fogyasztásra, levá­gásra szánt baromfik zárt he­lyen — legföljebb 7 napig való — tartására nem vonatkozik. Tilos kiengedni a baromfikat szőlőterületre, veteményes­kertbe és közterületre. Heten­ként legalább egyszer ki kell takarítani az ólat vagy ketre­cet, s gondoskodni kell a kár­tékony állatok irtásáról. A határvonalon belül tilos baromfitrágyát tárolni. Az ál­lattartó köteles gondoskodni a baromfitrágya rendszeres eltá­volításáról. A korlátozás alá nem eső területen ugyanolyan feltételek mellett szabad a ha- romfitrágyát tárolni, mint a számosállatok esetében. Nyúl tartására a baromfitar­tásra vonatkozó szabályok az érvényesek. Galambok, kutyák, méhek tartása. Galambokat egészségügyi gondozó, nevelő, tan- és kul­turális intézetektől 100 méter1 távolságon Kívül a háztulajdo­nos hozzájárulásával, a barom­fitartás szabályai szerint lehet tartani. A galambok száma családonként a tízet megha­ladhatja. A mezőgazdasági termelés ás a vetések megóvása érde­kében a városi tanács vb igaz­gatási osztálya a galambok ki­engedését megbatározott idő­re megtilthatja. Kutyát csak megkötve vagy zárt helyen — a háztulajdo­nos hozzájárulásával, a szom­szédok jogainak sérelme nél­kül — lehet tartani. Társbér­leti lakás esetén a kutya tar­tásához a társbérlő hozzájáru­lása is szükséges. Póráz nélkül közterületre kutyát kiengedni, illetve kivinni tilos. A tilalom ellenére közterületen talált ku­tyákat össze kell fogni. Méhet a határvonalon belül csak a városi tanács vb igaz­gatási osztályának engedélyé­vel lehet tartani. A méhest a lakóháztól, iskolától, istállótól, középülettől, közkúttól, óltól és oajtától legalább 10 méter tá­volságban szabad csak elhe­lyezni. A méhcsaládokat úgv kell elhelyezni, hogy a méhek kirepülési pályája az épületek­től vagy az utaktól ellenkező 'rányban legyen. Végül kimondja a rendelet azt is, hogy — amennyiben bűntett nem forog fenn — sza­bálysértést követ el és 1000 fo. rintig terjedhető pénzbírság­gal sújtható az, aki a tanács- rendeletben foglaltakat meg­szegi vagy kijátssza. A sza­bálysértési eljárás lefolytatása a városi tanács vb igazgatási osztályának hatáskörébe tar­tozik. Dr. B. J. Nysicvanéves a meszteynyei tizoltótestülel SZÉP JUBILEUMOT ÜN­NEPELT a mesztegnyői ön­kéntes tűzoKótestület. Nyolc­van évvel ezelőtt alakult meg, s ebből az alkalomból ünnepi közgyűlést hívtak össze a mű­velődési otthon nagytermében. A mesztegnyőiek ünnepén részt vett dr. Egyed Dezső al­ezredes, a megyei tűzrendész ;t parancsnoka. Szabó István, a Marcali Járási Pártbiz ttság titkára és dr. Ress Zoltán, a járási tanács vb-elnöke. Horváth László tsz-elnök megnyitója után Stocker Ist­ván tanácselnök méltatta a tűzoltótestület nyolcvanéves múltját. Kiemelte, hogy az ön­kéntes tűzoltók több na'/y tűz megfékezésében részt vettek a nyolc évtized alatt. A falu la­kói nekik köszönhetik sok ér­tékük, az otthonuk megmenté­sét. Az ünnepség részvevői né­ma felállással adóztak a már elhunyt önkéntes tűzoltók em­lékének. Ezután dr. Egyed Dezső al­ezredes átadta a me-zteg- nyőieknek a BM Tűzrendészet Országos Parancsnokságának emléklapját és kétezer forintos jutalmát. Molnár János önkén­tes tűzoltó törzsőrmester dicsé retet. Korona Jenő alhadnrgy, a tűzoltótestület parancsnok- helyettese és Korona Ferenc szakaszvezető pénzjutalmat kapott az országos parancs­noktól. Kovács László főhad­nagy, a tűző'tótestület pa­rancsnoka, Fekete József őr­mester, Csernalovics István önkéntes tűzoltó a megyri pa­rancsnok jutalmát kapta meg. öten részesültek megyei pa­rancsnoki dicséretben. A megyei tanács igazgatási osztálya négy önkéntes tűzol­tót jutalmazott meg. Pajer Jó­zsef, Szabó Vendel harminc évig tagja volt a tűzoltótestü- letnek. A kát nyolcvanéves ember egykor' a parancsnoki tisztet is ellátta. Kívülük Vimmer István törzsőrmester, ílika János törzsőrmester ka­pott jutalmat a megyei ta­nácstól. A járási tanács öt tűz­oltót jutalmazott meg, a járási tűzrendészet parancs oka pe­dig két tűzoltót léptetett elő tiszthelyettessé. AZ ÜNNEPSÉG UTÁN a Tűzrendészet Országos Pa­rancsnokságának központi szimfonikus zenekara adott műsort, majd közös vacsorán vettek részt az önkéntes tűzol­tók és családtagjaik. Három fiú névadója Ebben a hónapban ünnepli a Kefe- és Műanyagipari Válla­lat megalapításának huszadik évfordulóját. A jubiláló üzem szombaton rendezett először névadó ünnepséget az SZMT földszinti helyiségében. Lukács Fva verssel köszöntötte Es­küdt Miklós, Bencze István, Németh Ferenc kisfiát, Mik­lóst, Istvánt és Lászlót. Ezután Deák István, a párt­vezetőség tagja üdvözölte a vendégeket a vállalat szakszer­vezeti bizottsága, párt- és KISZ-szervezete nevében. Elmondta, milyen szeretettel gondoskodik az üzem a nagy család tagjairól, együtt van örömben és bajban minden tagjával. Dr. Tarr Imre anyakönyvve­zető mondott ünnepi beszédet, majd a szülők és a névadó szü­lők fogadalmat tettek és beírták nevüket az anyakönyvbe. Dr. Tarr Imre meleg szeretettel beszélt a kis Miklós, István, László szüleinek kötelességé­ről, majd a névadó szülők fi- figyelmébe ajánlotta, milyen felelősségteljes szép feladatra vállalkoztak. Deák István átnyújtotta a vállalat, a szakszervezet és a KISZ ajándékait. A Kefe- és Műanyagipari Vállalat első névadó ünnepsége meghitt be­szélgetéssel fejeződött be. ! 1 Hm TÓTH SÁNDOR |||| És a felsxa haditok miiiiiiJ3]iij]]]]]]]]]]nnninniii 2. A főhadiszálláson szeptember 12—13-án tartott megbeszélé­sen kijelentette: »A Szovjet­unió politikai célja többé nem fent Németországban van, ha­nem lent a Boszporusz ál" Arra felé várható további tá­madása, és emiatt elkerülhe­tetlenül összeütközésbe kerül Angliával. »Ezt az időt kell kivárni, és mindent megtenni, hogy a Balkánon tartsák az arcvonalat" — jelentette ki a katonai vezetők előtt. Hitlernek ezek a reményei szülték a »Cigánybáró-had­művelet tervét. Ennek lényegét Guderian vezérezredes, ve­zérkari főnök utasítása így foglalta össze: »A Keleti-Kár­pátok vonalának megtartása mellett készüljön fel támadó had mű' ele're a Déli-Kárpá­tokból északnyugat és nyu at felé előnyomuló ellenség ellen. Gyorskötelékeit a Tis"ától kéletre összpontosítsa, és Deb- recen-dél térségéből lépjen üt­közetbe. Először mérjen csa­pást a Kárpátok kijáratától nyugatra levő ellenségre, vágja el hátsó összeköttetéseitől, majd ezen erők megsemmisíté­se után élesen délkeletre for­dulva nyomuljon előre a Kár­pátokig, és foglaljon el olyan terepszakaszokat, amelyet a tél folyamán kisebb erőkkel is meg lehet tartani." A terv végrehajtása érdeké­ben a német hadvezetés meg­kezdte a szeptember 24-e óta »Dél« elnevezést viselő ma­gyarországi hadseregcsoportjá nak új erőkkel való feltölté­sét. 1944 október elején a »Dél» hadseregcsoport ereje 29 had­osztályból és 3 dandárból állt, s arcvonalán helyezkedett el az »F« hadseregcsoport 3 had­osztálya is. Ezen erőkből Hit­ter személyes utasítására Deb­recen körzetében négy páncé­los, egy páncélgránátos és egy gyalogos hadosztály gyüleke­zett, a »Cigánybáró"-hadmű- velet megindítására. A terve­zett öt támadócsoport létreho zása október 4-re befejeződött Üaemanyagpótlás szükségessé­ge miatt azonban a támadást október 12-re tűzték ki. B U1MOGVI NÉPLAP Kedd, 1969. december & A 2 Ukrán Front parancsnokának támadási torve 194CX. 2. a I mérné mo lé o -<?vír. S3 MpS (gLoC., .• jt \V \ ^xa^^Békéacsaba/ 1 W> •Gyula ti Sxasirtgtn 7 GO HŐS B Maros vér ár hely ) Gyula ' %HŐdmax8vitérholy V CU» Clop Am a támadás végrehajtá­sára már nem volt lehetőség Hitler ugyanis tévesen ítélte meg a szovjet hadvezetés szán­dékát és lehetőségeit. A főpa­rancsnokság — Hitler remé­nyeivel ellentétben — a romá­niai sikerek után nem állította le csapatait, hanem már me­netközben új támadó hadmű­veletet készített elő. Éspedig nem a Boszporusz elfoglalása céljából, hanem Budapest— Bécs irányába, hogy megfosz- sza a német hadigéoezetet utolsó hadiipari bázisaitól. Hat nappal a »Cigánybáró»- h;.-Jművelet tervezett megindí­tása előtt támadásba lendülte' a 2. Ukrán Front csapatai, hogy megkezdjék hazánk fel­szabadítását. Ezzel halomra döntötték Hitlernek a Balkán- félsziget kézbentartásához fű­zött reményeit. A 2. Ukrán Front csapatai a támadás előestéjén Jacobeni— Régen—Marosvásárhely—Tor- dá, onnan tovább az akkori román—magyar határ mentén Nagypélig, s Makó—Nyugat— Fehértemplom vonalában he­lyezkedtek el. Malinovszkij marsall, frontparancsnok, ok­tóber 2-án hozta meg elhatá­rozását a támadás végrehaj­tására. Ennek lényege: az arcvonal középső szakaszán D ebrecen—N y í regyhá ?.a—Csap irányába mért főcsapással — és a szárnyakon mért kisegítő csapásokkal — megsemmisíti a Kolozsvár—Nagyvárad— Debrecen körzetében levő el­lenséges erőket; ez után kijut a Tiszához, és segítséget nyújt a 4. Ukrán Frontnak a Keleti- Kárpátok leküzdésében, s ked­vező feltételeket teremt a to­vábbi előnyomuláshoz Buda­pest—Bécs felé. 1944. október 6-án reggel 6 órakor ágyúk százainak dör­gése jelezte a szovjet hadsereg magyarországi felszabadító hadműveleteinek kezdetét. A debreceni csata A 2. Ukrán Front főcsapásá- nak irányában az 53. hadsereg az első támadási napon áttö-te a védelmet. Harminc perccel a szovjet gyalogság rohamán? k megindulása után, Heszlénvj vezérezredes, a 3. magyar had­sereg parancsnoka, elrendelte csapatai visszavitelét a Tisza mögé. Piijev altábornagy lovas-gé­pesített csoportja és a 18. harc- «ocsihadtest gyorsan benyo­mult a gyalogság által tölt résbe, s lendületesen haladt előre. Október 8-án a lövész­csapatok már Mezőtúr feladá­sára kényszerítették az ellen­séget. A Pli ievrcsoport ugyan­akkor elérte Karcagot, a 18. harckocsihadtest pedig Szen­tesnél a Tiszát. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom