Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-30 / 301. szám
Nyilvános zárszámadást! F ura kívánság nyilvános zárszámadást követelni? Hiszen amióta termelőszövetkezeti mozgalom van, azóta kötelező a mérleget elkészíteni, tanulságait levonni, és azt a tagsággal' közölni. Sajnos azonban a közös gazdaságok egy része ennek az előbb külső, majd inkább belső kötelezettségének mind mostanáig csak többé-kevésbé tett eleget. A mérlegkészítés mechanikus munkáját elvégezték ugyan, de annak tanulságait csak feléből-harmadából vonták le. A közgyűlésen a zárszámadást ismertették ugyan, de olyan elkapkodva, olyan műszavakkal megtűzdelt tolvajnyelven, hogy abból a tagság édeskeveset értett. A legtöbben azt se tudták, mit szavaznak meg. Súlyos hiba volt ez mindig, de ma százszoros vétek. Elmúltak ugyanis azok az időik, amikor az év lezárása alig több, mint formai aktus volt. Az új mechanizmus a tsz-ek- nek tényleges önállóságot adott. Gazdagodhat a közösség, jól élhetnek a tagok ott, ahol okosan számolnak, de kiürül a magtár, a tagoknál pedig a kamra ott, ahol elvétik az irányt. Ráadásul a mechanizmus nem merev, változatlan keret. Az ösztönző és fékező tényezők hálózata évről évre módosul egy kicsit. Éppen csak annyit, hogy elcsúszhat az, aki a tavalyi tényekben, számokban gondolkodik. Most például a szarvasmarha és a sertés felvásárlási árának emelése, de ugyanakkor a fehérjetakarmányok költségeinek emelkedése, a beruházási támogatás csökkentése teremtett új helyzetet. Nagyon oda kell figyelni a hitelpolitikai irányelvek apró változásaira is. Gondos tanulmányozást igényel, az 1970. évi népgazdasági terv, mert az egyszázalékos növekedés, amit a mező- gazdaság számára előirányoztak, nem is olyan kevés, mint gondolnánk. Egyszóval változnak, alakulnak a külső körülmények, »melyeket késedelem nélkül összhangba kell hozni a belső adottságokkal. Ezek pedig a legnagyobb részletességgel, a leghasznosabb felelősséggel mindig a zárszámadás tükrében vizsgálhatók. Mi tehát a teendő? El kell készíteni a mérleget az 1969. esztendőről, de el kell készíteni a számadást a tanulságokról is. Nagy hiba lenne bárhol megelégedni azzal, hogy a kiadott nyomtatványokon a számok keresztben -hosszáb an stimmelnek. Ez csupán az alap. A mikor az alap készen van, akkor jön a nagyobb munka, amit már nem a könyvelőknek, az adminisztrátoroknak. hanem a közösség minden vezetőjének kell elvégeznie. Meg kell érteniük, miről beszélnek a számok. Él-e a gazdaság a mechanizmus lehetőségeivel? LVlegfelelő-e a termelési szerkezet, a tevékenységi kör? Eléggé foglalkoztatják-e a tagokat, kihozzák-e a rendelkezésre álló eszközökből a maximumot? Az új vállalkozások eléggé hatékonyak-e, és a közösség kezdeményező képessége a leginkább előnyös irányokba mutát-e? Seregnyi kérdés, amire válaszolni csak hozzáértő, aprólékos elemző munkával lehet. Nem akarjuk túl magasra állítani a mércét, nem kívánhatjuk, hogy a tevékenységnek már ebbe a szakaszába’ vonják be a tagság szélesebb köreit Lehetséges ugyan, de igen nehéz. Viszont, aki számol, elemez, következtetéseket von le, annak tudnia kell, hogy a határ mire alkalmas, a helyi hagyományok milyen irányba nyitnak vagy csuknak kaput, a tagság akar-e többet dolgozni, és így tovább! A következtetésekből adódó tervek megvalósítása mindenképpen a tagság feladata lesz. Nélkülözhetetlen tehát, hogy a tagok ismerjék, megértsék és elfogadják a következtetéseket, feladatokat. Ezt elém! nem könnyű. A közgazdasági helyzet — de a termelési is — egyre bonyolultabb. Sokszor első látásra tetszetős dolgokat tilt az alaposabb megfontolás, másszor éppen ellenszenvesnek tűnő vállalkozások mélyén rejtőzik az igazi üzlet. Parancsszóval ilyesmit nem lehet, kell hozzá a legegyszerűbb ember, a »-legapróbb fogaskerék« hite is. zért elengedhetetlen a nyilvános zárszámadás. Ezért bűn, ha a közgyűlésen feláll az elnök és hadar- ,va felolvas egy előre leírt, s a többség számára érthetetlen szöveget. Aki a beszámolót tartja, annak egyszerre kell szakembernek és agitátornak, előadónak és szónoknak lennie. A leírt szöveg csak támasza legyen. Beszéd közben azonban figyelje a hangulatot és egyetlen bekezdést se zárjon le addig, amíg nem látja, hogy az emberek megértették. Ha kell, a jelentéktelen szak- kifejezéseket is magyarázza meg, ha úgy szükséges, három oldalról is indokoljon valamit, hogy elfogadják. (Persze, ezt megkönnyíthetik előzetes gyűlésekkel, vagy írásban előre kiadott tájékoztatókkal is.) A közgyűlés: esztendőt zár és -kezd. Fontos állomás a közös gazdaság életében. Hiba lenne tehát ha ezen a fontos állomáson éppen csak lassítana, de nem állna meg — pihenőre, erőgyűjtésre, a megtett és megteendő út fölmérésére — a közösség kocsija. Földeák! Béla E Ünnepélyesen nagyközséggé nyilvánították Tabot A korszerű településhálózat megteremtése érdekében a kormány új községi szervezeti formát, a nagyközségi tanács létrehozását tette lehetővé. A nagyközségek megszervezése tervszerű munka eredménye. Alapvétő,’ hogy a nagyobb hatáskörrel felruházott település kiemelkedjen a hozzá csatlakozó községek közül anélkül, hogy ezek önállóságát sértené. Ugyanakkor vonzást is gyakoroljon a környező településekre, tehát jellege városias legyen. Mindezeknek a föltételeknek messzemenően eleget tesz Tab község. Amikór megszűnt járási székhely lenni, többen megkongatták fölötte a vészharangot: Tab fokozatosan visszafejlődik, nincs jövője — mondtak. Az örvendetes méreteket öltött, ipartelepítésen kívül egy tegnapelőtti esti esemény is rácáfolt o tamásko- dókra: Tab 1970 január elsejétől nagyközség. Közigazgatás szerint hozzátartozik Bábonyme- gyer, Sérsek- szöllős, Zala, Lulla és Torvaj is. Vasárnap este ünnepi ta nácsülésen nyilvánították nagyközséggé Tabot. Az elnökségben helyet foglalt Gadanecz György, a Siófoki Járási Pártbizottság első titkára, ár. Kassai János, a megyei tanács vb-tit- kára, Virovecz József, a Siófoki, Járási Tanács vb-e!- nöke. dr. Szabó Károly, a tabi nagyközségi tanács vb- elnöke. Az ünnepi tanácsülés szónoka dr. Kassai János volt. — Néhány évvel ezelőtt a községi tanácsok — beleértve a most megszervezendő nagyközségeket is — hatósági jogköre szinte minimális volt. Ezután a nagyközségi tanácsok szakigazgatási szervei helyben gyakorolják az első fokú hatósági jogköröket, az általános igazgatási, az építésügyi, ipari, kereskedelmi, munkaügyi, mezőgazdasági, egészségügyi, művelődésügyi, pénzügyi és adóügyi kérdésekben. Hazánkra is jellemző fiz erőteljes városiasodás. A felszabadulás óta huszonhárom település nyerte el a városi rangot: így ma hetvenhárom városunk van. Városias jellegű településeink száma százhúsz, Dr. Kassai János ünnepi beszédet mond. járási művelődési házban. s ezek közül — a távlati tervek szerint — ötvsn-hatvan nagyközség városi rangot kap majd. Az »aspiránsok« között több somogyi nagyközség neve is megtalálható. Dr. Kassai János ezután a megye fejlődéséről, eredményeiről, gondjairól, majd Tab fejlődéséről beszélt: — A felszabadulás utáni fejlődést reprezentálja többek között az építőipari és vegyesmari ktsz létrehozása; a Ictsz- ben jelenleg százan dolgoznak. A Campingeikk Vállalat háromszáz, a kaptárgyártó üzem százharminc dolgozót foglalkoztat A közeljövőben Tab- ra telepíti egyik üzemét a Budapesti Vegyipari Gépgyár .is. Lényegesen javult a kommunális ellátottság: huszonkét kilométeres új villanyhálózat, tizenkét kilométeres járda, tizenhárom kilométeres vízvezeték épül. A jövő feladatai sem kisebbek, mint az eddig végzett munka. Be kell fejezni a megkezdett iparosítást, biztosítani a termelés zavartalanságát A nagyközséggé nyilvánítás perceiben látni kell, hogy a rang; a magasabb osztály igen nagy felelősséget és sok-sok munkál jelent az állami és a társadalmi szerveknek egyaránt Ezután dr. Kassai János átnyújtotta dr. Szabó Károly täte az oklevelet Tab nagyközséggé nyilvánításáról. A következőkben dr. Szabó Károly vb-elnök beszelt a nagyközségi tanács 1970-es terveiről. A költségvetésről szólva elmondta, hogy elsősorban' az áthúzódó beruházásokat és az ezzel kapcsolatos tennivalókat kívánják befejezrii. A csatlakozó községek közül többek között Bábonymegyeren járdát, hidakat. Zala községben járdát építenék. Sérsek- szöllősön a villanyhálózatot bővítik, L.ullán a művelődési otthon építését akarják befejezni. Tabon, a megye első ünnepélyesen felavatott nagyközségében nagy munkai vár a vezetőkre. Nern kevesebbet 'kell bizonyítaniuk, mint hogy a község megérdemli az »előléptetést«, és élni tud az ezzel járó jogokkal. F, DA gyár parancsa Emberek melegszenek a kokszkosár mellett, s szokás szerint szidják a telet. Azt, hogy a kokszkosárban parázslik a szén, csak akkor lehet észrevenni, amikor már majdnem belebotlik a látogató: gőzfelhő takarja el az egész úsztatót itt a cukorgyárban. A gőz a répáról jön: meleg vízzel mosták le a teherautókról. — Nem igaz, hogy mit vállaltak itt az emberek — mondja ^ a répaosztályvezető, Röhrig Imre. — A rakodógépkezelők is meg a gépkocsi- vezetők is a szívüket adták. Autók buknak elő a gőzfel- höböl, s a higanylámpák fényében szabadulnak meg terhűktől. Az embereket alig lehet észrevenni, csak a hangjuk árulja el hollétüket. Az út kegyetlenül döcögős: megfagyott aztán feltörött rajta a karácsony "’ítt esett hó. Nem volt idő arra, hogy eltakarítsák, mert a gyár várta a répát A gyár itt a legnagyobb úr. — Karácsony küszöbén' a csőd szélén álltunk •—folytatja a répaosztály vezetője.- .— Tizennyolc rakodógéppel naponta két-három vagont raktunk meg. Bácskából egy hete nem érkezett répa. Az úszta- tón pedig könyörtelenül ömlött a gyárba a maradék... És kint volt száztizenöt megrakott vagon, de nem tudta hozni a vasút... Ez hiányzott Az osztályvezető olyan, mint a répa parancsnok. Mindenről tud: gondolatban állomástól állomásig kíséri a vagonokat. Nem mondta, de a hangján éreztem: azt tartotta legnagyobb karácsonyi ajándéknak, hogy a vasút 24-én reggelre harminckét vagon répát, délre pedig újabb huszonhetet bevitt a gyárba. Akkor azt mondta: megvan mentve minden. —- Huszonhárom éve vagyok a szakmában, de ilyen nehéz helyzetbe még nem kerültem. Mondhatom, az AKÖV mentett meg; amikor a vonatok nem közlekedtek, a gépkocsik dolgoztak. Rácegresről, Felsőmocsoládról és innen a gyártelepről vitték a répát Amit azokban a napokban a gépkocsivezetők megcsináltak, nem hiszem, hogy még valahol utánozni lehet. Huszonnyolc kocsi dolgozott: az emberek összeszorították a fogukat és mentek. Amikor a legjobban tombolt a hóvihar, akkor is beszállítottak hetvenegy vagon répát Vasárnap pedig már 114 vagonnyit hoztak. A gyár teljes üzemben naponta száznyolcvan-kétszáz vagonnal kér. Lent az úsztatóban új ürítő dolgozik. Ráállnák a gépkocsik. s pillanatok alatt szállítószalagom a répa. Űjabb autó érkezik, s minden kezdődik elölről. — Karácsony? — A gyárnak mennie kell, de az emberek is fáradtak voltak. Huszonegyedikén este minden rakodógépkezelőt hazaszállított a gyár személykocsija. Együtt ünnepeltek a családdal, aztán huszonötödikén reggel mentek tovább. Ezt meg kell tenni az emberekért. Ök ennél sokkal többet csináltak. Szili Dezső — az egyik legjobb rakodógépkezelőink — abban a hideg télben alig látta a családját. Hazaugrott, aludt egyet, s ment ki vagont meg autót rakni. Éjjel-nappal dolgozott, mert kellett. Mert a gyár a legnagyobb úr. Itt a telepen, s kint a réphahegyek mellett megtanulták tisztelni az emberek a gyár parancsát. És a gyár is tiszteli az embereket ezért. ■ereza Imre Huszonegy százalékkal nőtt a ktsz-ek termelése EREDMÉNYES MUNKÁRÓL, növekvő feladatokról tárgyalt a KISZÖV választmánya. L aznicsek Imre, a KISZÖV elnöke értékelte a kisipari szövetkezetek munkáját, számba vette az eredményeket, de szólt a gondokról, tennivalókról is. Elmondta, hogy megyénk huszonhat kisipari szövetkezetében 5748 ember dolgozik. Ebben az évben 339 millió forint értékű árut termeltek:' 21 százalékkal — hatvanmillió forinttal többet —, mint 1968-ban. Ha az ország tizenkilenc megyéjében működő szövetkezetek termelését vesszük figyelembe, megállapíthatjuk, hogy Somogy szövetkezetei a tizenegyedik helyre kerültek. Többet termeltek, mint Baranya. Fejér, Zala, Veszprém és Vas mesye ktsz-ei. Az idei termelési értékük kétszerese az öt évvel ezelőttinek. A belkereskedelemnek 111,8 millió forint értékű árut adtak eL Érdemes megemlítem, hogy a gazdasági egységek közvetlenül a szövetkezetektől rendelik meg a termékeket, ezzel kikapcsolják a nagykereskedelmet, s megosztják a kereskedelmi hasznot. Emelkedett a külföldre szállított áruk mennyisége is, értékük elérj a 27,5 millió forintot. Figyelemreméltó a csurgói Napsugár, a kaposvári szíjgyártó, a balatonboglári vas- műszaki és a kaposvári textil- ruházati ktsz exporttermelése. A csurgói Napsugár Ktsz és a Barcsi Vegyesipari Ktsz nagy mennyiségű bérmunkát is végzett külföldi megrendelésre. Az építőipari tevékenység 38,4 százalékkal emelkedett annak ellenére, hogy anyagbeszerzési problémák is nehezítették a munkát. Csökkent. viszont, a lakosság részére végzett építőipari tevékenység. A háromnegyedévi adatok szerint 149 lakást adtak át a ktsz-ek, s 260 lakás építésén dolgoznak, közülük 153 többszintes. Az átadott és a kivitelezés alatt álló ’ lakások száma huszonöttel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A személyi szolgáltatás 4,5 százalékkal nőtt, a lábbeli méretes munkák értéke 5,9 százalékkal emelkedett, a lakosságnak végzett más tevékenység kétmillió forinttal csökken* Megállapították, hogv a köz- gazdasági szabályozók nem ösztönözték a ktsz-eket a lakosság részére végzett szolgáltatások színvonalának növelésére. A KTSZ-EK NEMCSAK TÖBBET TERMELTEK, hanem javult gazdálkodásuk is. Nyereségük meghalad ia a 35 millió forintot. Ezzel nő a fej- ’esztési alap is. Ez me»miitát- kozik a beruházásoknál: 10,6 millió forin+rvt fordítottak er- »e. Az ojCTigy köl-sö-iöa támogatási alaoiáhól rvVvmil- üót, a. szövetkézét fe ü "s-tési alapjából 2.9 milliót be. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1969. december 30.
