Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-19 / 294. szám

Éltető vis öt forint hatvan helyett kettő ötven Amikor a Balatonúj helyi Állami Gazdaságban nemrég átadták ezt a szemre is tetsze­tős, lepketetős víztisztító be­rendezést, épületet, legalább százan gyűltek össze itt az or­szág különböző részeiből. Ügy is lehetne mondani, nemcsak egyszerű átadás, hanem be­mutató, figyelemreméltó ta­pasztalatokat terjesztő ünnep­ség volt ez. A bejárati úttól balra, a ko­pár fák között a hóban szeré­nyen húzódik meg az épület Ha valaki jegyezné a gazdaság krónikáját, azt írhatná fel: ez a létesítmény fontos, jelentős mérföldkő a nagyüzem törté­netében, dinamikus fejlődésé­ben. — Hosszú időn keresztül, főként nyáron nagyon sok gondunk, bajunk volt az ivó- vízellátással — mondta Sza- konyi Rudolf, a gazdaság fő- agronómusa. — Ezek a gon­dok az idő múlásával nem- enyhülteik, hanem súlyosbod­tak. Érthető ez. Hiszen a fejlődés együtt járt a növekvő vízfo­gyasztással. A szépen rende­zett építőtábor után tavaly el­készült a konzervgyár. Mivel Siófokról kapta a gazdaság az ivóvizet, nyáron bizony előfor­dult, hogy zökkenők, zavarok voltak... »-Valamit tenni kellene« — mind gyakrabban vetődött fel a gondolat a gazdaság vezetői­ben. Érthető, hogy kaptak az alkalmon, mikor tudomást sze­reztek Demeter László kéthen- geres víztisztító találmányáról. — Tavaly decemberben, egy éve kezdődött az egész — em­lékezik a főagronómus. — Egyezséget kötöttünk a Vízgé­pészéti Vállalattal. A munkák­nál aztán mi is segítettünk, így lényegében augusztus ele­jén már vizet adott a beren­dezés. A létesítmény kész volt A berendezésekkel együtt mint­egy egymillió forintba került. A kíváncsi izgalom azokban az augusztusi napokban tetéző- dött. Vajon hogyan vizsgázik a találmány, valóban jó minő­ségű ivóvizet »állít-e elő« a közeli Balaton vizéből. Útra keltek a vízminták — aztán megérkezett a válasz: jobb mi­nőségű vizet ad ez a berende­zés, mint amilyenek az átla­gos Balaton menti ivóvizek. — örültünk ennek az ered­ménynek — jegyezte meg Ko­vács Jenő, a gazdaság vízügyi felelőse. — Nagy gondunk szűnt meg. Arról- nem is be­Míiiiit&at Szemre is tetszetős a lepketetős víztisztító. hogy a meglevő ki­hálózatunkra kapcsol- ezt a tisztítóberende­szélve, épített hattuk zést. — Kezelése is egyszerű. — Ágoston János, aki egymaga látja el ezt a feladatot, a gé­pek, a csövek között magya­ráz: hol érkezik, hol távozik, milyen mechanizmussal tisztul a víz. — Az egyetlen hátrány ta­lán csak az, hogy mínusz 5—7 foknál ki kell kapcsolni, nem lehet üzemeltetni, mert nyitott rendszere miatt fagyveszélyes, — Persze végül is ez nem számottevő hátrány — szól közbe a főagronómus —, hi­szen a téli időszakiban mini­mális a szükségletünk, nincs tábor, leáll a konzervgyár. Ilyenkor Siófok könnyen el tud látni bennünket. A nyári idényben viszont, ha úgy for- ,dul, akár még Siófoknak is se­gíthetünk. A berendezés naponta 600 köbméter vizet tisztít. A gaz­daság szükséglete nem egyen­letes, az átlagos maximális fel- használás 300—400 köbméter. Még egy tényről kell feltét­lenül szólni. Nemcsak a gon­dok szűntek meg ezzel a léte- . sítménnyel, hanem jelentős költségmegtakarítást is érhet­nek el. A siófoki víz köbméte­réért 5,60 forintot fizet a gaz­daság, ezzel a berendezéssel viszont átlagosan 2,50 forint­ba kerül egy köbméter víz. • Nem csoda hát, ha a nem­rég megtartott, immár tapasz­talatokkal is kiegészített át­adáson legalább száz érdeklő­dő gyűlt i-tt össze. Ahogy me­sélik a' gazdaságban, úgy hal­lották, hogy az itteni példa alapján mind belföldön, mind külföldön megnőtt az érdeklő­dés ez iránt a jelentős talál­mány iránt. Az épület szemre is tetsze­tős, és a, gazdaságban nem­igen megy el mellette senki úgy.Jiogy legalább egy gondo­lattár ne nyugtázná: »okos« kis berendezés, de jó, hogy ná­lunk készült el... Vörös Márta MEGNYERNI ÉS MEGTARTANI! Kereskedelmünk— ez vitat­hatatlan — szüntelenül keresi kutatja azokat a legjobb mód­szereket, amelyek segítségével nemcsak megnyerik, de meg is tartják a vevőket. Üzletpoli­tika ez, amitől nagy oil sok függ: elégedettséget keltenek, elérik vele, hogy a rendszerte­lenül bejáró vevők az üzletek állandó vásárlói lesznek. Per­sze ezt csak ott sikerül, ahol az üzletpolitikai elveket helye­sen sikerül megválasztani. Néhány áruház egyedi da­rabokat kínál, ami csak ná­luk kapható. Másutt egy meg­határozott összeg után apróbb ajándékot %dnak, vagy a je­lentősebb összeg után elen­gednek egy bizonyos százalé­kot. Minden vevő örömmel fo­gadja ezeket, azonban kifogá­sokat is lehet jócskán hallani: — A legtöbb állami és szö­vetkezeti bolt olyankor alkal­mazza ezeket a módszereket, amikor szükség van a vevők­re, üresek az üzletek ... Így akarják elérni, hogy a holt sze­zon ellenére is legyen/megfele- lő forgalom. Helyes lenne, ha máskor is gondolnának arra, hogy a vevő megtartásáért ál­dozni is kell. Érthető a kereskedelem ve­zetőinek eljárása, amikor el­sősorban »uborkaszezon« ide­jén rendeznek kedvezményes vásárt, vagy adnak ajándékot a vásárlóknak. Azonban már jó néhány kereskedelmi veze­tő alkalmaz olyan üzletpoliti­kát, amely a vevőket is vonz­za, s egyúttal növeli hírnevü­ket is. Ezekben az őszi-téli hó­napokban nem kell különöseb­ben fáradozni, a vevő önma­gától is betér az üzletekbe. — Nem ■’/agyok ellensége sa ját vállalatomnak, hogy olyan­kor csábítsam a vevőt, áldoz­zak rá, amikor alig győzzük a kiszolgálást — vallják igen so­kan. A Centrum Áruházakban viszont most is tíz százalék fizetési kedvezményt kapnak a játékok és a harisnyák vásár­lói, s érthetően jelentősen megnövekedett a forgalom. A Kadarkút és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet ‘vezetői — he­lyesen — azt az elvet" vallják, hogy akkor is kedvezni ke’l a vásárlónak, amikor különben is nagy az üzletek forgalma. Céljuk, hogy vevőiket jövőre is megtartsák. Azok, akik november í-től nagyobb összegű árut vettek boltjaikban. tombolajegyet kaptak, » közöttük december 22-én 20 000 forint értékű nye­reményt — rádiót, porszívót, asztaiilámpát, vázákat stb. — sorsolnak ki. Karácsonyi ajándéknak is nevezhetnénk egy másik — a vevőknek kedveskedő — ötle­tüket. A karácsonyi vásár utolsó napjaiban azok, aKjk kadarkútí boltjaikban 50 fo­rinton felüli összeget vásárol­nak, ugyancsak sorszámmal el­látott jegyet kapnak, s Közöt­tük 50 fenyőfát és 50 kiló sza­loncukrot sorsolnak ki. Az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat egyes üzleteiben egy meghatározott összegen felül december 10-től tombolajegyet kap a vásárló. A hónap végm lesz a sorsolás, a nyertesek, ér­tékes ajándékokat kapnak majd a vállalattól. Olyan ötletek, kezdeménye­zések, egyúttal követe '.dó módszerek is ezek, amelyek egyaránt alkalmasak a vásárló megnyerésére és megtartására. Sz. I­Lesz-e mesterséges szív? 1958-ban a brüsszeli világ- kiállításon a sok kiállított tárgy közt bemutattak egy szintetikus hártyát, az ú.n. »mesterséges izmot«, amelyet egy svéd professzor állított elő. Vlagyimir Engelhart aka­démikus, az ismert szovjet biológus már a háború előtt feltárta a mozgás vegyi jelle­gét, miután bemutatta a kísér­leti »izmot«, az »élő« polime­rekből készült, rövidülő fona­lat. A svéd tudós azonban olyan szintetikus rendszert hozott létre, amelyik képes megrövidülni, és a vegyi ösz- szetétel megváltozásakor me­chanikai munkát kifejteni... Csak savval kellett hatni az átlátszó hártyára, és megrövi­dült, a lúg viszont azonnal Egy ember, Ágoston János végez itt minden munkát. Gyermek- és ifjúságvédelem az üzemekben A GYERMEK- ÉS IFJÚ­SÁGVÉDELEM HAZÁNK­BAN társadalmi ügy. Me­gyénkben is egyre több fóru­mon . foglalkoznak a kérdés­sel. Legutóbb a megyei gyer­mek- és ifjúságvédelmi mun­kaértekezleten a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa beszá­molt arról, hogyan segítik a szakszervezeti bizottságok az üzemi ifjúságvédelmi mun­kát. A szakszervezeteknek nem önálló területük ez, ha­nem sajátságos szakszerveze­ti feladatok kitűzésével' segí­tik az állami és társadalmi szervek gyermek- és ifjúság- védelmi munkáját. Sajnos ép­pen ennek következtében for­dulhat elő, hogy végül is nincs az üzemekben egy fele­lős személy, aki összefogná, irányítaná ezt a tevékenysé­get. Holott ennek szükségsze­rűségét bizonyítja a követke­ző számadat is: megyénk üze­meiben 73 635 dolgozóból 25 189 a harminc éven aluli. cseréltem, és új orvosi körzetbe kerültem, új körzeti orvosra kellett bíznom ieslem karbantartását. Az új körzeti orvosom több­ször járt nálam, *és ezalatt egészen jól összeszoktunk, majdnem megbarátkoztunk, így tudtam meg róla, hogy szenvedélyes külföldjáró, és ezekről az útjairól sokat tud és nagyon szeret mesélni. Olyan gyakorlat alakult ki, hogy ha vn1 amiért kWvtom, égig órát mesélt legutóbbi kül- folui útjáról, aztán pár pete alatt megvizsgált, receptet írt és már sietett is mondván, hogy rengeteg dolga van. Az utimeséket mi' dig türelmesen végighallgattam. »Elvt^m o kézében van« — gondoltam. Kedves beteg Legutóbb, amikor meghűl­tem és belázasodtam, kihív­tam őt, hogy ismét megment­se az életemet. Ezúttal — va­lószínűleg az influenzajárvány miatt — tényleg sok dolga le­hetett, mert csak félórát me­sélt olaszországi út járói, az­tán gyorsan elmondta szoká­sos szövegét, felírt Kalmopi- rint és egy új gyógyszert, amely előttem ismeretlen volt. Mielőtt elment, még elpana­szolta, hogy ő is influenzás, de ő nem engedheti meg ma­gának azt a luxust, hogy be­teg legyen, aztán gyorsan el- viharzott. Miután idegenkedem min­denféle gyógyszertől, az új gyógyszert nem használtam, mégis hamarosan elmaradt a láz, erőre kaptam és faképnél hagytam az ágyat. Pár nap múlva véletlenül összebotlottäm az utcán az or­vossal. — Látom, rendbejött. — Igen. Kitűnően érzem magam. — Tudja, az az új gyógy­szer, amelyet felírtam magá­nak, remekül bevált. — Kö­zelebb hajolt és halkabban mondta: — Nem mindenki­nek írom fel, csak a régi ked­ves betegeimnek... V. L Azt persze nem állíthatjuk, hogy nincsenek eredmények. Hiszen ebben az esztendőben például a fizikai dolgozók gyerekei pótvizsga-előkészítő tanfolyamon vettek részt. A szakszervezet 165 általános és középiskolai tanuló eredmé­nyes vizsgáját segítette elő a Latinka Művelődési Központ­ban megtartott korrepetáláso­kon. 1970-től a munkás—pa­raszt tanulókat egyetemi fel­vételre készítik elő. Rendszeresen támogatják a több gyermekes anyákat és az egyedülálló nőket is. A Tej­ipari Vállalatnál és a Nagy­atádi Konzervgyárban tudunk példamutató segítésről. A szabad szombat beveze­tésével megnőtt a munkások szabad ideje. 39 önálló és 59 letéti könyvtárban olvashat­nak, 48 sportkörben tevé­kenykedhetnek. Ez azonban nem elég, a szórakozás más lehetőségeit kevés helyen kí­nálják, illetve nem használ­ják ki. Az alkoholizmus > elleni küzdelemben is tettek né­hány lépést a szakszerveze­tek. De a megyei kórház ada­tai és a mindennapi élet pél­dái. bizonyítják: ez kevés. A fiatalok politikai, erköl­csi nevelésében éppúgy akad még tennivaló, mint a szak­munkások érdékvédelmébeií. A MUNKAÉRTEKEZLE­TEN FELTÁRTÁK a hiá­nyosságokat, és javaslatokat terjesztettek elő a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának: ké­szítsenek alapos, átfogó intéz­kedési tervet, amelyben mél­tó helyre kerül a gyermek­es ifjúságvédelem. És legyen felelőse ennek a tevékenység­nek. Azonkívül most már lét­re kell hozni a család- és if­júságvédelmi bizottságokat is. B. Zs. megnyúlásra késztette. Ez lé-1 nyegében nem más, mint a kéíniai energia mechanikai energiává való egyenes átala­kulása. — Akkor jutott eszembe — mondja Radomir Beljakov, a műszaki tudományok kandi­dátusa —•, mi történne, ha egy ilyen átalakulásra képes hár­tyát önszabályozó rendszerben helyeznénk el? Ily módon egy automatikusan dolgozó lüktető polimer hajtómű keletkezne... A laboratóriumban előállí­tott első hártyák vékonyak és törékenyek voltak, s mindössze húszegynéhány grammos ter­helést bírtak ki. Most viszont még néhány kilós terhet is ké pesek tartani. Ilyen, néhány, centiméter szélességű hártyá­kat helyeztünk el függőleges helyzetben egy folyadékkal te­li edényben. . Ahhoz, hogy a berendezést működésbe helyezzük, . már csak ki kellett egyensúlyozni, az egyik szelepet kinyitni, és a lúgoldatot beereszteni. A lú° hatására a hártya megnyúlik, a súly kezd »átbillenni«, és működésbe lép a szabályozó emélőkar. Elzárja a lúgot be­engedő szelepet, miközben a savszelepet nyitja meg. Ami­kor azonban a sav olyan mér­tékben húzza össze a hártyát, hogy az egyensúly ismét rel- bomlik, a hártya az emelőka­ron keresztül ismét elzárja a savszelepet. A továbbiakban a generátor önmaga dolgozik, sajátos gyakoriságú lüktetés­sel. Megtörtént tehát a vissza­csatolás. Hamarosan sikerült létre­hoznunk a műizom egy új, tö­kéletesebb változatát. Az új modellben a folyadék már nem a nehézségi erő hatására áram­lik, hanem magának az »izomnak« a munkája követ­keztében. Most már önállóan szabályozta nemcsak az-áram- lást, hanem a sűrítést %. Mi­nél több idő telt el, annál gyakrabban gondolunk a mes­terséges szív létrehozására. Az, ami régen álomnak, fan­táziának tűnt. most valóságos talajt nyert. Hiszen elvben á szív nem más, mint egy izom. zsák, illetve pontosabban egy izomszivattyú. Amit sikerült megvalósítani egy különálló izmodarabon, most meg lehet próbálni egy rendszeren? Egy burokba, amely szimbo­likusan a szívet jelezte, két hajlékony szifonkamrába zárt »izmot« helyeztek, amelyek a burkot két részre osztották, a szív két kamrájának megfele­lően. Az »izmokra« merőlege­sen választófalat helyeztek el úgy, hogy a kamra belseje most hat részre oszlott: két dolgozó »mesterséges izomra« és négy, az oldatok befogadá­sára szolgáló rekeszre. A sze­lepekkel ellátott hajlékony gumicsövek a kis és nagy vér­kör mintájára ölelték körül a burkot. A jobb kamrában lúgos, a bal kamrában pedig savas óla­dat volt. Csak a kezdő imoufetí zust kellett megadni a válasz­falnak, és a rendszer mozgás­ba jött. A négy, folyadékkal teli kamra nagysága változott, kettő megnagyobbodott, kettő pedig kisebb lett. A sav és a lúg automatikusan bepréselő- dött a „mesterséges izmok" kamráiban a kisebbé váló kamrákból. Ezzel egyidejűleg a megnagyobbodó kamrákba új adag folyadék szívódott. A kamrákat úgy kapcsolták ösz- sze, hogy mindegyik mester­séges izmot hol lúg, hol sav áztatta. Az izmok antagonísz- tikusakká váltak, és ez szabá­lyozta a válaszfal helyzetét, a szelepek munkáját, és ezzel az egész rendszer működését. »A világon elsőnek dolgoz­tak ki egy mechanikai-vegyi rezgésen, alapuló generátort, amelyben megvalósul a m •- chanikai-vegyi visszacsatoló Ez a prototípusa a jövő po!;- mermotorjainak«. Ez volt a szakvéleménye Akszel Berg akadémikusnak, a kibernetika egyik legjelentősebb szakértő­jének. — A létrehozott modell — mondja befejezésül Radomir Beljakov — segít az orvosok­nak ’ néhány szívelégtelensé - modelljének elkészítésében és tanulmányozásában, különb« azokéban. amelyeket lehc’c' len előidézni, mivel elkerüli! - tétlenül a kísérleti élőlény pusztulását okozzák. Szvetlána Vinokurova Pásztorbot helyett fúróval A mélység fekete aranya, az olaj után kutatnak a Hódme­zővásárhely melletti Szikáncsi pusztán, ahol két éve sok száz bizánci solidusból álló arany­kincsre bukkant egy pásztor. A kincs*felbukkanását pásztor­bot helyett most 6000 méter mélyre hatoló fúrótól várják. Az ország e legmélyebb kútjá­nak fúrása csütörtökön fontos szakaszhoz, a béléscsövezéshez, illetve a cerpentezéshez érke­zett. A tervezett mélység egy- harmadánál, mintegy 2000 mé­ternél tartanak. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. december 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom