Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-16 / 291. szám
A PANNONHALMI KÖZÖS VÁLLALKOZÁS Arak és ösztönzők As országgyűlés múlt heti ülésszaka figyelmének, idejének túlnyomó részét a jövő évi állami költségvetés tanulmányozására, megvitatására fordította. E rövid írásiban természetesen nem tekinthetjük át sem magát az országos költség, vetést, sem annak szélesen hullámzó vitáját. Inkább azokra a fő kérdéseikre fordítjuk figyelmünket, amelyek, ha az anyagiakra, a megélhetésre terelődik a szó. mostanában mindig és mindenütt nyomban fölvetődnek, s amelyekkel a költségvetés megtárgyalása során a felszólaló képviselők be. hatóan foglalkoztak. Amint a pénzügyminiszter zárószavából is kiviláglott, alighanem az árak kérdése kívánkozik ezek közül az első helyre. A vita végkicsengése e tekintetben is teljesen világos. Csak azok az ármozgások, pontosabban áremelkedések elfogadhatók, természetesen a szabad árak körében — hatósági árak a jiívő esztendőben nem változnak! —, amelyek összeférnek a gazdaságpolitika fő célkitűzéseivel, tehát szükségszernek, a termelés és a fogyasztás ésszerűbb alakulását szolgálják. Elengedhetetlen, hegy mindig legyen a kereskedelemben a szükséges mennyiségben, választékban és minőségben olcsó, úgynevezett »standard* áru, hogy a kis jövedelmű családok, nem utolsósorban a nyugdíjasak ellátása ne szenvedjen csorbát. És ezzel el is étkeztünk a másik, az országgyűlésen is sokat emlegetett problémához, a bérezéshez, a jövedelmekhez, ezeknek arányaihoz, elosztásához. Az ezeket meghatározó életszínvonal-politika időszerű fő célja, mint a tanácskozásból is kiviláglott, kettős: egyrészt a legszűkösebben élő rétegek életviszonyait kell a lehetőségek arányában javítani, ezt szolgálják közvetlenül azok a pillanatnyilag szerény mértékű bér. és nyugdíjemelések, amelyeket a kormány az országgyűlésen bejelentett, de ezt célozzák az ellátást javító erőfeszítések. valamint az egészségügyi és a szociális ellátás javítására tett lényeges lépések. Ám a reform és az. egész gazdaságpolitikánk lényegéhez tartozik, hogy nem egyezünk ki a mai színvonallal, hanem minél gyorsabb ütemben előre kívánunk haladni. Ennek érdekében pedig ösztönözni kell mindazokat, akik a nemzeti jövedelmet előteremtik; és an. nál értőéi jeseb’ben kell ösztönözni, minél jelentékenyebb szerepük van ebben, illetőleg alkalmanként, vagy folyamatosan minél eredményesebben járultak hozzá gazdasági ered. menyeink javításához. A párt és a kormány vezetőinek országgyűlési felszólalásai nem hagytak kétséget, hogy o gazdaságpolitika ösztönző eszközei a továbbiakban még következetesebben szolgálják majd ezeket a célokat. A tsz-ek gazdasági kapcsolatairól tanácskozik a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa kétnapos ülést tart a Gellért-szállóban. Hétfőn a tanácskozáson részt vett dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese és Ga- ramvölgyi Károly, a pénzügy- miniszter első helyettese is. Szabó István, a TOT elnöke a tsz-ek gazdasági kapcsolatainak helyzetéről tartott előadásban utalt arra, hogy az idén — a felszabadulás óta első ízben — a mezőgazdasági termelés növekedésének mértéke felülmúlta a népgazdaság más ágazatainak fejlődését. A termelőszövetkezetekben az országos átlagot jóval meghaladó mértékben, 12 százalékkal nőtt a termelés. A tsz-eknek a felvásárló- kereskedelemmel, a feldolgozóiparral, a termelőeszközgyártó üzemekkel és a. külkereskedelemmel fennálló kapcsolatai még sok tekintetben a korábbi szerződéses termeltetés jegyeit viselik magukon. A közvetlen termelői értékesítésnek egész sor kiaknázatlan lehetősége van. s ezekről nem szabad lemondani. Nagy akadályt jelent, hogy a tsz-eknek nincsenek megfelelő anyagi és technikai eszközei}c, ugyanis a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezősége a felhalmozásra nem ad lehetőséget. A TOT elnöke ezután utalt arra, hogy az exportban is indokolt lenne megteremteni a termelők közvetlen anyagi érdekeltségét. A gazdaságokat ellátó ipari üzemek és a tsz-ek közvetlen árukapcsolatai eléggé szűkösek. A gyártás nagyfokú át- profilirozása miatt kevés az egymással versengő termék, és a kínálat sem megfelelő. A szállítási határidőknél is alig- alig veszik figyelembe a mezőgazdaság szezonális jellegét. A tsz-ek egymás közötti áru- kapcsolata fejlődőben van. Ma már gyakori, hogy a különböző, de összefüggő munkafázisokat más és más termelőszövetkezetben végzik el; ilyen üzemek közötti kapcsolatokból egyre inkább kiszorul a közvetítő kereskedelem, és helyébe a gazdaságok számára kifizetődőbb. közvetlen együttműködés lép. A TOT elnöke megállapította, hogy a tsz-ek társulásainak egy része gazdaságilag indokolatlan, és csak azért jön létre, mert a fejlesztési alapok átcsoportosításának tilalma és más közgazdasági szabályozók helytelensége ösztönzi erre az üzemeket, holott a gazdasági célokat úgy is el lehetne érni, ha a tsz-ek kietlenebb formában, anyagilag támogatnák egymást. A vállalatszerű gazdálkodásnak és az önfinanszírozásnak megfelelően lehetővé kellene tenni, hogy a tsz-ek egymás szabad pénzeszközeit átmenetileg igénybevehessék, kötöttség nélkü átcsoportosíthassák. Ezért a TOT kidolgozza a köl. csönös támogatási alap létrehozására vonatkozó javaslatait, és kezdeményezi majd az esetleges jogi akadályok elhárítását A tanácskozás ma folytatódik (MTI) A pannonhalmai borok régen nagyon keresettek voltak. A to/caji, a badacsonyi borok mellett a pannonhalmit is emlegették szerte a világon. Ezt a régi hírnevet hivatott feleleveníteni az idén alakult "Pannonhalmi« Szőlő- és Borgazdaság Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása. 240 holdon telepítettek szőlőt, ennek feldolgozására, palackozására, tárolására vedig az ország J°g- modernebb feldolgozó kombinátját helyezték üzembe. A Közös' Vállalkozás keretén belül a hires bakonyalji bogyós gyümölcsök feldolgozására konzerv üzemet létesítettek, ahol különféle, úgynevezett steril gyumelcsleveket, gyümölcs sűrítményeket és befőtteket készítenek. Az új Vállalkozás mintegy 60 millió forint értékben létesített beruházásai révén 1970-ben mintegy 66 millió forint össz-termelési értéket produkál. Képünkön: a pannonhalmiak közös vállalkozásban épült borfeldolgozó kombinátja. (MTI fotó — lladas János felvétele.) Az SZKP KB plénuma Az SZKP Központi Bizottsága 1969. december 15-én ülést tartott A Moszkvában kiadott tájékoztató közlemény szerint a plenum meghallgatta és megvitatta Nyikolaj Bajbakovnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnökének beszámolóját a szovjet népgazdaság fejlesztésének 1970-re szóló állami tervéről, továbbá Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter beszámolóját a Szovjetunió 1970. évi állami költségvetéséről. A plenum meghallgatta Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának közlését az SZKP KB Politikai Bizottságának bel. és külpolitikai téren kifejtett gyakorlati tevékenységéről. A plenum a megvitatott kérdéseikkel kapcsolatban megfelelő határozatokat fogadott el. Az egyik határozat alapjában véve jóváhagyta a szovjet népgazdaság fejlesztésére irányuló 1970. évi állami terv tervezetét, és a Szovjetunió 1970. évi állami költségvetésének tervezetét. A másik határozat leszögezi, hogy a plenum, miután meghallgatta "Leonyid Brezsnyev említett közlését, jóváhagyta a KB Politikai Bizottságának bel- és külpolitikai téren kifejtett tevékenységét. (MTI) A kereskedelem tájparlamentjei Tanácskozás az élelmiszerkereskedelem jövő évi feladatairól A belkereskedelem vezetői, a miniszter és helyettesei, valamint a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok igazgatód ezen a héten értekezleteken beszélik meg a kereskedelempolitikai tennivalókat, a vállalatok munkáját, jövő évi feladatait. Az első tanácskozásokat, az élelmiszei- és vegyicikk-ke- reskedelem vezetőinek részvételével, hétfőn tartották Budapesten, Győrben, Pécsen, Szegeden és Debrecenben. A központi értekezleten a Gum.- del étteremben Szurdi István belkereskedelmi miniszter tar. tott beszámolót. Az 1969-re kidolgozott kereskedelempolitika általában helyesnek bizonyult. A keres- itedelmi vállalatok és szövetkeztek előreláthatóan a tavalyinál körülbelül 9—10 százalékkal nagyobb, mintegy 122,5 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak le. Az élelmiszerforgalom a tervezettnél egy százalékkal nagyobb mértékben nőtt, az árukínálat javult. A tavalyinál 8.7 százalékkal több húst értékesített a kereskedelem, sertéshús azonban nem volt elegendő. Egészében véve az élelnüszerkereskedelemben sikerült az árualapok és a vásárlóerő egyensúlyát biztosítani és itt nem jelentkeztek olyan problémák,, mint az iparci kk - forgal om ban. Jövőre az élelmiszerforgalom további nyolc százalékos növekedésével lehet számolni, a háztartási és végyicikikekből 9—10 százalékkal nagyobb forgalom várható. A kereslet kielégítésének termelési és importfeltételei az ideinél kedvezőbben alakulnak. Az illetékes vállalatok feladata a beszerzések olyan mértékű növelése, amely biztosítja a folyamatos, zavartalan áruellátást. Kedvező tendencia .egyebek között, hogy a sütőipar, fejlesztésével javul a kenyér minősége, és több péksüteményt gyártanak. Sertéshúsból az ideinél 7—7,5 százalékkal több kerül forgalomba. Baromfiból 18 százalékkal, tojásból és halból 10—15, tejHAJDUSZOBOSZLO ÚJ SZÁLLÓJA A kilencedik ülés Helsinkiben A finn fővárosban hétfőn délután, magyar idő szerint 14 órakor, az Egyesült Államok nagykövetségének épületében, ismét összeültek a szovjet és az amerikai delegáció vezetői, hogy folytassák a stratégiai fegyverek korlátozására vonat, kozó előzetes megbeszéléseiket. A kilencedik ülés másfél óra hosszat tartott (MTI) bői és tejtermékből 8—9, konzervből 3 százalékkal nagyobb forgalomra készül a kereskedelem. A kereskedelem jövő évi feladatairól szólva a miniszter. felhívta a figyelmet, hogy a vállálatoknak több gondot kell fordítaniuk az olcsóbb cikkek beszerzésére, ezek a termékek még átmenetileg sem hiányozhatnak az üzletekből. Az, ellátás javítására, a hazai termelés ösztönzésére ■ fokozni kell az importot, erősíteni kell a kapcsolatot az érdekelt külkereskedelmi vállalatokkal. Űjabb forrásokat is fel kell tárni; erre lehetőséget kínál a kiskereskedelmi vállalatoknak és a szövetkezeteknek egyaránt a kishatármenti forgalom. A vállalati belső mechanizmus korszerűsítése, a vállalatokon belüli differenciáltabb ösztönzés útján is növelni kell a forgalmat. A központi intézkedések, így például a szabályozók módosítása is ezt célozzák. A bank, folytatva eddigi hitelpolitikai gyakorlatát, minden hitelképes vállalat, szövetkezet részére ad az igényeknek megfelelően — esetenként rövid lejáratú — hitelt. Azokon a területeken, ahol a kereskedelmi tevékenység nem gazdaságos, de a lakosság ellátásához szükség van rá, a Pénzügyminisztérium rendelkezésére különböző preferenciákat alkalmaznak. A kereskedelem feladataival foglalkozó tanácskozássorozat ma a ruházati és az iparcikk kereskedelem problémáinak, tennivalóinak megbeszélésével folytatódik. Ez évben adták át rendeltetésének a 130 személyes »Délibáb« szállót Hajdúszoboszlón. A gyógyfürdő területén épült szállót a Kereskedelmi Tervező tervezte. (MTI-fotó — Balassa Ferenc felvétele) Koszigin fogadta a román katonai küldöttséget Mint Moszkvában hivatalosan bejelentették, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hétfőn a Kremlben fogadta a román katonai küldöttségei, amely Ion Ionita vezérezredesnek, a román fegyveres erők miniszterének vezetésével hivatalos baráti látogatáson van a Szovjetunióban. A baráti légkörben lefolyt beszélgetésen Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere is részt veti. Ara; 80 fillér XXV. évfolyam, 291. szám 1969. december 16., kedd AZ MSZP! P SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA í
