Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-02 / 279. szám

<• 25 ÍVE SZABID KAPOSVÁR Emlékművet avattak Kapospulán, a megye első szabad községében A megy« első szabad közsé­ge, Kapospula, méltón ünne­pelte tegnap a félszabadulás évfordulóját. December 1-én múlt huszonöt éve, hogy a Vö­rös Hadsereg katonái bevo­nultak a faluba. Deres hajú férfiak, ráncos homlcxkú asszonyok gyülekez­tek a falu központjában. Né­mán emlékeztek arra az órá­ra, amikor az első szovjet ka­tonák átlépték a falu határát, megkeresték a bírót, a nem­zetőröket, s beszélgetni kezd­tek: hogy lesz ezután, melyek lesznek a holnap feladatai... Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselői is megjelentek az ünnepségen. A szovjet katona- zenekar eljátszotta a magyar és a szovjet Himnuszt, aztán Tóth Gyla, a helyi KlSZ-szer. vezet titkára átadta az úttö­rőknek azt a stafétabotot, amelynek zászlajára a kör­nyék tizenkét alapszervezete kötött szalagot. Vigyék tovább ők, gyűjtsék össze a magyar fiatalok hálájának szimbólu­mait. Illés János, a kapospulai pártszervezet titkára köszön­tötte a vendégeket, majd ke­resetlen szavakkal emlékezett meg 1944. december 1-ről. Szavalat következett, Ninkó Gabriella előadta Garai Gá­bor Üj kór nyitánya című ver­sét. Az ünnepi beszédet Tart Gyula, a Kaposvári Járási Kalinyini vendégeink megtekintik az emlékművet. Pártbizottság titkára mondot­ta. — A fasiszta csapatokat ül­dözve 1944. szeptember 26-án lépték át országunk határát a Vörös Hadsereg első egységei, és Somogybán elsőként Ka- pospülát szabadították föl. A visszaemlékezések szerint Ka- posszékcső felől lövések és hurrá kiáltások hallatszottak, majd. .. Dombóvár irányából KALINYINI DELEGÁCIÓ SOMOGYBÁN Szovjet küldöttségek az ünnepségen „Leghűségesebb barátunk a magyar nép!” A megyei pártbizottság meg­hívására háromtagú pártmun­kásküldöttség érkezett So­mogyba, Kaposvár felszaba­dulásának 25. évfordulója al­kalmából. A delegáció vezető­je Vaszilij Mihajlovics Bel- csenko, a Kalinyin területi Pártbizottság másodtitkára, tagjai: Nyikolaj Ivanovics Ga­nzen, a területi tanács vb első elnökhelyettese és Valentyin Alekszandrovics Dolgopoloo, a rzsevi járási pártbizottság el­ső titkára. A megyei pártbizottság székárában Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára fogadta a küldöttséget, és tá­jékoztatót tartott a megye gaz­dasági, politikai, társadalmi helyzetéről. Az eszmecserén részt vett Biró Gyula, a me­gyei pártbizottság titkára, So­mogyi József, a városi pártbi­zottság első titkára. Rostás Károly, a városi tanács vb- elnöke és a megyei párt-vég- rehajfőbizottság több tagja. — Engedjék meg, hogy mély tisztelettel és elvtársi szeretet­tel köszön tscm önöket Kapos­váron — kezdte üdvözlő be­szédét »szigeti István: — Meg­tiszteltetés számunkra, hogy elfogadták meghívásunkat, s eljöttek, hogy együtt ünnepel­jék velünk Kaposvár felszaba­dulásának 25. évfordulóját. Városunk lakói jól tudják, hogy minek köszönhetik ered. ményeinket, jól tudják, hogy a felszabadulás nyomán indul­hattunk el egy nemesebb cél, a szocializmus fölépítése felé. Szigeti élvtárs ezután tájé­koztatta vendégeinket Somogy helyzetéről, a gazdasági, társa­dalmi, kulturális életben vég­bement változásról, áz embe­rek életéről, a pártszervezetek h,eiytotóról. A nagy érdeklő­déssel kísért tájékoztató után a küldöttség vezetője és tagjai is számos kérdést tettek föl, s baráti eszimecsere alakult ki vendégeli és vendéglátók kö­zött. — Megértőén fogadjuk mindazt, amit Szigeti elvtárs elmondott — összegezte véle­ményét Vaszilij Mihajlovics Belcsénko, a küldöttség veze­tője. — Azonos munkaterüle­ten dolgozunk, hasonló mód­szerekkel, s talán azonos han­gulatban is végezzük munkán­kat. Életünkben, munkánkban sok a közös vonás, ezért is érezzük gyakran egymás tá­mogatásának szükségességét, politikai, gazdasági és más te­rületen. Mi a Szovjetunióban valamennyien azt érezzük, hogy a leghűségesebb fegyver­társunk és barátunk a magyar nép. Helyesen fejezte ki Szi­geti elvtárs: az MSZMP poli­tikája nyílt, egyenes, őszinte politika, s mi ezt lépten-nyo- mon érezzük. Ez jellemzi mai találkozásunk hangulatát, lég­körét ts. — Mélységes hálánkat sze­retném kifejezni azért — mondta befejezésül a delegá­ció vezetője —, hogy meghív­tak bennünket történelmi je­lentőségű ünnepükre. Megha­tott a fogadtatás légköre, s jóllehet sok ismeretünk volt a magyar népről, most újabb és újabb meglepetések vártak minket. Még egyszer köszönet ezért. Kalinyini vendégeink ezután ajándékokat adtak át, majd Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta a küldöttséget, amely a délutáni órákban Kapospulára látogatott. Somogybán folytatja útját a staféta. megérkeztek az első szovjet katonák. A község lakói a felszabadulás 10. évfordulóján emléktáblával jelölték meg azt a helyet, ahol először ta­lálkoztak a felszabadítókkal. Most, a 25 éves évfordulón a község pártszervezete, terme­lőszövetkezete, és a lakosság emlékművet állított. A felszabadulás az idegen elnyomás, a kizsákmányolás fölött aratott győzelem, a ma­gyar—szovjet barátság nagy ünnepe. Ez a barátság az el­múlt huszonöt esztendőben a dolgozóié millióit közvetlenül érintő széles körű együttmű­ködéssé, nélkülözhetetlen gaz-- dasági és társadalmi tényező­vé vált — a szocializmust épí­tő magyar nép számára. Büsz­kék vagyunk arra, hogy füg­getlen országunkat eltéphetet- len szövetség, megingathatat­lan barátság fűzi a világ élen­járó szocialista országához, a Szovjetunióhoz. A hitleri há­ború okozta szenvedések leg­többjét a Szovjetunió népei viselték. A Szovjetunió hozta a legnagyobb áldozatot a győ­zelemért, így hazánk felszaba­dításáért is. — Hazánk történelmét vé­gigkísérte a rabság, a társa­dalmi, gazdasági elmaradott­ság, a népinyomor. Népünk ön­erejéből nem tudott leszámol­kommunista párt, a munkás-, osztály szövetségben a pa­rasztsággal, az értelmiséggel, megvédte a nép hatalmát. — A járás és a megye ter­melőszövetkezetei megerősöd­tek. A mezőgazdaság gépesíté­sével, a technika fejlődésével megváltoztak a falusi emberek életkörülményei. Megszűnt a dolgozók létbizonytalansága, nem fenyegeti többé a mun­kást a munkanélküliség, a pa­rasztot az árverés. Az elmúlt huszonöt eszten­dő alatt dolgozó népünk a párt vezetésével megtanult harcol­ni, dolgozni, építeni és élni. Az ország megtanulta a veze­tést, a hatalom gyakorlásának művészetét is. — Ügy kell dolgoznunk, hogy a jövőben is méltóak le­gyünk a Szovjetunió, a szo­cialista tábor, a nemzetközi munkásmozgalom bizalmára. Erősítsük a szovjet és a ma­gyar nép megbonthatatlan barátságát, további boldogu­lásunk zálogát. E napon ke­gyelettel gondolunk a magyar szabadságharcosakra, örök há­lával és igaz szeretettel em­lékezünk a hős felszabadítók­ra, a szovjet nép fiaira, mind­azokra, akik életüket áldoz­ták, vérüket ontották népünk szabadságáért (Folytatás a 2. oldalon) ni az elnyomókkal, a külső és a belső reakció szövetsége minden kísérletet elfojtott. A Horthy-fasizmus népelle­nes politikájának következmé­nyeként országunk földje kis híján nemzetünk sírja iett. Népünket akarata ellenére be- lekényszerítették a Szovjet­unió elleni háborúba. A fel­szabadítóinknak köszönhet­jük, hogy ez nem járt orszá­gunk számára tragikus ered­ménnyel — ellenkezőleg: sza­baddá tettek bennünket. — A testvéri segítséget az elmúlt huszonöt év alatt ál­landóan éreztük. Nehéz volna felsorolni azt a sok anyagi, erkölcsi és politikai segítséget, amelyet a szovjet nép nyújtott nekünk. Csak így volt lehet­séges, hogy befejezzük mind­azt, amit haladó elődeink 1848-ban elkezdtek és amit a dicsőséges Tanácsköztársaság célul tűzött ki. Nem volt sima az út mai eredményeink eléréséhez, de a VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Somami Néplap XXV. évfolyam, 279. szám 1969. december 2., kedd Y

Next

/
Oldalképek
Tartalom